Pesti Napló, 1858. augusztus (9. évfolyam, 2542-2566. szám)
1858-08-04 / 2544. szám
a koldus gyermekben találta fel. —■ De mily nagy volt rémílése; midőn elveszett ép és egészséges gyermekében, most egy kitört kezű és lábú szánandó nyomorékot ölelt anyai szivéhez. — A gaz koldus a gyermeket ekként elnyomoritva, azzal már 4 év óta Űzi kéregető mesterségét. — A kolozsvári lóversenyen a magyarországi lókedvelők közül gróf Károlyi Sándor, gr. Károlyi Gyula, gr. Szápári Iván, Tisza Kálmán, Tisza Lajos, b. Wenkheim Béla és gr. Wenkheim Rudolf urak jelentek meg. Ezek tiszteletére jul. 26-kán a casinóban ebéd adatott. Ez alkalommal, mint a „K. K.“ben olvassuk : id. gr. Teleki Domokos tolmácsolta poharat emelve, a testvérhoni vendégek látogatása feletti közörömet, körülbelül ezen eszmékben, azon közmondást érintve „sírva vigad a magyar,“ miután se annak, hogy sirva vigadjunk, se hogy nagyon vigadva örvendjünk, okát nem látja a pohárköszöntő, komoly örömre szólíta fel a t. gyülekezetét. E napot, mint a férfias, a lovagias mulatság, a baráti, a hazafi érintkezés napját fontosnak mondotta, de fontosnak különösen azért is, mivel a testvérben több lelkes fiait van körünkben szerencsénk látni, kikben jobbját nyújtja a Királyhágón át a testvérhon szeretett rokonainak. Habár eddig is a testvérhoniaknak hazafi rokonérzelmükben senki se kétkedhetett, mindazáltal nem lehet helyeselni, hogy Erdélyben olykori megjelenésük által kétségtelen, érzelmüket tanúsítani mostanig mulaszták, annál nagyobb a köszöntőnek megjelenésük felett öröme. A mai napot tehát úgy tekinti, mint azon korszak kezdetét, melyben a nemzeti közös ünnepélyek mindkét haza fiai által közösen fognak ünnepeltetni, a midőn Magyarhonnak számos, lelkes honfiai közöl, kiket most különböző körülmények hátráltattak, a kolozsvári lovagias ünnepélyen részt fognak venni; — kétszeresen üdvözli s hosszas és boldog életet kíván a most megjelenteknek. Köszöntését azzal végzé, miként adja a "Mindenható, hogy az utókor ez akadály alatt növekedő pálmát iktassa a két testvérhon czimerének jelvényei közé. Melyre K. Wenkheim Béla, velős és lelkes szavakkal igen röviden megköszönte a szives fogadtatást, s rövid vonatkozással a jelen körülményre, reményét fejezte ki az iránt, hogy valamint a jelenhez hasonló ünnepélyek a testvérhon fiai részéről növekedő részvételben fognak részesülni, úgy általában okunk leen a jövőben közös ünnepélyeinket még élénkebb örömmel ülni meg.“ — Egyik divatlapunk a magyar közönséget a triesti új kereskedelmi biztosítótársaság úgynevezett „Tontina“ osztályára vagyis a gyermekek biztosítására figyelmezteti. E figyelmeztetésből alkalmat veszünk magunknak megjegyezni, hogy az első magyar általános biztosító társaság az életbiztosítást s így az úgynevezett Tontinát is még ez év folytában életbe lépteti. — A „Délibáb“ a pestvárosi főreáliskola igazgatóságára vonatkozó észrevételünket következő adattal toldta meg: „Közelebbről egy növendék betegség által akadályoztatott az iskolába való megjelenésben. A fiú, mert magyar és gyámnoka szintén tősgyökeres magyar, ettől betegségét igazoló magyar bizonyitványnyal mentette kimaradását. A magyar bizonyítvány mint érvénytelen visszaadatott a fiúnak s helyette német bizonyítványt kellett íratni.“ — A pestvárosi főreáliskolát Magyarország fővárosa alapitá. Az után, mit e tárgyban a múltkor mondtunk, ez észrevételen kivül nincs mit mondjunk. — Pécs költségvetése 1857/s évre megjelent. Összes bevétele 72,295 ft 413/8 kr. Kiadása pedig 108,658 ft 24/8 kr. Ennélfogva hiány 36,362 ft 427/s kr, melynek fedezésére a 65,148 ftot tevő egyenes adónak minden frtja után 30 pkrnyi városi házi adó engedtetett meg kivettetni. — Aszalay Józseftől nemsokára egy újabb munka fog megjelenni „Történeti, humoristikai röppentyűk“ czímmel, mely jellemvonásokat, adomákat fog közölni történeti emlékű férfiaink, nevezetesen számos magyar főpap életéből. E munkából több részletet ismerünk s ezért előre figyelmeztetjük a múlt idők emberei iránt érdekkel viseltető közönséget. E tréfás adomákban, e rövid jellemrajzokban egyegy szakasz hazai történelem van. Danielik János egri egyházmegyei kanonok ur ő nagysága keleti utjából, hova „Hunyady János“ czimü nagy munkája érdekében fáradott, hogy a tájleirásokra szükséges adatokat a nagy hős által vivott csaták szinhelyein szerezze meg, tegnap szerencsésen fővárosunkba megérkezett, s igy biztosítva látjuk a reményt, miszerint történelmünk művei e jeles írónk által nemsokára egy remekkel fognak gazdagodni. — Am. közoktatásügyi minisztérium kibocsátványa értelmében Ballagi Károly gyakorló könyve, melynek czime : „Magyar feladatok a német nyelv gyakorlására, az algymnasiumok és alreáliskolák használatára engedélyeztetett. E munka árát a szerző 20 párra szállította le. — Flóra „50 költeményét“ Dux és Kertbeny (mindegyik külön) németre fordítja. — Schöff pesti születésű festő indiai vázlatai és olajfestményeiből kiállítást rendezett Londonban, mely a magas bementi díj (egy jegy egy font sterling) daczára, szorgalmasan látogattatik. A merész festész, kinek kolossális festményét, a lahorei királyi udvart, közelebb a párisi „Illustration“ fametszetben közölte, s kit az angol aristokratia legkitűnőbb tagjai s a malakoffi herczeg látogatásaikkal tisztelnek meg, jelenleg a keletindiai társasággal alkuban van gazdag képcsarnoka megvásárlása iránt, melynek képei s vázlatai kizárólag indiai tárgyakat ábrázolnak, s ennélfogva a társaságra nézve kétszeres jelentőségű szerzeményt képeznek. — T.-füredi t. levelezőnk írja, hogy a jul. 28 -ai fergeteg, mely az ország több vidékét pusztítólag járta be, ott is, valamint T.-Örsön, N.-Ivánon, K -Madarason, Kardszagon, stb községben iszonyú romlást okozott; a búzakereszteket, osztagokat, a boglyákat szétszórta, a házak és kivált a malmok tetejét felkapta és letette valahol a pusztán széttörve. De a zivatarral a jég is meglátogatta e vidéket s a még lábon állt vetéseket letarolta. — A zágrábi nemzeti színház részvényeseinek f. hó 25-én tartott közgyűlésében elhatároztatott, hogy az 1836-oi országgyűlés határozata folytán gyűjtött 13,000 ftból, mely összeg eddigelé 16,000 ftra szaporodott, a kamatok szinmüvekérti tiszteletdijakat használtassanak. A föld legnagyobb hídja a Kanadában a Lőrincz folyam fölött most épülő vasuthid. E hid 24 ívén nyugszik s minden iv hossza 242 láb, a közép ívé azonban 330. A hídfőket is beszámítva, az egész hossz 9800 lábat teend. A híd 60 láb magasságra emelkedik a folyó fölött, melynek sebessége itt egy óra alatt 10 angol mértföld. A híd vasszerkezetének súlya 10,000 tonna. A hídlábak szilárd köbül rakják. A költség roppant, de ez ki nem kerülhető, ha nyűgöt Kanadát, illetőleg ennek középponti vaspályáját Éjszakamerika parti államaival végre össze akarták kötni. Most a közlekedés 6 hónapig megbomlik, mert a Lőrincz folyó sokáig áll jégvért alatt s midőn zajlik, mintegy 2000 □ mfldnyi jeget hord a felső tavak és folyókból a tengerbe. A londoni egyfogatu kocsisok Rarey úrhoz azon kérdéssel járultak, hogy mit tart a jeles lóismerő a kocsiklovak rendes megvakitásáról. Rarey úr ezt czéltalannak állitá s e rosz szokás elhatalmazását annak tulajdonítja, hogy a fuvarosoknak nincs alkalmuk meggyőződni azon előnyök felől, melyeket a szemvilágtól meg nem fosztott ló használata nyújt. — Szokolay István a „Községi tanácsadó“ második félévére előfizetést nyit. E jeles folyóirat iránya, hogy a községek kellően felvilágosíttassanak azokat és a különféle viszonyaikat illető újítások s felsőbb intézkedések irányáról s jelentőségéről, hogy Útmutatóul, tanácsadóul szolgáljon azon teendők iránt, melyek részint az ő, részint elöljáróik hivatásához tartoznak. E folyóirat már'3 terjedelmesen fejtegette a tagosításnak, legelőelkülönzésnek, legelőfelosztásnak, szőlődézsma-váltságnak, a cselédrendnek, telekkönyveknek, népiskoláknak, gyümölcstenyésztésnek, telek föl nem darabolásnak szükségességét stb. Az eddig megjelent füzetek eléggé ajánlják e vállalatot. A félévi előfizetési dij 2ért 30 kr. — Balogi Baloghy László m. nek 59 ik évében Pesten meghalt. Magyar természettudományi társulat. Folyó év julius 17-én tartott szakgyűlésében: 1-er Molnár János a budai Lukács fürdőt ismertetvén megjegyzé, hogy a még néhány esztendő előtt elhagyott, és ismeretlen állapotban heverő budai úgynevezett „Lukács fürdő“ most 1858. óta Heinrich orvostudor, és Wagner építőmester haszonbérlők egyesült gondos, és értelmes kezelése mellett, fölvirágzási korszakába lépett. Előadó több éven át élénk figyelemmel kisérte a Lukács fürdő kifejlődését; búvárkodott a régi állapotjára vonatkozó okmányokban ; megvizsgálta helybeli, és földtani viszonyait, természettani tulajdonságait, és hathatós vegytani alkatrészeit. Tanulmányozásának eredményét elfogulatlanul külön röpiratban is nyilvánítá. A Lukács fürdő története hazánk, és fővárosának történetével függ össze. A római birodalom korszaka alatt „Aquincum“ gyarmathoz (mostani óbuda) tartozott; a hun-magyar korban „felhevez“ név alatt volt ismeretes. Fénypontját a törökök alatt érte el, és részint fürdőkre, részint lőpormalmok hajtására használtattak gazdag forrásai. A törökök kiűzetése után inkább vászon fehérítésre használtatott mint fürdőre. Forrásai közül ekkor csupán az úgynevezett „Luker forrás“ használtatott fürdőül, melyből később „Lukács fürdő“ nevezet származott. A „király fürdő“ forráson kivül, melyet Dr. Oesterreicher 1781-ben vegyileg megvizsgált, más vegyképlet 1851-ig itt nem történt; midőn értekező a magyar természettudományi társulat indítványára uj vizsgálat alá vette az itteni gyógyforrásokat, s tudományos eljárásának eredményét ugyanazon évben közzétette. A „Lukács fürdő“ fekvését illetőleg , az a császár fürdő közvetlen szomszédságában létezik, és két részre u. m. felső nyugotira, és alsó keletire oszlik; közöttük az országút vonul el. A felső rész a Józsefhegy tövén fekvő „haltó“ nevű vízmederből áll. Ezen tó alapja nagy mennyiségű iszappal van borítva, és számos incrustatiókkal bír. A víz, meleg, és világosság befolyása alatt sok növény tenyészik benne; nem különben az állatország néhány képviselőivel is találkozunk a tóban. Ilyenek a bogarak osztályából: a Dyticus latissimus, Elephorus aquaricus. A gyűrűs férgek sorából: a Lumbricus tetravideus, és a Lumbricus Agilis. A virágzó növények sorából a tó közelében tenyésznek: Nymphaca thermalis, Alisma plantago, és Arundophragmites. A világtalan növények közül: Rhisodonium, és Oedogonium. Anhaltia flabellum. Chara vulgaris. Lemma minor. Ricia fruitans. Lássuk most a lecsapolt „hajtó“ forrásainak vegytani vizsgálatát, mindenekelőtt pedig az iszap természetét. Az iszap a forrástól néhány lábnyira veszi kezdetét, és 2—3' magas rétegben fedi a tó alapját; nagyobbrészt agyagból áll, de jegedetlen kénsavat is tartalmaz; vason és esekenyen (en) kívül más fémet értekező nem talált benne. A szóban lévő felső vagyis nyugati források vegytani elemzését illetőleg : a víz szín, szag- és íznélküli tiszta, átlátszó. Hőmérséke 27 3° C, hűsen tartva hetekig változatlan marad; kellőleg meghűtve jó ivóvizet szolgáltat; fölmelegítve légnemek szálnak el belőle, és csak tartós főzés után zavarodik, csekély fehéres-szemcsés csapadékot képezve. Minőleges vizsgálatából kiderül, hogy mint aljakat: KO. NaO. CaO MgO. FcO. A10a. MnO. tartalmaz, ezenkívül Lithionnak nyomait. Mint savak SO3. S2 02. Co2. POA. Si 03. és Therotein nyomai szerepelnek benne. Ezen alkatrészek mennyileges meghatározásánál ugyanazon mód követtetett, melyet értekező a magyar természettudományi társulat 1857-iki évkönyvében előadott, kivéve, hogy a vilsav, az égvények, és a keseréleg vizsgálatánál némi módosítás történt. A vizsgálat középeredménye következő : 1000 vizrészben az említett nem illő alkatrészekből találtatott 0,6631. Kénsavas haméleg Kénsavas szikéleg Kénsavas mészéleg Kénsavas keseréleg ! Konyhasó — KO S03 — 0,0142 — NaO S03 — 0,0479 — CaO SO3 — 0,0244 — MgO S03 — 0,0407 — Na Cl - 0,0415 KÜLFÖLD. Angolország. A Times, jul. 30 dikai számában, Antwerp megerősítéséről következőleg okoskodik: „Ez oly munka, melyben semmi idegen állam helyes okkal meg nem botránkozhatik. Valószínűséggel nem tehetni föl, hogy Belgium támadólag lépjen föl; az európai nyugalom érdeke pedig kívánja, hogy a korlát, mely nagy katonai államokat választ el, minél erősebb legyen. — Midőn elsőrangú hatalmak vizen és szárazon hatalmas hadi készületeket tesznek, akkor egy kicsiny, a vihar első dühétől érendő országnak bizonyára szabad arról gondoskodnia, hogy a villongás idejére kormányát, országgyűlését , nemzeti függetlenségét bátorságba helyezze. Az európai béke ügyét, a mi nézetünk szerint, semmi sem mozdítja elő jobban, mint azon tudat, hogy a belgiumi királyságot valami franczia hadoszlop átvonulása vagy pedig valami orosz vagy porosz beütés ellenkező irányú hulláma csak úgy minden teketória nélkül nem söpörheti el.“ — A „Daily News“ írja, hogy a franczia kormány a Martinique szigetén megjelenő „ Outre Mer“ lapot elnyomta, mivelhogy ez a szerecsenszállítási tervet tárgyalni merészlő. Azért azonban, úgymond az angol lap, még így is többet hall az ember, mint kellene a martiniquei esetekről, így a „Dominican“ junius 16-kai száma három szerecsen történetét beszéli el, kik egy ladikban a dominicai vizeken kóvályogtak, mígnem „Mayborough“ nevű brigg rájuk bukkanván, megmenté őket. Kettejük csak afrikai nyelven beszélt, a harmadik az angol nyelvet törte, mert többször vola szolgálatban a Fok partjára járó brit hajókon. Ez Zábának nevezi magát s Péter kaplahoni király alattvalója volt. Péter király rendszerint angol kapitányokkal szokott emberei iránt alkudozni ; ezek három hónapig, sőt fél évig is szoktak angol hajókon szolgálni, azután felvették kialkudott napszámukat s haza tértek.Másfél évvel ezelőtt franczia hajó jelent meg s több legényt kívánt — ugyanazon feltétek alatt, mint az angolok. Péter király semmi roszat se gyanítva, megegyezett a francziákkal. Ezek azonban a fekete legényeket Martinique szigetére hozták, ahol lért semmit, falatokat igen soványakat, ütlegeket pedig borzasztókat kaptak. Jules munkafelügyelő egyiküket úgy keresztcsontján ütötte, hogy menten halva rogyott össze. Mikor a félév letelt, Zába hazatérni kívánt : „mert — úgy monda — ha itt maradok, ki ad feleségemnek s gyermekeimnek kenyeret?“ Jules úr azonban azt felelé : „Egy fekete sem megy vissza, ti mind rabszolgák vagytok.“ Nagy bajjal s veszélylyel sikerült a szegény Zábának s két bajtársának a nyílt tengerre menekülniük, hol szerencséjökre a felnevezett angol brigg rájok akadt. Midőn Záb a bátorságban volt, igy szólt: „A francziának két szája van: egy ezukros szája, Afrikában, meg egy másik szája, mely nemezukros száj, Martiniqueban. A ezukros száj azt mondja: bért kapsz és azután haza mégy. A nemezukros száj pedig: se bért nem kapsz, se haza nem mégy, itt maradsz, nigger leszsz, verést kapsz! De az angol embernek csak egy szája van, akárhol a világon ugyanaz! — A gőzhajótársulatok majd mind külön járatokat hirdetnek Cherbourgba. Az utasok hálásra is a hajón maradhatnak s igy a parton megszállás roppant költségeit megkímélhetik. A franczia belügyminiszter egyébiránt — mily kegy! — az angoloknak világosan megengedte, hogy Cherbourgban útlevél nélkül szállhassanak ki; csakhogy az illető hajóskapitány, midőn kiköt, utasai jegyzékét köteles a hatóságnak beadni. — S D y er szakács, kinek az angol kormány állandó alkalmazást adott, e napokban nyitá meg példány-konyháját egyik nagy londoni kaszárnyában s megmutató, mennyit lehet helyes eljárással a legszerényebb alapon is előállítani. Ő ugyanis a katonák közönséges étadagaiból, melyek eddig századokon át a legegyhangúbb és legsoványabb ételsort szolgáltatták, következő különféle ételeket készíte : borsók vestfürtt- és marhavetreezét; Urü-és marhasültet; „boeuf á la rapde“-t; „boeuf sauté“ t; „mouton sauté“-t; rizs- meg egyéb puddingokat; különfélekép elkészített főzelékeket s a legkülönneműbb burgonyaételeket. Legközelebb egy testőr-zászlóaljat rendelnek ki efféle ebéd elköltésére s róla adandó véleményezésre. Franciaország: Plombiéres-ből visszajövet a császár Troyesban is megállapodott. A püspök, Mgr. Cl eur beszédére válaszolókig így szólt ő felsége : „ Monseigneur! Szerencsésnek érzem magamat, hogy önt viszontláthatom. Ön szava nem újság előttem, idestova tíz éve, hogy ön, egy terhes korszakban épen e városban legelőször beszélt hozzám. Önnek már akkor előérzete volt arról, mit kelle nekem tenni, vagy helyesebben arról, mit fog a gondviselés egy napon az én kezem által végrehajtani. Én egészen Francziaországé vagyok! Kérje ön az istent, hogy engedtessék nekem megalapítanom annak szerencséjét. Számolok az ön könyörgéseire.“ — Hir szerint T u r g an urat a „Moniteur“ szerkesztőjét elbocsátás fenyegeti, About urnak már említett római levelei miatt. Ez utóbbiak állítólag nem fognak folytattatni. — Az „Univers“ és a „Siécle“ tollcsatát folytatnak egymás ellen. Az „Univers“ Ausztriával szövetséget ajánl az angol szövetség helyett, — a „Siécle“ amazt megtámadja, az angol szövetséget ellenben, noha sok öntömjénezéssel, pártolja. — A „Proudhon“ ellen kimondott büntetést, mely három évi fogságból és 4000 fr. pénzbirságból áll, a másodbiróság makacssági meg nem jelenésből megerősítette. Proudhon jobbnak látta Brüsselbe vonulni, ahonnan az ügynek 8 napi elhalasztását kérte. Garnier kiadó büntetése az államügyész fellebbezése folytán 1 havi fogságról és 1000 fr. birságról 4 havi fogságra és 4000 fr. bírságra lön változtatva. — Rigault de Genouilly tengernagy jelentése f. hó,28-kán érkezett Párisba, s 29 kén közöltetek Hamein által a császárral, 30-kán jelen meg a „Moniteur“ban. Úgy látszik, hogy azon négy tiszten kívül, kik a peihoi erődök megtámadásánál elestek vala, még négy sebesült meg, köztük Ver 01 hajóhadnagy. A két tengernagy jelentéséből az tűnik ki, hogy ha Peking város ezen hadjárat alatt kézre nem kerülne, akkor Európából új erősítéseket kellene Chinába küldeni. A franczia külügyminiszter Hadsi-Mehemed algíri katona számára a becsületrend keresztjét kérte. Ez utóbbi, mint a flotta Moniteurje írja, visszautasító a pénzbeli jutalomra való kilátást, kijelentvén, hogy egész élete törekvése egy érdemkereszt elnyerése volt. — Az éjszakamerikai egyesült államok volt elnöke Pierreur Marseillebe érkezett és Svájczba veszi útját. — A vallásügyi és közoktatási miniszter a császárhoz július 29-től a következő felterjesztést intézi : „Felséged gyakran foglalkozott a gyülekezetekben lévő papságnak azon számos osztályával, mely ezen szerény név alatt „cooperator“ (deszergani) a vallásnak és az országnak a legfontosabb szolgálatokat teszi, (az úgy nevezett mellék — vagy fiók gyülekezetben) 1849 ben lehetséges volt behozni az életkorhoz mért oly fizetés-felemelést, mely a legsürgetősebb szükségek megkönnyítését lehetővé tette. Azonban e jóakaró intézkedés által azon lelkészek helyzete, akik 50 éven alul vannak, nem javult, ezek 850 frank fizetéssel maradtak. Pedig nem kellene elfeledni, hogy a legtöbb vidéki községben az úgynevezett casualis bevételek majdnem semmik, és hogy az ily apró plébániák lelkipásztorai, hogy a nyomoron könnyítsenek, mely ajtajokon kopogtat, kénytelenek a szegényektől a tizedet ezeknek csekély jövedelméből beszedni. Felséged óhajtott volna az összes clerusnak már most elegendő jövedelmet biztosítani; azonban maga a felette csekélyen fizetett lelkészek száma, a budget terhei, s a felette sürgős szükségek felségedet nagy sajnálatára arra kényszeríték, hogy egyik legdrágább óhajtásának valósítását elhalássza. Lehetetlen lévén minden cooperatorért már most azt tenni, amit az ön nemes érzelmei kívánnának, legalább azon érdeket kívánta ön tanúsítani, melyeket ezen érdemes lelkészek iránt érez. A törvényhozó test e gondolathoz a legnagyobb készséggel járult, és az 1859-ki budgetbe egy 856,400 frankból álló somma igtattatott be, hogy a még 50 évet el nem ért cooperatorok fizetése 900 frankra emeltessék. Ezen hitel felhasználásának szabályozására szerencsém van a következő rendeletet előterejeszteni.Következik a rendelet, mely szerint a cooperatorok fizetése, mely a köztársaság alatt 500 frankban határoztatott meg, azután időnként 600 (1816) 700 (1817) 750 (1818) 800 (1830) 850 (1849) frankra szaporíttatott, most 900 frankra emeltetik.“ Olaszország, Turin, aug. 1. Itteni lapok szerint Cavour gróf ide visszaérkezett. Genua, aug. 1. A gyakorló hajóraj a múlt hó 23-kán és 24-kén a Hyeri szigetek előtt horgonyzott. Modena, jul. 31. A carrarai büntetőtörvényszék újólag egy egyént, kigyilkolással és forradalmi titkos társulatokban részvétellel volt vádolva, halálra és más négy egyént 8—20 évig tartó gályarabságra ítélt. Svajcz, Bern, júl. 31. A szövetséggyűlés az utolsó választás megsemmisítését határozta el, miután Stumpfli szövetségi elnöknek és Freiherosee szövetségi alelnöknek választatott meg. A vizsgálatok nyomán az eredményből az derült ki, hogy a választási hamisítások miatti gyanú teljesen alaptalan volt. Németország, Frankfurt, júl. 31. A dán válasz tárgyában frankfurti tudósítások után következőt emelhetünk ki: A szövetségi gyűlés júl. 30-án ismét egy javaslatot kapott a holsteini választmánytól, mely egészen alkalmas a dán kérdést végtelenné tenni. A választmány meghívta ugyan a végrehajtó bizottság tagjait, hogy a válasz fölötti tanácskozásokban részt vegyenek, azonban a benyújtott javaslat mégsem olyan, mint az egyesült két választmánytól a közönség várt. A javaslat ugyanis, egyéb indokai közt kiemeli, miszerint a dán válasz azáltal, mert az összalkotmányt a hercegségekben felfüggesztő, a közeledés észrevehető jelét mutató, azonban a közös belügyminisztérium, valamint több miniszteri rendelet, melyek a herczegségek törvényeivel ellenkeznek. Keserhalvag Szénsavas mészéleg Szénsavas keseréleg Szénsavas vasélecs Szénsavas cserélecs — MnO CO, — Alkénsavas szikéleg — Aljos vilsavas timéleg — Kovasav — Villavas mészéleg .— Mg Cl CaO C02 MgO C02 FeO H NaOS2 0* Al2 0, P05 Si 03 CaO PO, 0,0430 0,3111 0,0729 0,0006 0,0014 0,0408 0,0007 0,0196 0,0031 Összesen 0,6619 A moszatok hamva szorgos és ismételt vegytani vizsgálat nyomán 100 hamurészben 0,0023 illanyt tartalmazónak találtatott. Az ugyanitt felfedezött földalatti akna forrásának vize kékes színű, szaga nincsen, de erősen összehozó vasízzel bir ; hőmérséklete a mélységben 31° C, a felső rétegekben 28° C. Ezen víz hidegben szintén sokáig változatlan marad, forralva fehér csapadékot képez. Minőleges vegyvizsgálatánál ugyanazon alkatrészek találtattak, mint az előbbeni forrásoknál; ezenkívül iblanyt is tartalmaz, és pedig 28,000 grammosban találtatott 0,0238. I — Nemzeti színház. Aug. 2 dikán „Gritti“. Eredeti szomorújáték 5 felv. Irta Szigligeti. Mig a földszinten és zártszékekben a közönség a most szokottnál nagyobb számmal jelent meg, addig a karzaton is a drámai előadások rendes közönségénél nagyobb közönség hallgatá figyelemmel Szigligeti e jelesebb művét, melynek előadása ezúttal érdekben annyiban veszített, hogy Gerstrud szerepet Jókainé a. helyett Szathmári L —né a. adta. A koporsó előtti jelenet nem birt azon megragadó, ' gyújtó hatással, mint midőn e jelenetben Jókainé szaval' Szathmári L—né a. sokszor használja a torokhangokat, ami kellemetlenül hat Egresei a czimszerepben hatásteljesen játszott. Margit Lendvainé a. volt. (Igazítás.) Tegnapi számunk színházi rovatában a színpad légszeszlámpáiról szóló sorok közt „a színház lámpái tán igen is könnyen állanak az előfüggönyhó 29-én éltélhöz“ helyett olvasd : „a színpad lámpái tán igen isközel állanak az előfüggönyhöz.“ Ausztria, Trieszt, aug. 1. A pármai uralkodó herczegasszony Velenczéből tegnap ide érkezett; a herczegasszony rövid ideig tartandó mulatósra Brunnseebe megy és onnét ismét vissza Velenczébe.