Pesti Napló, 1857. szeptember (8. évfolyam, 2286-2310. szám)
1857-09-18 / 2300. szám
Ennyit az úrbériségekről, mikből kiki láthatja, hogy itt a körülményekhez képest előhaladás, mozgás, élet van. Legnagyobb élénkség, mozgás van pedig a vasutan. Ezer meg ezer kéz használja mindnyájunk örömére a jó időben ásóját, kapáját a vasúti átépítéseknél , de nem tagadhatni, hogy a gazdák öröme közé üröm vegyül, egész világ a vasúthoz megy, a fehérkenyeres különben is magát most a bőségben jól érző munkás nagy bért követel, mely a pénzellenséghez és gabonaolcsósághoz mérve szörnyű aránytalanságban áll, és a szegény gazda kénytelen a túlcsigázott követelést is megadni, vagy az egerekre, varjukra bízni jövő tavaszig osztagjait. — A földbeváltások is erélyesen folynak . — beváltó biztos itt Terényi Lajos, megyénk egykori alispánja, ki mind a nép előtt, mind a nagyobb birtokosok előtt kedves egyéniség lévén eddigelé önkényten egyesség utján, kisajátítási törvényes eljárásra nem szorulva, váltotta be a szükséges téreket. Ily választás jó tapintat volt, a haza tiszteteletben álló fiaitól gróf Andrássitól és Apponyitól, kiktől és társaiktól ez ország kicsiben és nagyban sokat és méltán sokat vár. — A tapasztalat mutatja , hogy hol a munkavezetők a vasútnál ama jó magyar emberek, ott itt annyi a napszámos. Majd a vasúti állomások betöltésénél is figyelemmel kiséri a közönség a tiszai társulat nemzeties irányát, s attól sok magyarnak, sorsához, kiképzettségéhez mért tisztességes kenyeret előre is jósol. A híres gyulai csatornázás folytatása, — bár a mezei munkák még alig engedik, — nagy erővel megkezdetett, valamint a várost különböző védgátak kijavítása is munkába vétetett. Ég a munka mindenfelé hangyaszorgalommal, de a gazda zsebét üti a lapos guta, s az Isten gazdag áldásából, annyi ezerféle munka, teher és fizetés mellett, — csak tengődnünk, nem gyarapodnunk lehet; — csak egy jobb jövőben szabad és lehet kárpótlást várnunk, mi nélkül el kellene végkép keseredni. A gazdászati és kereskedelmi dolgokról külön czikkben adván tudósítást, itt nagyobb tekintetű dologként még el kell mondanom , hogy egy a két városi tanács és lakosság meghallgatásával a megyefőnökség által tett javaslat folytán a n.váradi cs. kir. helytartóság Magyar- és Német - Gyula városainak, melyek mindenike külön úrbérrel külön tanáccsal volt ellátva, egyesíttetését egy polgármester egy tanács alatt elrendelte, és első októbertől fogva nem lesz többé Magyar-és Német-Gyula, hanem lesz csak „Gyula mezőváros“ , — tudják meg ezt a kalendáriumbók, a tisztviselők és mások, kiket illet. — A polgármester már ki is van nevezve Brudkovszky György , a szarvasi szolgabiró hivatalnál ez időszerinti 1o 11 nok. Fizetése lesz 1000 pft. L. Becs, sept. 16. rt. úgy látszik, nemcsak a politikai meddőség, az érdekes újdonságok hiánya okozza, hogy mind a párisi lapok, mind pedig Oroszországnak brüsseli közlönye a „Nord“ épen most, midőn a Dunafejdelemségekben a diváni választások kezdődnének, újra megindítják támadásaikat Yogoridesz s a Dunafejdelemségbeli összes hivatalnokok ellen. E rendkívüli erőfeszítések oka bizonyosan az lesz, hogy az unióellenes pártot meg akarják ijeszteni, s ha lehet demoralizálni. Tán így maguknál a választásoknál is a rendetlenséget remélik nagyíthatni, hogy így későbbi reeriminatiók számára elegendő anyagot szerezzenek. E mozgalmat mindenesetre annak jeléül tekinthetni, hogy az egyesítés tervével nem szándékoznak fölhagyni, sőt az orosz franczia részen e jól fizető pert lehetőképen nyújtani akarják , hogy bizonyos államok irányában fenyegetésül mindig egy új keleti háború damokleszi kardját foghassák kezökbe. Francziaország jelenlegi magatartása ez ügyben gátolja a maga idején tettük azon észrevételt, hogy Osborneban a moldva oláh ügyre nézve nem végeztek semmi véglegest, s hogy néhány sugalmazott lapnak kissé túlságos diadaloskodása Lajos Napóleon engedékenysége miatt el volt hamarkodva. Szintúgy el volt azonban hamarkodva a franczia lapok örömrivalgása is Resid pasa visszalépése miatt. Azultán nem kegyétől megfoztva bocsátá el Resid pasát a tanzimai tanács elnökségétől (mint Parisban hirlelik), de Resid pasa maga szántából mondott le ezen hivataláról. Általában a rajnántúli lapok, a keleti ügyekre nézve, legújabban még bizhatlanabbakká lesznek, mint azelőtt voltak, így most többi közt kisül az is (mit mi azonnal gyanítánk), hogy a mit Perim szigetéről s a török és ausztriai óvástételekről ennek az angolok általi megszállása ellen összelármáztak, az mind csak a „Constitutionnel“ szerkesztőségének koholmánya volt. Az utolsó keletindiai posta már sokkal megnyugtatóbb híreket hoz, mint bármely előtte való hozott. Ha még nem is mondhatni, hogy a fölkelés szűnőfélben van, de azt mégis föltehetni, hogy tetőpontját már elérte s nemsokára majd fogyni kezd. Az első dühnek, mely félvad népek fölkeléseiben mindig a legborzasztóbb, most már vége van; ezzel vége lett a meglepett angolok legelső, zsibbasztó ijedtségének is. A benszülöttek hallatlan kegyetlenkedései gyökerestül kiirtottak az angolokból minden felesleges emberséget, kíméletet és tekintetet. A hol még ők (az angolok) az urak, ott mindenütt élethalál-harczra állanak készen s az angolszász faj elmorzsoló erélyével fojtanak el minden lázongási mocczanatot. A fölkelőket a hadi és élelmiszerek fogyatéka, pusztító betegségek és az erők szétforgácsolódása egyes elszigetelt főnökök között teljes szétbomlással fenyegetik , míg viszont a britek csak most kapnak lassankint hazárokból erősítéseket s léphetnek föl támadólag a lázadók főpontjai ellen. Meg akarok halni. Eredeti vígjáték 1 felvonásban. Irta Kövér Lajos. (Először adatott a nemz. színpadon sept. 14-kén.) Senki sem vádolhat azzal, hogy keresve keresem a hibát. Nem kell azt keresni, ott van mindjárt a darab elején. Hibából indul ki, s hogy bírálata hibáztatáson kezdődik, oka nem én vagyok. A főszemély mindjárt elejénte fölfoghatatlanná van téve. A darab elején megtudjuk, hogy az előtte való nap a főszemély, egy szép fiatal ember, valamelyik vendéglőben egy vitának való fötamja, melyet ott bizonyos kisvárosi kör az öngyilkolás fölött folytata. Egyik rész azt vitatta, az öngyilkosság gyávaság. A másik fél, hogy ahhoz nagy bátorság kell. Ez utóbbiak közt vala a vidéki város orvosa is, ki nagy ékesszólással védte a Werthereket és Catokat. Szóbeszéd közben az orvos azt mondá többek közt, hogy oly mérget tud készíteni, mely az embert biztosan és gyorsan menti meg a földi lét minden bajaitól. A nevezett fiatal ember, Fegyneki, nagy figyelemmel kisérte a vitát, mint azon utas, ki ismeretlen vidékre vágyva nem tudja,az utat s körülötte épen arról foly a beszélgetés. Ő meg akart halni. Másnap a — darab kezdetén — Fegyneki az ifjú Lendvai képében belép a színpadra, mely épen az öngyilkosság védelmezőjének, az orvosnak szobáját ábrázolja. Itt találja a becsületes orvost (Szilágyi), ki elégedetten él hat gyermekével együtt, kik közt a legidősebb egy 20 éves leány. Fegyneki mindjárt első fölléptével azon kezdi, hogy az orvos, úgymond, tegnap szépen védte az öngyilkosságot. Látja továbbá azt is, hogy terhes családja van, melynek mentél nagyobb örökséget hagy, annál jobb. — Azért ime itt van 20 ezer forint, ez azért adja neki a tegnap említett mérget, mert ő halni akar. Ezt az ifjú oly nyugodtan, oly határozottan adja elő, mintha arról volna szó, hogy Kerepesre akarván utazni, 20 fuért legyen szíves átadni neki equipage-át. Fegyneki előadása oly nyugodt, értelmes, magaviselete oly józan, hogy se a néző, se Marai orvos nem láthatja rajta az elmebeli háborodás legkisebbjelét is. Higgadt,józan, komoly szándékú ember áll előttünk előadása és magaviselete modorából ítélve. Most már az a kérdés, hogy egy esze ily teljes birtokában levő ember, minő gondolatoknál fogva jöhetett ez orvoshoz, kit semmi oka sincs nem becsületesnek tartania, 8 ily forma rövid határozott ajánlattal állani elébe: Uram, itt e 20,000 frt, add nekem mérgedet, én tisztán bevallom, hogy halni akarok. Az ifjú ez ajánlata több oldalról valószínűtlen. Ha az öngyilkosság nem jár is mindig elmebeli megzavarodással, természeténél fogva titkolózó. Van elég fájdalmas példa rá, hogy az olyan is, ki e szándék ébredése előtt elveszte eszét, szébolyodott állapotban lepte meg a borzasztó eszme, minden egyebet kibeszélt, csak szándékát nem. Nem hisszük, hogy legyen orvos, kihez komolyan e kerek felszólítást intézték volna. A lélektani hibát növeli még azon anyagi körülmény, hogy Fegyneki nem volt kénytelen az öngyilkosságnak épen e nemét választani. Könnyebben minden gyanú eltávolításával választhat rala pisztolyt. — Valószínűtlen , ha Fegynekit romlatlan embernek képzeljük, hogy ő még bűntársat is akart volna szerezni. Daemoni öngyilkos lenne az, ki egyetlen bűntényre, melyre maga is elég, még mást is bűnössé tenne. Az öngyilkosságot elkövetők sokkal szerencsétlenebbek, semhogy e gondolatra mennének. Azt hisszük e lélektani szempont kizárja azon még lehető ellenvetést is, hogy Fegyneki azért folyamodott oly bizton az orvoshoz, mivel ezt igen rosz, megvesztegethető embernek tartotta. Fegyneki az orvost derék embernek tartja, de ha feltisszük is, hogy romlottnak hitte, miért akart, midőn maga nem volt rosz ember, egy másikat gazdagítni, s ennek fejében egygyel több vétekkel terhelni? Meg lehetünk hát győződve a felől, hogy ha valaha hasonló ajánlatot tett valaki egy orvosnak, szándéka nem volt komoly, hanem bizonyos önző czélból csak demonstratio akart lenni az ajánlat. Hogyan képzelhessük most magunknak Fegynekit ?— Be lehet rá bizonyitni, hogy szándéka nem volt szinlett s lépése nem akart demonstratio lenni. Másfelől úgy viseli magát, mintha szándéka nem volna komoly. Tehát sem komoly, sem szinlett. A dolog valóban képtelen volna, ha nem tudnók, hogy itt csak egy egyfelvonásos színmű kedvéért van így elrendelve a fenebbi jelenet. Ha e jelenben jól-roszul keresztül esünk, gondolhatta a szerző, majd a vígjáték többi része kedvéért a hallgatóság, mely nem szokott szőrszálhasogató lenni, elnézi a zavaros expositiót. Azonban, ha a szerző csakugyan így gondolkodott, nagyon tévedett. Ez első hiba egész végig rész hatással van a nézőre, habár egy nagy rész nem is tud magának számot adni arról, miért nem tesz hatást a színmű. Először és mindenek előtt Fegyneki e magaviselete egy másik, nagy szerepet vivő egyént tesz előttünk csaknem oly érthetetlenné, mint ő maga. Ez pedig a már említett Marai orvos. E becsületes úriember azelőtt való estve szónokolt az öngyilkosság mellett s erős védokokkal mutogatta, hogy az bátorságra mutat. Ő tehát nem tarta azt, mit sokan és főként az orvosok, hogy az öngyilkosság elmebetegségből foly. Marai orvos mindjárt másnap egészen másként beszél. Miután Fegyneki előadta ajánlatát, e fiatalt betegnek tekinti, kit csupán homoeopathicus labdacsai fognak kigyógyítni az öngyilkolási mániából. Tegnap az öngyilkosság elszántság és bátorság, szóval valami szép és emelkedett lélekre mutató tett volt, ma már kedélybetegség, mely a gyomor megromlásából, vértorlódásból, szóval az allopathia következtében áll elő ! Az orvos az egész darabon át mindig labdacsaival akarja kigyógyítni az ifjút. Ha valaha, úgy épen e felnevezett jelenetben győződhetett volna meg az orvos Fegyneki józan és elszánt magaviseletéből, hogy az ember hideg számításból lehet öngyilkos. Fegyneki semmivel sem jogosítja fel, hogy betegnek tartja akár az orvos akár a néző. Felőbb már érintem, hogy Fegyneki az orvost derék embernek tartja, mint szavaiból kitűnik. De azon tette, hogy őt oly határozottan s csaknem kétely nélkül akarja egy bűn elkövetésére rábírni, azt mutatná, hogy az orvost ő a legromlottabb emberek egyikének tartja, az orvos erkölcsi érzete iránt Fegyneki agyában élő zavar kis mértékben a nézőre is elragad. Midőn neki az ajánlatot teszik, becsületérzésnek semmi erősebb fellázadását nem látjuk, később sem veti szemére az ifjúnak, pedig a kigyógyulása után sem kér töredelmes bocsánatot e rendkívül sértő ajánlatért. Szerencse, hogy az orvosnak nem jutott eszébe cselhez folyamodni, midőn az ajánlatot teszik neki. Hogy nem látszott, mintha rész néven venné a bántó ajánlatot, annak később nagy hasznát veszi a szerző. Az orvos szép szerint visszautasítja Fegyneki ajánlatát. Ez eltávozik s már az utczán is van, midőn az orvosnak hirtelen egy csel jut eszébe, mely által megmentheti az ifjút. Az ablakból visszainti őt, ő meggondolkozott, úgy mond, az alku áll. Maradjon csak a fiatal ember egy félóráig az ő szobájában, ő addig elkészíti a kívánt mérget. Az orvos távozik, Fegyneki az orvos szobájában várakozik rá. Csak mellesleg említettük fenebb, hogy Marai orvosnak egy 20 éves leánya volt. Ez a most halni vágyó Fegynekit rég ismeri, rég rávetette szemét, de Fegyneki egyátalában nem ismeri őt. Az orvos leánya végig hallgatta az oldalszobából az atyja és Fegyneki közt folyt párbeszédet. Mihelyt Marai eltávozik egész elszántsággal jön elő, hogy az ifjút a sír széléről Marait, édes atyját pedig egy bűn örvényéből rántsa vissza. E jelenet a darab nagy részét teszi. Hosszú és unalmas — mert egy része csupa okoskodás. A házi kisasszonynak sikerül nagy nehezen az érzéktelen ifjút szóra birni s számadásra vonni, miért akar meghalni. Fegyneki életuntságot ad okul. Gyűlöli a világot, embereket, nem talál örömet, érdeket: nincs miért tovább élnie! Az ablakhoz megy, kimutat az utczára. Elmondja, hogy akiket az utczán lát, mind nyomoru férgek, ha sziveikbe tekintünk. Amott két rokon mosolygva üdvözli egymást, pedig az ifjabbik alig várja, hogy az idősebb meghaljon és vagyona rá szálljon. — Amott egy másik tán templomból jön, pedig szenteskedése csak tettetés stb. Ez előadásban a fő mit sajnálnunk kell, az eszmék mindennapisága. Azonban most Laurán van a sor, hogy az emberi szív és élet szép oldalai felett tartson értekezést. Midőn Laura megy az ablakhoz s azon kimutat, arczából olvassuk, hogy valami szépet, eredetit,megindítót fog elmondani: a néző egy pillanatig nagy várakozásban van. Azonban csalódunk! Laura nem azon szép vonásokat tárja föl előttünk az életből, melyek mindennapiságuk miatt fel se tűnvén, midőn azokat egész világításban mutatják föl, közelségük s valódiságuk által lepnek és inditnak meg. Mennyi ily elrejtett s pedig oly közellevő vonás van az életben ! — Laura kivételes eseteket hoz föl, melyek oly ritkák, hogy a színpadon elmondva valótlanok és minthogy kétség fér hozzájuk, hatástalanok. Amott egy ifjú, mond Laura, szándékosan kerül bizonyos házat. Ezt azért teszi, mivel azon ház lakóit egészen ő segítette föl, s most nem akarja magát annak tenni Az alsó-csongrádi Tiszaszabályozási társaság gyűlése. Az alsó-csongrádi Tiszaszabályozási társaság aug. 24-kén gyűlést tartott. Az érdeklettek mindenek előtt elhatározták a munkálatoknak a kitelhető legnagyobb erővek folytatását s azoknak teljes bevégzését, hogy már valahára a megkezdett gátaknak a Tisza áradásai által rendesen okoztatni szokott megsérülése czélszerű intézkedések által megszüntessék. Az illető mérnököknek előterjesztett jelentései szerint ugyanis kiviláglott, hogy az 1852. és 1857. közötti időszakban a Sártótápéi gátvonalon, a több mint 300,000 p forintba került gátakból 32,000 □ öl a Tisza és Maros hullámai által elsodortatott; e gátak tökéletes helyreállítására mintegy 74,000 □ ölnyi földmunkálat szükséges, mi 200,000 pftba kerülne. Továbbá a Marosnak a Tiszába Szeged városánál történő beömlése hozatott szóba, s elhatároztatott, miszerint lépések fognak tétetni annak kieszközlésére, hogy a Maros Szegeden alul, az úgynevezett „Boszorkány-sziget“ mellett vezettessék a Tiszába. Ugyanazon nap a felső-csongrádi szabályozási társulat is gyűlést tartott, melyben a megkezdett munkálatok teljes erélylyeli folytatása szintén elhatároztatott. Ismét a nemzeti bank jelzálogosztálya. T. olvasóink, hiszszük, figyelemmel kisérték a nemzeti bank jelzálogosztályáról itt többrendű czikkeinket, s velünk együtt meggyőződhettek a felől, hogy a magyar földbirtokos, ki most magyar földhitelbank hiányában e jelzálogosztályra van utasítva, kölcsönt a nemzeti bankkal előnynyel nem köthet. Ezt (Fk.) t. munkatársunknak közelebbi kedden megjelent czikkéhez irt szerk. jegyzetünkben is igyekeztünk megfoghatóvá tenni, e jegyzet, valamint valamennyi czikkünk által nem a földbirtokos meggyőződésére kívánván hatni, hiszen a földbirtokos részint tapasztalásból, részint egy kis számítás után rájött állításunk igazságára, hanem ismételve a „magyarországi mezőgazdasági hitelbank“ szükségességére kívántak utalni. És ezt mindig azon erős meggyőződéssel tettük, hogy a m. minisztérium, melynek óhajtásai közzé tartozik, hogy mezei gazdaságunk kifejlődjék, s a föld terhei elviselhetése mellett a birtokos részére a földmivelés és miveltetés jövedelmessé váljék, s igy az egyesek gyarapodásában, a gazdaság felvirágzásában az állam ereje, hatalma növekedjék, hogy mondjuk a magas minisztérium, mely a pestbudai kereskedelmi és iparkamara által kért „magyar országos bankot“ mint a kitűzött czélnak meg nem felelőt nem engedélyező, belátván hogy a nemzeti bank jelzálog osztályának 9%nél is többe kerülő kölcsöne, hogy a hitelintézet fiókjainak 11-nél magasb kamatú hitele a megszorult földbirtokoson nem segít, készséggel jóváhagyandja a „magyarországi mezőgazdasági hitelbank“ felterjesztett alapszabályait. A magyarországi mezőgazdasági hitelbank“ szükségessége, sürgetősége mellett legközelebbi sorainkkal öszhangzó és erős érvet, megdönthetően támaszt találunk a hivatalos „P. O. Z.“ban, s ennek nyomán a magyar hivatalos lapban. A hiv. lap bécsi levelezője igen érdekes és nemcsak a kölcsönt kereső földbirtokosok tájékozására szolgáló felvilágosítást nyújt a nemzeti bank jelzálogosztálya felöl. „Nem ritkán történik,úgymond,hogy a birodalom keleti tartományaiból különösen Magyarországból való földbirtokosok, kik itt a nemzeti bank jelzálog osztályánál személyesen vagy ügynökeik által kölcsönt keresnek, keserűen megcsalódva érzik magukat, tapasztalván, hogy a nekik kölcsöntőkéül átadott záloglevelek legtávolabbról sem állnak azon magas, a névszerinti értékkel majdnem egyenlő árfolyamon, mely hírlapjaink börzetudósításaiban van följegyezve. Ahelyett, hogy papírjaikon 99% százlolival túladhatnának, meg kell elégedniük, ha a hatéves záloglevelekért 90 '/, a 10 évesekért pedig épen csak 86 száztolit kapnak. Ezért rövid magyarázatát kívánjuk adni azon ellenmondásnak, mely a hírlapokban közlött árfolyam s a záloglevelek valódi árai közt látszólag fenforog. Azon záloglevelek, melyek mint „a cs. k. nemzeti banknak 5% elsőbbségi kötelezvényei“ vannak az árfolyam-tudósításokban említve, csak olyanok, melyek csupán egy évre 100 ft összegben adatnak ki, és a kölcsön kiszolgáltatásánál csak igen alárendelt szerepet játszanak, oly formát, mint az aprópénz más kisebb pénzműveleteknél; a kölcsönvevő t. i. nem a fő összeget kapja ki 100 ftos kötelezvényekben, hanem csak sok esetben, midőn az ezreseken felül még bizonyos egyenetlen számú summa esik reá, annak egy részét, t. i. a százasokat, míg a tízesek és egyesek bankjegyekben fizettetnek ki. Az ezresek 1000 frtos záloglevelekben, melyek egyesség szerint 6 vagy 10 évre szólanak, szolgáltatnak ki. Ezen záloglevelek (1000 frtosok) kelnek a fölemlített 90/4 és 86% árfolyam szerint. Egy példa még inkább fel fogja világosítani a módot, mely szerint a kölcsön kiadatik. Egy birtokos p. a költségek s első évi kamatok levonása után kap 18,760 forintot, és pedig p. 10,000 forintot tízéves, 8000 ftot hatéves ezerforintos záloglevelekben, melyek közöl az elsőkért a pénzváltónál 86, az utóbbiakért 80%%-t kap. A többi 760 ft részben hasonlag záloglevelekben éspedig egy éves 5% es elsőbbségi kötelezvényekben, 700 ft, és 7 60 ft bankjegyekben fizettetik ki; az említett egy éves 100 ftos kötelezvények kelnek pedig a hírlapokban említett 99% és 99/2 árfolyammal. Mert immár azok, kik kölcsönt akarnak fölvenni, a 12 hónapos záloglevelek magas árfolyamát összezavarják azon tiz- és hat évesekével, mely a hírlapokban nincs emlitve, innen származnak azon tragi-comicai jelenetek, melyekről levelünk elején emlékezünk.“ PESTI NAPLÓ. ( Pest, sept. 18. Főherczeg Főkormányrzó Ur 0 cs. Fensége a b. Sina Simon által Császár 0 F ele sége Gödöllőn léte alkalmából jótékony czélokra legmagasb rendelkezés alá helyzett 10,000 frt nagy részének 5%-os magyar földtehermentesitési kötelezvényekre rendelt felváltása után határozni méltóztatott, hogy abból: 1) 2400 pfrtnyi alapítványi tőkével egy alapítványi hely a Josephinum árvaházban; 2) 3600 pfrttal egy alapítványi hely a pesti vakok intézetében ; továbbá 3) az irgalmasok kórodájában Budán 2000 frttal; és 4) a pesti szegénygyermekek kórházában 1000 frttal — egyegy alapitványos betegágy, — alapittassék; végre a fenmaradó 2635 frtnyi összeg készpénzben egyenlő részekben a Budapesten létező két nőegyletnek a szegények gyámolitására kiszolgáltassák. Ő Fensége továbbá rendelni méltóztatott, hogy a fönemlitett két alapitványhely betöltése végett, az intézeti igazgatóságok által az időszerinti javaslatok báró Sina elé terjesztessenek s hasonlag az alapítványi ágyakba leendő fölvételnek az intézetek részéről önállóan csak akkor lehet helye, ha az iránt az alapitó maga nem rendelkezik. — Főherczeg főkormányzó urőcs. fensége a tegnap esti vonattal Pozsonba elutazott, onnan rövid időre a Parendorf mellett létező nagy lovas táborba menendő — hová Császár Ő Felségének megérkeztét is várják. (B. H.) — A „K. Közi.“ utján értesülünk, hogy eddig élő a marosvásárhelyi reform, főiskola számára 32,400 frt gyűlt be. Ezen összegből egyes adakozók és egyházi községek 22,400, a papok és iskolatanitók 7800 pártot adtak. Még több adakozás beküldése is váratik. A magyar gazdasszonyok számára egész külön irodalom készül. A „Gazdasági Lapok“ kertészeti rovata, a Hutiray-Lukács lapja eddig elő ismeretes, sőt a „Nővilág“ czímű szépirodalmi és divatlap sem feledte ki programmjából a gazdasszonykodási rovatot. Most Vahot Imre nyit előfizetést egy ily nemű kézikönyvre. Czime : „A jó magyar gazdasszony könyve“. A munkát a legjobb (idegen) források után állítja össze, s alkalmazta saját viszonyainkhoz Környei János. Környei urat nem ismerjük e téren mint szakértőt, de Vahot Imre, ki kétségkívül jártas e tárgy mind elméleti mind gyakorlati mezején, neve alátételével biztosítja a magyar gazdasszonyokat, hogy a könyv az elmélet és a magyar gazdasszonykodási gyakorlat tekintetében meg fog felelni a kívánatnak. Ezenkívül ígéri, hogy 60 fametszvényt ad a 12-24 sűrűn nyomatott íven, s figyelmezteti a közönséget az 1 pft előfizetési díj csekély voltára. A gyűjtőnek 10 előfizető után ingyen példány fog járni; a ki 20 példányt gyűjt, csinos kötésű szépirodalmi könyvet kap jutalmul, a ki 30-at gyűjt, megkapja a magyar írók arczkép csarnoka 1-ső vagy 2-ik műlapját, a ki 50-et gyűjt az mindkettőt. Ily előzmények után lehetetlen sok előfizetőt nem ígérnünk Vahot Imre könyvének. Az előfizetés f. é. oct. 30 ig egyenesen Vahot Imréhez küldendő. (Országút 5. sz.). — „Mátyás diák naptára“ 1858-ra megjelent. Szerkeszti Vahot Imre. Ára 24 pkt. — B.-gyulai t. levelezőnk irja : „Nem elég volt, hogy a múlt júliusi vásárra jövő felsőbb megyei marhakereskedőket kirabolták a kondorosi csárdánál fényes nappal, hanem egy kis helyváltoztatással ugyancsak a pesti országútban. Szarvas és Mező-Túr közt eső feketehalmi csárda táján e hó 4dikén délutáni 4—5 óra közt 4 elfödött arczú fegyveres betyár, a vásárra jövőket sorral sorra megállította s pénzüktől, értékesb hol-s mijüktől, gyűrűiktől, óráiktól sat. kifosztotta. — Valóban nagy szerencsétlenség ránk nézve, — kiknek most annyi eladó marhánk volna, hogy vásárainkról legjobb vevőink elmaradoznak.“ — Sept. 21-kén kezdve hetenkint csak négyszer fog