Pesti Napló, 1855. november (6. évfolyam, 1694-1718. szám)

1855-11-02 / 1694. szám

les: 2 ft 24—48 kr.; Zab : 1 frt 22—28 kr.;Árpa: 2 f. 24 kr.—3 f. Bab : 4 f.—4 f. 18 kr. pozs. m. B­a­j­a, oct. 29. Buza: 5 f. 20—36 kr.; Kétszeres: 3 f. 44 kr. Háromnegyed gabna: 3 f. 52—56 kr.; Rozs: 4 f. 4 kr.; Árpa 2 ft.; Zab : 1 ft. 33—33 kr. Köles : 2 ft—2 ft 4 kr pozs. m. Pápa, oct. 29. Buza: 4 f. 54 kr—5 f. 54 kr. Rozs: 3 fr. 18 — 36 kr.; Árpa : 2 f. 24—38 kr.; Zab : 1 f. 18— 24 kr.; Kukoricza ut: 2 f. — 1% f. pozs. m. Dunavizállás. Nov. 2-án : 5' 5' 3"' 0. fölött. LEVELEZÉSEK. Fehérmegye, oct. 26. (Ered. lev.) Kilépvén a gazda az annyi megelégedést, annyi örömet és kedves házi békét magába, mintegy keretbe, foglaló lakhelyé­nek küszöbén, őt a társasági élet természeténél fogva már a másokkali, embertársaivali érintkezés várja, melynek következtében ő, mint többek társaságának egyes tagja, közvetlen munkásságra, azaz egyéni, csa­ládi ügyei mellett az öt környező társaság helység vagy a város közügyei iránti kötelességeinek betöltésére, lel­kiismerete s becsülete által ösztönöztetik. Mily szép ha­tással lehet e helyzetben, mily munkásságot fejthet ki, s mennyi érdemeket szerezhet mások előtt e helyzetben egy okos és embertársait szerető mezőgazda! A papiaknál tiszteli papját, mint lelki elöljáróját. Az iskolában kalapot emel a fáradhatlan oktató előtt. Az iskolának növendékekbel, gazdagságának szemlél­­tetése ő benne szép reményeket ébreszt a népnevelés és népmiveltség jövőjére nézve, s ugyanazért hitfelei közt mindig azon dolgozik, hogy a pap és tanító, mint az egyház hűséges polgárai, fáradságukért illően jutal­maztassanak, jövendőjükről gondoskodva legyen. Mert ő a tanítót az állam első hivatalnokának ismeri, kinek kezében van letéve a gondjaira bízott gyermekek jö­vendő boldogságának zavára, kinek ügyes és jó irányban vezetett nevelése után nőnek az államnak hasznos és helyeiket, hivatásukat betöltő polgárok, kinek sikeresi­­tett munkája után emelkedhetik az állam azon fokára a jólétnek és tökélynek, mely csak miveit, és a népnevelés mint alap által előkészített állampolgárok észmunkás­­sága és jóakarata igyekezete által elérhető. Szóval: a tanító szerény körében magot vet, csemetéket oltogat, miknek az állam szedi édes gyümölcseit! Betekintve a község házához, mint munkás és becsületes tagja köz­ségének, szívesen láttatik az elöljáróság által is a me­zőgazda, s mint értelmes embernek, tanácsai sok dol­gokban kellő méltánylatra találnak. Ha a község elöljárói kijelölésére többekével együtt az ő véleménye is kikéretik, ő nem a közeli vagy távoli rokonságot nézi a kijelölendő egyénben a neki szánt hivatal elnyerésére érdemül, hanem mindenkor a szel­lemi képességet, e mellé a határozott becsületességet, jámborságot, szelídséget, emberekkeli bánni tudást , vallásosságot és józan ítéletet jutalmazza szavazatával, s mindenképen azon iparkodik, hogy községének értel­mes és körültekintő elöljárói legyenek, mert úgy gon­dolkodik, hogy csak igy lehet a község nyugodt és bol­dog, igy lehet abbban rend, és az ügynek kezelésében pontosság, s csak igy remélheti a község, mint ilyen, felvirágzását! Továbbá szóba hozza a közhasznú válla­latokat, megpendíti azok eszméjét, s kiviteleket községe szükségeihez és körülményeihez alkalmazva tervezi, így a korkérdések ügyében, azokban, mik egy községet közvetlenül érdekelnek, hasznos és gyümölcsöző mun­kásságot fejthet ki. Ki nem látja be, mennyi szolgálatot tehet egy értelmes, gondolkozni helyesen tudó, alapos ítéletű, gazdászatilag mivelt mezőgazda például a t­a­­gosítás érdekében, ha szóval, tettel, szorgalmas igyekezettel a többiek előtt halad annak útjai egyengetésében ? Példája által megkedveltetheti a hasznosabb gazdálkodási módot, fa-és gyümölcs­­tenyésztést, a selyemtermelést, mé­hészetet stb. Mert ezekben mind ily úttörő, jó igyekezetü gazdákra van szüksége népünknek.­­ A felnőttek mivelésére, világbani jártasságuk megalapítá­sára, szóval tettel sürgeti a községi könyvtárakat, a né­pies olvasmányok terjesztését saját munkássága által előmozdítja. Községe hanyagolt viszonyainak rendezé­séhez munkás részvéttel járul. Örömmel nézi, ha annak anyagi és szellemi jólléte gyarapodik. Figyelmes és őr­ködő szemekkel vigyáz a községi gazdasági utak jó kar­ban tartására. Mint érdekébe vágó dolgot, figyelemmel kiséri a mezei rendőrséget, melynek elhanyagolása or­szágos bűn rajtunk, s minek következtében a tagosítat­­lan birtoku községek mégegyszer annyi kárt és hát­rányt szenvednek, mint a mennyit a tagosítás hiánya előhoz. Ennek következtében a rendőrségi vétségek szi­gorú megbüntetésére, mennyire csak az ő hatásköre en­gedi, éber szemmel vigyáz, kedvezést vagy törvénysze­gést mennyire tőle függ, el nem tűr. Ez­által példát mu­tat másoknak, s tudjuk, hogy a jó példa vonz és után­zókra talál! így képződik egy erkölcsi irány a község­ben, sokszor egyetlen egy ember által, melynek jó kö­vetkezményei az ivadékokon is meglátszanak. Azonban a jó gazda nemcsak községének, de imádott hazájának is polgára, s mint ilyen nem feledkezik meg kötélyeiről e részben is. Ő a hazát, a hazának édes nyelvét meleg szivével szereti, az irodalmat, különöseb­ben annak az e szak körébe vágó ágait tehetsége sze­rint tőle kitelhetőleg gyámolítja. A hazai üdvös vál­lalatokban, mennyire szerény vagyonából telik, mun­kás szeretettel vesz részt, és azoknak felvirágzásán bol­dogító örömet érez. Elküldi szerény ajándékát a köz­intézeteknek, s leróvja felebaráti szeretetének adóját a szűkölködők és szerencsétlenek, tűz, víz és egyéb csa­pások által látogatott honfiainak irányában! Mit szíve érez a haza iránt, nem mondja senkinek, de honfiuságát tényekkel szereti megmagyarázni. Ily tett, tapasztalás és haszon­dús egy hivatását ügyesen felfogó, s polgá­ri állását minden erejéből betölteni igyekező mezőgazda élete! Ő büszke arra, ha gazdasága virágzó, családja megelégedett! Öntudattal érzi, hogy része van a köz­ség előmenetelében és virágzásában! Szerényen szá­mítja magát azon napszámosok közé , kik a haza oltá­rának felépítéséhez édes verítékkel járul­nak. Az ily embernek élete hasonlít a csermelyhez, mely füvet és fát, erdőt, kertet és mezőt egyiránt nedvesít, palotát és gunyhót egyaránt gyönyörködtet, így fogtam én fel egy magyar mező­gazda életét! Mely felfogáshoz hasonlóan cselekedve édes hazám mezőgazdái, édenné varázsolnák a lakhelyet birtokaikon, boldogságot árasz­tanának el magok körül, s szorgalmas napszámosai len­nének a hazának, melynek jó és iparkodó mezőgazdákra soha sem volt nagyobb szüksége, mint jelenben­ járatik ide. A felől, hogy neki küldetése van Berlinbe, hol néhány napot tölteni fog, itt csak magán hírek után bírnak tudomással. Blome gróf, mostanig attaché a pétervári cs. k. kö­vetségnél , mint követségi titkár veendi át Metternich Ri­chard herczegnek, ki más hivatást nyer, állomáshelyét, s a legközelebbi napokban induland már Párisba. B­u­o­­ gróf külügyminiszter ő exja tegnapelőtt ebédet adott, melyre több itt levő notabilitás és követ hivatalos volt. A vendégek közt látni lehetett Cantakuzeno és S­­­o­u­r­d­z a két itt tartózkodó moldvai herczeget is. Rainer Főherczeg és neje Mária Föhgasszony . Fen­ségeik az utolsó tudósítások szerint nápolyi útjukban Flo­­renczbe érkeztek. Prokesch-Osten báró cs. k. internuntius nov. 10 kén jövend Frankfurtból Bécsbe. Montenuovo gróf ab­bnagy Sopronyba, Görger ab­ba pedig Gratzba utazott el. G h­­­k a Sándor hg, az uralkodó hgnek fia ma érkezen­­dik meg ide Párisból. A tárgyalás alatt levő uj ausztriai-török keresk. szer­­ződvény csak Prokesch-Osten báró internuntiusnak Stam­­bulba megérkezte után fog megköttetni. Jövő pénteken (nov. 2.) leend a bankigazgatók rendes hónapi ülése. Bécs, nov. 1. ) Felségeik Ferdinand Császár és Maria Anna Császárné tegnapelőtt (30-kan) dél­ben érkeztek nyári lakhelyökről Pleskowitzból Prágába s foglalták el szállásukat a cs. udv. palotában. A lombardvelenczei királyságban a főkormányzóságnak polgári ügyekre nézve oldala mellé adott T­h­u­n gróf teg­napelőtt estre érkezett ide Veronából. A kereskedelmi minisztérium valamennyi távirda-hiva­­talnoknak különös rendelet által kötelességül tette, hogy a szavak pontos elhelyezésére, különösen az idegen nyel­­vekbeni sürgönyöknél a legnagyobb figyelmet és gondot fordítsák, miután tapasztaltatott, hogy a távírók a szavak hibás elhelyezése által a távirati sürgönyökben számos megcsonkításokat idéztek elő. B­as­ági urnak, casareai érseknek, mint a mediate­­rista congregatio új főapátjának beigtatása jövő vasárnap (nov. 4-én) regg. 8 órakor több püspök jelenlétében ün­nepélyes módon fog megtörténni. Fényes isteni szolgálat rekesztendi be ez ünnepélyt. AUSZTRIA, B­é­c­s, octob. 31. Ő felsége K­a­r­o­l­i­n­a-A­u­g­u­s­z­t­a özv. Császárné Salzburgból néhány napra Prágába menend, s november végén térend Bécsbe. Bourqueney báró, franczia csász, követ vasárnapra KÜLFÖLD, Angolország, London, oct. 29. A Hyde­ Parkban tegnap ismét nagy népdemonstratió történt a kenyér­­drágaság ellen. Erre az előkészületek már e hét ele­jén megtétettek egy clerkerwelli kávéházban, hol a népgyűlés „Working men’s provision League-é“ (a munkás­osztályról gondoskodó egyesületté) alakult s egy manifestumot fogalmazott, melynek elfogadása majd a Hyde­ Parkban legyen indítványozandó. Egyik nyilvános meghívások folytán délutáni két óra tájban 5—6000 ember jelent meg a Parkban s csaknem két órába került, mig e gyülekezet tekintélyes tömeggé nö­vekedett. A kenyérliga tagjai közöl csak két egyén volt látható, mr. Beacon az elnök és mr. M. H­e­a­t­h a titkár. A Serpentine folyócska mellett tág gyű­rűt képezett a gyűlés s mr. Beacon, mint elölülő vagy inkább elölálló a tárgyalást egy 1848- ks törvény felolvasásával kezdte meg, mely a kö­zönséget törvénytelenségek elkövetésétől óvja; egyúttal azonban a törvényt a „whigek lenyűgöző bilijének ne­vezte s megjegyzé, hogy ő az ünnepet politikai dolgok végzésével nem szegte volna meg, ha e napon a nép ezrei nem nélkülöznék mindennapi kenyerüket, minél­fogva e megjelenését megengedett szükségnek s keresz­tyéni szeretetnek tekinti. Ezután a titkár M. Heath olvasta fel az érdeklett manifestumot, mely bibliai s szabadsági mondatoktól hemzsegve azon állítással lép fel, hogy mesés mennyiségű gabona jön a ten­gerbe dobva s a raktárakban rothadásnak átadva, csupán azért, hogy az élet dráguljon s a népet, melynek fiai, apjai és testvérei a csatatéren véreznek, kiéheztetni lehessen. (!) Erre ismételték a vádat, hogy a kormány a 20 shillinges törökországi búzát nem bocsátja be az országba s a kényszerűséget akarja előidézni, hogy a nép a 73 sh. orosz búzát vegye s az ellenségnek esz­közt nyújtson a háború folytatására. Ezután a manife­stum válogatott phrázisokkal hívja fel a souverain népet, hogy a ligát a kalmár-uzsora és a kormányárulás elleni harczában hetenként 1 pennyvel támogassa. Néhány ezer kéz ekkor a magasba emelkedett, a manifestum el­fogadásának jeléül, néhány száz pedig a zsebbe nyúlt a honfiúi pennyért, melyet egy nyomtatott lapocskáért cse­rébe a titkárnak adott át. Mr. Beacon ezzel a meelinget befejezettnek nyilvánító s rendre intéssel távozott el, melyet egy csomó utczagyörköcz rögtön azzal szegett meg, hogy néhány semleges urat és hölgyet boxírozás­­sal, kalapbeveréssel, gáncsvetéssel és más olympiai já­tékokkal mulattatott. E közben az ismert chartista Ernest Jones a park más szögletében egy csoport embernek azt törekedett megmutatni, hogy az egyetlen mentség az izgatás 1) egy nemzeti gabona raktár felál­lítására ; 2) a gabonakivitel megtartására; 3) az első­­szülötti jog eltörlésére; 4) minden hitbizomány eltörlé­sére. — Esti szürkületkor e verekedési jelenetek meg­újultak s a Park Laneban lovas rendőrök vágtattak fel s alá, anélkül, hogy a nagyrabecsülés különös jeleiben részesülnének. Szerencsére azonban szóbeli nyilatkoza­toknál többre nem mentek, bár ez udvariatlan társalgás jó sokáig tartott. A jövő vasárnapok egyikén Smithfield terén fog meeting tartatni. Sir William Codrington tábornok, kinek kri­­miai főparancsnokká nevez­esését nyílt titok gyanánt be­szélik. 1821-ben lépett a hadseregbe, még nincs ötven éves, s csak egy év óta vezérőrnagy. A krimiai csaták­ban kitűnő részt vett. Legkiválóbb előnye az, hogy nem a múlt, de a mai nemzedék gyermeke. Williams vezérőrnagy, ki Karl védelmében oly jelesül viselte magát, jutalmul a Bath-rendet nyeri; ha­sonló kitüntetésben részesül Lamarmora tábornok is. A királyi udvar Windsorból Londonba a Buckingham palotába költözött át. Cambridge herczeg múlt szerdán a német légió Shorn-Cliffer táborában váratlan látogatást ten, mindent figyelmes szemügyre vett s az 1, 2 és 3-ik könnyűgya­­logezred fölött, melynek mindegyike 1000 emberből áll, szemlét tartott. Ő kir. fensége a csapatok magatartásá­val igen meg volt elégedve. Macaulay a parliament feloszlatása után Edinburg képviselőjéről hír szerint lemondani szándékozik; való­színű utódjául Melsund lordot emlegetik. Az angol-svejtzi légió első ezrede már szintén pa­rancsot von, hogy a Krimiába hajózásra készen álljon. Oct. 26-kan az angol csatorna partvidékén oly bor­zasztó vihar dühöngött teljes huszonnégy órán át, hogy már is sok hajótörés hire érkezett s még több várható. Még a Thomsén is oly erős volt a hullámzat, hogy több hajót szakított el horgonyhelyéről s rongált meg. Persigny visszahivatásáról hallgat a krónika. Ő és neje több nap óta lord Palmerston vendége, ennek broadlandsi jószágán. Francziaország, Páris, oct. 28. A „Moniteur“ 27-kéről jelenti: „Brabant hg és hgné kir. fenségeik ma délután 2 órakor St. Cloudból elindultak, Brüsselbe visszautazandók. A császár B r­a­b­a­n­t hg és hgné kir. fenségüket a kocsiig kisérte. Több négy lovas udvari ko­csi vitte az északi pályafőhöz királyi fenségeiket s kísé­retüket : Grüne grófnő s Marche bárónő palotahöl­gyeket , G­o­e­t­a­­­s ezredes hadsegédet, V­i­l1­i­e­r­s ez­redes és Moerkerke ezredes lovászmestereket, Van der Staten szolgálati tisztet. Napoleon cs. hg ő fensége kir. fenségeiket az északi pályafőig kisérte, hol jelen vala Firmin Rogier, belga követ. Kir. fensé­geik a pályafőnél az északi vasut-igazgató társulat el­nöke Rothschild bárósalelnöke Delebecque ál­tal fogadtattak. C h i m a y hg és hgné ő kir. fenségeiket Brüsselig kisérendik.“ — A svéd szövetség,a­mint már itt csak amúgy röviden szokták kifejezni magokat, ha t. i. nincs egyéb­ről szó, minthogy a Kelettengeren levő hajóhadnak meg­engedtessék néhány skandináv kikötőben telelhetni. —• ezen korlátok közt mindenesetre meglehetősen biztos­nak látszik. Mondják, miszerint Svédország semleges magaviseletének jótállása mellett ehez beleegyezését már megadta volna, még­pedig, mint hírlik, az orosz követ ellenmondása daczára. Igen sokat foglalkoznak egy d­i­­plomatiai etiquette-kérdéssel, melynek a diplomatiai testület öszves tagjai között létrejövendő egyezkedés által kell szilárd megoldáshoz jutnia A Sze­­basztopol bevételének megünneplésére tartott Te Deum­­on, a semleges hatalmak követeinek egy része szintén jelen volt, a svéd, belga s más semleges kormányok képviselői azonban kivonták magukat. Ez esemény oly exemplificatiókra adott alkalmat, milyeneket jövőre sze­retnének kikerülni. És valóban azt látjuk, hogy az ily­nemű szertartásokban­ részvét rendesen igazságtalan magyarázatokra vezet politikai értelemben, mire nem ér­demes. Poroszország p. o. követe által képviselve volt, a nélkül, hogy, mint tudva van, semlegességét compro­­mittálta volna, míg a semleges kormányok követei ma­gokat távol tartották, a nélkül, hogy azon alkudozások, melyeket e pillanatban folytatnak, megszakadnának, vagy pedig ezen magok megtartóztatásából azt lehetne kö­vetkeztetni, miszerint ezután semleges jellemeket meg­­őrzendik. Miért is abban egyeztek meg, hogy valamely solennitásbani részvételt minden idegen hatalomnak a kormánynál meghitelezett képviselője kötelességének tartsa. A követek tehát részt vehetnek a párisi és lon­doni ünnepélyekben, valamint kollegáik szintén sz. Pé­­tervárott jelen lehetnek az ottani hivatalos szertartáso­kon, a­nélkül, hogy ebből azon jog keletkeznék, misze­rint ez vagy ama szertartás indokaiba való beleegye­zésre lehetne következtetni. Páris, oct. 28. A „Constitutionnel“ ma igazolja azon hírt, miszerint Canrobert tábornok valóban Stockholmba fog küldetni. Mint az említett lap je­lenti, a krimiai hadsereg egykori fővezére Oskar királynak a becsületlegio nagykeresztjét nyujtandja át. De egyszersmind a tábornok azon küldetéssel is meg van bizva , hogy Stockholmban a nyugati ha­­talmakkal a szövetséget sürgesse. Camrobert­­nél hiányzanak egy jó diplomata minden sajátságai. — Nyelve épen nincs hatalmában, azaz : alig tud három szót összefüggőleg kimondani. Öt csak azért vá­lasztották, mert a legújabb események folytán neveze­tes személyiséggé jön.­­ A hitelnek a franczia bank ál­tali korlátozása igen sajnálandó befolyást gyakorolt az üzletekre, melyek mind panganak. A gyárnokok , kik különben három hónapra hiteleztek, csak rövid időre, csak készpénzfizetés mellett vagy váltóra akarnak hite­lezni. A bankárok szintén tetemesen megszok­ták hitele­­zésöket, miután a bank rendszabályai nekik is nem cse­kély zavart okoztak. A gyárak egy része teljesen vesz­tegel, csak néhány gyár fogadott el megrendeléseket . Éjszak-amerikából. — A tartományok nagyobb részé­ben folyvást nagy izgatottság uralkodik. Normandiából jelentik, hogy ott minden éjszaka 50—60 emberből álló bandák vonulnak keresztül a sík földön és a parasz­tokat élelmi­szerek kiszolgáltatására kényszerítik. P­á r­i­s, oct. 29. A „M­o­n­i­t­e­u­r“ 28-káról jelenti: A császár ma a st. cloudi palotában von der Pfor ii­te­n bajor külügyi s miniszterelnököt fogadá, kinek szerencséje vala bemutattatni Wendland báró bajor kir. ő felsége rendkívüli követe és teljhatalmú minisztere által. B­e­u­s­t bárót, szász külügyi minisztert, kinek sze­rencséje vala ő császári felségének Seebach báró szász király ő felségének rendkívüli követe és teljha­talmú minisztere által bemutattatni. Ugyan e nap folytán W­­ 1l­­­s­e­r tábornoknak, porosz király ő felsége had­segédének, ki a lövésben tett javítások tanulmányozá­sára jött Francziaországba, szerencséje volt a császárnak Hatzfeldt gr., porosz király ő felsége rendkívüli kö­vete s teljhatalmú minisztere által bemutattatni, valamint Apponyi grófnak, Ausztria volt párisi követe fiának szerencséje volt e császári felségének bemutattatni Hüb­ner báró e csász. kir. és Apostoli Felsége rendkívüli követe s teljhatalmú minisztere által. Ugyan a „Moniteur“ írja : Azon elfogadás, mely­ben a császár és császárné Brabant hgés­égnét ré­­szesité, a bizalom és rokonszenvnek e fenségeik és kir. fenségeik közt váltott bizonyítványai Francziaországban tartózkodásuk alatt, hű kifejezései valának a két orszá­got lelkesítő érzelmeknek. Francziaország és Belgium testvérek eredetük, nyelvök,szokásaik s érdekeikre nézve. A két nemzet ezt ép úgy felfogja most,mint fejedelme. Azonban a két nép közti egyesség megszilárdítására s viszonyaik könnyítésére mi sem folyhat be annyira, mint az uralkodó családok közti szívélyes összeköttetés.­­ Mind Paris­ és Londonban mind pedig Sz. Péter­­várott folytonosan a békekérdéssel foglalkoznak. A bel­gák királya nem látszik idegennek lenni, az illető ter­vektől. Mintegy 14 nappal ezelőtt Napoleon Lajos és lord Palmerston titkos összejövetelt tartottak egy a franczia-belga határon fekvő városban. (Levelező e hírért nem kezeskedik.) Hozzáteszik, hogy a belga ki­rály több békejavaslatot terjesztett elő. Azonban a Bel­giumra nézve nagyon hízelgő mai „Moniteur“-czikk után ítélve úgy látszik, hogy Leopold király minden le­hető engedményt megtett, nevezetesen a belga sajtó­viszonyok és a menekültek kérdése tárgyában. Mi az utóbbit illeti, e miatt felső helyen még folytonosan ag­gódnak. — Arese gróf, egy ausztriai s Szardiniában naturalizált menekült tegnap a császárnak bemutattatott. A császár az olasz lovagot asztalhoz hitta, s megkínálta a Tuileriákbani lakással. A gróf Olaszország első csa­ládjához tartozik, politikai tekintélynek is tartják.­­ A „Journal des Débats“ „a vasút Páristól Kölnig“ czímű czikkében rosszalással nyilatkozik a jelen­legi útlevél-rendszer ellen. A még fenálló útlevél-rend­szabályokat igen borzasztó intézkedéseknek, a népeket elválasztó utolsó anyagi korlátoknak, előbb vagy ké­sőbb okvetlen megsemmitendő rendszabályoknak tartja. Ha azon axiómának tényleg állania kell, miszerint ha az ember börtönben nem ül, tetszése szerint járhat kelhet, akkor legalább a látomozást (visa) el kellene törülni. Csatatér. — A törökök nevezetes győzelme Karsnál, mely­nek hőse mindenféle színezetű lap előadása szerint, Ismail pasa volt, kinek a csata után Williams tök köszönetét is mondatik nyilvánítottnak az angol királyné nevében, ismét nagy mértékben az ázsiai csatatérre for­dította a közfigyelmet, melyet a krimiai óriási küzde­lem oly sokáig tartott, úgy­szólván, egyedül lefoglalva. Ezen győzelemnek fő fontossága nem abban áll, hogy Kars-t az oroszok nem vették be, s annál fogva mélyeb­ben nem hatolhattak az ország belsejébe. Kars és Erze­­rum meghódítása 1829-ben, midőn az egész Feketeten­ger az oroszok hatalmában volt, s az európai oldalon Drinápolyig előre haladott az orosz sereg, igen fon­tos lehetett, mert tökéletes átszorítással volt fenye­getve az oroszok minden felöli előhaladásával Tö­rökország, s mert, a Feketetenger birtoklása mel­lett, elfoglalván Karst és Erzerumot, valósággal had­­működési alapul is választhatták azokat az oroszok.Most azonban kevesebb fontossága van Harsnak. Ha elfog­lalták volna is azt az oroszok, haszonvehetlen pontjuk leendett az nekik, mert a szövetségesek a Feketeten­gert bírván, bármely részén kiszállhatnak annak partjain, és hadjáratot kezdhetnek, mely házban fenyegetné az oroszokat. A győzelem fő fontossága annak erkölcsi ol­dalában s az örmény és kurd fajokra szóló hatásában áll, melyek több mint 40 év óta megszokták már az oro­szokat mindenütt győzelmeseknek látni, továbbá annak Perzsiára leendő befolyásában, hol még mindez ideig nem látszott teljesen megtörve lenni az orosz túlnyo­­mósság.­­ Orosz hivatalos előadás szerint October 20-dikáig este az ellenség állásában Kinburnnál nem történt vál­tozás. A főerő folyvást a kinburni földnyelv déli és nyugati oldalánál áll, 36 különféle hajó Oczakofz előtt. October 20-dikán reggel 9 órakor 13 ágyuna­­szád és 5 mozsárnaszád a torkolati öbölbe ment, s 1212 órakor a Búgba hatottak. (A távolság Kinburntól a Búgig, 4—5 mértföld, s innen is 4 mértföldre teszik azt Niko­­lajeffig.) 12 órakor 6 gőzös és még más két ágyunaszád követte azokat. Ezen járművek a Búgba indulva s nem messze ennek torkolatától horgonyt vetettek, s különféle hajókat küldtek ki, részint a Dnieper torkolatához részint még fölebb a Búgba mindenütt méréseket tétetvén. A Bagon felfelé haladó hajókra egy helyen a jobb partról, a Russkaja és Voloskaja földnyelveknél, lödözni kezd­tek az oroszok csata­ütegből, s ekkor a hajók megállot­ták és viszonozták azt. Ezen ágyúzás mind­két részről tovább tartott egy óránál, s végre a hajók a torkolatnál maradtakkal egyesülni visszatértek. — Hir szerint a jövő tavaszszal maga a czár fog élére állani hadseregének. — Pétervári magánlevelek is azt állítják, mikép nincs szó Krimia elhagyásáról. Ezen levelek szerint az orosz sereg helyzete egyáltalában nem olyan Krimiában, hogy a félsziget elhagyásáról kellene gondoskodni. — Muravieff tlok az örményekhez örmény nyel­ven kiadott kiáltványában arról tudósítja őket, hogy a többször említett Leo örmény herczeg az orosz c­ár­­nak felajánlotta szolgálatát és nem sokára meg fog ér­kezni Erivanba. — Oct. 18-án nagy szemlét tartott Gortsakoffky Szimferopolban, melynél már testőrségi gránátosok is mondatnak jelen voltaknak lenni. — Három hónap óta gyakran volt azon bizonyos hír, hogy elvégre érkeztek már Krimiába testőrségi gránátosok, s most sem tudhat­juk, mennyivel érdemel az több hitelt. — Nikolajeffben nem csekély aggodalmat okozott azon hír, miszerint a Dnieper torkolati öblében levő szövet­séges hajóhadon tetemes számú mérnöktest van. Úgy látszik tehát, hogy nem csupán futó tengeri hadjáratot akarnak a szövetségesek tenni, hanem legalább egy ponton meg is akarnak maradni.­­ A csongari híd Perekophoz 18 órányira (egyórá­nyi távolságnak három angol mértföldet számítva), Szimferopolhoz pedig 20 órányira , Karasubazarhoz ugyanannyira van. Genicsinél két komp tartja fen az oroszok közlekedését a híd elrontása óta a földnyelv és a száraz föld között, melyeknek mindenikében 24 ara­­bat (szekér) fér el. — Mint mondják azon hírre, hogy Omer pasa va­lósággal megérkezett Kis-Ázsiába, két népfőnököt kül­dött S h a m y I Batumba, s ezek által biztosította a szer­­dárt közren­rikálásáról. — Az anatóliai sereg 15 sebészt küldött Karsba, kik­ért 25 orvost engedett át P­eli­s s­­­er­t úgy a szer­­dáinak, hogy ezek az egészségi ügyet Omer pasa tá­borában rendezzék. — Ruscsukból írják, hogy a f. hó közepe felé meg­érkezett oda két vontató gőzössel az első szállítmány 500 dbból álló,azon lovakból, melyeket W­il­in­or és Ma­rveli őrnagyok vásároltak Pesten az angol-török hadjutalék számára, még 3000 darabot várnak. Ruscsukban Plow­­der angol őrnagy veszi a lovakat át és küldi Kercsbe, hol az angol-török légió, 22.000 főre emeltetvén, a telet tölteni fogja. Plow­der őrnagy ezen hadjutalék sze­kerészet osztályához 1500 embert toborz itt, de bárha a fizetés igen jó, a toborzás nagyon lassan halad. A kri­miai angol sereg számára is történnek itt lóvásárlások, melyeket Thur ezredes eszközöl. Egyelőre 150 négy lovas fogatú szekeret igyekszik Thur ezredes kiál­lítani. — Williams tick következő jelentést tett a karsi csatáról Clarendon lord angol külügyminiszterhez: Kars, sept. 29. Mylord, van szerencsém önt érte­­s­­íteni, hogy Muracheff tábornok, serege zö-­s­dével ma reggel nap­keltekor megtámadta a magas­latokon levő elsánczolt hadállásunkat Karson felül a folyam túlpartján. A csata pillanatnyi szünet nélkül közel hét óráig tartott. Az ellenség végre 2,500 halott (ezen jelentés volt az első erre vonatkozó stambuli R­e­d­c­­­i­f­f e-sürgönynek alapja; a török kormány későbbi tudósításai szerint , mind tudjuk, az oroszok vesztesége sokkal többre tétezik, s közel kétszer annyi sebesült veszteséggel, kiket többnyire elvitt magával, a legnagyobb rendetlenségben visszaveretett; több mint 4000 puska maradt a csatatéren. Lordságod előadá­som nélkül is képzelheti az ostromlók határozottságát, s a hadállásokat annyi óráig védő csapatok megtörhet­­len bátorságát. A music kétségtelenül nemsokára jelen­teni fogja kormányának azon tisztek neveit, kik maga- I­kát ezen a török seregre annyira dicső napon kitün­ t tették.Mi engemet illet, nagy örömmel szólhatok Lake alezredes, Teesdale őrnagy és Thompson kapitány rettenthetlenségéről , kik a legfontosabb I szolgálatokat tették Veli-pasa, Thasmak , és Arab I­tabiák (erődök) védelménél. Ajánlom ezen tiszteket !

Next