Pesti Napló, 1856. október (7. évfolyam, 2001-2031. szám)

1856-10-26 / 2026. szám

443-2026. 7-ik évf­folyam. Szerkesztő szállása­­ Angol királynőihez c­ímzett szálloda, 63-ik szám. Szerkesztési iroda : Egyetem-utcza 2-ik szám, 1-ső emelet, Kiadó-hivatal: Egyetem­-utcza, 2-ik szám, földszint. A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz, kiadása köztörti panaszok, hirdetmények) a kiadó-hivatalhoz intézendők. A lap szellemi részét élete minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Vidékre, postán: Évnegyedre . . . 5 frt p. p. Félévre . . . . 10 frt p. p. 1856. Vasárnap, oct. 26. Előfizetési feltételek: Pesten, házhoz hordva . Évnegyedre . . . 4 frt p. p. Félévre . . . . 8 frt p. p. Rkrript.ménypk­rl­ia • 6 ha­ibos Petri sor * pkr. Bélyegdij külön 10 pkr mraetmenyek alja . Msgán vlu 6 h,3áb09 petu sor 5 pkr. Előfizetési felhívás K FESTI NAPLÓ 1856-ik évi October—de­cemberi folyamára. Vidékre postán küldve 5 frt. Budapesten házhozhordással 4 frt. Az előfizetések elfogadtatnak minden es. k. postahivatalnál, és Pesten e lapok kiadóhivatalában, egyetem-tteza 2-dik szám takarékpénztár-épület, földszint. A Pesti Napló kiadó­hivatala PEST, oct. 26 Az utolsó tudósítások szerint a franczia hajó­had még Toulonban volt, de nagy készületeket tett az indulásra. Az angol hajók pedig Ajaccio kikötőjében vesz­­teglenek, Corsicának nyugati partjain. Mind a touloni,mind a corsicai horgonyzók rö­vid idő múlva szélnek eresztik vitorláikat, hogy a „Moniteur-czikk“ szerint ne a nápolyi vizekre menjenek — mert ez csalárd reményeket ébreszt­hetne a forradalmárok keblében — de valahova oda, hol ügyelettel lehetnek a királyságban lakó angol és franczia alattvalók biztonságára. Nagy kérdés a békére nézve épen azon hely, hol a hajóhad az eseményeket bevárni akarja. Mert Nápolyt, a fővárost, teljességgel nem lehet a ki­rályság legizgatottabb pontjának tartani. Itt a hadi erő s a lazzaronik, kik hírszerint a kormánytól fegyvert és zsoldot kapnak, a nyugtalanság szel­lemét aránylag még legkönnyebben fékezhetik. Nem a Vezúv kitörései azok, miktől most aggódni kell, de az Etnálé. A sziczilia körüli horgonyzás több veszélyt hozhatna, mint a nápolyi öböl meg­közelítése. Ha pedig Anglia és Francziaország be­látva a szicziliai partok körül tartózkodás lehető következményeit, hajóhadaikat a tyrbeni tenger felsőbb pontjain valahol pihentetnék, akkor meg attól lehetne tartani, hogy nem ugyan Nápolyban, de Rómában vagy általán a közép-olaszországi ál­lamokban törhet nyugtalanság ki, s a hajóhadak a­helyett, hogy a nápolyi király ellen demonstrálná­nak, majd ama szellem ellen lesznek kénytelenek demonstrálni, melyet fölidézni, a Moniteur czikke szerint nincs szándékukban, mi egyébiránt igen is hihető. Mihelyt a Bonifacio-csatornán túlhaladt a flotta, az esetlegességekre tüstént széles tér nyílik. Ez óvatosságot tanácsol, meggondolásra int. Francziaországnak és Angliának tudni kellene azt , hogy az Olaszországban kiütött háború ke­leti háborút is jelent, s hogy az Olaszországban támadt nyugtalanság Francziaországban támadó zavarokkal végződhetik. KEMÉNY ZSIGMOND: Tiszaszabályozási törvények. A hazának érdekében áll tudnia, mikép a Ti­sza szabályozásának ügye, uj stádiumba lépett. A miket eddigelé gyönge volt saját czéjához köze­lebb emelni a magán egyesületi hangyaszorga­lom­­ hatalmának és tekintélyének összes erejé­vel és súlyával, az államkormány vette át tulaj­don vállaira. Más szóval : A Tiszaszabályozási ügy nem magán ügy többé; azt az országló hatalom saját beavatkozása s ügykezelése által a birodalmi érdekek pajzsa alá helyezte. Az eszme, melynek kiszámíthatlan jó következéseit s fontosságát már csaknem huszonöt év előtt kézzel fogható érvek­kel mutatá föl a Tiszaszabályozás művében egy alkotó szellemű hazafi, ime, megvalósulásához közeleg. Ki ne örvendeznék e jelenségen ? A Tiszaszabályozás ügye ép e pillanatban, mi­dőn a vasut-düh oly ellenállhatlan erővel infasci­­nált népeket és egyeseket, ránk nézve valóban nem csupán közlekedési, népgazdászati s forgal­mi jelentőséggel bir. Nemzetiségünk egyik véd­­gátját kell abban szemlélnünk, mint szemlélik a hinduk saját öröklétük kezességét a Ganges hab­jaiban. Azon folyamnak partjain hintvék el nem­zetiségünk legépebb magvai, s bizonyos, hogy a föld és népelem, mely annak mentében meg­mentve, fölvirágoztatva lesz , leginkább a ma­gyar faj fölerősödésére szolgáland. S ép ezért méltán érdekelhet bennünket a Tisza szabályozása politikai szempontból is. Évek óta várja már a haza nagy családegye­teme s várják különösen a legközelebbről ér­dekeltek, hogy ez ügy, melynek sikeres keresz­tülvitelétől ama vidékek harmad részét reményl­­hetnék visszanyerni — valahára véget érne : várjuk és óhajtjuk, hogy ezen nagyszerű hydrau­­likai probléma öszletes irányban oldatnék meg. Mert nem elég magát a Tiszát szabályozni, ha azt akarjuk, hogy az abba torkoló folyamok hasonló kártékonysággal ne zabolátlankodjanak rajtunk, mint maga az anyafolyam. Egy ily öszletes s na­gyobb mérvű munkálat azonban a magán egyesü­leti istápolás mellett sok okoknál fogva nem jöhe­tett létre, sem pedig kívánatos egység nem esz­közöltethetett. Nem lehetett tudnidniillik egység, minthogy az egésznek szabályozása a magánosok külön érdekei szerint alakult társaságok által kor­­mányoztatván, az érdekek különfélesége szerint folyvást ingadozván a föczél biztos előrelépéseket csak nagy küzdelemmel lehetett tenni. Ehhez já­rult, hogy az egyes melléktársulatok — mint Zemplénben — föloszlottak, a gátak föntartására pénzerő nem volt, az átmetszések s hidak építé­sénél — mint például Záhony s Csap között — visszaélések s hanyagságok fordultak elő, mi a közremunkáló erőt és azon arányban ernyesztet­­te, mint hitté a hazafius hangulatot s részvétet, mely amaz ügynek mind ez ideig egyetlen táma­sza volt. — A kormány a szabályozási munkála­tok rendtartására már 1850. január 16-kán bo­csátott ugyan ki némely határozatokat, melyek­hez a vállalkozó társaságnak magát alkalmaznia kell vala; azonban e határozatok a viszonyok je­len átalakulásában csak részben tartathattak meg, s a közérdekösztön, mely az idők és viszo­nyok csorbáit kiköszörülendhető, sokkal kisebb cselekvőséget tanúsított, mintsem hogy az ügy nagyszerűségének megfelelhetett volna. Mindezen tekinteteket komoly figyelemre mél­tatván az országfó hatalom, hogy a szabályzási munkálatok egymás közti szoros összefüggés s jövőre nézve azok vezetésében egység eszközöl­tethessék, az 1850 jun. 16-kán kelt határozvá­­nyok változtatásával s szükséges kiegészítésével, minden — a Tisza vizárterén előforduló szabá­lyozás s vad­ vizépitésekre nézve, 1. év és hó 9- dikén, a kereskedelm-,belügy- és közmunkák mi­nisztériumának f. év sept. 11-dikén , cs. k. Ap. Felsége elé terjesztett javaslataik alapján, követ­kező rendszabályokat tett közhírré. TUDOMÁNY, IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. Kis bajok nagy gondok. Regényes képek. Irta Szegfi Mór M.Pesten. Kiadja Heckenast Gusztáv, 1856. Kis 8-ról. Két kötet : 175 és 203­­. (Ára minda két kö­tetnek együtt 2 pft.) Az egy czim alatt megjelent két kötetben két önálló beszély van : az elsőben „Napam asszony;“ a második­ban „Istenítélet.“ A közös czim onnan lesz magyará­zandó, hogy minda két beszély tárgyát a családi élet ba­jai, tehát ország világ bajaihoz képest „kis bajok“ képe­zik, de melyek mégis „nagy gondok­at okoznak, na­gyobbakat minden ország világ bajánál , mert a családi boldogság vagy legalább a családi baj­hiány az ember egyébkénti jólérzésének első tényezője, hangulatának alap­hangja. Mind a két beszély családi jóllét megbomlá­sát s isméti helyreállását tárgyalja : az egyik, melyet szerzőnk népies elbeszélésnek nevezett, alsóbb osztály­beli, — a másik viszont úri házasságban. Maga már azon körülmény, hogy a szerző ily fontos és komoly föladatot szemelt ki szépmai kidolgozásul, előre is jó ajánlatképen szolgál s kedvező elővéleményt gerjeszt. Ha már kérdezzük, megoldotta-e a szerző kitűzött föladatát, erre az a válasz , hogy a föladat első része, mely tulajdonkép a nagy gondok eredetét s kifejtését tárgyazza, jól meg van oldva, mig a második rész, t. i. a gondok megszüntetése, a kiegyenlítés kevesebbé si­kerül. — Lássuk a két beszélyt egyenkint. Özvegy Fodor Kata asszony egyetlen fia Andris fe­leségül veszi az üreg halász Révész Bálintnak szintén egyetlen lányát Rózsit. Révész Bálint inkább adta volna lányát fogadott fiának Laczinak, ki a lányt nagyon sze­reti, de tőle — mert ez Andrisba szerelmes — viszon­zásul csak testvéri szeretetet nyer. Minthogy azonban az apa minden fölött leányát (ki ennélfogva kissé el is van kényeztetve), az anya pedig fiát szereti, létesül a mésalliance,a mésalliance annyiból, hogy a gazdaember főrangú a halászhoz képest. A megtörtént házasságban Kata asszony támaszt zavargást, s a beszély czirne mél­tán „napam asszony.“ Napam asszony szigorú fegyel­met gyakorol a háznál, nagy rendtartást, pontos mun­kásságot kíván, s nem csoda, hogy a még gyakorlatlan­­ Rózsival nincs megelégedve. De nem ez itt az igazi baj. Napam asszony magát fia szeretetéből érzi kiszorítva Rózsi által. A fiú mindig csak feleségével van , anyja mintha nem is volna. Kata asszony vissza akarja magát helyezni fia szívébe. Kenyértörésre kerülvén a dolog, Andris, mint gyöngelelkű, az erősebb féltől vonatja ma­gát , az erősebb fél pedig anyja. Mellesleg legyen meg­jegyezve, Kata asszony erélye s Andris erélytelensége jól van jellemezve; kár, hogy az utóbbi épen ezért nem szeretetreméltó s elveszti rokonszenvünket. Rózsi mel­lőzve érzi magát. A két hitves közt válaszfal emelke­dik ; szeretik egymást, de egyik sem tud a másikhoz kö­zeledni. A közeledés utóbb szinte lehetlenné válik, mi­dőn — a hatás megszülvén az ellenhatást — Rózsi arra adja fejét, hogy úgy tesz, mintha föl sem venné anyó­sát. A dolog természetesen roszabbra fordul, mert ez­­­után Rózsit sem veszik föl. Rózsi közönyt tettetve szen­ved, s többször többször járogat el atyjához látogatóba. Andris is szenved, de gyávaságában nem tud a bajon se­gíteni. Erőszakos kitörésnek kell következni. Be is kö­vetkezik az ugyanakkor , midőn Rózsi elszánta ma­gát , hogy megteszi az első lépést s megbékélteti férjét. Ez estre Laczi kisérte haza az apjától jövő Rózsit, kivel az után találkozott, s An­dris látta kettejüket együtt menni. Szerelmi viszonyt gyanitva Rózsi és Laczi közt, dühében szóval, tettel bántalmazza feleségét, ki erre a házat ott hagyja. Most a baj elérte főfokát; ezen fordulattal teljes lett a csa­ládi zavar; következnék már a rend és béke helyreál­lítása, ha t. i. lehet. Be kell bizonyulni, hogy Rózsi hí­ven szereti férjét; be kellene annak is bizonyulni, hogy az utóbbi valamiképen érdemes e szeretetre. S ez nincs jól kivéve. Rózsi bebizonyítja ugyan férje iránti szere­­tetét, a­mennyiben saját élete megvetésével siet férje élete megmentésére; Andris ellenben nemhogy emel­kednék kissé becsülésünkben, de még inkább sülyed. A kocsmai jelenet magyarázatul szolgál ugyan arra nézve, hogy Andris, mámorában, szokatlan helyen választja éji szállását, de ugyanezen czélt ártatlanabb eszközzel is el lehetett volna érni, mint a­milyen a „me­nyecske“ szirogatása és a kidobálás, a­mely utóbbit egyébiránt nem sajnáljuk Andristól. Hagyján , hogy La­czi fölgyujtja Fodorék vagyonát, mert Rózsi vallomása után ezek gazdagságukban bizakodtak el s azért gyötrik a szegény Rózsit; de mi tudjuk, hogy a baj oka abban rejlik, hogy Kata asszony fia szeretetét félti Rózsitól, s az előidézett szegénység nem elegendő még a házi béke és boldogság helyreállítására. Rózsihoz vonja őt ugyan a hála , mert neki köszönheti, hogy fia megmenekült a haláltól, s ezen eredmény már lényegesebb. De a leg­lényegesebb az volna, hogy Andris valamikép jóvátegye hibáját vagy lakoljon : az elsőre nézve nem elegendő a tétlen megbánás, mit fölteszünk róla ; a másodikra nézve még kevésbbé elegendő akár az elszegényedés, akár a kiálláti ijedtség. Neki minden érdemén kívül, sőt igaztalansága daczára, élete boldogságra fordul, míg a ha Laczinak meg kell halni. Érzi az olvasó, hogy a csa­ládi rend nincs oly jól helyrehozva, mint a­mily jól volt fölbontva, vagy legalább nem épen ott van helyrehozva, a­hol kellene — a férj lelkű idében. A végfelvilágosítás majd olyan, mint a tűzvész Fodoréknál : zavar segít a zavaron, s nagyobb zavarban enyészik el a kisebb za­var ; a tűz világit, de rombol is, mert új titok választó­falát emeli Rózsi és Fodorék között. Rózsi tudja, ki a vész szerzője, de férje és anyósa nem tudják. Meg­mondja-e nekik, a szerző nem tudatja velünk, pedig ezen kérdésen is túl kell még esni, hogy Rózsi valóban boldog lehessen. Óhajtanak a beszély befejezése körül is a lelki álla­potok részletes rajzába ereszkedő tárgyalást *), mely által a beszély nagyobb része előnyösen tűnik ki Ve­szítse bár, e részletezés folytán, rövid epigrammás vé­gét; de legalább legyünk biztosítva, hogy Rózsi és Andris között most már olyan a házasság, a­mint igazán lennie kell. Költői becs és árnyalások gazdagsága tekinteté­ben a másik beszély hátrább áll. Itt úri házasság baja gondja tárul elénk. Balkányi Tivadar könnyelmű czim­­bora, ki keveset gondol szerető neje, Flórával. Ez utóbbit férje szeretetlen, háziatlan magaviselete beteg­ségig ereszti, miért is fürdőbe kell mennie, hova őt férje csak magában küldi. A fürdőben mulat Flórának egyik gyermekkori barátja is, Edelényi gróf. Ez a hiú Clarissa bevallott jegyese. Clarissa megsérti Flórát és Edelényit, egy részt szépsége hatalmában elbizakodva, más részt féltékenységből. Edelényi kétkedik Clarissa szerelmében, melyet csak kaczérságnak kezd hinni. A megsértettek azzal akarják magukat megbeszulni s Clarissát megbün­tetni, hogy Edelényi Flórának udvarlója szerepét játsz­­sza. E szm­leges udvarlásról azonban Balkányit értesítik. Ha Clarissa igazán szeret, be fogja látni hibáját és sietni fog Edelényit megengesztelni; de Clarissa hiú és elhí­zott, ő azt akarja, hogy Edelényi tegye az első lépést. Foly tehát az udvarlás, és pedig oly sikerrel, hogy vesz­teni kezdi szm­legességét. A férjétől elhanyagolt Flóra mármár azon ponton van, hogy hódol Edelényi szenve­délyének, midőn szerencsére Balkányi megérkezése vé­get vet a veszélyes játéknak. Balkányit azon értesítés, hogy feleségének — ha csak szinleg is — udvarolnak, fölébreszti könnyelműsége mámorából: belátja, mily kincset bír Flórában; belátja, hogy eddigi magavisele­tével megérdemelné, hogy őt elveszítse; azért most ér­demessé akarja magát tenni Flóra birtokára, új ember lesz belőle, a közjónak szenteli életét. Flóra megindu­lással tapasztalja férje megváltozását, s most ő tartja magát érdemetlennek férjére, mert, habár lelkében vég­kép elenyészett az Edelényi iránt fellobbant szenvedély, habár ő tettleg nem lett hűtlenné férjéhez, de szándék­ban mégis elkövette a hütlenséget. Csak férjének vélet­len megérkezése az eldöntő perezben akadályozo­tt szándéka végrehajtásában. Bűntudata epeszti őt. Végre nem állhatja tovább a kínzó helyzetet: férjének levélben *) Figyelmeztetünk többek közt Rózsi álmatlan éjszakájára (VI. sz.), Kata asszony találgatásaira (VII. sz.), Rózsi fonására (IX. sz.), az öreg halász temetésére (XI. sz.), stb. A Tisza szabályozásának kezelését illető rendelet, a kereskedelmi-, ipar- és közmunka-minisztériumtól, oct. 9. 1856. Érvényes a magyar királyság, szerb vaj­daság és temesi bánságra. Ö cs. k. Apostoli Fősége, 1856. sept. 11-től kelt legfelsőbb elhatározásánál fogva, a kereskedelmi minisz­tériumtól, egyetértve a bel- és pénzügyminisztériumok­kal tett javaslatra nézve, az A. alatt idemellékelt utasi­tást a Tisza szabályozását illetőleg elfogadni, és annak haladéktalan létesítését a kereskedelmi minisztériumra bízni méltóztatott. Ez azon hozzáadással tétezik közzé, hogy a Tisza szabályozási vízépítészeti hatóságok számára, a B. alatti további csatolványban találtató szolgálati és ügyszabály­zat, miután ő cs. k. Apóst. Felsége, azt legmagasb tu­domásul venni méltóztatott, a kereskedelmi minisztérium által, ezennel megállapittatik. Toggenburg lovag, s. k. A. A Tisza szabályozását illető utasítás. Minthogy a Tisza szabályozási munkálatok egymás közti szoros összefüggése, jövőre nézve, azok vezetés­egységét és a felügyeletet illetőleg, külön intézkedést tesz szükségessé; és minthogy a Magyarországon és szerb-bánáti vajdaságban behozott politikai szervezés folytán, az 1850. jan. 16. kelt határozványokon több változtatások és kiegészítések látszottak czélszerűeknek, ezennel ama határozványok eltöröltetése mellett, követ­kező utasítás bocsátatik ki a Tisza szabályozási ügyke­zelést illetőleg. Ez utasítás határozványai csupán a Tisza vízárterén előforduló szabályozási és véd­vizépítésekre alkalma­zandók, míg amazok, a mellékfolyamokon, melyek víz­­ártere nem a Tiszáéval esik össze, általános utasítás szerint kezelendők. Vezető hatóságok és műtani közlönyök. 1. §. A Tiszaszabályozási munkálatok vezetése és fel­ügyelete a politikai országhatóság­ s a legfelsőbb veze­tés, a belügy, kereskedelem, ipar és közmunka minisz­térium alatt áll, mindenik saját hatásköréhez képest. 2. §. A műtani ügyekre nézve, saját központi igazga­tóság állítatik, székhellyel Budán, mely a politikai ha­tóságok és ezek utján a kereskedelmi-, ipar- és köz­­munkaminisztérium alatt áll. 3. §. A Tiszafolyam osztályokra alakíttatik, melyek száma és kiterjedése, külön kibocsátvány által, közelebb fog elhatároztatni. 4. §. Minden folyamosztályban, az ott előforduló sza­bályozási munkálatok vezetése és felügyelete végett, vizépitészeti hivatal állittatik, mely mint a középponti igazgatóság kiküldöttje működik és kizárólag csak ez utóbbitól függ, 5. §. úgy a központi igazgatóság, mint a vizépitészeti hivatalok az osztályokban, cs. k. hivatalok, és állam­költségen állíttatnak fel. A személyzeti létszám és fizetésszabályzat, továbbá a szolgálati és ügyi táblázatok, saját határozvány által fog­nak megállapíttatni. Vízépítések az állam­i és érdekeltek költségén. 6. §. Az állam fedezi mindazon munkálatok költségét, melyek a folyammenet, különösen az átmetszések, javí­tását a hajózás könnyítésére nézve czélozzák. Ha ily munkálat, valamely fenyegetett helység vagy más birtoknak különös hasznára válik, helye van az ér­dekeltek megfelelő versenyének. (48. §.) ( 7. §. Az áradás elleni védgátépítések költségét (ár­tér-gátak) az azzal járó föld-kisajátítás mellett, az érde­kelttek tartoznak viselni. Az államkormány — a körülményekhez képest — ily építésekre előlegezést is ajánl meg, melyet egy pge fo­rintjával évenkint és holdjától számítva , az áradás el-í viz- V.

Next