Pesti Napló, 1857. március (8. évfolyam, 2137-2161. szám)

1857-03-01 / 2137. szám

püspökké dr. S­i­m­o­r János székesfehérvári székes­­káptalani kanonokot, a B. Szűzről nevezett széplaki apátság apátját és miniszteri tanácsost legkegyelme­sebben kinevezni méltóztatott. LEVELEZÉSEK. Balatonm­ellék, febr. 18. (Ered. lev.) Folyó hó 12 —13-ik napján tartá a veszprémi helv. hit­­vall. egyházmegye (egyházmegyébe kebelez­­vék a balaton felső­ vidékén — Arácstól Köveskál­­láig terjedő helv. hitv. egyházak is) ez évi rendes közgyűlését t. Madarász József cs. k. szolgabiró mint kormánybiztos jelenlétében. — Nt. V­e­c­s­e­y Gábor esperes s palotai lelkész rövid elnöki beszéd­del megnyitván a gyűlést, az üresedésbe jött tanítói állomások töltettek be. — Ezek betöltése után fölol­vastatott a dunántúli helv. hitvall. superintendentia múlt évben tartott közgyűlésének azon pontja, mi a pápai superintendentialis iskolának jelen építkezési költségeinek, miként leendő előteremtését é­s a pá­pai tanári kar által ügyesen elkészített terv szerinti segélyzésre fölhívást tartalmazó. A terv fölolvasása­kor nem voltam jelen, de mint másoktól hallom, e terv oly jó, hogy ha hitsorsosainknál a keresztülvi­teléhez szükséges buzgóság s áldozatkészség nem hiányzik, ha az ősöknek lelkesedése föléled az uno­kákban, úgy a pápai főtanodának újabb építészeti styl szerint kezdett — czélszerű — s a város díszét is nem kis mértékben emelő épülete be fog végez­tetni a nélkül, hogy akár a fötanoda alaptőkéi fogy­nának, akár az áldozók az áldozati tőkét koc­káz­­tatnák. Az építéshez — mint hallom — 30.000 pengő forint szükségeltetik. A fölolvasott terv szerint ez összeg előteremthetéséért kamatnélküli kölcsön nyit­­tatik, mely czélból 100 és 50 pontos, és így egész és fél részvények bocsáttatnak ki a szükségelt összeg erejéig. A főtanodának 1000 pántnyi mellékes jöve­delme, minden évben e tőke összes törlesztésére for­­dittatván, évenkint 10 egész részvény fizettetik vissza sorsolás útján, míg végre 30 év múlva az egész ösz­­szeg vissza leend fizetve, s a nagylelkű, s hitbuzgó áldozók csak az általuk kölcsönzött összeg kamatát, nem pedig magát a tőkét áldozzák föl, s a főtanodá­nak átalakítását még is ők fogják eszközölni.­­ Má­sok szerint csak 10.000 pengő forint szükségeltetik, mely esetben a kölcsön 10 év alatt lesz le­törlesztve. Az aláírást teh. M­ó­r­i­ca Dániel felső-eörsi köz­birtokos nyitá meg, ki, miután egy egész részvényt aláirt, az egyházmegyétől — melynek segédgond­noki hivatalát 8 éven át, lélekismeretes hűséggel s protestáns buzgalommal viselte — közfájdalmunkra elbúcsúzván, a magán­élet csendébe vonult vissza. A nagy léleknek ott is nyílik tér a közjó előmozdítá­sára, minden szép, jó s nemes pártolására, a­nélkül, hogy a méltatlan bántalom töviseivel kellene talál­koznia azok részéről, kik a nagy lelket felfogni elégtelenek, s oly eljárásáért, mi érdem borostyánt érdemel. M­ó­r e­z a visszalépése nagy veszteség egy­házmegyénkre — sőt közvetve egyházkerületünkre nézve is. Nem mondom én, hogy hozzá hasonló lelkes s szellemdús férfiak nincsenek a protestáns urak közt egyházmegyénkben, de azt igen is mondom, hogy ha közülök csak egyet vesztünk is el, e veszteség érezhető, s annál inkább érezhető, mert az elvesz­tett: Móroca! — kilépésének hatását csakhamar érezők. A lelkészi kar azon pénzösszeget ajánlá föl a pá­pai főtanoda költségei fedezetére, mely összeget ak­kor adott össze, mikor a tanári fizetés - pótlék az egyházak által elfogadtatott----még­pedig oly meg­jegyzéssel, hogy nemcsak a kisorsolásig járandott kamatot, hanem a tőkét is leteszi az áldozat oltárára. Végül a számadások jöttek szőnyegre. E számadá­sokra nézve az a megjegyzésünk, hogy átnézésük — még pedig az egyházak presbyterei és lelkészei je­lenlétében! átnézésök több időt igényel, mint az az egy két óra, mi jelenleg e czélra fordittatik. Minden­ről — még az egyes segélykérő egyházak részére begyült összegről is külön számadás, s a segélyzet­­tektől nyert átverési elismerést szeretnék látni, mert a hitnek csak Istenre vonatkozó, istenes — nem pe­dig emberekhezi viszonyainkban van helye. Az egye­sek jobb lélekkel, szívesebb készséggel adakoznak, mihelyt bizonyosak lesznek a felől, hogy az általuk nyújtott adomány, az illetőknek hiány nélkül kézbe­­sittetik. Erről pedig csak akkor lesznek bizonyosak, ha a segélyzettnek a segély átvételét tanúsító nyug­táját látják. Ezt megkívánni van joga a segélyzőnek, s a jogot elismerni — se szerint járni el, kötelessége a segélypénz kezelőjének. Az igazság nem fél a leg­kisebb részletekre is kiható pontosságtól, sőt örül annak, mint becsületessége legerősebb végfalának. 1. 1. Győr, febr. 14-én. (Ered. levél.) Örömest elhall­gatnám, mit a következendőkben mondandó vagyok, ha az igazság annak kimondását nem szükségelné,é­s még azért is, hogy például szolgáljon más közsé­geknek, nehogy alaptalan zsugorisággal embertársaik életét könnyelműen koczkáztassák.— Múlt hó 29-én este a szabadhegyi*) tanító istállója bedült, reá következő reggel 7 órakor pedig szobája omlott ösz­­sze, melyben családjával hálni szokott, — szerencse volt még, hogy ez egy órával korábban nem történt, mert a tanító családostól borzasztó halált hal, a be­­omló kőfal leginkább az ágyakat érvén s­zúrván össze, — az iskolaszoba még áll, s a gyermekek be­lejárnak , ámbár ez is oly rozzant állapotban van, hogy bedü­lésétől lehet tartani. — A községtanács még a múlt évben rendelte el az iskolaház kijavítá­sát a tanító többszöri sürgetésére, de az nem tudni mi okból elmaradt, s igy csak az isteni gondviselés­nek köszönhető, hogy ezen mulasztás nagyon is szo­morú következményeket nem szült. — Az újonnan építendő iskolaház álland két iskola, két lakszoba, egy kamara s egy istállóból, — mért nem még egy kis szobából a leendő altanitó számára ? mert bizo­nyos, hogy két iskolában egy egyén egyszerre nem taníthat, tehát egy altanitót kell a mesternek tarta­nia, már pedig két szobában 6—7 tagból álló család, cseléd s még a segéd is, — ki az újabb időben maga igényel egy szobát, — el nem fér. Volt pár évvel ezelőtt gymnastikánk is, de ré­szint a község, részint az egyesek pártfogásának hiánya miatt megbukott. — A testgyakorlás szüksé­gét úgy hiszem azok után, mik e tárgyban már fel­hozattak, felesleges vitatni,­­ minden józan gon­­dolkozásu ember a gymnastica, különösen nagyobb városokbani nélkülözhetlenségéről meg van győ­ződve, de sok helyen az mint külön intézet nem állhat fenn, hogy gymnastica azonban minden áron legyen, egyedül úgy lenne kivihető, ha a praepa­­randiákban a gymnastica tantárgyul behozatna, minden tanító képessé tétetnék iskolája mellett egy kis gymnasticát is felállítani, — a­mi Győrött most igen könnyen lenne elérhető, miután a volt gym­­nastica-tanár még jelenleg is itt van. Megyefőnökünk Dorner Ede ur elhagy bennünket a soproni helytartósági osztályhoz, helytartósági tanácsosnak lévén kinevezve, — helyét Kroner La­jos ur eddigi Mosonmegyei főnök foglalván el. — Tervben van megyetörvényszékünknek Óvárra átté­tele , helyébe hozzánk a soproni országos főtör­­vényszék révén, — valamint a Dunának a vasúti lakh­elylyel összeköttetése is, a harangutczán ke­resztül építendő vasutszárny által, — de erről an­nak kivitele esetében bővebben. 1. 1. Kecskemét. (Ered. levél.) Bár a költészet tündéri tollal festheti is a végetlen alföldnek az ég fényével összeolvadó síkjait, a valódi élet szomorú, sötét eszméket ébreszt lelkünkben az elhagyatottság e homok­ pusztáin. S mig künn a tanyák a gazdászat első gyermek korát tüntetik föl, hol se ember se állat se termény nem talál menhelyet a természet romboló hatalma ellen , addig benn a népes városok­ban utczák, épületek s lakszobák valóságos al-dunai elhanyagolást s kényelmetlenséget árulnak el. — Mikor borítják erdőségek itt a szürke láthatárt? Mikor mosolyognak a ligetek körül lakházakkal, kertekkel s gazdasági épületekkel rendezett tanyák? Mikor lesznek benn a városok utczái a feneketlen mocsaraktól megtisztítva ? Süllyedt romlékony vis­kók helyett, melyeknek tömkelegei közt az átjárato­­kat kiismerni bajos, mikor állnak elő egészséges száraz fölemelt házak ? Mikor emelkedik mesterség és kereskedés azon állásra, hol az azt kezelők mű­veltségük nyomán polgártársaiknak gyöngyört s kényelmet, önmaguknak pedig anyagi jólétet sze­reznek ? Mindez még a távol jövő titka. — De ez eszmék intő és sürgető hatalma fogékony keblekre talál Kecskeméten; s kiknek buzgó törekvésüket a jövendő siker koronázza meg, bizton számíthatnak az unokák hála teljes áldására. — Február hó 4-kén nyílt meg a katholikus al­ipartanod­a. A munka és iparkázi jog az emberiség szent, isten adta joga s azért e tanoda, — mint a közmunka­ csarno­kának ajtaja nyitva álland valláskülönbség nélkül minden növendék előtt. A mesterség, művészet, erő­mű, építkezés, kereskedelem, gazdászat, tengerészet boldogító nemzei őrködjenek édes hazánk üdvére e kisded tanoda felett! Hallani derék polgármesterünk s az összes tanács más buzgó igyekezetéről is, s hol a haladásnak ily nemes bajnokai biztosítják kilátásainkat, ott a türe­lem, ha kínos is, de utoljára is eredménnyel kecseg­tet. A szennyes postasíp vendéglő helyére tervezik építetni a pompás külsejű megyeházat, melynek illő szomszédjai lesznek egy nagy vendéglő s egy művé­szi csínnal emelt színház. — Követet és kivilá­gításról is hallunk vigasztaló híreket. De a színház eszméjének fonalát hogy el ne ejt­sük. Írhatom , mikép Láng Boldizsár úr tökéletesen megfelelt ez időben a kecskemétiek buzgalmas vá­rakozásának. A lelkes dramaturg Horváth Döme ko­moly eljárása nyomán sikerült a közönség részvétét nemcsak pillanatra ébreszteni fel, hanem állandó bérlettel biztosítni a szigorú rendet fáradhatlan igye­kezetét tanúsító társulat számára a biztos önfentar­­tási jólétet. Tömött színház előtt örömest játszik a sors szigorúsága által elnyomott ifjú színész nemzedék. r. 1. *) Szabadhegy Győrnek külvárosa. KÜLFÖLD. Angolor­szág, London, febr. 24. A Da 1l­as­ Clarendon féle szerződmény elvetésének nem nagy fontosságot tulajdonít a Times. Az amerikai lapok egy részével egyezőleg a szerződvény elleni ellenzést nemzeti előítéletnek (a tengeren túl ezt elvnek mondják) tulajdonítja, melylyel az ameri­kaiak mind aziránt viseltetnek, a­mi csak a fejérek, vörösek és feketék közötti egyenjogúságra vonatko­zik. Igen erős dolognak tartják Amerikában, hogy a moskitó-indiánok szabad tulajdont vagy polgárjogot bírhassanak Hondurasban vagy Nicaraguában, vagy hogy valamely európai hatalom, főleg Anglia, ily ki­kötést tegyen. Még inkább megfoghatni a négersa­­nyargatók „nemes,, megütközését azon gondolat fö­lött, hogy a „házi intézkedés“ jövendő kiterjesztésé­nek a szigeteken elzárják útját. E mellett azonban kicsinyes pártcselszövényeknek is tulajdonítja a Ti­me­s az ellenzést, nem akarván a Buchanan pár­tiak Pierce kormányának hagyni a közép amerikai dolgok végső kiegyenlítése dicsőségét. Ez esetben csak ideiglenesnek mondható az ellenzés. A Times vigasztalja magát, hogy a műveltebb amerikaiak el­lenszenvvel fordulnak el a közönség előtt félig med­dig érthetetlen mesterkedésektől, s hogy ama pél­dány-köztársaságban nem találjuk föl azon fölvilá­­gosult és mindenható közvéleményt, mely Angliát kormányozza. Meglehet, vigaszul szolgálhat mindez az angol önszeretetnek, de mit használ a szegény moskitóknak és négereknek. Hiszen a T­i­m­e­s maga mondja, hogy a brit kormány mégis csak módosítja a szerződményt. A múlt évi vámjövedelmi kimutatásban legfőbb tételek: a czukor (5,­155,632 font st.), b­ea (5,538,241), dohány (5,209,624), szeszes italok (2,560,459), bor 2,073,694. Ez után következik az építési fa (564,868), liszt és gabona 488,724, kávé 586,765, gyümölcsök 364,425, selyem 262,422 vaj és sajt 173,950, fűszerek 1­14,655, faggyú 68,457, egyéb czikkektől 544,940. Összesen : 24,206,844. A kimutatásból látjuk, hogy a beviteli vám az érintett tárgyaktól csak 1854. óta is tetemesen növekedett. Nevezetes körülmény, hogy a legtöbb jövedelem a fent elősorolt 13 tétel után van. A többi 126 czikkely összesen csak 544,940 fontot jövedelmezett, úgy hogy nem egy czikkely van, melyet czélszerűbb lenne egészen kitörölni a vámjegyzékből. Az Athenaeum szerint a kormány újra elhatá­rozta, hogy 2 gőzösből álló expeditiót küld az északi pólus vidékeire, hogy valahára bizonyost tudjanak, ha lehet, Franklin sorsáról. Londonban és Liverpoolban pedig bizottmányok alakultak oly czélból, hogy a híres afrikai utazó Levingston családját pénzügyi tekintetben gond­talan állapotba helyezzék. Többnyire kereskedők, gyárosok és papok e nemes czélból alakult bizottmá­nyok tagjai. Gróf Harewood e napokban meghalt. Ezelőtt négy héttel lova vadászaton megbotolván, leesett s a ló agyba rúgta. Már kétszer környezte őt hasonló ve­szély. A Waterlooi ütközetben egy bomba épen mel­lette pattant el, reá nézve szerencsésen. Más alka­lommal vadászaton szétpattant kezében a puska, s három ember környezetében súlyosan megsértetett, a­nélkül, hogy neki baja lett volna. f­rancziaország, Páris, febr. 24. A kormány mind azon gondok és aggodalmak daczára, miket neki a külpolitika s pénzügyi viszonyai okoznak, nem téveszti szem elől a jelen év folytán tartandó választásokat, a törvényhozóiestbe. Sőt ellenkezőleg azt mondhatni, miszerint e pillanatban benn semmi oly fontos rendszabályhoz nem nyúlnak, minek ezen fontos működésre történhető hatását előbb éretten meg nem fontolták. A trónbeszédtől kezdve le a börze árkeleti czédulájáig szigorúan megvizsgálják a köz­vélemény minden hullámzatát, mit azáltal előidéz­nek, s ezután számítják föl középszámát a megvá­lasztható derék és jól fegyelmezett bonapartisták­­nak, s ha egy biztos, tömör, vakon engedelmes­kedő többséget szerezhetnek, akkor a kormány is örömest látná, ha az előbbi korszakból bár­mely nagy nevek, bármely ellenzéki töredékből való parl­amenti notabilitások egy, szám szerint csekélyebb ellenzéket képezenének, így egy kis kovász jőne a savanyú tésztába, s ezt végül mégis úgy lehetne összegyúrni, mint akarják. A kormány értelmében leendő választások szerencsés kimenete­lére nézve még annyi eventualitás van tekintetbe veendő, hogy az időpontot még meghatározni nem lehet. Az aratás eredménye, a falusi nép elkészíté­sében döntőleg fog hatni. A jövő aratást illető több vagy kevésbbé kedvező kilátások fogják hát eldön­teni, hogy a választás azelőtt vagy után történjék meg. Az ellenpártok tervéről semmit sem hallhatni, s igen természetesen; a hadjárat nehéz, és az ebben ép oly hatalmas, mint ravasz. Az angol lapok,Louis Blanc választási nyilat­­kozványát közlik. Ő is, mint L e d r u-B o 11 i n a vá­lasztásokban való részvétel mellett nyilatkozik. A „Pays“ ma a Cowley lord és Feruk khán közti alkudozás eredményével foglalkozik. Ha az ügy­forma szerint elintézésig nem jutott is, a viszályt kiegyenlítettnek tekinthetni. Ő u s e 1 e y ezredes, az itt megállapított kiegyenlítési tervvel, melynek szer­kesztésében szorgalmasan részt vett, ma Londonba indul, s nem kétkedhetni, hogy azt ott elfogadják, s azután a parliamentben azonnal jelentendik. Páris, febr. 24. Ki a Páris utczaini életet vasár­naptól fogva főleg pedig ma vizsgálta, s azután a ha­tóságoknak az ország állapotáról való tudósításait olvassa, csodálkozva kérdezendi : hol van hát a nyo­mor, az éhség? Bizonynyal olyanok is vannak, kik a látszatot valóság gyanánt veszik. Kevéssé jóhiszemű szellemek azonban azt fogják állítani, hogy ezen má­mor csak mesterkélt. Az ember átalán véve mindig azután vágyódik főleg, mi tőle a legmeszszebb van, mennél kevesebbet keres a munkás, s minél mélyeb­ben sülyed a nyomorba, annál szorgalmasabban lá­togatja a korcsmákat és tánczteremeket. — Ha ma a párisi nagy zálogház könyveit felütnék , ér­dekes tanulmányozást tehetnénk. — Bizonynyal úgy találnék, hogy három nap óta húszszor több dunyhát, szőrzsákot s ümeget, mint arany órát és ezüst kanalat tettek be. A mulatság ezúttal valamivel élénkebb, mivel az idő szép. De hogy oly gondtalan volna mint előbb, kétségbe kell vonni. Hajdan, még a restauratio alatt is a farsangi bolondoknak sokat elnéztek. Politika és politikus minden ki volt téve a harlekinde ganyjának. Most már nemrigy megy dolog. A nyilvános jellemmel és állapotokra való legártat­lanabb czélzások is szigorúan meg vannak tiltva. En­nek következménye az, hogy a farsangi bohóczok közönséges helyekre menekültek, hol az erkölcsi­­séget nem igen veszik tekintetbe. ESTI POSTA, Pest, febr. 28. Tájékozó czikkünk részletesebben szólván a nap legérdekesb két kérdéséről, úgymint a perzsa és a chinai ügyekről,— hátra van még meg­megemlékeznünk, mint még szintén elég fontosról, a neuschateli kérdésről. Erre vonatkozólag párisi tudósítások nyomán azt jelentettük ugyan, hogy a viszály tökéletesen ki van egyenlítve; most azonban látjuk, hogy a dolog még nincs annyira, holott a „N. Pr. Ztg.“ maga is úgy nyilatkozik, hogy még a kü­lönféle előleges kérdések közöl csak azt az egyet oldották meg, h­o­l fog a később bekövetkezendő értekezlet tartatni, a többi kérdés pedig még mind függőben van. Ha már ezen lap is így adja elő a dolog állását, bizonyosan több fontosságot leszünk hajlandók tulajdonítani a svájczi lapok aggasztó nyi­latkozatainak, így a lausannei újságnak ezt írják Párisból: „Úgy látszik, hogy a neuschateli ügy itt néhány nap óta roszra fordul. Minden, a­mit hallunk, azon hitre jogosít, hogy a március 1-jére kitűzött ér­tekezleteket egy héttel későbbre halasztják, sőt jó forrás után azt is tudom, hogy ezen értekezletek most már nem csupán egyes pontokra fognak szorítkozni, mint remélték, de alapkérdésekre is, melyekben pe­dig bizonyosan nehezebb lesz egyetértést eszközölni.“­­ Az angol-perzsa viszály kiegyenlítése felőli hí­reket, a „Times“ párisi tudósítója is megerősíti. „A perzsa ügy végleges kiegyenlítését, írja e tudósító, annyiszor jelentették már és vonták ismét kétségbe, hogy tanácsos csak elővigyázattal beszélni felőle. — Megint azt állítják, hogy teljes kilátás van oly ki­egyenlítésre, mely mindkét felet kielégíti. — Ha a velem közlött tudósításoknak hitelt adhatok, oly kedvező fordulatot von a dolog az utóbbi pár nap alatt, hogy febr. 24-ken a vitás pontokra vonatkozó­lag már egyezmény-javaslatot küldtek Londonba. — Hir szerint Ouseley ezredes vitte meg. Ormus és Karrak szigetet az angoloknak engedik , kik az­tán oda hagyják Abusirt, míg a perzsák He­­ratból szintén kivonulnak. — A sah miniszter­elnöke elbocsátását Anglia nem követeli, s azon követeléséhez sem ragaszkodik , mint fogadják Teheránban Murray urat. Ez utóbbi követelést sérel­mesnek tartották a sah méltóságára nézve. Azt is hozzá­teszik, hogy angol consulatusok lesznek min­denütt, a­hol orosz consulságok vannak. Mindenről pontosan nem kezeskedik a tudósító, de hogy egyez­mény jött létre valószínű. Természetesen az angol kormánytól függ a helybenhagyás. — A febr. 24-ki felsőházi ülésben 1. Derby a chinai ügyben már bejelentett indítványát elő­adja. Mint a gyönge védője lép föl, úgymod , az erő­sebb ellen, a gyönge barbarismust védi a civilisatio elnyomása ellen. Pusztán jogi esetnek tekinti a kérdést, s az ülést részrehajlatlan bíróságnak. A hosz­­szas békés kereskedési viszonyokat véres háború szakítá félbe hadüzenet nélkül. Igazolja a kormány ügyvivőit a szerződménynyel kezében, ha tudja. A kék könyvből nem igazolhatni őket, s ha a kormány hongkongi és cantoni hivatalnokait védelme alá fogja, őt is sújtaná a ház kárhoztatása. Részéről a hivatalos adatok nyomán mondja ki rá ez ítéletet. Az Arrow nem brit hajó volt, hanem chinai, melyet nem rég vettek el a tengeri rablóktól, s a chinaiak aztán egy hongkongi chinai lakosnak adták el. Azon gyarmati rendelet, mely szerint e chinai jármű an­gol hajóvá lön változtatva, már magában visszaélés, mely a csempészet előmozdítása végett nagyon is gyakori. Az Arrownak nem volt j­oga brit lobogót tűzni. Engedélye már lejárt. S a­mi a Cantonba be­menetelt illeti : e jog nem az 1842-ki szerződményen alapszik, hanem Keing biztos 1847-ki ígéretén, mely­nek teljesítését az angol kormány 1849-ben nem tartj­ahajtandónak. Leghevesebben megtámadta szó­nok különösen Dr. Bowringot. Felfuvalkodott pe­dánsnak mondá­tt, mint a­ki azon rögeszmét vette fejébe, hogy neki meg kell nyitnia Cantont. Semmi más érdekre nem gondolt saját hivatali méltóságán kívül. Bombáztatott,­ hogy ünnepélyes fogadtatást eszközöljön ki. Az ellenségeskedés megkezdése Grey 1849-ki utasításába ütközik, mely most is fenáll; minélfogva a ceyloni kormányzónak is meg kelle tagadnia a seregküldést. Az amerikaiak hason­­körülmények közt több mérséklettel jártak el, mint a philantrop tudor. A házat fölhívja szónok, ítéljen e keresztyéntelen eljárás fölött, védje a korona had­üzeneti jogát. E három óráig tartott szenvedélyes be­szédre lord Clarendon felelt. Más színben tün­tette föl a tényeket. Védi a gyarmati rendeletet, mely a chinai hajókat naturalizálja, mint törvényest, czél­­szerűt, s azt állítja, hogy a kormánynak most ki kell küzdenie a bejuttatást Cantonba szintúgy, a­mint be­jutott más kikötőkbe. Vádolják sir J. B­o­w­r­i­n­g­o­t, hogy a maga fejétől lépett föl, nem várva utasítást Londonból. Sir J. D­a­v­i­s , ugyanazt tette s lord Palmerston 1843-ban megdicsérte őt. Ha Chi­­nában azt hallanák, hogy az angolok fölhagy­nak azon rendszerrel, melyre a körülmények ha­talma kényszerité őket , akkor az angolnak nem marad egyéb hátra, mint eltagadni nemzetiségét s a franczia és amerikai lobogó utalma alá adni magát. (Halljuk !) Adjanak a chinaiaknak minden sértés után 4—5 hónapnyi határidőt, s valahány­szor elégtételről lesz szó, szemökbe nevetnek az angoloknak. Indítványozza ez okból, vessék el a lor­dok azon indítványt, mely ő felsége hivatalnokainak megkötvén kezeit, megalázza a brit nemzetiséget és megrontja a chinai kereskedést. (Tetszés.) Lord Lyndhurst pártolja Derby indítványát; a lord kanczellár pedig oly szellemben szól, mint lord Clarendon. Több szónok beszéde után, gróf Car­­n­a­r­o­w indítványára éjfél előtt elhalasztották a vi­tákat. — Angliába­n. hó 16-ikáról Gibraltárból érkezett hír szerint a spanyol kormány Mahonnál állomáso­zott hajóhadát Cadixba rendelte, hol a Mexico ellen indulandó expeditiohoz fog csatlakozni. Ex expedi­­tiot annyira siettetik, hogy a „II. Isabella“ nevét viselő korvett, mely épen Mahonba akart indulni ellenparancsot vett. Parancsot kaptak még a készen­­állásra, „Francisco“ sorhajó és „Berenguela“ csavar - fregát s „Santa-Tereza“, „Isabel-Franciska“ naszá­dok. 8000 emberre teszik azon csapat számát, mely Kubába megy erősítésül. Ezen részlegeket a „Con­­tribuente“ kadixi lap adja. — Ha némely híreknek hitelt lehet adni, a spa­nyol kabinet tagjai egymáshoz napról napra jobban közelednek. Jelenleg a minisztérium legfőbb gondja a budget. — A tartományokból beérkezett hírek sze­rint a conservativek nagy többségben lesznek a cortes­­követek választásánál. — Páris­ból, febr. 25-ről írják: D­a n­i­­­o, monte­negrói vladika, kinek ideérkeztét nem sokára bekö­­vetkezendőnek jelentik, látogatásának más czélja mellett azt is akarja, hogy a franczia kormány neki hasonló érdijt adjon ahhoz, minőt a montenegrói vladikák évekiglen húztak Oroszországtól. — Tegnap fényes tánczvigalom volt Mathilde herczegnőnél. Porozott imperiale-ja s fekete, gyé­mántokkal hímzett, az éjt ábrázoló öltönye volt. Wa­le­w­s­k­i grófot mazurkára csábították, pedig e tánczot nem igen illőnek lárták egy külügyi minisz­terhez. A császár és császárné is jelen volt e táncf­­vigalmon. — A „Siécle“ ma második megintést kapott „La ses­sion“ czímű, s a lap titkára által aláírt czikksor mi­att. Ezen rendszabály nagy sensatiot okozott Páris­­ban. A „Siécle“ az egyetlen lap, mely ma nem jelent meg. Minthogy irodája febr. 24-kén zárva volt, kö­vetkezőleg 25-kén meg nem jelenhetett. — Aixben, febr. 21-kén komoly lázadás tört ki az ottani szép­művészeti és kézművesi iskolában. — Csendőrség­ és katonaságnak kellett beavatkozni. Az alispány az iskolába ment, hol az igazgatóval együtt a legszigorúbb rendszabályokhoz nyúlt. Har­­mincz legcompromitáltabb tanulót elfogtak s bör­tönbe zártak. — A porosz követkamra 25-ki ülésében bevégezte a vitát a házassági elválást tárgyazó törvény fe­lett. A törvény ellen szól még Rohden követ (kath.), a mellett pedig Berg, Mathis követ s az igazság­ügyminiszter. Ezután részletes vitatásra mentek át. Az 1. §-t, melynek egyes pontjait rendre vették, a megvitatás után ily alakban fogadták el . A követ­kezendő eddig érvényes elválási okok ezennel meg­szűnnek : 1) a kölcsönös beleegyezés; 2) mély és megrögzött ellenszenv ; 3) csak gyanús viszony, mely *

Next