Pesti Napló, 1856. december (7. évfolyam, 2061-2088. szám)
1856-12-25 / 2084. szám
kát tárgyalnak. Hogy Stambulban ismét kettőzött figyelemmel vannak a Dunai fejdelemségekre, bizonyítja többek közt a Várnától Ruscsukig vezetendő császári ottomán vasútról épen most megjelent alaprajz. Paris, dec. 20. (A „Mirele“ czikke a „Moniteur“ ellen a neuschateli kérdésben.) A „La Presse“ már elemezte volt a „Si éce“nek a „Moniteur“ ellen hozott eme nevezetes czikkét; több fontossággal bírván azonban az a jelen körülmények közt, mintsem egyes nézetek taglalatával megelégedhetnénk, szükségesnek véltük azt ideigtatni: „Szomorúan olvastuk a „Moniteur“be igtatott jegyzéket a svájczi kérdésről Már darab idő óta beszéltek e jegyzék létezéséről, de mi nem hihettük. A franczia kormány ha szól, azt akarja, hogy meghallgattassék, ez nézetünk, egyszersmind kivonatunk, azonban mégis, a „Moniteur“ által egy hű szövetséges irányában tanúsított emez érzékenység igen nagynak látszik lenni. Távol attól, hogy sértve éreznék magunkat egy nép ellenállása miatt, mely ugyszólva Francziaország közvetlen védelme alatt él, mi Svájcznak ezen büszke függetlenségét, mely soha sem engedte meg még legjobb barátainak sem , a belügyeibe avatkozást, megcsodáltuk volna. Mi nem ismételjük azt, mit e lapban vagy dolgozótársaink vagyagyur a porosz király jogáról elmondottak, és oly kevéssé akarunk az 1852 ki jegyzőkönyv taglalásába bocsátkozni, melyen a „Moniteur“ jegyzéke alapszik; elég nekünk emlékezetbe hozni , hogy Neufchatel lakói nyolcz éven át szabad birtokában maradtak függetlenségüknek, mit 1848-ban vittak ki, s hogy valóban meg nem engedhetők, miként némely royalisták ellenforradalmat csináljanak. Most a franczia kormány Svájczot jóindulatának elvonásával fenyegeti, mivel ez megtagadta a Francziaország által kimondott kívánatnak engedni, mi csak csekély, nem Poroszországnak, hanem Francziaországnak teendett engedmény lett volna. Mi nem vagyunk a „Moniteur“rel egy nézetben az engedmény fontosságára nézve.Mi azt hisszük, miszerint az igazságszolgáltatás folyamának megszakítása egy igen aggasztó dolog. Azt sem engedhetjük meg,hogy az engedmény, Poroszország kifejezett kívonata után, s midőn úgy szólva a javaslat Francziaország által csak ismételtetett, csak Francziaországnak volna téve. Elismerjük ugyan , hogy Francziaország, Svájcz ezen engedékenységének viszonzásául, a maga védelmét ígérte, de ezen ígéret is véleményünk szerint a porosz király jogaira nézve kedvező megoldás, mert ha Poroszország joga kétségtelen volna, mint ezt sok polemius állítja, Francziaország Svajczot nem gyámolítná, s Poroszország a kívánt engedménynyel nem elégednék meg. Őszintén sajnáljuk, hogy egy külügyi kérdésben kormányunkétól különböző nézetben vagyunk, s remélni akarjuk, miszerint habár a kormány Svajcz megtagadása által magát megsértve érzi , s miután ennyire nyilvánosan mondotta ki bár elégületlenségét, ez országot mégsem hagyja magára. Azon kellemetlenségen kívül, melyet diplomatánknak a német szövetség ellenállása okozott, van még egy más magas védelmi kérdés is, melyet Francziaország magától el nem utasíthat. Hogy igazságosak legyünk, mi nem fogjuk föl a sept. 5-kén legyőzöttek ellen folytatandó per lassúságát. Miután a jog és törvény érvényesültek, elsők lettünk volna Svájcznál a tökéletes bűnbocsánatot támogatni. Midőn ezzel a monarchiáknak jó példát adott volna, több bonyodalmat kikerül, s azon hatalmakat, melyek egy politikai cselekvény által kötelezve vannak, kedvezőbb térre állította volna.“ A bank a múlt héten 9 millió fre. aranyat adott ki, s ugyanannyit vásárolt be. Milhaud, ki a napokban a „La Presse“ megvásárlása és a Mires véli verekedés által nevezetes személyiséggé vált, csakugyan speculative szellemű ember !s, hogy a bélyegilletékből is valamit megtakarítson, a „La Presse“ szedvényét minden este Brüsselbe küldi, s ott nyomatnak ki a külföldre szóló példányok, mi által ezen példányok a bélyegdijtó mentesek lesznek. A „La Presse“-ről írja a „N. Pr. Ztg.“ hogy az egy magas személyiség (Napoleon hg.) befolyása alá került, s kezd a nemzetiségekkel coquettirozni. A sort, bizonyos E d m o n d ur a scandinavismussal nyitja meg. Az egyesített scandináv állam nélküli Európa elveszett, tudniillik : Oroszország martaléka lett. A congressus — az „Ind. belge“ levelezőjének nézete szerint jan. kezdetével nyílnék meg. Szardinia nem fog Cavour gróf által képviseltetni. Csak Vitramarinát bízzák meg ezen küldetéssel. Sok, egymással ellenkező hír keringett Piemontnak a belgrádi ügyben veendő állásáról. Levelező azt hiszi, hogy Cavour az utolsó perczig engedi magát kéretni. A császár, ki szereti a határozott állásokat, fölszólította V 11 a marinat Compiegneben, ha várjon Piemont Francziaországgal szavaz-e vagy nem. Villamarina a feleletet szívesen kikerülte volna , de a császár nem tágított, s amaz zavarban lévén, Turinba utasításért folyamodott. Az angolok is igyekeztek a piemonti követre hatni, de mindeddig sikerült neki méltóságát és véleményfügget- lenségét megtartani. Levelező azt hiszi, miszerint nagyon hajlandó, hogy tovább is Francziaország kedvében járjon. A „Journal des Débats“ egy kis rectificatiot hoz, melyet utána mi is közlendőnek tartunk. E lap az angol expeditioról adott részletek közt azt említi meg, hogy Bushir városát egy Sémine nevű franczia tiszt által készített sánezmü védi. Eugéne Flandin , a perzsiai ismeretes utazó szerint azonban, e sánezmű építője nem Sémine, hanem Semine, s nem franczia, hanem piemonti tiszt, ki már 25 év óta van a perzsa shah szolgálatában, s ama védművet 1841-ben készité. A „Moniteur“ jelenti, hogy a császár január 1 -jén reggel elfogadja a diplomatiai kart és alkotmányozott testületeket. — A császár és császárné jan. 2-kán este fogadják el a diplomaták nejeit s azon nőket, kik ő felségeiknek már be voltak mutatva. A delnők udvari köpenyben jelenjenek meg. Az arenenbergi kastélyt Svajczben, III. Napóleon császár gyermekkori lakhelyét, javítják és szépítik. A megboldogult Salvandy végső perczeiből következő megindító jelenetet beszélnek. Miután a halotti szentséget egy székben ülve s felöltözve fölvette, még erőt vett magán s Bonnechose püspököt az ajtóig kisérte, s miután már szavát is elvesztő, kezével intett, hogy írni akar, s nejének ezen szavakat irá papírra : „60 ans d’existence, 32 ans de bonheur.“ Németország. (A neuschateli ügy). Pest, dec. 24. A neuschateli ügy még folyvást háttérbe szorít minden egyéb politikai kérdést, — kivéve némileg a párisi utóértekezletet. Hanem ezzel is főkép csak annyiban foglalkoznak, amennyiben ezt szintén egyenes vonatkozásba hozzák a svájei-porosz vitálylyal. Gyakrabban halljuk most ismételtetni azon már két héttel ezelőtt említettük gyanítást, hogy a neusechateli vitályt ha nem fogják is egyenesen az értekezletben tárgyalni, de az értekezlet befejezése után az abban résztvett meghatalmazottak valószínűleg fontolóra veendik. E bizalmas tárgyalásnak pedig tán még nagyobb fontosságot tulajdoníthatni, amennyiben ez után helyreállítható volna a meghasonlott két állam közti kibékülés. Jól értesült forrásból azon tudósítást vesszük, hogy ama néhány bécsi lapban szinte bizonyosnak jelentett hír, mely szerint a neufchateli ügyet külön e végből alakítandó értekezlet fogná eligazítani, csak úgy értendő, hogy az utóértekezlet befejezése után az illető meghatalmazottak a neufchateli vitályról is fognak egymással értekezni. Azonban ki tudja, nem lép-e a neufchateli ügy még az utóértekezlet megtartása előtt is a kibékülés stádiumába. A legújabb berni sürgöny szerint (lásd a távirati tudósítást) a békeremények máris előtérbe kezdenek lépni. Híre kering, hogy a diplomatta közbenjárási javaslatokkal lép föl, melyek Berlinbe fognak küldetni. Az aggasztó fordulat, melyet a franczia császár a neuschateli ügynek adott, az összes diplomatia közbenjárása utján mindenesetre sokat fog veszteni aggasztó jelleméből. Midőn a franczia császár ez aggasztó fordulatot ad a svájei-porosz viszálynak, tán azzal kecsegteti magát, hogy ezen ügyet is tőle pártfogolt értekezet elé fogja terjeszthetni. Ő talán még most is táplálja e tervét , a többi hatalom azonban, úgy látszik, Lajos Napóleon értekezletben szenvedélyét nem akarja kívánata szerint kielégíteni. Máris mindenféle lényeges módosításban kellett részesítenie kedvenc tervét, hogy székvárosa falai közt még ez év folytán másodszor gyűjthesse össze az európai congressust. Amerika. Egy távirdai sürgöny Liverpoolból jelenti, miként Perzsia gőzös Új-Yorkból dec. 10-kén indulván el, 863,926 dollár kész küldeménynyel megérkezett. Az elnök üzenete fölötti vitatkozás a congressus mindkét házában, dec. 9-kén ismét elnapoltatok. A senatusban Mr. Regier, Buchanan politikája végett megkérdeztetvén , kinyilatkoztatta, hogy Kansas lakosainak a rabszolgakérdést maguk közt kell elintézniük. A másik házban Mr. Campbell (know-nothing Ohióból) az üzenetet ellenmondások szövevényének jellemzi a nép nagy része ellen. Négy szavazati többséggel, Mr. Whitfieldnek megengedtetett, hogy helyét, mint Kansas képviselője, elfoglalhassa, Franklinban (Tennessee államban) néger lázadástól félnek. Columbiában 24 puskát és 2 lőporhordócskát fedeztek föl egy néger banda birtokában. Perryben 15 néger gyilkoltatok meg saját ura által. Doverben, a Cumberland folyó mellett, ugyan ezen páni félelem uralgott. A feketék közöl több állítólagos vezető elfogatván, közölök 11 felakasztatott. Egy fejér, ki néger álarctot vett föl, 909 ostorcsapásra ítéltetett, s mielőtt a teljes számot kikapta volna, belehalt. A rabszolgák szökései gyakoriabbak, mint valaha. A fejérek fölfegyverzék és szervezik magukat, várván a rabszolgák lázadását. UJ POSTA. Pest, dec. 24. Az ,,Pest. Ztg.‘‘ tegnap esti számában olvassuk a következő fontos jelentést : „Valósul a hir, miszerint valamennyi császári küldöttséghez s consulsághoz felszólítás küldetett az iránt, hogy azok minden folyamodványt, mely a Magyarországból s hajdan hozzá tartozó tartományokból politikai okból menekült magyarok részéről eléjük terjesztetik — hazájukba visszatérésre, engedély és törvényesen elkobzott vagyonuk visszaadásáért— elfogadjanak és e folyamodványokat haladéktalanul Bécsbe küldjék. Az Új-Yorkban levő cs. k. főconsul Loosey ur, valamint az ausztriai consul St. Louisban, Angelrodt ur, eziránti hirdetéseiket már közzé is tették, s ez urak mindegyikéhez már jelentős számú ilyen folyamodvány adató,t be. A Stambulban, Londonban és Párisban levő cs. k.ikövetők hasonló hirdetéseket bocsájtottak ki, s egyátalában nem lehet kétkedni, hogy a magyar menekültek közel számosan fogják e kedvezményt használni, miután ezáltal reményt nyernek, hazájukba visszatérhetni. Jól értesült kútfő után hozzátehetjük még, miszerint e császári kegyelemirat ez évi júliusban kelt, s piár septemberben St. Louisban kihirdetve volt.“ A nap legérdekesb kérdése jelenleg a neufchateli ügy. Összeállítjuk az e kérdésre vonatkozó tényeket és híreket. Besançon mellett figyelő hadtest öszpontosul. Ha a háború Neuschatel-kantonban anarchikus állapotokat eredményezne, Francziaország ott a maga felelősségére beavatkozóig lépne föl. Ausztriai részről — a forradalmi elemek kihatásának akadályozása végett — Svájcz keleti és déli határain alkalmasint hasonló intézkedésnek kell történni. Sőt ily rendszabályokat javasol a Poroszországgali barátságos viszony még Szardíniának is. Ausztriának ez ügy irányábani állásáról a Br.Z-nak írják Berlinből : Ausztria állása a neuenburgi viszály komolyabb fordulata esetében a porosz kabinetre nézve igen kedvezőnek mondható. E véleményt megerősittetni remélik Ausztriának az e hó 8-án kelt porosz jegyzékre adandó s ide várt válasza által, s Ausztria csatlakozására itt annál nagyobb súlyt helyeznek, mert a porosz jegyzék Bécsben Arnim gróf szóbeli nyilatkozatai mellett adatott át, miáltal a neuenburgi ügy végleges eldöntésére vonatkozó porosz határozat hordereje a legvilágosabban meg van határozva. Anglia magatartására következtetést vonhatunk a berni angol követ nyilatkozatából, ki minap azt mondá, hogy az ő kormányának is határozottan kell támogatni Poroszország követeléseit. Maga Poroszország azonban, úgy látszik, háborút mégsem akar. M an teuffeezredes (a miniszterelnök testvére) éjféli órában sietve Párisba küldetett oly megbízással, melynek jólértesült körökben kibékülési jelentést tulajdonítnak. Svájczból ellenben harczias jelleműek a tudósítások. A szövetségi tanács valamennyi kantoni kormányt köziratilag felkéri, hogy mind a kivonuló, mind a tartalék, mind honvédsereg létszámában s készleteiben mutatkozó hézagok betöltéséről gondoskodjanak. A szövetségi tanács meghívó levele a szövetséggyűlés tagjaihoz rövid és sürgető. A vitatás tárgyát így jelöli meg: „Jelentés és javaslatok Neuschatel kanton ügyében.“ Vége így hangzik: „Szemközt a kérdés komolysága és fontosságával, szabad táplálnunk a reményt, hogy a haza főhatóságának minden tagja fe fökételességének tartandja okvetlenül megjelenni a bekövetkezendő tanácskozásokon.“ Bernből írják továbbá, hogy a szövetségtanács elhatározá több törzstiszt azonnali egybehivatását. A seregfölosztást illető intézkedések elegendő számú példányokban fognak tudtul adatni a kantonoknak, melyek értesíttetnek a különféle seregosztályok parancsnokainak előjeles kijelöléséről is. A „La Press“ dec. 21-ről írja : A szövetségi kormány Bernbe hivatta a szövetségi táborkar legkitűnőbb tizenkét tisztjét, mint Dufour tábornok, Ziegler, Zimmerli, Bourgeois, Veillon stb. ezredesek, hogy haditanácsot alkossanak a szövetségi katonai kormány mellett. Szóban forog Ochsenbein tábornoknak is svájczi szolgálatba lépte Gehret ezredessel együtt, ki a franczia svájczi légió egyik ezredét vezénylette. Az aargaui kormánytanácsa katonai igazgatóság indítványa folytán — fölkéri a pénzügyi igazgatóságot, gondoskodjék, hogy háború esetére a hadi czélokra szánt összeg legalább megkétszerezve (t. i. 200.000 frf) bocsáttathassák rendelkezés alá. Mint kiegészítő újdonságot hozzátesszük még, hogy a Párisban levő svájezi bankárok magukat a Párisban levő svájezi követnek kölcsönvétel esetében rendelkezése alá adták. Ezek között nevezik Mallet, Delessert, Odier, Lecomte Dessart, André és Macquart-ot, tehát a párisi pénzügyi világ legjelentősebb neveit-Az értekezletek ügyében következő értesítéseket nyerünk: Páris, dec. 21. A „Constitutionnel“ mai száma egy czikket közöl a közelebbi értekezletek s azon viszályok tárgyában, melyek a másod fölhatalmazottak összeülését késleltetik, s e czikk teljes félhivatalos jelemmel bir, mely körülmény azonban nem mindig akadályozd meg a „Constitutionnel“ közléseire vonatkozó cáfolatokat. Nem tudhatni, ha vájjon ezen czikk is oly sorsban részesülendő, minőben bizonyos czikkek részesültek; daczára annak , miszerint majdnem bizonyossággal jelenti, hogy az értekezletek e hó folytában megnyílnak, Párisban eziránt mégis kétségeskedtek. Mindazt, mit a „Constitutionnel“ a hatalmak közt még fenforgó viszályról mond, valamint azon állítását is, miszerint ezen viszályok kiegyenlítésére néhány nap elég lenne, természetesen a fentartandók fentartásával kell fogadni. Egy meglepő fordul elő azonban a „Constitutionnel“ jegyzékében : a congressusnak még egy más összeülését jelenti, igen határozatlan időre, akkorra tudniillik, midőn a dunai fejedelemségek szervezésénél foglalkozó bizottmány munkáját bevégezte. Szóval , a „Constitutionnel“ jegyzékéből az látszik kitűnni, hogy a felhatalmazottak a közelebbi öszszejövetel alkalmával keveset fognak végezni. Az ily végzés igen sajnálatos lenne, mert több pontra nézve, melyek jelenleg a közvéleményt aggasztják, bizonytalanságban tartaná tovább is Európát. „Az Oroszország kárpótlását illető kérdés“ — írják P. Lloydnak Bécsből „közel jutott a megoldáshoz. Anglia és Ausztria az elvbe beleegyeztek, csak azon föltétet kötvén ki, hogy a Porta érdekei meg ne sértessenek. Franczia és Oroszország viszont lekötelezték magukat, hogy e föltéthez ragaszkodnak, és nem lépnek föl semmi oly indítványnyal, mely a Porta területi épségét s fejedelmi jogát bánthatná. A Porta részéről legközelebb a skutarii pasához azon parancs érkezett, hogy a montenegritákat fegyverhatalommal kergesse vissza, mihelyt meg akarják szállani a kocsiak területét: uj bizonysága, hogy Szambulban mit sem akartak tudni a vladika herczegségének nagyobbításáról.“ Páris, dec. 21. Dsemil bey utasítása ma érkezik meg, s így a „Moniteur“ kedden, vagy legkésőbb szerdán jelenteni fogja a másod felhatalmazottak összegyűlésének napját. A császár a Neuschatel miatti új bonyodalom daczára is nem akar elállani Nápolyhoz intézett követeléseiről. A perzsa-angol viszályról is nevezetes hírek érkeztek. A sz.pétervári utóbbi tudósítások hasonlókép jelentik m eg a bevételét, s nem titkolják, hogy Oroszország figyelme mennyire van függesztve Ázsia ezen részére. „Oroszország, mondják, nem siet a beavatkozással, de kész minden eventualitásra.“ Tovább : „A kaukázusi sereg tisztei által írt s Grosmaya és Kislarból kelt levelek arról értesítenek, hogy ezen tartományokban a persiai hadjáratot kikerülhetlennek tekintik.“ Az „Ind.beige" pétervári tudósításaival ellenkezőleg utóbbi hírek erősítik azon állítást, hogy a perzsa határon csakugyan csatára kész, mégpedig —mint már a P. N. is jelenté — 40,000 főbül álló orosz sereg öszpontosul. Midőn e hir Stambulba érkezett (honnan aztán Bécsbe ment), nemcsak, hogy nagy sensatiót okozott a török fővárosban, de a Portál is arra indítá, hogy maga részéről figyelő hadtestet állítson ki Erzerumban, mely hadtestnek az eufrali terület fedezése lesz feladata. E hadtest parancsnokául az ismeretes Izmail pasa neveztetett ki. Hir szerint ezen hadtest is 40,000 főből áll, s eddigelé alkalmasint már öszpontosult. Londonból, dec. 20-dikáról írják a „Nord“nak : „Biztos forrásból hallom, hogy Redcliff I. túlságos követelései a perzsa követtel Szambulban megkezdett alkudozásokat megakaszták. Perzsiát illetőleg, úgy látszik, hogy Palmerson I. már régóta készíti elő az ázsiai háborút. Leveleim vannak, melyekből kiviláglik, hogy az angol kormány egy év óta oly tetemes összegeket küldözgetett Indiába , melyek a rendes szükségletet messze felülmúlják, így csupán a végből, hogy készpénzt küldhessenek Indiába, 6000 millió franknál többet vettek föl. Bizonyosan a készpénznek ezen nagy kivándorlása is előmozdítja a mostani pénzváltságot Nem azt bizonyítja-e ez, hogy az angol kormány jó ideje készül már Oroszországnak bajt szerezni Ázsiában ? (Ne feledjük, hogy e sorok a „Nord“ hasábjain láttak napvilágot.) Távirati tudósítás a bécsi börze átkeletéről December. 24. 1856. A pesti gabonacsarnok bejegyzett árai. Dec. 24. _ Érték Pénzb.| Érték | Pénzb.fj Érték Pénzb.| Érték Pénzb. Államkölcsön. Trieszt kölcsön a 100 frt . 97% Iparrészvények Bukarest 31 napra f. . . 262 5%-es metalliques . . . 81%6 Comp.Kentpapirok . . . 145/8 . . . . ^ .AOfi Stambul............................... 455 4%0/.e. met. . . . 70% Esterházy tó .... 70 % Frankfurt 3 h. múlva f. . . 106 4 fo-es met. ..g. . . . 63% Salm, sorsjegyek . . . . 39% ......................... , Hamburg 2 „ „ . . . 78% 3%-es met.jk .* .... 491/* Pálffy..................................... 38% “Itellntezet..........................315/„ L ................................ 106/. 2VzVo-esmet.Hr. . . . 40* Genois.................................... 36% Esoomte-hank .... 116 V» ^ndon 10.19 1%-esmet. . . . . 16 Clary hg.............................. 3b% Lloyd részvények ... 4300 ...... 105B/8 2% %-« bankó-. . . . 60ya Windischgrätz hg ... 25% Duü*«0*b- *62 VL 123% 5%-es B sorozat .... 90 Waldstein gróf .... 25 ' . ?> f?-kl klbocsátv- 560 . . , , 5%-os lombard velenczei . 96y, Keglevich gróf........................ 11%%czkid......................... 79 Pénzérték (valuta). 50/1-es nemzeti kölcsön . . 83% , ecsl g°zmalom .... 77 Vert ......................... 91/ 5%-os als. ausztr. urb. k.. 862 Vasutrészvények. Elsőbbségi kötvények. 1 Szélarány................................ 8% 1 5%-es magyar és gall. . . 76% Éjszaki vasút.............. 2385 5% Lloyd.............................. 90 Napoleon d’or .... 8.18 5/1 m.is koronaorsz. . . 83112 Á hamvas%...........................318% 5% Éjszaki vaspálya . . 85% Souventin d’or .... 14.25 5 /0-es sopronyi .... 93 Államvasüti certific. . . 256 50/ Gloggnitzi . 80 Orosz imperiale .... 8.34 o%-os sorsolható gloggniczi 96 Lincz-budweisi .... 254 5% Gőzhajózási .. .. 83 P. Fridrich d’or .... 8.32 4%-es pesti ..... 94 Lombard-velenczei . . . 262 Államvasút . 275 franc. . 115 Angol Souvereings . . . 10.25 40/?.es majlandi .... 93 Erzsébet nyugati pálya . . 202% Lombard , 275 lira 100 Ezüst...................................... 7 borsjegykötelezvények. Tiszai pálya.......................... 202% . . . Paris, dec. 22.4%°/o rente 91.25 1834-diki............................... 269 Ferencz József keleti pálya — Váltó (devisek). ^ 3oyo é 1 # # 66.62 1839-diki...............................125 Pardubiczi vaspálya . . . 106% Amsterd. 2 hó m. f. . . . 89% London, dec. 22* Gonsols . 933/ 1854-diki...............................107% Keletgalicziai................................. — Augsburg uso .... lOCtt/e V Bécs .... __14 VASUTMENETEK. INDULÁS. Bécs—Pest: 6 óra 30 p. r., és 7 órak. estve. Bécs—Győr—Ó-Szőny : 8 órak. r , 4 óra 15 p. délután. Uj-Szőny—Győr—Bécs : 3 óra 45 p. r., 3 órak. délután. Pest—Bécs : 11 órakor reggel, 9 óra 15 perezkor estve. Pest—Szolnok—Szeged : 5 ó 15 p r., és 4 ó. 30 p. estve. Szolnok—Czegléd—Pest: 6 ó. 45 p. r., 4 ó. 45 p. estve. Szeged—Pest: 4 óra 15 perez, reg., és 2 órak. délután. ÉRKEZÉS: Bécs—Pest: 3 ó. 19 p.délut, 3 ó. 56 p. reg. Bécs—Győr—Uj-Szőny : 1 ó. 13 p. d. u , 8 ó. 54 p. estve. Uj-Szőny—Győr—Bécs : 8 ó. 37 p. reg., 8 ó. 30 p. estve. Pest—Bécs : 8 órakor estve , 5 óra 56 perczkor reggel Pest—Szeged : 6 óra 30 perezkor reg, 4 órak. délután. Pest—Szolnok : 7 óra 54 p. estve, 8 óra 56 perczk.reg. Szeged—Szolnok—Pest : 10 ó. 19 pr., 8 ó. 4 p. estve. VÍZÁLLÁS. DUNA. Pesten, dec. 24. 7' 4' 0 felül. Pozsonyban, nov. 25. 4' 1“ 0 a. TISZA. Szegeden, dec. 4. 3' 11" Tokajban, nov. 27. 4' 9" Náményban nov. 25. 1' 5" 0. BEGAN -Becskereken nov. 22 3' 6“ 0 felül. Temesvárott nov. 29. 9" 0 felül. MAROS. Aradon, nov. 22. 2' 0 a. KULPA. Sziszeken, nov 30. 7' 1" 0 f. FERENCZCSATORNA. Tiszaföldváron, nov.30. 10" Alsó austriai Súly. Ezüstp. mérő Pont. fr. kr.fr.i kr. Búza, bánsági . . 86—88 4 16 4 30 ,, tiszai . . . 83—88 3 12 4 8 ,, bácskai . . 83—85 3 24 3 30 ,, fehérvári . . 83—86 4 4 30 Kétszeres .... 74-77 2 16 2 28 Rozs............. 77-80 2 16 2 28 Árpa............. 63-68 1 40 2 Zab........................... 45-47,1 24 1 26 1 Kukoricza .... 79—84 1 48 2 Köles.......... ~ 148 ‘ 2 W ‘ Bab............... 3 - 3 20 1 Repcze — 77 15 Távirdai tudósítások. Bern, dec. 22. A „Frankfurter Journal“ egyik sürgönye szerint a békeremények mindinkább előtérbe lépnek. A diplomatia közbenjárási javaslatairól s azoknak Berlinbe vezetéséröli hirek keringnek. — A szövetség elnökénél számos diplomatiai conferentia tartatik. Páris, dec. 23. Tegnap este 3° 10 rente : 66. 62 *fa. Nápolybél, f. h. 48-káról érkezett jelentés szerint ott egy lőporraktár jégbe repült. Livorno, dec. 21. Az olajtermelés eredménye csak felét teszi az átlagos mennyiségnek, miért is az árak emelkedtek, selyem ismét magasabb áron. A gabona ára, csekély készletek miatt, állandó, a bel megrendelések hiányzanak. Üzlettudósitások. Pest, dec. 24. 3000 alsó ausztriai mérő első minőségű bánsági kukoriczát adott el egy itteni ház 2 forint 52 áron egy sertéskereskedőnek. Br. M. Nehezebb fajú búza keresettebb, s erre nézve a hangulat javulni kezd, miután több molnár ismét malmát beakasztván, foglalatosságát folytatandja. Baja, dec. 20 Piaczunkra kevés gabona érkezett; az üzlet általában pang. Utolsó piaczi árak : Búza : 3 f. 20—36 kr.; Kétszeres és Rozs: 2 f 4-29 kr.; Árpa : 1 f. 24—28 kr.; Zab: 1 f. 14—16 kr.; Köles : 1 f. 28 —36 kr.; Kukoricza : 1 f. 20—24 kr. Mindenünnen azt halljuk, hogy a Duna részint teljesen szabad, részint csak itt amott zajlik; itt azonban, az új Duna fölött, rövid darabon a jég oly erősen áll, hogy terhes szekérrel is át lehetne menni rajta. Felelős szerkesztő : POMPÉRY JÁNOS.