Pesti Napló, 1858. június (9. évfolyam, 2491-2514. szám)
1858-06-15 / 2502. szám
töményét, az alapulófélben levő kassai természetiekrónak ajándékozó. — Berzsenyi síremléke nemsokára fel fog állitatni a niklai temetőben. E költünk tisztelői sokkal ngyobb öszveggel járultak e czélra, mint a mennyit a siemlék költsége igényei. A síremlék felállításával megírott hazafiak tehát, hogy a kegyelet e ténye minteg nemzeti ténynyé váljék, elhatározák, mint halljuk, hol a nemzeti múzeumban is emléket emelnek a nagy költinek, ezáltal is meg akarva venni alapját a nemzeti szoborcsarnoknak. Az utóbbi napokban a buda-székesfehérvár-szőnyi vasútvonal végleg elhatároztatván, épitése megállapittatott. Mint hiteles kútfőből a „P. Z.“ közli, e pályához az indóház Budán az ugynevezet kis tábori mezőn leend és helyisége a közelegő házak és kertek hosszában a mostani budaörsi országúton kérésztll a fehérhegy felé terjed ki. Az utasok indócsarnoka mely a terv szerint egy igen díszes szép épület leendő egy részével a tábori mezőre és a szomszédos összekötő útvonalra esik, másik részével pedig a legközelebb esi házak és kerti telkek közé fog beépíttetni. A árupályaudvar a mészárosúttól balra fekvő telkek és a fehérhegy felé jövend, mely utóbbit egy alagút fog keresztülvágni. A vasútvonal aztán a keserű sósforrások baloldalán húzódik el, míg Kelemföld és Promontor közt a Dunához ér. A Promontor hosszában a vonal a legérdekesb építmények egyikét képezendi, miután a vonalirány a szükséges mellékösvény és a kőtöltésfal megnyerése végett a vasút negyven lábnyinál messzebbre fog a Duna mederbe beépíttetni. Habár a pályaudvar a Krisztinavárosi molnárutcza és a mészáros utcza közt 15 lábnyi mélyen fog a földbe bevágatni, az építés Promontornál a Duna mellett, daczára annak, hogy a vonal mindenütt vízirányosan lesz tartva, az államot töltését 4—7 láb magasságban fogja felülhaladni Mint hallatszik, a kibecsülésre nézve a vasúttársaság egy meghatalmazottja érkezett Budára és a társaság biztosa által a kibecsülés már a jövő héten tárgyalás alá jövend. Ez működését a fehérvárszőnyi vonal hosszában kezdi meg, miután a vonalnak 1859 ben már egész bizonyossággal el kell készülnie, hogy a közforgalomnak átadathassék. A Folyó hó 6-án Hontmegyében fekvő Ledény nevű helységben, két testvérgyermek hen nem volt apja puskáját az udvaron kilőtte s az égőfojtás szalmafedélre esvén, tőle a ház rögtön lángba borult s a szél által élesztett tűz 31 házat s ugyanannyi gazdasági épületet hamvasztott el. A leégett épületek közöl egy sem volt biztositva. — Kétegyházán f.hó 7 én 500 hold gabonatermést annyira semmivé tett a jég, hogy csak takarmányul használható. — Se termés kizárólag kisebb gazdáké s általában biztosítatlan volt. Im! mire vezet a helytelen fukarkodás! Minden lap figyelmezteti a közönséget a biztosítás jótékonyságára, a lelkész s elöljáró urak híven megteszik e részbeni kötelességüket, de az illetők nem látják át saját hasznukat, midőn már késő, bánják meg, a megtakarított és sokszor kocsmára került néhány stot, mely által biztosíthatták volna termékeiket. Hiszszük, hogy ezen nagy csapás, mely Kétegyházát érte, még inkább serkenteni fogja az illetőket, hogy a biztosítás jótékonyságának igénybevételével ne késsenek. — F. hó 10-én a nagy-zeréndi, 11-én a nagybecskereki, 12-én az érsekujvári, gombai, holdmezővásárhelyi határ egy részét is elverte a jég, mely által e napokban a tokaji hegyet is kár érte. — A „B. H.“-ban olvassuk, hogy az Erzsébetcsászárné sósforrás Budán a Gellérthegy mögött a f. évi gyógyszakban folyvást növekedő látogatásnak örvend, mi arra mutat, hogy a forrás kitűnő gyógyerejének hite mindinkább terjed. — Múlt évben e forrásból 100,340 korsó ásványvíz küldetett szét, nem számítva ide azon mennyiséget, mely a kórházak és a szegények számára ingyen szolgáltatva jön. — A legnagyobb menynyiség külföldre a dunai tartományokba vitetik. De az idén Hamburgon át Bergenbe, Norvégiába is ment egy több ládából álló küldemény, és pedig 01 e - B u 11 számára. A nagy művész t. i. legutóbbi Pesten léte alatt a nevezett fürdőt használván, ainnak a rövid idő daczára oly gyógyhatását tapasztalta, mikép nemcsak újra meglátogatását ígérte, hanem vizéből tüstént néhány ládát meg is rendelt. A m.évben felhasznált fürdők száma 3154-re ment, melyek közül 320 szegények számára ingyen adatott. Ez adatok eléggé mutatják a forrás hústartalmúságát. E fürdő általános kitűnő hatást gyakorolt név szerint az aranverfifl RZP.nvAdARAKhftn.hftrlniif AraIt, mái ár lankomÁnyA. -i dések, görvély, idült, köszvényes bajok s különösen számos női betegségekben. A fürdő derék tulajdonosa Unger úr a csín, kényelem és czélszerűség emelésére ez idén is minden lehetőt megtön és folyvást tesz. A fővárosi közlekedést egy helyett az idén már 2 omnibus tartjik fönn, úgy hogy napjában öt járat történik, tudniillik reggeli 6 órakor Budáról a lánczhídfőtől, Pestről d. e. 7 és 9 órakor s d. u. 3 és 6 órakor a József térről ki a fürdőbe, onnan pedig vissza a közbeeső órákban, úgy hogy az utolsó omnibus esti 8 órakor jő be s Budán a tánczhidfőnél áll meg. A vendégek mulatságára s társalgás végetti összejövetelére egy jó zongorával s több újsággal ellátott társalgó terem szolgál, hol estvénkint kedélyes táncz- és zenemulatságokat rögtönöznek a vendégek. Egy nagy előnye a fürdőnek sok mások fölött, hogy a kaszt szellem és abból fejlődő öltözködési fényűzés oda még be nem hatott, és a vendégeket fesztelen szívélyesség fűzi össze. Szóval az Erzsébet Császárné sósforrásban a fővárosiak egy új kellemes kirándulási pontot nyertek... A „pestbudai dalárda“ f. hó 20 kán gőzhajóval a Vácz melletti Migazzi-féle várhoz dalárdás kirándulást teend. A gőzös indul Pestről reggel 6 órakor. Visszaindulás '/28-kor. — A kisdedóvó-intézeteket Magyarországban terjesztő egyesület részéről hálás köszönettel köztudomásul adatik , hogy Fuchs Rudolf ur által K. S. Mandl ur nevében 25 pftnyi önkénytes adomány küldetett a kisdedovó-képezdével összekötött kisdedovoda javára az egyleti pénztárba. —A kolozsvári lóversenyre vonatkozó pótlék hirdetés. A kolozsvári lóverseny utolsó hirdetésében a következő hiba csúszott be , miszerint az iratik az asszonyságok dijáról, mintha arra minden fajú ló versenyezhetne; pedig a versenylapok 9-dik számában közzétett elvhez képest, csak Erdélyben vagy Magyarországon született nem telivér ló bocsáttsuik versenyre, s azok közöl is csak a mely ez évben semminemű más díjra beírva nem volt. Továbbá közzététetik , hogy a földészek verseny dija 100 ezüst Kfrt., mely összeg egészen az első lóé. Úgy öltözve mint az első kettő, Megfordul és gyöngéden rám tekint, Aranynyal kivarrt kendővel legyint: „Nesze lányka az aranyos kendő, Hogy emlékszel rám híven , azt jelző Én galambom megyek a halálba Fejedelmünk vitéz táborába, * Imádkozzál értem és hazádért, Egésségben majd ha visszatérek S szerencsésen azt te is megéred, Eljövök a kezedet megkérem, így váltak el. Itt a csatatéren Felkeresni őket elindultam. Orlovity Pál erre most megszólal: „Édes húgom szép sügér hajadon, Oda tekints ott a véres kopja, Melynek mindközt legtöbb a halottja, Mind a három a körül esett el Hőshez illő bátor vitézséggel ! Eredj vissza lányom udvarodba. Véres lesz itt köntösödnek ujja.“ A leányka könyei peregnek. Mintha sűrűn a harmat ered meg. Elcsüggedve tántorogva lépdel. És feljajdul megnehezült szívvel: „Jaj de milyen szegény a szerencsém. Ha ,én nyalok zöld fényű ágához Kezemtül hadj az is elhervad most!“ TUDOMÁNY, IRODALOM ÉS MŰVÉSZEI Észrevételek Katona szobráról. Junius első napjaiban a nemzeti színház előtt e térez szobrot állítottak föl. E szobor szerzője Züllich Rudolf ur, ki Vörösmar s Széchenyi kis mellszobra által a nagyobb közöns előtt is ismeretes. A szobor Tömöri Anasztáz úr költségén készült s Katona Józsefet ábrázolja. Tömöri Anasztáz úr buzgalma, mit a szobor készíttetése , a nemzeti színháznak oda ajándékozása által is tanusita, teljes méltánylást érdemel; de a hazafias tettnek legteljesebb, legőszintébb méltánylása sem tartóztathat vissza magának a műnek szintoly őszinte megbirálásától, s ha az rósz, rászólásától. A közmondás, hogy ajándék lónak nem nézik fogát, csak a magánéletben lehet érvényes; mihelyt valamelyütt a nyilvánosság elé van bocsátva, a bírálatnak jogában, de kötelességében is áll nyilvánosan hozzászólani. Ez hozzászólási joga és kötelessége pedig annál nagyobb, minél nagyobb maga valamely műnek nyilvánossága. Hogyne kellene hát a Katona-szoborról szólani, mely az országos nemzeti színház előtt, a fővárosnak egyik legélénkebb forgalma közhelyen van fölállítva ? Bár kedvezőleg lehetne róla nyilatkozni! Hiszen ez a nemzeti színház legelső szobra, s oly férfi emlékének van szentelve, kit e tisztelet valóban legméltóbban megillet. Annál fájdalmasabb, hogy a műről kedvezőleg nyilatkozni teljes lehetetlen. Katona József szobra mind felfogás mind kivitel tekintetében el van hibázva, és annyira, hogy aki dicsérni merné, az egész művelt világ előtt nevetségessé válnék. I Lássuk csak, mi a Züllich úr felfogása. I Katonát vagy mint írót, vagy mint színészt, vagy mint mindakettőt lehet ábrázolni. Züllich úr első hi- I bája, hogy mint mindakettőt akarta feltüntetni: jobb,l lába tollat adott, balját álarczczal s köpönyeggel éke- s sitette. Nézetem szerint Katonát helyesen csak mint írót illeti a dicsőítés. Voltaképi érdeme, fontossága Ifjú biróiságában van. A szinész Katona nem jelent semmit, csak az író nevezetes. Züllich úr pedig nemcsak, ty hogy a színészt is feltünteté az iró mellett, de — a mi ég még nagyobb hiba — a színésznek elsőséget adott az iró fölött. Rendes állásban a test súlya azon lábra szokott nehezedni, mely hátrább van. Züllich úr alakjának teste súlya az előre tett bal lábon nyugszik, hátul levő jobb lábát épen emeli, hogy előre tegye : az alak tehát nem áll, de lép, azaz mozgásban van. Vegyük még ehhez a hajtott derekat, a hátravetett főt, az éghez emelt jobb kart, s magunk előtt látjuk a játszó színészt! Akit pedig látni akarnánk: az írót, a költőt, az elmélkedőt, a szellem emberét — azt a jobb kezébe adott tollon kívül semmi egyéb nem jelképezi. Sőt az egész mozgó helyzet, melyben az alak föl van mutatva, ellenkezik a képpel, melyet magunknak a gondolatokkal, eszmékkel foglalkozó emberről készítünk s melyben ezt minden idők művészei is feltüntetni szokták. A tiszta szellemi működésnek mindjárt első alapja a test háborútlan nyugalma. Az elmélkedő csöndesen áll vagy ül; mozgása legfeljebb lassú lépés lehetne, de korántsem azon heves, hogy ne mondj vak hánykolódó kiállás, mint a szobron látják. Az elmélkedő inkább feledni látszik a külső világot, nemhogy oly hatalmasan beletoppanna; egészen magába vonul, s szeme is mintegy befelé fordul, nemhogy fölfelé szegezné; fejét inkább előre hajtja, nemhogy hátra szegné, s inkább leereszti, nemhogy fölvetné. Az elmélkedés ki nem fejezése ügyében azt lehetne tán felhozni, hogy a szerző itt nem is az elmélkedőt, hanem a mennyei ihletért folyamodót akarta előtüntetni — azaz Katonát, midőn még nem volt ihletve azt a Katonát, a ki még nem irta meg Bánk bánt! S ez is tollába esdi azt, de oly tartással, mintha tollától eldené — vagy csak épen azt vizsgálná, jól van e a ■ toll megcsinálva. De maga az ihletkezés inkább illetne lyrikust vagy epikust, mint drámaköltőt. A felfogás helytelensége mellett az öszhangzás hiánya természetesen csak alárendelt fontosságú, de mégis oly szembeszökő, hogy említés nélkül nem lehet hagyni. Látjuk, hogy az alak tollat tart jobb kezében; kétségen kívül, gondoljuk, azért hogy írjon,e és csalódunk. Másik kezében se könyvet, se egy lapi papírt, se irótáblát, ahova írhatna, nem tart, de tart álarctet, amire nem szokás írni, s van azonkívül karján még köpönyeg is, amit szintén nem igen használ az ember, ha ír. De mindezt mellőzve, csak azt kérdjük, lehet-e általában ily feszes, erőltetett, kellem nélküli helyzetben öszhang ? A disharmónia a tagok arányaiban is kézzelfogható, és pedig nem csak selvességi (symbolical), de még merő bonettani tekintetben is. Hogy a szerző az emberi test selvességét figyelembe nem véve, cáfolhatlanul bebizonyul csak az által is, hogy a fej általában kicsiny a testhez, a koponya szint az az arczhoz, a homlok alacsony az orrhoz, a fej szélessége keskeny a fej s az arcz hosszához képest, a láb pedig oly otromba nagy, hogy betegnek látszik. Vastaghúsa majd oly szélesre terjed, mint a fej Hogy az arányok boneztaui tekintetben is szakatlanok, többi közt az épen említett lábszár is eléggé bizonyítja. Hátha még felső része körvonalát, hol a ruha alá vész, képzeletben folytatjuk, mily roppant tompornak kell kidomborodni. A két kar nem kevésbbé hibás: az alkar a jobbikon rövid, a balon hosszú a felkarhoz. A kidolgozás alig lehetne durvább. A részek csak úgy nagyjából vannak kikészítve. Izomzatról szó sincs. A kéz, mintha keztyűben volna, az arcznak semmi kifejezése, mert semmi vonásai. A munka durvaságára nézve egyébiránt elég azt egy körülményt felhozni, hogy még az attila keze is teli van öntve, s a két lábszár úgy nő ki belőle, mint a fatörzs a földbül. GREGUSS ÁGOST: Gazdasági és kereskedelmi szemle. Pest, jan. 14. Ugyancsak van most már eső. Mindennap látunk körülöttünk esőt, sőt helyben is gyakran esik; fájdalommal kell tapasztalnunk, hogy a gyakori esések közt a fürű jégesőről tett jövendölésünk is igen sokszor teljesedik. Tegnapelőtt délután Gombán volt nagy jégeső, jól járt azon egypár gazda, kinek vetései biztosítva voltak; előbb folyó hó 7-kén Kétegyházán Békésben is nagy jégeső volt, elvervén mintegy 500 hold többnyire paraszt birtokot, melyből biztosítva semmi sem volt. Ugyancsak a napokban volt jég Holdmező-Vásárhelyen, Nagy-Zerinden, Radnán, Érsekújváron, Pozsonban. A h. m. vásárhelyiek a szerencsétlenségen okaiva, azonnal tömegesen siettek biztosítani, s azt lehet elmondani, hogy jelenleg a magyar általános biztosítótársulat jogellenes osztályában alkalmasint H. M. Vásárhelyről legnagyobb a biztosítási kötvényszám. Szombaton elmaradt a bécsi gabonabörzei tudósítás, hanem most már megérkezvén, alkalmatos arra, hogy több kedvet öntsön az üzletbe; jegyzések 86— 89 fontos bánsági búza 3 ft 8—3 ft 36 kroco Moson, 86—87 fontos magyar búza 2 ft 57—3 ft 6 kr loco Győr, rozs 2 ft 18—24 kr loco Bécs, árpa 1 ft 30— 40 kr fel egész 2 ftig szintén Bécsben. A forgalom csupán búzából mintegy 25,000 mérőre rúg. Ez ismét lendületet fog a pesti piacznak is adni, ámbár a forgalomban többnyire fogyasztó molnárok részesülnek s kereskedők nagyon csekély mértékben vettek részt. Más fogyasztó piaczokról szintén vannak emelkedési híreink, igy Károlyváron mindenféle gabonának feljebb ment az ára 5—15 pkkal, Genuában 50 centimmel, Sziszeken, hova igen nagy szállítások történtek, hasonlag Smyrnában stb. azonkép. A máj. 1 -től 12-ig terjedő időközön eladatott Pesten 5450 darab dagonai puha sertéjü sertés, egyre másra fontonként lS‘/2—15'/2 krjával, 11,700 darab éles sertéjü sertés ll'/2—12V4 krjával'; külföldiek is voltak a vásáron. A jun. 6, 7. és 10-kén tartott baromvásáron elkelt 871 darab ökör 112—280 ttjával, 211 darab tehén 60—155 ttjával, 80 db fejős tehén 40—140 ttjával darabonként. Kolozsvár, jun. 8. Gabonáink a sok eső miatt keveset haladnak; törökbuzánk sárgulni kezd; ez utolsónak ára piaczunkon csaknem egy a tiszta hazáéval. A télen és tavaszon sok gabonát szállítottak piaczunkra N.-Váradról; keble régebben 6 ft. 24 kr. most 7—7% ft. p. — Idei szőlőtermésünknek tgmát még a tavaszon hazaszállítottuk, miután a tőkék a száraz hideg miatt kipusztultak. Alma és körte kevés, valamint szilva is, pedig az idén nem volt cserebogarunk, de annál több ingyenkosztos lepett meg a zöld hernyókból , a hangya csak a szilvaembryókat tette porrá. Az őszibaraczk leginkább megmaradt, v. 1. Nagybánya, jun. 9. A hosszú télre nehezen fakadó száraz tavasz daczára a vetések szépen diszlenek, de a buzavetés ritka, vékony, rövid, silány kalászokkal. Az erdődi járásban a búza köble 17—18 vft, a kétszeres 15 vft, a tengeri 12 vft, a burgonya keresett czikk, köble 6 vft. Nagybányán az urnapi vásárkor jun. 8-án a búza köble 18 vft, tengeri 14 ft, zab 7—8 ft, a bab köbe 10 ft. A zsír itőzéje 1 ft 10 kr, a szakma fontja 50 kr váltóban. Az aszalt szilvának vékája 10 vft; ezen keresett czikknek legfőbb piacza Nagybánya és környéke. Leginkább Lengyel- és Oroszországba hordják s mindig jó ára van, főleg hogy a gyümölcsresilány idő járt. A száraz april a gyümölcsfák virágzását meddővé tette. A szőlő közönséges terméssel biztat. Általában későn indult fakadásnak minden. De különösen megemlítendő, hogy mindemellett , néhány tehetős gazdánk első kísérletet kockáztatott az itt eddig ismeretlen repczével, és ez nagyon szépen s buján tenyészik, épen a legkedvezőbb időben, midőn a repczetermő vidékek silány termésről panaszkodnak. 1. 1. Devecser és vidéke, jn. elején. Volt esőnk, van is köszönet benne, mert szénára jó kilátásunk van. Nagyobb volna örömünk, ha a szél el nem rontotta volna. De szél urfi nagyon garázdálkodott a tavaszban, kivált rozsainkon és szép Somlyónkon. Hogy mennyi kárt tett, azt majd csak utóbb tudjuk alaposan elpanaszolni. Annyi bizonyos, hogy a gabona ára fölingot, ami, miután Fiiur kijelentése szerint most mindjárt háborútól nem kell félnünk, annak a jele, hogy a jövő termés iránti reményünk kissé lejebb szállt. Birkás gazdáink jó izűen szivarozgattak a nyirés alatt, mert a gyapjú jól fizetett. Hanem annál nehezebben fizetnek a kereskedők, kik a jó drágán lefoglalózott gyapjút most 20—30 párt veszteséggel kénytelenek átvenni mázsánként. — Várjon talán a termelőkre is szebben kezd e mosolyogni a szerencse napja ? Annyi igaz, hogy pénz nincs, vagy, mint a berlini röpiró tartja, ha van is, nem forog. Vásáraink silányak. Az eladó földet senki sem akarja, vagy talán senki sem tudja venni, azért maholnap megfogynak az executiók, hacsak a hitelezők maguk nem lesznek vevők. Sokat írnak a hitelhiányról. Vidékünkön az a baj, hogy sok is a hitel, csakhogy persze köszönet nincs benne, mint némely hitelüket féltő írók mentegetéseikben. —1.— LEVELEZÉSEK. Adony, jan. 6. Hirdetésre méltó nemes tettnek volt tanúja múlt máj. hava 28-án Adony mezővárosa, midőn a Fejérmegyében N.-Lángon székelő gr. Zichycsalád mint földesur, és a város népe között a tagosztályi egyesség barátságos után létrejött. Az említett földesúri család miután minden egyéb terjedelmes uradalmaiban a barátságos egyességet jobbágyaival megkötötte volt, ezt Adonyban is megkísérteni ki-,vánta. Azonban ennek bonyolódott viszonyai — miután határát egyik oldalról a danai áradások fenyegetik, másik oldalról a partos vidékről leömlő és mocsárokká alakuló vízállások veszélyeztetik, az egyességet itt majdnem kivihetetlenné látszottak tenni. De, hogy nincs akadály, melyet a nagylelkűség és valódi jóakarat elhárítani nem bírna, azt ez alkalommal a grófi család is kétségenkivülivé tette. Meglepő jelenet volt, amidőn az uradalom köztiszteletben álló ügyvédje, Detrich Zsigmond úr, Balázs Ede cs. kir. törvényszéki tanácsos úrnak, és a város egybegyűlt képviselőinek jelenlétében felolvasván a város által készített okmányból ennek kérelempontjait, ezeket kevés módosítással az uradalom által elfogadottaknak nyilvánítá, így nemcsak a határ legtermékenyebb részét engedő által volt jobbágyainak, nemcsak tizenhat hold legelőt ad nekik kívánságuk szerint egy telek után, vagyis a határban létező legelőből a felénél többet, hanem e mellett 336% holdat, mellyekkel e város népe többet bir illetékén felül, ennek minden váltság nélkül örökre oda ajándékozá. A kath. tanítónak birtokát,3/g telki állománynyal, a városi jegyzőjét 3 résszel szaporitá; katonai lovagdának a szükséges helyet, valamint minden vallásfelekezet számára a kellő temetőket sajátjából kijelöltető, földhordásra a város külön részein 8 holdat, szérüskertekel a szűkebb udvarú polgároknak 4% holdat, libamezőül a régi temetőt és egyéb nagyobb helyiségeket kegyesen megajánlott, és magát lekötelező, hogy a város területét, amint már 1832-ben, 57,925 ezüst forintba került szilárd töltéssel a dunai áradások ellen biztosítás úgy most ezt egy 43,00 pftra tervezett csatorna által a mocsáros vizek alkalmatlankodása ellen is saját költségén legközelebb biztosítani fogja. Végre ezen barátságos után létrejött egyességnek emlékére a város közepén fekvő épületjét iskolának, ennek pedig kertjét 1600 négyszögöl területtel faiskolának és illetőleg egyéb czélokra a városnak adományozni szíveskedett. A földesuraságnak ezen példa nélküli nagylelkűsége által mélyen megilletődött képviselői a városnak, az egyesség aláírása után szoros kötelességüknek ismerték lelkészük, vezetése mellett hálájukat nyilvánítani m. gr. Zichy Ferdinánd urnak, mint a földesúri család jelenvolt nagy reményű képviselőjének, azon határtalan kegyelemért, melyet ennek érdemdús uratyja, m gr. Zichy György cs. k. kamarás, és az egész grófi család e város népét elárasztani szíveskedett; kérve egyszersmind, hogy habár a sors megszakította amaz utolsó kapcsot is, mely eddig a földesurakat jobbágyaikhoz köté, fennmaradhasson mindazonáltal a maga épségében minden időkre a szívnek azon köteléke, mely eddig e város népét mint gyermekeket a m. grófi családhoz mint jó atyához köté. A közmegindulás mutatá, hogy e jelenet nem mindennapi volt; a megőszült szempillák alatt rezgő könnyek az ünnepélyes perczek ragyogó gyémántjaivá váltak és bebizonyiták, hogy amit az ajkak mondottak, a szivek is őszintén érezték. " Kolozsvár, jan. 8. Közelebbi évek alatt városunk köztemetője annyira csinosait, hogy aki csak öt év előtt látta is, aligha ismerne reá a régi fátlan, kopasz, szinte buczkáknak látszott hantokra. Fájdalom, ez idő alatt nagyobb sírköveink is megszaporodtak, melyek közül több a közkegyelemek bizonysága, de fájnak nekünk mégis e szobrok, mert alattuk nem egy jelesünk aluszsza örök álmait. Tegnap d. e. 11 órakor egy ilynemű szoborral ismét terhesebb lett a temető, midőn a kolozsvári ev. ref. főiskola lelkes tanuló ifjúsága az „Uj testamentomi magyarázatról“ is híres hittanár, d. e. Incze Dániel szobrát az összes tanári kar és gymnasium jelenlétében leleplezte. A csinos szobor tetején nyitott biblia áll, felette a Sz. Lélek jelképével, mig lapjain Máté „M 611 ó a munkás a maga bérére“ szavai diszlenek. Alább ez áll:Incze Dániel szül. 1808. meghalt 1857. jun. 10. — Az értelmes és buzgó tanítónak, az egyeneslelkű és tiszta szirti embernek hálás tanítványai. Az ünnepélyt szelíd ima nyitotta meg, mit, volt tanítványai egyikének beszéde követett. Valami különöst újdonságaink nincsenek, csak a reménység táplál. Reméljük, hogy Erdély nagy fiának bécsi útja sikeres lesz múzeumunkra nézve; reméljük, hogy Antal-napi vásárunk derekas lesz ; várjuk a lóversenyt, aztán később a színészeket. Egyébiránt nemcsak a zápor mos bennünket, a jégeső is ugyancsak fenyeget — értem az előfizetési íveket. Boldog az a honfi vidéken, (ki ugyan sohasem lesz f a fék estő), ki 10 előfizető összekaparásának általa, a „napot asztalán és minden héten egyszer fölkelni láthatja, kapván e szerint betenkint egy-egy ócska irat is a szerkesztőtől „a maga ismert modorában.“ Mi jámbor vidékiek is már arra vágyunk, hogy az előfizetési ívek kevesebb nevetségre méltó históriával legyenek telve; hokusz-pókusz se legyen sok a lap mellett; még azt sem bánják, ha pláne nem is adnak mártást a laphoz, csak a koncz legyen meg s a velői r. 1. KÜLFÖLD. Angolország, London, jun. 10-én. A Times, Magyar Könyvészet. 218. Jegyzéke a Magyar Gazdasági Egyesület köztelkén 1858. junius 5 — 7 napjain rendezet juh- és sertés kiállítás tárgyainak. A beérkezett nyilatkozatok nyomán összeállítva a titoknoki hivatal által. Pesten, nyomatott Herz Jánosnál. .1858. 8-rét 23 lap. (Ára 6 pkt.)