Pesti Napló, 1857. szeptember (8. évfolyam, 2286-2310. szám)

1857-09-17 / 2299. szám

dekek solidaritásának politikája általános szükségességgé vált. A világbéke szükségesség, és ha a kölcsönös megegyezés ki nem marad, nemsokára az európai hadseregek nagyszerű reductiojáról fogunk hallani. A török-szent miklósi lóversenyek sorozata. (October 4-én.) 1. Pony-verseny, 10 arany. */a ang. mföld ismételve. Tét 5 pft. fuss vagy fizess. Futhat minden 12 l/i markon aluli ló. Űrlovasok teherkiegyenlités nélkül. 2. E gy 1 e t i - d i j 50 arany. 2 ang. mföld. Tét 10 pft. f. v. f. mely a második lóé. Futhat minden félvér ló, mely az egylet valamely tagjának tulajdona. Urlovasok. Teher: 4 éves 125 font, 5 é. 130 f. 6 é. és idősbre 136 f. mén 5 fonttal többet. 3. Asszonyságok dija, ugrató verseny, tiszteletdij, 1 ang.mföld három láb magas akadálylyal, a többi feltételek mint az Egyleti díjra. 4. Mezei gazdák versenye, az első lónak 10 arany, a másodiknak 5, a harmadiknak 2 arany. 5. Ügető verseny 10 arany, 2/2 ang. mföld, rét 5 pft. f. v. f. két lóval négy kerekű szekeren. Urkocsisok. A többi feltételeket a választmány határozza meg. (Lapok a lov. és v. k.) PESTI NAPLÓ. Pest, sept. 17. , cs. kir. Apostoli Felsége f. é. máj. 18-kán kiadta legmagasabb határozmányában, három magyarországi születésű ifjú, művészi tehetségének kiképzésére a bécsi, milánói vagy velenczei művészeti akadémia valamelyikénél, alapítványt rendelt az állami kincstárból, s egyszersmind megengedni méltóztatott, hogy e festészetre, szobrászatra, épitészetre szánt alapítványok, (400—400 forint,) három évre adassanak ki. Most jön ez alapítványokra pályázat hirdetve. A folyamodvány benyújtásának határideje f. é. oct. vége. Benyújtandók azon cs. k. helytartósági osztályok praesidiumánál, melynek hatósága területén van a pályázó. A tiszántúli reform, egyházkerület superintendense Balogh Péter fölhívást bocsátott közre egy egyházi népkönyvtár ügyében. Az eszme még 1846-ban volt megpendítve Jánossy Károly bajai közbirtokos által, ki annak létesítésére ugyanakkor éste folytáig évenként 200 pstot ajánlott fel. Az egyházkerület közgyűlése az egész terv kidolgozására egy bizottságot nevezett ki, mely munkáját beadta s a „Felhívás“-ban a terv egész terjedelmében megjelent. Az „egyházi népkönyvtár“ tisztán református keresztyén irányú és szellemű lesz, anélkül, hogy más felekezeteket megtámadna. Állani fog évenkénti négy, 10—10 éves füzetből. A tárgy és kidolgozás a nép eszmeköréhez lesz alkalmazva. Nem bocsátkozhatunk e helyen a számbeli kimutatásokba. Elég annyit megjegyeznünk, hogy e vállalat nem támaszkodik „az önkénytes adakozások (előfizetések) felettébb változékony és ingadozó, hanem a gyülekezetek, lelkészek és tanítók köztanácskozás útján önkényt elfogadandó s igy erkölcsileg kötelezendő előfizetésének biztos alapjára lesz fektetve, oly formán , hogy minden gyülekezet a maga közpénztárából, minden 100 lélek után 10 pengőért, minden lelkész és tanító pedig a negyven ívből álló egy évi négy füzetre egy egy pengő forintot, évenként két egyenlő részletben köteles fizetni. A gyülekezetek a közpénztárból előfizetett példányokat, s a nekiek minden öt példány után ingyen adandó egy példányt, kötelesek a közvizsgálatok alkalmával, szorgalmas szegény tanulók közt ingyen kiosztani, egy példányt azonban az egyházközségi, egyet pedig az iskolai könyvtárba közhasználat végett beteendenek. A 13 egyházmegyében, u. m. a nagybányai, békésbánáti, beregi, bihari, debreczeni, érmesléki, heves nagykunsági, nagykárolyi, marmaros-ugocsai, alsó szabolcsi s hajdúkerületi, felső szabolcsi, nagy szalontai és szatmáriban a lelkek száma 745,400. A lelkészek száma 559, tanítóké 838. Ezek összes illetősége 2639 forint. Az önkénytes előfizetésekkel s Jánosi Károly úr évenkénti adományával együtt a jövedelem remélhetőleg rá fog menni 4327 írtra. A költséget 4270 írtra teszik A szerkesztő az egyházkerületi gyűlés által 3 évre választatik. A vállalat pénzügyeit az egyházkerületi pénztárnok fogja igazítni felelősség mellett. A fenebbi fizetési rendszabály 1864-ig nem szenvedhet semmi változást. E terv végén az elöl nevezett superintendens felhív és kér minden magyar protestánst, s főleg a tiszántúli reformált egyházkerület megyéit és gyülekezeteit, hogy ez ügyre s ennek a felhívásban közlött tervezetére vonatkozó birálataikat és javaslataikat 1858-iki évi január 1 jéig a nevezett superintendenshez beküldeni szíveskedjenek, hogy az ugyanazon hóban tartandó egyházkerületi közgyűlésen a vélemények többsége alapján az alapszabályok véglegesen meg legyenek alapíthatók. — Dr. Peregrinyi Elek, ki a nevelői pályán eléggé ismeretes hazánkban, új finevelő intézetet nyit katholikusok számára. Addig is, míg programmja megjelennék, értesitjük az érdekelteket, hogy tudakozódni lehet Peregrinyi Elek ur ideiglenes szállásán : „Angol királynő“ 63. sz. — Vidéki hírlapjaink száma egygyel újra szaporodni fog. Győrött ily czim alatt : Győri közlöny“ egy kereskedelmi és szépirodalmi lap fog octoberben megindulni. Lapunk tegnapi számának hirdetései közt az előfizetési hirdetés olvasható. Kiadó és felelős szerkesztő Zeykó József. — A „M. P.“ a már említett budai égés támadására nézve ezt írja: Folyó hó 13-dikán a budai Tabánban, állítólag — egy sütőmester cselédjei — pajkosságból egy vén kandúrt befenve kátránynyal, ezt a szegény állaton meggyurták, s elereszték, mely égő testtel a padlásra futott, s innét ismét le ; itt elfogták ugyan, s tüzét elolták, de nyomban utána a háztetőt látták lángba borulni, mely a legerélyesebb oltást tévé szükségessé, hogy a vész tovább ne terjedjen. — A „P. Lt.“ hiteles értesülés nyomán írja, hogy a vasút Temesvárig, habár napját egész bizonyossággal előre meghatározni még nem lehet, november elején mindenesetre meg fog nyittatni. — Velenczébe utazó hazánkfiait figyelmeztetjük, hogy ott igen derék magyar tolmácsot s ciceronet találhatnak Baráty Alajos ur személyében. Található az „All Imperatore d’Austria“ czimü kávéházban, a Márk-piaczon 67. szám. ~ _ F. hó 18- kán, u. m. holnap reggel 9 óráig tartó napfo^yat^ ajy^éken utazott ismerőseink értesitenek, hogy ott bizonyos Gyulai nevű ember egy társával, kit festő művésznek ad ki, azon ürügy alatt, hogy a haza nevezetesebb tájait akarja levétetni és kiadni, botrányos visszaéléseket követ el a vendégszeretettel és a haza nevével. — Figyelmeztetjük olvasóinkat, hogy ez ember ellen tiltakozott már t. barátunk Gyulay Pál. — Tormoson (Nyitra) f. hó 12-kén 10 ház égett le. A kárt 2000 írtra becsülik. A gyuladást gyermekek okozták, kik, mig szüleik szölőmunkán voltak, a szobába zárattak s ott gyufával játszottak. — Ugyanaz nap Hiszéren is (Bars) tűz volt. 19 ház, 8 csűr égett le. A kárt 6000 írtra becsülik. (P. O. Z.) Nemzeti színház. Ma adatik: Guzmann Johanna. Opera 5 felv. Verditől. HIVATALOS. Öcs. k. Apostoli Felsége f. é. sept. 3-ki egfelsőbb kézirata által a Magyarországban tett egmagasb körút alkalmával az utóbb nevezett személyeket illetőleg, kik a közjó körül különös érdemeket szereztek, s lojalitásukat bebizonyították, a következet legkegyelmesebben méltóztatott határozni, és pedig Ő Felsége, dr. Hollan Adolf orvostanácsost a budai helytartósági osztálynál a Ferencz József rend kiskeresztjével és Kurz András helytartósági titkárt és polgármestert, császári tanácsos czímével. Zahradnik Mathild, született Bolza grófnőnek, százados nejének, csáki Csáky Petronella grófnőnek az elárvult tiszti lányok nevelésével foglalkozó egylet főnöknőjének, valamint gróf Széchényi Emilia, született Zichy Ferraris grófnőnek, ugyanezen egylet második főnöknőjének, az ez egylet alapitása, fennállása és vezetése körüli közhasznú működésükért legmagasb megelégedését tudtál adatni; továbbá Ramasetter Vincze sümeghi polgár és festőmestert, és Schey Fülöp községi nagykereskedőt , koronás arany érdemkereszttel, Obadits József pécsi polgárt és községtanácsost arany érdemkereszttel, és végre Heiszer Ignácz dunaföldvári községtanácsost s árvabizottmányi ülnököt, Czacsisz Ferencz harasztifalui vasmegyei községtanácsost, és Unger Mátyás hegyeshalmi mosonymegyei községtanácsost, koronás ezüst érdem kereszttel földisziteni méltóztatott. Öcs. k. Apostoli Felségei, é. sept. 7-ki legfelsőbb határozata által Szontagh Gusztáv nyugalmazott századost a földmivelés szakmájában kifejtett dicséretes működése tekintetéből, a Ferencz József-rend kiskeresztjével legkegyelmesebben földisziteni méltóztatott. A belügyminiszter Kármán Lajos szolgabiró hivatali tollnokot, segéddé a budai közig. terület politikai szolgabiró hivatalainál kinevezte. Az ügyvédség ideiglenes gyakorlására a soproni országos főtörvényszéki kerületben Morvay Károly kineveztetett. Az igazságügyminiszter Hannusek Richard tanácstitkári segédet az eperjesi országos főtörvényszéknél, tanácstitkárrá s egyszersmind s főállamügyész helyettesévé ugyanazon orsz. főtörvényszéknél kinevezte. A pest budai közigazgatási terület vegyes szolgabiróhivatalainak személyügyeire nézve fenálló cs. k. országos bizottmány Kobza Lajos cs. k. szolgabiróhivatali írnokot és Revizky Zsigmond cs. k. figyelőt cs. k. szolgabiróhivatali tollnokokká a pest-budai közigazgatási terület vegyes szolgabiróhivatalainál kinevezte. LEVELEZÉSEK Balatonmellék. Sept. 10. A mily kedvezőtlen a folytonos hőség, a mily súlyosak az esetlen, tiszta, derült meleg napok, a boros gazdákra nézve, ép oly kedvező a fürdővendégekre. Ezek aranjuezi szép napokat élnek, mit az is tanusit, hogy a fürdőhely naponkint népesül. Mintha csak most kezdődnék újra a fürdői szak, úgy élénkül naponkint Füred. Van oly nap, hogy egyszerre 6 — 8 család is érkezik. A reggeli s esti séták újra elkezdődtek, s a zene a szokott időközökben rendesen szól újólag. A Balaton vize melege 16,-18 fok közt ingadozik, s a hideg fürdők még most is népesek. Csak színészeink nincsenek, — ezek távozása az, mi — mint szelleméletünk érezhető hiánya — a fürdőélet haldoklására mutat, különben élet s kedv fejük mindenütt, és ez életkedv naponként erősödik. Megkezdték a vendégek a szőlőgyógymódot is. Kár, hogy e gyógymód hatalmas bajnoka, az országosan tisztelt természettudós, Tarczy Lajos eltávozott körünkből. Most ő is elemében lehetne, mert a pápai szőlő aligha versenyezhet éretségben a balatonmellékivel, habár az idén ennek érése is elkésett. Valóban B. Füred oly szórakozási és gyógyhely, hol sem a szépség, sem a szórakoztató sem a gyógyerök, nem merülnek ki az Anna-estélyig tartó időszakkal, s megvallom őszintén, én nem vagyok képes felfogni, mi lehet oka annak, hogy itt a fürdői szak nem a szürettel végződik? Hiszen a szüret, a szőlőgyógymód volna az, mi ez igéző és kiválólag bortermelésre szánt helyen, úgy a mulatságokra mint a gyógyerekre föltenné a koronát. A színkört is új terv szerint alakítják át s tető alá veszik. E reform amily szükséges, ép oly emelőleg hatandó. Füredre, mert illő, hogy ahol a természet oly sokat adott a szépség épületéhez, az emberi ész által beillesztett részek ne rontsák meg ott az öszhangzatot. Az átalakítás terén csak kielégítő eredményt várhatunk ezen uradalomtól, melynek leginkább volt és van érdekében e fürdőhelynek folytonos emelkedése. 1. 1. KÜLFÖLD. Francziaország. Ismét gazdagabbak vagyunk egy hírrel a fejedelmi találkozások rovatában. A távirda Párisból sept. 1- ről ezeket jelenti: „Hir képen beszélik, hogy az orosz felségek és Viktória királynő közt Francziaországban összejövetel lesz. A párisi városháznál oktober hónapra ünnepélyhez való előkészületek léteznek.„ A hír tehát mint látjuk az európai nagyhatalmak közül erőnek erejével összehoz, legalább négyet, ha Stuttgartban nem tehát Darmstadtban, s ha ott sem, akkor meg Párisban. Az ötödikről — Ausztriáról — még mindig nincs szó, — azonban az „Indépendance“ párisi levelezője azzal nyugtatja meg e részben a világot, hogy ezt korántsem kell Francziaors Ausztria közti meghidegülés jeléül venni; szerinte z ausztriai Császár távolléte azon hidegségnek leszulajdonítandó, mely a bécsi és pétervári kabinetek közt uralkodik. Párisba Németországból oly tudósítások érkezek, melyek szerint a Rajnántúli kormányok akadáyozzák, hogy az első franczia császárság azon kapnái, kik az ő területökön születtek és ott még megunnak, elfogadják azon szent-ilonai emlékpénzt, mely oly uralkodó emlékét idézi vissza, a ki ellen szén hatalmak küzdöttek, és a kinek trónróli letéteét az 1815 diki szerződések megszentesítették. Az ,Indépendance“ párisi levelezője, ki e tudósítást közli, maga is bevallja, hogy elvonatkozva a mostani ranczia császári kormány iránti minden ellenségeskedéstől, német alattvalókra nézve ezen emlékpénz tordásában van valami szabályellenesség. — Ugyanazen lapban azt olvassuk, hogy e tárgy a cancellariak figyelmét magára vonta, nem ugyanazért, mint az érmek osztogatásában utógondolatot látnának végre, hogy adandó alkalommal a rajnai határok kérdése újra fölmelegíttessék, hanem azért — úgymond — mivel eszközt látnak benne Francziaországiak Némethonban való népszerűsítésére. Levelező igy, két év előtti esetet említ, midőn bizonyos, Köln üdékén lakó régi katona kérelmére, annak a becsketrend keresztje megadatott, s a mi az országban végtelen nagy hatást idézett elő. Mi lenne — úgymond — belőle, ha Németország szívében amához hasonlítva jelentékeny számú érmek osztatnának szét ? . . . A belga lap szerint még eddig nem is sokra megy azon német katonák száma, akik a becsületrend cancellariájában a szentilonai emlékpénzt szorgalmazzák. Mint mondják, az olaszok szorgalmazásai számosabbak. —Úgy látszik, hogy a diváni választások Moldváján csakugyan folynak. A fentebb említett sept. 14- üki párisi sürgöny ugyanis azt mondja , hogy eddig a divánválasztások Moldvában az unióra nézve kedvezők. Különösen a papság az egyesítés mellett szavaz. — 4 távirati jelentés hozzá teszi még, hogy Thouveneur a választások után szabadságot kap s Francziaországba menend. (Váljon a „Times“ javaslata értelmében-e?) — Tunisból sept. 2-káról érkezett tudósítások szerint e városban a helyzet a franczia hajóhad megjelenése óta tetemesen javult. Az utóbbi rövid idő múlva el való Tunist hagyandó, hogy gyakorlatait a sík tengeren folytassa. — Cherbourgban az ott fekvő orosz fregatté legénysége tiszteletére különféle ünnepélyeket rendeznek. — Az „Académie des inscriptions et des belles lettres“ tudományos társulatban az a kis jelenet fordult elő, hogy azon rég elhalt hellenista Bo issonnak e felett emlékbeszédet kellett volna tartani, de ennek a bonapartisták ellene szegültek azért, mivel Fortoul felett sem tartottak eféle szónoklatot. Végre Villemain úr az ülés eloszlatását hozta indítványba, ami mégis történt. — Larochejacquein ur a két Sèvres megyei tanácsban talbonapartei beszédével tüntette ki magát. — Francziaországban az egész Rhônevölgy ismét viz alatt van. Az ottani lakók megint a nyilvános jótékonysághoz és a kormány gondoskodásához lesznek kénytelenek folyamodni. A központból máris jelentékeny sommák küldettek oda. Holstein, Altona, sept. 13. A holsteini rendeknek ezelőtt négy héttel megnyitott rendkívüli gyűlése tegnap (12.) bezáratott. A tegnapi ülésben legelőször is azon aggodalmat kifejező vélemény olvastatott föl, mely az alkotmányterv fölött a királynak benyújtandó. Az egészben véve, tökéletesen megegyez a bizottmány jelentésével, azon változtatással, hogy a speciális rész — a gyűlés kívánságai és javaslatai, az alkotmányterv egyes czikkeit illetőleg a későbbi előterjesztésnek tekintetbevétel végett előre van bocsátva s ezután következik az általános rész a választmány zárjavaslatával. Miután még Scheel-Plessen Károly báró elnök és Lewetzau ur kir. biztos szónokoltak, az utóbbi bezárá a gyűlést, mire ez a királyt háromszor megéljenezte. Spanyolország. Mint sept. 12-dikéről írják, Párisból rendkívül felindultak azon vad, baromias tett felett, mely közelebb Spanyolország fővárosában elkövettetett. Campoamor ellenzéki képviselő ugyanis, aki az „El Estado“ czímű lapba Narvaez ellen ellenséges czikkeket írt, éjfélkor a casinoból hazatérve az utczán megtámadtatott és megbotoztatott két egyén által, kik közül egyik Narvaez tábornoknak Barbara nevű segédje, a másik pedig Pidal miniszternek hasonló nevű öcscse. Egy belga lap egyébiránt hozzáteszi, hogy a helyzet Spanyolországban annyira feszült, miszerint a legnagyobb optimisták sem ígérnek a Narvaez-minisztériumnak egy hónál hosszabb életet. Amerika. A „New York Herald“-nak írják Washingtonból, úgy látszik hivatalos forrásból, hogy Nicaragua, Wetsternek Costa Ricával egy átvivő közlekedési útra nézve kötött szerződésébe nemcsak, hogy nem egyezik bele, hanem tudni sem akar róla. ESTI POSTA Pest, sept. 16. A Párisból sept. 13-káról érkezett rendes tudósítások semmi újat nem mondanak a stuttgarti összejövetelről, hacsak újságnak nem veszszük azt, hogy most már némely levelezők szerint az orosz czár nem menne Párisba, hanem csak Chalonsba, mivel az előbbeni útra ideje ki nem telnék; és hogy a porosz királynak a találkozásban való részvéte, némelyek szerint azért nem volna bizonyos, mivel még a találkozás alapvonalai és az ott szőnyegre hozandó tárgyak iránt nem volt lehetséges az egyetértés. E találkozást illetőleg a „H. B.“ bécsi levelezője írja, hogy porosz király őége azért sem mehetne ez időben Darmstadtba, mert épen időben váratik Berlinbe ausztriai császár őfelsége. Hogy Miksa bajor király találkozni fog Stuttgartban III. Napóleonnal, ezt a „H. B.“ levelezője valószínűnek tartja. Hanem a párisiak idestova a londoni lapokat is ellátják már hozzávetésekkel és találgatásokkal a stuttgarti fejedelmi összejövetel felől, — nevezesen A Morning Post második kiadása a következő párizsi tudósítást hozza : „Nem hallani semmi hitelest azon kérdésekről, melyek a francziák császára és az orosz czár közötti találkozáskor szóba jönek. A hírek, melyek e részben szárnyalnak, azon képzeleti programmal egyezők, melyet mi is készíthetünk magunknak III. Napóleon iratai és tettei alapján. Gyökeres kiirtása az Európa népei közt nem rég még uralkodó ellenséges érzületnek; a hadsereg leszállítása , a forradalmi irányok fékezése, a az anyagi jólét előmozdítása : ide mennek ki a két hatalmasság politikai és patriarchális vágyai.“ A kölni lapnak Párisból azt írják, hogy a franczia császár azon különféle tiszteknek, akik a keleti háborúban részt vettek, megengedte, hogy angol szolgálatba lépjenek, és az indiai hadjáratban részesüljenek. A franczia levelező szerint az onnan jövő tudósításoknak, melyek ezúttal szokatlanul soká maradnak ki, Párisban szorongó feszültséggel néznek eléjük. Azt is erősen állítják, hogy a franczia kormány Varseille-től Konstantinápolyig, rövid idő alatt távirda-vonalat akar fölállítani. Hir szerint ezen vonal a hyéri szigeteken, Corsicán és a többi szigeteken menend keresztül, melyek Marseille és Konstantinápoly közt feküsznek. A Marseille-től Bastiába vezető vonal 1858 júl. 1-jén készen lenne. Ezen vállalatra az engedélyt Balestrini úr kapta meg. Financziális körökben szinte beszélnek egy Trieszt és Konstantinápoly valamint Trieszt és Alexandria között felállítandó távírdáról is, azt tévén hozzá, hogy e végett Anglia és Ausztria közt alkudozások kezdettek meg. Mint touloni lapok jelentik, a Lyons admiral alatt lévő angol hajóraj legközelebb Tunis előtt fog megjelenni. Renault tábornok Algírban az angol admiralnak lakomát adott, amelyet Lyons a „Royal Albert“ admiral hajó fedezetén másikkal visszonzott. Tunisból egyébiránt egy i. h. 10-kéről érkezett sürgöny a párisiaknak azt jelenti, hogy a bey egy sereg rendeletet bocsátott ki, melyek az országon eddig uralkodott rendszert teljesen átalakítják, ezen rendeletek vegyes fenyítő törvényszékek állítását megengedik ; ezenkívül engednek teljes kereskedési szabadságot, iparszabadságot,tulajdoni jogot,biztosítják a személy és a tulajdon tiszteletét, a törvényelőtti egyenlőséget és egyenlő teherviselést, a katonai összeírást, a szolgálati idő megszorítását, és a vallásszabadságot. A párisi levelező azt hiszi, hogy ezen engedmények, melyeket a beg nem anynyira saját alattvalóinak, mint a külföldnek tett, leginkább a franczia hajóhad jelenléte által idéztettek elő , miután egy tunisi, f. hó 6-ról kelt levél azt jelenti, hogy a bey ugyan a franczia admirált és tisztjeit nagy megelőzéssel fogadta, maga azonban felette nyugtalan, s azt lehet tőle várni, hogy minden erejét megfeszíti, csakhogy ezen kellemetlen vendégek viszszatérését meggátolja. A Moldvában f. hó 10-kén, mint látszik csakugyan megkezdett választásokat Párisban feszülten várják. Hivatalos körök az unió párt győzelmét remélik. A „Patrie“ tudni akarja, hogy az első napi választók az egyesítés mellett voltak, s reméli, hogy a választások hasonló szellemben fognak folytattatni — K i s 8 e 1 e w ura párisi franczia követ, Ostendéből, ahol az utóbbi időben tartózkodott, a franczia fővárosba visszatért. — A „Moniteur du Senegal, aug. 11-től terjedelmes tudósításokat hoz az ottani kormányzónak Al- Hadsi főnök csapatai ellen folytatott győzelmes csatázásairól. Al - Hadsi Medinát ostrom alatt tartotta, de a francziáktól megverettetett, s bátorságát anynyira elveszti, hogy a kémek jelentése szerint el volt határozva párthíveivel, s minden vagyonával Dingtray faluba visszavonulni. Párisból sept. 15-ről írják táviratilag . A „Moniteur“ szerint f. hó 12-kén volt a harmadik manőver a chalonsi táborban. — A „Moniteur“ nyomdája leégett; a kárt 300,000 frankra becsülik. A hivatalos lap ez okból ma csak féliven jelent meg. — A Londonból sept. sept. 15-röl érkezett távirati sürgönyök szerint „Három kirontás Delhiből visszavezetett, mi mellett az angolok 500 embert vesztettek.— A Nemudh lázadók Delhibe megérkeztek . Bittoor minden ellenállás nélkül leromboltatott. A „Morning Post“ egyik sürgönye jelenti : Nena Saib családjával együtt öngyilkosság által múlt volna ki. Neil és Havelock egyesülten Lucknow felé nyomulnak. Batnában és Benaresben összeesküvések fedeztettek föl, Ba h a d o o r-Horka hű maradt. A sept. 15-ki estek „Globe“ jelenti: „Havelock tábornok Bittoor erődöt üresen találta, leromboltatá, valószinüleg átkelt a Gangosén, megverte a lázadókat s Lucknowba sietett. Kétséges, hogy Delhi helyőrsége valóban három kirontást tett volna.“ — A holsteini rendek, sept. 12-dikei titkos ülésükben megfogadták egymásnak, hogy míg a mostani viszonyok tartanak, se tagokat nem választanak a birodalmi tanácsba, se pedig azok közülök, akik e tanácsnak tagjai, a tanács üléseibe Kopenhágába nem mennek. A waadtiak hangulata izgatottabb, sajtójuk pedig erősen szítja a tüzet. Stempfli szövetségi tanácsos néhány nappal ezelőtt a jurai vízszabályozás végett a köztársasági szakértőkkel együtt Payerne-be érkezvén, népcsoportok alakultak, körülvették kocsiját, fenyeződztek ellene, sürgették, sőt személyét is bántalmazták s csúfoló iratokat faggattak a kocsira. Azért sújtja őt a waadtiak gyűlölete, mert főleg ő vívta ki az áron-kérdést. Felelős szerkesztő: POMPÉRY JÁNOS, Gazdasági és üzlettudósitások. Pest, sept. 16. Időjárás: derült, meleg nap. A külföldről érkezett tudósítások jelentik, hogy a zab 6— 8 krral, a búza 10—12 krral emelkedett, a rozs ára ellenben 8—10 krral alább szállott. Meglehet, hogy e körülmény a speculatiót élénkitendi, s a gabnaüzletbe több életet fog önteni. Br. M.