Pesti Napló, 1858. június (9. évfolyam, 2491-2514. szám)
1858-06-13 / 2501. szám
, mint énekes egy iránt kedveltje volt mindig a nemzeti színpadnak, ki a korral haladva a legutolsó időben is színészetünk színvonalán állt s még a közönségnek tapsalt most is megnyeri, mint egyik legszorgalmasabb, leg lelkiismeretesebb tagja az intézetnek, pályatársainak az igazgatóságnak szeretetét, becsülését bírja. E derék művészünk becsülettel megfutott félszázados pályájának emlékünnepét üli meg hétfőn a nemzeti színház. A hétfői előadás jövedelmének felét az agg színésznek ajánlá fel a tv igazgatóság, a Veterán Írónkat, a köztiszteletű Szemere Pált nagy veszteség érte, neje, született Csorna Borbála u. f. évi jun. 12-kén r. 8 és 12 órakor tüdőszélhüdésben életének 65 s boldog házasságuk 29-ik évében jobb létre szenderülvén. Nemcsak az irodalom emberei, hanem az ősz író minden barátja is ismerőse teljes részt vesz a fájdalomban, mely irodalmunknak jeles bajnokát meglátogatta. Áldás az elhunyt derék hölgy emlékére ! — AM. Gazd. Egyesület jun. 1-jén tartott igazg. választm. ülésében többek közt az Elnökség jelenté, hogy Magyarország tervbe vett gazdasági leírásához derék geológusaink, Kovács Gyula és Szabó József urak, amaz Fehérmegye, emez Békés-Csanádmegye földtani determinálása által, már ez évi szünidejük alatt hozzá járulni késznek nyilatkoztak. Mely szándék minél könnyebb foganatosithatása végett, az Egyesület nevében m. gróf Zichy György és m. báró Wenckheim László urak hazafiui bizalommal felkéretnek, hogy nevezett tudósainkat közhasznú működéseikben, ismert ügyszeretetöknél fogva, az illető megyék földtani leírásai körül gyámolitani hazafiuilag szíveskedjenek. — A hazai borkereskedés érdekében hazafias örömmel vette a választmány egyesületi alelnökén. Korizmics László úr abbeli jelentését, hogy a dunai szállításra vonatkozó adatok összegyűjtése végett a legközelebbi ősszel szándéklott rvrándulását Konstantinápolyig mindjárt egy kis borküldeménynyel óhajtván összekötni, a több oldalról nyilatkozott hazafias készségnél fogva reményű, hogy hazánk jelesebb borvidékeiről már ez alkalommal sikerülni fog a cs. k. ausztriai követség hathatós közbejárása által néhányféle jeles magyar vörös bormustrát török atyánkfiaival megismertetni, mi annál inkább kívánatos, mivelhogy Konstantinápolyban a franczia vörös borok fogyasztása tetemes mennyiségre megyen évenkint, melyet e piaczon is pótolni, legközelebb a magyar borok lehetnének hivatva. — Közhelyesléssel találkozott ifj. Majláth György ő méltósága azon indítványa is, mely szerint a nép közt élve, látja, hogy a Magyar Gazdasági Egyesület új életre ébredését mindenütt örömmel üdvözlik ugyan, de egyszersmind különösen a földhitel viszonyok rendezése iránti kezdeményezést is az Egyesülettől várják, melynek szerencsés megoldása tovább alig halasztható, ha a földbirtok nagyobb részének az eddigi birtokosok kezéből kisiklását el akarjuk hárítani, ennélfogva megbizatni kéri a közgazd. szakosztályt, hogy adjon véleményt a földhitel viszonyok,miképen eszközölhető rendezése iránt. Az igazg. választmány azon meggyőződésben élvén, hogy a földbirtokos osztály elszegényedésével a nemzettest törzseké hervad el, teljesen osztá ez indítvány messzeható fontosságit, s ahoz képest a földhitel viszonyok rendezése iránt kimerítő véleményadásra a közgazdasági szakosztályt felhívta. — Az illető szakosztály, Lónyay Menyhért jeles státusgazdánk elnöklete alatt jún. 10-kén egybeülvén, e tárgyban ő cs. k. fensége Albrecht féiig főkormányzó úrhoz intézendő emlékirat szerkesztését határozta. A szerkesztésre az elnök úrral egyetértésben Csengery Antal ur keretett. — Ilollósy L.-né a jutalomjátéka alkalmával a jeles művésznőt Batthyányi-Zichy Antonia grófné egy értékes karpereczczel tisztelé meg. — Az ipoly-sajóvölgyi vasuttársulat a múzeum teremében f. hó 10-kén ülést tartván, abban felolvastatott a vállalat múlt évi folyamát magában foglaló jelentés; egyszersmind közöltetett, hogy ámbár a tiszai vaspályatársulat a csatlakozást végérvényűleg visszautassa, mégis reménység van, hogy más után, éspedig több előkelő bankár pénzerejével, a vállalat czélhoz fog juthatni. (B.H) — Sztambulból írják a „Triest. Z.“nak, hogy a Köhler testvérek ottani könyvkereskedésében Bamberger hazánkfiától német-török és török-németszótár fog megjelenni. — Barey úr nem sokára Bécsbe fog érkezni. De alkalmasint kevés sikerre találand, mert a Wallmod vértesezred egyik századosa Cabubac ur hasonló szerecsével szelídíti a lovakat s ennek meglepő jelét tanusi e napokban több főtiszt jelenlétében a csak lovaglói kólában. — Nemzeti színház. Junius 11-kén :„Fenn s ernyő nincsen kas.“ Pályanyertes eredeti vígját« Szigligetitől. — Sejtelmünk nem csalt, midőn e vígját« elővételét kivántuk. A szép számmal megjelent közönst igazolta kivánatunkatnak. Ne higgjetek nekik. Bécs ma is az a mi volt; a bécsi épen úgy mint húsz év előtt nem ismer közérdeket — a védvámot s ezédrendszert kivéve, melyre nézve meglehetősen egyetértenek a jó emberek, hogy védvám és ezédrendszer mellett bizonynyal olcsóbbá fogna válni — a backbendt, — egyebet mint a praterfahrtot, landparthiet és színházat. A mi más nemzeteknél egy híres parlamenti szónok, dicsőített író, kedvelt költő vagy fáradhatlan hazafi; a mi a párisinak Thiers, Beranger, Lamartine, Delaroche; a londoninak Palmerston, Macaulay, Carlyle vagy Dickens — az a bécsinek G o s z m a n n k. a A nap hősnéje. — Hány ezer hölgy és férfi, ki zártszékre pénz vagy protectio híján nem tehet szert; hányszor adott őrt a színház kérlelhetlen ajtaja előtt 3-tól 6-ig, rendőrileg ellenőrködött chronologicus rendben hármanként egymás mögé sűrűn sorolva, mert G. k. a. neve áll a színlapon, ha szerepe még oly jelentéktelen is. És hányan mondhatják el Mussettel: Bien souvent j'aí fait sentinelle Pour voir le coin de sa prunelle Quand Bon rideau tremblait an vent. 8 ámbár másfél év óta a 80-szor adott „Tücsök“ön kívül csak egy tartalmas szerepben, (Käthhen von Heilbronn) különben merő apró silányságokban lépett föl : népszerűsége s közkedvessége nőttön nő. Néhány hét előtt haltam, hogy G. k. a. „A párisi naplopókban fog föllépni, azonnal küldök jegyekért, s ámbár még hirdetve se volt az előadás — első emeleti zártszékekkel a negyedik sorban kelle beérnem. Hat hétig sóvárgott a közönség, míg végre ezen előadásra került a sor, s mit láttunk ? mit nyújthatott G. k. a. nadrágban mást mint számtalan elődei? a pajzán jelenetekben ördög volt a kis angyal; a komolyabb, szenvedélyesebb jelenetekben erélyes, élethű. De az egész oly gyermekség, mely csak gyermekeket hozhat mozgalomba , s ily gyermekek a bécsiek. Jó emberek, hanem még csakugyan nem érték el a tudvalevő negyvenedik évet. Mily lelkesedés, mily sóhajok és tapsok, de kimentünkkor a színházi csarnokban egy nagy nevű aristocratánk nem birá viszszafojtani caihusiasmusát: gyönyörű kislány olyan vig! kiáltott föl magyar nyelven, hogy a common peoplet legszentebb érzelmeibe ne avassa , miből az a tanulság, hogy Bécsben a magyar nyelv az exclusiv, az úri, a főrangú nyelv. Tempora mutantur.— Majd elfeledtem egy igen jellemző notizot, mely tulajdonkép közvetlen a tudós társaság ülése után lett volna megemlítendő. Az itteni nem kevés tudós társulatok közt van egy Zoologisch-botannischer Verein is, mely legújabban egy kérelmet intézett felsőbb helyre, hogy engedtessék meg neki magát Verein (egylet) helyett Gesellschaftnak (társulat) nevezni s a cs. k. czimet neve elé tenni. A kérelem indokolását szóról szóra ide igtatjuk, nehogy az olvasó azt higyje, hogy tán életet csináltunk : „Tény, igy szól az állattani és füvész egylet kérelme, hogy azon egyesületek, melyeknek czélja nem nyeremény, hanem a tudomány előmozdítása, csak ritkán használják az általános „egylet“ nevet. Azon tudós társulatok, melyek a tudomány minden ágait űzik, rendesen akadémiáknak vagy athenaeumoknak neveztetnek, a melyek pedig a tudományok egy vagy más ágát űzik „társulatoknak“ neveztetnek. A „társulat“ neve magasabban áll az emberek becsülésében min az „egylet“ név. A „társulat névvel összekötőt tekintély pedig a leggyorsabban emelkedik, ha az : „cs. k.“ diszczimet fölveheti.“; HIVATALOS. A budai cs. kir. helytartósági osztály elnökség Lupák Istvánt a pozsoni cs. kir. megyei hatósárnokát III. oszt. megyei írnokká a cs. kir. jász- kun kapitánysághoz kinevezte. Az ügyvédség ideiglenes gyakorlására a nagyváradi orsz. főtörvényszéki területen Méhes József k neveztetett. Gazdasági és kereskedelmi szemle. Pest, jun. 12. Tegnap este két ízben sűrűn eset most is terhes borúlátókkal zeng az ég, s még est várunk mára. Szénakaszálás idején állunk, majd ki pótolja most már az idő, amit tavasz kezdetén elmulasztott. A pesti gabonapiacz nem változott. Ámbár gyerekben, de néha hoznak a lapok a felst fogyasztó piaczokról is jó híreket, név szerint Welsben jun. 7 diki hir szerint még folyvást megy feljebb a gabonaár s a kelendőség élénk. A legközelebbi heti vásáron búza auszt. mérete 3 ft 30 krtól 4 ft 30 kr-ig kelt, rozs 2 ft 14—36 kr, árpa 1 ft 20—40 kr, zab 1 f 8—35kr. Erdélyország különböző piaczain május hó folytat átlagos árakat véve, következő volt a gabona: Kolozsvárott búza 3 ft 43 kr, kétszeres 2 ft 32 kr, árpa It 44 kr, zab 1 ft 11 kr, kukoricza 2 ft 33 kr. — Tordát búza: 3 ft 15 kr, kétszeres 2 ft 23 kr, rozs 1 ft 52 kr árpa 1 ft 26 kr, zab 1 ft 7 kr, kukoricza 1 ft 55 kr. — Nagy-Enyeden búza 4 ft 6 kr, kétszeres 3 ft 17 kr rozs 2 ft 42 kr, zab 1 ft 44 kr, kukoricza 2 ft 49 kr. — Károly-Fejérvárott buza 3 ft 37 kr, kétsz. 2 ft 59 kr, rozs 2 ft 31 kr, zab 1 ft 46 kr, kukoricza 2 ft 50 kr. — Maros-Vásárhelyen buza 4 ft 37 kr, kétsz. 3 ft 29 kr rozs 2 ft 46 kr, zab 1 ft 20 kr, kukoricza 2 ft 53 kr Brassóban most buza 3 ft 44 kr — 4 ft 16 kr, kétszeres 3 ft 24 kr, rozs 2 ft 48 kr, árpa 2 ft 8 kr zab 1 ft 20 kr, kukoricza 2 ft 56 kr. — Csak szállítás legyen lehető, még itt is volna tehát piaczi gabonánknak. Boroszlóból a gyapjuüzlet élénksége iránt újólag kedvező hírek jönnek, valamint a szesz ára is emelkedik. B.-Gyarmat, jun. 7. Mig más vidékek, mint a budapesti, somogyi és békési, esőkkel dicsekszenek, mi folyvást szárazsággal küzdünk. Tavaszi vetéseink sárgulnak, kapanövényeink sorvadoznak, réteink soványak, legelőink el vannak perzselve. Hajön is kéthétben egyszer valami permete, az csak csúfolkodik a jótékony csőért esdő gazdákkal. A mit gyümölcsünkből az apró szőrös bogarak virágzáskor meghagytak, most másféle hoszszas veres fejű, tornáshasú rovarok részint átfurkálva, részint lerágva semmisitik meg. Szelleink hajtásait a vinczellérbogár, s bükkönyeinket a földi bolha emészti. Valóságos bolgáruralkodás, milyen száraz időjárásban otthonos. — Szökik is a gabona ára piaczunkon egyik hetivásártól a másikig 6—12 pkrral magasabbra. Mai nap a szép tisztabuza 3 f. 12 kron, rozs 2 f. 24 kron, árpa 2 f. 12 kron, zab 1 for. 54 kron kelt p. p. a. ausztrál mérönkint. Felsővidéki földjeink, kik egy idő óta a közelebb fekvő losonczi piaczon alul alig fáradtak, most nagy számmal látogattak meg bennünket, s megjelenésük oly élénk gabnavásárt idézett elő, hogy az izraelita nyerészkedők kénytelenek voltak hátrálni, pedig gabona aránylag nagy mennyiségben valt kiál-litva, s ilyenkor az árak rendesen csökkenni szoktak. Mint hallszik, a múlt heti vásáron Ipolyságban a rozs TUDOMÁNY, IRODALOM ÉS MŰVÉSZET Böngészőt. Álom-e vagy valóság, nem tudom, annyi bizony, hogy az egész olvasó közönséget, amelyik t. i. böngészeteket el szokta olvasni, mind magam elő látom. Talán a hiúság, talán az Önvád szemüvegén látom a roppant tömeget, mely ajtómon be sem fi . Ezerféle hangon, de egy torkúlag ijeszt föl e nagy, szert kiáltás : „P. Nagy Sándor, hol a Böngészel?“ Káröröm, gúny, a vesztésen való boszankodás sajnálat, mohó olvasási vágy, s több ily, mind csak vádló, mind borzasztó chimaera vigyorog felém. A zajból egyedül P. Kis Sándor hangja válik ki, az óriási, nyúlánk P. Kis Sándoré, (megharagszik, ha törpének festik). Miért nem ír P. Nagy Sándor a Kazinczy Ferencz fiatal koráról, mint Vadnai, miért nem készít irodalmi jellemrajzokat , vagy mit bánja ő, ha regényt, drámát, költői, szerelmes novellát vagy majd megmondom mit, ahelyett, hogy böngészetet ír ? Úgy látszik, tisztelt gyülekezet, hogy egyértelműleg elfogadta a P. Kis Sándor „miért ir, miért nem irt féle bilijét! Maholnap szerezzen magának orvosi és másnemű bizonyítványokat minden írástudó, és pedig minden hétről, hogyha kérdőre vonják, legyen mivel enyhítse a birák kemény ítéletét. Miért nem írt pl. P. Kis Sándor Csokonai Vitéz Mihály gyermekkoráról is ? — E kérdésre, ha jogosságát elismerjük, csak ily formán felelhetne . Nem írtam, mert a házi gondok, a betegség, aztán az egészség helyreállítása végetti szórakozás, fürdés, biliárd, szüret, disznótor, vetés, aratás, női megbízások, olvasmány, vizitek, színház, whistezés, novellaírás, újdonság és vidéki levélírás, kirándulás 8 ezer meg ezer ily múlhatatlan dolgok miatt néha alig értem rá ebédelni. Sőt ezek közöl is néha egyiket a másik miatt el kelle mulasztanom. Az olvasó, ha a magán dolgok szentélyébe, mely a s mint látjuk roppant nagy, s néha étlapszerű számadás színét viseli magán, mélyebben pillantana, meggyőződnék, hogy P. Ks-S. complicalt számadásából egy nagy semmi jön ki azon időre, melyben a „Cso- I konai gyermekkorát“ meg kell van írnia. Én nem dobok rá követ. Jól tudom, hogy sokszor is nagyszerű haladásban levő dolgok akadnak fen igen csekélynek látszó okokból. A temesvári vollat, mely felé oly hatalmas ember is, mint akárki az irodalomban, híjába állana, egy hitvány kavics miatt zökkent het kivágásából Ha szabad kis dolgokat nagyokhoz hasonlítni, mentséget használhatnám a böngészőt szünhetein nézve. Most már képzeletben szálljon el velem az olvas is azon hazai fürdőbe, amelyikbe tetszik. Képzelje benne engemet, vagy még jobb, ha önmagátl?oz azon képzeleti fürdőn helyemben. Vegyen hozzá jó darab oly nagy vidéket, a minőt képzelete erőskdés nélkül bir meg, aztán egypár száz tagból áll társaságot, mely Árkádiának is díszére válnék. Tisztelt helyettesemet, az olvasót, a savanyúés édes társalgás, sziklás hegyek, paradicsomi völgyet a környéket kicsinylő kirándulások, édeni délutá heverések a karosszékben, este a zene, táncz bizoi úgy elvonnák az irodalmi foglalkozástól, hogy Pestről tíz-húsz, az irodalmi vitától ezer mérttől nyíre volna. Képzelje most tisztelt olvasóm, ha nem rosté, hogy egy gyönyörű májusi vagy júniusi délután, a dön karszékében a legkellemesebben pipázik, tekinetét az alatta mélyedő völgy fenekébe sülyeszti, ha a nagy karikákban fölfelé emelkedő sast mind tóvá tovább kiséri előbb szemével, aztán csak gondolatb s végre talán álmában, egyszer csak Vas Gereb terem előtte, s szokás szerint rákiált. Az olvasó azt sem kérdheti : mivel szolgálhat szeretetreméltó Gerebenem? — mert Vas Gereb mindjárt elkezdi....(A párbeszédet 1. helyettesem, az Olvasó és a Gereben közt, csak a kezdő betűk kitételével igyam ide). V. G. Hogy merted azt írni a „Pesti Napló“ a 11-iki számában, hogy én loptam a kabátomat? 0. Tessék leülni ! Gyújtson pipára édes Gereb Már hogy mondtam volna ily vadat ? V. G. Te leakartál falni engemet. 0. Lehetetlen! Egyébiránt,ha jól emlékszem, Berzsenyiről volt szó ápril 11-ikén. Tessék le azt a kérdéses kabátot, nagyon fel van bevülve. •V. G. Te személyeskedtél. „Az irót tessék szétni, de az ember, az adatgyűjtő (tán adomagyt már nem jut eszembe) legyen megkímélve a gytsitástól. .. Ugyde én csupán csak Berzsenyi egy ódáját V. G. Némely bírálónak nem elég a papír, manap az embert is szét akarja tépni. .. Mindamellett én nem hiszem, hogy Bemetea, ausztr. mérőnként 21. 48 krral, Korponán pedig 3 piton is kelt. És ha való, hogy a hegyvidéken még roszabb karban vannak a vetések, mint nálunk , nemcsak az árak még magasabbra emelkedését várhatni, hanem attól is lehet tartani, hogy jövő télre ínséggel fogunk küzdeni. Most is sok rozsot emésztettek meg állataink takarmány hiánya miatt, hátha még kevesebb lesz mind a takarmány, mind a gabona, mint tavas volt! Kenyér dolgában oly szorultak vagyunk, hogy a leapadt folyók malmai nem őrölhetvén, az el-, adott gabona árán hengermalmi lisztet kell vennünk, melyből kenyeret süthessünk. . r. 1. KÜLFÖL D. Angolország. Az angol lapok nyilatkozataival meg lehetnek elégedve az amerikai szövetséges államok. A „Post“ pillanatig sem kétli, hogy Anglia a brit kalózok által háborgatott amerikai hajóknak teljes szívből nyújt elégtételt. A „Chronicle“ Conquixoteriának mondja, a „nyugatázsiai vademberek“ miatt polgárisult államokkal bajba kapni. A „Times“ is ugyanily kifejezéssel él, s a rabszolgakereskedést oly kérdésnek mondja, melyben minden államnak magának kell intézkednie. A „Herald“ és „Daily News“ hallgat. — A „Herald“ szerint a minisztérium új peerek kinevezése által akarja a conservativ párt erejét a felsőházban nevelni. Ilyen tagokal van kijelölve, mint biztos forrásból írja a nevezett lap : Sir John Yarde Bulle, J. Pantglas, Chr. és sir Charles Knightley, mindnyájan conservativ parliamenti tagok.Dickens Károly, a jeles beszélyíró, a lapokban egy nyilatkozatot bocsátott ki, melyből a szárazföldi olvasó nem tud kiokosodni, ha nem tudja azon történetet, amely hetek óta közbeszéd tárgya A dolog ennyiből áll: Dickens elvált nejétől, akivel 22 évig élt együtt, 80 gyermeke volt. A legidősb gyermek az anyjával ment el, a többi gyermek atyja házában maradt. A legrosszabb pletykások sem mondhatnak roszat a nőre, annál inkább elítélik a férjet. Ez kijelenti, hogy az elválás békésen és barátságos uton ment véghez. Amint a kósza hír beszél, szerinte, mind üres szó fia — Dickens nyilatkozata szerint. A közönség azonban ellene nyilatkozik. fransztaor*z.ífj. A távíró jelenti, hogy a conferentia negyedik ülése f.bólodikén csakugyan megtartatott. Hihetőleg úgy leszünk ezzel is, mint a többi illéssel, azaz nem fogunk semmi bizonyost tudni arról, mi történt benne. Az „Allgemeine Zug“ egyik, ottanottan jól értesült levelezője a múlt héten azt jelentette, hogy a conferentia tagjai a Dunai fejedelemségeket illető jegyzőkönyvet már a harmadik ülésben alá fogják írni, s mint valamely elhatározott dolgot úgy ad elő, hogy a jövendőbeli hoszpodárok az ország által fognak választatni, legelső ízben azonban, a dunai tartományokban uralkodó izgatottság tekintetéből a conferentia által hozatnának javaslatba s a Porta által erősittetnének meg.—A „N.Praty“ egyik párisi levelezője mindezt tévedésnek nyilvánítja, miután a conferentia munkálatai távolról sem haladtak még a jegyzőkönyvek aláírásáig; a hoszpodár kinevezés módja feletti tanácskozások pedig június 8 ig még nem is voltak a conferentiánál napirenden. Igaz — teszi hozzá a porosz lap tudósítója — e pont iránt van egy sereg javaslat, de ezek mindeddig csupán félhivatalos beszélgetés tárgyai voltak. Ez áll különösen a fent említett javaslatról, mely felől bizonyos körökben sokat beszélnek összevissza, mivel az többeket érdekel a Dunafejedelemségekből való azon személyek közül, kik részint maguk Párisban jelen vannak, részint megbzott küldötteik által képviseltetik magukat. Hanem azon hirekre, melyek innen erednek, hiba volna sokat adni... — A „N.- Ztg.“-nak azt írják Párisból, hogy ott a chambordi és párisi grófok legújabb manifestumainak létezését nem hiszik, — az utóbbiét annyival kevésbbé, mivel azzal együtt Thiers nevét is említették, a ki pedig ily dologban nehezen fogná nevét odaadni. — Azonban akár hiszik az érintett manifestumok létezését akár nem, annyi áll, hogy a császári kormány nagyon sokat foglalkozik az orleanisták legújabb mozgalmaival. — A félhivatalos „Constitutionnel“ legalább, mint a táviró jelenti, nem tartja feleslegesnek az orleansi herczegnő halálakor jelentkezett orleanista érzelemnyilvánításokról beszélni. Szerinte a kormány azért tűrte el ezeket, mivel a maga népies eredete által elég erős, és a pártok ideoda utazásai, kritikái és részakarata által kevéssé érzi magát nyugtalanítva. — Espinasse thnok folyvást abban fáradozik, hogyan lehetne a közszellemen repressiv rendszabályokkal valamit javítani. A belügyminiszter úr nevezetesen új körlevelet küldött a főnökökhöz, melyben meghagyja nekik, hogy az álhírek feltalálóira és terjesztőire ügyeljenek, és az illető törvényeket egész szigorral alkalmazzák. Az őrködés még mindig igen szigorú, a franczia határon. Állítják, hogy az utazókat Nizzánál két óránál tovább tartóztatják fel. Boulogneban és Calaisban Londonból érkező egyéneknél több lefoglalás történt, s a déli részen politikai gyanúsítás folytán különféle személyek elfogattak. Különös szigorral őrködnek a Fontainebleau- ba induló vonatok felett. — Lessepsin Londonba utazott, hogy ott a suezi csatorna mellett még egy kísérletet tegyen. A vállalat barátai úgy vélekednek, hogy ha ezen kisérlet nem sikerül,akkor az egyiptomi alkirály ki fogja jelenteni, hogy teljesen jogosítva van országa érdekében utakat és csatornákat építtetni s e szerint a körülményekhez képest az engedélyt a Porta beleegyezése nélkül kiadni. Hir szerint az Egyiptomon keresztülvezető vasút építésekor az eféle fenyegetés sikerült, akkor azonban természetesen Anglia állott a fenyegetés mögött. A „Figaro“-t Willemesantur csakugyan eladta, nem ugyan Lecome, hanem Villemos Aurnak, aki eddig a vasárnapi futárt írta az „Independance“-ba. A nevezett az utóbbi lap szerkesztéséből, kilépend. Június 9-kén a „Figaro“ új tulajdonosának azon nyilatkozatával fog megjelenni, hogy a minden sértő személyeskedéseket ki fog kerülni. — Franncziaország több vidékein oly szerencsés volt, hogy a mostani nagy forróságot erős esőzések előzték meg. Ugyanazért sok év óta nem láttak bujább tenyészetet a szőlőhegyeken mint az idén. A franczia lapok minden nap tele vannak a gyümölcsfák áldása feletti festésekkel is. A meleg, Celsius szerint -36, vagy Reamur szerint körülbelül 29 fokig ment. A párisi gabnacsarnokba Algírból már érkeztek mustrák idei búzából és árpából. Mint a táviró jún. 11-től jelenti, a közvetett adók jövedelme 1. évi május hóban 1,900,000 frankkal haladta a múlt év ugyanezen havi bevételét. A kölni lap szerint Napólen bg júliusban utazást teend Algírba, ahol csak pár hétig maradand ősszel azonban magas tisztének átvételére végleg visszatérend. Algírban nagy elégültség uralkodik a császár azon maga elhatározásán, hogy valahára a tartomány polgári szervezésével komolyan veszik a dolgot. A katonai rendszer lidéretként nyomja a gyarmatosítást, az óhajtva várt európai bevándorlást eltávolítván. A franczia uralkodás első századnegyedének lefolyása után az európai polgári rendnek száma Afrikában nem megy 200,000 lélekre, tehát még anynyira sem, amennyi Európából Éjszakamerikába , Ausztráliába évenként kivándorol. De nem is csoda Akarjon valaki Algirban csak egy vizeret felhasználni, már császári rendelet kell hozzá. És az ily rendeletek ritkák. Most hoz a „Moniteur“ egyet, melynyl három települő engedélyt kap, hogy a Wed-Russeian on Setif-nél, Constantine tartományban egy zubogó vízimalomra használhasson. Mily kedvezők e tekintetben a viszonyok az Egyesült-államokban! Olaszország, Nápoly, jun. 2. A Cagliari-Ügynek tárgyalása a hajómartaléki törvényszék előtt szikáig elhalasztatott. — Palermoban május 31-ke szentelték föl I. Ferdinánd és I. Ferencz szobrát. Guina, jun. 9. Folyó hó 7 kén az „Italia del Popolo“ előbbi kiadója Napóleon császárt sértő czikke közlése miatt a tartományi törvényszék által 5 hadfogságra és 500 frank bírságra ítéltetett. Turin, június 9-kén. Az „ Armonia“ szerint eg