Pesti Napló, 1855. december (6. évfolyam, 1733-1741. szám)
1855-12-30 / 1741. szám
158-1141. 6-ik évffolyam. Szerkesztési iroda: Egyetem-utezs 2-ik színi, 1 -sí emelet Szerkesztő szállása: Angol királynőhez czímzett szálloda, 63-ik szám. A lap szellemi részét illető minden közleményt érmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. szerkesztőséghez Intézendő. Kiadó-hivatal: Egyetem-utcza, 2-ik szám, 1-só emelet. A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz , kiadás körülti panaszok, hirdetmények) a kiadó-hivatalhoz intézendők. Hirdetmények dija : 5 £X?“1. ff"’ “ 1855. Vasárnap, dec. 30. Előfizetés föltételei: Vidékre, postán: Évnegyedre . . . . 5 fr. p. p. Félávre...........................10 . w ff » resten, nnhoz nordva: Évnegyedre . . . . 4 fr. p. p. Félévre ...... 8 „ „ ELŐFIZETÉSI FELHÍVÁS A FESTI SAFLU 1856-ik évi január—juniu 12 évi és január—martius 14 évi folyamára. Vidékre postán küldve 1 |3 évre 1 Oftp. frtp. 11 * 5? 15 n 14 55 Budapesten házhordással 1|a évre-----------8 Budapesten házhordással 4|4 évre-----------4 Az előfizetések elfogadtatnak minden cs. k. postahivatalnál, és Pesten e lapok kiadóhivatalában , egyetem-utcza 2-ik szám takarékpénztár épületlső emeleten. Pesti Napló kiadóhivatala. PEST, dec. 30. Visszatekintések. IV. Mit a tegnapi számban mondok, nem kedvező vagy a töröknek mint nemzetnek, vagy legalább a mohamedán hitnek európai jövőjére nézve. A török államban, úgy, ahogy most szervezve van, nem sok a föntartási erő; az izlamismus pedig — mely az egész köz- és magánjog alapja, mely a törvényt szabja és kezeli, mely a társadalmat a mi polgárisodásunktól egészen idegen nézetekre építette — neves regenerationans készséggel bir. De ahol a létező nem állhat fen, az uj nem alakulhat: ott a tragicai vég bizonyos. Mi legnagyobb rokonszenvvel viseltetünk a nemes indulatu, a vitéz török faj iránt; mi csodáltuk hősiességét, melyetHer alatt a Dunavonalon, s még inkább, melyet Synopénál, a halál tévpartján kitüntetett; mi kárhoztatjuk a zultán katonáinak a nyugati táborozásnál történt sokszoros hátratételét; azonban, miután már ott áll a dolog, hogy a török sem a diplomatiai, sem a hadviseleti téren nem bír saját ügyében is érvényre jutni, miután saját fővárosában még a rendőrséget is másokra ruházni kénytelen s ujonczainak virágát idegen egyenruhába öltözteti, idegen zsoldon tartja . — e szétmállási jelenségek látásakor józanon nem hihetjük, hogy a keleti kérdés eldöntésénél a specificus török érdekekre sokat figyeljenek a világhatalmasai és a világvélemény. Félre a csalálmakkal! Hasztalan minden leplezés. A keleti ügy — bár mint palástoljuk — most már tisztán európaivá vált, s tisztán európai szempontból s érdekek szerint fog megoldatni. Addig nem szűnik meg a harcz, ha béke köttetnék is, sőt a béke jubiliumai közt, a fegyver hüvelybe dugásakor, még nagyobb erővel terjed és hódít; addig nincs vége e küzdésnek,mely milliárdokba és az I. Napóleon táborozásaihoz hasonló vérontásba került, miglen az úgynevezett nyugati polgárisodás nem győzedelmeskedik Kelet bizonyos részein, s ezeket az európai eszmék joguralma alá nem inclaválja, intézmények, közlekedési vonalak, társadalmi rend, kereskedelmi szerződések s az érdekközösség más eszközei által. Európa határai, hogy úgy szóljak, Ázsiába fognak átvitetni, s többnyire azon helyekre, hol egy kihalt polgárisodás emlékeire találunk a könyvekben s a sivatagok fövénye közé temetett romokban. Korunk anyagi iránya már kezdi körvonalazni a tért, s kijelölni az eszközöket a régi irtására, s az uj alkotásokra. A Feketetenger semleges és kereskedelmi tengerré válik, még pedig — bármily roszul essék a vultánnak — a Marmora két kapuinak, t. i. a Bospornak és Dardanelláknak, végképen a megnyitásával. Ezáltal a Feketetenger a Középtengernek egyik zuga lesz, hová omlani fog az áru, s az árukötegekkel együtt szivárog be a polgárosodás; míg viszont a Feketetenger által gazdagodni fognak az adriai, rómiai, s főként a középtenger kikötői. A Zimony-Konstantinápolyi vasútvonal a régi byzantinumi császárság főbb tartomá 1.1 gínjyipélg?,7* ksádását s kiállitási erejét hozza szakadatlan érintkezésbe Kelettel, s hogy a szárazi közlekedés átalakító hatását még egy más tényező is egészítse ki, a Dunának nemcsak szabadsága, de szabályozása is a mostani háború által égető kérdéssélön, s Ausztria stratégiai érdekei Temesvárról a Dunafejedelemségekbe színtén vasutat igényelnek, mely a körülmények szerint a kasztendzsei csatorna vagy vasút által a Feketetengerrel is hozathatnék kapcsolatba. Ellenben Corfu az angolok részéről sokkal fontosabb pontnak tartatik, s Anglia sokkal hatalmasabb nemzet, mintsem minden követ meg ne mozdítson arra, hogy Konstantinápolytól Skutariig az adriai tenger partjához vasút készüljön, s a földtéri akadályok leváltatlanságán kivül, más körülmény alig gátolhatná szándékának kivitelét. Íme egész nagy hálózat kereskedelmi érdekekből szőve, s általa leggyőzhetlen kényszer Kelet politikai és társadalmi szerkezetének szétbontására. " Tetőzetül még említsük a suezi szoros átmetszését, mely a keletindiai kereskedést a Középtengerre irányozná, s egyfelől Cairotól Gibraltárig, másfelől pedig az oriensre hatva a régi Phoeniczia partvidékeitől Smyrnáig és Brussáig mindenütt élesztene, termékenyitne, mivelne és gazdagitna, mindenütt Ázsia félvad népeit a nyugateurópai eszmékkel és érdekekkel hozná vilányfolyamos lánczolatba. Ez a mostani háború jelentékenysége. Ezt köszönjük Menzikoffnak , s azon másik orosz admirálnak, ki Synopét kegyetlen gyözedelmével örök emlékűvé tette. KEMÉNY ZSIGMOND. frtp. A RÉGI JÓ TÁBLABIRÁK. Regény. Irta JÓKAI MÓR MÁSODIK RÉSZ. Ember csapásai. Rész munka. (Folytatás. *) A titok teljes, a megfoghatatlan rendesen aggasztó szokott lenni; az ember nem örömest hall beszélni alakokat, mik láthatatlanok, legyenek azok angyalok, vagy ördögök, s megretten mosolygó ellenségétől, a kinek nagy, igen nagy okot adott arra, hogy haragudjék, és a ki szives, megelőző képet mutat mégis. — Ez ugy részünkről, reményem, be van fejezve, szólt kezeit morzsolva Krénfy. Semmi sincs egyéb hátra, mint hogy az illető okiratokat ügyvédemmel feltétessem, ami holnap reggelig úgy hiszem elkészülhet, nem lehetne szerencsém az ideig felajánlani méltóságtoknak a kastélybani szálasukat; ott több kényelem és szolgálat lehetne méltóságtok rendelkezésére, mint ez igénytelen vendéglőben, mely bizony nem igen fényesen van felszerelve? István gróf valami borzadást érzett idegeiben e szavaknál : önkénytelen az, és a vérből jó , ki tudja mi okból. Cynthia sietett választ adni, mielőtt atyja szólhatott volna. — A gróf jobb szeret itt, unja a sok embert és inkább az elvonultságot, mint a kényelmet keresi. Krénfy arczán valami sötét nyomot hagyott ez a válasz. — De legalább azon szerencsében fogok részesülhetni , hogy méltóságtokat ebédre megvendégelhessem. Én nem tudom, helyesen értett-e István gróf, midőn *) Lásd e lapok 1740-ik számát. ez ajánlatra újólag megborzadtak idegei, de megvallom, hogy olyan emberrel, akit nagyon megbántottam, s mégis mosolyogni látom, én sem szeretnék egy asztalnál ebédelni. Cynthia hirtelen válaszolt. — Köszönjük uram, atyám nem fogadhat el meghívásokat vendégségre, mert hasonszenvi gyógymóddal él , s e miatt nem élvezhet más eledelt, mint amit én saját felügyeletem alatt készítetek. — Hiszen tudnék én is olyan ételeket számára külön főzetni. Szakácsot tartok. Ért mindenhez. — Nagyon lekötelez uram, de a szakács mégsem ért a homeopathiához, egy zellerlevél az egész orvosszert hatástalanná teheti. Krénfy úr már a kalapot kezében tartá, hogy induljon, hanem előbb még igen alkalmasnak találá elmondani azon elmés megjegyzését, miszerint már most kétszeres oka van a homeopathia ellen antipathiával lenni, melyet utoljára is nem tart egyébnek bohóságnál, a mivel az emberek önmagukat csalják, egy rendbe sorozva azt az amuletekkel, bölcsek köveivel és mindenféle ráolvasással. Krénfy ur elmés kezdett lenni; Krénfy ur ok nélkül nem vesztegeti az elmésséget. István grófnak ez volt az egyetlen még megsebezhető pontja. Büszkeséggel nem gondolt már, gazdagság nem érdekelte, csak a napok becse emelkedett még előtte azon arányban, a melyben azok száma fogyott, a hogy nagy nehéz betegeknél szokott lenni, kik minden orvoson keresztülestek már, s végre lelnek valamit, aminek hatását érzik, vagy képzelik érezni bomlásnak induló életszervezetükön, s azután képzelnek betegségeket, mikben nem szenvedtek, s látják a mindenható gyógyszer erejét, mely azokkal megküzd, és olyan erős hitök van abban, mint a túlvilágban, melyet szeretnének még távol tudni. István gróf előtt csak a homöopathiát nem volt szabad gyalázni, mást mindent. E szónál kijött egykedvűségéből, megfogta Krénfy kezét, nem engedte elmenni, elmondta neki a halhatlan Hahnemann csodarendszerét, felmagasztalá az egyszerű, természetes eszméket, a meglepő kísérleteket, megmagyarázott neki mindent, akár egy professor , egészen tűzbe jött bele. Krénfy eleinte azzal a gúnyos mosolygással hallgatta szavait, mely úgy sérti az igazi beteget, ki valódi baja mellett száz mást képzel érezni, amiket nem akarnak elhinni neki; — később azonban a figyelem, a bámulat kifejezését vette fel arcra; kezdett meglepetve lenni azon nagyszerű példák által, miket István gróf saját tapasztalásából hordott fel neki; egészen megtért; megvallá, hogy ő bizony még soha hasonszervi gyógyszert nem is látott, fogalma nincs az egészről, csak felületesen ítélt, mások insinuátiói után. Ah, ezt tehát meg kellett neki mutatni! István gróf elővevé azt a kis szekrénykét, melyben egész gyógyszertárát horda, s felnyitá előtte az apró üvegcsékkel tele tartalmat. Krénfy csodálkozott, mint egy diák, ki először lát életében kitömött colibrit. Mind kezébe fogdosta egyenkint a parányi üvegcséket; némelyikben átlátszó folyadék volt, másokban finom fehér por, ismét másban apró fehér golyócskák, ráírva mindegyikre a név : „aconitum“ — „belladonna“ — „belleborus.“ Arczán a borzadást akarta utánozni. —• De az Istenért, hisz ezek mind halálos mérgek. István gróf mosolygott ez együgyüségen. — Csak egy milliomod része egy méregcseppnek ! — És még is van ennek valami hatása ? — És csoda hatása ! Krénfy úr fejét csóválta, és olyan képet csinált, mint a ki hisz; mert nem mer nem hinni. — Hát például volna itt olyan gyógyszer, mely ezt az uj betegséget, ezt a cholerát is képes volna meggyógyítani? István gróf összerándult e szóra, ajkai elhalványultak egyszerre, reszketeg hangon kérdezé : — Voltak talán a helységben is choleraesetek ? — Itt még nem, de a szomszéd Tarnóczfalván már többen estek bele huszonötnél, s négyen kívül mind belehalt. Egyet az útfélen láttam. Valami irtóztató volt. Egész arcza fekete, tagjai összezsugorodva. — Uram ! szólt közbe Cynthia ; ne beszéljen ön erről; atyámra nagyon hat, ha a choleráról kell beszélni. Krénfy úr úgy tett, mint a ki most veszi észre magát s iparkodott hibáját helyrehozni. — Óh kérem, mi nálunk nincsen mitől félni. Brenóczfalva egészséges hely, magas hegyek között fekszik, jó levegője van, ha az egész világon ragály volna is, itt nem lehet. Tessék ez iránt megnyugodni. Ezzel azután vette a kalapját s igen nyájasan üdvözölve a grófot és a grófnőt, eltávozott, eltanulhatatlan ügyetlenséggel tanúsítva megbánt szavai fölötti zavarát. Cynthia vette észre, hogy atya most már megint nehezen fog menekülni beteges képzelődésétől, s hogy ezt kiverje fejéből, elővette István gróf kedvencz olvasmányát, a „divina comediát“ s elkezdett neki felolvasni belőle. Midőn az első ének után megállt, azt mondá neki a gróf: — Nekem úgy tetszik, mintha az egyik szekéren, mely velünk Tarnóczfalva alatt találkozott, egy halott lett volna. ... — Ah dehogy. Élő ember volt az, ott hevert a szalmán, még köszönt is nekünk. — Nem vettem észre. ... De még is, úgy gondolom, hogy az a két nő, aki a szekér után ment, sirt. — Sőt ellenkezőleg, igen jó kedvűek voltak, nem is a szekeret kisérték, mert az elhagyta őket. A gróf tovább töprenkedett, s látszott egész arczáról, hogy gondolatai másutt járnak, mint a divina comedia szavain. Cynthia sietett őt mentül hamarább lefektetni, beadta szokott gyógyszerét s ígérte, hogy nem fog addig eltávozni, amíg atyja el nem alszik. Ott künn sötét volt már az utczán , csak a hazatérő marhák tocsogása hallatszott még az ablakok alatt, egy egy elhaladó lámpás vetett futó világot az ablakokon át a szobába, melyet az éji lámpa félhomályban tartott. Cynthia maga is feltülni készült, atyja csendesen kezdett szenderegni. Ekkor nehéz lépések kopogása hangzik végig a folyosón s az előszobában levő szobaleányt valami durva férfi hang nagy rimánkodva kéri, hogy az Isten szent szerelméért nyissa ki az ajtót, mert nagy baj van, nagyságos Krénfy ur most mingjárt ebben a nyomban meghal, a cholerában. Cynthia gondolatsebesen szökött ki az előszobába, megakadályozandó a rész hír hozóját a hangos beszéd- PESTI NAPLÓ. Pest, dec. 23. Lapunk dec. 28-ai számában megemlítettük, miszerint sz. kir. Pest városa községtanácsa dec. 21-kén tartott ülésében Levi igengróf altbgy, Albrecht fölig Kormányzó Ura cs. Fenségének adlatusa, ö föméltósga, Pestváros tiszteleti polgárává egyhangú legteljesb örömmel kineveztetett Most szintén értesültünk azon tényről, miszerint sz. k. Budavárosa községtanácsa szintén szerencséjének tartotta ö főméltóságát tiszteletbeli polgárai közé sorozhatni. A pesti református egyház közelebbi közgyűlése kimondta azon elvet, hogy az egyház minden tagja köteles az egyházi költségek fedezésére. Ez elv eszközlésbe vételét a közgyűlés az egyházi tanácsra bízta. Az ország minden más egyházi községében törvényessé vált azon szokás, minél fogva az egyház minden tagja viselje aránylag egyházának terheit. Hisszük tehát erősen, hogy a pesti reform, egyház tagjai méltányolni fogják egyházuk terhes szükségeit s lelkesítve az atyák azon szelleme által, mely az utódok részére templom emelt, iskolákat, kórházakat alapított, önkénytes alamaikkal eszközlendik azt tinmr a ...1.nm.« ___ tagjainak kötelességét igénybe nem vette, ezentúl is meg maradhasson. Hisszük, hogy e szellem még most is él ez egyház tagjai közt, mely vallásos és protestáns szellem Amerika ős rengetegeiben és mérhetlen mezőségein önkénytes adománynyal építi és tartja fen az urnák egyházát. — A fóti templom kőmetszetü rajza megjelent. E rajz után meggyőződhetik a szemlélő azon állításunk valósága felől, miként e templom egyike hazánk legszebb építészeti műveinek. De bizanti szylben épített külsejével versenyez e templom belseje. E gyönyörű mű ismertetéséül röviden a következő adatokat közöljük. A templom Ybl Miklós építész terve szerint építtetett; a portale mennyezetén a három keleti király (dombormű) Gasser József szobrász műve, abold. szűz 9 láb magasságú szobrát a két nagy torony közt F e r n k o r n készíté. A nagy tornyok magassága 138 láb, a szentélyt övező kisebbeké 90. Minden toronynak van 4—4 szelemen-csúcsa (apró tornyocskája), melynek mindegyikén aranyzott kereszt ragyog ; az egész féltemplom hossza 147 láb. Az orgona salzburgi Moser Lajosnak műve. A templom főhajóját egy ékes, gazdag arabeszkekkel ékesített vízizáínyos fatáblázat fedezi. A falak az árkádok felett az apó- iszolok mellképeivel al-fresco disztvék; a mellékhajók azur-szint mennyezetén aranycsillagok ragyognak. A főoltár diadalíve ó-egyházi jelvényekkel (u. m. galambbal, phönixxel , báránynyal , hallal , szarvassal) van ékítve; az oltár falának domború félkúpja embernagyságot felülhaladó fresco-képekkel van környezve. A fő oltár a szeplőtlenül fogantatott szentszűz, a mellékoltárok pedig sz. Francisca Rontana és szent György képeivel ékeskedik. Mindhárom olajfestvény, valamint az összes frescók Blaas Károly bécsi akad. rajztanár művei. Az oltár márványtáblája drága kövekből rakott mozaikmű, mely Florenczben készült, mely, ha jól tudjuk, a sirbolti altemplom oltárának van szánva. A harangok Bécs-Ujhelyet öntettek Hilzer Ignácznál. A„Mezei gazdaság könyve“ ügyében A mezei gazdaság könyvénekI-ik kötete, a „Tési gyakorlat“ elhagyta a sajtót. Áll e kötet 30 nagy nyolczadrét ívből, a szöveg közé nyomott 222 ábrával, s négy köré metszett rajzzal. Azon t. megrendelők, akik munkánkra 6 pftjával egészben vagy fele részében már fizettek, s az elküldés iránt — posta útján, vagy magán alkalom által — intézkedtek, mai naptól kezdve, köteteiket a Gazdasági Lapok szerkesztőségétől (üllői után, a Magyar Gazdasági Egyesület köztelkén, 12. száma) átvehetik. A postai elküldést azon esetben is eszközölhetjük, ha a postadíj (kötetenkint 30 p. kr.) nem küldetnék is be hozzánk, csak szíveskedjenek az illetők ebbeli kívánságukat velünk tudatni. Ez esetben t. i. a postadij utólagosan (post porto) fizetendő azon cs. kir. postahivatalnál, melytől a czimzett, a küldeményt átveszi. Megjegyezzük egyébiránt, hogy a postai szállítás aránylag annál olcsóbb, minél többen vitetik el egyszerre, egy csomagban köteteiket. Az I. kötet 2-ik kiadása, a a II. kötet első 15 évének utánnyomása a 8 pgeforintos megrendelők részére, egy pár hét alatt szintén kész leend. Pest, 1855. dec. 27. A „Mezei gazdaság könyve“ kiadói. Megjelent a Gregusi és Hunfalvy János által szerkesztett „Család könyve“ első évfolyamának utolsó (X-ik) füzete. tartalma : Chisholm Karolina Bánffy Lajostól; Magyar hagyományok Attiláról (Thierry után); Széles vihar Benedek Józseftől hét rajzzal; Baku csodái; A koldusgyermekek : aczélmetszet Barabás M. rajza után. Szerkesztők és kiadó azon nyi- Sok jót és tanulságost nyújtottak elst füzetben. Ez leend czéluk a második évfolyamnál is , mely mint az előfizetési felhívásban olvassuk, a szokott rajzok mellett színezett képeket adand. A nemsokára megjelenendő első füzet mellett egy indus törzs főnökének színezett rajzát veendjük. — A „Gazd. Lapok“ a felől értesítenek bennünket, miként a „Magyar gazdasági egyesület“ országosan ismert jeles szőlőiskolája Budán egy szakférfiakból összeállított kiküldöttség által hosszas és fáradalmas munkával tőkéről tőkére megvizsgáltatott és összehatolt, hogy így egyrészt világosan tudva legyen e tőkék száma, másrészt pedig, hogy annak rendezése és kitisztázása eszközölhető legyen. Aki tudja, hogy e vállalatban az országnak mily kincse van, az az egyesület ez intézkedésének velünk együtt örülni fog. — A nemzeti színház t. ez. páholybérlői, kik páholyaikat az 1856 jan. 13-kán a nemz. színházban a pesti jótékony nőegylet részéről adandó álarczos bálra megtartani kívánják, fölkéretnek, hogy iránta 1856. jan. 4-kéig Bohus-Szögyéni Antónia egyleti elnökasszonynál (kétsas-utcza, saját ház) nyilatkozni szivesked-