Pesti Napló, 1857. május (8. évfolyam, 2187-2212. szám)
1857-05-01 / 2187. szám
lébb is legkegyelmesebben visszahelyezni, s igy presbyteri hatóságaink törvényszerű kiegészítése után az eddigi törvények és gyakorlat szerinti képviseleti alakban összehívandó zsinat tartását lehetővé tenni s arra kegyelmes engedélyt adni, hogy abban eddigi kanonainkból hitelveink alapján, a tartozó tisztelettel fogadott törvénytervnek is figyelembevételével egyházi szerkezetünket nem megváltoztatva, de csak tökéletesítve rendezhessük s egyszersmind iskoláinkat is, melyek egyházi létünknek életgyökerei s ezzel minden körülmények közt folyvást elvárhatlanul összefüggöttek az 179%-ki 26-ik törvényczikk 5-ik §-a értelmében magunk szervezhessük, s ekképen lelkiismeretünket az egyházi és iskolai élet tekintetében megnyugtathassuk. Minek folytán az iskolaügyet illető kérelmünket tisztábban kifejezni óhajtván, esedezünk, méltóztassék legkegyelmesebben megengedni, hogy addig is, míg tartandó zsinat által egyházi és iskolai ügyeink végelintézését eszközölhetnők, mi iskoláink felett az 1798-iki 26-ik törvényczikk 5-ik a értelmében a mindenkor tisztelettel fogadott felsőbb felügyelet mellett autonomius törvényszerű testületeink által magunk rendelkezhessünk, a többször idézett törvénytől eltérő megszorítások alól felmentessünk, és hogy ily értelemben rendezendő iskoláink státusérvényességgel bírjanak. Ennek következtében a superintendentiáknak mind a zsinattartást mind az iskolákat és jelesen a nemzeti nyelvet illetőleg általános érdekű közhajtást kifejező folyamodványaikat alázatosan benyújtani és cs. k. Felséged atyai legmagasb kegyelmébe ajánlani bátorkodunk. Kik egyébiránt buzgó könyörgésünkben kérvén az Istent a királyok királyát, mennyei atyánkat, hogy Felségednek és egész császári királyi uralkodó Házának hosszú boldog életet és dicsőséges országlást engedjen, egész hitfelekezetünket és magunkat cs. kir. Ap. Felséged legmagasb kegyelmébe alattvalói hódolattal ajánljuk. A császári királyi Apostoli Felsége e beszédet végig hallgatván, legkegyelmesebben igy válaszolt: Kérelmeiket figyelmesen megfontontolván, látni fogom, mennyire teljesithetem kivánságaikat. Legyenek meggyőződve , hogy Én hely. hitvallású alattvalóimnak csak javát kívánom; ellenben elvárom, hogy Önök is Nékem igaz bizodalommal és hiú ragaszkodással megfelelnek. PESTI NAPLÓ. Pest, május 1. A „Gazd. L.“ban Szontagh Gusztáv úr a medardvásári kiállításra, a köztelken tett nagy előkészületeket előre bocsátván, e figyelemre méltó sorokat írja, melyeket átvenni szükségesnek látjuk : „Végig pillantván az épen készülő, egyszerű de czélszerűségekben annál diszesebb termeken , egy aggodalom szállta meg keblemet : küldenek-e elegendő terményt, kivált a mi fő, gabonát, e termek czélnak megfelelő fölszerelésére ? Ezt gondoltam , s nem ok nélkül, mert minap egy ismerősömet megszólítván : küldene búzát, azt nyertem feleletül : minek ? hiszen ez mindenkinek van ! De küldök kétfejű borjút, ez senkinek sincs. .................Nem , uraim ! gazdasági kiállítás nem ritkaság s csoda dolgok kiállítása : nem azt akarjuk látni, a mi ritka, a mi nincs, hanem a mi van , kivált a mi bőségben van; kiállításunk legyen hü tükre s tolmácsa országos terményeinknek, s hogy az lehessen, küldjék hazánkfiai kivált azt, a mivel bővelkednek; tehát az alföld kivált szép, kitűnő búzát, ha van , ha pedig csak középszerű termett, azt is , mert hisz épen ez képezi azon nagy tömeget, mely felesleges mennyiségében a kereskedés s kivitel tárgyává válik , melyet tehát a közönséggel megismertetni a gazdának érdekében áll. A gabonaszállitás úgyis legkevesebb alkalmatlansággal jár. ... A beküldött könnyen eltartható terményekből pedig, egy részt viszszatartván, a Gazd. Egyesület a magyarországi termények teljes gyűjteményét állíthatná fel. — Felsőbb rendelet következtében a magyarországi és erdélyi dohány válfajok is, és pedig teljes öszszeségben ki fognak állíttatni, minden válfaj két csomóban. Ez oly mustragyüjtemény leend, mely a két magyarhon öszszes dohánytermesztését teljességben fogja képviselni. . . .“ * A Szent-István-társulat választmánya ápril 30-kán tartott havi ülésében az idei nagy gyűlés megtartását jövő jun. 9 -ére határozta. Hódoló tisztelkedését a cs. k. Apostoli Fölségénél, a Fölséges császári pár Pesten másodszori mulatása alkalmával, bibornok primás ő emja vagy ő emja akadályoztatása esetében gr. Károlyi István ősliga vezetése alatt testületieg teendi. A választmány boldogult Somogyi Alajos volt társulati igazgató iránti kegyeletét az által tanussta, hogy dr. Majer István iskolai igazgató úr fölhívására az ülés alatt 90 pártot tett össze, hogy az elhunyt számára síremlék emeltessék. A társulati ügynökség jelentéséből megérte a választmány, hogy ápril hó folyama alatt 7 alapító és 38 rendes tag lépett a társulatba. A társulat a budai főgymnasiumnak és a bécsi cs. k. egyetemes kórháznak nagyobb számú könyveket ajándékozott. A bevétel martius hóban 3,107 frt 54 krt tett. Eladatott aprilhóban 1,838 példány könyv és 3364 darab kép. — A „Kol. K.“ írja : „A kolozsvári kereskedelmi és iparkamra, valamint az erdélyi gazdasági egyesület által a bécsi és pesti kiállitásra szánt terményeket f. hó 23-dikán indították útnak. E czikkek állanak különböző fajú borokból , tiszta búzából, lóhermagból, mézből és viaszból. A készített élelmiszerek : különféle füstölt hús , szeszek, és mozolált selyem is. Mint a „K. K.“ értesül, e czikkek kiállításával Bécsben dr. Gajzágó László és ottani kereskedő Szongott János van megbízva. — Az erdélyi muzeum-egyletnek újabban a következők tettek nagyobb ajánlatokat : b. Józsika Géza, gr. Bethlen Oliver , gr. Bethlen Oliverné , gr. Bethlen Lajos , Barcsai Sándor , b. Bornemisza Albert 500—500 pftot; b. Stipsicsné , özv. Barcsai Ádámné 200—200 pftot, Barcsai Albert , Gyújtó Lajos , Horváth János , Lázár Pál, Földvári Zsuzsánna , Lázár Mihály 100—100 pftot. Ezenkívül számosan vettek rendes részvényt s tettek kisebb ajánlatot. — Nápolyban nagy aggodalommal várják minden órán a Vesuv kitörését, mely egész télen át nyugtalan volt. — Párisban közelebbről Ristori asszony számára Montanelli, ki mint tudjuk, Legouvé „Medea“-ját igen szépen fordította olaszra , egy új eredeti tragoediát irt. Mind a tragoedia , mind a hősnő magasztalásával telvek a párisi „Feuilleton“ ok. Jules Janin , Theophil Gauthier vetélkednek a rendkívüli hatás ragyogó leírásában. Az új tragmad LEVELEZÉSEK. Szabadka, ápril 23. (Szeged-szabadkai vasút. A küldöttség jelenésének befejezése.) Az egész ügyben, csekély nézetünk szerint, még azon egy körülmény kíván felvilágosítást, hogy azon nem várt esetre, ha a vasút minden emberi számítást meghiúsítva, némely első években épen nem jövedelmezne, a tariffa fölemelése s a kölcsön kieszközlése szintén nem sikerülne, s a státuskötelezvényeknek 20.000 pontra menő kamatai a hiány fedezéséül elegendők nem lennének, s a város a bajmaki és csantavéri uradalmi plágák jövedelmei nagy részét is kénytelnék a hiányzandó kamatpótlékra fordítani, miután ezen prágai árenda-jövedelemmel a város rendes költségeit fedezi, miből pótolandja majdan ezeket? megjegyezni bátorkodunk , hogyha a vasútépítés még az idén megkezdetnék s jövő évben teljesen elkészülne, s a forgalomnak már 1858-ik végén, vagy 1859 elején átadatnék, a kamatpótlás kérdése 1860 dik év eleje előtt föl nem merülhet; addig azonban már a városnak Bajmakon, Csantavéren és Sándorban is a közlegelő elkülönözéséből eredendő részlete, és pedig pihent ulföld birtokában leend, mely nagy haszonbéri jövedelmet adand ; akkorra, sőt már 1859. augustus végével az álladalmi kölcsön teljesen le lészen fizetve s ennek fennlévő külön alapja a város rendelkezésére álland akkép, hogy a város ezekből előre is már vasúti pénzalapot képezhet, s 1860-ig a város, a kincstárnál még a Bácsmegye részére tett katonatartásból eredő követelését tisztába hozandja úgy, hogy minden lehető hiány a város jövedelmezésében teljesen, vagy legalább legnagyobb részében pótolva lészen. Ezek előbocsátása után úgy hiszszük, nincs lehetőségi eset, nincs nyomasztó körülmény, mely ezen kamatbiztosítási elvállalásra nézve előfordulhatna, oldjuk meg tehát a vasút kérdését akkép, hogy városunk jelenjét s főleg jövendőjét ne nehezítsük, s legyünk azon, hogy városunk jelen nyomasztó helyzetéből kilépjen s természeti ereje s adományai, különösen nagy terjedelmű földmivelési állása kellő kifejlésével a jólétnek azon fokára jusson, melyre hivatva van, s mely városunkra nézve örökre nézve lenne, ha most az ország többi részeitől, melyek vasutakkal el leendnek látva, elmaradna ; a legnagyobb kárt pedig a földbirtokos s földmivelő osztály szenvedné, mert miután gabonánkkal minőségre nézve jelesen a bánsági s tiszai búzától 4—5, sőt 6 fonttal hátrább állunk, ha most még a közlekedésre nézve a vasútállomási árakból 20—25 percenttel hátrább maradandunk, kétségtelen, hogy azokkal a versenyt nemcsak ki nem állandjuk,de sülyedésünk annyira menend, hogy a közadót is, minden termesztményi bőségünk mellett is elviselni képesek nem leendünk, mint ennek esete már jelenleg is a közlekedés hiányából folyólag érezhetően mutatkozni kezd városunkban ; de mikép is lehetne ez máskép ? miután ez évi martius hóban is tapasztaltuk, hogy azon dia tárgya Plutarchból van véve, melyet a nagy Cornellie is feldolgozott. Bármily nagy bámulója Jules Janin Corneillenek, elismeri, hogy Montanelli jobban fogta fel a megadott tárgyat. Ha magyarra fordítják , figyelmeztetni fogjuk a közönségét, hogy „Cama“t , ne Czammának , han Kammának olvassa. (A szinlap az egyes c-t használja.) — Kastner Róza ka, ki a műérték s a közönség nagy tetszését vivta ki nálunk is, holnap déli 12 órakor Lloyd társulat termében harmadik hangversenyét rendezendi, mely a k. a. gyönyörű játéko s igen érdekes programmja mellett még azon vonzerővel is birond, hogy jövedelem harmadrészét a t. művésznő a pesti jótékony nőegylet javára ajánlá fel. A programra következő 1. Nagy sonata Beethoventől, előadják Ridley Kohner s a versenyzőnő. 2. Rond capricius Mendelssohntól előadva a hangversenyadó művésznő által. 3. Chopin gyászindulója és Händel változatai. 4. Liszt magyar roham indultja, mind a hangversenyadó által előadva. A hangversenyben Bulyovszkyné a. is résztveend Müller úr (a német szinház tagja) Saphirnak nagy tetszéssel fogadott humoristikus költeményét a világ végéről adandja elő. Az énekrészt egyik kedveltebb tagja nemzeti szinháznak adandja elő. — A cs. kir. államvaspálya-társaság közhírré tette, „Pr. Ztg.“ egy hirdetésében, hogy május 4-én kezdve Pozsonyból mindennap külön, rendkívüli vonat fog indulni reggeli 8 óra 30 perczkor, s délután 2 óra 36 perczkor fog Pestre érkezni. Mintegy háromnegyed órával előbb érkezik minden közbeneső állomáshoz mint a bécs pesti I. sz. személyvonat, s minden állomásnál fog utasokat venni fel. Nemzeti színház. Ápr. 29-kén harmadszor : Nem meghalt, eredeti vígjáték 3 felv. Irta Kövér Lajos. — Teréz szerepében Fáncsy I. szerepelt s ismét jeleit adta azon haladásnak, melyről közelebbről szóltunk. Játéka és szavalása biztosabb, határozottabb kezd lenni. A hangreszketés s a siránkozó szavalástól reméljük, el fog szokni.Másfelől figyelmeztetjük, hogy a kitöréseknél hangját sohase erőltesse megannyira, amennyire képes. Inkább kevesebb legyen kifejezve , semmint az erőlködés által a hatás egészen elveszszen. Aztán a hangsúlyozást kérjük ne tanulja a színpadon, ott rész mestereket talál A hangsúly helytelen alkalmazása, még mindig egyik hibája színészeink nagyobb részének. (A tegnapi előadást illetőleg Felekit kiveszszük ) „Ez nem lovagiasság“. E mondatban s ehhez hasonló tagadókban a hangnyomat a nem-en van. Senki sem mondja úgy , mint Fáncsi I. mondá. Az előadás a kielégitőbbek közé tartozott, — közönség igen csekély számmal — Ma adatik : Divathidgyek. Vígjáték 5 felv. Irta ifj. Dumas. Fordította Fereki Miklós. HIVATALOS. Ő cs. k. Apostoli Felsége báró Prónay Gábort cs. k. kamarási méltósággal legkegyelmesebben felruházni méltóztatott. A belügyminiszter egyetértésben az igazságügyminiszterrel Békessy Károly szolgabiró hivatali segédet, szolgabiróvá egy vegyes szolgabiróhivatalnál a nagyváradi közigazgatási területen kinevezte. Az igazságügyminiszter Major István szolgabiróhivatali tollnokot Szánthón, törvényszéki segéddé a s.a.újhelyi megyetörvényszéknél, és Torna András szolgabiróhivatali tollnokot, törvényszéki segéddé a beregszászi megyetörvényszéknél, továbbá Klug Ferencz ideiglenes törvényszéki segédet, végleges törvényszéki segéddé eddigi szolgálati helyén meghagyatás mellett kinevezte. kukoricza köble (2 pozsonyi most már ausztriai mérő), mely Szabadkán 6 'váltóúton vétetett meg, az üzérkedő fuvarosok által Szegeden 8 fton v. adatott el; itt tehát a közlekedés hiánya 25 percenttel rövidítette meg a termesztőt, holott vasúti összeköttetés mellett a szegedi s szabadkai piaczok között mérőnként (83—84 font) 4—5 kmnál pengőben nagyobb differentia nem lehetne. A többi hasznokat, melyeket a vasút eredményezni fog, nem kívánjuk elősorolni, mert ezeket már az eddigi választmányi munkálatokból is ismeri a közönség, csak egész általánosságban jegyezzük meg, hogy csak a fuvarbeli különbség, melyet városunk a tengelyein közlekedés nehézségei a jó utak hiánya miatt csupán a gabonában szenved, évenkint mintegy 230,000 pstra megyen, mely egyenesen s egyedül a földbirtokos s földmivelő osztály, közvetve pedig némi kivétellel az egész város kára. Városunk kiáltó érdekében tehát véleményes jelentésünket azzal zárjuk , hogy a tisztelt tanács s képviselő testület a czímzett vasúti társulat által kívánt 50/1„ kamatbiztosítást javaslatunk értelmében városunk jövendőre biztosítása tekintetéből elfogadni, s ezen végzését az összes bizottmányi s vasúti előmunkálatokkal együtt a felsőbb kegyes jóváhagyás kinyerése végett a tisztelt kerületi hatóságnak s általa a magas cs. k. helytartóságnak haladék nélkül hathatós felírás s kérelemmel felterjeszteni méltóztassék, hogy igy az ajánlat a remélt felsőbb k. jóváhagyással együtt a vasúttársaságnak jövő máj. hóban tartandó generális gyűlésére fölterjesztessék. Költ Szabadkán, apr. 11. 1857. Zomborcsevics Ferencz és Gering Vincze.“ E véleményes jelentés értelmében mondatván ki a határozat, nincs kétségünk arról, hogy ahhoz a felsőbbség jóváhagyását is megnyerendjük; hanem mig ezt elnyernők, szükségesnek látnók az érdeklett jelentésnek kinyomatását s annak itten leendő szétoszlatását eszközöltetni; mert bármily csekélyek is az ellenvetések s félelmek e nagyobb vállalatunk ellenében, szükséges azokat a jelentés megnyugtató szavaival felvilágosítani annál is inkább, minthogy a gondolkozni szeretők sértők tömege kevesebb lévén, az könnyebben is tévútra vezethető bármily tiszta (?) szándék vezérelte, de hibás ügyismeret s szeretet által. A. J. KÜLFÖLD. Angolország. — Formosa szigete, melyen tar szerint az angolok meg akarnak telepedni, A mog átellenében fekszik. — A szárazföldtől egy Fu-kian nevű, 20 német mértfölnyi széességei tengercsatorna választja el. — A sziget Fu-kian tartományhoz tartozik, melynek fővárosa Fu-cseu-fu. E tartomány délről Kuang-tunk-gal határos, melynek fővárosa Kanton. Formosa szigetének hossza 54, ott hol legszélesebb , szélessége 16 német mértföld. Egész felülete mintegy 1000 négyszög ml. Tényleg csak nyugati részét bírják a chinaiak. Ebben fekszik a főváros Thai-van-fu 50,000 akossal. A sziget keleti részét lakók független emberek. A most említett fővárosban rendesen 12 ezernyi chinai őrség fekszik. A pekingi udvar elejétől fogva igen fontosnak tartotta e sziget leírását. 1683- ban hódította meg a benszülöttekkel folytatott véres küzdelem után. A közelebbi évek alatt erős s csak nagy nehezen elfojtott lázadások törtek ki. Az angooknak nem fog sok bajába kerülnie mind katonai, mind kereskedelmi szempontból fontos szigetet hatalmuk alá hajtani, mely a fekete theát termő vidéknek is épen átellenében fekszik. — Francziaország. A „Constitutionne” czikke dunai fejedelemségek tárgyában. (A czikk bevezetését tegnapi esti postánkban közi ittuk, azonban az a javítás közben elkövetett elnézés miatt hibásan közöltetvén, e bevezetést is adjuk.) „E pillanatban készülnek Moldova és Oláhországban a divánok azon tagjainak választásához, kik a népségnek a fejedelemségnek jövendő és végérvényes szervezetét illető kivonatait formulázandják. Ezen választás, minek szabadságát szerencsétlenül akadályozni igyekeznek, első lépcsője ezen elvitázhatlan fontosságú s európai érdekk operatiok összeségének, minthogy azok döntő hatást gyakorolandanak egy ország jövőjére, mely országból jelenleg korlátot akarnak csinálni Oroszország eshető merényei ellen. " Valóban ebben áll a fejedelemségek kérdése. „Miként lehet ezen czélt elérni ? Csak egy eszköz által juthatunk reá, tudniillik, ha a fejedelemségekből Belgium-formát csinálunk a Duna mellett, egy nemzeti államot, mely magában is lehető erős legyen, s melynek függetlensége nagyobb biztosság végett a nagyhatalmak együttleges biztosítéka alá lesz helyezve. Egyszersmind számításba veendő itt a fejedelemségeknek Törökország irányában való állása, melyet nem lehet megfosztani azok fölötti souverain jogaitól, így hasonság, ha nem is azonosság létezik Belgium és a fejedelemségek szerepe közt az európai súlyegyenben. „A fejedelemségek politikai, közigazgatási és kormányzati egyesítésének előnyét mostanság annyit vitatták, hogy fölösleges volna arra visszatérni. Végre maga Törökország is fölfogni látszik, mint egyszer fölfogta, hogy az egyesítés érdekében áll, s hogy mindaz, mi a fejedelemségeket erősíti, őt magát erősíti Oroszország ellen. Különösen méltányolni látszik a franczia kormánynak és oly önzéstelen mint világos politikáját. „Mi a nép kívánságát illeti, az nem látszik kétségesnek. Igen jól fölfogja, hogy mit nyerend erőben függetlenségben s virágzásban a kormány szervezetét, az ország képviseletét s területének védelmét, valamint a postaszolgálatot, vámtörvényhozást és külkereskedelmet magába foglaló egyesítés által. Az egyesítés valóban egy hatályos, nyilvános nemzeti életet alkotand a fejedelemségekben, mi Moldvában és Oláhországban az anyagi és erkölcsi haladás folyamát fogja megjavítani. Egyetlen központi hatalom, egyetlen kincstár, egyetlen nemzeti képviselet által a közigazgatási és pénzügyi reformok könnyebbek, gyorsabbak lesznek, a közlekedési utak gyorsabban megnyílnak, a földmivelés sebesebben javul, a kereskedelem gazdagabban fejlődik ki, az ország végre könnyebben gazdagodik és polgárosul, mivel tevékenységének köre nagyobb s maga a tevékenység öszpontositva leend. „Végre ha a moldvánok és oláhok csak egy népet képzendenek s csak egy hadseregük lesz, akkor nem lesznek többé kitéve azon folytonos becsapásoknak, melyek őket mostanáig a feloszlás állapotában járták. „A fejedelemségek egyesítése ugyan nem oldja meg mindazon feladatokat, melyek a divánokban fölmerülendnek, s a választó bizottmányokban már fölmerültek, mely bizottmányok programmja szükségkép ezen alappontból indul ki. Az unió csak alapja a fölállítandó épületnek — nem az épület maga. Ezen oly sokáig oly roszul kormányzott és védett országban eleintén csaknem minden szervezendő : igen, az igazságszolgáltatás, pénzügy, közoktatás, hadügy, birtok, vám, posta, igen mindaz, mi egy nép anyagi életét képezi. Ez azonban az idő műve és a kormány feladata leend. Mindenekelőtt egy előleges kérdés vetődik föl : Minő leend a kormány ? „E pontban Oláhország nem hasonlítható Belgiumhoz, mert Belgium teljesen független állam, melynek Európa közepében tökéletesen saját élete van, míg Oláhország Törökország fensőségét,souzerainitását elismeri, melyhez kapcsolva is marad. Ezen külön helyzet szükségkép befolyást gyakorland Oláhország kormányának beszervezésére, hol hagyományok és emlékek vannak, melyeket méltányosan tekintetbe kell venni. Ha a capitulatiók végrehajtottak is, voltak mégis mindig nemzeti gyűlések és benszülött fejedelmek. „Valóban, minden vidéki program a nemzeti képviselet behozatalát követeli, a fejedelemségek egyesítése, s egy központi, s Törökország irányában, benső tevékenységét illetőleg szabadabb komoly alakításával. Egyszersmind mindenik azt kívánja, hogy a kormány feje örökös legyen, mivel csak az örökösödés kezeskedhetik oly eredményekért, mik állandóságot kívánnak az erőfeszítésekben, melyeket meg kell tenni, hogy Oláhországot hosszas sorvadásából fölemeljük. „A hatalom öröködése kétségtelen erő, mi többet használ a nemzetnek, mint az államfőnek. Ezen elv fölállítása főkép oly országban látszik különösen szükségesnek, hol minden szervezendő. Mindent el kell abból távolítani, mi a változandóság szellemét segíthetné elő, mert csak az eszmékben való állandósággal és a cselekvésben való kitartással alkotunk. Ezen állandóság az eszmékben s kitartás a cselekvésben valóban könnyebb leend a hatalomnak egy családban való öröködési rendszerénél fogva, melyből az idő majd nemzeti dynastiát alkotand. „Ennyiben a Porta souzerainitási joga semmiben sem lesz megsértve, s nem látjuk be, hogy mi legitim és komoly ellenvetést tehetne a programm ellen, ha, mint látszik, a divánok a mellett nyiatkoznak. Ez talán nem is lenne az eset, ha Oláhországért annyit akarnának tenni, mennyit régibb Belgium és Görögországért tettek, midőn az ország élére egy külföldi családból származott fejedelmet állisouveraintottak. „Mindenesetre csak az értekezletet illeti az ily kérdés megoldása, melyet a párisi kötés a dunai fejedelemségek jövendő szervezete fölötti végérvényes döntéssel bízott meg. E szerint legalább elsietett dolog annak a választói programaiban való megpendítése. E pillanatban Jassy és Bukarestben csak egy a teendő : csenddel végrehajtani a divánok választását s azokban az unió elvét illetőleg túlsúlyt szerezni. A többi aztán önként következik.“ Paris, ápril 26. Berni legújabb tudósítások mindnyájan igen kedvezőleg hangzanak a hatalmak kiegyenlítési javaslatának a szövetségtanács részéről történt fogadtatásáról. Remélik, hogy Poroszország is elfogadja azt, s így bizton várják ezen kérdés nem sokára leendő megoldatását, mi annyi bajt okozott a diplomatiának. Dr. Conneau és neje visszatértek Arenenbergre tett kirándulásukból. Visconti (a milánói), a császárnak egyik régibb barátja, kire bízta ez az arenenbergi kastély kormányzatát, hasonlókép Párisban van jelenleg. A császár nagyon szeretné ezen régi menhelyét meglátogatni, de alkalmasint nem fogja módját ejthetni. A moulinsi püspök ügyeiről mélyen hallgatnak. Úgy látszik, hogy a kormány lépése a tiltakozmányt illetőleg, csupán formaság tekintetéből történt. A lapoknak meg van tiltva, hogy a tárgyat emlegessék. Nevezetes a „Moniteur“-nek egy jegyzéke, melynél fogva egy azon fába és üvegbe zárt ezédulák közül, melyek Napoleon herczegnek északi utazása alkalmával a „Reine Hortense“-ról a tengerbe vettettek, az akadémiának megküldetik. Ezen ezédulákat 1866. jul. 10-kén az é. s. 69- 30 és a k. h. 13° foka alatt vetették a tengerbe, akkor midőn a „Reine Hortense“ nem messze a Jan Meyen szigeti délvonaltól, úszó jegek közt volt, s 1856. sept. 29-kén Drangovernél, Strander izlandi kerületben, a 66 ’ 12' és 241’ 20 alatt vettetének ki. Ez is megerősíti, hogy Grönland és Island között egy nagy tengerfolyamlás van a Farewell fok felé. Nem sokára egy érdekes pör kerül a grenoblei törvényszék elé. Két pásztorgyermek Valette és tudomás szerint azt állitá 1846-ban, hogy nekik szűz Mária a valetti hegyen megjelent. A grenoblei püspök ezen csodát valódinak hirdet és egyházi ünnepélyeket rendelt a Notre Dame de la Valette tiszteletére. Később két kicsapott pap kigúnyolta e csodát s elbeszélték, hogy bizonyos De Lamerliére kisasszony büntetést érdemlő tréfát űzött a gyermekekkel, elhitetvén velők, hogy ő szűz Mária volna. De Lamerliére kisasszony rágalmi pert kezdett a papok ellen, de a jegyrendőri törvényszék fölmente a vádlottakat, mivel a vád, mi, mint később bebizonyult, alaptalan volt, nem oly természetű, hogy a vádló jóhírnevének árthatna. De Lamerliére kisasszony természetesen nincs ezen véleményben , s nem akar oly személynek tartatni, ki szent dolgokkal tréfáz űz. Ő fellebbezett, Favre Gyula védi pőrét. A franczia kormány, mely mindeddig csak hajókat és matrózokat tartott a chinai vizeken, Angliával egyetértve, most egy 1000 ből álló kiszálló csapatot küld Chinába, mely állani fog egy tengerész gyalogzászlóaljból s egy üteg tüzérségből, melyek egy 1200 tonnát biró szállító hajón küldetnek oda. Már korábban írták, hogy a „Nemesis“ két m.8 álgyunaszáddal, egy corvettel s két szállító hajóval együtt egy Rigault admiral parancsnoksága alatt álló 1050 főre menő csapattal útban van China felé. Fran-