Pesti Napló, 1858. július (9. évfolyam, 2515-2541. szám)

1858-07-18 / 2530. szám

Körút. (E.) A londoni tudósításokból úgy látszik hogy a „Times“ azon czikke, melyről e lap­ban közelebb volt említés, a brit fővárosban uralkodó hangulatnak nagyon megfelel. Vagy a nagy angol lapnak van tagadhatatlan befo­lyása az angol közvéleményre, vagy legalább híven tükrözi azt vissza. Annyi áll, hogy a nyugtalankodások folyvást tartanak. Az is áll hogy Gasportban és Portsmouthban rengeteg védelmi készületek folynak. Ezen erélylyel folytatott munkálatokat alig tekin­tette meg a herczegi férj f. hólo­kán: a köz­vélemény nem késett azt azonnal egybekötte­­tésbe hozni a „Times“ riasztgató czikkével. Ezen aggodalmakat nehezen fogja elosz­latni még az angol rokonszenveiről ismeretes „Journal des Débats“ is, mely azt iparkodik megértetni, hogy egy kormány politikájának minőségét, békés vagy harczias czélzatait nem a féle Cherbourg fajta művekből, hanem m­a­­gaviseletének összegéből, átalános politikájából kell megítélni, hogy a cherbour­­gi munkálatok már félszázaddal kezdettek meg ezelőtt, s valamikor csak be kellett fejeztet­niük; és hogy egy nagy állam katonai mun­kálataiban nincs semmi, a­mi pusztán véde­lemre, s nem egyszersmind megtámadásra is volna használható stb. — A djeddahi események, a­mint a pá­risi tudósításokból ki lehet venni, ott rendkí­vüli ingerültséget okoztak a Porta ellen. Oda jutott a dolog, hogy mint 1853 ban ismét a Porta életrevalóságát veszik kérdésbe. Való­színűleg ezt látta be Derby lord közlönye a „Morning Herald,“ mely midőn a hadihajók elküldését jelenti, egyszersmind gondosan ki­emeli, hogy azon elégtételt, melyet Anglia és Francziaország követelhet a Porta közbe­jöttével kell kívánni. Aligha­nem a cherbourgi összejövetelnek lehet köszönni, hogy, mint a távíró után alább jelentve van,a császári kormány az Angliá­­vali közös elégtétel-követelést el­fogadta. A­zultán kormányának mindenesetre meg fog gyűlni a baja mind Dseddahra, mind Kré­tára nézve, a­hol a legújabb zavargások al­kalmával a franczia lobogó megsemmisítéséről is van szó. Francziaország nemcsak a múltért kíván elégtételt, hanem hasonló eseményeket j­ö­v­ő­r­e is meg akar gátolni. Ez pedig felette rugalmas dolog, midőn Törökország függet­lenségéről van szó. — Az 1856 diki párisi congressus, mint tudjuk, alapját vetette meg egy új tengeri jog­nak háború idején. Ennek elvei szerint háború esetében a szabad kalózkodás eltöröltetett; a semleges áru ellenséges lobogó alatt, valamint­­ az ellenséges áru semleges lobogó alatt, a ha­­­­di dugáru kivitelével, mentesnek nyilvánitta-­ tott; a part­zárra nézve pedig kimondatott, s hogy az csupán akkor kötelező, ha elegendő a haderő által tartatik fen. Walewski gróf alább előszámlálja azon ál­­­­lamokat, melyek ezen elveket el, vagy el nem­­ fogadták. Az utóbbiak közt vannak az éj­szakamerikai Egyesült­ államok. A washing­toni kormány a kalózlevelek kiadásának meg­szüntetésében a védelmi eszközt látta kivéve azon hatalmak kezéből, melyek nagy, állandó seregeket és nagy hajóhadakat béke idején nem tartanak. Az egészből csak az lenne — így okoskodott akkoriban Marcy az , hogy a nagy flottával bíró államok hajóhadaik fe­lével az ellenség kevesebb rendes tengeri ere­jét sakkban tartanák, másik felével pedig el­sepernék annak egész kereskedését a tenger-­­röl. Az Egyesült­ államok kormánya tehát­­ csak azon áron nyilatkozott hajlandónak a szabad­ kalózolás eltörlésére háború idején, ha kimondatik vala, hogy a hadakozó nemzetek­­ polgárainak magán­vagyona tengeren is átal-­­­jában sérthetetlen. Ily széles engedményt a congressusi hatal­­mak, úgy látszik, nem tartottak a tengeri há-­­­­orú czéljával és természetével megegyezőnek,­ s azért a washingtoni kormány feleletét eluta­­­­­ítónak tekintik. - - Egyébiránt az uj tengeri jog csupán azon hatalmakra nézve kötelező­ ■, melyek ahhoz járultak. — A dán kabinet a holstein-lauenburgi ügyben a német szövetséggyűlés martiusi határozatára feleletét megküldvén, az a fol'­yó hó 15-diki ülésben a dán meghatalma- s­zott által a magas testülettel közöltetett.­­ Eddig még csak annyi szivárgott ki e fe-*­­lelet tartalmából, hogy Dánia kész felfüggesz-­­ teni a közös alkotmányt a német h­erczegsé­gekben, ha a szövetségi gyűlés rááll az általa , indítványozott alkudozási módra, hogy t. i.­­ azok vezetése végett mindkét részről biztosok­­ neveztessenek ki. — Párisban úgy látszik, már ezt is nagy engedménynek tekintik, s a franczia tudósítások nem győzik eléggé kie­­i­melni a franczia befolyás érdemét, melynek­­ lehet tulajdonítani szerintök egy részben, hogy a kopenhágai kabinet nem hagyta felelet nélkül a diéta hozzá intézett utóbbi felhívását, melyet magára nézve sértőnek te­­­­kintett. Most már csak az a kérdés, Német­ország is igy vélekedik-e? Ő cs. k. A post eli Felsége f. é. jun. 28-ki legfelsőbb határozata által Misiin Jakab apát és nagyváradi kanonoknak, a spanyol kir III. Károly rend első osztálya commandeur keresztjének elfogad­­hatását s viselketését legkegyelmesebben megengedni méltóztatott. A budai cs. kir. országos pénzügy-igazgatósági osztály L­a­k­n­e­r Ferdinánd ideiglenes III-ik rendőrpénztári tisztet a budai országos főpénztárnál végleges pénztári tisztté kinevezte. — Vásárosnaményi báró Eötvös József, a magyar tudományos akadémia másod­elnöke, báró Eötvös Dénes és gróf Vieregg Károlyné, született báró Eötvös Julia, csillagkeresztes hölgy, saját és az unokák, név szerint: báró Eötvös Ilona, Jolán, Lóránt és Mária, egy gróf Vieregg Fridrik vf. k. főhadnagy a nyolczadik huszárezrednél, s herczeg Wrede Károlyné, született gr. Vieregg Hona neveikben, elkeseredett szívvel jelentik szeretett s elfelejthetlen édesanyjoknak, illetőleg nagy­­anyjoknak , Vásárosnaményi özvegy báró Eötvös Ignácznénak, született báró Li­lien Anna, palota és csillagkeresztes hölgynek, családi erényekkel gazdag élete 72-dik­ e, Kemény Zsigmond urnak a „F. N.“ szerkesztőjének. New­ Orleans, jun. 12. 1858 Mexikóban s déli Amerika egy részében tett utazá­som bevégezvén, hazafelé tartok s utam ismét az éj­szakamerikai egyesült államok felé véve, jelenleg, s már nehány hét óta New Orleansban tartózkodom. Szemtanúja voltam tehát az ép bevégződött itteni zavaroknak, s ezen szomoru események az amerikai politikai életet oly jól jellemzik, s oly tanúságos pél­dáját nyújtják az itteni politikai pártok viszálkodá­­sinak, valamint mindazon cselszövények s furfangos­­ságoknak, melyek által egyes pártok győzedelmüket a választások alkalmával biztosítni törekesznek, hogy el nem mulaszthatom azokat tisztelt barátom­mal sietve közölni azon kéréssel, hogy levelem igen becses lapjában szeretett honfitársammal is közölni sziveskedjék. Barkóczy Rosty Pál: Az idei polgármester választás N.­Orleansban. Az ezen alkalomkor előfordult események és azok indokainak tökéletes megértésére, valamint politikai jelentékenységek méltánylása tekintetéből szükséges­nek tartom a politikai pártok jelen állásáról néhány szót tenni. Mintegy 5 év előtt Éjszak-Amerika egyesült álla­maiban csak két politikai párt uralkodott t. i. az úgy­nevezett democrat- swhig-pártok. — A nél­kül, hogy e két főpártnak közelebbi és körülménye­sebb leírásába ereszkedném, megjegyzem , hogy a democrat a haladó (progressiv) s a whig ennek ellentéte a (conservativ) párt volt. A kisebb s mellékleges pártok közül ha csak az úgynevezett free soilers (free szabad, so­i­­ föld) meg a n­a t i­v s pártjait említem. Az előbbi (free-soilers) törekvése lényegesen arra c­élzott, hogy minden, a létező államok egyesületébe (az unióba) felveendő vagy besorzandó új állam, mint úgy nevezett free state szabad állam vétessék fel, azaz , hogy az új államban n­e létezzék rabszolga­ság. A free-soilers párt tehát a rabszolgaság kiterje- s dése ellen működött. A n­a­t­i­v s vagy benszülöttek (indigenak) pártja­­ keletkezte óta arra törekedett, hogy az Egyesült­ ál­lamok polgárivá vált bevándorlótokat, tehát tulajdon­­képeni idegeneket, politikai jogaik gyakorlatában a mennyire lehet gátolják. De mint említik, az utóbb nevezett két párt (a free soilers s a nativok) csak kis­­ mellékpártok voltak, s­e egész 1853-ig egyik sem bírt különös jelentékeny-­­ séggel. Az említett évben egyébiránt a pártok állása töké­letesen átalakult. A conservativ (whig) párt­­­i, az utolsóelő­tt el-­­­nök választásakor 1852-ben tökéletesen legyőzetett s Pierce lett az Egyesült­ államok elnöke. Ugyanakkor a deraocraták (tehát a győzők) pártja­­ is sokat vesztett a közvéleményben s a mint látszik, e pártnak végromlása is elközeledett. E párt t. i. minden visszatartás s lelkiismeretesség nélkül használta fel czéljai elérésére az idegeneket, azaz újonnan letelepedetteket, s e körülmény siettette leginkább a democratpárt vesztét. — Izlandusok, né­metek, alig megérkezve Amerika partjaira, ellenére a szigorral meghatárzott törvényeknek, polgári okleve­lekkel láttattak el s a szavazás terére csalattak a de­­mocraták által, hogy ezek érdekében szavazzanak. A whigek, valamint a demokraták többi ellenei erőszako­san kerged­ettek el a szavazási helyekről, s minden furfangosság­i csel, a legszemtelenebb mód használta­tott fel, hogy a demokraták győzelme biztosíttassák. Ita ily módok által hivatalokhoz jutottak, azokat, mint képzelhető, czéljuk elérésére nem épen a legbe­csületesebben használták fel. Kisebb s alsóbb rendű hivatalok többnyire a társaság alsóbb fokozatihoz tartozó irlandusok s németek kezeiben voltak, kik valódi arczátlansággal bántak a néppel. — S igy jön, hogy a democrat párt emlitett nevezetes győzelmé­nek 1852-en romlásához,a végpusztulásához közelebb állott, mint valaha. A democrat párt csökkenését még más körülmé­nyek s események is okozták, mint azt csakhamar meg fogjuk látni. A szóban levő körülmények közé főleg a fentebb említett n­a­t­i­v­­­ek pártja gyarapodását sorolhatjuk, mely leginkább az úgynevezett Know-nothingis­­m­u­s­b­a­n­i havi átalakulása által ártott a democrat­­pártnak. A Know-nothingismus eredetét okozta a nagy mennyiségű idegenek letelepedése a státusokban, azok politikai befolyása, s vallási viszonyaik. Az 1852-iki elnöki convoss (magyarul korteskedés) alkalmával a politika emberei itt tanácsosnak vélték hasonlókép a németek s irlandusokhoz is közvetlen fordulni. K. szintén — (ki akkoriban Amerikában volt) érdekében tartá a németekkel elhitetni, hogy ők politikailag egy hatalmat képeznek,­­ hogy tulajdonkép ők határra adják el a közelgő elnöki vá­lasztást. Míg tehát az idegenekben (németek s irlan­dusok, kiknek számát akkorában 6 millióra tehetjük) hatalmuk öntudata fölébredt, a benszülöttek (yankeek) attól tartottak, hogy hanuk főbb s leglényegesb ügyei olyanok kezeibe juthatnának, kik sem szárma­­zatok sem nevelésük s nézeteik szerint kellőleg nem képesek a törvényhozásban s kormányzásban részt venni. Ezen aggodalmak még inkább növekedtek, midőn az amerikaiak, kik nagyobbrészt a Protestantismus különféle formáihoz ragaszkodnak *), észrevették, hogy a németek nagy része hitnélkü­liekből áll, kik a­­ kereszténység minden alakulatát nyilvánosan megve­ték s kigúnyolák. A számtalan Németországból me­nekült forradalmi hősök (alias revolutions pumler)­­ közöl sokan, külön e czélra szerkesztett újságla­­pokban — például a „Hochwächter“ egy Cin- 1 cinnati lapban a keresztyén vallásnak nyíltan ha­­­­dat üzentek. — A többi német újságlapok sem mu­lasztók el (Egyesült­ államokban 200 német lap je­­­­lenik meg) alkalmilag olvasóit a hitetlenségben meg-­­ erősíteni. — Más oldalról az izlandiaiak el nem mulasztók a katholicismust tehetségük szerint ter­­­­jeszteni, püspökségek s érsekségek alakultak, klas­s) Szerencsémnek fogom tartani jövő alkalommal tisztelt barátimmal É.-Amerika vallási viszonyairól, valamint ismét az itt oly nagy számban létező titkos társasá­gokról — melyeket később említen­­ünk —néhány szót közlens­­tromok építtettek, s az amerikaiak dühe a tetőpont­ját érte, midőn 1853 vége felé Be­dini cardinále eminentiája érkezett meg a státusokba, hogy itt mint pápai küldött (nuncius) telepedjék le. Az eddig említett politikai s vallásos események következtében egy oly ellenszenv támadt az ameri­kaiak közt az idegenek irányában, hogy egy titkos párt keletkezett, mely Knownothing név alatt feladatává tette, a naturalisatio terminusát 21 évre hosszabbítani, minden idegen szülöttet a hivatalok­ból kimozdítani, s jövendőben egy római katholikus­­nak sem engedni bármily csekély nyilvános hivatalt. 1853—54 téli hónapjaiban a Know-nothing párt már tökéletesen megalakulva s rendszeresítve volt! E párt vagy titkos társaság tagjai esküvel kötelezik le magukat, tanácskozásaikat s határozataikat, egy szóval mind azt, mi Loge-jokban történt*) titkon tartani s azonkívül, hogy a köztársaság az állam s egyes városok hivatalnoki választásakor, mind a Wig­wamjokban kijelöltekre szavazandnak. (Folytatjuk.) éviben, szélhüdésből, a halotti szentségek felvétele után f. h. 15 én délutáni két órakor történt csendes kimúlását. Elhalt tetemei f. hó 17- én délutáni 5 órakor a kerepesi ut melletti temetőben takarittattak el. — Az engesztelő szentmiseáldozatok pedig 1 hó 19-én reggeli 10 órakor fognak a belvárosi főegyházban a Mindenhatónak bemu­­tattatni.­­ A Gömörben lakó Coburg-Koháry hget e napokban látogatják meg Joinville hg és neje A Coburg-Koháry hg neje Clementine, orleansi hgue Joinville hg testvére.­­ Pest városa községtanácsa, bőkezűen megalapít­ván s a tudományos igényeknek megfelelőleg fölszerel­vén a félreáliskolát, a tanulók ösztönzésére, valamint az előbbi években, úgy az idén is jutalomdijakra száz pá­rtot határozott fordíttatni. A jutalomdijak kiosztása jövő augustus hó elsején a „Te Deum“ után, iskolai ünnepé­lyességgel fog történni.­­ Ugyanezen félreáliskolában a befejező próbatétek következő rendben fognak tartatni: július 28-kán dél­előtt az első s második alreálosztályokban, azon nap délután a 3 ik alreálosztályban, jul. 29 én reggel mind a három félreálosztályban ; délután az összes tanodai if­júság a szabad tantárgyakból (franczia s olasz nyelvek, gyorsírás, ének, testgyakorlat) teend vizsgálatot. Julius 30- s 31 én a reáltanár-jelöltek vizsgája. Aug. 1-én „Te Deum.“ ' . A ft. kath. clerus mindenkor s mindenütt meghozta bőkezű áldozatait az egyház és haza oltárára A jótevő kéz most sem rövidült meg. Alig pár napja, hogy őszinte tisztelettel üdvözöltük a székesfehérvári káptalan ft. tag­jait, kik minden, Fehérvárott a próbaelőadások s gya­korlati tanításokra megjelenő elemi tanítónak a tanítás­idő lefolytáig (körülbelül 10—12 nap) naponkint egy­­egy pártot ajánlkoztak kiszolgáltatni, mi­által az elemi tanító ügy hasznos lendületet nyerene : most ismét egy pécsi levél nyomán örömmel registráljuk, hogy Pécsett a A. derűs a helybeli elemi tanitóképezde legtöbb tanu­lóját részint élelemmel ellátja, részint a lakbér kiűzeté­sére kisebb nagyobb összegekkel segedelmezi. Isten be­­áldásával tetézze a nemeskeblü férfiakat. — Megjelent s könyvárusi utón is megrendelhető „Sá­rospataki Füzetek“. Prot. és tudományos folyóirat. Má­sodik folyam, II. köt. Szerkeszti Erdélyi János bölcs, és nevelés tanára s a m.­­­­. tagja. A füzet tartalmát tiz érdekes s a vállalat irányával öszhangzásban álló dolgo­zat teszi. A vállalkozók egyúttal előfizetésre hivják fel a közönséget. Előfizetni lehet Pesten R­á­t­h Mór könyvke­reskedésében­ egy évre 6, félévre 3 pfttal, postai szétkül­dés nélkül egy forinttal kevesebb.­­ A pápai kath. gymnasium néhány tanára által kia­dott „Ifjúsági Plutarch“ I. füzete is megjelent. Tartalma: Szent Benedek, Sz. Imre, Albertus m. Hunyady János, XVI. Gergely, Pázmány Péter, Horváth István, Sz. Ágos­ton, Homer, Garay János, Dürer (Száraz) Albert és Paul Sz. Vincze. A 16 évre terjedő s csinos kiállítású munka az egri érseki lyceum könyvnyomdájának dicséretére vá­lik. Egy kötet bolti ára 50 kr. pp. l. Szentes József fitan- és nevelő intézetében az évi nyilvános próbatétek f. hó 19— 22. napjain fognak megtartatni, melyre a nevelés terén sok érdemmel jeles­kedő intézettulajdonos a szülőket és a nevelés barátit fi­gyelmezteti. — A próbatétek délelőtt 9, délután 3 óra­kor kezdődnek — Aradra nézve jul 14 ke emlékezetes nap lett. E napon, d. u. 5 órakor érkezett oda Szolnokról az első vonat, melyet a feldíszített „Arad“-mozdony vont A vo­natot a polgármester, s a kereskedői testület fogadták ün­nepélyesen. A vonaton érkezett vasúti igazgatót s vendé­geket a városi polgárok barátságos vacsorával vendégel­ték meg. — Ma történik a temesvár baziási vonalon az első próbautazás. A vonal a közforgalomnak holnapután ada­tik át. — Nagy-Kanizsán uj könyvkereskedés nyílt meg leg­közelebb. Wajdi­ts József e könyvkereskedés tulajdo­nosa, ki külföldi utjából most tért haza s a külfölddel! összeköttetését Wigand Otto ajánlása mellett kezdi meg. Wajdits ur különös figyelemmel fog irodalmunk iránt vi­seltetni. Pesti bizományosa Pfeiffer Ferdinánd. — Majd mindennap hiáb hirt közölnek a lapok. Teg­napelőtt f. hó 15 kén két hulla vonatott ki a Duná­ból : egy 30 éves ismeretlen egyéné, ki alkalmasint für­dés közben falt bele, és egy uj­szülött gyermeké. Mind­két hulla 10—14 napig lehetett a vízben. — Dókus László, a cs. k. legfelsőbb törvényszék ta­nácsosa B.­Füreden meghalt. — Miként San Franciscoból jun. 4-kén írják, Kali­forniában selyemtenyésztési kísérleteket tettek, me­lyek igen jól ütöttek ki. Tetemes eperfaü­ltetvényeket rendeztek, melyek már annyira gyarapodtak, hogy a selyemtenyésztésre használhatók. — A san franciscoi franczia színház leégett. — Az utóbbi időben az or­szág minden részében több lynch-itéleti eset fordult elő, részint lólopás, részint gyilkosság miatt. A soproni közigazgatási területnek következő, 1867. oct. 31-én kisorsolt s 1858. máj. 1-én visszafizetés vé­gett lejárt földtehermentesitési kötelezvényei a soproni cs. kir. földtehermesitési pénzalap pénztárnál még nem értékesittettek: az 50 ftosokból a 262, 1337, 1473 és 1534; a 100 ftosokból: 307,432, 447,929,1270,1476, 1615, 1870, 1887,2208 , 3251,4151,4546 , 4961, 5060 , 5200 , 5278 , 5290 , 5306 , 5307 , 5638 , 6223, 6230, 6308; az 500 ftoskból: 437 , 574 , 666 , 891, 1229, 1517 ; az 1030 ftosokból: 138, 294, 443, 1084, 1937, 1968, 3398, 3703, 4438, 4939,5411, 5679, 5707, 5963 és 755 a kisorsolt 100 ftnyi részletösszeg­gel ; az 5000 ftosokból: 609; a 10,000 ftosokból: 405, 1217 és 1272 számok. Ezen kötelezvények tulajdono­sainak a magas cs. kir. belügyminisztérium kibocsátvá­­nya folytán tudtul adatik, hogy azok lejáratnapjától kezdve a kamatjog elenyészik; — de ha az ekként ki­sorsolt és visszafizethető kötelezvények szelvényei a cs. kir. szab. nemzeti banknál mégis beváltatnának, a föl­vett kamatösszegek annak idején a tőkéből fognak levo­natni. — Uj-yorki lapok figyelmeztetik és óvják a hölgyeket a franczia gyárakból került zöld shawlokra és ruhakel­mékre, melyek mérges festékkel készíttetvén az egésségre igen ártalmasak. A lapok több esetet említenek fel, hogy az ily kelmékből ruhát varró leányoknak varrás közben ujjaik megsebeztetvén, kezök végképen elfonnyadt s az ily ruhákat és shawlokat viselő nők folytonos gyengél­kedésnek vannak kitéve. A rendőrség Németországban a világos zöld falszőnyegek alkalmazását szorosan tiltja. — Nemzeti színház. Jul. 16-kán „Saint Geor­ges lova­g.“ Szinj. 3 felv. Malefille és Roger Beauvoir után ford. Csepreghi. A­mint megírtuk, úgy lett. A kö­zönség elmehet szintén szabadsággal oda, hol az esték több mulatságot nyújtanak, mint a nemzeti színház mos­tani drámai repertoirja. Azt hiszszük, ha már a nemzeti színháznak nincsenek nyári szünnapjai, ép ez időszak alatt kellene vonzóbbá tenni a repertoirt, midőn a kö­zönség mulatság tekintetében nincs egyedül (mint őszkor és télen) a színházra utasítva. És színházunknál rende­sen ép ez időszak alatt legérdektelenebb a játékrend, mert ép ez időszakban bocsáttatnak el szabadsággal és pedig egyszerre a jobb tagok közül többen. Azonban e baj az éven át többször megújul. Megtörtént a múlt év­ben, hogy egyik tag harmadfél havi távollét után is egy­két hét múlva ismét szabadságidőt nyert. St Georges lo­vag Fe­­­eki, De Presle, fiatal ered­nő Latkócziné a. volt. LEVELEZÉSEK. Szkleno, jul. 12. Vidéki tudósítások hiányában tudom nincsen, engedjen mégis szerkesztő ur lapja Magyar könyvessek 257. *) Az első magyar festészeti akadémiát gyám­olitó társulat tagjainak névsora 1856 - 57-ről. Pest, 1858. Nyomatott Müller Emilnél. 8-rét 13 lap. 258. A mámul­áros-szigeti Erzsébet-k­isdedó­­vó egylet három évi működésérőli jelentés és kimutatás 1855 - 57. M.-Szigeten 1858. Nyomatott a cs. k. kincs­tári nyomdában 4-rét 7 lap. *) Éjszakamerikában számtalan titkos társaságok lé­teznek, a legkülönfélébb czélok előmozdítására, így a freemasonok odd fellowsok, druidák, stb. A titkos tár­saságok gyűlés tanácskozó terme általában Loge vagy Logiának neveztetik a freemasonok mintájára, mely köztük a legrégibb s az egész világon elterjedt. Egyes titkos társaságok Logiainak külön nevezetet adnak, úgy a Knownothing társaság gyülhelyét „Wig­­wams“-nak nevezé, al egy indus szó s gunyhót, lakást jelent. *) Könyvészeti rovatunk számvezetésében tegnap történt tollvétségünket ezennel kijavítjuk. Szerk.

Next