Pesti Napló, 1858. július (9. évfolyam, 2515-2541. szám)
1858-07-01 / 2515. szám
zárt 18 hitaor 8o8uknak szabadon eresztetését is, — de kérésük terjeditetlen maradt. Görögország. Athénés f. hó 19-iki tudósítások szerint Ő felségeik az összes minisztérium kíséretében, és a hatóságok élén, melyek a királyi pár fogadására már előtte való este a kiszállási helyre mentek, f. hó 16-kán reggel ismét visszaérkeztek a fővárosba. A királynak Németországba elutazása, mint mondják, júl. 1 jén fog megtörténni. A hőség megkezdődött, a színház zárva volt, s a diplomata a hőség elől a vidék magasabban fekvő helységeibe menekült. A politikai ügyekben tökéletes szélcsend uralkodik, mely csend a közelebbi időkben aligha fog megzavartatni. — Jun. 26-án este Derby lordnál miniszteri tanács tartatott. — Londonban jelenleg a félelem a Themze mérges kigőzölgéseiből minden egyéb közügyet háttérbe szorít. Aki csak s terét teheti, szalad a városból. A kormány a városi hatóságtól, ez pedig amattól kivonja a baj orvoslását, illetőleg megelőzését. A versenygés közben félő, hogy a segély elkésik. Sokan az 1660-ik évi nagy pestishez hasonló veszélytől tartanak. — A „Court Journal“ írja, hogy a parliament ülésszak nem igen fog augusztus első hetén túl terjedni. Ugyanazon lap szerint a felsőházban a jelen ülésszak alatt az indiabill már keresztül nem megy. Az „Observer“ nagyon kedvezőtleneknek ítéli az Indiákról jött tudósításokat. Jelenti többi közt, hogy Omer Singh, ki a Gangesen átkelt, a bombayi útvonalt fenyegeti. Egy lovassági ütközetet is említenek a Mulvn alatt álló hadak s az angolok közt; ez ütközet, minthogy eredményéről a hivatalos sürgöny merőben hallgat, az „Observer“ nézete szerint bizonyosan az angolokra nézve ütött ki kedvezőtlenül. — A Nagporeban föllázadt főnök a sundai rádió. — Washingtonból jan. 11-kén táviratilag jelentik, hogy Derby nem csak Gore Ouseleyt akarja titkos és vészhozó küldetéséből, de magát Napiért is követségi állomásáról visszahívni. Hasonlag az amerikai követet Dallast is vissza akarják hívni Londonból, mert gyanú van rá, hogy az utóbbi parlamenti harcrokban Palmertonnal tartott. Washingtonból még egy más hírt is közlenek, meg ha való, kétségtelenül nagyon fontos. A hír abból áll, hogy az egyesült állami kormány Martinez nicaraguai elnökkel közlé abbeli határozat, miszerint a Cass- brissai szerződéshez még azon esetben is ragaszkodik, ha Martinez azt aláírni nem akarná, s hogy az Egyesült államok szükség esetén fegyveres erővel is védeni fogja az átmeneti útvonalt. Ez annyit tesz, hogy az Egyesült államok kormánya nem akarja kezéből a védnökséget kicsavartatni. Úgy hiszik, hogy Martinez elnököt Belly, a franczia kormány indításából megvesztegette. Az „Indépendance“ megint kapott Konstantinápolyból tudósításokat a párisi conferentia munkálatairól, még pedig mint mondja, oly levelezőtől, ki helyzeténél fogva jól lehet értesülve. Ezen tudósítások szerint az utóbbi ülések egyikében a Porta alatt lévő keresztyének helyzete tárgyában az orosz meghatalmazott felette fontos közlést tett. K i s s e t e t f ur t. i. a conferentia tagjai előtt Sándor császárnak sajátkezűleg irt oly levelét olvasta volna fel, mely azt kivánja, hogy Törökország előre kötelezze magát forma szerint, hogy az 1856 febr. 28-i hatti humajumot két év alatt teljesen végrehajtja, ellenkező esetben alája vetvén magát a párisi szerződést aláírt hatalmak beavatkozásának. Ha a magas kapu ezen kötelezettség elvállalásától vonakodnék, a czár meghagyja képviselőjének,hogy semmiféle egyezkedést alá ne írjon. E levél Párisban, valamint Konstantinápolyban nagy hüledezést okozott, s úgy látszik, e hó 18 kán a Porta még nem felelt Fu ad pasának e tárgyban hozzá küldött sürgönyére, mely a tudósítás szerint mintegy 1000 szóból állott. Ugyanazon tudósítás szerint egy másik sürgöny Párisból arról értesítette a Portát, hogy Valevszki grófnak a Dunafejedelemségek újjászervezését illető javaslata eléje terjesztetett a conferentiának, mely visszavetette a hoszpodárság örökölhetőségét valamint a két tartományra szóló közös senatust, ellenben elfogadták volna az „Egyesült dunai fejedelemségek“ nevezetét, aminek, mint a belga lap megjegyzi, bajos felfogni a horderejét, miután a két tartománynak nincs semmie közös, sem kormánya, sem törvényhozó hatalma. — A „Constitutionnel“ jun. 27 -én egy Triesztből jun. 15-ről kelt hosszú levelet közöl, mely a Raguzából szakadatlanul kiszálló újabb meg újabb török csapatok összehalmozását oda magyarázza, hogy a nyit erővel való megrohanás Montenegro ellen, alkalmasint nem fekszik a Porta szándékában, miután bármely néven nevezendő támadás egyenes megszegése lenne a több európai hatalom irányában magára vállalt kötelezettségeknek, hanem azért egyesítene a Porta ezen kis tartomány körül minél több csapatokat, hogy ott teljes határzárt állítson, s ezáltal a hegylakókat teljesen kezébe kerítse. Mi több, a „Const“ levelezője ezen tervet egy szomszéd nagyhatalom sugallatának tulajdonítja, s azon aggodalmát fejezi ki, hogy az előbb utóbb rá talál állam az ezen határzárban való részvétre. A trieszti levelező Piva és Drobinak városok keresztyén lakóinak a consulokhoz intézett könyörgő levelét közli, melyben ezek mennyre földre állitván a zultánhoz való hüségeket, azt mondják, hogy ők csak a gonosztevők s azultán ellenségei ellen keltek fel. A levelező pedig azt tartja, hogy a határkijelölés a montenegróiakon mit sem segít, miután ezeket elöri a határzár, ha nekik tengerre való kijárás nem adatik Végül a levelező azt insinuálja, hogy a törökök osztrák piaczokon 10,000 emberre való négyhavi élelem és hegyi hadjáratra való ruhaneműek iránt kötöttek szállítási szerződést. A „Constitutionnel“ ezen tudósítást néhány sorral vezeti be, melyekben rászalván a Porta részéről a csapatoknak Montenegro közelében való összevonását, abba veti reményét, hogy az ügy jelenleg az illető hatalmak elé van terjesztve, és hogy a hegyi lakókat megtámadni anynyi lenne, mint ugyanakkor megtámadni mindazon hatalmakat. A franczia félhivatalos sajtó a legújabb sajtókönnyítések, az utczáni árulás általános megengedése s az „Indépendance“ újra bebocsátása alkalmával egyszer megint bebizonyította jellemtelenségét. Mióta nem az Espinasse-féle szél fúj, a „Patrie“ úgy találja, hogy „ezen rendszer, mely bennünket a szabadság szokásaihoz közelebb visz, a francziákhoz legjobban illik.“ Ezenkívül ily nyilatkozatot tesz: „Mi nem szorulunk kiváltságra, mely publicitásunkat védje. A szabad verseny minket soha sem riasztott el, s nem szabad felednünk, hogy mi leghízelgőbb vivmányainkat, s a közvélemény rokonszenvét annak köszönhetjük.“ Bravo! — kiált fel a kölni lap levelezője. Az új algiri és gyarmatügyi minisztérium szervezésével szorgalmasan foglalkozik Napóleon bg elnöklete alatt egy bizottmány, mely a hadügyi és tengerészeti miniszterekből, az algiri és gyarmati ügyek igazgatóiból áll. A tengerészeti miniszter a tengeri főnökökhez s más főhivatalnokokhoz intézett körlevelében tudatja, hogy a nevezett minisztérium jul.lsején hivataloskodását megkezdi, s hogy az új miniszternek czime ez lesz „őcs. fenségének, az Algír és a gyarmatok miniszterségével megbizott herczegnek.“ ------A „Moniteur“ szerint Rando a tbnagy, kit Párisban több nap óta vártak, csak e hó 26-án szállt a „Tanger“ hajóra, úgy hiszik, a tábornagy helyzetében nem maradhat meg, miután nemrég mondott beszédében a polgári gyarmatosítás elve ellen nyilatkozott. Hír szerint a Bosquet tbnagy főparancsnoki állomása van neki szánva. — A „Moniteur“ Malmesbury lordnak a „Regina Coeli“-ügyben tartott beszédjét kinyomatja, de mindjárt utána teszi az oxfordi püspökét is, melyet az a kuli-szállításokról s az azoknál gyakran előforduló undokságokról mondott. E kérdésben az ingerültség némileg kezd csillapodni, mióta az angol felsőház a maga ajtaja előtt is elkezdett seperni. Párisban erősen állítják, hogy az újabb, tartalom és alak tekintetében reformált beszédeket Pelissier tbnagy ebbeli kivonata idézte elő. — Ponte hajóskapitány egyébiránt, aki erélyes fellépése által a Regina Coelit az angolok kezéből kivette, hirszerint a becsületrend lovagévá ettetik. Továbbá jelentik, hogy Liberia köztársaság számára franczia konsullá a krimiai hadsereg egyik volt tisztjét szemelték ki. A Neuchâtel helyét canton alkotmányozó gyűlése, mely jún. 21-dike óta van együtt, a sajtó tárgyában a két republicánus töredékből kikerült 62 szóval 19 volt royalista ellenében a következő szabadelvű határozatot fogadta el: „A sajtó szabad. Annak gyakorlata semmiféle törvény által sem szabályoztathatik, akadályoztathatik, s függesztethetik fel. A sajtó visszaéléseinek megtorlása a köztörvények alá tartozik.“ Ugyanazon gyűlés 60 szóval 32 ellen elvetette a progressiv adó eszméjét, megállapítván, hogy az tovább is az adófizetők vagyonához aránylag fog kivettetni. A „Pesti Napló“ magán távsürgönye. Berlin, jun. 30. A „Zeit“ keddi estek száma közlé, miszerint a király Tegernseebe elutazása előtt egy rendeletet bocsátott ki, mely által az államügyek vezetését további három hóra a porosz herczegre ruházza. Felelős szerkesztő: Báró KEMÉNY ZSIGMOND. ÜJL »Ä JL 6-4 317 3-1 MAGYAR MUZEUM. JL UABWÄl ' Egyszersmind SÄlEm Sf Kiadja EÜSHsüSIf EL (Nyolcadik) 1858-iki folyam. IV—V-ik füzet, megjelent és azétküldetett e folyóiratnak ez idei 5-ik vagyis júniusi füzete; a VI-dik füzet még e hóban azétküldetik. Alulirt tehát a t. ez. olvasó közönséget e folyóiratnak ezentúl gyorsabb és pontosabb megjelenéséről biztosítja. Jk. Mintálan tartóalmas IV. füzet. Kazinczy Gábor : Cicero ligariusi védbeszéde,bevezetéssel és jegyzetekkel.— Balássy Ferencz: Székely tanulmányok. IIITetemre hívás, vagy haláluyitás. — Gr. Kemény József: Wagner András emlékezete. —A MÚZEUM TÁRCÁJA. Levéltöredék: Egy adat Királyhegyi Jánosról. Rivószímre. — Necrolog. Bajza. Schoeff — Irodalmi Napló. — Irodalomtörténet. — Szépirodalom. — Nyelvtan. — Nevelés. — MAGYAR AKADÉMIAI ÉRTESÍTŐ III. — Pauler Tivadar: Emlékbeszéd Szlemenics Pál fölött. — Horváth Cyrill : A positiv és negativ philosophia VII. — Akadémiai tárgyalások mártius és áprilisban. — A Régiségtan Bizottmány utasítása. — Jelentés a gr. Teleki-féle versenyről 1857. — Jelentések a Sámuel díjról. — Jelentés a Nagy-Károly-féle geológiai pályairatokról. — Gr. Dessewffy Emil ur alapítványa. — Jelentés a Pfeifer Ferdinánd-féle kor és életrajzi pályázatról. V-ik füzet: Nagy Iván: Balassa Gyarmat, történeti tekintetben. — Gr. Kemény József: Martinuzzi halála idejének meghatározása. — Gr. Kemény József: Oláh Miklós emlékezete. — Ráth Károly: Eszterházy Pál nádor néhány levele 1682-ből. — A MUZEUM TÁRCÁJA. Külső irodalmi szemle III. — Cseh- — Flamand. — Irodalmi napló. — Encycl. folyóiratok. — Szépirodalom. - Nyelvtud. — Classica lit — Neveléstud., ifjúsági iratok. — Történelem. — MAGYAR AKADÉMIAI ÉRTESÍTŐ, IV. — Fogarasi János : A magyar igeidőkről I. — Erdy János: Sziria mint hajdani magyar vezérség, éremrajzokkal. — Waltner László : Igazítás. — Akadémiai tárgyalások, martius és áprilisban. — Karácsonyi Guido úr alapítványa. Az „Új Magyar Múzeum“ ez évre is az eddigi nagy alakban és díszes kiállítással folytatja pályáját. Szakjai ihazadnak. Az irodalom és hazai történelem ezentúl is előkelőleg lesznek képviselve, s alulírtnak gondja leszen, hogy folyvást oly adalékokkal örvendeztethesse meg olvasóit, melyek ha köznapi érdekekkel nem is, de maradandó becsesei birnak. Mit a szerkesztő szerénytelenség nélkül ígérhet, munkatársaié lévén ebben minden érdem. Ezenkívül azonban figyelem jut majd korszerű tudományos és irodalmi kérdéseknek is, melyek iránycikkekben fognak tárgyaltatni, úgy irodalmi szemléknek és bírálatoknak. A „Múzeum“ Tárcája pedig egy ismeretes irodalmi erő gondjai alatt a tudományos életet folyton szemmel tartva, annak érdekes jelenségeit az időszaki sajtó, a tudományi ás irodalmi intézetek mezején hiven bejegyzendő, adva áttekntő cikkeket az akadémiai mozgalmakról is, melyek, a hivatalos közlönytől függetlenül, magánnézetekül veendők. A referensek, a folyóiratnak az akadémiához való állásához képest lelkiismeretesen fogják ugyan képviselni annak, de egyszersmind, mi attól el nem választható, a tudománynak érdekét is. E mellett az Akadémiai Értesítőből a Múzeum olvasói az akadémiai tárgyalásokkal közvetlenül is megismerkednek. Irodalmi barátimat különösben, de általában mind azokat, kiknek a nemzeti nyelv és tudományosság szivökön fekszik, hazafius bizodalommal felkérem, hogy ezen, jelenleg is még egyetlen egyetemes tudományos magyar közlönyt pártfogolni s körükben terjeszteni méltóztassanak. TOLDY FERENC, tulajdonos szerkesztő. Alulirt általvevén a tisztelt szerkesztőtül e becses folyóiratnak, — mely hat éven át fennbirta tartani előkelő rangját irodalmunk tudományos közlönyei között — külső kezelése összes terhét, rajta lesz, hogy a pontos megjelenés és szétküldés által az előfizetők jogos követelései e részről is kielégittessenek. Ára az „Uj Magyar Múzeumnak“ az eddigi imarad; t. i. az egész évi folyamé azaz 12, havonkint megjelenő füzeté — helyben vagy könyvárusi utón 6 frt, postán 7 frt 30 kr.; félévre, azaz 6 füzetért — helyben 3 frt, postán 4 frt pengőben. Előfizethetni helyben alulirtnak könyvkiadó-hivatalában (Pesten Egyetem-utca 2. szám 1. emelet), vidéken minden cs. k. postahivatalnál, egyenesen az „Uj Magyar Muzeum kiedó hivatalához“ intézett bérmentes levelekben. Gyűjtőknek 8 példány után egy tiszteletpéldány jár. Pest, 1858-ki június 20-kán. 1 / EMICZI GUSZTÁV, kiadó. Előfizetési ér a DELIBAB czim alatt minden vasárnap 2 íven megjelenő szépirodalmi és divatlapra Egy évre, azaz f. é. július 1-től 1859 junius végéig 10 pfrt. Félévre, azaz f. é. julius 1-től december végéig 6 pfrt. A „DÉLIBÁB“ hazánk elsőrendű iróitól közöl dolgozatokat, minden száma mellett ad érdekes műmellékleteket, u. m. divatképeket, női öltöny-, kalap stb. szabásokat, hímzés és horgoláshoz szükséges rajzokat s valóságos ruhamintákat, melyek Pest, Bécs, Berlin, Páris és London legelőkelőbb műintézeteiben készülnek. Ezenkívül, i. é. julius hó folytán küldendjük meg SZABÓ RICHÁRD főmunkatársunk és közkedvességű írónk hiven talált arczképét. QA, A „DÉLIBÁB“ minden külföldi divatlapot nélkülözhetővé teend. Előfizetést a postahivatalok is elfogadnak. Uj előfizetőinknek, kik f. évi julius 1-től kezdve egy évre egyszerre előfizetnek, ingyen küldendjük meg múlt évben közkedvességgel fogadott „CSALÁDI JELENET“ czimü igen szép ittlapunkat. Pest, 1858. jun. 12-kén. FRIEBEISZ ISTVÁN, s. k. kiadó tulajdonos és felelős szerkesztő. Jk. It tisza-szabályozó társulat érdekében pénzkölcsön s ügyek rendezése szempontjából f. 188. julius 5-én d e. 10 órakor Török-Szent-Miklóson a mirgos Almásy nemzetség családi lakában KÖZGYŰLÉS tartatik , mire érdekelt t. ez. birtokosok megjelenni keretnek Hubay Bertalan társulati elnök által. 007 10—3 Jutányosb áron mint minden végeladásnál ajánlja FÖHRER GUSZTÁV Pesten, vnezi-utczában a „kék golyódhoz battistés mousselin ugyszinte franczia JACONAS-SZÖVETEIT. 315 32 angol paraffin kocsi kenőcs legjutányosb áron kapható Tschögl J.-nél Zrinyi-utczában. 6. az. 304 fajtíbja. 12—9 Brahma-Pootra tyúkok párja 25—30 pfrt, gazoknak friss kiköltésre alkalmas tojásai mozatja 6 pfrt, s ezenfelül 24 kr. elpakolási díjnak készpénzben leendő bérmentes beküldése mellett gyorsan szolgáltatnak Gloggnitz (Bécs mellett) ■ «■".. által. UCS* Figyelemreméltó vasúti vendéglősök, szálloda- és vendéglő-tulajdonosok számára. A raktár szűk volta miatt több ezer darab porczellán tányér, jutányos áron, darabja 10 krjával, eladatik 319 691 NOVOTNY FERDINAND porczellán-kereskedésében BÉCSBENi, (Heidenschulz, Montenuovo Palais). FOGORVOS SCO 6. a már oly sok évek óta Pesten a kis hid-utczában báró Sina-féle házban volt lakását elhagyván, jelenleg a József téren 3. sz. a. második emeletben a lépésűnél, a fiókhang átellenében lakik. —s midőn az iránta eddig viseltetett bizalomért legszivesb köszönetet mond, egyszersmind ajánlja magát mindennemű, a legújabb módok és javítások szerint készített mesterséges fogak és fogsorozatok betételére. 1925—16 A KIADÓTULAJDONOS EMICH GUSZTÁV SAJÁT NYOMDÁJÁBAN PESTEN, 1858. egyetem-utcza, takarékpénztár-épület 2-dik szám.