Pesti Napló, 1856. március (7. évfolyam, 1795-1823. szám)
1856-03-21 / 1815. szám
díszítendő teremében. A közönség jótékony érzülete, hiszszük, ezúttal is nyilatkozni fog. Részvények kaphatók az egyleti elnök Bohus-Szögyényi Antónia asszonynál (2 sas utcza sarkán saját ház) valamint minden választmányi hölgynél. — Tehát a várva várt erdélyországi politikai lap e hó 31-kén meg fog indulni. A lap Vida Károly szerkesztése mellett jelenik meg „Kolozsvári közlöny“ czimmel; kiadó tulajdonos Berde Áron. Hetenkint kétszer jelenik meg egy irén; tárczája „Erdélyi múzeum“ czimmel nagytertelmű leend. Erdély nevezetes b irodalmi tehetségei csatlakoztak e lap gyámolítására Hisszük, hogy Erdély magyar olvasó közönsége részvéte által igazolandja e lap keletkezését s egy erdélyi politikai magyar lap szükségét. De nemcsak Erdélytől, hanem Magyarországtól is pártolást vár e lap, mely szintén képviselendi azon érdekeket, melyeknek képviselését a magyarországi lapok is czélul tűzték ki. A szerkesztő és kiadó ügyessége feljogosít bennünket, hogy minden jót reméljünk. A „Kolozsvári közlöny“ a hivatalos hirdetéseket is adandja. Előfizetési díj évnegyedre 3, félévre 6 pft. — Lamartine igen mostoha körülmények között lévén, előfizetést nyitott egy új művére. Az előfizetés melletti könyvkiadások a szerzők által, nagyon szokatlanok Francziaországban, s világosan a közönség különös pártfogásának igénybe vételét tüntetik fel. A közönség nagy részvéttel fogadta a felhívást. Folytonosan igen sokan jelennek meg a költészet és politika Belizárjánál, oboljaikat, előfizetésüket átadni. Egy nőcseléd fogadja az előfizetőket a hajdan oly fényes háztartási férfi szállásán, s ő írja be a neveket. lat ezen szorult helyzetében 500 000 frankot ajánlott Lamartine-nak Napóleon császár, előre felmentvén őt, hogy köszönetet mondjon azért,mit Lamartine lelke függetlenségére súlyosnak lenni vélt. Ötszázezer frankot ajánlott a császár a nemzet ezen egyik nagy nevezetességének, nem mint hallgatásérti díjt, hanem mint kárpótlást a haza szolgálata mellett elvesztett magánvagyonért. Lamartine azonban úgy vélekedett, hogy mindemellett sem illendő hozzá az 1848-ks köztársaság kikiáltójához, hogy III. Napóleontól adományt fogadjon el. — A franczia írók és művészek nyugdíjintézetének 60,000 frankot adományozott fia születésének napján III. Napóleon császár. — A hitelintézet a reichenberg-pardubitzi vaspálya társaság részvényeiből 3 és 2 millióért értékig vásárolt. A társaság „dél-éjszak-német összeköttetési vonal“ firmát vett fel. — Vay László grófot nagy öröm érte; neje a bájos és nemeslelkü Beniczky Sarolta egy fiúgyermekkel örvendezteté meg a boldog férjet s azon férfiak egyikét, ki e gyermekben tudjuk, hasznos polgárt fog nevelni a hazának E meggyőződésben áldást kívánunk mi is a kisded életére s kívánjuk, hogy a szülök öröme meg ne fogyatkozzék. — A hg Pálffy-féle sorsjáték főnyerő száma 62,523 (nyert 50,000 frtot.) A 4000 portot nyert második nyerő szám 6108. Pesten L u eff nél adatott el. — A pesti József-vásár eredménye, a P. Lloyd üzletjelentése szerint, nem volt kielégítő. A kézmű árukbani üzlet igen lanyha volt; készpénzzeli vásárlás kevés; fizetések gyérek; a legjobb fizetők is képtelenek voltak tartozásaik lerovására. Az eladott áruk között leginkább az úgynevezett divatczikkek kerestettek. Ezúttal is bebizonyult tehát azon tapasztalás, hogy az ember sokszor nélkülözi a legszükségesbet, csak hogy a feleslegest megszerezhesse. Ez üzletpangásnak, főleg a földműves osztály tartózkodásának oka a gabona ár csökkenésébenkeresendő. Ennélfogva a posztó kelmék ára alábbszáll. Erdély s a Bánát kis számú vásárlók által képviseltetett. Hasonlóan rész volt az üzlet a terményekkel. Gyapjúból, habár a boroszlói , berlini és londoni tudósítások megnyugtatók voltak , a raktári készletnek (12000 mázsa) csak fele u. m. 6500. m. keltel. Egynyiretű finom ára 125—141, közepe 100 — 120. Kártolt középfinomé 82—96. Homokgyapju finomé 78 — 90, középé 65—75, közönségesé 54—62. Kétmyiretü téli gy. legfinomabb urasági 90, fehér hegyi 80—95, kékes 81—85. Tiszai jobb 70—80, baranyai közönséges 54—56, bácsi 54—56. Nyári fehér hegyi 78 -100, kékes 75—90, tiszai jobb 74 — 78, kevésbbé jó 62—70. Miskolcz-heves-gyöngyösi 64—70. Baranyai közönséges 52 — 55. Szegedi-halasi 50—56. Bácsi 52—56. Báránygyapjú legfinom. 159, finom 124 —128, közép 90— 108, közönséges 60—85. Bőrgyapju , finom 114 — 125 , közép 85—108 , közönséges 56—80. Timárgyapju finom 60—68, közép 50—58 , közönséges 40—48. Zigája bánáti kézmosott 40—44, úsztatott 40—44. Magyar juhgyapjú bánáti mosott 38 —41 , úsztatott 38—41 forint. — R e p c ze majdnem semmi sem adatott el , miután a követelt ár nagy volt , s a jövő termés iránt vevő s eladó nem tájékozható magát. Repczeolaj mintegy 1000 mázsa volt jelen. Legnagyobb része eladatott a termesztett repczéböl gyártott mázsája 30—28 frttal, a vadrepczéböli és kendermagolaj 20 frt. Ellenben ősi szállítmányra 25 frttal 300 mázsára köttetett szerződés mázsánkénti 3 frt előleggel. — A gabona-árra leszállitólag hatott a békehír s a vetések reménydús állása. Naponkénti kimutatásaink „Pesti Napló“ rovatunk végén mutatják ez árcsökkenést. Z sr, habár az ár nem volt emelt, kevés kelt el. (Folytatjuk.) — Egyike azoknak, kik például szolgálhattak, minőnek kell a magyar nemesnek lenni, megint kidőlt jobbjaink sorából. Moysfalvai Gyurcsány István, a kor tiszteleti és szeretetben részesült , de félévvel ezelőtt meghalt öccse , moysfalvai Gyurcsány Gábor egykori hétszemélynök és altárnok után barsmegyei Kis-Sáró helységében f. h. 17-dikén a jobb hazába költözött. Benne a Gyurcsányi család fiága kihalt. Őszinte tisztelőinek nagy serege s egykori jobbágyai, kik nem földesurat, hanem jó atyát bírtak a boldogultban mindenha, áldást mondanak poraira! Hivatalos. A cs. kir. Apostoli Felsége f. é. mart. 13-ki legfels. határozata által Pauer Károly Antal osztálytanácsost az igazságügyi minisztériumban tanácsossá a legfelsőbb és semmisítő törvényszékhez extra statum, és Ambrus Mihály helytartósági tanácsost és úrbéri főtörvényszéki ülnököt Budán, miniszteri tanácsossá extra statum a belügyminisztériumban, mindkettőjüket a legfőbb úrbéri törvényszék előadóivá rendeltetéssel, legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. A cs. kir. Apostoli Felsége f. é. mart. 13-iki legfelsőbb határozata által az eperjesi cs. k. országos főtörvényszéknél megürült tanácsosi állomásokra Habel József, Popelka Adolf és Barthos János kassai országos törvényszéki tanácsosokat legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. A cs. k. Apostoli Felséges. é. mart. 13—ki legfelsőbb határozata által Jón y Vincze cs. k. országos törvényszéki tanácsost hosszas és hű szolgálata tekintetéből cs. k. országos főtörvényszéki tanácsos czime- és rangjával legkegyelmesebben felruházni méltóztatott. A cs. k. Apostoli Felsége f. hó 13-ki legfelsőbb határozata által a nyitrai székes káptalanban székesegyházi föesperessé Krajtsik János trencsini főesperest, trencsini föesperessé Bagyon István zsolnai föesperest , zsolnai föesperessé Turcsányi József gradnai föesperest, gradnai föesperessé Czagányi Mátyás magister canonicus seniort, végre magister canonicus juniorrá Miskolczy János áldozárt legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. Öcs. kir. Apostoli Felsége f. é. febr. 17-ki legfelsőbb határozata által gyulai Gaal Gusztáv, Fákh Oszkár és Hertelendy Károly visszatért, illetőleg büntetőjogi vizsgálatra önkénytesen jelentkezett politikai menekülteknek a felségárulás miatt ítélt fogságbüntetést úgy, mint a vagyonelkobzást kegyelemből teljesen elengedni méltóztatott. Az igazságügyminiszter Gläser Ferencz lőcsei és Schwab Antal eperjesi cs. k. megyetörvényszéki tanácsosokat, országos törvényszéki tanácsosokká a kassai cs. kir. országos törvényszékeknél kinevezte. Az igazságügyminiszter Matyasovszky Alajos beszterczebányai megyetörvényszéki segédet és Vésey Károly esztergomi járásbirósági tollnokot államügyészi helyettesekké az aradi megyetörvényszékhez, végre Winkler Lajos debreczeni megyetörvényszéki segédet államügyészi helyettessé ugyanezen törvényszéknél kinevezte. Az igazságügyminiszter Tomka Ágoston és Kiss Károly ideiglenes törvényszéki segédeket végleges, és Podhoránczky Albert és Wojtech János szolgabirósági tollnokokat a kassai közigazgatási területen, ideiglenes törvényszéki segédekké az eperjesi országos törvényszék területén kinevezte. A sopronyi cs. kir. országos pénzügyigazgatósági osztály Müller Ferencz ideiglenes másodosztályú adóhivatali segédet Magyaróváron, továbbá Anders Gusztáv volt cs. k. hadnagyot ideiglenesen másodosztályú hivataltisztekké Kaposvárra és Siklósra kinevezte. A sopronyi cs. k. országos pénzügyigazgatósági osztálya a fenta Venczel ideiglenes másodoszt. adóhivatali lisztet Kaposvárott s Matits Demetert Pipán, továbbá Otto János első oszt. adóhivatali segédet Hotzenplatzban Sziléziában harmadosztályú ideiglenes ellenőrökké Rajka Pápa és Magyar-Óvárra kinevezte. A kassai cs. k. országos pénzügyigazgatósági osztály Müller József Nassaug féle 15. gy. sorezredi hadnagyot ideiglenes első oszt. adóhivatali tisztté Szántóra kinevezte. A Sz. István társulat a váczi fogháznak jelentékeny számú igen alkalmas tan és lelki épülésre szolgáló könyveket szent képekkel együtt ajándékozott, s ajánlkozott, más közhasznú intézeteknek is az általa kiadott munkákból megfelelő számú példányokat adományozni, mi ezennel elismerés mellett köztudomásra hozatik. Buda, febr. 26 -án 1856. Cs. kir. helytartósági osztálytól. A borsodmegyei edelényi járás izraelita lakosai Szendrőn tetemes áldozatokkal rendszerezett két osztályú tanodát állítottak, mely idővel harmadik osztálylyal is el fogna láttatni és azt a szükséges taneszközökkel fölszerelték. Ezen utánzásra méltó cselekvény az ez ügyben igen tevékeny Glatter Henrik cullus-községi elöljáró és dr. Denkstein Móricz helyi tanoda-felügyelő különös érdemeinek elismerése mellett köztudomásra hozatik. Buda, mart. 5. 1856. A cs. k. helytartósági osztálytól. A belügyminiszter f. hó 10-ki 1019. sz. a megkeresése folytán a kereskedelem, ipar és közmunkák cs. k. minisztériuma, a párisi állat-, gazdászati eszközök és földtermények tárlatába szánt tárgyaknak a díjmentes szállítást az államkezelés alatt álló vaspályákon mind az oda-, mind a visszaküldésre nézve megengedte, de azoknak a fuvarlevélen kívül a tárlatba küldés iránt alakult választmány erősitvényével ellátva, költségmentesen feladva és a külön biztosítéki dijaknak a netáni többletértékért tüstént a feladásnál bérmentesen lefizetve kell lenniük. Végre a gazdasági állatok mellé adandó kísérőknek stt. oszt. utjegyet kell váltaniok. Ugyanezen feltételek mellett a Ferdinand császárészaki vaspálya igazgatósága is megadta a tárlati tárgyak költségmentes oda- és visszaszállítását, s a szab. ausztr. államvasút-társaság késznek nyilatkozott a párisi tárlatba rendelt küldeményekről, mind az oda mind a visszaszállításért csak a tarifaszerű díjak felét kívánni, és a teljesen kifizetett díjból 50%-it visszatéríteni. Ezen könnyítések azon megjegyzéssel hozatnak köztudomásra, hogy azon részvevők számára, kik megelőzött jelentés után a távlati választmány beleegyezésével azon állatfajokat a kiállításra viszik, melyek már az e lapban közzétett f. é. febr. 27-ki m. miniszteri kibocsátványban különösen kijelöltettek, ama magas kibocsátvány kiterjedt kedvezményei biztosítva maradnak. Buda mart. 11. 1856. Cs. k. helytartósági osztály elnökségétől. Börzetudósítások. Bécs, mart. 19. 5°10 met. Sozis —86. Nemzeti kölcs. 86—VI. Urbérkárp. kötv. a. a. 85—86. a többi 77%—SO. 1854-ki sorsjegy KOV 2 —3/4. Bankf. 1081 —1083. Bankcertif. 336—338. Hitelintézet 3392—340%. Éjszaki vasút 285—286. Államvasút 362— 364. á. v. certif. 256—%• Augsburg 1013/4. London 10 5. Paris 120%. Arany 5%. — 6%. Ezüst 4%—43/4. Táviratilag. Mart. 18. Frankfurt, 5°10 met. 845/g. 4% % 76%. Bécs, 118% Bankrészv. 1299. Nemz. köles. 85%. 1854-ki sorsj. 110. ausztr. vasút 308. Hitelintéz. 210. Berlin 5% 1003/4. ausz. mel. 87. nemz. köles. 873 4. 1854-ki sorsj. 112. Bécs 99%. auszt. államvasút 175%. (A párisi és londoni börzetudósítás meg nem érkezett.) Gabonaár. Baja, mart. 15. Búza: 3 f. 44 kr. —4 f. 16 kr. Rozs és kétszeres : 2 f. 40 —58 kr ; Kukoricza : 2 f. 28—40 kr; Árpa: 1 f. 20—36 kr.; Zab: 52—56 kr.; Köles: 1 f. 20—36 kr. Dunavizállás. Mart. 20.: 3' 9' 6'" 0. fölött. LEVELEZÉSEK. Zemplénből, mart. 8. (Ered. 1 ev.) Megyénkből az újabb időkben vagy igen kevés vagy épen semmi sem jut a közönség tudomására minek oka, meglehet nem annyira a tudósítók, mint a tudósításra érdemes események hiányában keresendő. Fekvésénél fogva megyénk három különböző vidékre oszlik: e vidékek lakóinak mind közélete, mind társadalmi s családi belétele, mind nyelve annyira különbözők egymástól, hogy a megye határait nem ismerő utazó, az egészen tiszta magyarajkú Hegyalja és Bodrogköznek egy részéről áttérvén a megye derekára, Terebes vidékétől Homonnáig a szláv nyelvnek lehető legromlottabb kiejtésével, onnan pedig Galiczia határáig a sokkal szelídebben hangzó oroszos dialectussal találkozik. A csima sajátságos változata szintén különböző eredményeket állít elő : a Hegyalján a világ legjobb bora, a tokaji, a Bodrogközön s a többi déli vidéken az alföldivel vetélkedő búza és kukoricza terem; a megye derekán, melynek földvegyülete különben igen jónak mondható, a Kárpátok nyitásain betolongó északi soványító szelek következtében csak nehéz és fárasztó munka eredményez középszerű termést; Homonnától felfelé pedig már nemcsak az éghajlat mostoha, de különösen a földvegyület is silány, s bár a bikk- és tölgyfák a hozzáférhetlen erdőkben még ősi nagyságban díszlenek , de a gyalogfenyő és nyirjes is mindenütt mutatkozik, s zabon kívül egyéb életnemü alig termeszthető. E viszonyok tagadhatlan befolyással vannak a népnek úgy anyagi állapotára, mint szellemi fejlődésére. Az említettem felső vidéki nép nagyobb része, anyagi szükségek által nyomatva, mindennapi kenyere megkeresése vagy megkoldulása végett az év nagyobb részében a haza alsó termékenyebb vidékeit barangolja be, s nemcsak szellemi életnek semmi jelenségét nem adja, de még az élet első szükséges födözésénél is nomád állapotban van, s minden szükségét maga készítette czikkekkel födözi. A megye közepét lakó népesség anyagilag hasonlatlanul jobb állapotban van : élelmére ugyan igen takarékos, sőt mondhatni fösvény, ruházatára azonban az utóbbi időkben sokkal többet ad ki, mint ezelőtt, különösen asszonyaik mondhatni fényűzésnek eredtek, de a szellemi életnek ők sem adják semmi jelenségét, s bátran mondhatom , hogy a megye tisztán szlávajku lakossága között alig van néhány, ki olvasni, s nem hiszem, hogy megczófoltassam, ha azt állítom, hogy egy sincs, ki írni tudna. Iskola még a népesebb helyeken is ritkaság, s ha van is, ott imádság s rituálékon kívül egyebet nem tanítanak. A hegyaljai és bodrogközi nép (bár amaz a sok éven át tartott silány bortermés, íme pedig az áradások miatt anyagilag igen sokat szenvedett) szellemi mivelődés tekintetében ama két vidék népénél sokkal előbbre van, s iskoláira naponkint több figyelmet fordít Ezen általános tájékozás után legyen szabad kijelentenem, hogy tudósításom Zemplén megyének azon tájékáról szól, hol a magyar szó még a nép ajkán is itt-ott tót szóval vegyítve hangzik ugyan, de a szláv nyelv már túlnyomósággal bir. A vidéki tudósítások közérdekű tárgyakkal s szellemi s anyagi mozgalmakkal telvek; vidékünkön mindezeket csak hírből ismerjük, s kénytelen vagyok bevallani, hogy még csak egy jótékony czélra adott bálról sem adhatok tudósítást. Vidékünk legnevezetesebb helyisége Gálszécs, a kesasággal felismerő s a világ minden részeiben és zugaiban fizetett ügyvivőinek ügyessége s azon készség által, melylyel terményeit a külföld ízléséhez és szeszélyeihen alkalmazni tudja. Más nemzetek az angolok kizárásával igyekszenek gyártmányaikat forgásba hozni . Anglia minden külföldi áruknak, kivétel nélkül, nyitva tartja birodalmát. Legyőzvén Chinát, kényszerítést, hogy kikötőiből négyet nyisson meg nemcsak az , hanem az öszszes nemzetek számára. —Anglia a világ csodálatát magára vonja, azon négy rendbeli győzelmei által, melyeket saját törvényein vivett ki , felszabadítván a katholikusokat (1829), reformálva a parliamentet (1830) , eltörölve a rabszolgaságot(1833), s szabaddá tevén a gabnakereskedést (1846). Törökország az oroszok által elfoglalt tartományokon kívül elvesztette Görögország azon részét , mely most a királyság nevét viseli, s eloszlatta janitscharait. A wahabitákat legyőző Mehemet-Ali által fenyegettetve, csak az európai négy hatalmasság által, melyek a Mehemetet pártoló Francziaország ellen szövetkeztek,mentetett meg. A görög felkelés idejében Europa bámulva látta fel nyúlni a leonidási hőstetteket, melyek eddigelé a classicus történetírók lapjairól regék gyanánt tűntek fel előtte. — Cantu igen keményen ítéli meg a törököket, mint akik, miután sátraikat Europa és Asia legszebb tájain felülök, butaságban és barbárságban tartják az igazi nemzeteket. „Mindaz — úgymond — mit mi barbár intézménynek vagy szokásnak venni megszoktunk, és dicsőségünknek tartjuk , hogy azt visszavetettük , Törökországban fennáll; a birtok ott bizonytalan , a hivatalok áruba bocsátvák, a tanuk pénzen vásárolvák, a nők elragadtatnak, hogy a háremeket népesitsék, a fiatal gyerköczök pedig, hogy eunuchusokká aljasittassanak, stb.“ E méltó szennyek eltöröltetésének dicsősége, meglehet, napjainknak van fenntartva. Éjszakamerika a kifejtés és virágzás azon fokára emelkedett, melynek ily rövid idő alatt a történetekben nincsen mása. A francziáktól megvette Louisianát, Mexicótól Texast, s államainak számát 30-ig szaporította. Angliával megvívott, Mexicot legyőzte: fájdalom a szegény indiánokat polgárosítani nem bírva, napról napra irtja. — Délamerika több rendbeli köztársaságokra oszlott, melyeknek fő szerencsétlenségük, hogy törvényhozóra eddigelé nem találtak. A vitéz Bolivár is inkább katona volt, semmint törvényhozó. Mindamellett nem tagadhatni meg a nagyszerűséget az eszmétől, melyhez képest Amerika összes államait egy szent szövetségbe fűzni törekedett. 1824 ben felhívást intézett az Egyesült államokhoz, Mexicóhoz, Guatimalához, Columbiához, Peruhoz, Chiléhez, Buenos Aireshez (Brasilia nem hivatott meg), hogy szövetségkötés végett Panama szoroson, a földgömb ezen központján, mely egyrészről Asiára, más részről Európa és Afrikára néz, követeik személyében összegyűljenek. Azonban az éjszakamerikaiak megjelentek, de nem vettek részt a tanácskozásokban. Chili belzavarok által tartatott vissza; Buenos Ayres tagadólag válaszolt; Peru és Bolívia függetlensége még nem volt elismerve; Paraguay elszigetelten élt , s így a congressus csupán Mexico, Guatimala, s a még el nem ismert Columbia és Peru képviselőiből állt, kik örök szövetséget esküdtek egymásnak, egy alkotmány alapján, mely hasonló lenne az Egyesült államokéhoz, a vallási türelemnek kizárásával. Bolivár 1830-ban lemondott elnökségéről, hogy hazáját szabad száműzéssel cserélje föl. „Én — ha a columbiaiaknak — lefizettem adósságomat, melylyel a hazának és az emberiségnek tartoztam. Én véremet, vagyonomat, egészségemet áldoztam fel a szabadság ügyének, valamig az veszélyben forgott. Jelenleg, midőn Amerikát már nem dúlja polgári háború, sem nem fertőztetik idegen fegyverek, én visszavonulok , nehogy jelenlétem polgártársaim boldogságát veszélyeztesse. Csupán hazám java erőszakolja rám a kemény kötelességet : száműzni magamat örökre hazámból!“ Óceániában, hol közel 25 millió felette különböző ember mozog, több mint 193.000 mérföldnyi területen, a kereszténység, tudomány és kereskedés új életet hoztak be, ugyannyira, hogy ezen távol világrész viszontagságai Európára is befolyással bírnak. Cantu Afrikáról szólva, reményét fejezi ki , hogy a benszülött fajok a francziák civilizáló eljárása folytán inkább fenn fognak tartatni, semmint ez az amerikai fajoknál az eset. Ugyanezt mondhatni Óceániáról is, hol a missionariusok egészen az evangélium szellemében működnek, hogy a vadakat a keresztény világosságnak megnyerjék. Óceániával kapcsolatban megjegyezzük , hogy a világ körülhajózási utazások jelenleg már nem bírnak többé azon fontossággal, melylyel a XV. s következő századokban , mert, mint sokan vélekednek, már minden fel lévén fedezve, csak némi vizsgálatokra nyújtanak alkalmat majd a csillagászatot, majd a delejességet (magnetismus), majd a természetrajzt és földtant, majd végre a tengeralatti hővmérsékletet illetőleg. Cantu, anélkül, hogy az ebbeli vizsgálatok horderejét félreismerné, ez utazásoknak és felfedezéseknek még egy más, ámezeknél az emberiség fejlődésére nézve fölebb álló fontosságot is tulajdonít, melynek kiemelésével kívánjuk mi a jelen czikkben vázolt általános helyzet szemléjét, s illetőleg ismertetésünket bezárni. „Szent kötelessége, úgymond Cantu, minden egyes résznek hozzájárulni a felfedezésekhez, minthogy ezek az emberek szükségeinek nagyobb kielégítésére szolgálnak, uralmát a földi teremtés még miveletlen részeire kiterjesztik, az emberi nemet növelik és tökéletesítik, az embereket és nemzeteket egymáshoz közelebb vonják, s igy jelképesítik, hogy vállvetve a természetet meghódíthassa és kibányászhassa. „Columbus és Grama idejében a nemzeteket lelkesedés, ezen korszaknak uralkodó jelleme vezette; mai napon minden az elmélkedés és számítás tárgya-Akkor erőszak használtatott a térítésekre; jelenleg Anglia annyira viszi Indiában a türelmet, hogy miatta az özvegyek százan kint égettethetik meg magukat a férjeik számára készített máglyákon. Néhány század előtt a leggonoszabb ember is elnyomást gyakorolt a meghódított fajokon azon gőgös meggyőződésben, hogy ő valamely felsőbb természettel bír; jelenleg a leggonoszabb ember is tartózkodik annak elkövetésétől, tiszteletből az emberiség iránt, mely a sajtóban oly félelmetes közlönyt bír minden igazságtalanság ellen. A tudomány és philanthropia szintúgy mint az érdek a felfedezések rugója; s ha a régiek magasztalják Szicziliának ama királyát, ki a legyőzött Carthagóiaknak egyedüli feltételül azt szabta, hogy emberi áldozatoktól tartózkodjanak, jelenleg szintúgy az Afrika Leijében lakó négerekkel, mint az európai fejedelmekkel csak azon gyalázatos kereskedés eltörlésének kikötése mellett köttetik szerződés, melynek elnyomására még a visszaélések is menthetőknek látszanak. „A gyűlölet, kirekesztés régi politikáját az egyesülés és kölcsönösség politikája váltandja fel : az ember küzdelemre lévén teremtve, folytatni fogja e küzdést, nem azért, hogy alávesse az embereket, hanem hogy meghódítsa a természetet, s ha majd az egész föld kerekségét fogja ismerni, lehet reménye ahhoz, hogy a mivelődés művére az érdekén kívül a nagyság és nemeslelkűség jellegét nyomhatja. „Közép-Ázsia, Közép-Afrika, China belseje és Új-Hollandia még kifürkészendők. A gondolkozó buzgalom, mely minket jelenleg e tájak felé hajt, hasonló körülményekhez látszik kötve lenni , mint aminők Columbus idejében léteztek, s talán eredményei is hasonlók lesznek. A lőpor és a nyomdászat akkor találtattak fel, valamint jelenleg a gőzgép és a villany-delejesség. Ekkor bukott meg Spanyolországban a musulmán hatalom, valamint jelenleg szétbomlik, vagy átalakul az Konstantinápolyban; ekkor éledtek fel a classical tanulmányok, miként jelenleg a keleti nyelvekben búvárkodás; akkor támadott fel a reform s szilárdultak meg az európai nemzetiségek. Ami most készülőben van, azt unokáink látandják. Az, hogy a szárazföld jelenleg vaspályákkal körülhálóztatik, s igy a keleti tartományok szomszédaink lesznek; hogy a vámok és veszteglő intézetek eltörölvék, vagy módosítvák ; hogy a Barbaria államai által gyakorolt tengeri rablás megszüntetett; hogy a gyarmatok felszabadultak; hogy Görögország és Egyptom uj életre vergődtek , szintoly nagy forradalom, mint a minő a XV. században volt, mely szinte meg fogja változtathatni a kereskedés útvonalát, elenyésztetvén a Jóreményfoknak fontosságát, s visszaadván jelentőségét azon útvonalaknak, melyeken az ó és középkor nyomaikat hagyták.“ Bármely nemzet, bármely világrész legyen is az, melyet a Gondviselés kiszemelt, hogy mindezen változásokból a legtöbb hasznot húzza, s igy az emberiség jövendő fejlődésében a fölényezőnek szerepét viselje , mindenesetre igazság, szeretet és tevékenység az, amire szükség van. Romlott népek arra rendeltetnék, hogy a zsarnokság martalékául essenek. Roppant öröködés, nagy erények, kitartó hősiesség kívántatik egy ország, birodalom, nemzet alapítása és fenntartásához. Ki mindezzel nem bir, az a nemzetek sorából maga törölte ki magát. A történetíró, ki az események folyamában fájdalom! oly gyakran kényszerült meghajolni ez igazság előtt, kezébe fogja a tollat, hogy azt minél élénkebben mindenkinek, de kivált honfitársainak szivébe véshesse. A népeknek többnyire olyan kormányuk van, amilyet megérdemelnek. Szerencsés a nemzet, melynek kebelében még mindig elég erő lappang , hogy apáinak történeti erényeit fiaiban fenntartsa, s ha elvesztek, újra fidéleszsze! Ez erények apostolai, igaz, nem kedvesek, de vigasztalódjanak! A nap mindig megaranyozza a jelleget, mely fénysugarainak útját állja. A Magyar könyvészet. 80. Nemzeti színházi emlékkönyv. Kiadták Kovács Elek és Jakab István. Kolozsvártt, nyomatott az ev. ref. főtanoda betűivel. 1856. 8 rét 46 lap.