Pesti Napló, 1856. május (7. évfolyam, 1854-1879. szám)
1856-05-05 / 1857. szám
is nyolcz osztályt szerveztetni, csak négy osztályra kellett jelenben szorítkozni. Beadatván az igazgató tanár által az egyházi gyűlésnek a terv, hosszas tanácskozás után elhatároztatott egy négyosztályú gymnasium államérvényességét mielőbb kieszközölni, kimutattatván a város által letartóztatott, de a magas kormány igazgatóságától visszaítéltnek reménylendő 1200 pert évi jövedelemmel együtt az iskola rendes évi jövedelméül 3.000 és néhány pert. S íme, mikor az iskola léte vagy nemléte felöl van kérdés, a tanárok, kihez leginkább érdekel az iskola ügye, az igazgatón kívül be sem bocsáttatnak a gyűlésbe; s míg közemberek, kik érthetnek a földmivelési székbeli dolgokhoz, itt „vető“ joggal birnak, addig a tanárok, az iskolai kormányzás tagjai kirekesztvék- Ezen segitnie kell az egyháznak, s hihető is, segíteni fog jövőre. Nagy baj itt az, hogy az újabb időben az iskola jövedelme az egyházéval csaknem egyesíttetett, s a templomra, mely még most sincs egészen fölépítve, annyi pénz elköltetett, mert lehetett volna templomot egyszerűbbet is építeni s most az iskola nyolcz osztállyal államérvényes lehetne. Csakhogy többet ne említsek, a sorsjátékból, mely a losonczi egyházi iskola felsegélésére rendeztetett, 100.000 frt jött be, melynek fele része az iskolát illette volna. Legközelebb menend a losonczi egyház egyetlen pártfogója, Gyürki Pál úz ő excellentiája, a helybeli lelkészszel együtt, Bécsbe a magas kormányhoz az iskola ügyében, kiknek közbenjárásától a legüdvösb sikert várjuk és reméljük. Szeged, ápril 22. (Ered. lev.} Társas életünk egyhangú folyamát a szabadkai szinésztársulat élénk működése villanyozgatja pár hét óta. Különös vonzerővel bírnak az operai előadások salonban, és comptoirban, és borbélyműhelyben, és a konyha kormos edényei körül édesgő Hébék is viszhangoztatják már azokat a czikornyás operai trillákat oly elragadtatással, hogy a nyavalyatörés veszélyeitől félthetni néha szegény párokat. Mit mondjunk ennyi hangos tanúságra ? Nem vagyunk-e kénytelenek, a közvéleményt becsülve, egész lelkünkből bevallani, hogy valóban nincs mása az operánál. ? Elmondták elégszer, meg is írták a zene bűvös hatalmát még az oktalan állatokra is. És ha a fővárosi magas műveltség is nagy részint a fanyar tudomány embereire bízza a magas drámai műélvezetet, ki lesz oly túlkövetelő a vidéki színkedvelők iránt ? Egyébiránt a drámák is részesülnek pártolásban, ez vagy amaz érdek mindig vonz a mi kis szintermünkbe meglehetős számú nézőközönséget; s ha az effélét némelyek még a nagylelkűség sőt épen áldozat rovatába sorozgatják, miért ne sietnénk ily szép czímzetű mulatságokban részt venni ? Sokszor elmondottuk magunkról, hogy nemzetünk egyik kiváló bélyege a nagylelkűség; miért ne sietnénk e hagyományos eszmét tettel tanusitni abban, mire annyi hajlam vonz, mi oly kevés önmegtagadásba kerül? — De lassan az ítélettel! Elég felelni való van. Példák beszélhetnek, mondja Y. Hát nem áldozat ez ahhoz képest, mit számos vagyonos atyánkfia tesz, kik ezrekkel birnak, s mint a köznép szokta mondani, szakajtókban hever a sok penészes huszas az ágyak alatt, s még csak a színház felé sem pillantnak minden élvezhetési előnyeik daczára, holott mi sárban, porban, hidegben, melegben eljárogatunk ? S mi tisztes bókkal kénytelenek vagyunk elhallgatni. • Csakhogy ez egyet bátorkodunk még ellebbenteni, hogy a színészet czéljának valódilag helyes felfogását mégsem e lelkesedés híveitől volt szerencsénk hallani, hanem egy pár igénytelen s ősi szabású alig iskolázott s hozzá még fiatal emberkétől a kézműves osztályból, s tudtunkra az állandó színház mellett is inkább az igénytelen rangú s közepes vagyonú egyének közt mutatkozik tevékenységre kész buzgalom. Nehogy megszóláskép tűnjék elő, mint a nagylelkűség s áldozatra vonatkozólag említettünk,eléggé indokolhatjuk azt az irodalom iránti lanyhasággal, holott napjainkban ez ügyet minden körülmény előtérbe állítá, és nem mulasztok el az ez iránti kötelességet is áldozatnak, nagylelkű pártolásnak keresztelni , pedig biz ez úgy mint kell, szellemi életszükségként tekintve is szépen virágozhatik közöttünk, ha minden illetőnek keblét igazán áthatja szellemi öntudat s evvel járó kötelességérzet. Jaj az oly irodalomnak, mely könyürületböl teng! Az irodalomnak hivatása szellemi képzés, s mint ilyen nélkülözhetlen szellemi kellék; s ki ezt fölismeri s tettleg tanúsítja, önmagának használ leginkább. A szellemkincsek megfizethetlenek ; ki elég okos a gyarló anyagi javakért szellemi birtokot szerezni, önmagát becsülte meg avval leginkább, habár aztán mint egyes tényező az egészre is diszt hoz. —Az áldozat önmegtagadással jár s e névre nagyobb törekvések, miknek nem önnyereség a rugói, érdemesek. Óvjuk meg a szavak igaz értelmét! — Sebaj, ha ily térfogalmakat ősi hagyományok indokolnak is, mik szerint az áldozással együtt járt az áldomás, és a mások egészségére ivás, stb. Az ősi hibák helyett inkább az ősi erényeket óvjuk meg, ne pedig ellenkezőleg, mint annyi példa mutatja. — Az irodalom iránti közönyből mi alig észrevehetőleg üdülünk. — Legnagyobb szellemeink maholnap a külföldön ismertebbek lesznek mint nálunk. — Nem lesz tán érdektelen fölemlitnünk, mikép legnagyobb költőnk egy pár költeménye már az ó-szövetség nyelvére is áttétetett; igy jelent meg közelebbről egy Bécsben nyomatott héber irodalmi folyóiratban a „szózat“ dr. Schiller manchesteri rabbi által fordítva ; igy már előbb a „Hontalan“ is. Az irodalmi részvétlenségnek következményéül nézhető a könyvárusi csökkenés; a megrendelt könyvek oly nehezen kaphatók meg utóbbi időkben, mintha Pest Ausztráliában volna. A lapok is gyakran eltévednek. Bizony mindenféle akadállyal jár a mi szellemi életünk, de a legnagyobb akadályt magunkban hordjuk. E hó folytán nevezetes halálozások történtek városunkban. Kimúlt Götz János, legvagyonosb polgáraink egyike élte 72. évében, ki a legigénytelenebb állapotból küzdötte föl magát. Roppant birtokát leginkább nevét viselő unokái öröklik ; ingatlan javai közt itt 28, Pesten 3 háza maradt. — F. hó 12-ikén kisérte a tanuló ifjúsági tanári kar számos minden rend és rangbeli részvevőkkel a béke ölében. Végh János kegyesrendi áldott, kit férfi korának java éveiben gátolt jeles működésében a jobb kezét és jobb lábát ért szélhűdés. Azóta 4 évig kínlódott tehetetlen állapotban szellemileg is sinlődve mint buzgó tevékenységű s munkakedvelő lélek , de testileg valóban mondhatlan szenvedéseket tűrve. 42 éves pályáját a legnemebb munkával tölté. Terjedelmes ismereteivel nemcsak az ifjúság tanításának akart használni, mi jeles előadásai által szép sikerben is mutatkozik, de a buzgón ápolt hazai irodalomnak is óhajtott igazán alapos tanulmányával szolgálatára lenni, s különösen a hazai történelem ügyének. A minden tekintetben nemes jellemű férfiúnak kora elhunyta érzékeny csapás az őt mint legjobbjai egyikét tiszteld szerzetre nézve. F. hó 21-én Baumfeind Ferdinand gyógyszerészt a szelíd s emberszerető férfiút, ki 64 éves korában múlt ki, kísérők a végnyugalom helyére. Áldás és béke hamvaik fölött. A jólag megszelídült idő az iménti pár napra rögtön zordonná vált, s dér is mutatkozott két éjjelen, de ma már ismét enyhe , gyümölcsre meglehetős kilátás mutatkozik; a kitűnő zamatú nyári baraczk jócskán ígérkezik. HIVATALOS HIRDETÉSEK KIVONATA. a Budapesti Hírlap 91. számából (ápril 18.) Földtehermentesítési kárpótlási tőkékre igényelt bejelentése: Cornidesz Károlynak szepesmegyebeli polyanóczi, granasztói és krempachi urb. javaira bejelent, h.idö május 17-ke, tárgyalási nap jul. 19-ke a lőcsei cs. kir. megyei törvényszéknél Ujfalussy György örököseinek draveczi javaira bejelent, h.idö május május 17-ke, tárgyal, h.nap jul. 21-ke a lőcsei cs. k. megyetörvényszéknél. Máriássy Gábor és Mihálynak markusfalvai, —Horanszky Imre, Ferencz és Mária, Szlabikovszky Mária, Nedaczey Johanna, Sztanko Johanna, Mráz Susánna, Zmanyi Johanna, Konkolovszky Mária, Horanszky Zsófia, és Belovszky Jánosnek kalacskoi. — Görgey Sámuel örökösei u m. Görgey Arnold és Konstantinnak görgei urb. javaikra bejelant. h.idö máj. 28-ka, tárgyal, h.nap jul. 19-ke a lőcsei cs. k. megyetörvényszéknél. B. Márjássy András-féle majoratusságnak batizfalvai birt. bejelent. h.idö jun. 2-ka, tárgyal, h.nap august. 2-ka a lőcsei cs. kir. megyei törvényszéknél. Szirmay Matild grófnő szül. Szinyey olsaviczai birtokára bejelent, h.idö máj. 21-ke, tárgyal, h.nap jul. 21-ke a lőcsei cs. k. megyei törvényszéknél. Özv. Doleviczeny Apollonia draveczi javaira bejelent, h.ide junius 2-ka, tárgyal, h.nap julius 21-ke a lőcsei cs. k. megyei törvényszéknél. Tahy Albertnek holló-lomniczi, — Márjássy Ágostonnak markusfalvai, csepánfalvai, leszkovjáni, teplicskai, porácsi és zaradkai, — Andreánszky Sándornak nagylipniki,— Schneider János Györgynek nagy-lipniki és haligóczi, — gr. Márjássy Ádámnak brutóczi, vojkóczi, csepánfalvai, závadkai, poracsi és teplicskai urb. birtokaikra bejelent, h.ide junius 2-ka, tárgyal, h.nap jul. 23. 26.28. és 31-ke a lőcsei cs. k. megyei törvényszéknél. Tar Jánosnak farádi, — Jankovics Izidornak csepregi, beli, alsó és közép-büki, — Nagy Pál, Pásztory István és Sibrik szül. Nagy Klára alsó- és közép-büki, — Rupprecht János sajtos-káliás porládonyi, — Nagy Pálnak csepregi, felső-, közép- és alsó-büki, — Guary Miklós örökösei u. m. Guary Kálmán, István, Pál, Emil, Miklós és Mária vághi és büki, — Creneville Victoria grófnőnek árpási, — Chernel Ferencznek chernelházai, damonyai és farádi, — Nagy Alexandrina farádi, — gróf Batthyány László szent-andrási, — Hőgyészy szül. Döry Teréz, Dőry Ádám és Döry Eleknek vághi urb. birtokaikra bejelentési h.id. april 30-ka, tárgyal, h.nap junius 3. 9. és 10-ke a sopronyi cs. k. orsz. törvényszéknél. Gróf Somogyi János urnak izsákjai,Niczky Sándornak niczki , urai-ujfalui, csanighi és r.laki. — T a 11iánnő született Horváth Magdolna iváni, egerszeghi és trestyánfai, — özv. gr. Batthány Józsefné szül.Tanóczy Antonia alsó-szölnöki uradalma, — Molnár János és Vasdenyei Lászlónak kansóczi, — Gombócz János, Petrovics Jósef, János és Teréz kusztanóczi urb. birtokaikra bejelent, h.ide junius 9-ke, tárgyal, h.nap august 11-ke a szombathelyi cs. k. megyei törv.széknél. Buzetfi Jánosnak nagy-barkóczi, — Káldy Antal és özv. Kady Györgyné felsőkáldi, — báró Geminger Adolf sóskúti urb. javaikra bejelent, h.ide május 24-ke, tárgyal. h.nap julius 24-ke a szombathelyi cs. k. megy.törvszéknél, Szelestey Sándornak niczki és trestyánfai birt. — Sághy Anna és Sághy Mihálynak kámi és kámoni birtokaikra bejelent. h.idő május 26-ka, tárgyal, h.nap julius 28-ka a szombathelyi cs. k. megyei törvényszéknél Néhai Guari Miklós örököseinek guari birtokira bejelent. h. idő május 27-ke, tárgyal, h.nap julius 29-ke a szombathelyi cs. k. megyei törvényszéknél. Kassics Ignácz örökösinek unyomi javaikra bejelent, h. idő máj. 30-ka, tárgyal, h. nap julius 31-ke a szombathelyi cs. k. megyei törvényszéknél. Gombocz Jánosné Anna lehoméri javaira bejelent, h. idő május 24-ke, tárgyal, h. nap jul. 24-ke a szombathelyi cs. k. megyei törv.széknél. Czagányi János és Krizsán Antalnak Pestmegyében fekvő bugyi birt. — Sohár Ferencznek abonyi, tószegi és ó-kécskei birt. — Burján család, névszerint : Bömelburg Anna bárónő szül. Burján, Burján Josefa, Burján Leopoldina szül. Török, Burján Klára szül. Stolczer hadi birt. — báró Bedekovics Rudolf sz.lőrinczkátai birt. — Majthényi Károly csődtömegének vérségi, veresvári és sz. iváni birt. — idősb Boros Jánosnak bugyi urb. birtokaikra bejent. h.ide junius 23-ka, tárgy, h.nap sept. 5-ke a pesti cs. kir. orsz. törvényszéknél. Nagy szül. Mentler Annának fehérmegyei velenczei birtokára, Driguet szül. Salamon Rozáliának velenczei, Meszlényi Lajosnak velenczei, Ujváry Józsefnek dunapentelei, özv. Durcsákné szül. Kornis Teréziának dunapentelei, Földváry Gábor, János, Klára, József és Elizának dunapentelei, Gajovics Rudolfnak dunapentelei, Tóth Sándor és Tóth Jozefának tabajdi urb. birtokaikra nézve bejelentési h. idő máj. 17-e, tárgyal. h.nap jul. 17, 19, 21, 23 és 24-ke a fehérmegyei cs. k. megyei törvényszéknél. A„Temesvarer Zeitung“ Y6-dik számából. Hauk Károly bokái földbirtokosnak nagybecskereki kerületben fekvő bokái urb. javaira bejelent, h.ide junius 3-ka, tárgyal, h nap august 4-ke a nagybecskereki cs. k. ker. törvényszéknél. KÜLFÖLD Spanyolország, Madrid, apr. 23. A cortesben ma Ruiz demokrata képviselő interpellátióval lépett föl a baatlonoknak Valenciábani eljárása ellen. A belügyminiszter kinyilatkoztatta, hogy a kormány minden szükséges rendszabályokat életbe léptetett a csend- és rendnek Valenciábani helyreállítására, de nem tartja czélszerűnek a követek netaláni kérdéseire s ajánlataira , az ottani viszonyokat illetőleg, feleletet adni. Tehát teljesen hasztalan dolog ez ügyet bármely alakban tárgyalás alá venni , miután a kormány maga elhatározta semmit sem mondani, míg Valencia vissza nem tért előbbi rendes állapotába. Itt nem szavakra, de tettekre van szükség. Figueras úr óvást akart emelni a miniszternek ezen épen nem parlamentáris szólásmodora ellen, de az elnök megtagadta tőle a szólhatást. A demokraták három sikertelen kísérlete után a gyűlés napirendre tért. Amerika, Új-York, apr. 16. Philadelphia egy iszonyatos szélvész által látogattatott meg . 2 templom, 3 gyár, s mintegy 150 más épület nagyrészben leromboltatott, s a 160 lábnyi hosszú Franklin féle vasöntöde teljesen romba dőlt. Csatatér. A 40,000 emberből álló franczia hadseregnek tengerre szállítása folyvást tart. A herczegek szigetén nagyszerű kórházat állítottak, melyben az ottani egészségességnél fogva a betegek felgyógyulása minél gyorsabban haladand előre. A sülyben szenvedők számára Kamiszsiflikben nagyszerű gyógyintézet állíttatott. Az angolok szintén előkészületeket tesznek az elutazásra, de mégis később menendnek, mint a piemonti hadsereg dereka, rendeltetési helyekre. Az ottomán kormány szintén saját államgőzösein kívül sok hajót bérelt , hogy csapatainak elszállítását Krimiából gyorsíthassa. Az egyptomi hadtest Ahmed pasa music alatt, mely eddig Eupatoriában volt, és a tunisi lovasság, mely Batumban állomásozott, már megérkeztek Szambulba. Magában a fővárosban fekvő franczia és angol ezredek, úgy látszik, egyelőre ott maradandnak, legalább még semmi előkészületeket sem tesznek az elutazásra. UJ POSTA, Páris, apr. 30. A mai ,,Moniteur“ben megjelent császári rendelet sok változásról tudósít a diplomatiai karban. Talleyrand-Perigord b., volt karlsruhei követ, külön küldetéssel bízatott meg a Dunafejedelemségekben ; helyét de Serre algróf foglalja el. Baudin londoni követségi titkár hasonló minőségben Sz. Pétervárába megy Reiser gr. helyére, ki követté neveztetett. Londonba megy első követségi titkárul Mala rét b., ki eddig a berlini követségnél volt első titkár, s kinek helyét Bec a seb. foglalja el. Páris, máj. 1. A császárné avatása ma történt a kiszabott szertartással; csak azon változást engedték maguknak, hogy a császárné görszékben ült. A biztosokat a Dunafejdelemségek számára már mind kinevezték. Francziaországot Talleyrand, Angliát Alison, Ausztriát Kreist, Törökországot Szaffit effendi képviselendi. A többiek nevét elfelejtettem. Keleten következő orosz városokban fognak konzulságok állíttatni : Keres, Kaffa, Taganrog, Kerzon, Bakcsi-Szeraj, Szimferopol, Szebasztopol, Nikolajev és Odessa. Ez utóbbi városban lesz a főkonzulság. (A párisi értekezletek jegyzőkönyvéből. *) Folytatás. 7. Jegyzőkönyv, mart. 10. A határvonal Bessarábiában még egyszer tárgyaltatik. Végre elhatároztatott, hogy a határ a Feketetengertől, egy kilométernyire keletnek a Buorna Sola tótól induljon ki, függőlegesen fusson az Akerman-útra ; ez utat kövesse egész a Traján sánczáig. Belgrádtól délre fusson keresztül a Valpuk folyó mentében egész a Sarat Lika magaslatáig emelkedjék, s Katamoriban végződjék a Pruth mellett. Egy mérnökökből alakítandó bizottmány fog azzal megbizatni, hogy az új határ vonalait egyes részleteiben meghatározza. Oroff gróf indítványozza, hogy a congressus az átengedett terület lakosait eddigi jogaik s szabadalmaik teljes élvezetében meghagyja, és megengedje nekik, hogy lakhelyeiket máshová áttehessék, mely esetben földbirtokukért illő pénzbeli kárpótlást nyernének. Miután több fölhatalmazott azon megjegyzést teszi, hogy az indítvány könnyen nehézségekre szolgáltathat alkalmat , a congressus azt „ad referendum“ veszi. Walewski gróf azt hozza emlékezetbe, hogy a Dunafejedelemségek jövendőbeli szervezetét illető első pontja ezen kérdésnek egy bizottmányt szükséges, melynek munkálatai, ha ettől akarnák a béke megkötését függővé tenni, a főczél elérését, melyet a congressus szeme előtt tart, tetemesen késleltetné. Nézete szerint a congressus legjobban szorítkoznék arra, ha a Dunafejedelemségek új alkotmányának alapvonalait csak kijelölné; ily módon a szövetségszerződés aláírása nemsokára megtörténhetnék. E javaslat egy discussio tárgyát képezi, melyben nevezetesen Ausztria és Nagybritannia fölhatalmazottai vettek részt. Ausztria fő fölhatalmazottja egy módosítványt indítványoz. Ennek következtében a congressus elhatározza, hogy egy Buo gróf, Bourquenegurs Ali pasából álló bizottmány a legközelebbi ülésben terjeszsze elő a békeszerződés ama czikkeinek szövegét, melyek arra rendeltették, hogy a Dunafejedelemségekre vonatkozó egyezkedés alapját letegyék. Walewski gróf azon nézetét fejezi ki, hogy azon pontnál, melyhez az alkudozás szerencsésen elért, elérkezett a pillanat, hogy Poroszország hivassák meg, képviseltesse magát szintén a congressuson, amint az a febr. 28. ülésben elhatároztatott, miért is indítványozza, hogy Berlinbe a következő határozat küldessék meg: „A congressus — tekintetbe véve, hogy európai érdekben fekszik, hogy Poroszország, mint az 1841. júl. 18-ki londoni szerződés aláírója az újonnan életbe léptetendő rendszabályok szerkesztésében részt vegyen — elhatározza, hogy egy e napróli jegyzőkönyvi kivonat, Walewski gróf úr mint a congressus orgánuma által, Berlinbe küldessék, fölhívandó a porosz kormányt, küldene fölhatalmazottakat Párisba.“ A congressus ehhez beleegyezését adja. Clarendon lord azon bizalomnál fogva, melyet az orosz udvar érzelmeiben helyez, úgy hiszi, hogy a szövetséges hatalmak nevében azon temetők, melyekben azon tisztek és katonák nyugszanak, kik Szebasztopol elött vagy az orosz terület más pontjain elestek, úgy az ezek emlékére emelt emlékek is örök időkre fentartatnak s azon tiszteletben részesülendnek , melylyel a halottaknak tartozunk ; hozzá teszi még , hogy ő mind e mellett igen örvendne, ha e felöl az orosz fölhatalmazott szájából egy formaszerinti ígéretet hallhatna. Orloff gróf köszönetet mond a congressusnak, hogy alkalmat szolgáltatott neki, mikép tanúbizonyságot tehessen a czár szándékai felöl, kinek ő, úgy hiszi, hű tolmácsa, midőn állítja, hogy minden kellő rendszabályok meg fognának tétetni, hogy a szövetséges hatalmak felhatalmazottai kívánságainak elégtétessék. W a e w s k i gr. megjegyzi, hogy a békeszerződésnek a teljes amnestiát is meg kell említnie,melyben minden hadviselő hatalom saját alattvalóit minden részvételért a háború eseményeiben részesitendi. Az orosz fölhatalazottak beleegyezése Lásd „Pesti Napló“ 1856. számát. söket fejezik ki ez alapelvbe, mely a többi fölhatalmazott által is elfogadtatik. 8. Jegyzőkönyv. Mart 12. Orosz- és Törökország képviselői közük az egymás között megvitatott egyesülést azon könnyű hadihajókra nézve, melyeket a parti államok a Feketetengeren tartandatak. Egy pontra nézve különböző véleményen vannak: Oroszország a mellett van, miszerint a hatalmak mindenikének legyen megengedve a Feketetenger rendőrségére alkalmazandó hadi és bizonyos számú szállító hajókon kívül még csekélyebb tonna nehézségű hajókat tartani, melyek azévekben az igazgatási és egészségi rendszabályok kivitelére őrködjenek. Törökország ily intézkedést nem akar, Nagybritannia és Francziaország is ellenzik. Oroszország felhatalmazottai rövid vita után visszavonják indítványaikat. A congressus ezután főleg a Duna hajózására vonatkozó rendszabályokkal foglalkozik. Biográf kifejti, miszerint a bécsi congressus által megállapított elvek, melyek oly folyóvizek hajózásának szabályozását illetik , melyek több államon mennek keresztül , főszabályul megtartandók, hogy kizárólag a parti államok hivatvák a folyó rendőrségi intézkedések fölötti egyetértésre, és a végrehajtást illető felügyeletre, hogy a czélzott európai bizottmány a Duna parti államainak képviselőin kívül a nem-parti államok képviselőit is foglalja magába; hogy azon állandó bizottmány, mely amannak helyére lépend, megbízandó volna a hozott határozatok végrehajtására, hogy e szerint a bécsi congressus szellemében s határozatai mellett megmaradjon, egyik mint másik bizottmány munkálatait az al- Dunára és ennek torkolataira kiterjessze. Walewski gróf emlékeztet a szerződő hatalmak által elfogadott alapelvekre, melyek szerint a Duna és torkolatainak szabadsága hatályosan biztosítandó, önként értetődik tehát, hogy e folyam szabad hajózásáról gondoskodni kell. Clarenden lord hozzá teszi, hogy ha nem úgy volna, akkor Ausztriának, mely egyedül van birtokában a felső Dunának, egyszersmind e folyó alsó részének hajózásában is részes különös és kizárólagos előnyökhez jutna, melyeket is congressus jóvá nem hagyhat. Az ausztriai fölhatalmazottak viszonzok, miszerint kormányok minden törekvései és czéljai oda irányultak, hogy a birodalom minden pontján kereskedelmi tekintetben teljes szabadságot állítsanak helyre, hogy a Duna szabad hajózása természetesen a célzott javításokban foglaltatik, de Ausztriának e tekintetben régibb kötelezettségei, kivívott jogai vannak, melyeket tekintetbe kell venni. Ausztria czéljai e szerint egészen megfelelnek a békeelőzményekben felállított kívánatnak , mindamellett a kérdésben forgó bizottmánynak nem engedheti meg oly fölhatalmazást, mint a felső Dunára nézve nem gyakorolhat. Az első franczia fölhatalmazott megjegyzi, mikép két határozványt kell megkülönböztetni, melyek elvileg egyiránt meg vannak ugyan engedve, melyek közöl azonban mindenik különböző tárgyra vonatkozik; egyfelől tudniillik a congressusnak gondoskodnia kell a Duna szabad hajózásáról az egész vonalon a bécsi congressus elvei szerint, másfelől különösen azon akadályokat kell elhárílnia, melyek e folyam alsó részén és torkolatainál a kereskedelem ebbe gördülnek. A biztosoknak csupán ez utóbbi feladatuk fog lenni; mindazáltal nem kevésbé fontos, hogy egyetértés jöjön létre az átalános elv kifejtésére, hogy így tökéletessé tegyék a művet, melyet a szerződő hatalmak szemügyre vettek, midőn az előzményekben kimondották, hogy a Duna hajózása hatályosan biztosítandó. A Fentebbi megvitatások után elhatároztatott, hogy az ausztriai felhatalmazottak egyik közelebbi ülésben előterjesztendik azon változtatásokat, melyeket az 5-ik jegyzőkönyvbe igtatott szerkezetre nézve kötelességüknek hisznek javasolni. (Folyt. köv.) London, máj. 1-jén. Az alsóház ápril 30-ai ülésében Somerville a munkáslakók alföldön felállítására vonatkozó indítványa fölötti tanácskozott, mint bizottmány. Parady indítványozza, hogy a bizottmány halassza el hat hónapra ülését, de megint visszavonja indítványát, s megkezdődnek a tanácskozások a bili részletei fölött. A lord mayornál tegnap nagy lakoma volt lord Brougham tiszteletére. Turin, april 30 A király tegnap fogadó Cavour grófot, ki az Annunziada rend első osztályú lovagjává neveztetett. A parmai „Gazeta" hivatalosan hazudtolja meg azon hirt, mintha a herczegségbe újabb ausztriai csapatok vonultak s az uralkodói herczegnő miniszterei elbocsáttattak volna. A KIADÓTULAJDONOS EMICH GUSZTÁV SAJÁT NYOMDÁJÁBAN PESTEN egyetemi utcza, takarékpénztár-épületben, 2-dik sz. 1856. Felelős szerkesztő: Báró KEMÉNY ZSIGMOND.