Pesti Napló, 1856. december (7. évfolyam, 2061-2088. szám)

1856-12-25 / 2084. szám

kát tárgyalnak. Hogy Stambulban ismét kettőzött figye­lemmel vannak a Dunai fejdelemségekre, bizonyítja töb­bek közt a Várnától Ruscsukig vezetendő császári otto­mán vasútról épen most megjelent alaprajz. Paris, dec. 20. (A „Mirele“ czikke a „Moni­teur“ ellen a neuschateli kérdésben.) A „L­a Press­e“ már elemezte volt a „S­i é­c­­­e“nek a „M­o­­ni­teur“ ellen hozott eme nevezetes czikkét; több fon­tossággal bírván azonban az a jelen körülmények közt, mint­sem egyes nézetek taglalatával megelégedhetnénk, szükségesnek véltük azt ide­igtatni: „Szomorúan olvastuk a „M­o­n­i­t­e­u­r“be igtatott jegyzéket a svájczi kérdésről Már darab idő óta beszéltek e jegyzék létezéséről, de mi nem hi­hettük. A franczia kormány ha szól, azt akarja, hogy meghallgattassék, ez nézetünk, egyszersmind kivona­­tunk, azonban mégis, a „Moniteur“ által egy hű szövetséges irányában tanúsított emez érzékenység igen nagynak látszik lenni. Távol attól, hogy sértve éreznék magunkat egy nép ellenállása miatt, mely ugyszólva Fran­cziaország közvetlen védelme alatt él, mi Svájcz­­­nak ezen büszke függetlenségét, mely soha sem engedte meg még legjobb barátainak sem , a belügyeibe avatkozást, megcsodáltuk volna. Mi nem ismételjük azt, mit e lapban vagy dolgozótársaink vagy­­­a­g­y­ur a porosz király jogáról elmondottak, és oly kevéssé akarunk az 1852 ki jegyzőkönyv taglalásába bocsát­kozni, melyen a „Moniteur“ jegyzéke alapszik; elég nekünk emlékezetbe hozni , hogy Neufchatel lakói nyolcz éven át szabad birtokában maradtak függetlensé­güknek, mit 1848-ban vittak ki, s hogy valóban meg nem engedhetők, miként némely royalisták ellenforra­dalmat csináljanak. Most a franczia kormány Svájczot jó­indulatának elvonásával fenyegeti, mivel ez megtagadta a Francziaország által kimondott kívánatnak engedni, mi csak csekély, nem Poroszországnak, hanem Franczia­­országnak teendett engedmény lett volna. Mi nem va­gyunk a „Moniteur“rel egy nézetben az engedmény fon­tosságára nézve.Mi azt hisszük, miszerint az igazságszol­gáltatás folyamának megszakítása egy igen aggasztó do­log. Azt sem engedhet­jük meg,hogy az engedmény, Porosz­­ország kifejezett kívonata után, s midőn úgy szólva a ja­vaslat Francziaország által csak ismételtetett, csak Fran­­cziaországnak volna téve. Elismerjük ugyan , hogy Francziaország, Svájcz ezen engedékenységének vi­szonzásául, a maga védelmét ígérte, de ezen ígéret is véleményünk szerint a porosz király jogaira nézve ked­vező megoldás, mert ha Poroszország joga kétségtelen volna, mint ezt sok polemi­us állítja, Francziaország Svajczot nem­ gyámolítná, s Poroszország a kívánt en­gedménynyel nem elégednék meg. Őszintén sajnáljuk, hogy egy külügyi kérdésben kormányunkétól különböző nézetben vagyunk, s remélni akarjuk, miszerint habár a kormány Svajcz megtagadása által magát meg­sértve érzi , s miután ennyire nyilvánosan mon­dotta ki bár elégületlenségét,­ ez országot még­sem hagyja magára. Azon kellemetlenségen kívül, melyet diplomatánknak a német szövetség ellenállása okozott, van még egy más magas védelmi kérdés is, melyet Francziaország magától el nem utasíthat. Hogy igazsá­gosak legyünk, mi nem fogjuk föl a sept. 5-kén legyő­zöttek ellen folytatandó per lassúságát. Miután a jog és törvény érvényesültek, elsők lettünk volna Svájcznál a tökéletes bűnbocsánatot támogatni. Midőn ezzel a mo­narchiáknak jó példát adott volna, több bonyodalmat ki­kerül, s azon hatalmakat, melyek egy politikai cselek­­vény által kötelezve vannak, kedvezőbb térre állította volna.“ A bank a múlt héten 9 millió fre. aranyat adott ki, s ugyanannyit vásárolt be. Milhaud, ki a napokban a „La Presse“ megvásár­lása és a Mires véli verekedés által nevezetes szemé­lyiséggé vált, csakugyan speculative szellemű ember !­s, hogy a bélyegilletékből is valamit megtakarítson, a „La Presse“ szedvényét minden este Brüsselbe küldi, s ott nyomatnak ki a külföldre szóló példányok, mi által ezen példányok a bélyegdijtó­ mentesek lesznek. A „La Presse“-ről írja a „N. Pr. Ztg.“ hogy az egy magas személyiség (Napoleon hg.) befolyása alá került, s kezd a nemzetiségekkel coquettirozni. A sort, bizonyos E d m o n d ur a scandinavismussal nyitja meg. Az egyesített scandináv állam nélkül­i Európa elve­szett, tudniillik : Oroszország martaléka lett. A congressus — az „I­n­d. b­e­lg­e“ levelezőjének né­zete szerint jan. kezdetével nyílnék meg. Szardinia nem fog C­a­v­o­u­r gróf által képviseltetni. Csak V­i­tr­a­m­a­­rinát bízzák meg ezen küldetéssel. Sok, egymással ellenkező hír keringett Piemontnak a belgrádi ügyben veendő állásáról. Levelező azt hiszi, hogy C­a­v­o­u­r az utolsó perczig engedi magát kéretni. A császár, ki szereti a határozott állásokat, fölszólította V­­ 11 a ma­ri­n­a­t Compiegneben, ha várjon Piemont Francziaor­­szággal szavaz-e vagy nem. Villa­marina a felele­tet szívesen kikerülte volna , de a császár nem tágított, s amaz zavarban lévén, Turinba utasításért folyamodott. Az angolok is igyekeztek a piemonti követre hatni, de mindeddig sikerült neki méltóságát és véleményfügget- lenségét megtartani. Levelező azt hiszi, miszerint na­gyon hajlandó, hogy tovább is Francziaország ked­vében járjon. A „Journal des Débats“ egy kis rectificatiot hoz, me­lyet utána mi is közlendőnek tartunk. E lap az angol expeditioról adott részletek közt azt említi meg, hogy Bushir városát egy S­é­m­i­n­e nevű franczia tiszt által készített sánezmü védi. Eugéne Fl­and­i­n , a perzsiai ismeretes utazó szerint azonban, e sánezmű építője nem Sémine, hanem Semin­e, s nem franczia, hanem piemonti tiszt, ki már 25 év óta van a perzsa shah szol­gálatában, s ama védművet 1841-ben készité. A „Moniteur“ jelenti, hogy a császár január 1 -jén reggel elfogadja a diplomatiai kart és alkotmányozott testületeket. — A császár és császárné jan. 2-kán este fogadják el a diplomaták nejeit s azon nőket, kik ő fel­ségeiknek már be voltak mutatva. A delnők udvari kö­penyben jelenjenek meg. Az arenenbergi kastélyt Svajczben, III. Napóleon császár gyermekkori lakhelyét, javítják és szépítik. A megboldogult Salvandy végső perczeiből kö­vetkező megindító jelenetet beszélnek. Miután a halotti szentséget egy székben ülve s felöltözve fölvette, még erőt vett magán s Bonnechose püspököt az ajtóig kisérte, s miután már szavát is elvesztő, kezével intett, hogy írni akar, s nejének ezen szavakat irá papírra : „60 ans d’existence, 32 ans de bonheur.“ Németország. (A neuschateli ügy). Pest, dec. 24. A neuschateli ügy még folyvást hát­térbe szorít minden egyéb politikai kérdést, — kivéve némileg a párisi utóértekezletet. Hanem ezzel is főkép csak annyiban foglalkoznak, a­mennyiben ezt szintén egyenes vonatkozásba hozzák a svájei-porosz vitálylyal. Gyakrabban halljuk most ismételtetni azon már két hét­tel ezelőtt említettük gyanítást, hogy a neusechateli vi­­tályt ha nem fogják is egyenesen az értekezletben tár­gyalni, de az értekezlet befejezése után az abban részt­­vett meghatalmazottak valószínűleg fontolóra veen­­dik. E bizalmas tárgyalásnak pedig tán még nagyobb fontosságot tulajdoníthatni, a­mennyiben ez után hely­reállítható volna a meghasonlott két állam közti kibékü­lés. Jól értesült forrásból azon tudósítást vesszük, hogy ama néhány bécsi lapban szinte bizonyosnak jelentett hír, mely szerint a neufchateli ügyet külön e végből ala­kítandó értekezlet fogná eligazítani, csak úgy értendő, hogy az utóértekezlet befejezése után az illető megha­talmazottak a neufchateli vitályról is fognak egymással értekezni. Azonban ki tudja, nem lép-e a neufchateli ügy még az utóértekezlet megtartása előtt is a kibékülés stádiu­mába. A legújabb berni sürgöny szerint (lásd a távirati tudósítást) a békeremények már­is előtérbe kezdenek lépni. Híre kering, hogy a diplomatta közbenjárási ja­vaslatokkal lép föl, melyek Berlinbe fognak küldetni. Az aggasztó fordulat, melyet a franczia császár a neus­­chateli ügynek adott, az összes diplomatia közbenjárása utján mindenesetre sokat fog veszteni aggasztó jelle­méből. Midőn a franczia császár ez aggasztó fordulatot ad­ a svájei-porosz viszálynak, tán azzal kecsegteti m­agát, hogy ezen ügyet is tőle pártfogolt értekezet elé fogja terjeszthetni. Ő talán még most is táplálja e tervét , a többi hatalom azonban, úgy látszik, Lajos Napóleon értekezletben szenvedélyét nem akarja kívánata szerint kielégíteni. Máris mindenféle lényeges módosításban kellett részesítenie kedvenc­ tervét, hogy székvárosa falai közt még ez év folytán másodszor gyűjthesse össze az európai congressust. Amerika. Egy távirdai sürgöny Liverpoolból jelenti, miként Perzsia gőzös Új-Yorkból dec. 10-kén indul­ván el, 863,926 dollár kész küldeménynyel megér­kezett. Az elnök üzenete fölötti vitatkozás a congressus mindkét házában, dec. 9-kén ismét elnapoltatok. A se­­natusban Mr. Regi­er, Buchanan politikája végett meg­­kérdeztetvén , kinyilatkoztatta, hogy Kansas lakosainak a rabszolgakérdést maguk közt kell elintézniük. A másik házban Mr. Campbell (know-nothing Ohióból) az üzenetet ellenmondások szövevényének jellemzi a nép nagy része ellen. Négy szavazati többséggel, Mr. Whit­­fieldnek megengedtetett, hogy helyét, mint Kansas kép­viselője, elfoglalhassa, Franklinban (Tennessee államban) néger lázadástól félnek. Columbiában 24 puskát és 2 lőporhordócskát fedeztek föl egy néger banda birtokában. Perryben 15 néger gyilkoltatok meg saját ura által. Doverben, a Cumberland folyó mellett, ugyan ezen páni félelem uralgott. A feketék közöl több állítólagos vezető elfo­gatván, közölök 11 felakasztatott. Egy fejér, ki néger álarctot vett föl, 909 ostorcsapásra ítéltetett, s mielőtt a teljes számot kikapta volna, belehalt. A rabszolgák szökései gyakoriabbak, mint valaha. A fejérek fölfegy­­verzék és szervezik magukat, várván a rabszolgák lá­zadását. U­J POSTA. Pest, dec. 24. Az ,,Pest. Ztg.‘‘ tegnap esti számá­ban olvassuk a következő fontos jelentést : „Valósul a hir, miszerint valamennyi császári küldöttséghez s con­­sulsághoz felszólítás küldetett az iránt, hogy azok min­den folyamodványt, mely a Magyarországból s hajdan hozzá tartozó tartományokból politikai okból menekült magyarok részéről eléjük terjesztetik — hazájukba visszatérésre, engedély és törvényesen elkobzott vagyo­nuk visszaadásáért— elfogadjanak és e folyamodványo­kat haladéktalanul Bécsbe küldjék. Az Új-Yorkban levő cs. k. főconsul Loosey ur, valamint az ausztriai consul St. Louisban, Angelrodt ur, eziránti hirdetéseiket már közzé is tették, s ez urak mindegyikéhez már jelentős számú ilyen folyamodvány adató,t be. A Stambulban, Londonban és Párisban levő cs. k.ikövetők hasonló hir­detéseket bocsájtottak ki, s egyátalában nem lehet két­kedni, hogy a magyar menekültek közel számosan fog­ják e kedvezményt használni, miután ezáltal reményt nyernek, hazájukba visszatérhetni.­­ Jól értesült kútfő után hozzátehetjük még, miszerint e császári kegyelem­irat ez évi júliusban kelt, s piár septemberben St. Louis­­ban kihirdetve volt.“ A nap legérdekesb kérdése jelenleg a neufcha­teli ügy. Összeállítjuk az e kérdésre vonatkozó té­nyeket és híreket. Besançon mellett figyelő hadtest ösz­­pontosul. Ha a háború Neuschatel-kantonban anarchikus állapotokat eredményezne, Francziaország ott a maga felelősségére beavatkozóig lépne föl. Ausztriai részről — a forradalmi elemek kihatásának akadályozása végett — Svájcz keleti és déli határain alkalmasint hasonló in­tézkedésnek kell történni. Sőt ily rendszabályokat java­sol a Poroszországgali barátságos viszony még Szardí­niának is. Ausztriának ez ügy irányábani állásáról a Br.­Z-nak írják Berlinből : Ausztria állása a neuenburgi viszály komolyabb fordulata esetében a porosz kabinetre nézve igen kedvezőnek mondható. E véleményt megerősittetni remélik Ausztriának az e hó 8-án kelt porosz jegyzékre adandó s ide várt válasza által, s Ausztria csatlakozására itt annál nagyobb súlyt helyeznek, mert a porosz jegy­zék Bécsben Arnim gróf szóbeli nyilatkozatai mellett adatott át, mi­által a neuenburgi ügy végleges eldönté­sére vonatkozó porosz határozat hordereje a legvilágo­sabban meg van határozva. Anglia magatartására következtetést vonhatunk a berni angol követ nyilatkozatából, ki minap azt mondá, hogy az ő kormányának is határozottan kell támogatni Poroszország követeléseit. Maga Poroszország azonban, úgy látszik, háborút még­sem akar. M a­n t­e­u­ff­e­­­ezredes (a miniszterelnök testvére) éjféli órában sietve Párisba küldetett oly meg­bízással, melynek jólértesült körökben kibékülési jelen­tést tulajdonítnak. Svájczból ellenben harczias jelleműek a tudósítások. A szövetségi tanács valamennyi kantoni kormányt köziratilag felkéri, hogy mind a kivonuló, mind a tar­talék, mind honvéd­sereg létszámában s készleteiben mutatkozó hézagok betöltéséről gondoskodjanak. A szövetségi tanács meghívó levele a szövetséggyűlés tagjaihoz rövid és sürgető. A vitatás tárgyát így jelöli meg: „Jelentés és javaslatok Neuschatel kanton ügyé­ben.“ Vége így hangzik: „Szemközt a kérdés komoly­sága­ és fontosságával, szabad táplálnunk a reményt, hogy a haza főhatóságának minden tagja fe fökételes­­ségének tartandja okvetlenül megjelenni a bekövetke­zendő tanácskozásokon.“ Bernből írják továbbá, hogy a szövetségtanács elha­­tározá több törzstiszt azonnali egybehivatását. A sereg­­fölosztást illető intézkedések elegendő számú példányok­ban fognak tudtul adatni a kantonoknak, melyek értesít­­tetnek a különféle seregosztályok parancsnokainak elő­jeles kijelöléséről is. A „La Press“ dec. 21-ről írja : A szövetségi kormány Bernbe hivatta a szövetségi táborkar legkitűnőbb tizen­két tisztjét, mint D­u­f­o­u­r tábornok, Ziegler, Z­i­m­­merli, Bourgeois, Veillon stb. ezredesek, hogy haditanácsot alkossanak a szövetségi katonai kormány mellett. Szóban forog O­c­h­s­e­n­b­e­i­n tábornoknak is svájczi szolgálatba lépte Gehret ezredessel együtt, ki a franczia svájczi légió egyik ezredét vezénylette. Az aargaui kormánytanács­­­a katonai igazgatóság indítványa folytán — fölkéri a pénzügyi igazgatóságot, gondoskodjék, hogy háború esetére a hadi czélokra szánt összeg legalább meg­kétszerezve (t. i. 200.000 frf) bocsáttathassák rendelkezés alá. Mint kiegészítő újdonságot hozzá­tesszük még, hogy a Párisban levő svájezi bankárok magukat a Párisban levő svájezi követnek kölcsönvétel esetében rendelke­zése alá adták. Ezek között nevezik Mallet, Deles­­s­e­r­t, O­d­i­e­r, L­e­c­o­m­t­e Dessart, André és M­a­c­q­u­a­r­t-ot, tehát a párisi pénzügyi világ legjelen­tősebb neveit-Az értekezletek ügyében következő értesí­téseket nyerünk: Páris, dec. 21. A „Constitutionnel“ mai száma egy czikket közöl a közelebbi értekezletek s azon viszályok tárgyában, melyek a másod fölhatalma­­zottak összeülését késleltetik, s e czikk teljes félhivata­los jelemmel bir, mely körülmény azonban nem mindig akadályozd meg a „Constitutionnel“ közléseire vonatkozó c­áfolatokat. Nem tudhatni, ha vájjon ezen czikk is oly sorsban részesülendő, minőben bizonyos czikkek részesültek; daczára annak , miszerint majdnem bizonyossággal jelenti, hogy az értekezletek e hó folytában megnyílnak, Párisban eziránt mégis kétségeskedtek. Mindazt, mit a „Constitutionnel“ a hatalmak közt még fenforgó viszályról mond, valamint azon állítását is, miszerint ezen viszályok kiegyenlítésére néhány nap elég lenne, természetesen a fentartandók fentartásával kell fogadni. Egy meglepő fordul elő azonban a „Constituti­onnel“ jegyzékében : a congressusnak még egy más összeülését jelenti, igen határozatlan időre, akkorra tudniillik, midőn a dunai fejedelemségek szervezésénél foglalkozó bizottmány munkáját bevégezte. Szóval , a „Constitutionnel“ jegyzékéből az látszik kitűnni, hogy a felhatalmazottak a közelebbi ösz­­szejövetel alkalmával keveset fognak végezni. Az ily vég­zés igen sajnálatos lenne, mert több pontra nézve, melyek jelenleg a közvéleményt aggasztják, bizonytalanságban tartaná tovább is Európát. „Az Oroszország kárpótlását illető kérdés“ — írják P. Lloydnak Bécsből „közel jutott a megoldáshoz. Ang­lia és Ausztria az elvbe beleegyeztek, csak azon fölté­tet kötvén ki, hogy a Porta érdekei meg ne sértesse­nek. Franczia­ és Oroszország viszont lekötelezték ma­gukat, hogy e föltéthez ragaszkodnak, és nem lépnek föl semmi oly indítványnyal, mely a Porta területi épségét s fejedelmi jogát bánthatná.­­ A Porta részéről legkö­zelebb a skutarii pasához azon parancs érkezett, hogy a montenegritákat fegyverhatalommal kergesse vissza, mi­helyt meg akarják szállani a kocsiak területét: uj bizony­sága, hogy Szambulban mit sem akartak tudni a vladika herczegségének nagyobbításáról.“ Páris, dec. 21. Dsemil bey utasítása ma érkezik meg, s így a „Moniteur“ kedden, vagy legkésőbb szer­dán jelenteni fogja a másod felhatalmazottak összegyű­lésének napját.­­ A császár a Neuschatel miatti új bo­nyodalom daczára is nem akar elállani Nápolyhoz inté­zett követeléseiről. A perzsa-angol viszályról is nevezetes hírek érkeztek. A sz.­pétervári utóbbi tudósítások hasonlókép jelen­tik m e­g a­­ bevételét, s nem titkolják, hogy Oroszor­szág figyelme mennyire van függesztve Ázsia ezen ré­szére. „Oroszország, mondják, nem siet a beavatko­zással, de kész minden eventualitásra.“ Tovább : „A kaukázusi sereg tisztei által írt s Grosmaya és Kislarból kelt levelek arról értesítenek, hogy ezen tartományok­ban a persiai hadjáratot kikerülhetlennek tekintik.“ Az „Ind.­beige" pétervári tudósításaival ellenkezőleg utóbbi hírek erősítik azon állítást, hogy a perzsa határon csakugyan csatára kész, még­pedig —mint már a P. N. is jelenté — 40,000 főbül álló orosz sereg öszpontosul. Mi­dőn e hir Stam­bulba érkezett (honnan aztán Bécsbe ment), nemcsak, hogy nagy sensatiót okozott a török fővárosban, de a Portál is arra indítá, hogy maga részéről figyelő hadtestet állítson ki Erze­­rumban, mely hadtestnek az eufrali terület fedezése lesz feladata. E hadtest parancsnokául az ismeretes Izmail pasa neveztetett ki. Hir szerint ezen hadtest is 40,000 főből áll, s eddigelé alkalmasint már öszpontosult. L­o­n­d­o­nból, dec. 20-dikáról írják a „Nord“nak : „Biztos forrásból hallom, hogy Redcliff I. túlságos követelései a perzsa követtel Szambulban megkezdett alkudozásokat megakaszták. Perzsiát illetőleg, úgy lát­szik, hogy P­a­l­m­e­r­s­­­o­n I. már régóta készíti elő az ázsiai háborút. Leveleim vannak, melyekből kiviláglik, hogy az angol kormány egy év óta oly tetemes összegeket küldözgetett Indiába , melyek a ren­des szükségletet messze felülmúlják, így csupán a vég­ből, hogy kész­pénzt küldhessenek Indiába, 6000 millió franknál többet vettek föl. Bizonyosan a készpénznek ezen nagy kivándorlása is előmozdítja a mostani pénz­­váltságot Nem azt bizonyítja-e ez, hogy az angol kor­mány jó ideje készül már Oroszországnak bajt szerezni Ázsiában ? (Ne feledjük, hogy e sorok a „Nord“ ha­sábjain láttak napvilágot.) Távirati tudósítás a bécsi börze átkeletéről December. 24. 1856. A pesti gabonacsarnok bejegyzett árai. Dec. 24. _ É­r­t­é­k Pénzb.| Érték | Pénzb.fj Érték Pénzb.| Érték Pénzb. Államkölcsön. Trieszt kölcsön a 100 frt . 97% Iparrészvények Bukarest 31 napra f. . . 262 5%-es metalliques . . . 81%6 Comp.­Kentpapirok . . . 145/8 . . . . ^ .AOfi Stambul............................... 455 4%0/.­e. met. . . . 70% Esterházy tó .... 70 % Frankfurt 3 h. múlva f. . . 106 4 fo-es met. ..g. . . . 63% Salm, sorsjegyek . . . . 39% ......................... , Hamburg 2 „ „ . . . 78% 3%-es met.jk .* .... 491/* Pálffy..................................... 38% “Itellntezet..........................315/„ L­ ................................ 106­/. 2VzVo-esmet.Hr. . . . 40* Genois.................................... 36% Esoomte-hank .... 116 V» ^ndon 10.19 1%-esmet. .­­ . . . 16 Clary hg.............................. 3b% Lloyd részvények ... 430­0 ...... 105B/8 2% %-« bankó-. . . . 60ya Windischgrätz hg ... 25% Duü*«0*b- *62 VL 123% 5%-es B sorozat .... 90 Waldstein gróf .... 25 ' . ?> f?-kl klbocsátv- 560 . . , , 5%-os lombard velenczei . 96y, Keglevich gróf........................ 11%­­%czkid......................... 79 Pénzérték (valuta). 50/1-es nemzeti kölcsön . . 83% , ecsl g°zmalom .... 77 Vert ......................... 91/ 5%-os als. ausztr. urb. k.. 86­2 Vasutrészvények. Elsőbbségi kötvények. 1 Szélarány................................ 8% 1 5%-es magyar és gall. . . 76% Éj­szaki vasút.............. 2385 5% Lloyd.............................. 90 Napoleon d’or .... 8.18 5/1 m.is koronaorsz. . . 83112 Á hamvas%...........................318% 5% Éjszaki vaspálya . . 85% Souventin d’or .... 14.25 5 /0-es sopronyi .... 93 Államvasüti certific. . . 256 50/ Gloggnitzi . 80 Orosz imperiale .... 8.34 o%-os sorsolható gloggniczi 96 Lincz-budweisi .... 254 5% Gőzhajózási .. .. 83 P. Fridrich d’or .... 8.32 4%-es pesti ..... 94 Lombard-velen­czei . . . 262 Államvasút . 275 franc. . 115 Angol Souvereings . . . 10.25 40/?.es majlandi .... 93 Erzsébet nyugati pálya . . 202% Lombard , 275 lira 100 Ezüst...................................... 7 borsjegykötelezvények. Tiszai pálya.......................... 202% . . . Paris, dec. 22.4%°/o rente 91.25 1834-diki............................... 269 Ferencz József keleti pálya — Váltó (devisek). ^ 3oyo é 1 # # 66.62 1839-diki...............................125 Pardubiczi vaspálya . . . 106% Amsterd. 2 hó m. f. . . . 89% London, dec. 22* Gonsols . 933/ 1854-diki...............................107% Keletgalicziai................................. — Augsburg uso .... lOCtt/e V Bécs .... __14 VASUTMENETEK. INDULÁS. Bécs—Pest: 6 óra 30 p. r., és 7 órak. estve. Bécs—Győr—Ó-Szőny : 8 órak. r , 4 óra 15 p. délután. Uj-Szőny—Győr—Bécs : 3 óra 45 p. r., 3 órak. délután. Pest—Bécs : 11 órakor reggel, 9 óra 15 perezkor estve. Pest—Szolnok—Szeged : 5 ó 15 p r., és 4 ó. 30 p. estve. Szolnok—Czegléd—Pest: 6 ó. 45 p. r., 4 ó. 45 p. estve. Szeged—Pest: 4 óra 15 perez, reg., és 2 órak. délután. ÉRKEZÉS: Bécs—Pest: 3 ó. 19 p.délut, 3 ó. 56 p. reg. Bécs—Győr—Uj-Szőny : 1 ó. 13 p. d. u , 8 ó. 54 p. estve. Uj-Szőny—Győr—Bécs : 8 ó. 37 p. reg., 8 ó. 30 p. estve. Pest—Bécs : 8 órakor estve , 5 óra 56 perczkor reggel Pest—Szeged : 6 óra 30 perezkor reg, 4 órak. délután. Pest—Szolnok : 7 óra 54 p. estve, 8 óra 56 perczk.reg. Szeged—Szolnok—Pest : 10 ó. 19 p­­r., 8 ó. 4 p. estve. V­ÍZÁLLÁS. DUNA. Pesten, dec. 24. 7' 4' 0 felül. Pozsonyban, nov. 25. 4' 1“ 0 a. TISZA. Szegeden, dec. 4. 3' 11" Tokajban, nov. 27. 4' 9" Náményban nov. 25. 1' 5" 0. BEGA­­N -Becskereken nov. 22 3' 6“ 0 felül. Temesvárott nov. 29. 9" 0 felül. MAROS. Aradon, nov. 22. 2' 0 a. KULPA. Sziszeken, nov 30. 7' 1" 0 f. FERENC­ZCSATORNA. Tiszaföldváron, nov.30. 10" Alsó austriai Súly. Ezüstp. mérő Pont. fr. kr.­fr.i kr. Búza, bánsági . . 86—88 4 16 4 30 ,, tiszai . . . 83—88 3 12 4 8 ,, bácskai . . 83—85 3 24 3 30 ,, fehérvári . . 83—86 4 4 30 Kétszeres .... 74-77 2 16 2 28 Rozs............. 77-80 2 16 2 28 Árpa............. 63-68 1 40 2 Zab........................... 45-47,1 24 1 26 1 Kukoricza .... 79—84 1 48 2 Köles.......... ~ 148 ‘ 2 W ‘ Bab...............­­ 3 - 3 20 1 Repcze — 7­7 15 Távirdai tudósítások. Bern, dec. 22. A „Frankfurter Journal“ egyik sürgönye szerint a békeremények mindinkább előtérbe lépnek. A diplomatia közbenjárási javaslatairól s azok­nak Berlinbe vezetéséröli hirek keringnek. — A szö­vetség elnökénél számos diplomatiai conferentia tartatik. Páris, dec. 23. Tegnap est­­e 3° 10 rente : 66. 62 *f­a. Nápoly­bél, f. h. 4­8-káról érkezett jelentés szerint ott egy lőporraktár jégbe repült. Livorno, dec. 21. Az olajtermelés eredménye csak felét teszi az átlagos mennyiségnek, miért is az árak emelkedtek, selyem ismét magasabb áron. A gabona ára, csekély készletek miatt, állandó, a bel megrendelések hiányzanak. Üzlettudósitások. Pest, dec. 24. 3000 alsó ausztriai mérő első minő­ségű bánsági kukoriczát adott el egy itteni ház 2 forint 52 áron egy sertéskereskedőnek. Br. M. Nehezebb fajú búza keresettebb, s erre nézve a han­gulat javulni kezd, miután több molnár ismét malmát be­akasztván, foglalatosságát folytatandja. Baja, dec. 20 Piaczunkra kevés gabona érkezett; az üzlet általában pang. Utolsó piaczi árak : Búza : 3 f. 20—36 kr.; Kétszeres és Rozs: 2 f 4-29 kr.; Árpa : 1 f. 24—28 kr.; Zab: 1 f. 14—16 kr.; Köles : 1 f. 28 —36 kr.; Kukoricza : 1 f. 20—24 kr. Mindenünnen azt halljuk, hogy a Duna részint teljesen szabad, részint csak itt amott zajlik; itt azonban, az új Duna fölött, rövid darabon a jég oly erősen áll, hogy terhes szekérrel is át lehetne menni rajta. Felelős szerkesztő : POMPÉRY JÁNOS.

Next