Pesti Napló, 1857. február (8. évfolyam, 2114-2136. szám)

1857-02-01 / 2114. szám

változzék, vagy föl ne zavartassák. Egy kényszerítő törvény életbeléptetését megelőzőleg óhajtanék seh­át, valamint a népet úgy a közbirtokosságot is oly álla­potban látni, miszerint költség­hiány miatt a tagosí­tás ránézve terhessé vagy károssá ne váljék. — óhaj­tanék továbbá mielőbb foganasittatni azon rendszabá­lyokat s elveket, melyek alapja különösen az 1853. mártius 2-ki cs. k. nyilt parancs 8-dik §-sában van fektetve, s a nép önereje általi megváltásnak tárgyát képezik. És óhajtanánk mind­ezekhez s mindenekelőtt: egy országos hitelbankot ;mert mint mondok : a birtokren­dezés költséggel jár, pénzt igényel, s bizonyos, hogy míg valamint a nép úgy a földesúri osztály a rerum gerendarum ezen nervusát nem bírja, hiába szolgál­­nak azt kényszerítő törvénynyel is a tagosításra, — hiába mint az ősi s zálogos jogviszonyok tisztábaho­­zatalára, mi tagadhatlanul nagy részben azért ma­radt el, mivel a pörlekedésre s kiváltásra szükséges pénzösszeg hiányzott. M. PESTI NAPLÓ, Pest, febr. 1. A hitelintézet üzérleteinek szeren­csétlen eredménye s ezek folytán részvényeinek nevetségig csekély osztaléka a bécsi bourgeoisie üzérkedési kedvét végkép megsemmisítette. (A hitelintézeti bilance szoros­ kiszámítása mellett az osztalék nem is rúgna, mint rende­sen fölveszik, 6, hanem 3—41­, százalékra.) Remélik, hogy ezen, a börzeláz ellen visszaható csapásnak sikere nem sokára legü­dvösebben fog mutatkozni mind a bécsi pénz­­piac­on mind a birodalomnak valamennyi nagyobb üzlet­­piaczán. Számítnak név szerint arra, hogy ezentúl a nagyobb földbirtok­­án ismét ké­pessé lesz a gazdaság viteléhe­z szükséges­­tőkét, ingatlan zálogra, megszerezhetni. — Prágában a magas­ aristokratia hitelegyletet szán­dékszik alapitni, melynek tagjai könnyebben juthassanak záloghitelhez. A kölcsönzések a nemzeti zálog­hitel - osz­tályból fognak vétetni, s a bankkal egyezés köttetik, hogy az a becsárnak ne csak felére , hanem két­harmadára ter­jessze ki hitelét, az előbbieknél kedvezőbb feltételek mel­lett. Az egylet vállalna kezességet a banknak , mi annyi­val biztosabb, mivel az egyletnek tetemes tőke állana ren­delkezése alatt.­­Felsőbb megbizás következtében egy újabb vasúti föld­kép fog készíttetni, melyen minden , már engedélyezett vagy tervezett vasút ki lesz jelölve.­­ Az ausztriai mérnök-egylet közelebbi napokban fo­lyamodványt nyújtott be a m. minisztériumnak egy ma­gán ipariskola alapítására , melynek czélja kellő elméleti és gyakorlati ismeretekkel ellátott építőmesterek s építészek kiképzése A vasúti, híd- és gyári épületek ké­szítése okvetlenül szakavatott s ügyes munkavezetőket kö­vetelnek , s az ilynemű munkák szaporodása érezhetővé tette a kellően kiképzett szakemberek hiányát.­­ A tan­tárgyakat, természetesen, a számtan elemi s elméleti része, s annak az építészetre vonatkozó tana fogja tenni , vala­mint a rajzolás, tervkészítés stb- „Vajha e Bécsben felál­lítandó intézet példájára más fővárosokban is hasonló intézet keletkeznék mond a „Pr. Ztg.“ — A nemzeti múzeum képcsarnoka e napokban egy be­cses művel gazdagodott. Az egy téli tájkép s a Sz. Gott­hard hegy egyik részét ábrázolja. — festette W­i­r­o­s­t­e­c­k Eduard. Az ajándékozó Farkas Ferencz székesfehérvári prépost. Ugyancsak közelebbről vette át a n. muzeum a Nendtvich úr által Amerikából hozott ritkaságokat. — A „P. Lt.“ szerint herczeg Eszterházy Pál­­ magassága közelebbről ide érkezik, hogy Andrássy Manó, Károlyi István és Zichy Edmund gróffal érte­kezzék, ő cs. k. Apostoli Felsége leendő ünnepélyes fo­gadtatása iránt. — Kerepes községe s b. S­i­n­a Simon mint volt föl­des uraság közt az irtványföldek iránti barátságos egyesség a volt jobbágyok kitűnő előnyére megköttetett. A nemes báró ezúttal is nagylél­küleg viselte magát. A szerződés pontjait legközelebb közlendjük. — Az államvaspálya-társulat a bánáti vas­bányászok egészségi állapota tekintetéből S­z­á­s­z­k­a mellett a legszebb és alkalmasabb hegyi vidéken, egy h­i­­degvizgyógyintézetet szándékszik állítni min­den kellékkel, épületekkel, vendéglőkkel, orvosi ápolással sat. E hidegvizgyógyintézet megalapítója , ezelőtt mintegy 17 évvel, az akkori bányaigazgató Rangonnet úr volt, ki a vadregényes völgyet, melyben a vizgyógyintézet ál­­lani fog, utakkal, ösvényekkel, zuhany-épülettel, s tiszt­társaival kezet fogván, egy-két mulató helylyel látta el. 1846-ban báró Ransonnet előléptetést nyervén , a még csak csirájában levő gyógyintézet szűken befolyó adako­zásokból tartatott fen, hogy utai, épületei végkép el ne­­ pusztuljanak. — A vasut-társaság remélhetőleg, már a föld . évben egészen kész lesz a hidegvizgyógyintézet fölállít­sával. — Szászka bánáti mezővárosnak környékén m velés alatt levő vas és rézbányák vannak ; — a lakosi száma 3000. Évenként három országos vására van. Azt országút mellett fekszik , mely Versecz-, Oravicza- és F hértemplomtól a regényes Almos-völgyén át a mohádi Herkules-fürdökbe visz. A buziási dunai állomástól 4 mér­földre van. A helység magas sziklák közé szoritott völgy­ben nyúlik el, mely a N e­r a folyóra nyilik. E völgy föl­tatása az u. n. malomvölgy, melyen gazdag, kristály patak foly végig, igen számos forrással. — E malőr völgyben fog a hidegvizgyógyintézet állani. — „A népnevelési közleménye­k“-re még föl­­rást érkezvén előfizetések, hogy a példányok száma­irár magamat tájékozhassam, a nyomtatást kissé el kellett ha­lasztanom , s igy t. ez. előfizetőim néhány nappal későb veendik az első füzetet, miért szives elnézésüket kéren Vadkert, jan. 26. Mészáros Imre.“ — Az első pesti fa-farésztő­s gyalumalos és faárugyári részvénytársulat, rendes év közgyűlését február 26-kán, d. e. 10 órakor egy lett elnök mélt. Ü­r­m­é­n­y­i József ur lakásán tartandja melyre a t. ez. részvényes urak ezennel tisztelettel meghi­vatnak. Tárgyak : 1) A lefolyt 1856-ik üzletévrőli je­lentés. 2) Az 1856-ik évreli zárszámadás előterjesztése a szétosztandó osztalék meghatározása. 3) Az egylet érde­keit illető tárgyak s illetőleg javaslatok feletti tanácsko­zások s határozások, Pesten, 1857. jan. 25. A választmány. — A nemzeti casino tegnap tartott közgyü­lése elhatárzó hogy a nemzeti színház erkélyének a casim tagjai számára fentartott részéért évi bérletdijul ezentu 4000 pártot fizetend. Nemzeti színház Jan. 23. A nemzeti szính­áz nyugdíjintézete alapjára bérletszünettel ,Gut­mann Johanna:“ Nagy közönség. Sikerült előadás­ra is ez E. a. a bolerot jól éneklé. A többi szereprivőre is dicsérettel szólhatunk. Aranyvári k. a táncra mim mindig nagy tapsokat aratott. Jan. 30. „Az élet színfalai“. Vígjáték 5 felv Dumanoir és Clairville után francziából ford Bulyovszkiné. A főszerepet Bois-joli-t, (12,000 frank évi jövedelemmel, mint a színlap nagyobb hitelesség okáért kiteszi), if. Lend­­vai adta. Lendvai ezen szerepléséről magában véve dicsé­rettel szólhatnánk, mennyiben abból igyekezetet láttunk. Megadjuk, hogy játéka élénk volt, s sok helyen ügyes­ségre mutatott.Azonban kötelességünk figyelmeztetni némely hibájára, annyival is inkább, mivel e hibáit csaknem min­den szereplésében föltalálhatjuk. Ez estre még többször cserélte fel az sz-et az s-el, a z a zs-vel, mint közelebb­ről sokra. Hogy szavalásának e csodáját a gyakorlás ál­tal ki fogja köszörülni, bizonyítják némely szerepei, me­­yekben a betűcsere nem fordul elő; — különben is s­ei általán nem oly vastagok , mint eddig voltak. Hibája aónak, hogy oly szerepekben, mint Bois-soli, az eleven­ség, szórakozottság mellett, mely az ifjút jellemzi, nem adja, azt az előkelő kinézést adni magának, mely oly em­­berrel, kinek 12 ezer frank jövedelme van, mintegy vele­­zületettnek látszik. Törekedjék több nemességre és elegan­­sára. Ne erőltesse továbbá hangját azon nem is egészen mberi, mély mozgásra, melylyel, úgy hiszi, nagy megle­­etést, csodálkozást fejez ki. E comicum már merő torzítás, kellemetlenül hat. László­nál sem volt érdem,­e az utánzás merőben kellemetlenné teszi , legfeljebb­ászló paródiázásaként járná meg. Végre figyelmeztetjük, a­mi már másoknak is szól, hogy igyekezzék jobban be­­ütni szerepének egyes részleteibe is; ez előadás latt többször visszaesett, úgy hogy nem játszott a jellem­ez­és jelenethez híven, így azon jelenetben, midőn M­a­r­­i­t szobájában ennek tudtára adja, hogy nem veszi nőül, jón Lendvait láttuk, ki naiv szerepeiben szemérmeskedni lökött, nem pedig a könnyelmű, szeles és világfit játszó pis-jolit. — Szilágyi (Saint Martin) ma is túlzott. Kom­­isi Ida k. a. miért játszik prélude-et a csak elszavalt s­em elénekelt dalhoz ? matríczet, erről pedig az ólomlemezhez hasonló réz­lemezt készítenek, melyet ép úgy, valamint akár­mi más vésett rézlemezt annyi példány lenyomására használhatunk, a­mennyit lenyomni tetszik. Ez által a növénynek oly élethű­ képét nyerjük, miként azt semmi festő hivebben adni nem képes. Főleg a leve­lek edényei azoknak legfinomabb elágazásaival oly pontossággal és hűséggel vannak adva, hogy ezentúl többet kívánni alig lehet. Nemcsak növények és azok részei, hanem számta­lan más tárgy is, a természet tág köréből véve, ha­sonló móddal számtalanszor sokasíttathatik ; kisebb állatok és azoknak részei (Auer „Faustjának egyik mutatványlapján egy denevér igen hű és sikerült kép­mása létezik), kövületek, sőt bizonyos nemei az ásvá­nyoknak, melyek különös rajzaik által tüntetik ki magukat, másolhatók le az önlenyomat által. Szint­úgy lemásolhatók bizonyos műtárgyak például csip­kék stb. A kész mutatványok, és a már eddig is megjelent munkák meglepő tökéletességgel bírnak, s ha meg­gondoljuk, miszerint e gyönyörű művészet képes már gyermekkorában is oly jeles tárgyakat előállítani , joggal várhatjuk, miszerint idővel sokkal magasabb fokra fog emelkedni. Nem állhatom meg, miszerint ez­úttal említést ne tegyek azon nagyszerű államintézetről t. i. az udvari és államnyomdáról, mely a gyülekezet alatt nyitva állott, és melybe a gyülekezet tagjai szabadon belép­hettek, hogy a nagyszerű intézetet minden részében megszemlélhessék. Nemcsak hogy a typographia maga itt nagyszerű mértékben és számos gyors sajtó segítségével űzetik; s az intézet még valamennyi más rokon ágat egyesít­­ keblében. Találjuk itt a gyönyörű színes nyomatot­­ (Farbendruck), a galvanoplastikát kiterjedt mérték­ben, és a photographiát ritka tökélyre emelve. Mind­ezeket azonban megkoronázza a magánnyomat, mint egyetlen intézet a világon. Nagy élvezetet és sokoldalú tanulságot nyújtottak végre a szakosztálynak Schönbrunn nagyszerű üvegházai, óriási tropikus alakjaikkal és az európai szemét szokatlanul meglepő különös növényalakza­­taikkal. Részint gazdagságukat, részint növényeik nagysá­gát és fejlődésüket illetőleg Európa legnagyobb üvegházai közé tartoznak, és tán egyedül a kengar­­deni üvegházak London mellett múlják felül. A­mi az egyes előadásokat illeti, mindnyájan csak különös specialitásokra vonatkozának, melyek csak a szaktudás irányában birnak magas­ érdekkel és melyeket csak az ért­és képes megbecsülni. így szólott dr. C. H. S c­h u 11­7 az Ambrosiaceák helyé­ről, mely nekik az általános rendszerben adandó volna. Braun Sándor Berlinből némely microsco­­piai elődi növényről (Schmarotzerpflanzen); dr. B­e­r­­thold Seemann az Aegylops nevű növénynem át­változtatásáról búzába. Göppert a fü­vészi múzeu­mok elrendezéséről. Naegeli a keményítő szemecs­­kéiről. Kalbrunnerur Langenloisból a szőlőtőké­nek németül „Gabler“ kórnak nevezett betegségéről, illető példányok előmutatásával. Ő a föld minőségét tartja e tünemény okának, és a szőlőtőkék tökéletes kiirtása után több évi beültetését a földnek tengeri­vel, luczernával és czukorrépával ajánlja. A szakosztály végre a méltányosság igen jeles bi­zonyságát is adta magáról, midőn t. i. Leonhardi ta­nár indítványára azon végzést hozta, hogy dr. Schimper Károly Mannheimból, t. i. azon kitűnő búvár, ki főleg a növénytanról, valamint az összes ter­mészettudomány előhaladásáról irt munkájával oly nagy érdemeket szerzett magának, és azon tehetség­gel bír, mely szerint a fiatal tanulókat a természet mé­lyebb felfogására buzdítni, és a búvárkodás egészen­­ uj pályáira irányozni képes ; hogy ezen tudós a szak­osztály részéről a magas kormány figyelmének, név­szerint ő excellentiájának a belügyminiszternek és a bécsi császári academia curatorának, valamint az oktatási miniszternek is ajánltassék, miután doctor Schimper jeles tulajdonságaival ellenkezve , tanszé­ket még mostanáig sem nyerhetett, és csaknem évek óta szegénységgel kénytelen küzdeni. A szakosztály meleg részvéte támaszkodott leginkább Schleiden jénai tanár és Humboldt Sándornak Haidinger úrhoz czímzett felszólító levelére ; kívánatos, misze­rint a szakosztálynak ezen valóban emberséges tette a tudomány érdekében, és egy szerény tudós általánosan elismert érdemei szerint, a legjobb siker által koro­náztassák. Dr. NENDTVICH K. Jelegyle­tünk január—február havi tárlata. (Vége.) A 11. sz. alatt Tornay („Marha-itatás az erdő­ben“) nehéz kísérletet ten, s lehet mondani szeren­csével. A ragyogó nap átlátszó világossá színezvén az erdő ágas bogas fáinak sűrű leveleit, széttördelve, s elaprózva jut el a liget árnyékos vizére, s ott világítja meg a magasabb tárgyakat, a szomjas marha csordát is ; az általán mindenütt élénk színe­zetű képen szerintem valamivel több nyito-*"1—"7° létezik, mint mennyit a világosság természete szük­ségessé tesz, s egyebek között a marhákon eleinte átalános vörös szín a szemre kissé kellemetlenül hat. Az említett három kitűnő tájfestvény után, Pütt­n­e­r 23. számú s a velenczei nagy csatornát ábrá­zoló látképét, mint a tájnemhez közelebb állót, és fi­gyelemre szintén érdemest megemlítvén, s Svobo­­dának szinte inkább a táj-, mint az alakfestészet sorába tartozó „szürüjén“ az alakok túlelevensé­­gét, a nem tanult, majdnem szinésesen adott moz­dulatokat, s a művésznek megszokott kezelési felüle­tességét, kiviteli hanyagságát igy futtában megró­ván, s tovább haladva az alak-, nevezetesen az arcz-, genre-, sőt a történ­elmi festészet terén is nem meg­­vetendőt (s magában értetődik : újat) találunk. Je­lesül : Gaul ismét küldött be „négy leányt“ kik közül ugyan a balsó, az arczélben festett (művészi tekin­tetben) semmit sem ér, a másodiknak árnyékába el­vonult (erkölcsileg nézve) hamis, az ég kék­ színe fe­jek felett nagyon zöldbe hajló, a kezek rajza nem igen van tanulva, de azért a „négy leány“ egészben véve, mégis kedves darab, s a művésznek nem cse­kély, főleg színezési (már a közönség előtt is ismert) tehetségéről teszen tanúságot; Löffler „a megle­pettek“ czím alatt kissé ugyan bágyadtan színezett, de jól moderált, s kedves benyomásu életképet állita ki; S eh­a mi „Romába zarándokló olasz falu népe“ — e művésznek jobb darabjai közé számítható ; Zimmermann R. S. „három szentkirályt járó gyermekek felszerelése“ nemcsak szerzője érdemé­nél fogva, de ettől elvonva is, már szegényebb kiál­lítás alkalmával megérdemelné, hogy szemlész által, ne csak­ fiáé­tagosan érintessék; végül, ha szemlém, hazai festészetünk érdekében, s az imént emlitettem erü­lmény, t. i. a kiállítás belgazdagsága miatt — ily hosszúra nem nyúlik t Au­s­z ! mind három festvényét is argyalandnám, mig igy kettejénél alig egy HIVATALOS. Öcs. k. Apostoli Felségei, évi jan. 12-diki legfelsőbb határozata által iskola-főfelügyelővé az esztergomi érseki megyében Kontz Lázár ottani székes-káptalani kanonokot legkegyelmesebben kine­vezni méltóztatott. Öcs. k. Apostoli Felsége f. é. jan. 5 ki leg­felsőbb határozata által az olasz nyelv és irodalom tanári székére a pesti egyetemben M­e­s­s­i Antal ma­gán­tanárt legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. AUSZTRIA. Milánó­ban f. hó 25-én a cs. k. Apostoli Felségének következő kézirata tétetett közzé „Kedves tábornagy gróf Radeczky! A lombard-velenczei királyságba tartozó összes egyé­neknek, kik a fölségárulás, fölségsértés, közrend há­­boritása, lázadás és fölkelés bűne miatt még fogság­ban léteznek, kegyelem utján a reájuk szabott egész büntetést elengedem s megparancsolom, hogy ezek azonnal szabadságba helyeztessenek. Egyszersmind a lombard-velenczei királyságban a föntemlitett bűnök miatt függő összes pereket meg­szüntetem , megparancsolván, hogy az ez okokból fogságban levő személyek szabadon bocsáttassanak. A Mantuában fönálló külön törvényszék e pilla­nattól fogva megszünteti működését s azonnal föl­­oszlattatik. LEVELEZÉSEK. (A fehér mn­gyei nagyobb gazdaságok fejlődése s a kisebb gazdák.) Hereföld: Igen sok függ a kedélyhangulattól, hogy a dolgokat jó vagy rosz színben lássuk, és róluk al­kalmilag kedvező vagy kárhoztató ítéletet mondjunk. De ép ezért szigorú kötelessége annak, különösen ki véleményével nyilvánosság előtt lép fel, azokat nem egyes benyomások hatása alatt rögtönözve zárni ki, hanem érett fontolással szerezni meggyőződést arról, a­mit nyíltan elítélni vagy felmagasztalni akar. Rosz­vért csinál érdeklett körökben a pelengérre állítás, szintúgy, mint ügyetlen dicsériák mellett tán érde­mesebbek háttérbe helyezése, ellenben helyes igaz­ságszolgáltatás mind az illetőket — ha csak benső­­leg is — jobb meggyőződésre bírja, mind eképen a napi sajtónak üdvösebb feladatai közé tartozik. Em­lékezem a múlt év elejéről egyik nagyobb lapunk­ban megjelent egy czikkre, mely a fehér megyei gaz­daságok vezetéséről — egyetlen egy kiemelésével — általában igen leverően nyilatkozott, azt állítván, hogy az intenzív gazdálkodásra haladásnak, nagyobb birtokokon, épen nem lehet nyomait venni észre. Az­óta gyakran gondolván mind­ezen kijelentésre, mind a nem méltatlan boszankodásra, melyet előidé­zett, figyelemmel kísértem az e térem­ mozgalmakat, és a szerzett tapasztalás után jó meggyőződéssel ír­hatom , hogy ha az intenzív gazdálkodás értelme „kisebb területen nagyobb beruházá­sokkal minél több tiszta hasznot állí­tani elő,“­ úgy az e czélra való komoly törekvés — a­mennyire a viszonyok súlyos bilincsei között lehetséges e vidékeken, valóban szemmel látható és elismerést érdemlő. Hol — alig egy évtized előtt — a nagyobb bir­tokosoknak egyedüli tőkéjök a puszta föld volt, gyakran még ez is adóssággal terhelve , ott belter­­jelmű gazdaságra vergődni nem oly könnyű dolog, mint annak előnyeit, melyekről ki sem kételkedik— elmondani. De midőn a nagyobb birtokok távolabbi részein évről évre új majorok épülnek, az egyes gazdaságok mindinkább határozott körökbe vonat­nak össze, és újra osztatván — a mint a rendelkezés alatti erők javallják és engedik — egy egy részben váltórendszeri kezelés alá vétetnek, mint az enyin­gi, lángi, kalóz­i, adonyi stb. uradalmakban; midőn erőszaporitás czéljából hasznos gépek szerez­tetnek nem kis mennyiségben ; midőn a puszták foly­vást cselédséggel népesülnek, és a cseléd gyermekek télen iskolai tanításban részesülve, nyáron munka mellé alkalmaztatva, neveltetnek; midőn a jeles gazdatisztek csaknem mindegyikénél jó gazdasági könyveket és lapokat találunk stb., akkor lehetetlen állítani, hogy a kívánatos czél felé haladás jelei ész­revehetetlenek. Ha pedig nemes és hasznos czél után férfias törekvést tapasztal az ember, nincs oka és joga a jó siker iránt kétségbeesni. E tekintetben, alig van mit kívánnunk, mint a sok mostoha esztendő után kedvezőbb időket; a még hátra levő birtokel­­különítések erélyesen gyors végrehajtását; a magyar gazdasági egylet hatásköréhez méltó nagyszerű ter­jedelemben munkásságra éledését, és egy mezőgaz­dasági hitelintézetet. — Az e téren valóban sok jeles szellemi erő munkásságának az időről időre mutat­kozandó kedves siker ezentúl már fogyhatatlan ösz­tönül fog szolgálni.­­ Szomorítóbb azonban a kis­gazdák, különösen a volt jobbágyok körében tett vizsgálódás eredménye. Azt lehet mondani — kevés kivétellel — hogy ezek az újabb viszonyok alatt, mind saját munkáikban hanyagabbak, mind kézi vagy vonós keresetre nézv restebbek , vagy pedig elviselhetetlenül zsarolói Egész nagy községekben alig lehet látni körü­lötte egy egy újabb szerkezetű ekét, vas fogast, henger stb. ... sőt a javítások szemmel látott jobb sikere is készek egyedül a gondviselés mellékes kedvez­ményeinek róvni fel. De hagyján, hogy a világ ezredéves forgásánál törvényeihez híven, a nagy tömeg haladása rövid időközökben észrevehetetlen; az élet növekedő mel­lőzhetetlen szükségei e tekintetben majd csak előt korbácsolják kérlelhetetlenül a csökönyösséget, ha nem igazán fájdalmas és keserű e nép erkölcsi érzü­letében valóságos sülyedés jeleit venni észre. A nyer­­ekért tartozott elismerés és hála érzete helyett, dac, és irigykedés nyilatkoznak a kapatos osztály irányá­ban , és kivált az ifjabb nemzedékben előnyomuln látszik a magyar jellem homályosító vonása, a nyer­seség és hetyke legénykedés, hogy ne mondjam be­tyárkodás, csúf kinövéseivel. Az iskolás gyermekek feledik a régi jó szokást, az öregebbek tisztelettel­jes köszöntését. A nép­vigalmak veszítik komolyan csendesebb természetöket, és többnyire veszekedt lármás tivornyákká fajulnak. A fiatalság kicsapongó, a cselédség tiszteletlen engedelmesség nélkül. Az eddig szokatlan mérvben nyilatkozó rablás: viszketeg és a múlt évben is történt szándékos gyúj­tások és azzal fenyegetések, szintén e szomorító je­lekhez sorozandók , mert e büntettek — mint egy érdemes polgártárs mondá — legnagyobb részt ko­­ránsem csavargó bandák, hanem közöttünk lakó be­csületes szinti emberek által merényeltetnek; és többnyire az említettem betyárkodás mérges kinövé­sei.­­ E tekintetben ugyan a kérlelhetlen szigor, és a felelősséggel terhelt éjjeli őrködések úgy látszik meglehetős sikerű ideiglenes óvószerül szolgálnak. Hanem a gyökeres orvoslás, csak a társadalmi tekin­télyek hatalmának teljes megszilárdulása, és az ér­telmiségre irányzott nevelésnek, még jobban erköl­csi alapokra vezetése által történik. — A gyermek —­ a táguló értelmi fejlődés mellett — tanulja min­denek felett a társadalmi és erkölcsi hatalmak is­meretét, azok minden kicsiny és nagy jelenségei iránt feltétlen engedelmességet, hódolatot és tisztele­tet ; a családi viszonyoktól kezdve fel az isteni min­denhatóságig. — Csekély formák gyakran legna­gyobb dolgoknak lényegei; tiszteletlenség ostoba önhittségnek, ez pedig — fejlődött lélekerő korlá­tai nélkül — ezer kicsapongásnak szülője. Ameny­­nyiben pedig terjedő népies irodal­munk a nevelés egyik jeles ténye ké­szül lenni,kivánatos, hogy ezen irányt szemmel tartva, az erkölcsi érzelmek­re is mind inkább nemesitőleg hasson; és nem , mint eddig megtörtént — gondo­­latlanul gyengédtelen kezekkel nyúl­jon oly eszmékhez, melyekkel a fejlet­tebb miveltség tán ártatlanul játszha­­t­i­k, — mig ellenben az éretlenebbnek mindenkorra legkényesebb nebánts-virágai. *) M. KÜLF­Ö­L­D Fra­n­cziaország, P­á­r­i­s, jan. 27. gy nagy sze­mélyiség tűint le a politikai láthatárról : L­i­e­v­e­n herczegné a múlt éjjel 12 órakor megh­alálozott. E híres diplomata­nő meghaladta volt a 74 évet. A veszteség legközelebbről az orosz diplomatiát éri, mert erre nézve a herczegnő E­g­e­r­i­a volt, nem an­nyira politikai bölcsesége, mint inkább a párisi tár­­­­saság alapos ismerete által. L­­­e­v­e­n herczegnő­­ összeköttetésben állt Párisban mindazokkal, kik­­ bármi tekintetben szerepet játszottak. Az ő salonja­­ semleges terület volt minden párt, minden irányra­­ nézve, oly semleges, mint minőt sehol sem lehetett találni. Minthogy pedig minden diplomatiát és poli­­t­tikát emberek teremtenek , s minthogy ezen emberek kis és nagy szenvedélyekkel birnak, melyeknek is­merése fő feltétel a diplomatiai alkudozás eredmé­­­­nyére nézve , kétségkívül áll, hogy mily becsesnek kellett lenni, az orosz kabinetre nézve L­­­e­v­e­n her­­czegnőnek itteni állása. Még ma reggel 10 óra­kor is érkezett sürgöny sz. Pétervárról, melyben, a czár nevében, a herczegnő egészségi állapotáról kérdezősködnek. — Tudva levő dolog , hogy Guizot, mily barátságos viszonyban állt a her­­czegnővel; ezen viszony akkor keletkezett, mikor Guizot a franczia minisztérium élén állt, azt ké­r) És ne énekelje meg a zsiványokat. S­z­e­r­k.

Next