Pesti Napló, 1857. szeptember (8. évfolyam, 2286-2310. szám)

1857-09-18 / 2300. szám

212—2300. 8-dik évf­folyam. Szerkesztő szállása : Uri-utcza 3-dik szám. A lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Vérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. K­iadó­hi­vatal: Egyetem-utcza, 2-dik szám, földszint. A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz, kiadása körúti­ panaszok, hirdetmények) a kiadó­hivatalhoz intézendők. Előfizetési feltételek: Pesten, húshol hordva: Évnegyedre . . . . 8 frt p. p. Félévre...................6 frt p. p. U* A 4- -i i•• 6 hasábos petit sor háromszori hirdetésnél 4 p. ki. Ré­mraetmenyeg d­lja -lyegdij külön lőpkr.Magnn vita Shasaboa petit sor 5pkr Szerkesztési iroda: Egyetem­ utc­a 2-dik szám, 1 fő emelet, Vidékre, postán Évnegyedre . . . . 4 frt p. p. Félévre . .­ . . . 8 frt p. p. 1857. Péntek, sept. 18. ELŐFIZETÉSI FELHÍVÁS PESTI NAPLÓ 1857. October—decemberi negyedévi folyamára. BUDA­PESTEN, házhoz hordva 3 pírt. VIDÉKEN, posta-küldéssel 4 frt. pp. A lap nagy elterjedése mellett a lapunkbani hirde­tés a t. hirdetőkre nézve nagy előnynyel lévén össze­kötve, bátorkodunk a t. közönséget mentül gyakoribb hirdetésekre felhívni. Egy petit sor háromszori hir­detésnél 4 perral számittatik. A „PESTI NAPLÓ“ kiadó hivatala. PEST, Sept. 18. Átmeneti raktárak Pesten. .. Annyira élénkül megindultak a szabad dunai mozgalmak, hogy ezek folytán egy szabad át­meneti raktárnak többé sohá hiányozni nem lehet. Ez áll. Ez ellen nincs c­áfolat. Ezt elismeri a magas kormány is, és azon gondoskodásra, hogy meg ne előztessünk, mutat azon leirat, miszerint időnyerés tekintetéből új építkezés helyett a szükséges helyiségről haszonbérlet útján kíván gondoskodtatni. Mi történik, ha e tekintetben más al-dunai város, név szerint B­e­l­g­r­á­d által mégis meg­­előztetünk ? Semmi egyéb, mint hogy elveszítjük azon forgalmat, melyet a raktárak más idegen tar­tományok vásárlóinak ide vonása által idéztek volna elő, sőt mi magunk is egy idegen tarto­mány raktárának nyilván piaczot, annak for­galma szaporításához járulunk és pedig két­­képen, a mennyiben t. i. szükségeink bevásár­lására pénzünket, s aztán feleslegünk eladá­sára oda viszük áru­czikkeinket, nyers termé­keinket, e felett elveszítjük szintén azon ál­lamjövedelmet , mit az idegen tartományok szükségletének fedezésére is ide behozott nagy mennyiségű áruk átmeneti vámjövedelme ered­ményezett volna, melynek csak egy évi észlete alkalmasint vetekedhetnék, egy ily raktár fel­­állítási összes költségével. De nézzük, hogy ha időben meg nem előz­­tetnénk, volna-e Pestnek, és mennyiben elő­nye Belgrád, vagy más aldunai város felett ? Hogy valamely város átmeneti raktár he­lyéül, s az átmeneti kereskedésre egészen al­kalmas legyen, erre nézve kettő kívántatik meg : először, hogy biztos kilátást adjon a leraktározott ipartermények terjedt kelendő­ségére; másodszor, hogy birjon elegendő nyers termékkel, mely a gyártmányokat hozó közle­kedési eszközöknek visszaszállításra minden­kor elegendő terhet adjon, s mely által, a fo­gyasztó ország a termelő országnak az ipar­­czikkek árát fizetni képes legyen. A keleti kereskedés közlekedési eszköz-su­­gárainak központja Pest. Pesten felül kezdő­dik már az ipar fejlettebb hazája. Bécs vidé­kétől inkább azt várjuk, hogy ő is adjon, mint­sem fogadjon iparterményeket, valamint a nyers termékeknek sincs bőviben. És ilyen formán a nyugati continenseni kereskedés szintén épen Pesten csatlakozik a keletivel. A Duna nagy ere Pesten felül megszakad. Er­­délyország, Graliczia felé innen ágaznak el a vasútvonalak. Az azok által átfutott vidékek, már rég időktől fogva megszokták, hogy nyers termékeikkel Pest felé törekedjenek, sőt ipar­terméki szükségeknek is legnagyobb részét Pestről, vagy legalább Pest által teljesítsék. A Pestig egészen erőteljes dunai út, s aztán a buda-fiume-trieszti épülendő vasút, legjobb al­kalmat adnak a szabad raktári ipartermékek­nek ide-, valamint az összetömegesedett nyers termékeknek, innen tova szállítására. Belgrád, különösen ha a Száva is gőzhajó­­zást nyer, s a sziszek-fiumei vasút elkészül, szintén igen alkalmas hely lesz az iparter­ményeknek oda szállítására , hanem a di­­stractióra nézve van nagy hátrányban, mert a fogyasztó vidékek felé nincs semmi könnyebb­­szerű közlekedési kisugárzása, s a nagyke­reskedői testületet és a nyert termékek nagy piaczát még előbb teremtenie kell; mi tekin­tetben felette sok idő igény­eltetnék, még a legnagyobb szerencse mellett is, hogy oda jus­son, hol már Pest jelenleg áll; akkor is pedig e distractiót Magyarország felső vidékére, Gra­­licziára, Lengyelországra csak Pest vagy más magyarországi (tiszai) város közvetítése útján terjesztheti ki , míg ellenben Pestről a Duna által keresztül metszett alsóbb vidékeken sem­mi közvetítőre szükség nincs, mert az átmenő forgalom útján azokkal a kereskedés közvet­len egybeköttetésben álland. Belgrádnál alantabb fekvő akármely dunai városnak még több közvetítőre volna szüksége, és a sok közvetítés uta végre elveszi e szabad raktárak hasznát. E szerint minden dunai város felett főkép Pestnek van előnye, mely nem egyedül az innen kisugárzó közlekedési eszközökön, ha­nem azon szerencsés fekvésen alapszik, hogy a continensi nyugati kereskedés itt csatlako­zik a keletivel. Csak pár szóval fejtem tehát meg a Bel­grád általi megelőztetésből származható ve­szedelmet. Vizeink Belgrád felé folynak, Tiszánk oda viszi habjait. A Tiszával egyesült vizek: Ma­ros, Körös, Szamos, Bodrog, Sajó és Hernád mind oda adják le vizeket, a­nélkül, hogy Pestet érintenék; ugyanaz történik más olda­lon a Sió-csatornával, Drávával, Szávával. Ezek nagy része még most ugyan jelentékte­len , de ki tudja, mit rejt a jövő, holott a vizi közlekedés kifejtése körül is élénk a mozga­lom. Ha a Szamos (mint már megpendítve van) és Maros gőzhajói közlekedést nyernek , nem lesznek-e e vizi utak eszközlei annak, hogy nyers terméki forgalmunk nevezetes részben Belgrád felé vegye irányát? Ez által nemcsak a már fentebb említett veszteség áll be, hanem több, mert tagadhatlan ugyan, hogy azon vizi utak a Pestről kiinduló közlekedési eszközök­kel korántsem mérkőzhetnek, miután mint a tiszai hajózás eddig is mutatja, az ily apróbb vizeken a közlekedés nagy bizonytalanságnak van kitéve, minél fogva Belgrádnak előnyét, még ily feltétek mellett sem emeli Pest fölibe, úgyhogy Pesten még egy belgrádi raktár után is tagadhatlanul fenmarad az átmeneti raktár szükségessége és jövendője, holott ellenben egy pesti raktár valamely alsóbb vidékét tel­jesen szükségtelenné, s kivéve a dunatorko­­lathoz közel­, jövedelmezetlenné teszi , mind­azáltal a forgalom bár ideiglenes lecsapolásá­­nak ártalma fővárosunk felvirágzására nézve kiszámíthatlan, mert sok évtizedek kellené­nek, míg az így csak részben is megzavart forgalom ismét régi kerék vágásába jöhetne vissza. E mellett nyers terményi, s különösen gabonakereskedésünk folyama eddigelé felfelé megy. Alsóbb piaczon fog-e az árcsökkenés nélkül concurrálhatni az aldunai tartományok­nak kiváltkép gabonakereskedésével ? A ter­mék jóság és tisztaság mellett a fogyasztási helyhez való közelségünk nevezetes részben tartott eddigelé gabonánkra nézve bennünket az aldunai tartományok felett előnyben. Hogy ez irány változzék, azt hiszem, sem Ausztriá­nak, sem a többi nyers termékeket fogyasztó birodalmi tartományoknak s a szomszéd kül­földnek nincs érdekében, sőt ellenkezőleg a szükségletének fedezésére szolgáló nyers­anya­goknak leszivattyúzása ellen mindenik egy pesti raktárban találhat legbiztosabb eszközt, mely az alulról és felölről érintkező kereskedésnek egymássali concurrentiáját legczélszerűbben közvetítheti. Ugyanazért ismételve mondom: helyzetünknek mindenképeni elő­nyét ne tegyük késedelmünkkel koczkára. GALGÓCZY K. TUDOMÁNY, IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. Tárczalevelek Bécsből. A tárczairók természethistoriája. Ered­­mény:a tárczairók irnak,s miután nem írnakok, következik, hogy —­irók. thy. Furcsa emberek azok a költők, a tudósok és azok a mindennemű, fajú és szaku irók, kiket rövid­ség okáért „szellembajnokoknak“ nevezek. Ha elősorolom sajátságaikat, attól kell tartanom, hogy az olvasó vagy eszményízőnek tart vagy egyol­dalú torzképfestőnek. Oly nehéz a középút itt az en­­thusiasmus és satira közt . Hát vannak a szellem­­bajnokoknak sajátságai? miket nem lelünk, vagy nem oly feltűnő irányban lelünk más embereknél? Igen­is vannak, édes olvasóm, csakúgy mint a mé­szárosnak vannak még pedig szembetűnő sajátságai; miket nem fogunk találni soha egy nőruhaszabóban; mint a katonának vannak sajátságai, miket nem fo­gunk találni fű­szerárusban. Mert egyáltalán különös állat az az ember. — Neki nincs jelene, csak jövője és múltja. Róla soha se mondhatni, hogy „van“ — hanem csak hogy „volt“ — és „lesz.“ Ő örökös fejlődési processusban van, míg a föloszlás be nem áll. Nézd ama puha hústömeget, értem az újdonszü­­lött gyermeket: bár mit mondjon is a szerető mama és az aristocraticus papa — egyik olyan mint a má­sik ; és Apolló legyen a ki megjósolja, milyen kedé­lyű, mérsékletü, tehetségű ember váland belőle? Meglehet vannak bizonyos veleszületett elemek és sarjak e kisdedben; miket ki nem irthat, mik sorsát ez életre eldöntik. De még ezek is megjelölhetlen de bizonyos határokig módosulnak az élet befolyása alatt. A­mi ezeken kívül áll , hasonlít a kén­esőhöz, mely a hideg s meleg leggyengédebb érinté­sére kiterjed vagy összehúzódik, mint a bélhur a nedves és száraz lég érintésére. Az ifjakat nádhoz szokás hasonlítani vagy viaszhoz; nád és viasz az ember míg él, bármi elvleges csökönyösséggel ágas­kodik a külvilág ellen! ki adhat számot magának mindazon benyomásokról, melyek viasz-énjét azzá modelirozták — a mi ? Van egy szeretett barátom, kiben a lelkibátorság s egyenesség ritka adagja lelhető — és mégis egész élete remegés, lelki gyötrelem, mint kit öntudata iránt; s vérmes mérséklete daczára többnyire komoly sötét kedélyű. Még gyermek volt, midőn anyját el-­­veszté s egy szívtelen mostoha zsarnoksága korán érezteté vele az igazságtalanság földi uralmát, korán megszégyeníté büszkeségét, irigy lehelletével elrontá ártatlan gyermeki örömeit, é­s örökre megmérgező kedélyét, így magyarázza a férfi mai lényét, saját­ságait. Igen de ugyanaz megtörtént száz és ezer gyermeken, s a­helyett, hogy búskomoly ábrándo­­zóvá fejlett volna — a legkicsapongóbb legundorabb realista jön belőle! Ugyanazon okok ellenkező kö­vetkezmények ; jele, hogy az okok egy más ő­s­ete­m­­r­e hatottak; vagy vegytanilag szólva más elemek­kel vegyültek, tehát mást eredményeztek. Amabban bizonynyal laktak kedélyének hatalmas sarjai u­tán egy kis májbaj ? Ki tudja ? A testi és lelki benyomások kölcsönösen növelve egymás hatását az okok és következmények meg­­oldhatlan gombolyagát képezik. És épen ezen egy­­másral hatás képezi a folytonos fejlődés nagy titkát, a­hol az megszűnt — megszűnt az élet. — így él minden emberben a testi és a szellemi elem közti ál­landó küzdelem; ritka tán csak eszmebeli kivétel — a két elem egyensúlya. Ki a szellemnek áldoz és él — a szellem uralkodása alá helyezi testét, ésannyira, hogy a test töredékenységének befolyását a szellem­re csaknem teljesen paralizálni, vagy legalább fé­kezni, bizonyos hatásig legyőzni képes. És ellenke­zőleg. Ez a megtört gyenge testalkatú költő vagy tu­dós l éseken át tud virasztani munkája mellett; ama potrobosphilister elalszik, tudja bár hogy a világ romba dől — ha ő ébren nem marad. Szerencsére még nem volt eset, hogy a világ ily probabilitás hajszá­lán függött volna. — Ott a lélek, itt a test bir túl­nyomó uralommal. Merthogy épen „mészárost“ állítunk az íróval vagyis inkább asszonyszabóval ellentétbe­n semmi kétség, hogy mészáros becsülendő mint egyén, s hasznos tagja a társadalomnak; hanem egyúttal va­lódi argumentum ad hominem, ha arról van szó : mily befolyást gyakorol a külvilág, a foglalatosság, az élet az emberre. Mindennap egy pár ökröt leütni, omló vért látni, s páráját frissen beszívni —­ reggel, délben, estve húsát enni — oly foglalatosság, mely röviden szólva edzi a szivet, izmokat, idegeket. De éveken és ismét új éveken át kizárólag az eszmék magas egében forogni — a legnagyobb szelle­mek gondolatait átgondolni; a legnemesb köl­tők érzelmeit átérezni; a lélek legmélyebb rejt­j­télyeit vizsgálni; a tudomány roppant birodalmát új hódításokkal tágítani törekedni; szóval az em­beriség legmagasb érdekeivel szüntelen foglalkoz­ni — — egy igen különös privilegiált állapot, mely egészen saját erényeket s gyengeségeket nevel ; a kiváltságos osztályban; erényeket, mik e nemes foglalatosság visz lehelete­­s gyengeségeket, mik e foglalkozás testi következményeiből leginkább meg­magyarázhatók. Mert a szellemnek e kizárólagos ápolása nem természetes állapota az embernek ; s a test töredékenységén boszulja meg magát; a vérke­ringés megakadása, az idegrendszer gyengülése s izgékonysága, mely végre képtelenné teszi a testet a természet jószántából adott ártalmatlan élvezetekre is; mindennek okozata : bizonyos beteges kedélyin­gerlékenység, szenvedhetlen szeszélyparoxismusok, búskomolyság, összeférhetlenség — leggyakoribb kí­sérői s árnyoldalai De másrészről az ész és szív ál­landó feszítése mivel i­s finomítja lelki érzékeiket. Ők magukba fogadják a szellemi világ leggyengé­­debb első mozzanatait; ők elsők az új eszmék meg­értésében ; ők az emberiség sorsát hordják szivök­­ben, mely a közjóban él, s a közszerencsétlenséggel megtörik; ők az ember soha nem áruló szenvedései iránt legérzékenyebbek; legforróbb szeretői nemzet­­családuknak; legbuzgóbb fiai a hazának, s előcsatá­­rai az emberiség értelmi, erkölcsi s vallásos elha­ladásának. Ők képezik a nemzetek szivét, melyben életerejük öszpontosul; ők képezik a nemzetek vele­jét, mely gondolkozik értők , tettleg igazgatja kül­­akadályok daczára; ők adnak lökést a tetterőnek ; ők vetnek világot a múltra ; jelölnek irányt a jelen­nek, s nyitnak tért s ösvényt az utódoknak. Veszve van a nemzet s csordává omol szét mi­hamar, mely őket el nem ismeri, nem méltatja. És ilyen a szellembajnokok egyeteme. De az egyén gyenge s gyengeségek alól a legje­­lesb is alig van kivéve. A kitűnőek szerénysége, az érdemteljesek önkicsinylése, a tehetségesek önbizal­matlansága ellenében áll épen a gyengébbeknek, alsóbbrendüeknek s közepeseknek önteltsége csal­­hatatlanságuk hite, más véleményének más tehetsé­gének megvetése, türelmetlensége és —hiúsága. Ez utolsó legközönségesebb — t. i. „allgemein és ge­mein“ értelmében legközönségesebb hibájok. Nincs költő hiúság nélkül — mond B y r­o n, a költők leg­­hiubbja; — ép oly joggal mondható : nincs szó hiú­ság nélkül. Honnan e jelenés? Ezt könnyebb meg­fejteni mint a magyar divatlapok kép talányait. Előre is meg kell engednünk, hogy „Írni tudni“ nem cse­kély mesterség ; magamon legjobban érezem. Hanem egy némely boldog olvasó, ki csak amúgy kényelme­sen elmondja : de silány könyv ez! de hiábavaló új­­ságczikk ez ! Kisértse meg csak egy egyszerű ese­ményt életéből egy hírlap számára leírni, például, hogy a kocsija fölfordult, vagy egy hirdetést, pél­dául hogy eladó juhai vannak, és meglepetve fogja magának bevallani, hogy „írni tudni“ mégis mester­ség. Hátha aztán a­mit itt egy fővárosi szerkesztő érdemesnek tartja közölni, egy könyvárus kiadni, ezer olvasó elolvasni, s végre egy criticus, kit nem is ismerünk, megdicsérni... ez a szellemi csiklan­­dozásnak egy igen hatályos neme. Már magában Guttenberg uram találmánya is valami rejtélyes ha­talommal bir a kedély-búrokra; a­mit irtunk — nyomtatásban látni, olvasni, ez valami bűbájos dolog, melynek kelleme hasonlít, de sokkal erősebb a tükörbe pillantás gyönyöréhez, s mintegy andalító villanyfolyam hatja át meg az egész valónkat. A leg­ veteránabb sró is, ha őszinte bevallandja, hogy ira*­tát nyomtatva látni — mindig új gyönyörűség; min­den uj munkájánál kíváncsian lesi: mit szól hozzá a világ?s az ízó, ki egyebet már nem olvas, saját művét ismételve elolvassa. És csakugyan oly szép is az, mit magunk irtunk! a gondolatok oly mélyek, az érzések oly nemesek, a nyelv oly gördülékeny, a logikai menet oly szabatos! Valóban a veszély mindenikünkre nézve nagy; a hiúság örvénye elnyel, ha nincs bennünk egy szeren­csés ösztön (mert nem érdem) vagy mellettünk egy őszinte jóakaró, a­ki megmondja : barátom! czikked vagy könyved vagy versed nem rész épen; nincs benne semmi helytelen, hanem gondolataidat már a kakasok is kukorikálják; érzelmeid nemesek, hanem fölszínesek, nem egészek, vagy nem valók; nyelve­den meglátszik a gyakorlathiány. Hagyd abba az írást lelkem! a­ki nem tud újat mondani, vagy régi igazságokat hatályos uj formák által terjeszteni — az csak kerepelő üres malom. Lám édes olvasó! ha mellettem ily genius őrkö­dik, nem írtam volna a czikket a „tárczairók­­r­ól,“ melyben a tárczairókról még szó se volt. Ha­nem sorsát senki se kerülheti ki, s igy a tárczairókra is kerülend­ő sor, holnap, holnapután, vagy vala­mikor. Úrbéri állapotok Békésben. Vasuti munkálatok, gyulai csatorna és véd gát stb. 1. Az endrődi úrbéri pör a megyei tör­vényszéken még 1847-dikben elláttatván, valahára per tot discrimina rerum, minden kigondolható újabb úrbéri fórumon is keresztül ment, és az eredeti alap­ítólét, melyben a legelőbőség kimondása mellett 24 hold ítéltetett, most is jóváhagyatott, s végrehajtás végett ide visszaküldetett. 2. A köröstarcsai legelőelkülönzési úrbéri egyesség a b. gyulai úrbéri törvény­széktől múlt hó 28-kán átvizsgáltatván, dicséretes gyorsasággal már a váradi úrbéri főtörvényszék által is felülvizsgáltatott, jóváhagyatott, s e hó 3-ról foganatba vétel végett vissza is küldetett. 3. A kétegyházi oly szépen indult , két íz­ben is megpróbált úrbéri egyesség, a nép előre látható kárára a fájdalom létre nem jöhetett; a vajúdás kínjai közt áldozatul esett a szép remé­nyű kisded. 4. A gyulai örökegyesség folytán a la­kosság részére jutott legelőilletőségnek egyénen­kénti igazságosabb feloszlatása és tagosithatása tekintetéből szükségelt ujabb felbecsülés és osztályo­zás, 5 idegen becsüs által megtörtént, még pedig 8 classis szerint. Ugyanez alkalommal a helyszineni hivatalos megszemlélés után a csorvási pusztára ter­vezett falu helyéül azon térség jeleltetett ki, melyen a török pusztítás előtt ugyancsak „Csorvás“ község állott. Ezzel tartoztunk a históriai kegyeletnek s úgy hisszük az uj Csorvás Magyarország egyik legsze­­rencsésb községe lesz, mert árvízmentes prima clas­­sis és jobbára gyephatárán minden kisebb nagyobb birtok egy szabályos tagban lesz. 5. A r ege 1­6-re­­­becs­lések megtörtén­tek: Füzes-Gyarmaton, Kétegyházán, Vám­ban és Vésztőn e napokban meg fognak történni Pélben és Varsándon. — A hitelesítések is egymásután mind lehetőségig teljesíttetnek. 6. Úrbéri egyesség, a már eddig bejelen­tett 4 rendbelin kívül időközben nem történt, van azonban kilátás K.Ladányban,Füze­s-G­y­a­r­­m­a­t­o­n is ; majd megírom, lesz-e valóságos süker ?

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék