Pesti Napló, 1858. március (9. évfolyam, 2429-2441. szám)
1858-03-23 / 2435. szám
49-2435. OTi1 V in IVF A Dl íi 1858. ( 9-dik évi folyam. Xli IO X XIII A1 1 A J. Kedd, mart. 23. Szerkesztési iroda: Egyetem utcza 2-dik szám, 1 -ső emelet. Szerkesztő szállása : Angol királynő 58. sz. Kiadó-hivatal: Egyetem utcza, 2-dik szám, földszint. A lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentesen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz, kiadása körüli panaszok, hirdetmények) a kiadóhivatalhoz intézendők. Előfizetési feltételek Vidékre, postán Évnegyedre . ... 6 frt pp. Félévre............................11 frt pp. Pesten, házhoz hordva: Évnegyedre . . 5 frt pkr. pp. Félévre . . . 9 frt 30 kr. pp. Hirdetmények dija: kül' H I I - 2 1 külön 15 pkr. Magán vita 6 hasábos petit sor 6 pkr. Elöfiletési fölhívás PESTI NAPLÓ 3 és 6 havi folyamára: Ihónap. ^helyb. 91. 30 fr. (vidékre 11 frt. September} A „Pesti Napló“ kiadóhivatala. Április Junius Április I. ,_.___(helyben 5 frt. ^hónapokra .n . . ) (vidékre befrt. FEST, mart. 23. Tájékozás. (Fk.) Egész halmaza fekszik előttünk a londoni és párisi tudósításoknak, melyek mindanynyian a minap közzétett diplomatiai levelezést kommentálják, mintha egyáltalában nem tudnának e tárgytól megválni. Legfurcsább, de egyszersmind a közhangulatra nézve legjellemzőbb az, hogy Párisban a franczia, Londonban pedig az angol külügyminisztert „erély“ hiányáral vádolják, mintha a diplomatiának tisztségében állana, ágyú szavával szólni s vérbe mártott kardokkal csatahelyek földjére írni a „jegyzékeket.“ Azon békülékeny szellem, mely a két kormányt legalább látszólag vezeti, úgy tetszik, nem szivárgott át a két nemzetbe, s ahelyett, hogy a viszály bármi módoni kiegyenlítésén örülni tudnának, majdnem sajnálják, hogy határozottabb fellépés által a szakadás mindkét részről még tágabbá nem létetett. Nagy ingerültség uralkodhatik mind a Szajna, mind a Themse partjain, oly ingerültség, mely — miként ezt már február közepe táján mondtuk, korántsem egyedül a merényletből eredt, hanem hónapok, majdnem azt mondhatnék évek óta halmozódott fel, s most csak alkalmat nyert a kitörésre. Ha nem csalódom, Staelne mondta valahol, hogy csak az tud mélyen sérteni, aki gyöngéden kímélni tud, s épen mivel a két nemzet egy ideig oly gyöngéd ügyességgel tudta palástolni egymás meztelenségeit, most annál kíméletlenebb módon tárják fel azokat. Francziaország a krími hadjáratban Angliának a szárazföldöni harctban való alárendeltségét , s állandó hadsergének jelentéktelenségét törekedett betakarni; most leránta a leplet,a franczia ezredek elsők voltak, kik fogaikat mutogatták, s valódi dühhel nekirontottak a brit oroszlánnak. Az anyagi hatalom Francziaországnak legerősebb, Angliának leggyöngébb oldala, s erre utalnak most nagy büszkén a franczia ezredek főnökei, erre a Moniteur, mely amazoknak feliratait közölte. Anglia erkölcsi hatalma által nagy és erős, szilárd alkotmánya, azon tisztelet s kegyelet, melylyel a nép ősi törvényei iránt viseltetik, de helyzetének soliditása, ez képezi Nagybritannia erejének főforrását és Franciaország épen e tekintetben gyönge, épen itt található nála az Achilles sarka, s ennek most minden erővel neki ront az angol sajtó, kirívó szikekkel festvén a franczia törvényhozásnak túlságos szigorát, s mindamellett ingadozását, a belállapotok szétziláltságát, a nép elégületlenségét, mely a császár életét úgy, miként a fenálló kormányrendszer lételét is veszélyezteti, a jobbatlan régi dolog, mely fölé azonban Anglia mindeddig a felebaráti szeretet köpenyegét takarta. A barát barátjának gyöngéit ignorálhatja vagy legalább a világ előtt kimentheti, de ha egyszer leleplezte, s a legmaróbb gúny mérgét öntötte rá, akkor az ekként okozott sebnek kívülről be lehet ugyan hegednie, de belül folyvást éget és miként ez az emberi testen történni szokott, ha rosz idő áll be, rögtön felpattan. Ez a mi véleményünk azon stádiumra nézve, melybe az angol-franczia viszony a diplomatiai levelezés után lépett. Mondanunk sem kell, hogy az alkotmányos rendszer ellenei e levelezés eredménytelenségén örülnek; ime — mondják ők— így van az, ha a népképviselet mindenbe beleüti orrát, s durva hangjával belekottyan a diplomatia gyöngéd suttogásába, ha nevezetesen a külügyekbe avatkozik, miknek terén Csak rontani tud, de építeni nem! Igaz is! Ha a politika — miként Disraeli Vivian Grrey czímű regényében mondja — nem egyéb, mint „splendid juggle“ — csillogó szemfényvesztés , akkor nem szabad a népnek, illetőleg a népképviseletnek a színfalak mögé pillantani ; a szemfényvesztő csak néhány meghitt emberét avatja be mesterségébe, s ezekkel egyetértvén, általuk gyámolittatván, hozza színre bűvmutatványait, míg a „buta nép“ feltázott szájjal bámulja az ezermestert. Ily politika meg nem bírja soha a nyílt szót, a részrehajlatlan beavatkozást. Hanem véleményünk szerint épen ezen politikának kora mindinkább lejár; a hagyományos finomság helyébe a becsületes őszinteségnek kell lépnie; a nép azt mondja diplomatájának : ha igazad van, akkor hangosan szólhatsz az egész világ színe előtt; ha pedig nincs igazad, akkor hajolj meg az igazság előtt, s az igazságtalanságot még suttogva se védelmezd. A népképviselet tévedhet, mert emberekből áll, s azoknak szenvedélyeitől teljesen ment nem lehet, de nem is hirdeti magát olympnak, a hol csak Istenek székelnek, hanem hát — mások talán nem emberek? — Nagy gyűlésekben,melyek nyilvánosan tárgyalják ügyeiket, s hol a szószék szabadsága nincs korlá HWWlll IlilUMBDaBgMHWIMIMroiMlWMKMKCTMMBaiBMMMBBMMMMjaBMWIllllVIll III «Will IT tolva, ily gyűlésekben az igazság előbb utóbb győzelmeskedni szokott. S valóban kár a diplomatia részéről elkövetett hibákat a népképviselet vállaira gördíteni, s ezt okozni, mint a jelen szorultság teremtősét. E szorultság régen megvolt, a franczia-angol szövetség huzamos idő óta már csak papíron állt, de a diplomatia hazug pirosságot festett az „alliance“ sápadt arczára; a parlament lerántotta az álarczot, s ami soká eltitkoltatott, nyilvánvalóvá tette, h egyebet semmit! A diplomatia — miként Archimedes Syrakus ostromoltatása alkalmával— midőn a kedélyekben már is keserű harcz dúlt, nyugodtan ült, régi formuláival bíbelődvén s most, miként ama nagy tudós a római katonára, a parlamentre haragszik, mert — köreit zavarba hozta!“ MARTHA. Irta VALKEY. IX. Mánuel tisztában volt tervével, akkor akart Mártha elé lépni, midőn George is már jelen van, hogy mentségnek helye ne legyen. Behelyezett egy kis széket a zongora mögé és hitte, hogy ott nem fog észrevétetni, sőt rejteke, hogy még biztosabb legyen, a függönyt is leeresztette. Helyezkedését még nem is végezte, midőn egyszerre a zárnak nyikorgását hallja, gyorsan, de alig birt menekülni a zongora mögé; a kis széket még el sem foglalta, midőn fekete selyemköpenybe burkolt nő lépett a szobába. Az ujjlak közelében megtört holdsugarak az előtért megvilágosították ugyan, de a szoba fenéktere annál sötétebb volt s Mánuel kissé előre tolhatta fejét, anélkül, hogy fölfedezéstől félhetett volna. És ime Márthát látja, inkább kimerülten, mint felindulástól zaklatva a pamlagon helyet foglalni. — úgy látszik, hogy ezen éji kalandokat gyakorolni szokta — szólt Mánuel magában — és én esztelen mennyire hálás voltam B —ben tett látogatásaiért. Mánuelnek sok lelki erőt kellett igénybe venni, hogy csendesen helyt maradjon és bevárja, míg George megérkezend. George csak hamar, mint őrült rohan be s a nélkül, hogy becsukná az ajtót, nagy csomó levelet oda dob a pamlagra és indulatosan igy szóll: . .. — íme itt itt minden, a mit tőlem visszakövetelhet, kiált föl George indulatosan. Aztán keresztbe fonja karjait s mint szobor oly mozdulatlanul áll néhány lépésre a pamlagtól. — George mérsékelje magát, esküszöm önnek — szólt egy szintén szenvedélyes hang, mely Mánuelt váratlanul lepte meg, mert nem a Martha, hanem a Julia hangja volt. Mánuelnek szívét annyira elárasztotta az öröm, hogy hirtelen fel sem bírta fogni, mennyire nevetsényes és kellemetlen helyzetben van, midőn az egész it- szerelmi jelenet őt távolról sem érdekli. Végre áta látta helyzetét és még sem távozott azon okból a melyi, miatt tulajdonképen távoznia kellett volna. A kémiskedést, bár gyalázatos dolognak tartotta, mégis ez inkább elvállalta észrevétlen azt végig játszani, mint f elárulni magát és bevallani, hogy azt csak néhány is perczig is játszta. Hasonló okokból, mint a melyek i- Mánuelt a zongora mögött leszögezve tartottak, sok is abolondság és sok vétek követtetett el az életben. 1 .- — Többé mit sem óhajtok tudni — szóltMánuel magában, lelkiismeretét megnyugtatni akarván — s - y valóban nem tudom, hogy egy viszonyt megszakasztani, mi szükség volt-e légyottra ? ! Azon belküzdelem, melyet csaknem egész hasábon f át festettünk, tulajdonkép két másodpercz műve volt. George még folyton merevülten áll a pamlag előtt, mellyen Julia grófnő egy a fájdalom miatt megtört nő, d felfekvő helyzetében pihen és végre megszólal; h : — George! — az Istenért! az ajtót nyitva feledte! !. Ezen megütközött hangon tett okos megjegyzésre George felkaczagott: ■—Bánom is én, ha nyitva is az ajtó ! Asszonyom si ön ma nagyon félénk és óvatos, pedig istenemre ketevésbé volt az, midőn szobája erkélyéről kezet nyujdt , s rótta le segélyemre, hogy a falat megmászhassam. I de az régen volt, nemde egy holnapja már és ön feledte ? Mánuel rejtekéből jól látta, hogy a grófné kétség esetten mint hajtja fejét tenyerébe. — Jobb lesz — folytatta George — mondja mi őszintén,hogy nem szeret többé, vagy vallja meg, hol sohasem szeretett. — Óhajtom a valót mielőbb meg tudni. A grófné csak sóhajjal felelt. — Tehát való, tehát nem tagadja!— szólt Georg és haragja egyszerre lecsendesedet, de könnyűi mei eredtek s egy közel álló székre hanyatlott. Julia grófnő felált, hogy hozzá menjen, útközbe mindenek előtt becsukta az ajtót. Manuel helyzetén fogva nem láthatta őket, de elhaló hangon a következő szavakat hallotta. — George, az istenre kérem önt, ne sírjon. — Ő nem fogja soha megérteni, hogy magam is mennyi szenvedek. George ha szeret legyen bátorsága! — De miért a tegnapi levél ? — szólt végre Georg — miért akarja, hogy többé ne találkozzunk ? — A történtek után fogadhatnám-e úgy mint valaha? — Nem rajtunk függ-e minden szem, minden figyelem ? — Az egész balesetnél ön neve soha sem volt emetve, csak Márthát említették. Szegény nemes és áldozatkész Mártha! — Tudni azt, hogy mily igaztan vádoltatik és mentségére mégis nem szólalható el! George egészen elérzékenyedett. Julia hallgatott, Márthának magasztalása sehogyem tetszett neki, Georgetól sem volt jó tapintat azlani, de ilyen tapintatlanságot néha a leghűbb imáók is elkövetnek. A mivel Bártha válaktatatt, azt Julia vitte véerhez. d- a George szavai e szerint még jobban boszanthatták Júliát, pedig a nőknek tudni kellene, hogy az őkete őszintén szerető férfi minden földi dolgokon annyira felül helyezi őket, miszerint a más nőkre könyeden alkalmazott megjegyzések őket sehogy sem érdekel■y hetik." — Julia, tehát ön többé nem szeret! kezdette George az egyetlen tárgyat, mely őt egészen elfoglalta. — Talán nem kellett volna, hogy elhallgassam — e felelt Julia valamennyire elfogultan. — Az nem szeretet, midőn életét veszélyeknek teszem ki, midőn eltűröm, hogy föláldozza egész jövőjét, midőn itt taratom Bretagneban, holott önnek utazni vagy Párisba lenni kellene. George ön miatt sok lelki furdalást szenvedtem és számtalanszor föltettem magamban, hogy többé soha sem látandom. — E szerint tehát, most is hívem vagy! — kiáltott föl George elragadtatással — mit bánom jövőmet ? ’ mit bánok mindent a mi kívüled van ?. De ha szeretsz, miért szenvedtetel, miért kívánod vissza leveleidet ? — Istenem mit tudom én ? hisz oly nyugtalan, oly zaklatott vagyok, hát ha fölfedezik viszonyunkat ? ha anyádnak majd gyanúja támad és fölhányja irományaidat. .. Senki sem képzeli, hogy a nőnek mily rettenetes helyzete, ha folyton a gyalázat pallosát látja feje felett. — Gyalázat ? ki merészelne valamit szólani ? Ki lehet oly korlátolt, hogy az első pillanatra föl ne ismerje helyzetednek és szellemednek magasztosságát és fönségét. E szerint tehát szeretsz, és nemde találkozni fogunk, mint eddig■ _George azt mondod, hogy szeretsz és becsületemmel mégis oly keveset gondolsz, felelt Julia szens- i rebáovás hangján. A Budapesti Szemle ügyében. Miután a Budapesti Szemle V-ik füzete megjelent és egy két nap alatt mind szét lesz küldve : figyelmezteti alulírt azon tisztelt előfizetőket, akik csak öt füzetre fizettek elő, s a vállalat folytatását is bírni óhajtják: méltóztassanak a következő öt füzet díját (6 forint pengő pénzben) azon helyre, ahol eddig előfizettek, vagy egyenesen a Budapesti Szemle kiadó irodájába mielőbb beküldeni. A VI-dik füzet sz. György napra fog megjelenni. Mindenki azon úton kapja füzeteit, a melyen előfizetett. A Budapesti Szemle szerkesztési és kiadó irodája van Pesten, szép utczában, 3-dik szám alatt. Csengery Antal, kiadó-szerkesztő PESTI NAPLÓ. Pest, márt. 23. Ő cs. kir. Fensége Főkormányzó ur f. hó 21-kén este Ernő cs. kir. főhg és hadtest parancsnokkal Pozsonyba, és ő cs. kir. Fensége Hildegard főhgasszony tegnap reggel különvonattal Bécsbe utazott. — A szűkölködő iparosok számára Albrecht főherczeg- főkormányzó ur Ő cs. fensége által alapított segélyzés pénzalap javára , három megneveztetni nem akaró ur 100—100, összesen 300 frtnyi összeget adott át a budapesti cs. k. rendőrigazgatóságnál, mely összegnek egyik fele Pest, s másik fele Buda számára van szánva. Az edelényi kath. község, Borsodmegyében, az egy uj iskolaház fölépítésére, a szász koburg-gothai herczeg ö mlgának 1000 frtnyi nagylelkű adományán fölül még szükséges 1450 frtnyi építési összegnek önkénytelen kiszolgáltatását átvállaló, valamint a főtanitó dijazását szerződésileg 330 forintra emelő, és Schoellers Reich ottani gyártulajdonosok arra kötelezték magukat, hogy az altanító díjazására évenként 60 forinttal fognak járulni. • A Holdmezővásárhelyi izraelita cultusközség saját 3 osztályú iskoláját egy új osztálylyal na- ^w^mxammrnrnm-wnwuujijrmamwimHi'niiaiajKjqpmmAtgtv<woBH»—a—■miiWflf mmß ig 1 J egyzőkönyve a magyar Gazdasági Egyesület f. évi mártius 16-kán tartott közgyűlésének. . (Vége.) Ezek után a f. év febr. 8 és mártius 11-kén tartott választmányi ülések jegyzőkönyvei nyomán, a dolgok természete szerint részint tudomásul, részint jóváhagyás, s illetőleg további foganatosíthatás végett a jelen közgyűlés elé terjesztett tárgyak kerültek szőnyegre. Nevezetesen tudomásul vette a közgyűlés: 1) az ideiglenes bizottmánynak az egyesületi vagyonállásról, s ezzel kapcsolatban a számadások átnézésére kiküldött bizottmány jelentését a múlt évi számadások pontosságáról, s helybenhagyta a jelen évre tervezett költségvetést. 2) A szakosztályok szervezése és az egyesületi tisztviselők kineveztetéséről értesült. 3) Jóváhagyta a választmány azon javaslatát, hogy az idén ne általános, hanem csak juh- és sertéskiállítás legyen. 4) Tudomásul vette a netán szükségeseknek mutatkozó analysisek, úgyszintén az egyesületi Emlékkönyv, Évkönyv és Mezei Naptár ügyében tett előkészítő lépéseket. 5) Szívesen fogadta az Egyesület kebeléből folyó bírálat alá bocsátott pályamunkákat, s irodalmunk érdekében hazafias örömmel üdvözlő a 100 db. arany jutalmat nyert művészkönyv íróit: Brassay Sámuel és Kovács Gyula urakat. 6) Köztetszéssel helyessé a köztelken nyitandó törzskönyvek, s a dunai hajózás érdekében, valamint a rendezettebb jószágok s jelesebb parasztgazdaságok ismertetése, Magyarország gazdasági leírása, az évenkénti termésekről való tudomásszerzés, a termelési adatok gyűjtése, példánygazdaságok keletkeztetése, s a köztelken tartandó gazdasági felolvasások iránt tett javaslatokat is. 7) A választmánynak egyébiránt a gazdasági próbák és összehasonlító kísérletek, termelési versenyek, utaztatások, a köztelki álanda, s az egyesületi kert és szőlőiskola ügyében tett indítványait, mint helyes kívonatokat tekinti a közgyűlés; amennyiben azonban mindezen teendők, tetemesebb pénzbeli kiadásokkal járván, csak az Egyesület anyagi segédeszközeinek gyarapodásához képest idővel foganatosíthatók , az érintett pontokra nézve a körülmények szerint intézkedni az Egyesület fentartja magának. 8) Jóváhagyta a választmánynak a köztelki házfelügyelő iránti véleményét, s végül a közgyűlési tárjvvaláfink kiiinyit.Asft vprop.tf. aznn inHituAnv a választmányi ülésekről a jegyzőkönyvek jövöre is kinyomattassanak , elfogadtatott oly megjegyzéssel, hogy azok nyolcz nappal a közgyűlés előtt a titoknoki hivatalban kaphatók legyenek. Egyesületi tag, Egan Edward úrnak felolvasás végett az elnökségnél benyújtott értekezése, az idő már nagyon előre haladván, a választmányhoz tétetett át. A jegyzőkönyv hitelesítésére az elnökség által Egressy Sámuel, Havas József, Lónyay Menyhért és Ürményi József urak kéretvén fel, a gyűlés eloszlott. Pesten 1858. mart. 17-kén. Hitelesíttetett: Korizmics László alelnök, Ürményi József, Lónyay Menyhért, Havas József, Egressy Sámuel. Jegyzette : Morócz István, egyesületi titoknok. Pest szabad királyi város tanácsa részéről — cs. kir. főherczeg Albrecht Magyarország polgári s katonai főkormányzó ur ő fensége által, pesti, hibájukon kivül elszegényült becsületes iparosoknak kamat nélküli kölcsön által történendő fölsegélésükre alapított fölsegélési alapítvány, minél terjedtebb sikeresítése tekintetéből — e város tehetős lakói oly kérelemmel hivatnak föl, hogy a mondott jótékony alapítvány tőkéjének nagyobbításához pénzbeli segélyzéssel járulni szíveskednének. Az adakozási őszietek a polgármesteri hivatal részéről lesznek átveendők s nyugtatványozandók, egyszersmind hírlapok utján közzé teendők. Pesten, 1858-ik évi mart. hó 18-án. A városi tanács.