Pesti Napló, 1855. december (6. évfolyam, 1733-1741. szám)
1855-12-19 / 1733. szám
KÜLFÖLD. Angolország, London, dec 15. Disraeli közlönye a „Press“ a békealkudozásokról sok újat ugyan nem, de elég érdekeset mond. Főképen azt törekszik bebizonyítani, hogy az alkudozások sem „puszta tapogatózás“ sem „merő szemfényvesztés“ nem lehetnek; valamennyi hatalmasságnak érdekében áll ezeknek sikerülte, mert tudják, hogy a jelen kísérletek meghiúsulása a háborút elláthatlan hosszúra nyújtaná. A „nagy férfiú a franczia trónon“ sokkal élesebb belátással bír, mintsem reménytelen alkudozásba bocsátkoznék. Lord Palmerston, megvallván róla az igazat, még mindig rászedte barátjait, a forradalmárokat, s uszályhordóit, a népet. Minthogy pedig a jelen alkudozások népszerűsége egy részébe kerülnek, igen fontos okok bírhatják őt ezen áldozat hozatalára. Mint miniszterelnök , a korona előjogát képviseli s igen is jól tudja, hogy a parliament inkább jóváhagyandja a becsületes békét, mint a franczia szövetségre veszélyes szélső háború-politikát. És Oroszország? Ha a nyugat az ellenséget oly kevésre becsülné, hogy egy csapással reméllene azt „térdeire nyomhatni", akkor Oroszországnak is megengedhető volna a tévedés, ha az angol nép ingatagságára s a franczia szövetség felbomlására számítana. Machiavelli szerint szabad államok sokkal állhatosabbak szövetségeikben, mint az önkényuralmak. Legyen meggyőződve Oroszország, hogy ha húsz évi háborúskodás lenne szükséges a nemzet kegyelt terveinek valósítására, Angliában egy párt sem fogna ezen eszmétől visszarettenni. Francziaország, Paris, dec. 14. A mai „Moniteur“ semmi különöst sem tartalmaz. A franczia lapok még nem szólanak Kars elestéről. A „La Presse“ megjegyzi, hogy fájdalom, előtte is nagyon valószínűnek látszik e csapás, de azzal vigasztalja magát, hogy ehírt, legalább hivatalosan, még nem jelentették.— Bosquet tábornok egészségi állapota, jóllehet nem aggasztó, mégsem oly kielégítő, mint ez kívánatos volna. — A Tuileriákban a tél folytán — a császárné érdekes állapota daczára — tánczvigalmakat s lakomákat fognak adni. A császárné érdekes állapota egyébiránt,az orvosok egyhangú véleménye szerint, a legkedvezőbb jelenségű. Feltűnt, hogy az Ottoman kozák test „angol-lengyel légió“ nevet kapott Kétségkívül fölfogható, miszerint lord Stratford de Redcliffe annyira égve hazája befolyásának gyarapításán, a brit sereg hiányát a brit zászló alá csoportosult mindenféle nemzetiségek által akarta pótolni; ez kétségkívül jogában is állt s megfelel azon szerepnek, melyet fölvett, tudniillik, hogy az új Trója ostromában, Agamemnonnak, a husz nép királyának szerepét játsza. De azt legkevésbé sem értik, hogy a lengyelek, kik e testet alkotják, oly nevet vesznek föl, mely kizárólagos pártfogolást sejtet, s mi kevéssé fér össze a Francziaország iránti hálakötelességekkel. — E megfontolatlan tény is azon hibák közé tartozik, melyek a lengyel emigratiót megosztják , s igazolja azokat, kik illőbbnek s helyesebbnek tartották félrevonulni, ha Lengyelország tényleges biztosítékokat nem nyer, s a harczban nagyobb részt nem vehet ki több Zamoyski gróf, az ottomán kozákok szervezője, egy napi parancsban régi bajtársainak búcsút mond. Az angol-lengyel hadtest, melynek eddigi létszáma megnégyszereztetni fog, ha a Duna szomszédságábani toborzásáról ítélni szabad, azon rendeltetéssel látszatik bírni, hogy a besszarábiai tervezett hadjáratban vegyen részt. Páris, dec. 14. A császár a tegnapelőtti minisztertanácsban egy szót ejtett ki, mely a külügyminisztert nem kevéssé érdeklé. Az ausztriai javaslatokról beszéltek, midőn a császár a miniszter urakat következő szavakkal szabná félbe: „Ha a jövő tavasszal hadseregünk élére állok, jobb javaslatokat fognak elém terjeszteni.“ E mondás azt bizonyítja, miszerint a császár még nem hagyott föl azon kedvenc tervével, hogy a sereget valahol maga személyesen vezényelje. Ma már a császár terveiről beszéltek, s a békeremények szerényen háttérbe vonultak, hanem tulajdonkép nem is kellett volna előtérbe lépni Félhivatalos journalisták ugyanazt merészkednek olvasóikkal elhitetni, hogy Oroszország alázatosan békéért fog könyörögni, de ezt oly általánosan kicsinált dolognak tekinteni — mint a kormány- és pénzügyi körökben — valóban meglepő. Egyébiránt ezen békés vajúdásoknak mégis m egy eredményük :a Dunafejedelemségek rendezésének kérdése háttérbe tolatik. — Minthogy ma nem uralkodnak épen legvérmesebb békeremények, meg kell említenünk egy haditanácskozmányt is, mely a télen Párisban lenne tartandó, Pelissie r tbn. részvételével. Azt is beszélik, miszerint Pelissie r tbn. egy emlékiratot intézett Napóleon császárhoz, melyben megmutatni igyekszik,hogy Krimia teljes meghódítása három annyi időbe s pénzbe fogna kerülni, mint Szebasztopol déli részének bevétele. Krimia kulcsa Perekop, s e fátlan és víztelen sivatagon fekvő pontnak megtámadása kétségkívül az új idő legnehezebb katonai vállalatai közé tartozik, tehát azon nézetben van, hogy a csatatér jövő tavasszal más helyre volna átteendő. Martin Greytick, a krimiai sereg táborkari főnöke azért jött volna Párisba , hogy a tábornagy nézeteit támogassa. Párisból, dec. 12-kéröl írja a „Times“ levelezője . Épen most olvasok egy levelet Stockholmból, dec. 4-kéről. E levél szerint azon nap, távírás után hír érkezett oda, miszerint a „szerződés“ megszentesítése — így nevezik már most az egyezkedést — itt megtörtént volna, s a megszentesítés kicserélése a két kormány között közelebbről vitatik Az említett levél legtöbb pontjában megerősíti azt, mit e tárgyban már jelentettem. A barátságos megegyezés mindenik félre nézve kielégítő. Mint a levél szerzője írja, a szövetségesek meg vannak a felől győződve, hogy Kronstadt és az orosz hajóhad egy hadsereg segélye nélkül is szétrombolható, s Stockholmban azt hitték, hogy ha a szövetségesek egy sereget küldenek oda, Svédország nem maradhat hátra. Pár 1s, dec. 15. A béke vagy háború kérdése bizonytalanabb mint valaha. Mig egy részről az értekezletek megnyitását közel bekövetkezendőnek tekintik , míg Morny-t az értekezletre rendkívüli követül jelölik ki, addig fenső helyről jövő értesítések a békereményeket minden érvényektől megfosztják. De mi több : nemcsak a békés megoldás elérésére nézve tett kísérletek horderejére nézve hasonlanak meg, de még abban sem egyeznek meg, hogy e ezékrt miféle eszközöket alkalmaztak. Némelyek, kik jól értesülhetnek, azt erősítik, hogy az Ausztria, Franczia és Angolország között közösen megállapított javaslatok Oroszország tudomására jutandottak; mások, kik azt akarják, hogy hasonló fontos közlésekhez juthatnak, ellenben erősítik, miszerint De Serres visszatérte, kire a fontos sürgönyök bízattak volna, nem bír semmi oly fontossággal, minőt neki tulajdonítottak, s hogy a javaslatoknak rövid idő alatt Oroszország részéről kell történni, a dolgok kényszerítése következtében. Ugyanazon bizonytalanság uralkodik a congressus eventualitásaira nézve. Ha Oroszország az értekezletre rááll, nem meri magára venni a háború folytatásának felelősségét, s kötelezve lesz a végleges aláírást vissza nem utasítani; ha Oroszország beleegyezik, mondják ellenben mások, a felet diplomatiai értekezletekkel tölteni, a feltételek, melyeket elibe fognak szabni, nem engedik meg az engedés reményét. Szóval, a helyzet kifejezésére nem elég a confusio szó, hanem chaosz szóval kell jellemeznünk. A békekilátások e szerint inkább fogynak mint gyarapodnak. Ausztria és az egész Németország élénken óhajtják a háború végét, Francziaország szeretné, Angolország ráadná magát, — jóllehet Palmerston hozzájárulását nem tartják oly teljesen megszerzettnek mint igénylik, — de inkább kétkednek mint valaha, hogy Oroszország azon pontra jutott volna, hogy ő is rászánja magát. Itt nem látszanak többé a spanyol sereg segélyére számítani Ez ügy nagy akadályra talált a félszigeten. Azt erősítik hogy a Svédországgali szerződés megszentesítése dec. 12-kén történt meg, Kars eleste fölött még ma is bizonytalanság uralkodott. Spanyolország, Madridból dec. 12 kéről érkezett sürgöny jelenti. A kormány a cortesek előtt kinyilatkoztatta, miszerint a jelenlevő gabnakészlet mind a fogyasztásra mind a kivitelre elégséges. A kormány a spanyol credit-mobilier-trsulat concessiojáért folyamodók által neki tett ajánlatot 500 millió real 6 percentes kölcsönre visszautasította. — Hiszik, hogy a cortesek az alkotmányterv fölötti tanácskozásokkal két nap alatt készek leendnek. Olaszország, Roma. dec. 8. Albrecht cs. Főherczeg, Reiner főhg és Mária főhgnő megérkezéséről a „Moniteur“nek írják Rómából, miszerint ő fenségeik a szent atya és a bibornok-titkár által fogadtattak. Ma egy vallásos ünnepélyen valának jelen lateráni Sz. János basilicájában. A Montreal tbk a magas vendégeknek tiszteletbeli őrt ajánlott. A Főhig élénk óhajtását fejezé ki, miszerint szeretné a franczia csapatokat látni. A tbk katonai szemlére készül. Belgium, Brüssel, dec. 11. A „Moniteur“ jelenti, hogy a király tegnapelőtt dela Rocca grófot, a szárd király hadsegédét magán audiensán fogadta, melyen a hadsegéd fejedelmének sajnálkozását fejelte ki a király előtt, hogy különös akadályok következtében személyes látogatását Brüsselben nem tehette. Brüssel, dec. 15. A képviselő kamra, az élelmiszerekre vonatkozó törvényjavaslat fölötti tanácskozásait bevégezte. Az öszves czikkek, a harmadik kivételével, mely a tornapénztőli fölmentetésre vonatkozik, melyet a kormány maga vett vissza, el lőnek fogadva s a második szavazás f. hó 18-kára tűzetett ki. A külügyi miniszter jelenté, hogy hozzá a hangai kabinettől érkezett közlés szerint a hollandi kormánynak épen nincs szándékában a kereskedelmi és hajózási szerződést Belgiummal január 1 - jén felmondani. —Az építészeti miniszter egy törvényjavaslatot nyújtott be, mely a kormányt felhatalmazná egy Luttretól Denderleeuwig vezető vasút építésének engedményezésére. Dánia. (Vádirat az előbbi dán kabinet ellen.) (Vége.) Néhány nappal később, i. i. 4854-diki febr. 8-kán Hansen hadügyminiszter azon javaslatot tette a miniszteri tanácsban, hogy az állandó hadsereg létszáma magasabbra emeltessék s az erősségek védállapotba helyeztessenek. Ö at állította, miszerint a semlegességet csak úgy tisztelendik, ha fel leend fegyverkezve. Leginkább tiszttársai voltak e javaslat ellen. A külügyminiszter azt hozta fel a lapokul, hogy a külhatalmaktól mit sem kell félni, a pénzügyminiszter pedig azt, hogy az állam pénzügyi állapota ily nagyobbított kiadást el nem viselhet. Hansen engedni látszott ugyan, de azért nem adta meg magát. Néhány jelentéktelen reductiót tett javaslatában, s ki tudott magának a királytól egy parancsot eszközölni, mely őt annak kivitelére fölhatalmazta. A tengerészügyi miniszter még tovább ment: matrózokat állíttatott s a hajófeelszerelések költségeit más czélokra szánt alapítványi tőkékből fedezte Ez alatt az országgyűlés egybegyült. Ez minden földfegyverzés ellen nyilatkozott sőt még a hadi költségvetést is alább akarta szállíttatni, valamint a legénységnek is egy részét elbocsátatni. Már sejtettek valamit a minisztériumban történőkről : ekkor megjelent az 1854. julius 27-ki rendelet, mely az országgyűlést jogainak jó részétől megfosztotta. Az országgyűlés a királynak egy adresset nyújtott be, melyben kinyilatkoztatta, hogy a minisztérium a nép bizalmát teljesen elvesztette. És mit tettek a miniszterek? Konferentiát tartottak és a tengerészeti miniszternek minden általa kívánt rendkívüli költségeket megszavaztak. Ami a hadügyminiszter által kívánt összegeket illeti, azokat kissé magasaknak találták, sokkal magasabbaknak, semhogy az országgyűlés általi elfogadtatást várhatták volna; a pénzügyminiszter még azt is érvényre hozta, miszerint az idő épen nem kedvező most arra , hogy az országgyűléstől pénz megszavazása kivontassák, mi könnyen oly keserű vitatkozásokra szolgáltathatna alkalmat, melyek a külföldi hatalmánál könnyre hamis eszméket gerjeszthetnének a dán kormány valódi szándékai felől, végre hozzátéve, hogy a kérdésbe lepő kiutasok fizetése kir. rendelet áltat eszközöltessék ki. És ezt ki is vitte, sőt még tovább is ment; ő csollegáinak beleegyezésével azon parancsot adta ki, miszerint azon esetre, ha a kamara ezen kiadásokat meg nem szavazná, azok azon államjövedelemből fedeztessenek, melyek fölött a király a kamarák beleegyezése nélkül is rendelkezhetik. Ezt ugyanazon miniszter tette, ki csak nemrég úgy nyilatkozott, hogy a fenálló adók a hadsereg szaporítására elégtelenek, a herczegségek pénztárai pedig üresek. Ez alatt a háború kezdetét vette. A szövetséges flották egész csendességben keresztülvitorláztak a Lundon. De a harczkészületek még szakadatlanul folytak, sőt a flottánals egy része azon ürügy alatt, hogy gyakorlati manővereket tegyen, a balti tengerré küldetett, de Gothland szigetén túl nem. Nem sokára újólag egy vérvonal felállítására Seelandban 14,000 ember állítását és erődítési építkezéseket kívántak a miniszterek. E követelő azonban a külügyi miniszternél ellenszegülésre talált..' Ő kinyilatkoztatta, miszerint a nyugati hatalmaktól nemcsak hogy semmit sem kell félni, de hogy különösen a st.-jamesi palotában a dán hadkészületeket igen rosz szemmel nézik, s könnyen megtörténhetnek, hogy Anglia e miatt indítatva érezhetné magát flottájával a dán kikötőkben telelni ki. Erre a hadügyminiszter lemond tervéről, s beéri azzal, hogy a rendre kerülő szabadsággali elbocsátatásokat nem leend neki szabad kiadnia. A tengerészeti miniszter azonban tervéhez makacsul ragaszkodik. Ezalatt 1854-diki oct. 1 -jén új kamara alakul; az Oersted minisztérium megbukik, s az uj kabinet előterjeszti a költségvetést, melyben az előbbi minisztérium minden rendkívüli kiadásaiben foglaltatnak. A vizsgálati bizottmány a lelépett minisztereket előidézteti és kinyilatkoztatja, hogy e fölösleges kiadások nemcsak haszontalanok, hanem az államnak is mind belsőleg mind külsőleg szerfölött ártalmasok. A költségvetés a bizottmány által adott véleményadás nyomán alábbszállíttatott, melyet aztán az országgyűlés is elfogadott. A fölösleges kiadások mind elvettettek s az előbbi minisztérium vádállapotba helyeztetett. A vádirat azt veti annak szemére, hogy az ország beleegyezése nélkül az állam jövedelmei fölött kénye kedve szerint rendelkezett, és hogy az országgyűlés legfontosabb praerogativáját megsértette, oly vétség, mely egyértelmű a felségsértéssel. A négy miniszter ezen rendszabályt, mint mondják, nem idézte elő, sőt egyik közölöképen nem tanácsolta; ez azonban nem menti ki őket a vétkesség alól, mert ők e rendszabályt életbe is léptették, ahelyett, hogy mint alkotmányos miniszterekhez illik, annak ellene szegültek, vagy pedig utolsó esetben visszaléptek volna. A közvádló ennélfogva azt követeli, hogy mindnyájukat a törvény által kiszabott büntetés érje, s hogy mindnyájan a költségvetésen felül kiadott összeg megtérítésére és a perköltségek viselésére insolidum elítéltessenek. Törökország, Buka rest, dec. 8. Az oláhországi fejedelem Kretzulesku Jr. helyett Foresko bojárt nevezte ki belügyminiszterré. — A legújabb szambati hírek szerint a közelebbi napok igen kedvezőtlenek voltak a Feketetengeren a hajózásra. Sok hajó elsülyedt; a folyó hó három első napján 13 hajó érkezett a Bosporusba, az azovvi tengerből hozván vissza Gopcevics gabonáját. — Az európai pasakerületekből sok panasz érkezik a keresztény kaimakamokról (községi elöljárók) a pasák ellen. A bosnyák pasa le is tétetett már, de csak a név változott. Decemb. 5-én Stambulba érkezett Suliman pasa az eupatoriai egyiptusi hadtest parancsnoka , sürgetvén Várnában elmaradt haderejét magához küldetni. A hír folyvást szárnyal, hogy minden egyiptomi fegyveres erő Batumba fog szállíttatni a török földről. Azultán kozákjainak első ezrede , egy levelező előadása szerint, igen gyarló állapotban szállíttatott ki közelebb Várnában és Balcsikban. A második ezred többnyire lengyelekből áll, mi az elsőnél nem oly nagy arányban mondatik lenni. A montenegrói leg hosszas távollét után ismét visszatért székvárosába Cetynjébe. Tartani lehet tőle, hogy újabb komoly viszály fog kitörni Montenegro és a törökök között Egyébiránt a fejedelem irányában is folyvást figyelmet érdemlő elégedetlenség terjeng. A fejedelem azt mondta, hogy ő „művelni“ akarja országocskáját, s ennek során fogyasztási adót hozott be, mnt eddig, oly műveletlenek voltak, nem ismertek Montegróban. Az új politika azonban egyálalában nem akar tetszeni az országban, az elégedetlenség nőttön nő, és csak alkatom s vezér hiányzik még. Előzetesen, kik a helyzetet elvi hellénnek tartják, a menekültek sorába állanak a török földön sír, melyek gyöke sí, hónán, sí rí. Ezekben t. i. az r épen oly képző, mint az ige, dicse, isme szókból képzett igér, dicsér, ismék igékben. A kétszótagúaknál a) folytonos, kivált körös, kanyaros mozgásra mutat ezekben : csavar, csikar, facsar, habar, hadar, kanyar, kavar, zavar, hever, kever, teker, sodor, hidor, fodor, kotor stb. , b) erélyesebb cselekvésre ezekben : tipor, téper, vakar, kapar, kupor, akar, sanyar, gyötör, s általán megfelel neki a gyakorlatos cselekvésre mutató, mintha volnának : tipor, tép el stb., igy a botránkozik , botránkozik, azaz, erkölcsileg botlik, és a botorkáló botolgál, gyakran botlik. Azt mint igeképző az illető cselekvésnek vagy állapotnak részint tartósságát, részint hatályosságát fejezi ki, mire kitartó reszketegsége, és erős hangjánál fogva minden mássalhangzók között legalkalmasabb. Mint névképzö: A két vagy három szótagunkban az r általán képzöhang 1) rövid előhangzóval, mint: bátor, bitor, bodor, bugyor, csömör, csombor, csucsor, dobor, dudor, fodor, göndör, hunyor, hunyor, nyomor, undor, csödür, csömör, gödör, ember, éber, gémber, eger, henger, meder, pityer, avar, agyar, ihar, csavar, zivatar, heveder, komondor, és sok más. Ezek közöl némelyek egyszersmind igék, mint : zavar, csavar, sodor, fodor, általán pedig élő vagy elavult igenevekből fejlődtek ki, melyekben az r határozottabb miséget, tárgyilagosságot jelent, s az igenévben rejlő széles fogalmat szűkebbre szorítja, s egyénivé teszi, mi az élő igék származékaiban világos, p. nyomó széles értelmű — premens, nyomor — pressura; avó minden, a mi avik, avar, csak aszott, avott füvet jelent; töpő, minden aminek nedvei kiszáradnak, töpört, töpörödik, töpörte már csak állati bőrre, zsíros testre illik, stb. Hasonlóan elemezhetők az elavult igékből, s más gyökökből származott: göndör, csömör, csömör, gömör, sanyar, pityer , pitye, pitye, vihar, a vih hangutánzóból mely alkalmazható, minden vih hangot adó tárgyra, állatra, p. emberre, lóra; a vihar már csak a szél, levegő vihogását jelenti. 2) hosszú előhangzóval, és pedig a) melyek mindig megtartják az ékezetet, mint: alantár, boglár, buzgár, búvár, bujtár, csiszár, csaplár, csapodat, csipér, folyár, füzér, gyopár vagy gyopár, hajtsár, kajtár, kopár, koszlobár, maroksár, nyuzár, rovár, szikár, tinár, tölcsér, tündér, stb. — Ezek közöl több világosan igéből származott, mint: buzog, buzgár, foly folyár, ró rovár, csapod csapodat, kopik, kopár, buvikbúvár, füzfüzér, nyúznyuzár, stb. Ezekben is azt az alapérteményt szükebb körbe szoritja, vagy épen egyenesiti, p rovó, nyúzó, hajtó, csapoló mindenki, aki valamit ró, nyúz, hajt, csapol; ellenben rovár, nyuzár, hajtsár, csaplár határozott iiségű, foglalkozású vagy állapotú személyt jelent; futónak mondható minden ember, és állat, midőn fut, de futárnak csak bizonyos hírvivő, buvó, mindenik, a ki búvik, b u v ár bizonyos vizi madarat, vagy ehhez hasonlóan a viz alatt bujkáló embert jelent, stb Tehát helyesek az uj áldozat, sza kadár, tudor is. — E nyomon és hasonlat szerint elemezhetők :csaptár, kaptár, kantár, kantár, bujtár, fondors több mások. Az ide tartozó nevek között sok idegen, különösen német eredetű találtatik, mint : kasznár, bognár, fullajtár, krajczár, peen gér, pintér stb. b) Melyek némely viszonyragok és képzők előtt elvetik az ékezetet, u. m. madár, bogár, agár, sugár, szekér, kenyér, tenyér, madarat, madaram, madaras , bogarat, bogarak, bogaras; ha pedig ékezetek s megmarad: bogárt, bogárok, bogáros, sudárt, sudárok, * sudáros, melyekre nézve a nyelvszokás határoz. Egyébiránt az r mint névképző közös az indoeurópai, nevezetesen a hellén, latin, német és szláv nyelvekkel, melyekben szinte az igenevekhez (participiumokhoz) áll legközelebb, mint: futó, futár, ném. laufend, Lauer, lat. currens, cursor, tót, behun, behár, rovó, rovár, schreibend, Schreiber, piszán, piszár, seribens scriptor, bűvé búvár tauchend Taucher stb. Az r hang átváltozásai. Hangszervileg legközelebbi rokona lévén az I, erre szeret átváltozni, kivált midőn a szó közegén elötte áll, mint: oró, olló,tárlé, talló, sarló sálié, partik pállik, sericselö, terraturla celletulia, béb ér bellér, kürlö (körlö) küllő; néha a nélkül is meglágyul, p. bombailomba, szulák szulák, furánk fülünk terep,terepedik-telep,telepedik és igy a telek is,terek,térség, p. belső telek, külső telek, puszta telek a m. belső külső, puszta térség; kerepet kelepei, két evet kelevet, karinkó kálinké, karingósan összefűzött kerékhez hasonló likacsos kalács , a r ák o d i k or módjára leselkedik, ólálkodik stb. Néha érzeményi módosítást idéz elő, mint a botlik és botránkozik, a bulál és burit, a komoly és komor szók között. — Néha közbetétül használtatik, p. a csatrangol, izromban, piarcz, sarcz szókban. Az R átvetése- Az ajak nyelvhegyi, különösen Id. t, és torokbelük előtt gyakran hátra ugrik, mint ketrecz=kertecz ; fetreng =ferteng ; vötröcz = vörtöcze, pirított szalonnával készült levesétek; o tromba, immanis grandis, magasat jelentő orgyöktől =otromba; petrancze=pertencze, perdencze; hetre=herte, herds, széles, sebes mozgású; serre serte serde, azaz sürgeforgó’, honnan a serteperte, töprenkedik=törpenkedik, töri az eszét; tupri =törpe, czifra—cziffa v. fircza , iromba , tarka, mintegy beirkált, birkált; ikra=arka, azon i r gyöktől, mely az irnás szóban a szaporodás, ivadás elemét jelenti; csetre s,csertes, a Somogyban sárt jelentő csér gyöktől,honnan csérben v. cserben hagyni valakit — sárban hagyni stb. Mint hangugrató A szó közepén az utána következő hangot kiugratja, midőn t. i. az általa kiejtés nem nehezedik, minek oka a hangszervek alkotásában rejlik, miért más nyelvekben is a szók végén divatoz, p. a latinban pateris, materis, nigeri, pigeri helyett patris, matris, nigri, pigri; a németben: widerig, nieder ig , hungerig; h. wiedrig, niedrig, hungrig; a szlávban, bra tera, kmot era h, bratra, kmora stb. hasonlóan a magyarban, örömöt, koroniot, járomot, féreget hormot, kormot, jármot, férget; ide tartoznak: czirom,szirom,verem,terem,üröm, köröm, horony, torony, murok,szurok, marok, tulok stb. A szó végén, kétfélekép ragozható, p. czobor, czobbort v. czobrot, csöbör, csöbört v. csöbröt tükörtükört v. tükröt stb. Egyébiránt erre nézve a kiejtés könnyű vagy nehezebb volta és a nyelvszokás határoz, mely szerint nem hangugratók, komor, csömör, csömör, gömör s némely mások , továbbá a családnevek: Czobor, Fodor, Simor, Csupor, Csutor, Odor stb. A kicsinyítő vagy gúnyos i előtt rendesen kimarad, a hangzó, p Bandor, Bandri, Sándor, I Sándri, kondor kondri, ezudar ezudri, bodor bodri, sőt ezekben is, ezondra, sandra, ontra, t. i. melyek kiejtése összerántva sem nehéz. Végül, megjegyzendő, hogy az R nemcsak mint gyökhang, hanem mint képző is igen terjedelmes divati, s e tekintetben nyelvünk közelebb áll a latin, helsen, német, szláv, mint a túl lágy finn nyelvhez. Különös sajátsága, hogy családi és helyneveket szeret képezni, mint Apor, Csupor, Csutor, Csömör, Czobor, Fodor, Humor, Pundor, Odor, Sikor, Simor, Bocsor, Hunyor, Zongor, Sötér stb. de kivált igen sok helynevet, mint: Azar, Igar, Dudar, Vaszar, Azkár, Ászár, Iktár, Csatár, Csillár , Bocsár, Maklár, Csongor, Ecser, Never, Teher, Zsember, Lekér, Liter, Peszér, Sögér, Söptér, Boczor, Bobor, Csábor, Monor, Gútor, Onor, Szomor, Szomodor, Oszor, Söjtör, Döbör, Dömör, Töbör stb. Minderről bővebben az Uj Magyar Muzeum I. évi novemberre szóló és sajtó alatt levő füzetében. CZUCZOR GERGELY: Magyar könyvészet 631. Szabóky. Vezérfonal mértani tárgyaknak távlati rajzolásában nézlet szerint. Különösen mértani alakoknak laponi rajzolása szabad kézzel. Reáliskolák számára s magán használatra Heissig Ferdinand után Dr. Szabóky Adolf, kegyesrendi tanár Pesten. II. 8r. 30 lap szöveg 13 negyedrétü köremetszett idomtáblával. Bécsben Braumüller Vilmos es. k. udvari könyvárusnál. Ára 1 frt 20 kr. 632. Roder. Bibliai történet kisebb gyermekek számára Roder Alajos egyetemi hitszónoktól. Kilenczedik kiadás. A főmagass. bibornok és herczegprimás érseki helybenhagyásával. Kiadja a Szent-István Társulat. Pesten, 81. 72 lap. Nyomatott Herz Jánosnál. Ára kötetlen 10 kr. keménybe kötve 12 kr. 633. Az olvasó szent titkai, az első szentolvasóról nevezett Mária-társulat használatára. Kiadja a Szent-István-Társulat. Újabb kiadás. Pest, Herz János nyomdájában. 15. 1. Ára külön 2 kr. 634. Emlék az esztergomi főtemplom harangjainak felszentelésére. Aczélmetszettel 2. 1. Nyomatott Herz Jánosnál. Pesten. (Könyvárusi utón nem kapható.) 635. Miksa bajor kir. bg utazása Keleten. 1838-ban. Forditá Dr. Bach Miklós a bécsi orvosi kar tagja. Pest, kiadja Emich Gusztáv 1956. Nyomatott Emich Gusztávnál. 81. VII és 136 lap. Ára 48 pkr. Csatatér. — Stockholmban igen nagy híre van , hogy a szövetségesek a jövő tavasszal a keleti tengeri orosz tartományokban fognak erélyes hadjáratra kelni. Állítják, hogy Canrobert Ihk Stockholmban léte alatt mindenféle térképet összeszerzett Finnland, Kurland, Liefland és Estlandról, s valaki előtt úgy nyilatkozott, mikép néhány hónap múlva ismét visszatérend, de egyáltalában