Pesti Napló, 1856. március (7. évfolyam, 1795-1823. szám)
1856-03-23 / 1817. szám
Szerkesztési Iroda : Szerkesztő szállása : Egyetem-utcza 2-ik szám, 1-15 emelet, Angol királynőhöz czímzett szálloda, 63-ik szám. A lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kiadóhivatal: Egyetem-utcza, 2-ik szám, 1-ső emelet. A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz, kiadása körülti panaszok , hirdetmények) a kiadó-hivatalhoz intézendők. 234—1817. 7-ik évi folyam. 1956. Vasárnap, mart 23. Előfizetési feltételek: . Vidékre, postán : . Pesten , házhoz hordva : Évnegyedre . . . 5 frt p. p. j Évnegyedre . . . 4 frt p. p. Félévre .... 10 frt p. p. j Félévre .... 8 frt p- p* Hirdetmények dldl * ^ hasábos petit sr 4 pfcr. Bélyegdi. hu lfm 10 pkr _______________| Magin vita 5 hasábos petit sor 5 pkr. Előfizetési fölhívás „PESTI N APLÓ“-ra Az áprililsején bekövetkező évnegyeddel alkalmat veszünk újra fölhívni a közönséget előfizetésre. Lapunk szerkesztője, báró Kemény Zsigmond úr, ezentúl sem mulaszt el semmit, hogy irodalmunk jelesebb tehetségeit maga körül gyűjtse. Hazai érdekeinket, számos derék levelező közremunkálása mellett, ezután is rég ismert publicistái tekintélyek fogják fejtegetni. Azt hiszi alulírt, nem sérti a szerkesztő szerénységét, ha e lapok egyik fő érdemeite kiemeli azt a nagy gondot, melylyel a világeseményeket a P. Napló minden részleteiben, folytonos figyelemmel kisérte magyarázó jegyzeteivel és czikkeivel fölvilágosította. E részben folytonos haladást tanúsít lapunk.Figyelmeztetjük a közönséget különösen az ,,Uj posta1’1 czimü rovat növekedő tartalmára.Ez által e lap a bécsi lapoknál előbb adhatja egész terjedemben a kevésbbé fontos külföldi tudósításokat is, míg a legfontosabb eseményekre nézve távirati közléseivel azokat jóval megelőzi. S amely mértékben csökkenne a külföldi tudósítások érdeke , azon arányban igyekszik a szerkesztő kimerítőbbé, érdekesebbé és változatosabbá tenni a bennünket közelebbről illető ügyek fejtegetését. Különös figyelemmel kíséri a hazánkban mutatkozó anyagi és szellemi mozgalmakat, s míg az anyagi kérdésekben a helyi érdekeket magasabb, tudományos és hazai szempontokkal igyekszik öszhangzásba hozni : az irodalom és művészet terén sem kerüli el semmi fontosabb jelenség a lap munkatársainak figyelmét. Elveket és irányokat jelölnek ki a tévedések útbaigazítására, s ami jelest fölmutat a hazai művészet és irodalom, igyekeznek annak élvezésére a közönség fogékonyságát előkészíteni. Valamint eddig történt, úgy ezután is kimentő közléseket adnak e lapok tudományos és műintézeteink (az Akadémia, Természettudományi Társulat, Nemzeti színház és műegylet stb.) működéséről. Alkalmilag a külföldi irodalom nevezetes termékeit is bemutatják. S általában mind a szerkesztő, mind a kiadó mindent elkövetnek, hogy a lap tudományos és szépirodalmi tárczáját egyiránt érdekessé tegyék. A tárczában különösen ezentúl is közremunkálnak Arany János, Csengery Antal, Danielik J., Galgóczy Károly, Greguss Ágost, Estélyi János, Fényes Elek, Gyulai Pál, Csánfalvy Pál, Panner egyetemi tanár, Révész Imre, Szalay László, Szontagh Gusztáv, Tompa Mihály, Tóth Lörincz, Wenczel Gusztáv stb. — Csengery Antal, egyebek közt, terjedelmes vázlatban ismerteti közelebb TIKIERRY AMADÉ után az „ , , „AVAROK TÖRTÉNETET“ mely bennünket őstörténeti tekintetben hazánk és földének multjára nézve egyiránt érdekel. A szépirodalmi részben pedig Jókai Mórtól (a ki szerződésénél fogva más politikai lapba nem ir), ápril elején indítunk meg egy újabb, nagy regényt ily czím alatt: „SZOMORÚ IDŐK.“ Jelenti egyszersmind alulírt kiadó, hogy a közönség részvétét, mely e lapok irányában évnegyedről évnegyedre mindinkább mutatkozik, egyéb kedvezésekkel is igyekszik megérdemelni. Február kezdete óta, mint tudva van, hétfőt sem véve ki, minden nap megjelenik a „Pesti Napló.“ S a jövő évnegyedre Jókai Mórnak sajtó alatt levő beszélygyüjteményével kedveskedik kiadó ajándékul még april hónapban e lapok évnegyedes (april jun.) előfizetőinek, ily czím alatt: „ÁRNYKÉPEK“ E beszélygyüjtemény két kötetben fog megjelenni, s bolti ára 2 pengő forint lesz. Akik pedig félévre (april__sept.) fizetnek elő, az érintett munka mellett, még egy szép aczélmetszetet kapnak, mely Buda-Pestet és legszebb környékét ábrázolja, s a Pesti Napló előfizetői számára már készen áll. Lapunk féléves előfizetője szerint legalább 3 portos mellékletre tarthatnak számot. Előfizetési feltételek: Vidékre postán küldve évnegyedre — — 5 frt. Budapesten házhozhordással évnegyedre — — 4 frt. „ „ félévre — — 10 frt. „ félévre — — 8 fit. EMICH GUSZTÁV. a „Pesti Napló“ kiadó-tulajdonosa. PEST, mart. 23. Sírbéri csikkek. XIX. (Tagosítás, 1853. mart. 2-iki nyiltparancs, 26-ik czikk.) A törvény, mely a legelőelkülönzést s erdei haszonvételek szabályozását illetőleg kényszerítve lépett fel, s megtörte az elfogultságot, a rögzött makacsságot, mely önmagában megpuhulni nem akart, s a tagosítást illetőleg nem nyúlt az e részben valóban kívánatos kényszerítéshez. A földesúr és a volt jobbágyok többségének tetszésére bízta, hogy ott, hol tagosztás ekkorig nem kéretett, s meg nem indíttatott, azt bizonyos, az úrbéri törvényszékek által kitűzendő határidő alatt, szorgalmazzák, amit ha nem tennének, a tagosítás jövendőben csak mindkét félnek egyetértő szorgalmazására lesz eszközölhető. A törvény kímélni akarta a tagosítás áldásai ellen bátorul elfogult néptömegek megrögzött előítéleteit, melyek a tagosításban tulajdonsértést láttak volna, holott az csak a közjó tekintetébeli kisajátítás egy neme, és pedig szelidebb neme, miután a tagosítás által senkinek birtoka el nem vétetik, hanem csak egy helyről másikra és pedig alkalmasbra, tétetik át, s szétrongyolt egy egésszé olvasztatik össze. Midőn láttuk, hogy a nép előítéletes elfogultsága épen úgy berzenkedik számos egyéb üdvös intézkedés ellen is, mint a tagosztály ellen, s ezen előítéletes elfogultság más tárgyakban nem kiméltetik , szabad legyen reménylenünk, hogy ezen gyöngéd kimélet a tagosztályi kérdésre sem fog alkalmaztatni a későbbi törvényhozás által, azon tagosztályra, mely a józan és hasznos mezei gazdálkodás első feltétele, alphája, alapja? De ha már most egyszer így van, és nem másképen : nem marad egyéb hátra, mint után útfélen szóval és írásban, népkönyvekben, naptárakban, hírlapokban, szóval: mindenütt magyarázni a népnek, hogy a tagosztályban nem kár , hanem valódi üdv rejlik; hogy minden ebbeli elfogultsága, aggálya, kétkedése s ellenvetése alaptalan; s hogy a reá oly nyügző hatást gyakorló szokástól, miszerint az ősi három vetés-forgást, s az ázsiai nomádéletből átöröklött közlegelőt annyira szereti, önjava és az ország java miatt meg kell válnia. — Meg kell a népet győzni, hogy a tagositott legelő mondhatlanul többet ér a kopár, sovány közlegelőnél, hogy bármely szűkre szabott elkülönzött legelőjéről is több s jobb táplálékot adhat marhájának, több trágyát földjeinek, mint a száz akkora terjedelmű közös legelőről; hogy, ha ennek sovány és vad füve helyett mesterséges takarmánnyal, búl istállóban tartja ökreit, megóva azokat a forró nap égető hevétől, a megmegújuló marhavésznek a közlegelőn ki kerül hellen ragályától, sokkal több trágyát és ezután dusabb termést s bővebb jövedelmet nyer. Eleven színekkel kell rajzolni előtte a közös legelő kárait, a legelőnek használt föld csekély hasznát, oktalan hevertetését; ujjal mutatni roszul táplált marháira, melyeket a sokfelé hajtás, ütés verés, kínzás, a folytonos rosz táplálat mellett, nyomorult vázakká csigáz, melyek a kellő felügyelet hiánya miatt gyakran elvesztek, bár a pásztortartás is sokba kerül; — ujjal mutatni rongyos szűrére , a rosz gazdálkodás szomorú ajándékára, melyet a roszul művelt s a kopár legelő rész által megrövidített föld silány jövedelméből foltozni is alig képes; és más részről azon virágzó, gyarapodó helységek szivemelő példájára , hol a napi szükségen felül félre is lehet tenni valamicskét, a testi szükségen túl a szellemire is maradnak gyümölcsöző forintok; hol a jól öltözött lakosok arczáról egészség, jóllét és megelégedés olvasható; hol a telkek értéke csaknem tízszerezve van, stb. El kell mondani a népnek, hogy káros ellenségei azok, hogy az önzés daemona beszél ajkaikról, kik a tagosztály ellen szónokolnak. El kell mondani, hogy épen a szegényebb néposztálynak van leginkább érdekében, a közösséget, melynek zűrzavarában csak a kapszi pénzesek tartanak jövedelmes halászatot, megszüntetni, s kis vagyonuk független, szabad urává lenni. — El kell mondani, mily alaptalan azon kétkedésük, hogy tagosztály által nem kapnának annyi s oly jó földet, mint jelenleg bírnak, mert hiszen amit jogosan bírnak — ide értve az úgynevezett administrationális földeket is— azt a tagosztály által el nem vesztik ; a jogtalanul bírt foglalásokat pedig meg nem tarthatják, akár lesz tagosztály, akár nem; hogy a gazda szeme előtti, öszpontosított, kevesebb időt s fáradságot igénylő gazdálkodás hasznai bőven kármentesítik még azon esetben is, ha a tagosítás által nyert földet eleinte soványabbak lennének is, mint szétszórt darabkáik egynémelyike, hogy ezen netalán roszabb minőségű földeket a czélszerűbb marhatartás s trágyagyüjtés nyomán csakhamar tetemesen javíthatják s meglepőleg jövedelmezőkké tehetik; — hogy a jégverés olykor előforduló csapását, ha szinte az ellenbiztosítást nem nyújtanának is a jégkármentő egyletek, szinte bőven pótolja az említett nyereség. Minden okoskodásoktól azonban, melyek már akárhányszor szebben és jobban elmondattak, igen keveset várunk, ha a tagosítás is, valamint a legelős erdő-elkülönzés, hivatalból el nem rendeltetik. — Mert egyesek józan akarata meg fog törni a többség elfogultságán, mint már is mindenfelé tapasztaljuk. PESTI NAPLÓ. rancsnokl tábornok Magyarországban a tegnapelütti éji vonattal Bécsbe utazott. — Lonka Antal engedélyt nyert iskolai érdekeket képviselő hetilap szerkesztése és kiadására. A hetilap a „Religio“ alakjában s „Tanodai lapok“ czim alatt hetenkint egy ivén jelenendik meg. A mint programmját veendjük, bővebben értesitendjük a közönséget. — Tudjuk hogy Budai Ferencz igen becses munkája: „Magyarország Polgári lexicons“ sem könyvárusi sem antiquariusi utón nem kapható. Néhány év előtt 25— 36 parljával árulták antiquariusaink a még áruba bocsátott példányokat. E nagyon becses munka nemsokára sik kiadásban fog megjelenni Magyar Mihálynál; kiadja Kerékjártó sa füzetekben megjelenendő teljes munka előfizetési ára 12 pert leend. Előre is figyelmeztetjük a közönséget. — Simonffy Kálmán „Magyar hangfüzér“ének második kiadását vettük az első kiadás utánégy hétre. E körülmény és oly zenészi tekintély mint gr. Fáy István méltányló nyilatkozata bizonyija, miként Simonffy szerzeményei megütik a mértének A második kiadásban megjelent első füzetre (melyben Pecsenyánszkinak „Vörösmarty szelleméhez“ írt ábrándja is foglaltatik) valamint a 4 — 5 hét múlva megjelenendő 2-ik füzetre (öszvesen) 3 portért Silmánffy bérmentes megrendeléseket elfogad N. Abonyban. — Utólagosan megjegyezzük, miként Pákövy Antal „Magyarország története“ czimű munkájának illik kötetére („Bethlen kora, vagy Magyarorság a XVII. század elején.“) előfizetést elfogad Pesten Magyar Mihály, kinél a két első kötet is kapható, és szerzőnél S.Patakon. — A nemzeti színház drámabiráló választmánya Vakot Imre „Mária királynő“ czimű 5 felvolásos drámáját előadásra elfogadta. — Emlitetjük, miként Vahot Imre az eredeti színművek elfogadásánál a drámabirálók titkos szavazatát indítványozá. Részünkről mi is pártoltuk ez indítványt Legközelebb a „Délibáb“ divatlap a drámabírálók nyi 11 szavazatát azon eljárásig kívánja kiterjezteni, hogy a szavazok a színlapon is közzététessenek , ekként kívánván felelősekké tenni a bírálókat a közönség irányában. A „B. H.“ ez indítványok mellett egy közvetítő módszert ajánlja színművek beadása történjék ugyanis titokban ; ekkor az areopag igazság isenasszonya vak lesz; az elítélés pedig nyíltan; az eljárás gyorsan. — A bécsi börze a szent hét folytán zárva van. Dunavilállal. Mart 22.: 38 • 3'" ti. fölött. LEVELEZÉSEK. A törvény azonban, mely korántotta meg a tagosítást általánosan kényszeritőleg elrendelni, elég tág utat nyit a jó akaratnak. Ott, hol a tagosítás már előbb meginditatott, lehető gyorsasággal rendeltetik eszközöltetni s végrehajtatni. Ott, hol még meg nem kezdetett, a földesur, vagy a jobbágyok többsége pert indíthat iránta, melynek folytatására nézve szinte a lehető legnagyobb gyorsaság parancsoltatik. A megkezdésre nézve, az 1856 febr. 2-iki nyiltparancsnak az úrbéri perek körüli eljárásról szóló negyedik fejezete 155 §-ában 1857-iki évi junius vége van kitűzve,mely határidőt a belügyminisztérium már kihirdetett az illetőknek hozzátartásul. TÓTH LŐRINCZ: Pest, mart. 23. O cs. k. Apostoli Fölsége Lang építész urat Londonból magán audiensián fogadván ennek az ausztriai birodalomban építendő gabonacsarnokok, dockok és dunai kikötőkre nézve készített terveit áttekinteni méltóztatott 20 cs. kir. Fensége Albrecht főherczeg, a III. hadsereg parancsnoka, fökormányzó és padokai, martius 17. (Ered. lev.) Szellemi életünk pang, ipar és kereskedésünk hanyagul kezelve teng, s általában anyagi fejlődésünk önkényt kintkozó kedvező eszközei megfoghatlanul csekély figyelemre méltatják , mi tehát ily sivár helyzetünkben természet