Pesti Napló, 1857. szeptember (8. évfolyam, 2286-2310. szám)
1857-09-18 / 2300. szám
212—2300. 8-dik évffolyam. Szerkesztő szállása : Uri-utcza 3-dik szám. A lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Vérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kiadóhivatal: Egyetem-utcza, 2-dik szám, földszint. A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz, kiadása körúti panaszok, hirdetmények) a kiadóhivatalhoz intézendők. Előfizetési feltételek: Pesten, húshol hordva: Évnegyedre . . . . 8 frt p. p. Félévre...................6 frt p. p. U* A 4- -i i•• 6 hasábos petit sor háromszori hirdetésnél 4 p. ki. Rémraetmenyeg dlja -lyegdij külön lőpkr.Magnn vita Shasaboa petit sor 5pkr Szerkesztési iroda: Egyetem utca 2-dik szám, 1 fő emelet, Vidékre, postán Évnegyedre . . . . 4 frt p. p. Félévre . . . . . 8 frt p. p. 1857. Péntek, sept. 18. ELŐFIZETÉSI FELHÍVÁS PESTI NAPLÓ 1857. October—decemberi negyedévi folyamára. BUDAPESTEN, házhoz hordva 3 pírt. VIDÉKEN, posta-küldéssel 4 frt. pp. A lap nagy elterjedése mellett a lapunkbani hirdetés a t. hirdetőkre nézve nagy előnynyel lévén összekötve, bátorkodunk a t. közönséget mentül gyakoribb hirdetésekre felhívni. Egy petit sor háromszori hirdetésnél 4 perral számittatik. A „PESTI NAPLÓ“ kiadó hivatala. PEST, Sept. 18. Átmeneti raktárak Pesten. .. Annyira élénkül megindultak a szabad dunai mozgalmak, hogy ezek folytán egy szabad átmeneti raktárnak többé sohá hiányozni nem lehet. Ez áll. Ez ellen nincs cáfolat. Ezt elismeri a magas kormány is, és azon gondoskodásra, hogy meg ne előztessünk, mutat azon leirat, miszerint időnyerés tekintetéből új építkezés helyett a szükséges helyiségről haszonbérlet útján kíván gondoskodtatni. Mi történik, ha e tekintetben más al-dunai város, név szerint Belgrád által mégis megelőztetünk ? Semmi egyéb, mint hogy elveszítjük azon forgalmat, melyet a raktárak más idegen tartományok vásárlóinak ide vonása által idéztek volna elő, sőt mi magunk is egy idegen tartomány raktárának nyilván piaczot, annak forgalma szaporításához járulunk és pedig kétképen, a mennyiben t. i. szükségeink bevásárlására pénzünket, s aztán feleslegünk eladására oda viszük áruczikkeinket, nyers termékeinket, e felett elveszítjük szintén azon államjövedelmet , mit az idegen tartományok szükségletének fedezésére is ide behozott nagy mennyiségű áruk átmeneti vámjövedelme eredményezett volna, melynek csak egy évi észlete alkalmasint vetekedhetnék, egy ily raktár felállítási összes költségével. De nézzük, hogy ha időben meg nem előztetnénk, volna-e Pestnek, és mennyiben előnye Belgrád, vagy más aldunai város felett ? Hogy valamely város átmeneti raktár helyéül, s az átmeneti kereskedésre egészen alkalmas legyen, erre nézve kettő kívántatik meg : először, hogy biztos kilátást adjon a leraktározott ipartermények terjedt kelendőségére; másodszor, hogy birjon elegendő nyers termékkel, mely a gyártmányokat hozó közlekedési eszközöknek visszaszállításra mindenkor elegendő terhet adjon, s mely által, a fogyasztó ország a termelő országnak az iparczikkek árát fizetni képes legyen. A keleti kereskedés közlekedési eszköz-sugárainak központja Pest. Pesten felül kezdődik már az ipar fejlettebb hazája. Bécs vidékétől inkább azt várjuk, hogy ő is adjon, mintsem fogadjon iparterményeket, valamint a nyers termékeknek sincs bőviben. És ilyen formán a nyugati continenseni kereskedés szintén épen Pesten csatlakozik a keletivel. A Duna nagy ere Pesten felül megszakad. Erdélyország, Graliczia felé innen ágaznak el a vasútvonalak. Az azok által átfutott vidékek, már rég időktől fogva megszokták, hogy nyers termékeikkel Pest felé törekedjenek, sőt iparterméki szükségeknek is legnagyobb részét Pestről, vagy legalább Pest által teljesítsék. A Pestig egészen erőteljes dunai út, s aztán a buda-fiume-trieszti épülendő vasút, legjobb alkalmat adnak a szabad raktári ipartermékeknek ide-, valamint az összetömegesedett nyers termékeknek, innen tova szállítására. Belgrád, különösen ha a Száva is gőzhajózást nyer, s a sziszek-fiumei vasút elkészül, szintén igen alkalmas hely lesz az iparterményeknek oda szállítására , hanem a distractióra nézve van nagy hátrányban, mert a fogyasztó vidékek felé nincs semmi könnyebbszerű közlekedési kisugárzása, s a nagykereskedői testületet és a nyert termékek nagy piaczát még előbb teremtenie kell; mi tekintetben felette sok idő igényeltetnék, még a legnagyobb szerencse mellett is, hogy oda jusson, hol már Pest jelenleg áll; akkor is pedig e distractiót Magyarország felső vidékére, Gralicziára, Lengyelországra csak Pest vagy más magyarországi (tiszai) város közvetítése útján terjesztheti ki , míg ellenben Pestről a Duna által keresztül metszett alsóbb vidékeken semmi közvetítőre szükség nincs, mert az átmenő forgalom útján azokkal a kereskedés közvetlen egybeköttetésben álland. Belgrádnál alantabb fekvő akármely dunai városnak még több közvetítőre volna szüksége, és a sok közvetítés uta végre elveszi e szabad raktárak hasznát. E szerint minden dunai város felett főkép Pestnek van előnye, mely nem egyedül az innen kisugárzó közlekedési eszközökön, hanem azon szerencsés fekvésen alapszik, hogy a continensi nyugati kereskedés itt csatlakozik a keletivel. Csak pár szóval fejtem tehát meg a Belgrád általi megelőztetésből származható veszedelmet. Vizeink Belgrád felé folynak, Tiszánk oda viszi habjait. A Tiszával egyesült vizek: Maros, Körös, Szamos, Bodrog, Sajó és Hernád mind oda adják le vizeket, anélkül, hogy Pestet érintenék; ugyanaz történik más oldalon a Sió-csatornával, Drávával, Szávával. Ezek nagy része még most ugyan jelentéktelen , de ki tudja, mit rejt a jövő, holott a vizi közlekedés kifejtése körül is élénk a mozgalom. Ha a Szamos (mint már megpendítve van) és Maros gőzhajói közlekedést nyernek , nem lesznek-e e vizi utak eszközlei annak, hogy nyers terméki forgalmunk nevezetes részben Belgrád felé vegye irányát? Ez által nemcsak a már fentebb említett veszteség áll be, hanem több, mert tagadhatlan ugyan, hogy azon vizi utak a Pestről kiinduló közlekedési eszközökkel korántsem mérkőzhetnek, miután mint a tiszai hajózás eddig is mutatja, az ily apróbb vizeken a közlekedés nagy bizonytalanságnak van kitéve, minél fogva Belgrádnak előnyét, még ily feltétek mellett sem emeli Pest fölibe, úgyhogy Pesten még egy belgrádi raktár után is tagadhatlanul fenmarad az átmeneti raktár szükségessége és jövendője, holott ellenben egy pesti raktár valamely alsóbb vidékét teljesen szükségtelenné, s kivéve a dunatorkolathoz közel, jövedelmezetlenné teszi , mindazáltal a forgalom bár ideiglenes lecsapolásának ártalma fővárosunk felvirágzására nézve kiszámíthatlan, mert sok évtizedek kellenének, míg az így csak részben is megzavart forgalom ismét régi kerék vágásába jöhetne vissza. E mellett nyers terményi, s különösen gabonakereskedésünk folyama eddigelé felfelé megy. Alsóbb piaczon fog-e az árcsökkenés nélkül concurrálhatni az aldunai tartományoknak kiváltkép gabonakereskedésével ? A termék jóság és tisztaság mellett a fogyasztási helyhez való közelségünk nevezetes részben tartott eddigelé gabonánkra nézve bennünket az aldunai tartományok felett előnyben. Hogy ez irány változzék, azt hiszem, sem Ausztriának, sem a többi nyers termékeket fogyasztó birodalmi tartományoknak s a szomszéd külföldnek nincs érdekében, sőt ellenkezőleg a szükségletének fedezésére szolgáló nyersanyagoknak leszivattyúzása ellen mindenik egy pesti raktárban találhat legbiztosabb eszközt, mely az alulról és felölről érintkező kereskedésnek egymássali concurrentiáját legczélszerűbben közvetítheti. Ugyanazért ismételve mondom: helyzetünknek mindenképeni előnyét ne tegyük késedelmünkkel koczkára. GALGÓCZY K. TUDOMÁNY, IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. Tárczalevelek Bécsből. A tárczairók természethistoriája. Eredmény:a tárczairók irnak,s miután nem írnakok, következik, hogy —irók. thy. Furcsa emberek azok a költők, a tudósok és azok a mindennemű, fajú és szaku irók, kiket rövidség okáért „szellembajnokoknak“ nevezek. Ha elősorolom sajátságaikat, attól kell tartanom, hogy az olvasó vagy eszményízőnek tart vagy egyoldalú torzképfestőnek. Oly nehéz a középút itt az enthusiasmus és satira közt . Hát vannak a szellembajnokoknak sajátságai? miket nem lelünk, vagy nem oly feltűnő irányban lelünk más embereknél? Igenis vannak, édes olvasóm, csakúgy mint a mészárosnak vannak még pedig szembetűnő sajátságai; miket nem fogunk találni soha egy nőruhaszabóban; mint a katonának vannak sajátságai, miket nem fogunk találni fűszerárusban. Mert egyáltalán különös állat az az ember. — Neki nincs jelene, csak jövője és múltja. Róla soha se mondhatni, hogy „van“ — hanem csak hogy „volt“ — és „lesz.“ Ő örökös fejlődési processusban van, míg a föloszlás be nem áll. Nézd ama puha hústömeget, értem az újdonszülött gyermeket: bár mit mondjon is a szerető mama és az aristocraticus papa — egyik olyan mint a másik ; és Apolló legyen a ki megjósolja, milyen kedélyű, mérsékletü, tehetségű ember váland belőle? Meglehet vannak bizonyos veleszületett elemek és sarjak e kisdedben; miket ki nem irthat, mik sorsát ez életre eldöntik. De még ezek is megjelölhetlen de bizonyos határokig módosulnak az élet befolyása alatt. Ami ezeken kívül áll , hasonlít a kénesőhöz, mely a hideg s meleg leggyengédebb érintésére kiterjed vagy összehúzódik, mint a bélhur a nedves és száraz lég érintésére. Az ifjakat nádhoz szokás hasonlítani vagy viaszhoz; nád és viasz az ember míg él, bármi elvleges csökönyösséggel ágaskodik a külvilág ellen! ki adhat számot magának mindazon benyomásokról, melyek viasz-énjét azzá modelirozták — a mi ? Van egy szeretett barátom, kiben a lelkibátorság s egyenesség ritka adagja lelhető — és mégis egész élete remegés, lelki gyötrelem, mint kit öntudata iránt; s vérmes mérséklete daczára többnyire komoly sötét kedélyű. Még gyermek volt, midőn anyját el-veszté s egy szívtelen mostoha zsarnoksága korán érezteté vele az igazságtalanság földi uralmát, korán megszégyeníté büszkeségét, irigy lehelletével elrontá ártatlan gyermeki örömeit, és örökre megmérgező kedélyét, így magyarázza a férfi mai lényét, sajátságait. Igen de ugyanaz megtörtént száz és ezer gyermeken, s ahelyett, hogy búskomoly ábrándozóvá fejlett volna — a legkicsapongóbb legundorabb realista jön belőle! Ugyanazon okok ellenkező következmények ; jele, hogy az okok egy más ősetemre hatottak; vagy vegytanilag szólva más elemekkel vegyültek, tehát mást eredményeztek. Amabban bizonynyal laktak kedélyének hatalmas sarjai után egy kis májbaj ? Ki tudja ? A testi és lelki benyomások kölcsönösen növelve egymás hatását az okok és következmények megoldhatlan gombolyagát képezik. És épen ezen egymásral hatás képezi a folytonos fejlődés nagy titkát, ahol az megszűnt — megszűnt az élet. — így él minden emberben a testi és a szellemi elem közti állandó küzdelem; ritka tán csak eszmebeli kivétel — a két elem egyensúlya. Ki a szellemnek áldoz és él — a szellem uralkodása alá helyezi testét, ésannyira, hogy a test töredékenységének befolyását a szellemre csaknem teljesen paralizálni, vagy legalább fékezni, bizonyos hatásig legyőzni képes. És ellenkezőleg. Ez a megtört gyenge testalkatú költő vagy tudós l éseken át tud virasztani munkája mellett; ama potrobosphilister elalszik, tudja bár hogy a világ romba dől — ha ő ébren nem marad. Szerencsére még nem volt eset, hogy a világ ily probabilitás hajszálán függött volna. — Ott a lélek, itt a test bir túlnyomó uralommal. Merthogy épen „mészárost“ állítunk az íróval vagyis inkább asszonyszabóval ellentétben semmi kétség, hogy mészáros becsülendő mint egyén, s hasznos tagja a társadalomnak; hanem egyúttal valódi argumentum ad hominem, ha arról van szó : mily befolyást gyakorol a külvilág, a foglalatosság, az élet az emberre. Mindennap egy pár ökröt leütni, omló vért látni, s páráját frissen beszívni — reggel, délben, estve húsát enni — oly foglalatosság, mely röviden szólva edzi a szivet, izmokat, idegeket. De éveken és ismét új éveken át kizárólag az eszmék magas egében forogni — a legnagyobb szellemek gondolatait átgondolni; a legnemesb költők érzelmeit átérezni; a lélek legmélyebb rejtjtélyeit vizsgálni; a tudomány roppant birodalmát új hódításokkal tágítani törekedni; szóval az emberiség legmagasb érdekeivel szüntelen foglalkozni — — egy igen különös privilegiált állapot, mely egészen saját erényeket s gyengeségeket nevel ; a kiváltságos osztályban; erényeket, mik e nemes foglalatosság visz leheletes gyengeségeket, mik e foglalkozás testi következményeiből leginkább megmagyarázhatók. Mert a szellemnek e kizárólagos ápolása nem természetes állapota az embernek ; s a test töredékenységén boszulja meg magát; a vérkeringés megakadása, az idegrendszer gyengülése s izgékonysága, mely végre képtelenné teszi a testet a természet jószántából adott ártalmatlan élvezetekre is; mindennek okozata : bizonyos beteges kedélyingerlékenység, szenvedhetlen szeszélyparoxismusok, búskomolyság, összeférhetlenség — leggyakoribb kísérői s árnyoldalai De másrészről az ész és szív állandó feszítése mivel is finomítja lelki érzékeiket. Ők magukba fogadják a szellemi világ leggyengédebb első mozzanatait; ők elsők az új eszmék megértésében ; ők az emberiség sorsát hordják szivökben, mely a közjóban él, s a közszerencsétlenséggel megtörik; ők az ember soha nem áruló szenvedései iránt legérzékenyebbek; legforróbb szeretői nemzetcsaláduknak; legbuzgóbb fiai a hazának, s előcsatárai az emberiség értelmi, erkölcsi s vallásos elhaladásának. Ők képezik a nemzetek szivét, melyben életerejük öszpontosul; ők képezik a nemzetek velejét, mely gondolkozik értők , tettleg igazgatja külakadályok daczára; ők adnak lökést a tetterőnek ; ők vetnek világot a múltra ; jelölnek irányt a jelennek, s nyitnak tért s ösvényt az utódoknak. Veszve van a nemzet s csordává omol szét mihamar, mely őket el nem ismeri, nem méltatja. És ilyen a szellembajnokok egyeteme. De az egyén gyenge s gyengeségek alól a legjelesb is alig van kivéve. A kitűnőek szerénysége, az érdemteljesek önkicsinylése, a tehetségesek önbizalmatlansága ellenében áll épen a gyengébbeknek, alsóbbrendüeknek s közepeseknek önteltsége csalhatatlanságuk hite, más véleményének más tehetségének megvetése, türelmetlensége és —hiúsága. Ez utolsó legközönségesebb — t. i. „allgemein és gemein“ értelmében legközönségesebb hibájok. Nincs költő hiúság nélkül — mond B y ro n, a költők leghiubbja; — ép oly joggal mondható : nincs szó hiúság nélkül. Honnan e jelenés? Ezt könnyebb megfejteni mint a magyar divatlapok kép talányait. Előre is meg kell engednünk, hogy „Írni tudni“ nem csekély mesterség ; magamon legjobban érezem. Hanem egy némely boldog olvasó, ki csak amúgy kényelmesen elmondja : de silány könyv ez! de hiábavaló újságczikk ez ! Kisértse meg csak egy egyszerű eseményt életéből egy hírlap számára leírni, például, hogy a kocsija fölfordult, vagy egy hirdetést, például hogy eladó juhai vannak, és meglepetve fogja magának bevallani, hogy „írni tudni“ mégis mesterség. Hátha aztán amit itt egy fővárosi szerkesztő érdemesnek tartja közölni, egy könyvárus kiadni, ezer olvasó elolvasni, s végre egy criticus, kit nem is ismerünk, megdicsérni... ez a szellemi csiklandozásnak egy igen hatályos neme. Már magában Guttenberg uram találmánya is valami rejtélyes hatalommal bir a kedély-búrokra; amit irtunk — nyomtatásban látni, olvasni, ez valami bűbájos dolog, melynek kelleme hasonlít, de sokkal erősebb a tükörbe pillantás gyönyöréhez, s mintegy andalító villanyfolyam hatja át meg az egész valónkat. A leg veteránabb sró is, ha őszinte bevallandja, hogy ira*tát nyomtatva látni — mindig új gyönyörűség; minden uj munkájánál kíváncsian lesi: mit szól hozzá a világ?s az ízó, ki egyebet már nem olvas, saját művét ismételve elolvassa. És csakugyan oly szép is az, mit magunk irtunk! a gondolatok oly mélyek, az érzések oly nemesek, a nyelv oly gördülékeny, a logikai menet oly szabatos! Valóban a veszély mindenikünkre nézve nagy; a hiúság örvénye elnyel, ha nincs bennünk egy szerencsés ösztön (mert nem érdem) vagy mellettünk egy őszinte jóakaró, aki megmondja : barátom! czikked vagy könyved vagy versed nem rész épen; nincs benne semmi helytelen, hanem gondolataidat már a kakasok is kukorikálják; érzelmeid nemesek, hanem fölszínesek, nem egészek, vagy nem valók; nyelveden meglátszik a gyakorlathiány. Hagyd abba az írást lelkem! aki nem tud újat mondani, vagy régi igazságokat hatályos uj formák által terjeszteni — az csak kerepelő üres malom. Lám édes olvasó! ha mellettem ily genius őrködik, nem írtam volna a czikket a „tárczairókról,“ melyben a tárczairókról még szó se volt. Hanem sorsát senki se kerülheti ki, s igy a tárczairókra is kerülendő sor, holnap, holnapután, vagy valamikor. Úrbéri állapotok Békésben. Vasuti munkálatok, gyulai csatorna és véd gát stb. 1. Az endrődi úrbéri pör a megyei törvényszéken még 1847-dikben elláttatván, valahára per tot discrimina rerum, minden kigondolható újabb úrbéri fórumon is keresztül ment, és az eredeti alapítólét, melyben a legelőbőség kimondása mellett 24 hold ítéltetett, most is jóváhagyatott, s végrehajtás végett ide visszaküldetett. 2. A köröstarcsai legelőelkülönzési úrbéri egyesség a b. gyulai úrbéri törvényszéktől múlt hó 28-kán átvizsgáltatván, dicséretes gyorsasággal már a váradi úrbéri főtörvényszék által is felülvizsgáltatott, jóváhagyatott, s e hó 3-ról foganatba vétel végett vissza is küldetett. 3. A kétegyházi oly szépen indult , két ízben is megpróbált úrbéri egyesség, a nép előre látható kárára a fájdalom létre nem jöhetett; a vajúdás kínjai közt áldozatul esett a szép reményű kisded. 4. A gyulai örökegyesség folytán a lakosság részére jutott legelőilletőségnek egyénenkénti igazságosabb feloszlatása és tagosithatása tekintetéből szükségelt ujabb felbecsülés és osztályozás, 5 idegen becsüs által megtörtént, még pedig 8 classis szerint. Ugyanez alkalommal a helyszineni hivatalos megszemlélés után a csorvási pusztára tervezett falu helyéül azon térség jeleltetett ki, melyen a török pusztítás előtt ugyancsak „Csorvás“ község állott. Ezzel tartoztunk a históriai kegyeletnek s úgy hisszük az uj Csorvás Magyarország egyik legszerencsésb községe lesz, mert árvízmentes prima classis és jobbára gyephatárán minden kisebb nagyobb birtok egy szabályos tagban lesz. 5. A r ege 16-rebecslések megtörténtek: Füzes-Gyarmaton, Kétegyházán, Vámban és Vésztőn e napokban meg fognak történni Pélben és Varsándon. — A hitelesítések is egymásután mind lehetőségig teljesíttetnek. 6. Úrbéri egyesség, a már eddig bejelentett 4 rendbelin kívül időközben nem történt, van azonban kilátás K.Ladányban,Füzes-Gyarmaton is ; majd megírom, lesz-e valóságos süker ?