Pesti Napló, 1858. szeptember (9. évfolyam, 2567-2591. szám)

1858-09-01 / 2567. szám

181—2567. 9-dik évf folyam.PESTI NAPLÓ. Főmunkatárs Kemény Zsigmond. Szerkesztési Iroda: Egyetem-utasa 2-dik szám, 1-gő emelet. lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kiadó­hivatal: Egyetem-utcza, 2-dik szám, földszint A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz, kiadása körül) panaszok, hirdetmények) a kiadó­ hivatalhoz intézendők. Előfizetési feltételek: Vidékre ,postán­­ Pesten, házhoz hordva; Évnegyedre . . . 6 írt pp Évnegyedre . . . frt — kr. PP Félévre.......................11 frt pp. ] Félévre . . . 9 Ért 30 kr. pp. lírtformsavAk dilit • 6 hasába petit sor­­szeri hirdetésnél 4 pkr. Bélyegd 1858. Szerda, sept. 1. 1 Távirati tudósítás a bécsi börze átkeletéről augustus 31. 1858.1 g r t­é k jPénzb.J Érték jPénzbt Érték |Pénzb.| Érték [ Pénzb. | VASÚT MENETEK. d­u Uj-Szőnyre 8 óra reggel. Pestről— Szegedre: 4 ó. 15 p. d. u., 5 óra reggel. Debreczenbe: 4 óra 15 p. d. u., 5 ó. reg. Nagyváradra: 4 „ 15 „ „ 5 „„ Szegedről—Temesvárra: 11 ó. 34 p. ájj., 2 ó. d u Temesvárról—Baziásra : 4 ó. 22 p. reg., 7 ó. 42 p. e. Nagy­váradról—Pestre : 9 ó. 33 p. r., 8 ó. 22 p. estve. Debreczenből—Pestre : 11 ó 15 p. d. e., 9 ó. 53 p. e. Baziásról—Temesvárra: 2 óra 25 p d. u. Temesvárról—Szegedre : 7 ó. 54 p e . ás 6 ó. 10 p. r Szegedről—Pestre: 1 ó. éjjel, és 12 óra k. délben. Pestről—Bécsbe : 9 óra reggel, 9 óra 25 p. estre. Uj-Szőnyből—Bécsbe : 2 óra 5 p délután. Győrről—Pécsbe: 6 óra reggel, 4 óra délután. VÍZÁLLÁS. DUNA. Pesten, aug. 31. V 10" 0“" 0 falu. Pozsony, aug. 28. 2' 8" 0-on felül apadóban. TISZA. Szegeden, apr. 22 18' 4" 0 felül. Tokajban, aug. 28. 4' 11" o felül. Naményban, aug. 26. 1' 8" 0 felül BÉKA. Temesvárott, aug. 28. 6' 4“ 0 felül. KULPA. Sziszeken, aug. 15. 8' 3" áradóban f­ERENCZCSAT. Tiszaföldv., aug. 24 4' 11" Cf. A pesti gabonacsarnok bejegyzett árai aug. 31. ■ r •O*©­­c m • X-n I El 1 58 1 2144 , 2 30 3,48 1 40l-1- 10! 7 30 Ml 4*e Államkölcsön. 5%-es metalliqnes 4V,o/,-es met. . . . . 4' /o-es met...................... 3° Vos met...................... 27,%-es met.................. l­/()-ez met. . 27,%-es bankó . . . 50/i -is B sorozat . . . 5%-sb lombard velenczei 5ut-ob nemzeti kölcsön . 5% ob als. anszt. mrb. k. 6%-es magyar és gall. . 50/­-fjs erdélyi urb. k 6°/, es sopronyi . . . fis/ii-es sorsolhat, gloggnieszi 4°/. -oa pesti . . . .­­, 4% es majlandi . . Sorsjeg­ykötelezvény. 1834-diki.................. 1839-diki ...... .... 1854-diki . . 81% 72 647, 49% Ifi 6372 92 96 82% 93 81% 81 96 97 96 95 310 13 1 1097, Trieszt kölcsön­e 100 fr Comp.-Bentpapirok . Eszterházy 40 . . . Salm. sorsjegyek . Pálffy .................. Genois ..... Clary hg. . . ... Windischgrätz hg Waldstein gróf Keglevich gróf Vasútrészvények. Éjszaki vasút ... Államvasút .... Államvasúti certific. Iivncz-budweisi Lombard-velenczei . Erzsébet nyugati pálya Tiszai pálya .... Ferencz József keleti pálya Pardubiczi vaspálya . Keletgalicziai .... 113 167* 187* 427* 40 37»/* 38% ac4 26% 157« 1663A 302 237 1007. 100 1957* 94'/* Iparrészvények. Bankrészvények Bankcertificat . Hitelintézet .... Escomte-bank . . . Lloyd részvények . . Dunagőzh. részvény. . . 13-ki kibocsátó Pesti lánczhid . . . Bécsi gőzmalom Elsőbbségi kötvények, 67. 5 Lloyd . . . . 5*/, Éjszaki vaspálya 5* , Gloggnitzi . . •/[, Gőzhajózási . . Ál­lam­vasút , 500 franc Lombard , 275 líra . Váltó (devisek). Amsterd. 2 hóra r. . . Augsburg uso . . .­­45 ih«78 238 116«/, 345 520 5» 87 88 88 84 88 2567* 258 85 1‘2% Bukuresti 31 napra fr. Stambul..................... Frankfurt 3 h. múlva f. Hamburg '2 „ n Livorno ................. London ................. Milano...................... Pária ... Pénzérték (valuta) Vert arany ■ . . Szélarany . ■« -Napoleon d'ör . . Souverain d’or . Orosz imperijUe. . . P. Fridriach d’or . . Angol Souvereings . . Ezüst Pária, aug. 28. 47,% rente » 3*/,................... London,aug. 28 37<>Cons. 271 480 1027, 75 102 10.11 102 120 5 107 7, *). 12 U. 12 8. 23 8. 19 10. 14 4% 97 — 70 30 967/, mérő Alsó austriai Búza, zsarosi - „ bánsági r ,, tiszai .. bácskai. „ fehérvár „ n . Kétszeres . r Boss . . . . r /..............."j Árpa............ Zab............r . ...........“j Kukoricza . . Köles . . . . • Bab............ tavaszi repcze káposzta rep. Súly. Font. Ezü­stp. 1­0 k­.|krjf--.lkr ft. | kr 1 186-57 |— —I—I—1 |8V-681 412'. 4 20 186—871 3 54­ 4) 6 185—8fi|—I—I 3 43 184—86; 3)54 4 12, 83—8bl 3,30 4 30 4| 12 4t — _| 4|20, 48]— I — | 78-791 2 Ibi 2'20i — I— ] 77—791 2 16 ? 2 1 20 2 28 1 77—7»| 2 ISS 2,20­— —7»| 2 65—691 1 48—501 1 43—461 1 80-811 2,301 80—834 2 161 87—181 8 5 52 30­­21—, 21­­­1 401 2 40 ? 20 % 30 4 PESTI NAPLÓ előfizetési ára: egy hóra vidékre .­­. . 2 ft. „ „ helyben . . . 1 ft. 40 kr. két hóra vidékre . . . 4 ft. „ „ helyben . . . 3 ft. 20 kr. sept.—dec. vidékre . . . 8 ft. „ „ helyben . . . 6 ft. 40 kr. Az előfizetések elfogadtatnak minden cs. k. postahivatal által. A „Pesti Napló“ kiadó­hivatala. Buda-Pest, sept. 1. Az időjárásról szóló fővárosi és vidéki tudósítások­kal a politikai lapok rendszerint úgy járnak, hogy mire a közönség az esőzés hirét veszi, akkorra a nap kiderült. — Az időjárás kétségkívül egyik legfonto­sabb elem, mely a gazdálkodás eredményére hatást gyakorol, s mely a földmíves egész évi fáradalmai­nak sorsát úgyszólván eldönti; de azért nem szokott az idő ország- és világszerte annyira egyforma lenni az évnek minden szakában, ho­gy egész országokra és világrészekre akár bőség, akár szükség tekintetéből egyformán hasson, s az emberiség sorsát szélsősé­geknek tegye ki, mert bármily véletlennek és sza­bálytalannak látszassák is egymásutánjában külön­böző vidékeken az időjárás, — az mégis ama változ­­hatatlan törvények szerint történik, miket­ a Gondvi­selés örök időkre kiszabott, s mik az összes világ­­egyetemet a népekkel egyetemben egyensúlyban tartják. — Ha az emberek és társadalmak, né­pek és kormányok bölcsek, az időjárás egy orszá­got sem juttathat oda, hogy az akár a bőség miatt megfuljon, akár a szaktermés miatt éhen vesz­­szen , mert az államok akaratától s józan nem­zetgazdasági intézkedéseitől függ bel- és külke­­reskedésben a forgalomnak azon könnyűséget és fugékonyságot biztositni, mely minden árufelesleget azon piaczra visz, hol az legszükségesebb. — Bár­mily jelentékeny szerepet játszanak is ennélfogva az időjárásról szóló különböző hírek a kereskedésben, az üzérkedés körül, s bármily érdekes legyen is például a kárpáthi népességre nézve tudni azt, vájjon egy ál­dott eső az alföldön biztosított-e olcsó kenyeret szá­mára ; — mégis magát az egyes mezőgazdát minde­nütt csak saját vidékének időjárása érdekelheti leg­inkább, mint azon factor, mely azon évi termelésének mennyiségére s minémüségére mulhatlanul befoly. — S minthogy e befolyást, bármily mostoha legyen is az néha, a gazda magától végkép elhárítani nem ké­pes, — e kényszerűség corolláriuma, mint tanulság, csupán abban áll, hogy a mezőgazda eljárása oksze­rűsége mindent elkövessen, hogy — a k­e­d­vező időjárást 1 01 “‘“is több hasznot húzzon, — a mostoha pedig minél kevesebbet árthasson neki. Gazdasági és kereskedelmi szemle. Pest, aug. 30-kán. A fővárosi piac­on a múlt hét folytán az iparosok és kézművesek több szeren­csét tapasztaltak, mint a gazdák. Az élénkség ugyan­is, mely a jános fővételi vásár alkalmával je­­­­lentkezni szokott, nagyobb mértékben mutatkozott a gyártmányok és kézmüvek, mint a nyers termények körül. Különösen a gabonaüzlet ma­radt előbbi pangásában, úgy hogy az egész hét foly­tán nehezen kelt el összesen 20 ezer mérő minden­nemű élet. Legnagyobb keletnek örvendett a vásár derekán gyapjú és a lábas jószág.­­ A gyapjúból is­mét a finomnak ára emelkedett három — négy száztolival, — a durvább neműek megtarták ko­rábbi áraikat, sőt b­eleb is szállottak valamivel. — A repcze megtartotta előbbi árát, bár vásárlások nem történtek, annak jeléül, hogy az eladók még jobb árakra várnak. Az esős idő, mely az aratás és behordás közben a gazdáknak annyi galibát okozott, szűnni látszik. De mindennek meg van jó oldala. Az őszi szántás köny­nyebben végbe fog menni s már is látni szépen ki- s zöldült repczevetéseket. — A tarló vetemények is gazdag termést ígérnek az idén. Az esőzésekről eszünkbe jut a szőllő is, mely most kelletinél több­­ vizet ivott, és kivált a piros fajú tőkön a bogyók több­nyire meghasadoztak. Tartani lehet, hogy a rothadás nagy lesz, kivált síkon fekvő szőllökben. Azon ha­zánkfiainak egyébiránt, kiket a magyar bor ügye ér­dekel, azon örvendetes újsággal szolgálhatunk, hogy I­rina Simon báró úr, ki oly lelkesen jár minden­­ tekintetben példájával a magyar aristocratia előtt, — a híres angol borkereskedőt, Sellers urat Magyarországba a jövő szüretre meghívta, hogy Útmutatást adjon, mikép kelljen jeles­ borainknak a spanyol „porto“ és „sherry“ minésítséget megadni, hogy azok világkereskedési rendeltetésüknek megfe­leljenek. E törekvés sikerét kiegészíti derék Korizmi­­csunk fáradozása, ki f. hó 13-dikán utazik el Sztambulba, hová legjelesb boraink mutatványait előre küldte, hogy ott alkalmas ügynököt kipuhatol­jon, ki mind keleten borainkat megismertesse és ter­jeszsze, mind biztos orgánum gyanánt szolgáljon, hogy Angolországba a Danán küldendő boraink oda hamisitatlan s lehető legolcsóbban eljussanak. Az orosz piaczon, mely borainknak egyik forgalmi tere lehetne, fájdalom, a magyar bor a francziával nem mérkőzhetik, mert a francziák kevesebb beviteli vámot fizetnek nálunknál. Köbölkút, (Bihar), aug. 25-én. Debreczennek m. héten tartott nagy vására szomorú tanúságot ten ál­lításom igazságáról, miszerint alföld óriási vásárai, hová hajdan szükség és patriarchális szokás öszpon­­tosítá az érdekeket, nincsenek többé. Szóljanak az adatok. A kéz- és mázipar képviselői annyit sem va­lónak képesek eladni, a­mennyiből útiköltségeiket fe­dezhetők s most még az olyanok is, a­kik eddig ne­­vek hitelével kivételt képeztek, kölcsön kért pénzen utaztak haza. A lóvásár számra kevé­­s minőségre is annyira silány lovakat tartalmazott, hogy azon ke­veseknek, kik venni akartak, sem bírta választását kielégíteni. A szarvasmarhák közül egyedül a meddő teheneknek, az úgynevezett sőrének volt kelete, de daczára annak, hogy bécsi, pesti, fehérvári kupeczek nagy számmal vásároltak, a legcsontosabb tehénnek sem kelt el darabja 40 pfton felül. Az ökörnek mond­hatni ára sem volt, mert senkinek sem kellett, úgy annyira, hogy egy pár harmadia tinót kínálva sem vettek meg 80 pftért. A termények közöl ezen pia­czon egyedül a tengerinek volt ára, melynek még most is 4 ft 24—48 kren kelt el köble, mig a tiszta búza alig kellett ennyiért is; a rozsnak, zabnak, ár­pának pedig mondhatni sem vevője, sem ára nem volt. Időjárásunk a lehető leggonoszabb: már egy hét óta naponkint iszonyú záporok locsolják meg a nyom­tatók szérűjét s a­mit a sovány idő szűkén adott és a szorgalom betakaríthatott, azt most az es­ő teszi sem­mivé. A szőlő is, a­mi kevés van, rothadásnak indu­l, úgy annyira, hogyha néhány nap alatt az időjá­rás meg nem változik, szomorú szüretnek nézhetünk elébe. Gyalokay Lajos, Sz.-Tornya, (Békés megye) aug. 27. Multhó 28-ka óta alig volt egyszer kétszer 3 egymásutáni nap eső nélkül, most meg már épen egy hete, hogy minden­nap esik, és még nincs kilátás jó időre, ennek követ­keztében sem behordani, sem nyomtatni nem lehet, a gabona kint csírázik és szalmástól együtt rothad, ha pedig az idő hamar nem változik, egészen tönkre megy az amúgy is silány termés, mely úgy is mind minőségre, mind mennyiségre nézve roszul ütött ki, mert a szem kevés kivétellel szorult és üszögös, a­mi pedig a mennyiséget illeti, még az esőzések előtt tett próbák után sem adott egy hold többet mint búzából 2-6, árpából 4—10, zabból 2—5 mérőt, most pedig még kevesebb és roszabb minőségű várható, szomorít napoknak néz elé a gazdaközönség. — (Bécsi börze) A dunagőzhajózási részvények, melyek természetüknél fogva most a 7% százalékos állampapírokhoz számíttatnak, 520-an állanak. A dunagőzhajózási társaság igazga­tási éve három hónap múlva (nov. 30.) lejár. A bécsi börze nyerészkedési papírjai hát­térbe szorultak most. A kelet korlátolt s az árfolyami változások csekélyek. A hitelrészvények 2 forinttal emelkedtek, 237-re s a hitelsorsjegyek, melyek csak­nem alparira sülyedtek , az utolsóelőtti fenyegető részletfizetés daczára is, 101% ig emelkedtek. A ve­lük szövetkezett nyugati és tiszai vasútrészvények megtartották az árfolyami név szerinti értéket. Külön­ben csak a keleti pálya részvényei emelkedtek újra 5- ig.­ A bankrészvények, a múlt héten is, habár nem lettek formaszerinti játékpapírokká, a leg­nagyobb változásoknak voltak kitéve. Már hétfőn 932- re sülyedvén, szerdán 926-an adattak, de aug. 28 ig 946-ra mentek fel. Úgy látszik tehát, hogy ez inté­zet megszorításairól szóló hírek, melyek a nyilvános meghazudtolás után sem szűntek meg szárnyalni, me­rőben meg vannak c­áfolva. Boroszló, aug. 25. A gyapjú üzlet e héten ke­vésbé volt élénk mint a múlt héten, s csak mintegy 800 mázsa kelt el. A poseni egynyiretűért 85 tall. is fizettek, ugyanonnan való finom fürtös gyapjúért 70 tall., sziléziai finom báránygyapjúért 90—110 tall.-t, háton mosott orosz régi gyapjúért 50 tall, orosz nyért 58—66 tallért, gyári mosottért 86—94 tall., s tímár gyapjúért 60—66 tall. A piaczra nagy mennyiség vi­zetett. Mezőgazdasági számvitel. A mezőgazdaság okszerű vezetésének tudomá­nyos elrendezése körül mind e mai napig a leg­tökéletlenebb rész a számvitel. — S ez a do­log természetében fekszik, mert a mezőgazdaság­nak számos véletlen és nem véletlen factorai van­nak, miknek értékét sem pontosan, sem állandóan meghatározni, s fillérig kifejezni nem lehet. Az évi időjárás, a föld termékenysége, a cseléd és napszá­mos munkakedve és képessége, a kezelő értelmisége, helyzet, piacz, s számos egyéb dolog a gazdálkodás sikerére lényegesen befoly, s számokban mégis meg nem állapítható. Ez az oka, hogy a mezőgazdaság körül oly tökéletes kettős számvitel, mint a kereske­désben, soha sem eszközölhető.­­— De viszont az ősi számtartói modor sem elégíti többé ki az okszerű gazdát, mert az még csak közelítőleg sem mutatja ki azon arányt, és eredményt, melyet egyes gazdasági s mivelési ágak a befektetett költséghez képest felmu­tatni képesek, holott e nélkül a gazda a jobb irány és czélszerűbb eszközök megválasztásában a legbiz­tosabb útmutatást nélkülözi. Az eddigi számadás mel­lett a magyar birtokos csak azt tudhatta meg ponto­san, vájjon a készpénz, mely bevézetett vagy kiada­tott, pontosan be van-e írva; de vájjon mennyit hozott be neki az alap és üzlettőkéhez képest egy hold szántó­föld ? vagy mennyibe került neki egy birka tartása, vagy egy mázsa gyapjú termesztése, sat ? s vájjon mi fizette ki magát termelései s iparágai között legjobban? s mennyit lehet az eredményből a kezelő szorgalmá­nak és szakértelmiségének köszönni ? azt az eddigi számadási módból megítélni nem képes. Az ezen baj elhárítására, kivált Németországban készített formák és javaslatok ellenben többnyire szövevényesek, a német geniussal járó elméleti egyoldalúságban szen­vednek és sok haszontalan irka-firkával járnak.­­ A két szélsőség közt kell a józan középet eltalálni s ezen törik fel őket azok is, kik egy czélszerű gazda­sági számvitelmód kidolgozására múlt évben jutalmat tűztek, mely pályakézdést eddig úgy látszik senki sem oldta meg a kívánathoz képest. Annál nagyobb ügyszeretettel olvastuk a „Gazda Lapok“ utóbbi szá­mában azon közlést, mely Baliga Adolf ur számveze­tési módját megismerteti, s melynek igen sok előny­­nyel és haszonvehetőséggel kell birnia, minthogy azt oly jeles praktikus gazda ajánlja, mint Szendrey Ignácz tisztelt barátunk, ki maga is oly uradalmakat kezel fényes sikerrel, hol a gazdasági különböző ágak kifejlesztésére mind anyagila­g, mind szellemileg te­temes beruházások tételvén, az alapos bilance készít­tetése végett, már húsz év óta különös gond fordítta­­tik a számvitel gyakorlati tökéletesítésére­ — Szend­rey Ignácz úr ítéletére támaszkodva tehát, hajlan­dók vagyunk Baliga úr javaslatának elég fontosságot tulajdonítani a végre, hogy azt e lapok útján tágabb körben is megismertessük, s a Gazd. Lapokból az illető czikket a jelen felvilágosító bevezetés mellett átvegyük, mint következik . A Magy. Gazd. Egyesület számvezetési szakosztá­lyának elnöke, Baliga Adolf számvezetési és telek­könyvezési mintázatait a hozzá utóbbi időkben be­nyújtott segédkönyvekkel együtt szigorú vizsgálat alá vévén, ennek folytán az említett munkát következő sorokban ajánlja a közönségnek : „Bizonyítvány. A Magyar Gazdasági Egyesület­­­­llető szakosztálya, Baliga Adolf úrnak bemutatott számvezetési és telekkönyvvezetési mintázatait i. é. június 8-kán előterjesztett jelentése szerint ugyanoly­­ gazdaságoknál, melyek különös számvezetési hivata­­lokkal ellátva nincsenek, egyelőre czélszerűeknek nem találta; miután azonban szerző a mintázatokhoz i­s szükséges segédkönyveket is elkészité, s azokat am­i­­­rt különös vizsgálata alá terjesztő , Baliga Adolf urnak szám­vezetési és telekkönyvvezetési mintáza­tait szigorú megvizsgálás után nemcsak czélszerűen alkalmazhatóknak és nélkülözhetleneknek találta oly nagy gazdaságoknál, melyek rendes számveze­tési hivatalokkal el vannak látva, hanem egyszers­mind meggyőződvén a felől, hogy ezen mintázatok egyes kiszemelendő részleteinél fogva, a kisebb gaz­daságoknál is épen oly czélszerűen és sikerrel alkal­mazhatók, mint az egész minta általán véve, na­gyobb gazdaságoknál. Miután pedig Baliga Adolf úr számvezetési és telekkönyvvezetési mintázatai a hozzá­csatolt segédkönyvek által közhasználat tekintetében egészen más, kiegészítő szerkezetet nyernek, mint a miként először a Magyar Gazdasági Egyesülethez birálat végett benyújtva valának; s miután ezen új segédkönyvek által a mintázatok mind nagy, mind kis gazdaságoknál teljes sikerrel használhatóknak bizonyulnak be , szigorú bírálatom után én e munkát, melynek eddigelé magyar gazdasági irodalmunkban különben is megelőző párja nincs, lelkiismeretesen ajánlhatom a kiadó könyvárosok és a magyar gazda­közönség hazafias elismerő pártolásába. Szendrey Ignácz, a M. G. E. számv. szakoszt. elnöke.­ (Vége köv.) Érdekes tudnivalók. — Dr. E­n­t­z Ferencz kertészeti iskolájában a próbatét, ma sept. 1-je napján d. u. 5 órakor fog meg­tartatni. A derék tulajdonos szívesen látja mindazo­kat, a kik érdekeltséggel viseltetnek a gazdasági szaknak természettudományok által segített haladása iránt. — Mayer Henrik úr Bécsből tudatja a gazdakö­zönséggel, hogy Zsengeri Mór urat Pesten (Lipótvá­rosban a templomtéren) megbizta Marczell-féle kuko­­riczadarálóinak eladására. Ezen kukoriczadarálók, belügyminiszteri engedély következtében, Nagy-Vá­radon, Kassán, Temesvárott és Zágrábban próbára ki voltak állítva, hol helytartósági bizottmányok je­lenlétében azok jóknak is találtattak, és a belügymi­nisztérium rendelete folytán mindenik gép az állam­pénztárból 600 pfttal jutalmaztatott.­­ Ezen daráló, azonkívül, hogy a kukoriczát csövestől együtt meg­­aprózza marhatakarmánynak , még azt oly finomra is megdarálja, hogy az szeszégetésre tökéletesen al­kalmatos. — Ara ezen gépnek Pesten, Zsengeri Mór úr raktárában 545 pft. (G. L.) Hivatalos hirdetések kivonata. A „Budapesti Hirlap“ 198.­ számából, (aug. 31.) Csőd nyittatott: Veil Franciska aradi lakos­­né vagyona ellen. A követelések bejelent. sept. 20-ig az aradi cs. k. megyei törvényszéknél. — Perü­gyelő Náray Imre ügyvéd. — Salvadori Eugén szegedi könyvvivő összes vagyona ellen; az igények bej. nov. 11-ig a szegedi cs. k. megyei­­széknél. Perügyelő Fodor István ügyvéd. Biróilag árvereztetnek : T. Sz. Imrén Nagy József hagyatékához tartozó 61. számú 235 frtra becsült ház árv. sept. 22. és oct. 20-án a t.-füredi szbi­­róság által. — Kővágó-Orsön Eössy Ferencztől lefoglalt s 400 pftra becsült szőlő árv. sept 24- és oct. 26-án a tapolczai szbiróság által. — Szegeden Masa Istvántól le­foglalt 82, 83. szak. 3588 száma 8800 frt 30 krra be­csült házi telek árv. oct. 14- és nov. 29-én a szegedi cs. kir. megyei törvényszék által. — Kis-Kanizsán Pávics Jánostól lefoglalt földek árv. oct. és nov. 12 én a nagy­­kanizsai szolgabiróság által. — Merenye helységben Tar Józseftől lefoglalt 4. számú 430 portra becsült ház egy negyed kültelekkel és 400 pfrtra becsült szőlő árverez­­tetik ott és november 11-én a kanizsai cs. kir. szolga­­bíróság által. — Fülöpszállásán Kulik Jánostól lefoglalt 1­523 számú 100 portra becsült szőlő árv. oct. és nov. 25- kén a kunszentmiklósi cs. k. kapitányi hivatal által. — Uray Menyhértnek Ura helység határában fekvő szántó és kaszálóföldjei árv. oct. 26 és nov. 30-kán a szatmári CS- k. megyei törvényszéknél. — Pápán özv. Varga Ist­­vánnétól lezálogolt 144 számú 4670 pártra. becsült ház árv. oct. és nov. 11-kén a pápai szolgabiróság által. — Karádon Bay Jánostól lefoglalt lellei úgynevezett „kis­hegyi“ 400 frtra becsült szőlő árv. sept. 30 és oct. 24- kén a karádi szolgabiróság által. — Pesten Czrenner Ferencznek lipótvárosi holdutczában 91 sz. a. fekvő 36,934 partra becsült ház heted része árv. sept. 10-kén a pesti cs. k. orsz. tervszék által.

Next