Pesti Napló, 1856. március (7. évfolyam, 1795-1823. szám)

1856-03-23 / 1817. szám

Szerkesztési Iroda : Szerkesztő szállása : Egyetem-utcza 2-ik szám, 1-15 emelet, Angol királynőhöz czímzett szálloda, 63-ik szám. A lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kiadó­hivatal: Egyetem-utcza, 2-ik szám, 1-ső emelet. A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz, kiadása körülti panaszok , hirdetmények) a kiadó-hivatalhoz intézendők. 234—1817. 7-ik évi folyam. 1956. Vasárnap, mart 23. Előfizetési feltételek: . Vidékre, postán : . Pesten , házhoz hordva : Évnegyedre . . . 5 frt p. p. j Évnegyedre . . . 4 frt p. p. Félévre .... 10 frt p. p. j Félévre .... 8 frt p- p* Hirdetmények dl­dl * ^ hasábos petit s­­r 4 pfcr. Bélyegdi.­ hu lfm 10 pkr _______________| Magin vita 5 hasábos petit sor 5 pkr. Előfizetési fölhívás „PESTI N A­P­L­Ó“-ra Az ápril­ilsején bekövetkező évnegyeddel alkalmat veszünk újra fölhívni a közönséget előfizetésre. Lapunk szerkesztője, báró Kemény Zsig­mond úr, ezentúl sem mulaszt el semmit, hogy irodalmunk jelesebb tehetségeit maga körül gyűjtse. Hazai érdekeinket, számos derék levelező köz­­remunkálása mellett, ezután is rég ismert publicistái tekintélyek fogják fejtegetni. Azt hiszi alulírt, nem sérti a szerkesztő szerénységét, ha e lapok egyik fő érdem­eite kiemeli azt a nagy gondot, melylyel a világeseményeket a P. Napló minden részleteiben, folytonos figyelemmel kisérte magyarázó jegyzeteivel és czikkeivel fölvilágosította. E részben folytonos haladást tanúsít lapunk.Figyelm­eztetjük a közön­­séget különösen az ,,Uj posta1’1 czimü rovat növekedő tartalmára.Ez által e lap a bécsi lapoknál előbb adhatja egész terjedemben a kevésbbé fontos külföldi tudósításokat is, m­íg a legfontosabb eseményekre nézve távi­rati közléseivel azokat jóval megelőzi. S a­mely mértékben csökkenne a külföldi tudósítások érdeke , azon arányban igyekszik a szerkesztő kimerítőbbé, érdekesebbé és változatosabbá tenni a bennünket közelebbről illető ügyek fejtegetését. Különös figyelemmel kíséri a hazánkban mutatkozó anyagi és szellemi mozgalmakat, s míg az anyagi kérdésekben a helyi érdekeket magasabb, tudományos és hazai szempontokkal igyekszik öszhangzásba hozni : az irodalom és művészet terén sem kerüli el semmi fontosabb jelenség a lap munkatársainak figyelmét. Elveket és irányokat jelölnek ki a tévedések útbaigazítására, s a­mi jelest fölmutat a hazai művészet és irodalom, igyekeznek annak élvezésére a közönség fogékonyságát előkészíteni. Valamint eddig történt, úgy ezután is kimentő közléseket adnak e lapok tudományos és műintézeteink (az Akadémia, Természettudományi­ Társulat, Nemzeti színház és műegylet stb.) működéséről. Alkalmilag a külföldi irodalom nevezetes­ termé­keit is bemutatják. S általában mind a szerkesztő, mind a kiadó mindent elkövetnek, hogy a lap tudományos és szépirodalmi tárczáját egyiránt érdekessé tegyék. A tárczában különösen ezentúl is köz­remunkálnak Arany János, Csengery Antal, Danielik J., Galgóczy Károly, Greguss Ágost, Estélyi János, Fényes Elek, Gyulai Pál, Csánfalvy Pál, Panner egyetemi tanár, Révész Imre, Szalay László, Szontagh Gusztáv, Tompa Mihály, Tóth Lörincz, Wenczel Gusztáv stb. — Csengery Antal, egyebek közt, terjedelmes vázlat­ban ismerteti közelebb TIKIERRY AMADÉ után az „ , , „AVAROK TÖRTÉNETET“ mely bennünket őstörténeti tekintetben hazánk és földének multjára nézve egyiránt érdekel. A szépirodalmi részben pedig Jókai Mórtól (a ki szerződésénél fogva más politikai lapba nem ir), ápril elején indítunk meg egy újabb, nagy regényt ily czím alatt: „SZOMORÚ IDŐK.“ Jelenti egyszersmind alulírt kiadó, hogy a közönség részvétét, mely e lapok irányában évnegyedről évnegyedre mindinkább mutatkozik, egyéb kedvezésekkel is igyekszik megérdemelni. Február kezdete óta, mint tudva van, hétfőt sem véve ki, minden nap megjelenik a „Pesti Napló.“ S a jövő évnegyedre Jókai Mórnak sajtó alatt levő beszélygyüjteményével kedveskedik kiadó ajándékul még april hónapban e lapok évnegyedes (april jun.) előfizetőinek, ily czím alatt: „ÁRNYKÉPEK“ E beszélygyüjtemény két kötetben fog megjelenni, s bolti ára 2 pengő forint lesz. A­kik pedig félévre (april__sept.) fizetnek elő, az érintett munka mellett, még egy szép aczélmetszetet kapnak, mely Buda-Pestet és legszebb környékét ábrázolja, s a Pesti Napló elő­fizetői számára már készen áll. Lapunk féléves előfizetőj­e szerint legalább 3 portos mellékletre tarthatnak számot. Előfizetési feltételek: Vidékre postán küldve évnegyedre — — 5 frt. Budapesten házhozhordással évnegyedre — — 4 frt. „ „ félévre — — 10 frt. „ félévre — — 8 fit. EMICH GUSZTÁV. a „Pesti Napló“ kiadó-tulajdonosa. PEST, mart. 23. Sírbéri csikkek. XIX. (Tagosítás, 1853. mart. 2-iki nyiltpa­­rancs, 26-ik czikk.) A törvény, mely a legelő­­elkülönzést s erdei haszonvételek szabályozását illetőleg kényszerítve lépett fel, s megtörte az elfogultságot, a rögzött makacsságot, mely ön­magában megpuhulni nem akart, s a tagosítást illetőleg nem nyúlt az e részben valóban kívána­tos kényszerítéshez. A földesúr és a volt jobbá­gyok többségének tetszésére bízta, hogy ott, hol tagosztás ekkorig nem kéretett, s meg nem in­díttatott, azt bizonyos, az úrbéri törvényszékek által kitűzendő határidő alatt, szorgalmazzák, a­mit ha nem tennének, a tagosítás jövendőben csak mindkét félnek egyetértő szorgalmazására lesz eszközölhető. A törvény kímélni akarta a tagosítás áldásai ellen bátorul elfogult néptömegek megrögzött elő­ítéleteit, melyek a tagosításban tulajdonsértést láttak volna, holott az csak a közjó tekintetébeli kisajátítás egy neme, és pedig szelidebb neme, miután a tagosítás által senkinek birtoka el nem vétetik, hanem csak egy helyről másikra és pe­dig alkalmasbra, tétetik át, s szétrongyolt egy egésszé olvasztatik össze. Midőn láttuk, hogy a nép előítéletes elfogult­sága épen úgy berzenkedik számos egyéb üdvös intézkedés ellen is, mint a tagosztály ellen, s ezen előítéletes elfogultság más tárgyakban nem kimél­­tetik , szabad legyen reménylenünk, hogy ezen gyöngéd kimélet a tagosztályi kérdésre sem fog alkalmaztatni a későbbi törvényhozás által, azon tagosztályra, mely a józan és hasznos mezei gaz­dálkodás első feltétele, alphája, alapja? De ha már most egyszer így van, és nem más­képen : nem marad egyéb hátra, mint után útfé­len szóval és írásban, népkönyvekben, naptárak­ban, hírlapokban, szóval: mindenütt magyarázni a népnek, hogy a tagosztályban nem kár , hanem valódi üdv rejlik; hogy minden ebbeli elfogultsá­ga, aggálya, kétkedése s ellenvetése alaptalan; s hogy a reá oly nyügző hatást gyakorló szokástól, miszerint az ősi három vetés-forgást, s az ázsiai nomádéletből átöröklött közlegelőt annyira sze­reti, önjava és az ország java miatt meg kell válnia. — Meg kell a népet győzni, hogy a tago­­sitott legelő mondhatlanul többet ér a kopár, so­vány közlegelőnél, hogy bármely szűkre szabott elkülönzött legelőjéről is több s jobb táplálékot adhat marhájának, több trágyát földjeinek, mint a száz akkora terjedelmű közös legelőről; hogy, ha ennek sovány és vad füve helyett mesterséges takarmánnyal, búl istállóban tartja ökreit, meg­­óva azokat a forró nap égető hevétől, a meg­­megújuló marhavésznek a közlegelőn ki kerül hel­len ragályától, sokkal több trágyát és ezután du­­sabb termést s bővebb jövedelmet nyer. Eleven színekkel kell rajzolni előtte a közös legelő ká­rait, a legelőnek használt föld csekély hasznát, oktalan hevertetését; ujjal mutatni roszul táplált marháira, melyeket a sokfelé hajtás, ütés verés, kínzás, a folytonos rosz táplálat mellett, nyomo­rult vázakká csigáz, melyek a kellő felügyelet hiánya miatt gyakran elvesztek, bár a pásztortar­tás is sokba kerül; — ujjal mutatni rongyos szű­rére , a rosz gazdálkodás szomorú ajándékára, melyet a roszul művelt s a kopár legelő­ rész által megrövidített föld silány jövedelméből foltozni is alig képes; és más részről azon virágzó, gyara­podó helységek szivemelő példájára , hol a napi szükségen felül félre is lehet tenni valamicskét, a testi szükségen túl a szellemire is maradnak gyü­mölcsöző forintok; hol a jól öltözött lakosok ar­­czáról egészség, jóllét és megelégedés olvas­ható; hol a telkek értéke csaknem tízszerezve van, stb. El kell mondani a népnek, hogy káros ellen­ségei azok, hogy az önzés daemona beszél aj­kaikról, kik a tagosztály ellen szónokolnak. El kell mondani, hogy épen a szegényebb néposztálynak van leginkább érdekében, a közösséget, melynek zűrzavarában csak a kapszi pénzesek tartanak jö­vedelmes halászatot, megszüntetni, s kis vagyo­nuk független, szabad urává lenni. — El kell mondani, mily alaptalan azon kétkedésük, hogy tagosztály által nem kapnának annyi s oly jó föl­det, mint jelenleg bírnak, mert hiszen a­mit jogo­san bírnak — ide értve az úgynevezett administra­tionális földeket is— azt a tagosztály által el nem vesztik ; a jogtalanul bírt foglalásokat pedig meg nem tarthatják, akár lesz tagosztály, akár nem; hogy a gazda szeme előtti, öszpontosított, keve­sebb időt s fáradságot igénylő gazdálkodás hasz­nai bőven kármentesítik még azon esetben is, ha a tagosítás által nyert földet eleinte soványabbak lennének is, mint szétszórt darabkáik egynémelyi­­ke, hogy ezen netalán roszabb minőségű földeket a czélszerűbb marhatartás s trágyagyüjtés nyomán csakhamar tetemesen javíthatják s meglepőleg jö­vedelmezőkké tehetik; — hogy a jégverés oly­kor előforduló csapását, ha szinte az ellen­bizto­sítást nem nyújtanának is a jégkármentő egyletek, szinte bőven pótolja az említett nyereség. Minden okoskodásoktól azonban, melyek már akár­hányszor szebben és jobban elmondattak, igen keveset várunk, ha a tagosítás is, valamint a le­gelő­­s erdő-elkülönzés, hivatalból el nem ren­deltetik. — Mert egyesek józan akarata meg fog törni a többség elfogultságán, mint már is min­denfelé tapasztaljuk. PESTI NAPLÓ. rancsnokl­ tábornok Magyarországban a tegnapelütti éji vonattal Bécsbe utazott. — Lonka­ Antal engedélyt nyert iskolai érdekeket képviselő hetilap szerkesztése és kiadására. A hetilap a „Religio“ alakjában s „Tanodai lapok“ czim alatt hetenkint egy ivén jelenendik meg. A mint programmját veendjük, bővebben értesitendjük a közönséget. — Tudjuk hogy Budai Ferencz igen becses mun­kája: „Magyarország Polgári lexicons“ sem könyvárusi sem antiquariusi utón nem kapható. Néhány év előtt 25— 36 parljával árulták antiquariusaink a még áruba bocsá­tott példányokat. E nagyon becses munka nemsokára sik kiadásban fog megjelenni Magyar Mihálynál; kiadja Kerékjártó sa füzetekben megjelenendő teljes munka előfizetési ára 12 pert leend. Előre is figyelmeztetjük a közönséget. — Simonffy Kálmán „M­agyar hangfüzé­r“­­ének második kiadását vettük az első kiadás után­­­égy hétre. E körülmény és oly zenészi tekintély mint gr. Fáy István méltányló nyilatkozata bizonyija, miként Simonffy szerzeményei megütik a mértének A máso­dik kiadásban megjelent első füzetre (melyben Pe­­csenyánszkinak „Vörösmarty szelleméhez“ írt ábrándja is foglaltatik) valamint a 4 — 5 hét múlva megjelene­ndő 2-ik füzetre (öszvesen) 3 portért Silmánffy bérmentes megren­deléseket elfogad N. Abonyban. — Utólagosan megjegyezzük, miként P­á­­­k­ö­v­y Antal „Magyarország története“ czimű munkájának ill­ik köte­tére („Bethlen kora, vagy Magyarors­ág a XVII. század elején.“) előfizetést elfogad Pesten Magyar Mihály, kinél a két első kötet is kapható, és szerzőnél S.­Patakon. — A nemzeti színház drámabiráló választmánya V­a­k­o­t Imre „Mária királynő“ czimű 5 felvol­ásos drámáját előadásra elfogadta. — Emlitetjük, miként Vahot Imre az eredeti színmű­vek elfogadásánál a drámabirálók titkos szavazatát indít­­ványozá. Részünkről mi is pártoltuk ez indítványt Legkö­zelebb a „Délibáb“ divatlap a drámabírálók n­y­i 11 szava­zatát azon eljárásig kívánja kiterj­ezteni, hogy a szavaz­­ok a színlapon is közzététessenek , ekként kívánván felelő­sekké tenni a bírálókat a közönség irányában. A „B. H.“ ez indítványok mellett egy közvetítő módszert ajánlja színművek beadása történjék ugyan­is titokban ; ekkor az areopag igazság is­enasszonya vak lesz; az elítélés pedig nyíltan; az eljárás gyorsan. — A bécsi börze a szent hét folytán zárva van. Dunavilállal. Mart 22.: 3­8 • 3'" ti. fölött. LEVELEZÉSEK. A törvény azonban, mely korántotta meg a tagosítást általánosan kényszeritőleg elrendelni, elég tág utat nyit a jó akaratnak. Ott, hol a tago­sítás már előbb meginditatott, lehető gyorsasággal rendeltetik eszközöltetni s végrehajtatni. Ott, hol még meg nem kezdetett, a földesur, vagy a jobbá­gyok többsége pert indíthat iránta, melynek foly­tatására nézve szinte a lehető legnagyobb gyor­saság parancsoltatik. A megkezdésre nézve, az 1856 febr. 2-iki nyiltparancsnak az úrbéri perek körüli eljárásról szóló negyedik fejezete 155 §-ában 1857-iki évi junius vége van kitűzve,mely határidőt a­­ belügyminisztérium már kihirdetett az illetőknek hozzátartásul. TÓTH LŐRINCZ: Pest, mart. 23. O cs. k. Apostoli Fölsége Lang építész urat Londonból magán audiensián fogadván en­nek az ausztriai birodalomban építendő gabonacsarno­kok, dockok és dunai kikötőkre nézve készített terveit áttekinteni méltóztatott 2­0 cs. kir. Fensége Albrecht főher­­c­z­e­g, a III. hadsereg parancsnoka, fökormányzó és pa­dokai, martius 17. (Ered. lev.) Szellemi éle­tünk pang, ipar és kereskedésünk hanyagul kezelve teng, s általában anyagi fejlődésünk önkényt kin­tkozó kedvező eszközei megfoghatlanul csekély figyelemre méltatják , mi tehát ily sivár helyzetünkben természet

Next