Pesti Napló, 1855. június (6. évfolyam, 1567-1590. szám)
1855-06-01 / 1567. szám
békét senki sem óhajt, csak az a kérdés : mi legyen a gyalázatos és mi a becsületes ? Ő keresztényi szempontból tekinti a dolgot, s azt állítja, hogy minden háború azon pillanatban, midőn szigorún definitív jellemét elveszti, igazságtalanná és bűnössé válik. Márpedig a jelen háború ezen stádiumba lépett. Anglia czélja volt Törökország területi épségét megmenteni. Ez pedig csak az ottomán birodalom institutióinak reformja s a keresztény lakosság emancipátiója által történhetik alaposan. Ami Törökországnak kivülrőli megvédését illeti, az Oroszország részéről fenyegető veszedelmek túlzottak valának. Oroszország 50 év óta a Feketetenger éjszaki és keleti partjai fölött uralkodik, és e bizalmát még sem használta soha Törökország megtámadására. Ha volna is akarata, de valószínűleg nem bír annyi erővel. Mi a 3. pont kivitelét illeti, a két javaslati mód közöl a másodiknak adja az elsőséget. — Ha Törökország azon felhatalmazást megkapja, hogy szükség esetében a nyugati flottákat segítségül hívhassa , ez egy egészen új concessio , mert az 1841 -ki szerződés szerint e jogot csak a megtörtént hadüzenet után élvezhette, békés időben tartozott a tengerszorosokat zárva tartani. Ő ezen feltétel mellett van, mert ezt mint kevésbé lealacsonyítót, Oroszország hamarább elfogadhatja. Ha Oroszországot erővel akarják lealázni, ez által a háborúnak támadó fordulatot s igazságtalan jellemet kölcsönöznek nemcsak, hanem oly harczot is keltenek, mely fölszámíthatlan veszélyeket hozhat. — Stanley lord (a béke mellett s a kormány ellen) támogatja Disraeli indítványát nem azon rászólás miatt, melyet a minisztérium irányában nyilvánított, hanem mert a háznak a legelső alkalmat adó, ez igen fontos kérdés fölötti discussióra. A háború fő okának a diplomatiai kontárkodást tekinti. Azon törekvés ellen, hogy Oroszország minden áron megaláztassék , számos okoknál fogva óvást tesz. A legőrültebb eszme, mely valaha az emberi agyvelőt szétrombolá, az ellenséget megalázni, ha egyszersmind el nem raboltatik tőle az erő, hogy magát a sértésekért megboszulhassa. Ily sértés azon kísérlet, hogy az orosz hadiflotta a Feketetengeren kevesbítessék. Nem tekintve azt, hogy e korlátozás kivihető nem volna, s hogy e stipulatiót könnyen ki lehetne játszani, különösen kiemeli, hogy Oroszország lényegére nézve, sajátképen szárazföldi hatalom, és hogy akkor is, ha sikerülne karját a tengeren meggyengítni, Törökország védelmére vajmi kevés történnék. Kéri a házat, gondolja magát pillanatra Oroszország helyzetébe. Föltéve, hogy mi angolok egy invasiót tettünk , és visszanyomattunk volna , kikötőink mind ostromzár alatt volnának s hajóink mind elsepertetnek a tenger színéről , nagyon dicsekednénk-e azzal, hogy az ellenség erősségeink egyikét megszállotta? Oroszország ily állapotban van, s ezenkívül két mezei harczban megveretett. Anglia dicsősége ezáltal nem szenvedett, s még csak veszélyeztetve sincs. A háború saját képein eredetét a kormány vegye lelkiismeretére, s ennélfogva Buckinghamshire tisztelt követének rászóló indítványa mellett szavaz. — Mr L a ya rd néhány személyes nyilatkozattal kezdi saját indítványára vonatkozólag, mely csak elhalasztatott, de a pünkösd utáni első megszavazó bizottmányában azzal fog a ház foglalatoskodni. Miután mindazon eseményeket és balfogásokat röviden elősorolta, melyek a háborút előidézők, s miután haragos nyilatkozatokban fölvilágositá azon kába fogadást , hogy t. i. Oroszország területi épsége megkiméltessék , előadja rövid vázlatban a bécsi conferentiák lefolyását , s megmutatni igyekszik, hogy a brit fölhatalmazott mindenben rá engedi magát szedetni. Mi a négy pont közül az elsőt illeti , a Dunafejedelemségek Ausztria és Oroszország beavatkozásának vannak kitéve. A második pont által semmi sincs megnyerve, csak hogy Oroszország megígéri, hogy a Dunafejedelemségekre vonatkozó előbbi ígéreteit megtartandja. A 3-ik pont fölött megszakadtak ugyan a conferentiák, de az e fölötti discussió megmutatta, hogy lord J. Russe 11 a régi szerződések értelmét és horderejét egészen félreértette, s hasztalan tapogatódzott azon út után, melyen a nehézséget gyakorlatilag lehetne megoldani. A negyedik pontra vonatkozólag ismétli előbb kimondott meggyőződését , hogy a javaslatba hozott ötös protectoratus mind a keresztényeket mind a mohamedanusokat a kétségbeesés karjaiba űzné. Ha a nyugati hatalmak javaslatai minden habozás nélkül elfogadtattak volna, ez az ottomán birodalom fennállását mélyen megrendítette volna. Általában az ő véleménye szerint a hadviselő hatalmak iszonyú áldozatokat hoztak Ausztria javára. De ezért visszavonulásról szó sem lehet. Anglia bűbája Angliának érdeke is. Ez tartja össze Indiát.Lord J. Russell ígéreteit meleg szavakban dicséri, de ezek csak is ígéretek és senki sem áll jól érte, hogy lord J. Russell nézeteis meggyőződéseiben, többi tiszttársai is osztoznának. Fájdalom! az ellenzéki tagok tömege is mindenféle színeket játszik. Számára nem marad fen egyéb , mint Lowe módosítványa mellett szavazni. — Az ország sem nem esett kétségbe, sem pedig nem ingatag vagy harczfáradt; — nem a háborút , hanem annak rosz vezetését unta meg már teljes lelkéből , s azon férfiakra haragszik, kiknek kezeikbe a nemzet sorsa oly roszul van letéve. (Hangos helyeslés.) — Ezután felkel Palmers to n lord, s mindenek elött azon kétértelműséget czáfolja meg, melylyel a kormány vádoltatik; de hiszen e fölött majd a szavazat határozand. Minden ezen estve tartott beszédek közt Gladstone szavai legfájdalmasabban érintik őt, mivel ama gentleman a háború ellen, és ezzel utólagosan mindazon rendszabályok ellen nyilatkozik, melyekre ő előbb úgy is, mint miniszter szavazott. Mi az Ausztria irányábani nagy bizalmat illeti, ez ellenvetést igen is gyermekiesnek találja. Igen jó és egészséges politika, Ausztriát, a mennyire csak lehet, részünkön megtartani.Már Ausztria semlegessége mindig nyereség marad s ezen hatalom fegyveres állása igen erős katonai diversio a mi javunkra. Ha Ausztria más értelemben volna, a Porta kénytelen lenne a Duna mellett egy nagy hadsereget tartani, míg most az orosz invasió előtt az ajtó bezáratott, s Omer pasa képes velünk együtt Krimiában operálni. Ezt nem tekintve is egy ausztriai hadsereg felállítása az éjszaki határokon igen kedvező diversió, mert Oroszországot kényszeríti, oly haderőt, melyet ellenünk használhatna, figyelő állásban tétlenül tartani. Miután erre Gladstone sophismáit éles kritika alá vetette, a házhoz fordul s megjegyzi, miszerint az indítvány két különböző kérdésről feleletre hív föl, először , hogy a kormány megérdemli-e a benne helyzeti bizodalmát? és másodszor: egy sokkal fontosabb kérdés: váljon Anglia becsületteljesen kelend-e ki a harczból, vagy pedig másodrangú hatalommá sülyedend alá ? Mindegy, bármit határozzon a ház a kabinet sorsa fölött, ő azon meggyőződésben él, hogy az ország teljes szivéből akarja a háborút; hogy az minden kormánynak, mely magát becsületességgel és erélyességgel ezen feladatra szentelendi, a szükséges segélyt megadandja, és sohasem türendi, hogy Anglia az ő szövetségeseit cserben hagyja. (Helyeslés). — Recapitulatiói folytán Mr Disrkei megjegyzi, miszerint ő úgy hiszi, hogy neki teljes joga van, hogy lord Johnnak Bécsbeni magaviseletét vizsgálat alá vegye. Sőt a parliamentet azon jog is illeti, hogy a követek, fölhatalmazottak s a korona más magas állású férfiai fölött ellenőrködjék. (Halljuk, halljuk!) Ő ez alkalommal még egyszer visszatér arra , hogy lord John, mint külügyi titkár, 1853-ban Oroszországnak a török keresztények fölötti protectorságiai jogát elismerte. Lord J. Russe 11: E szót: „protectoratus“ nem használtam.^ — Mr Disraeli: A ns lordnak igaza van; ő csak ezen szót: „protectio“ használta. (Helyeslés). Ha a szójáték képes őt kitisztázni, nem bánom. (Halljuk). Ans lord azt mondja, én a vitát lealacsonyítottam, mindegy, de mindenesetre igyekeztem megakadályozni, hogy ő az országot le ne alacsonyítsa. (Helyeslés.) Szavazat: Disraeli indítványa mellett 219, ellene 319, tehát 100 többség a kormány részére. (A miniszternek éltetése.) Dana fejedelemség.A„Vestitorul Romanesk“ következő hadi parancsot közöl, mely kelt Bukarestben ápril 29-én : „A nem rég történt kísérletek, cs. k. katonákat proclamatiók és magánlevelek által hűségi esküjök megszegésére csábítani, kötelességemmé teszik megrendelni, hogy a két dunai fejedelemség területén az ausztriai császállam fegyveres hatalma elleni bűnökre nézve a rögtönbíróság hatályba léptettessék. Ennélfogva rendelem, hogy e rendszabály kihirdetésétől fogva az összes személyek, nemzetiség és állam különbsége nélkül, még idegen hatalmak katonái is — kik, ajándékok, ígéretek vagy a rábeszélés más módjai, vagy a nemzeti érzelem felingerlése által szóval vagy írásban s főleg proclamatiók által merészkednének, a cs. k. hadsereg megszálló csapatjait arra csábítani, hogy az engedelmesség, őrség vagy bármely más katonai kötelesség esküjét megszegjék, vagy kik, habár csak puszta kísérlet útján, megkísértenék, őket szökésre csábítani; hogy mindezen személyek, jogosutlan toborzókként, a bűnösök elleni bánásmódban részesüljenek s tekintettel a jelen körülményekre, ha bűnük törvényes bebizonyultsága megállapittatik, agyon lövessenek. Coronini:“ Oroszország. A lengyel határszélről, máj. 19. A mi orosz szomszédságunkban a kiterjeedt hadi fegyverkezések jelei szaporodnak, s bármily kevéssé kívánják észrevétetni, mégis úgy látszik, nem hisznek a lengyelek nyugalmának. A franczia-lengyel demonstratiónak híte, melyet legalább közvetlen a határ közelében elzárni nem lehet, az orosz hivatalnokokat aggodalomba ejtette, s újabb időben a porosz hírlapokat aggodalmas ellenőrzésnek vetették alája. Itt a határon igen is jól lehet észrevenni a hatást, melyet ily tudósítások előidéznek. Talán soha a túlsó részről itt annyi látogatások nem fordultak elő, mint azóta, hogy a híreket hamarább s nem oly elferdítetten kapják, mint amott túl kaphatják. — Jun. 14-én lesz Varsóban a gyapjú, vásár, s valószínűleg 4 napig fog tartani. E vásár rendesen sok látogatót csödít a porosz határról oda, s igen tanácsos, hogy ezek ott kötött nyelvvel járjanak. Még maga egy magas lengyel pap, ki honfiai közt mint kormányérzületű igen ismeretes, Paskievits hy asztalánál tett elfogulatlan nyilatkozata miatt megrovást kapott, melyről a varsói körökben sokat beszélnek. Hadi mozgalmak. Délkeleti csatatér. A „Moniteur“ máj. 28ki számában következő sürgönyöket közöl Peisser tábornoktól : Máj. 25. esti 10 órakor. Ma elfoglaltuk a Csernajavonalat. Az ellenség, mely nem volt nagy számban, csak igen kevéssé védte a tért s gyorsan a hegyek közé vonult vissza. Mi a máj. 22—24-ki éjeleken elfoglalt művekben határozottan helyt foglaltunk. Fegyvernyugvás köttetett a halottak eltakarítása végett, s mi megbecsülhettük az ellenség veszteségeit; 5 és 6 ezer közt kellett a halottak és sebesültek számának lenni. Máj. 26. esti 10 óra. Az ellen semmi demonstrátiót nem tett, sem a vár előtt, sem Csemaja vonalunk ellen. A kami esti erődítési munkálatok előhaladnak. Az egészségi állapot jelenleg jó. Máj. 27. reggeli 9 órakor. Kertsben és Jenikaiéban a siker teljes. Az ellenség a szövetségesek közeledtére kiürité azokat. Raktárait és ütegeit levegőbe repítő, a gőzösöket felgyújtá. Az Azovitengert a szövetségesek flottája elfoglalva tartja. A már jelentett hadi vívmányok tehát ekként hivatalos megerősíttetést nyertek, annál inkább késztetve érezzük magunkat tegnapi abbeli megjegyzésünket, mintha Gortsakoff hgnek legújabb sürgönyeiben nagyobb őszinteség kezdene helyt foglalni, mely ítéletre sürgönyének kivonatos közlése után feljogosítva lehetünk, visszavonni s illetőleg oda leszállítani, hogy ő mint Pelissier fölebbi sürgönyéből látszik, veszteségeinek is csak alig felét vallja, bárha ez is már tetemes szám. Pelissier tök első napi támadásának sikerét pedig tökéletesen tagadja , mint ez következő egész terjedelmében közlött sürgönyéből kitűnik , melyet csak a hivatalos tudósítások kiegészítése végett és curiosum gyanánt közlünk. Az következőleg szól: „Varsó, máj. 28. Gorzsakoff hg Szebasztopólból máj. 23-ról jelenti: A ködöt használva, máj. 9 (21) és 10-e (22) közti éjjel egy ellenközeli téki viárkot a temetővel szemközt az 5. és 6. sz. bástyafokok előtt készítettünk, hogy az e bástyafokot fenyegető ellenséges művek jobboldala ellen működhessünk. A föld keménysége az árok elégséges kimélyítését akadályozza. 10-én (22) este, midőn közelízéki munkálataink ismét megkezdendők voltak, az ellenség 17 zászlóaljjal , nem számítva a tartalékokat, támadást tett. A legmakacsabb harcz fejlődött ki egész éjen át; sokszor csak a szurony használtatott. Katonáink — 12 zászlóaljnyi erővel — hősökül küzdöttek s az esemény az ellenség visszavonulásával végződött, ki roppant veszteséget szenvedett. Szerencsétlenségre a mi veszteségünk hasonlag igen jelentékeny, 2500 ember jen harczképtelenné. A halottak közt van a derék Adlerberg vezérőrnagy, a 9. hadosztály 2. dandárának parancsnoka. A támadás sikeretlensége az őrség szellemét fölelevenítette, tanúsítja ez az ellennek, mily veszélyes lenne reá nézve a szebasztopoli erődítvények megrohanása, miután nagyobb erőfeszítéseinek sem sikerült, egy alig készült viárok urává lenni. Ugyanazon éjjel máj. 10-én (22) 6 sorhajó és 20 gőzös mintegy 20,000 embernyi kiszálló csapatokkal elhagyák e kamieshi öbölt. 11-én (23) e hajóraj a yaltai magaslaton láttatott. Varsó máj. 28. Gorzsakoffág Szebasztopólból máj. 26-ról jelenti: „Az ellenséges flotta 13-án (25) 2 órakor d. u. a keresi tengerszoroshoz közeledett. Szebasztopol alatt az ellenség tetemes erővel a Csernaja bal partjának magaslatain helyt foglalt s ott tábort ütött, melyet mint látszik ráegerősitni szándékozik. Előőrseink azon folyó jobb párját szállták meg.“ A„Journa des Debats“ a szövetségesek fölebbi vívmányaira vonatkozólag következő felvilágosító czikket hoz: „Pelissier tök sürgönyei újólag tetemes előhaladást constatkroznak az ostrommunkálatokban, melyek Szebasztopol bástyái előtt vitéz kitartással folytattatnak. A harczok és ostrommunkálatok e lánczolatának czélja az ellenséget várművei bástyázatai közé bezárolni, őt kívülről elszoritani s az utolsó közelitékekben helyt foglalni, oly hadműködések, melyek általában mulaszthatlanok, mielőtt az első erődített, a maradékot fedező vonalakhoz férkőzhetnének. A szövetséges sereg már e hó elején egy makacs éji harczban az oroszokat az árboczbástyával szemközt egy nagy külső fegyverhelyről elszorította, t. i. egy fedett, vállmüvek s nyolcz mozsárral ellátott viárokból, melynek lövegei elfoglaltattak. Most Pelissier sürgönyéből értjük, hogy máj. 27-ken egy más sokkal nagyobb és fontosabb fegyverhely foglaltatott el oly harczban, melyben Szebasztopol számos őrsége nagyrészt szerepelt. A heves harcz két éjen át tartott; első éjjel a müvek fele, másodikon az egész nagy fegyverhely elfoglaltatott. Az itt szóban forgó művek a központi bástyafok s a veszteglőöböl közt léteztek. Az olvasó , ki Szebasztopol sok térképet közöl egyet megszemlél , következőleg tájékozhatja magát : — A bástyázat a hadi kikötő nagy szakadéka alól két részre osztatik. Itt minket csak azon rész érdekel, melyet a jobbján fekvő szakadék keletre s a balra fekvő tenger nyugotra határol. Egészen jobbra mint culmináló pont a nagy árboczbástya emelkedik; balra a tenger felé a központi bástyafok áll, melynek az ostromlók azért adták e nevet, mert körülbelül közepén fekszik azon vonalnak, melyről itt szó van; távolabb állnak a bástyafok és üteg, mely a veszteglő öblön árkodik. Ez oldalon csapatjaink már az árboczbástyafok külműveit, a temetőt a veszteglőnél s végre újabb idő óta az ellenközeliteket bírják, melyek az utóbb nevezett pont s a központi bástyafok közt emelkednek; mi annyit jelent, hogy az ostrommunkálatok legszélső baloldalán az összes kitünőbb külmüvek birtokában látszanak lenni. Itt ki kell fejtenünk, mint szoktak ily támadásoknál s helyi foglalásoknál ily elfoglalt művekben eljárni. A támadás az egyelőre a futóárkokban összegyűlt zászlóaljak dolga; ezek csak keveset lőnek s nagyobbrészt gyors rohanással, szuronynyal ostromolnak. A támadó csapatok mögött az ásók és kapákkal ellátott, a lőfegyvert szijakon lógva hordó munkásosztályok jönek. Mihelyt az ellenség a műből ki van vetve, igyekeznek abban letelepedni. Ezzel foglalkoznak az árkászok és munkások szakadatlanul, míg a kivert ellent a zászlóaljak tartják sakkban. Most az a feladat, a művet az ostromlók ellen fordítani, az az: annak az ostromviárok alakját és irányát adni s e mellett mindazt, mi az ellenség munkájából használható, megtartani. A munkásoknak e mellett annyi érdemök van, mint a zászlóalji csapatoknak , mert ők ép úgy ki vannak téve a fegyver és ágyútüzelésnek, a nélkül hogy őket a harcz heve tüzelné. A mérnöktisztek ily alkalmakkor bámulatosak , a munkálatokat ugymondható geometriai hidegvérüséggel jelölvén ki, altiszteikkel az irányokat zsinórral határozzák meg s e mellett oly rettenthetlenek , mintha gyakorló téren volnának. — A máj. 22 és 23—ki csaták részletes bulletinjei nemsokára kezeinkben lesznek, melyekből azok fontossága még inkább kitünendik. Pelissier tök a főparancsnokság átvételét erélyes demonstratióval avatta fel, anélkül, hogy azon elvektől eltérne, melyek szerint a tér hüvelykről hüvelykre fényes tettek által foglalandó el. Ilykép erélyesen fog az ostrom folyni s meggyőzendi Európát, hogy a hatalmak szándékukról nem mondtak le. Fővárosi és vidéki újdonságok. Budapest. Kóbor Mihály, a pécsi nagy gymnasium 3-ik osztályának hallgatója a Tisza- és Marosmenti vízkárosultak fölsegélésére egy pártot küldött hozzánk, azon megjegyzéssel , hogy e segélyzéssel nemcsak mint testvér a rokonokon, hanem mint keresztény az ügyefogyottakon, kíván tehetsége szerint segíteni. Kiknek többet lehet nélkülözni mint egy tanulónak, többel járulandanak a testvérek, az ínségben sinylők felsegéléséhez. Ezt hiszi a derék ifjú. És mi nem akarjuk őt jó hitétől megfosztani. Mi is akarjuk hinni, hogy a gazdagok, kiknek bőségéből a közel lóverseny alatt a bérkocsisok részére jut 8—10 párt, hogy a gazdagok, kik irodalomra, közintézetekre úgy is keveset vagy semmit sem költenek, hogy a gazdagok, kiknek neveivel nem találkoztunk sem a Garay-árvák, sem a nemzeti színház nyugdíj alapja részére áldozok közt s kiknek jótéteményeiben nem részesülhetnek a közrészvétet megérdemlő Fán ésy-árvák, mondják e gazdagok juttatnak egy két fatot a vizátboritott vidékek iszonyú nyomorának enyhítésére. Itt emberi, felebaráti, keresztényi kötelesség teljesítése követeltetik, nem oly ügy ez, melyhez hazafiság, melyhez emelkedettség szükséges. Az ember segítsen embertársán, a magyar a magyaron. De mégis hazafiság szükségeltetik ahhoz, hogy fájjon szívünknek az ország egy részének nyomora, hogy a könyört bennünk ne csak a nyomor látásánál támadt kényelmetlenségi érzet, érzéki hatás idézze fel. Igen, a hazafi nem lehet közönyös, nem maradhat hidegen, midőn ezren küzdenek azok közös nyomorral, kiknek családéhoz tartozik ő is. De mindehhez egészséges szív kell. Ezért említjük tisztelettel mindannyiszor a középosztályt, mely részvétével, ápoló kezével állja körül az irodalom lombosuló fáját, mely a vidékeken biztosítja a nemzeti színészet fenállását, melyből Pesten a dráma közönsége kerül ki, mely nem tartja hazafiságnak a semmi áldozatba nem kerülő könyviszonyt és azon bornírt lenézést, melylyel sok birtokos és már nem birtokos hazánkfia az írónépről gondolkozik, hideg elszigeteltséggel folytatva a „nihil habentium “ harczát ; ezért említjük mindig tisztelettel irodalmunk új közönségét, melynek tagjai nem jelennek meg ugyan „jockey-medal“-osan a lovak versenyterén, de mindig feltalálhatók a szellemi munkások közül; kik a kevésből is mindig tudnak juttatni valamit az emberiségnek, a közügynek az irodalomnak; kik a Vasárnapi újság olvasói számát ezrekre, a „Család könyve“ előfizetőjét jövőre, emelik; kikben éltető ápoló részvétre talál a jeles „Nép könyve“ s a többi népszerű vállalat, kik lehetővé teszik, hogy az író műve megjelenhessen, kik magyar műveket vesznek, olvasnak, magyarul beszélnek, gondolkoznak. Ez elégtétellel tartozunk azon osztály folytonos részvétének, mely közéletünk fő elemét képezi. A bőkezű pártolás, a részvét emelőbb nyilatkozatai az ez osztályon társadalmilag feljebb álló rétegekben is tűnnek fel némelykor, de valamint az év nemcsak ünnepnapokból, a nyilvános élet nemcsak díszmenetekből áll, hanem a közforgalmat a folytonos élénkség, mozgalom képezi, úgy irodalmunkra nézve az éltető , a fentartó erőt nem kivételes nyilatkozatokban , hanem azon folytonos érdekeltségben kell keresnünk , mely annak megszakadatlan élénkséget biztosít. Ha a nap csak minden héten egyszer árasztaná sugárit a földre , a földet 8—10 nap alatt jégpánczél fogná körül, a föld megdermedne, így vagyunk az irodalommal is, igy vagyunk közügyeinkkel. Az irodalmat nem Maecenasok ritka bőkezűsége, hanem az általános, a folytonos részvét tartja fen; a nemzeti színház sem találja fel azonban fenállhatásának feltételeit, kik ritkán s akkor is többnyire nem hallgatás végett teszik páholy-látogatásaikat, hanem azon kis számú stereotyp-közönségben, mely több érvet lel a drámai előadásokban mint a kiosk előtti ácsorgásban. E tárgyra még visszatérendünk. K ó b or ur pártját átadtuk az illető hatóságnak. — Midőn a fenti sorokat irtuk igazolásunkul, vigasztalásunkul vesszük Csákvár mezőváros községének a tiszai vizkárosultak nyomorának enyhítésére küldött testvéri adományát. Emberbaráti, testvéri kötelesség érzetéből küldi a derék község a 10 pártot. És mi az érettség, az emeltebb felfogás, a rokonszenv ez újabb jelét is tisztelettel jegyezzük fel, megemlékezvén, miként Csákvár ez érzületnek mindannyiszor adá tanúságát, valahányszor a jó ügy a hazafiak részvétéhez folyamodott, így legközelebb is értesítettük. olvasóinkat a Fáncsy-árvák részére Csákvárról érkezett adományról. E tiz pftot is tüstént illető helyre szolgáltattuk. — Miután Kemény Zsigmond „Özvegy és leánya“ czimű és mint örömmel értesittetünk, nagy részvéttel fogadott legújabb regényének második kötete is megjelent és a harmadik kötet pár hét múlva szintén szét fog küldetni, szerző azokat, kik az előfizetési íveket még nem küldették be vagy egyes megrendeléseket akarnak postán tenni, ezennel kéri, hogy azt e hó 10-kéig eszközölni szíveskedjenek, mert azontúl előfizetés nem fogadtatik el. Az „Özvegy és leánya“ czímű történeti regény előfizetési ára 2 forint pengő pénzben, postán küldve 2 forint 30 krajczár. Bolti ára pedig 3 pengő forint. Az előfizetési ívek a „Magyar nép könyve“ kiadó hivatalába (Pest, Zöldkert utcza, 14. sz. Kégelház, II—dik emeleti 14-dik ajtó) küldendők. — Holnap indulnak Éjszakamerikába Nendtiich Károly tanár és Kárász urak. Azok , kik jeles vegytanárunk gazdag képzettségét ismerik, örömmel veendik e hirt, mert a tudomány, mert szakirodalmunk mindenesetre nyerend ez utazás által, a tanár úr élményeit, tapasztalatait, észleléseit az ifjú világrészben, az őserejü vidékeken az óczeánon, a Nigaránál, a Missisippinél viszszatértével irodalmunk hasznára fordítván. Kisérje őket a távolba barátaik szerencsekivonata. — A pesti kir. egyetem felöli statistikai jegyzetek folytatásául a P. Lloyd illető czikkének igen becses adatai nyomán ezennel mi is feljegyezzük azon örvendetes tapasztalatot és jelenséget, hogy t. i. a pesti kir. egyetem nyilvános könyvtárát látogatók száma évenkint nagyobbodik, mert mig az 1850. iskolai év alatt a könyvtár jótéteményeivel élők száma 10,785-t tett, e szám a jövő évben már 11,422-re emelkedett s míg az 1853-ik év első három hónapja alatt 3717-en látogaták meg az egyetemi könyvtár olvasótermeit, ez év ugyanazon hónapjaiban az olvasók összes száma 4698-at tett. Ez olvasási vágy még inkább fogna terjedni, ha a birodalom többi országainak közintézeti könytáraira nézve a könyvek hazavihetését illető s 1849. nov. 20. és 1854. jun. 12-kén kelt miniszteri kibocsátványa a pesti kir. egyetem könyvtárára nézve hatályba lépene. A 73,905 kötetre menő és 3802 miscellaneát számláló könyvtár 1852 13 évben 1734 kötettel s 515 miscellaneával szaporodott. — A belvárosi plébánia-templomban pünkösd-vasárnap Cherubini egyházi jeles zeneműve teljes énekes zenekarok mellett emelte a közajtatosságot. Közintézet. Nemzeti színház. Hirdetés. A nemz. szinh. nyugdíjintézeti korm. választmány határozata folytán van szerencsém értesíteni s illetőleg fölkérni mindazokat, kik az említett nyugdíjintézet pénzalapjának növeléséhez készpénzben lefizetendő vagy kamatozó kötelezvényekkel és alapítványokkal járulni szíveskedtek, hogy a kötelezett illetékeket vagy kamatokat jövendőben nem az intézet kormányzó választmányához, hanem egyenesen az intézet tőkéjét kezelő tekintetes országos pénztári hivatalhoz méltóztassanak beküldeni. Pest, máj. 31.1855. Szigeti József mk. Választm. jegyző. A nemz. szinh. nyugdíjintézet pénzalapjának növelésére f. e. april 24-iki jelentés óta következő kegyes adakozások folytak be, u. m.: a pesti első hazai takarékpénztár f. e. mart. 22-iki közgyűlése a nyugdíjintézet pénzalapjának gyámolitására 500 pártot méltóztatott utalványozni. T. ez. Egressy Gábor ur 72. sz. gyüjtösvén aláírtak készpénzben, t. ez. Tömöri Anasztáz 30 ft. Marabu Antal 1 frt. Öszvesen 31 frt. T. ez. Lessko Sámuel ur, a miskolczi műkedvelők által az intézet részére rendezett jótékony előadás alkalmával befolyt 16 pártot saját kegyességéből 5 pftra kiegészítve volt szives a választmánynak beküldeni. És igy az intézet pénzalapja ismét 581 párttal szaporodván, midőn a választmány a kegyes adakozók és gyűjtők neveit közméltánylat tekintetéből kihirdetné, legkedvesebb kötelességének ismeri irányukban az intézet részérök legőszintébb háláját nyilvánítani. Pest, máj. 31.1855. Szigeti József m. k. választm. jegyző. — Máj. 30-dikán, Bulyovszkiné javára, először: Falu és város. Dráma 2. szakaszban és (minekes