Pesti Napló, 1858. július (9. évfolyam, 2515-2541. szám)

1858-07-01 / 2515. szám

zárt 18 hitaor 8o8uknak szabadon eresztetését is, — de kérésük terjeditetlen maradt. Görögország. Athénés f. hó 19-iki tudósítások szerint Ő felségeik az összes minisztérium kíséretében, és a hatóságok élén, melyek a királyi pár fogadására már előtte való este a kiszállási helyre mentek, f. hó 16-kán reggel ismét visszaérkeztek a fővárosba. A ki­rálynak Németországba elutazása, mint mondják, júl. 1 jén fog megtörténni. A hőség megkezdődött, a szín­ház zárva volt, s a diplomat­a a hőség elől a vidék magasabban fekvő helységeibe menekült. A politikai ügyekben tökéletes szélcsend uralkodik, mely csend a közelebbi időkben aligha fog megzavartatni. — Jun. 26-án este Derby lordnál miniszteri ta­nács tartatott. — Londonban jelenleg a félelem a Themze mérges kigőzölgéseiből minden egyéb közügyet háttérbe szo­rít. A­ki csak s terét teheti, szalad a városból. A kor­mány a városi hatóságtól, ez pedig amattól kivonja a baj orvoslását, illetőleg megelőzését. A versenygés közben félő, hogy a segély elkésik. Sokan az 1660-ik évi nagy pestishez hasonló veszélytől tartanak. — A „Court Journal“ írja, hogy a parliament ülés­szak nem igen fog augusztus első hetén túl terjedni. Ugyanazon lap szerint a felsőházban a jelen ülésszak alatt az indiabill már keresztül nem megy.­­ Az „Observer“ nagyon kedvezőtleneknek ítéli az Indiákról jött tudósít­ásokat. Jelenti többi közt, hogy Omer Singh, ki a Gangesen átkelt, a bombayi útvonalt fenyegeti. Egy lovassági ütközetet is emlí­tenek a Mulvn alatt álló hadak s az angolok közt; ez ütközet, minthogy eredményéről a hivatalos sürgöny merőben hallgat, az „Observer“ nézete szerint bizo­nyosan az angolokra nézve ütött ki kedvezőtlenül. — A Nagporeban föllázadt főnök a sundai rádió. — Washingtonból jan. 11-kén táviratilag jelentik, hogy Derby nem csak Gore Ouseleyt akarja titkos és vészhozó küldetéséből, de magát Napiért is követségi állomásáról visszahívni. Hasonlag az amerikai követet Dallast is vissza akarják hívni Londonból, mert gyanú van rá, hogy az utóbbi parla­menti harcrokban Palmertonnal tartott.­­ Washingtonból még egy más hírt is közlenek, meg ha való, kétségtelenül nagyon fontos. A hír abból áll, hogy az egyesült állami kormány Mar­tinez nicaraguai elnökkel közlé abbeli határo­­zat, miszerint a Cass- brissai szerződéshez még azon esetben is ragaszkodik, ha Martinez azt aláírni nem akarná, s hogy az Egyesült­ államok szükség esetén fegyveres erővel is védeni fogja az átmeneti útvonalt. Ez annyit tesz, hogy az Egyesült­ államok kormánya nem akarja kezéből a védnökséget kicsa­vartatni. Úgy hiszik, hogy Martinez elnököt Belly, a franczia kormány indításából megvesz­tegette. Az „Indépendance“ megint kapott Konstantiná­polyból tudósításokat a párisi conferentia munkála­tairól, még pedig mint mondja, oly levelezőtől, ki helyzeténél fogva jól lehet értesülve. Ezen tudósítások szerint az utóbbi ülések egyiké­ben a Porta alatt lévő keresztyének helyzete tárgyá­ban az orosz meghatalmazott felette fontos közlést tett. K i s s e t e t f ur t. i. a conferentia tagjai előtt Sándor császárnak sajátkezűleg irt oly levelét olvasta volna fel, mely azt kivánja, hogy Törökország előre kötelezze magát forma szerint, hogy az 1856 febr. 28-i hatti humajumot két év alatt teljesen végrehajtja, el­lenkező esetben alája vetvén magát a párisi szerző­dést aláírt hatalmak beavatkozásának. Ha a magas kapu ezen kötelezettség elvállalásától vonakodnék, a czár meghagyja képviselőjének,hogy semmiféle egyez­kedést alá ne írjon. E levél Párisban, valamint Kon­stantinápolyban nagy hüledezést okozott, s úgy lát­szik, e hó 18 kán a Porta még nem felelt F­u a­d pa­sának e tárgyban hozzá küldött sürgönyére, mely a tudósítás szerint mintegy 1000 szóból állott. Ugyanazon tudósítás szerint egy másik sürgöny Párisból arról értesítette a Portát, hogy Valevszki grófnak a Dunafejedelemségek újjászervezését illető javaslata eléje terjesztetett a conferentiának, mely visszavetette a hoszpodárság örökölhetőségét valamint a két tartományra szóló közös senatust, ellen­ben elfogadták volna az „Egyesült du­nai fejedelemségek“ nevezetét, a­minek, mint a belga lap megjegyzi, bajos felfogni a horderejét, miután a két tartománynak nincs semm­ie közös, sem kormánya, sem törvényhozó hatalma. — A „Constitutionnel“ jun. 27 -én egy Trieszt­ből jun. 15-ről kelt hosszú levelet közöl, mely a Ra­­guzából szakadatlanul kiszálló újabb meg újabb tö­rök csapatok összehalmozását oda magyarázza, hogy a nyi­t erővel való megrohanás Montenegro ellen, al­kalmasint nem fekszik a Porta szándékában, miután bármely néven nevezendő támadás egyenes megsze­gése lenne a több európai hatalom irányában magára vállalt kötelezettségeknek, hanem azért egyesítene a Porta ezen kis tartomány körül minél több csapa­tokat, hogy ott teljes határzárt állítson, s ezáltal a hegylakókat teljesen kezébe kerítse. Mi több, a „Const“ levelezője ezen tervet egy szomszéd nagyhatalom su­gallatának tulajdonítja, s azon aggodalmát fejezi ki, hogy az előbb utóbb rá talál állam az ezen határzár­ban való részvétre.­­ A trieszti levelező P­i­v­a és D­r­o­b­i­n­a­k városok keresztyén lakóinak a consu­­lokhoz intézett könyörgő levelét közli, melyben ezek mennyre földre állitván a zultánhoz való hüsége­­ket, azt mondják, hogy ők csak a gonosztevők s a­zultán ellenségei ellen keltek fel.­­ A leve­lező pedig azt tartja, hogy a határkijelölés a mon­­tenegróiakon mit sem segít, miután ezeket elöri a határzár, ha nekik tengerre való kijárás nem adatik Végül a levelező azt insinuálja, hogy a törökök osz­trák piaczokon 10,000 emberre való négyhavi élelem és hegyi hadjáratra való ruhaneműek iránt kötöttek szállítási szerződést. A „Constitutionnel“ ezen tudósí­tást néhány sorral vezeti be, melyekben rászalván a Porta részéről a csapatoknak Montenegro közelé­ben való összevonását, abba veti reményét, hogy az ügy jelenleg az illető hatalmak elé van terjesztve, és hogy a hegyi lakókat megtámadni a­n­y­­nyi lenne, mint ugyanakkor megtámad­ni mindazon hatalmakat.­­ A franczia félhivatalos sajtó a legújabb sajtó­könnyítések, az utczáni árulás általános megengedése s az „Indépendance“ újra bebocsátása alkalmával egyszer megint bebizonyította jellemtelenségét. Mióta nem az Espinasse-féle szél fúj, a „Patrie“ úgy talál­ja, hogy „ezen rendszer, mely bennünket a szabadság szokásaihoz közelebb visz, a francziákhoz legjobban illik.“ Ezenkívül ily nyilatkozatot tesz: „Mi nem szo­rulunk kiváltságra, mely publicitásunkat védje. A szabad verseny minket soha sem riasztott el, s nem szabad felednünk, hogy mi leghízelgőbb vivmán­yain­­kat, s a közvélemény rokonszenvét annak köszönhet­jük.“ Bravo! — kiált fel a kölni lap levelezője.­­ Az új algiri és gyarmatügyi minisztérium szer­vezésével szorgalmasan foglalkozik Napóleon bg el­nöklete alatt egy bizottmány, mely a hadügyi és ten­gerészeti miniszterekből, az algiri és gyarmati ügyek igazgatóiból áll. A tengerészeti miniszter a tengeri főnökökhez s más főhivatalnokokhoz intézett körle­velében tudatja, hogy a nevezett minisztérium jul.­l­sején hivataloskodását megkezdi, s hogy az új mi­niszternek czime ez lesz „ő­cs. fenségének, az Algír és a gyarmatok miniszterségével megbizott her­czegnek.“ ------A „Moniteur“ szerint R­a­n­d­o a tbnagy, kit Pá­risban több nap óta vártak, csak e hó 26-án szállt a „Tanger“ hajóra, úgy hiszik, a tábornagy helyzeté­ben nem maradhat meg, miután nemrég mondott be­szédében a polgári gyarmatosítás elve ellen nyilat­kozott. Hír szerint a Bosquet tbnagy főparancsnoki állomása van neki szánva. — A „Moniteur“ Malmesbury lordnak a „Re­gina Coeli“-ügyben tartott beszédjét kinyomatja, de mindjárt utána teszi az oxfordi püspökét is, melyet az a kuli-szállításokról s az azoknál gyakran előfor­duló undokságokról mondott. E kérdésben az ingerült­ség némileg kezd csillapodni, mióta az angol felsőház a maga ajtaja előtt is elkezdett seperni. Párisban erősen állítják, hogy az újabb, tartalom és alak tekintetében reformált beszédeket Pelissier tbnagy ebbeli ki­­vonata idézte elő. — P­o­­­n­t­e­­ hajóskapitány egyéb­iránt, a­ki erélyes fellépése által a Regina Coelit az angolok kezéből kivette, hirszerint a becsületrend lo­vagévá ettetik. Továbbá jelentik, hogy Liberia köz­társaság számára franczia konsullá a krimiai hadse­reg egyik volt tisztjét szemelték ki. A Neuchâtel helyét canton alkotmányozó gyű­lése, mely jún. 21-dike óta van együtt, a sajtó tár­gyában a két republicánus töredékből kikerült 62 szóval 19 volt royalista ellenében a következő sza­badelvű határozatot fogadta el: „A sajtó szabad. An­nak gyakorlata semmiféle törvény által sem sza­­bályoztathatik, akadályoztathatik, s függesztethetik fel. A sajtó visszaéléseinek megtorlása a köztörvé­nyek alá tartozik.“ Ugyanazon gyűlés 60 szóval 32 ellen elvetette a progressiv adó eszméjét, megálla­pítván, hogy az tovább is az adófizetők vagyonához aránylag fog kivettetni. A­­ „Pesti Napló“ magán távsürgönye. Berlin, jun. 30. A „Zeit“ keddi estek­ száma köz­lé, miszerint a király Tegernseebe elutazása előtt egy rendeletet bocsátott ki, mely által az államügyek ve­zetését további három hóra a porosz herczegre ru­házza. Felelős szerkesztő: Báró KEMÉNY ZSIGMOND. ÜJL »­Ä JL 6-4 317 3-1 MAGYAR MUZEUM. JL UABWÄl ' Egyszersmind SÄlEm Sf Kiadja EÜSHsüSIf EL (Nyolcadik) 1858-iki folyam. IV—V-ik füzet, megjelent és azétküldetett e folyóiratnak ez idei 5-ik vagyis júniusi füzete; a VI-dik füzet még e hóban azétküldetik. Alulirt tehát a t. ez. olvasó közönséget e folyóiratnak ezentúl gyorsabb és pontosabb megjelenéséről biztosítja. Jk. Mintálan tartóalma­s IV. füzet. Kazinczy Gábor : Cicero ligariusi védbeszéde,bevezetéssel és jegyzetekkel.— Balássy Ferencz: Székely tanulmányok. III­­Tetemre hívás, vagy haláluyitás. — Gr. Kemény József: Wagner András emlékezete. —A MÚZEUM TÁRCÁJA. Levéltöredék: Egy adat Királyhegyi Jánosr­ól. Rivószímre. — Necrolog. Bajza. Schoeff — Irodalmi Napló. — Irodalomtörténet. — Szépirodalom. — Nyelvtan. — Nevelés. — MAGYAR AKADÉMIAI ÉRTESÍTŐ III. — Pauler Tivadar: Emlékbeszéd Szlemenics Pál fölött. — Horváth Cyrill : A positiv és negativ philosophia VII. — Akadémiai tárgyalások mártius és áprilisban. — A Régiségtan­ Bizottmány utasítása. — Jelentés a gr. Teleki-féle versenyről 1857. — Jelentések a Sámuel díjról. — Jelentés a Nagy-Károly-féle geológiai pályairatokról. — Gr. Dessewffy Emil ur alapítványa. — Jelentés a Pfeifer Ferdinánd-féle kor és életrajzi pályázatról. V-ik füzet: Nagy Iván: Balassa Gyarmat, történeti tekintetben. — Gr. Kemény József: Martinuzzi halála idejének meghatáro­zása. — Gr. Kemény József: Oláh Miklós emlékezete. — Ráth Károly: Eszterházy Pál nádor néhány levele 1682-ből. — A MUZEUM TÁRCÁJA. Külső irodalmi szemle III. — Cseh- — Flamand. — Irodalmi napló. — Encycl. folyóiratok. — Szépirodalom. - Nyelvtud. — Classica lit — Neveléstud., ifjúsági iratok. — Történelem. — MAGYAR AKADÉMIAI ÉRTESÍTŐ, IV. — Fogarasi János : A magyar igeidőkről I. — Erdy János: Sziria mint hajdani magyar vezérség, éremrajzokkal. — Waltner László : Igazítás. — Akadémiai tárgyalások, martius és áprilisban. — Karácsonyi Guido úr alapítványa. Az „Új Magyar Múzeum“ ez évre is az eddigi nagy alakban és díszes kiállítással folytatja pályáját. Szakjai ihazadnak. Az irodalom és hazai történelem ezentúl is előkelőleg lesznek képviselve, s alulírtnak gondja leszen, hogy folyvást oly adalékokkal örvendeztethesse meg olvasóit, melyek ha köznapi érdekekkel nem is, de maradandó becsesei birnak. Mit a szer­kesztő szerénytelenség nélkül ígérhet, munkatársaié lévén ebben minden érdem. Ezenkívül azonban figyelem jut majd korszerű tudományos és irodalmi kérdéseknek is, melyek iránycikkekben fognak tárgyal­tatni, úgy irodalmi szemléknek és bírálatoknak. A „Múzeum“ Tárcája pedig egy ismeretes irodalmi erő gondjai alatt a tudományos életet folyton szemmel tartva, annak érde­­kes­ jelenségeit az időszaki sajtó, a tudományi ás irodalmi intézetek mezején hiven bejegyzendő, adva átte­kntő cikkeket az akadémiai moz­galmakról is, melyek, a hivatalos közlönytől függetlenül, magán­nézetekül veendők. A referensek, a folyóiratnak az akadémiához való állá­sához képest lelkiismeretesen fogják ugyan képviselni annak, de egyszersmind, mi attól el nem választható, a tudománynak érde­két is. E mellett az Akadémiai Értesítőből a Múzeum olvasói az akadémiai tárgyalásokkal közvetlenül is megismerkednek. Irodalmi barátimat különösben, de általában mind azokat, kiknek a nemzeti nyelv és tudományosság szivökön fekszik, hazafius bizodalommal felkérem, hogy ezen, jelenleg is még egyetlen egyetemes tudományos magyar közlönyt pártfogolni s körükben terjeszteni mél­tóztassanak. TOLDY FERENC, tulajdonos szerkesztő. Alulirt általvevén a tisztelt szerkesztőtül e becses folyóiratnak, — mely hat éven át fennbirta tartani előkelő rangját irodalmunk tudományos közlönyei között — külső kezelése összes terhét, rajta lesz, hogy a pontos megjelenés és szétküldés által az előfizetők jogos kö­vetelései e részről is kielégittessenek. Ára az „Uj Magyar Múzeumnak“ az eddigi im­arad; t. i. az egész évi folyamé azaz 12, havonkint megjelenő füzeté — helyben vagy könyvárusi utón 6 frt, postán 7 frt 30 kr.; félévre, azaz 6 füzetért — helyben 3 frt, postán 4 frt pengőben. Előfizethetni helyben alulirtnak könyvkiadó-hivatalában (Pesten Egyetem-utca 2. szám 1. emelet), vidéken minden cs. k. postahivatalnál, egyenesen az „Uj Magyar Muzeum kiedó hivatalához“ intézett bérmentes levelekben. Gyűjtőknek 8 példány után egy tiszteletpéldány jár. Pest, 1858-ki június 20-kán. 1 /­­ EMICZI GUSZTÁV, kiadó. Előfizetési ér a DELIBAB czim alatt minden vasárnap 2 íven megjelenő szépirodalmi és divatlapra Egy évre, azaz f. é. július 1-től 1859 junius végéig 10 pfrt. Félévre, azaz f. é. julius 1-től decem­ber végéig 6 pfrt. A „DÉLIBÁB“ hazánk elsőrendű irói­tól közöl dolgozatokat, minden száma mellett ad érdekes műmellékleteket, u. m. divatképeket, női öltöny-, kalap stb. szabásokat, hímzés és horgoláshoz szük­séges rajzokat s valóságos ruhamintá­kat, melyek Pest, Bécs, Berlin, Páris és London legelőkelőbb műintézeteiben készülnek. Ezenkívül, i. é. julius hó folytán kül­dendjük meg SZABÓ RICHÁRD főmunkatársunk és közkedvességű írónk hiven talált arczképét. QA, A „DÉLIBÁB“ minden külföldi divatlapot nélkülözhetővé teend. Előfizetést a postahivatalok is elfo­gadnak. Uj előfizetőinknek, kik f. évi julius 1-től kezdve egy évre egyszerre előfi­zetnek, ingyen küldendjük meg múlt évben közkedvességgel fogadott „CSA­LÁDI JELENET“ czimü igen szép itt­­lapunkat. Pest, 1858. jun. 12-kén. FRIEBEISZ ISTVÁN, s. k. kiadó tulajdonos és felelős szerkesztő. Jk. It­­ tisza-szabályozó társulat érdekében pénzkölcsön s ügyek rende­zése szempontjából f. 18­8. julius 5-én d e. 10 órakor Török-Szent-Miklóson a mirgos Almásy nemzetség családi la­kában KÖZGYŰLÉS tartatik , mire érdekelt t. ez. birtoko­sok megjelenni keretnek Hubay Bertalan társulati elnök által. 007 10—3 Jutányosb áron mint minden végeladásnál ajánlja FÖHRER GUSZTÁV Pesten, vnezi-utczában a „kék golyódhoz battistés mousselin ugyszinte franczia JACONAS-SZÖVETEIT. 315 3­2 angol paraffin kocsi kenőcs legjutányosb áron kapható Tschögl J.-nél Zrinyi-utczában. 6. az. 304 fajtíbja. 12—9 Brahma-Pootra tyúkok párja 25—30 pfrt, gazoknak friss kiköltésre alkalmas tojásai m­ozatja 6 pfrt, s ezenfelül 24 kr. elpakolási díjnak készpénzben leendő bérmentes beküldése mellett gyorsan szolgáltatnak Gloggnitz (Bécs mellett) ■ «■".. által. UCS* Figyelemreméltó vasúti vendéglősök, szálloda- és vendéglő-tulajdonosok számára. A raktár szűk volta miatt több ezer darab porczellán tányér, jutányos áron, darabja 10 krjával, eladatik 319 691 NOVOTNY FERDINAND porczellán-kereskedésében BÉCSBE­Ni, (Heidenschulz, Montenuovo Palais). FOGORVOS SCO 6. a már oly sok évek óta Pesten a kis hid-utczában báró Sina-féle házban volt lakását elhagyván, jelenleg a József téren 3. sz. a. második emeletben a lépésűnél, a fiókhang átellenében lakik. —­s midőn az iránta eddig viselte­tett bizalomért legszivesb köszönetet mond, egyszersmind ajánlja magát min­dennemű, a legújabb módok és javítások szerint készített mesterséges fogak és fogsorozatok betételére. 192­­5—16 A KIADÓTULAJDONOS EMICH GUSZTÁV SAJÁT NYOMDÁJÁBAN PESTEN, 1858. egyetem-utcza, takarékpénztár-épület 2-dik szám.

Next