Pesti Napló, 1857. november (8. évfolyam, 2338-2362. szám)

1857-11-01 / 2338. szám

ben a dohánytermesztők, eleinte ezen kiosz­tott magvakat nagy örömmel és remény közt kezdték termeszteni, de az új dohány mag plánta nélkül maradván, ez által mind a kincs­tárnak , mind a termesztőknek súlyos kár okoztatott. Ily eljárás következtében a meg­károsult dohány­termesztők már irtóznak az új magtól, s ezt mellőzvén, inkább a megho­­nosult de biztos régi fajt termesztik, ámbár ebből nagyon kevés első osztálybeli leveleket lehet kiválogatni. Véleményem szerint Magyarországban a dohánytermesztés felvirágoztatására, e követ­kezők lennének szükségesek. Először is a dohánymivelésben jártas, mű­velt egyén által egy népszerű könyvecskét kellene szerkesztetni, mely érthető, világos nyelven a dohánytermesztésnek minden fogá­sát, mivelési módját a föld különböző tulaj­donságai szerint híven és szabatosan előadná. E dohánykönyvecskét a kincstár vagy ingyen, vagy igen csekély árért osztogattatná a nép között. Másodszor, lényeges , sőt elkerülhetetlen kellék a dohánytermesztés emelésére, hogy Magyarországnak minden nevezetesebb do­hánytermesztő vidékén (például: Csongrádon, Boton, Békésen, Nagylakon, Verpeléten, Szen­­drőn, Csetneken, Sz. Andráson, Csengerben, Nyírségen, Félegyházán, Ribán, Kospallagon, Véken, Vitnyéden, Jánosházán, Szalókon, Hidason, Faddon, Hőgyészen stb) mint a do­hánytermesztések alapíthassanak. A dohány minőségét nemcsak a mag, hanem a föld tu­lajdonsága is nagy mértékben feltételezi. S mivel az említett dohánytermesztő vidékeken mindenütt más más földet találunk, igen ter­mészetes, hogy a termesztendő fajokat is e földek tulajdonságához mérve kell megválasz­tani, mit biztosan nem tehetünk, ha csak min­den vidék fő helyén egy minta-dohányter­mesztő gazdaságot nem állítunk. E példány­­iskolák arra is szolgálnának, hogy az Ameri­kából hozott magvakat itt előbb meghonosít­hatnék s csak azután osztanák ki a termesz­tők közt, megjegyezvén azt, hogy az eredeti­ség megtartása végett a jónak mutatkozott s meghonosult faj is minden negyedik ötödik évben új maggal felfrisítendő. E példányisko­lákban szintén kísérletek által lehetne meg­tudni, hogy melyik faj kedvelli a televényföldet, melyik a sziket, az agyagot, a homokot, stb. Nagyobb buzdítás végett, harmadszor a dohányárak is aránylag felemelen­dő­k lennének. Emlékezhetünk rá, hogy a monopólium behozatala előtt jól kezelt finom dohány mázsáját csak 80 forintért lehetett megkeríteni, s így is felpénzelés útján. Jelenleg 25 pert a legmagasabb ár, pedig mostan adót kell fizetni a földektől, s e mel­lett a napszám is drágább. Ha a dohányter­mesztés előmozdítása végett a mondott feltételek megtartatnának, Magyarország egy­maga nem­csak az egész birodalmat kitarthatná dohány­nyal, hanem külföldről is sok pénzt beszivárog­tathatna , holott a mostani kezelés kö­vetkeztében a dohánytermelés ná­lunk 150,000 mázsával csökkent éven kint, s maga a birodalmi kincstár milliókat fizet külföldi dohányért. FÉNYES ELEK: JEGYZÉKE: a esész, kir. budapesti helytartósági osztály­nál folyó évi ad­­­óikén kisorsolt és beváltandó (szelvényes) i­rbérkárpótlási kötelezvényeknek *). Ez utóbbi (5000) összegből csak 4100 ft fog kifi­zettetni , a maradék összeg (900 ft) felől pedig új kötelezvény adatik. ") Gondoskodtunk hogy a többi helytartósági osztálynál, valamint a Zágrábban és Temesváron szintén oct. 31 - bén kisorsolt urbérkárpótlási kötelezvények számait eleve megkaphassuk és gyorsan közölhessük. Szerkesztő: 1 1229 számú 50 frtos 71 3131 „ 1000 frtos 2 1539 „ 50 „ 72 2474 „ 1000 „ 3 1722 „ 100 „ 73 301 „ 50 „ 4 2783 „ 100 „ 74 562 „ 500 „ 5 392 „ 50 „ 75 4489 „ 100 „ 6 3112 „ 100 „ 76 1164 „ 50 „ 7 2367 „ 100 „ 77 1982 „ 1000 „ 8 4036 „ 100 „ 78 575 „ 50 „ 9 592 „ 50 „ 7­­913 „ 10OO1 „­­ 10 1187 „ 50 „ 80 526 „ 500 „ 11 897 „ 100 „ 81 663 „ 50 „ 12 806 „ 50 „ 82 193 „ 10000 „ 13 4589 „ 1000 „ 83 4446 „ 100 „ 14 905 „ 50 „ 84 4892 „ 100 „ 15 4842 „ 100 „ 85 1170 „ 1000 „ 16 1559 „ 50 „ 86 640 „ 50 „ 17 2188 „ 1000 „ 87 1258 „ 100 „ 18 683 „ 50 „ 88 1718 „ 50 „ 19 1234 „ 50 „ 89 390 „ 500 „ 20 1685 „ 50 „ 90 4513 „ 1000 „ 21 1693 „ 50 „ Öl 3109 „ 1000 „ 22 225 „ 5000 „ 92 1415 „ 100 „ 23 623 „ 50 „ 93 2065 „ 100 „ 24 771 „ 50 „ 94 425 „ 50 „ 25 4115 „ 100 „ 95 3206 „ 100 „ 26 386 „ 50 „ 96 19 „ 100 „ 27 1563 „ 50 „ 97 4991 „ 100 „ 28 2508 „ 100 „ 98 179 „ 50 „ 29 1173 „ 50 „ 99 4466 „ 100 „ 30 423 „ 50 „ 100 1257 j, 50 „ 31 218 „ 50 „ 101 15 „ 50 „ 32 3378 „ 100 „ 102 5169 „ 100 „ 33 1024 „ 50 „ 103 750 „ 1000 „ 34 3802 „ 1000 „ 104 1584 „ 100 „ 35 4229 „ 1000 „ 105 4329 „ 100 „ 36 1244 „ 50 „ 106 272 „ 100 „ 37 4131 „ 1000 „ 107 1214 „ 50 „ 38 163 „ 5000 „ 108 1429 „ 50 „ 39 936 „ 100 „ 109 5296 „ 100 „ 40 1692 „ 50 „ 110 5054 „ 1000 „ 41 60 „ 1000 „ 111 1142 „ 100 „ 42 3553 „ 100 „ 112 1554 „ 50 „ 43 1196 „ 1000 113 1540 „ 100 „ 44 3001 „ 1000 „ 114 5864 „ 100 „ 45 1564 „ 50 „ 115 1098 „ 1000 „ 46 4853 „ 100 „ 116 764 „ 50 „ 47 42 „ 50 „ 117 222 „ 5000 TM | 48 916 „ 50 „ 118 4402 „ 100 „ 49 190 „ 5000 „ 119 293 „ 50 „ 50 1752 „ 50 „ 120 1784 „ 50 „ 51 3992 „ 100 „ 121 182 „ 50 „ 52 271 „ 100 „ 122 2247 „ 100 „ 53 1185 „ 50 „ 123 3355 „ 1000 „ 54 4552 „ 100 „ 124 1263 „ 50 „ 55 457 „ 50 „ 125 1671 „ 50 „ 56 690 „ 1000 „ 126 3047 „ 1000 „ 57 1371 „ 50 „ 127 4314 „ 100 „ 58 322 „ 50 „ 128 3545 „ 1000 „ 59 5341 „ 1000 „ 129 4764 „ 100 „ 60 1563 „ 100 „ 130 5206 „ 1000 „ 61 3506 „ 100 „ 131 438 „ 100 „ 62 423 „ 500 „ 132 722 „ 50 „ 63 686 „ 500 „ 133 971 „ 50 „ 64 1189 „ 50 „ 134 1396 „ 50 „ 65 1848 „ 100 „ 135 1527 „ 100 „ 66 1525 „ 50 „ 136 4749 „ 1000 „ 67 1013 „ 100 „ 137 1173 „ 1000 „ 68 1625 „ 100 „ 138 3595 „ 1000 „ 69 207 „ 1000 „ 139 2701 „ 100 „ 70 5301 „ 100 „ 140 1 „ 5000 „ TUDOMÁNY, IRODALOM ÉS MŰVÉSZIT. 1. Az ausztriai birodalom történelme, a gym­­nasiumok a reáliskolák használatára. Törnek V. Vladivoi kézikönyvének szövegét m­egm­a­­gyaritá Málik Vincze kegyesrendi tanár. Pest. Kiadja Heckenast Gusztáv 1856. 228 l. 2. Vezérfonal az első iskolai tanításnál, az osztrák császár-birodalmi történetben. Hor­­nyánszky Viktortól. Németből fordította Gal­góczy Károly. Pest, 1854. Kiadja Heckenast Gusz­táv. 117­1. Minap egy tanár e lapokban tankönyvkiadó egyletet indítványozott. Szakértő tanár valóban nem egyszer látja magát azon helyzetben, miszerint az idegen kézi könyvet mellőzni, s a maga jobb tu­domását, s némileg Talleyrand amaz utasítását kö­vetni kénytelen : a nyelv azért adatott, hogy vele gondolatidat eltakard. Az indítvány elhangzott mint sok más, minek kivitele nálunk egy kis összes kitar­tásba és pénzbe kerül. A most általunk bírálat alá vett tankönyvekül szánt könyvekben igyekszünk ki­tüntetni , miszerint, ha csak egy jól szervezett tan­könyvkiadó egylet rostáján jutottak volna keresztül, a mostaninál minden esetre jobb alakban kerülende­­nek világ elé. Mindenik mű : fordítás: az elül czimzett úgy lát­szik eredetileg cseh iskolák számára készült, mert Csehország történeteit az ausztriai birodalom többi tartományai, különösen Magyarországéi fölött kie­meli, mely hiányt, ha magyar iskoláknak ir, a for­dítónak kelle vala kiegyenlítnie . Hornyánszky vi­szont a magyarok történetére fordít különös gondot, s méltányos is, hogy a közbirodalom történetei taní­tásánál az iskolákban a saját országok ismertesse­nek az idegeneknél bővebben. — Törnek a jelen ausztriai birodalmat az egymásra következő §§-ban, a 10-dik századtól fogva máig majdnem tény­ül akar­ja föltüntet­i, mig Hornyánszky kor- s népszerüleg-, chrono­­s ethnographice a külön elemeket, melyek­ből az ausztriai birodalom időjártával, mikép egy nagy folyam számos kisebb nagyobb patakokból egyesült, mielőtt egyesültek volna, külön tárgyalja, s az egyébként száraz előadást, az ausztriai közép­iskolák korábbi kézi­könyvét mintául használván, közben adomákkal fűszerezi. Szóval emez kisebb amaz érettebb, már a világ, különösen a középkor történelmében jártas ifjúságnak van szánva. Ezeket röviden előre bocsátva, lássuk az elülczím­­zett Tomek-Malikféle történelmet. Nem kell szakér­tőnek lenni, hogy az ember megbotránykozzék a tö­mérdek hibán, mely a magyar grammatica, syntaxis, a geographia és história ellen e rosz fordítás egyre­­másra minden lapján elkövetteték. — Nincs ke­zünknél az eredeti, de nem is szükség; e sorok olvasója tudni fogja e hibák légiójából, — minek tan­könyvben egynek sem szabadna lenni, s melyek na­gyobb részén maga az érettebb eszű tanuló is megbot­­ránkozik, s kedvét veszti, — melyik illeti a szerzőt, melyik a fordítót. Nem czélunk regrestrálni sok hi­bát, csak a fölöttiebbeket, melyekbe az olvasó fi­gyelme lehetlen, hogy nagyot ne botoljék, említ­sük fel. Fordító szék­ére mondja: az I. Henrik 48­ 1. az Olaszország 44 1. a Jajcza, a Konstantinápoly 98 1. a Némethon, az Ausztria 165. a Francziaország, a nemsokára bekövetkezett halála után 148. 1. Ferdi­nand a németausztriai földeiben bírt a reformatioi joggal, 129. 1. a magyarok, kik az oláh- és moldva­­országi lakhelyeiken 46­­. a székelyek az Erdély ke­leti hegy táján stb. Másutt még, hol szükség lenne az a-ra, mellőzi, például: hol most (a) vétkesek szigo­rúan bűnhődtek, 180. 1. Száva és Duna képezték (a) birodalom határait, 194­ 1. — A nek birtokragot fordító igy szokta mellőzni : Nagy Károly a német népeket mind, a román törzsbeliek (nek) pedig legna­gyobb részét meghóditá, 341. az avarok(nak) a Duna jobb partján elterülő birtok, 36 1. a megrómaisodott dákok(nak) a szlávokkal összeforrt utódai 37 1. a lombard városok(nak) a császár elleni szövetségéhez, 53 1. a cseh rendek, a habsburgi ház(nak) a cseh ko­­ronáházi jogát elismerik, 125 1. — A csatahelyeket igy írja : az ágostánáli, mohácsnáli, keresztesnéli, kolozsvárnáli, nördlingennéli stb. csata ; igy 164 1. oderánáli e b.­oderai Frankfurt. Ilyenek is for­dulnak elő: Mikse halálátóli ötödik hónapban 108 1. a béke helyreállításáról nem sokára. — 132 1. Zápolya, Ferdinandot halála utáni (e. h. eseté­re) utódának rendelte, s fiának születésére (e. i­. születése után) néhány nappal meghalt. A ve­szély, mely az egész kereszténységnek fenyegetőd­­zött, (e. h. kereszténységet fenyegette). 179­1. — Ámbár vethetnénk több grammaticai hibát a föntebbi álla­potindába, de most térjünk át a syntaxis ellen elkövetett bűnökre : „Hiányzott oly erényes egyén, mely( e. b. ki) 38 1. „az appani grófok, akkor ásták alá hatalmukat, midőn I. Frigyes császár ellen szö­vetkeztek volna;“ minek az a volna ? 50. 1. „Gőgös Henrik, ki ismét a császár ellen" (e. h a császár el­len ismét) föllázadt. 55. 1. „a cseh királyok már ak­kori időben (pleonasmus) számíttattak a német biro­dalom előkelő tagjai közé.“ 58 1. „bonyolódott be háborúba“ 176. 1. „I. Albert, 1308. János unokájá­tól, megöletett.“ Kettős hiba : azt vélnök, valami Já­nos nevű ember unokájától, holott ez a János I. Al­bert öcscsének Rudolfnak fia, tehát Albertnek nem unokája volt. 70. 1. Ugyan e lapon : a cseh rendek a császárhoz folyamodtak : adná nekik János fiát, az­az : fiát Jánost, királyul. János cseh király Lajoshoz szitott; — ki volt ez a Lajos ? a könyv nem mondja. 72.1. „ Rudolf a császári jószágok alattvalóit, czélszerü eszközökkel kezdé a kath. hitnek visszaté­résére indítani.“ (e. h. kath. hitre visszatéritni.) 142. 1. „A magyar országgyűlés elébb a király választási jogát akará biztositni, s Mátyás az elébe terjesztett kivonatait aláirni.“ 147. 1. értse a ki értheti. — „Az ablakból a mély vár alatti árokba“ e. h. a vár alatti mély árokba vettettek. 151. 1. „János György szász választó fejedelmet Lausitznak nálának­ elzálo­gosítása által,“ (e. h. Lausitzot neki zálogba vetvén), „szinte rávette, hogy protestáns létének daczára is,“ (e. h. protestáns létére is,) „egyesüljön Ferdinand­­dal.“ 154. 1. „a választó fejedelem, ellenszegülését a császár iránt le nem vetkőzteté.“ (e. h. a császárnak továbbá is ellenszegült.) 165.1. „Gusztáv Adolf, a császár önföldeibe“ (e. h. a császár birodalmába) „belebb készült nyomulni,“ 166. 1. — Hát ez mit akar jelenteni. „A talán utód nélküli kimalandása után, a habsburgi háznak családi szerződései szerint, a spanyol tartományoknak az ausztriai ház fiatalabb ágára kellendett átszállniok.“ 184. 1. „a franczia se­­reggeli egyesületükben,“ (e. h. sereggel egyesülvén.) 185. 1. „II. Ottokár vonakodott Rudolfot ily nevet — értsd: német — királynak elismerni.“ 60. 1. „Alig hogy Zsigmond lépett a trónra,“ (e. h. trónra lépett.) 85. 1. „de annál inkább tétettek ki.“ (e. h. ki lőnek téve.) „a törökök megrohanásainak“ 92. 1. Meggyőződhetik a t. olvasó, hogy még egyszer ennyi mondat hibát, ha nem többet, böngészhetnénk ki. Most lássuk, minő ferde értelmet ad az egyes szók­nak ezen tankönyv. HŐKE LAJOS. (Folytatjuk.) Magyar könyvészet. 526. Mária-czeli Emlék­könyv. Az 1857. Septem­ber 8-diki magyar országos bu­csúj­ár­a­tr­ól. Pest. 1857. Nyomatott Beimel J. és Kozma Vazulnál. 16- rét. 160 lap. Ára 12 kr. 527. Édes Albert, egyházi beszédei 1857. Második kötet. Pesten. Nyomatott Beimel J. és Kozma Vazulnál. 1857. 8-rét. 106 lap. Ára 4. kr. pp. „Hervatag füzér.“ * Nem lehet nem tekinteni fontos és nagy mérték­beli örvendetes időjelnek, hogy a kiket (nem mindig igazsággal) divattá vált közönynyel vádolni a hazai ügyek iránt, t. i. a magyar főurak, mindig sűrűbben meg sűrűbben kezdik tanúsítani, a tettek mezején, hogy ők is a haza szerető fiai, hogy a haza sorsa az ő szivökhöz is hozzá van nőve. Hálistennek számo­san vannak közöttük, a­kik a politikai szereplés szünetéért nem meddő szórakozásokban, de az or­szág anyagi, szellemi érdekei tettleges előmozdításá­ban, és pedig nem csupán mint pártfogók, de mint munkások is, keresnek (és hiszszük találnak is bő­ven) kárpótlást, így többi közt az irodalomban is láttunk neveket föltűnni, melyek azelőtt csak a zöld asztal, a salonok s az úgynevezett úri időtöltések honosai valának. Három diszmu­ jelent meg az utóbbi években, magyar főuraktól mind a három, melyek nemcsak nálunk, hol eddig páratlanul állnak, de az összes kon­igivilágban is kiváló helyet foglalnak. A jelen­t­ő j e­leje óta a magyar aristokratiának külön szaklapja is van, a­melyben politika nincs. Mind­ezen jelenség közé sorolható méltán báró idősb Ru­di­c­s Józsefnek, egykor Bács-Bodrogh megye főis­pánjának imént megjelent versgyűjteménye. Őszi vi­rágok, az őszszel együtt is köszöntöttek be. „Apró gondolatok“ az élet délutánján, melyeket a haj­dani főispán, „a nyilvános élet teréről magányába visszavonulva, téli szórakozásul kedves hangzatu anyanyelvünkön versbe foglalt“ és „Hervatag füzér“ czim alatt, Herz nyomdája által igen díszesen kiállítva, barátjai számára közrebocsátott. Barátjai számára, mert a gyűjtemény kéziratul van nyomtatva s könyvkereskedésbe nem jön. A hajlott korú, de fiatal lelkű szerző íróink közül többeket megtisztelt szép könyve megküldésével. A derék báró biztosítva lehet, hogy a megtiszteltek kedves emlékül érzendik ajándékát — s nézetünk szerint annyival inkább, mert abban is a fentebb említett jelenségek egyikét üdvözölhetik, még pedig üdvö­zölhetik jelentésének öntudatos, határozott formulá­­zásával együtt. A gyűjtemény „Hazámnak“ van ajánlva; jeligéül Vörösmarty és Arany kö­vetkező sorai választják. Vörösmartytól : Hazádnak rendületlenül Légy hive, oh magyar ! Bölcsőd az s majdan sírod is, Mely ápol s eltakar. A nagy világon­­ kívül Nincsen számodra hely; Áldjon vagy verjen sors keze, Itt élned halnod kell. Aranytól : Félre, kishitüek, félre ! nem veszett el — Élni fog nyelvében, élni művészettel — Még soká e nemzet! Föl merész versenyre, kinek az istenség Nyujta dallamos ajk­ú honi hárfa kincsét ! Zengjen a ki zenghet. A versek többnyire tréfásak , enyelgők; vannak azonban komolyak is, mint például: „Kisfaludy Ká­roly hamvaihoz“, „Vörösmarty elhunytára“, „Vise­grádi Legyen szabad csak ez utóbbiból néhány sort mutatvány képen közölnünk : „Külső diszed bár leomlott, Magyar szívben él neved, S mit nemzetem szüben ápol, Faldüledék nem temet! Ki merné azt állítani, Hogy az mindig igy marad? Mert az idő mit elpusztít, Idő ismét visszaad.“ PESTI NAPLÓ. Pest,nov. 1. A „Család könyve“e hasznos isme­retek és mulattató olvasmányok tárának Vl-ik füzete is megjelent. Némi a szerkesztők hatalmán kívül eső hátrálta­tás miatt e füzet később jelenik meg ugyan, mint ígérve volt, de e késedelem helyre lesz ütve az által, hogy a követ­kező két füzet egyszerre jelenik meg. A VI-dik füzet tar­talma most is érdekes és tanulságos. Elől találjuk benne az újabb idők egyik legnagyobb tengernagyának , a história egyik legnagyobb hősének életrajzát és arczképét: N­e­l­­son admirálét. Utána következik egy mutatvány a „köz­élet vegytanáéból, mely csak közelebbről jött ki. Emlék­szünk, hogy ezelőtt egy két évvel nemcsak családi könyv­tárak, hanem nagyobb külföldi szemlék , mily figyelmez­tetések kíséretében közlöttek mutatványokat Johnston munkájából. Nincs a nevezett, Csengery által magyarra átdolgozott könyvnek szakasza, mely bármely folyóirat­nak külön is, díszére ne válnék. A „Család könyve“ itt a „Bűzök“ czimü szakaszt közli az eredeti kézirat nyomán, mely a szedés idején még sehol sem jelent volt meg. — Ezután Vácz történetét és leírását veszszük H.-tól. Kö­vetkezik az „Égi bábom“ czimű tanulságos czikknek Il­dik és Ill­dik része rajzokkal Benedek Józseftől. Az egész igen érdekes, világos ismertetése a természet gazdaságában, valamint most már az iparban is nagy szerepet játszó villanyerőnek. A füzetet „Egyveleg“ czim alatt néhány tudományos újdonság zárja be.­­- Megjelentek Tárkányi Béla J. költeményei, a költő életrajzával Toldy Ferencz által. Kiadja a sz. István tár­sulat, a költő arczképével. Tárkányi 1848 előtt, a Garay­­féle balladák s honfiúi versek korában, melyekben több volt a férfias erő, mint a kedély és bensőség, leginkább balladái által lett ismeretessé. Az előttünk fekvő kötetet is balladái rokonnemű költeményei nyitják meg. Utána következnek vegyes költeményei. Ezt követik vallásos költemények, zsoltárok, énekek éneke (I— VII. szakasz); egyházi énekek ; végre legendák Pyrker I. L. után. — Örömmel halljuk, hogy a főváros tanácsa a heti vásárokat a házbért fizető lakosok érdekei és a közön­ség nagyobb kényelme szemelőtt tartásával kívánja ren­dezni. Ez érdekben lapunk aug. 26-diki számában t. ba­rátunk Galgóczy K. figyelmeztető czikket irt s kie­melte a mostani szokás hátrányait s azon veszteséget, melyet főleg a külvárosokban lakók és házbért fizetők szenvednek. Méltánylattal kell tehát fogadnunk ez intéz­kedést. Az illetőket pedig említett czikkünkre figyel­meztetjük. — Mohácsról írják a „B. P. H“nak: A volt úrbéri vi­szonyokra nézve a szőlődézmaváltság iránti barátságos egyesség immár megköttetett, s most felsőbbségi helyben hagyás végetti felterjesztés alatt van. Ez egyesség sze­rint a város összes szőlőterülete 816 (1200 □ öles) hold lévén, ennek összes váltságdíja 12 évi részletben fize­tendő 30,000 pftban határoztatott meg, miszerint esik egy-egy holdra 36 ft 47t/2 kr pp. A legelő és erdőviszo­­nyok rendezése, tekintve a fenforgó bonyolódott körül­ményeket, több bajjal fog járni, mint a tisztán állott sző­lőügy , de ennek könnyen történt elintézését többi ügyeink szerencsés elintézendésének zálogául örömest tekintjük. — A tudományos világ, s főleg a földrajz egyik ki­tűnő, és elterjedésére oly sokat tett férfiát vesztette el Perthes Bernátban, a geographiai intézet igazgatójában. Gothából írja a „National Zty,“ hogy élete világában, 36 éves korában halt meg rövid betegség után. Az intézet igazgatását 1853 ban vette át, atyja ha­lálával. — A „M. S.“ Thierry Amadéról írván, ily epithe­­tonokkal ruházta fel : „a nagyhírű franczia tudós, és hajdan mindenható miniszter.“ A „revange“ sikerült! Ha a francziák nem akarják tudni geographiánkat, mutassuk meg mi is, hogy nem akarjuk tudni, mi különbség van Thiers a volt miniszter,és Thierry Amadé az „Attila“ írója közt! — A Luther-egylet Wormsban székelő bizottsá­gának jelentése szerint, a részvét külföldön is növekedé­s­ben van. Az adakozások összege folyó évi július 18-dika óta 21,399 frt 55 krról 38,532 frt 57 krra (mintegy 22 ezer tallér) emelkedett. A kiadás 1272 frt 58 kr. volt. Szakértők becslése szerint a Luther szobornak, tervezett nagyságban leendő felállítására 60,000 tallér kívántatik meg, s így annak mintegy harmada gyűlt be. A bizottság elhatározta, hogy addig ne fogjon a kivitelhez, míg arra a költség biztosítva nincs. Ha az éjszaki protestánsoknál, hová az aláírási ívek most küldettek el, (Braunschweig, Hannover, Kurhessen, Hollandia), oly nagy lesz a rész­vét, mint déli Németországban, a bizottság reméli, hogy azon idő nem sokára bekövetkezik. A Mai nap minden szentek napján, az itteni városi parochialis templomban Hummel D.moll miséje, s egy nagy offertorium a „Vihar“ fog előadatni. Holnap pedig, minden lelkek napján ugyanott Cherubini requiemét ad­ják elő. Figyelmeztetjük a classicus zene barátjait. — Mint tudjuk, a „Boscovitz és társa“ czégy ház csőd­tömege rendezésével bizottmány bizatott meg. A vizsgá­lat eredménye, a bécsi „B. u. H. Z.“ szerint a következő.

Next