Pesti Napló, 1858. október (9. évfolyam, 2592-2618. szám)

1858-10-14 / 2603. szám

szárd hadi­hajórajból Tolosani kapitány vezénylete alatt e hó elején meglátogatta Palma és Majorsa szi­geteket. Egy nagy brigg a kedvezőtlen azéljárás miatt Cartagenában megállapodni kényszerült.­­ Az Egyesült­ államok volt elnöke Pierce ar piemonti átitartában f. hó 9 én Tarinba érkezett. Németország, Berlin, oct. 10. Westphalen bel­ügyminiszter kilépésének okául egy porosz lap azt állítja, mert a nevezett kormánytag az államminisz­­tériumban határozottan ellenezte azon formát, mely a kormányügyekben a király képviseletét a mostani alakban állítá fel. Egy más versió szerint, Westpha­­len vonakodott a régensséget illető rendeletet aláírni, minthogy az az alkotmányra hivatkozik, holott a volt belügyminiszter úr nézete szerint erre elegendő a ki­rály felhívása. — Az egybehívott országgyűlés ha­táskörét illetőleg úgy vélekednek, miszerint az a meg­történt régensségi adtásról tudomást vesz, s miután erről egy , az alkotmány értelmében szerkesztett feliratban nyilatkozott, ismét el fog oszlattatni, s utána a rendes, jövő évi januárban egybegyűj­endő országgyűlés képviselőinek választása kezdetik meg. Berlin, oct. 10. Írtuk, hogy a porosz koronaörö­kös az alkotmányi törvény 56-ik czikkelye lényegé­vel egyezőleg lett regenssé. Ezen czikkely szoros kapcsolatban áll az 58-ikkal, mely igy hangzik : „A regens a királyt megillető hatalmat annak nevében gyakorolja. A régensség fölállítása után a régens es­küt mond az egyesült kamrák előtt, hogy a királyság alkotmányát szilárdul s csonkítatlan fogja fentartani, s azzal és az ország törvényeivel egyezőleg kormá­nyozni. Ezen eskütételig az összes államminisztérium mindenesetre felelős marad minden kormányrendsza­bályért." Ebből érthetni a koronaörökös regenssi ren­deletének azon szavait, hogy ő „a király nevé­b­en“ fog kormányzani. A koronaörökös regens az egész királyi hatalom birtokában van. Látjuk azt is, hogy a regens az eskületételéig az államminisztérium­­nak felelős, s így addig változás nem történhetik. Nem kételkednek, hogy az eskületétel után az oktatásügyi miniszterség másra fog ruháztatni, s tán más módo­sítások is várhatók. Amerika. Mexikó­ból érkezett újabb tudósítások szerint a kormány igen sajátságos ürügyet eszelt ki arra nézve, hogy a külföldieket a kényszerköl­­csönbe részt venni kényszerithesse s a fenálló kötéseket látszólag mégis meg ne sértse. Angolor­szág és Mexikó közt ugyanis kötések vannak, me­lyeknek erejénél fogva Mexikóban megtelepedett angolokat kényszerkölcsönnek alávetni nem szabad. A mexikóiak újabb törvényei közt azonban azon ha­­tározvány is van, hogy az idegenek csak úgy bírhat­nak földeket, bányákat s a többit, ha a benszülöttek­­kel egyenlő kötelességeket vállalnak az állam irá­nyába. Most tehát ezen új határozványnyal födözik magukat az angolok s általában minden külföldi előtt. Angolország azonban e magyarázatot nem fo­­­gadja el, s az illető brit követ eddig alkalmasint már­­ meg is kapta Londonból a szükséges utasításokat.­­ Christie angol ügyvivő meg akarta hosszab­bítani az Angolország és Paraguay közti kereskedelmi szerződést, s újat is akart kötni a vég­re, hogy angol hajók a Paraguayon szaba­don járhassanak . Lopez dictator vonakodása foly­tán azonban mindkét szándék meghiúsult. ESTI POSTA, Pest, oct. 13. Eugenia császárnét, a­kinek kíséretében a többi közt B­a­y­n­e­v­a­l grófné palotahölgy és P­i­e­r­r­e­t gróf főlovászmester van jelen, oct. 9-dikén d. u. 41­. órakor fogadta a császár, a­ki Pélissier, V­a­i 1 - t­ant, Canrobert tábornagyokkal,és fényes kísé­rettel Mourmelouig eléje lovagolt. A táborban oct. 8-dikán bevégződött a valódi gyakorlati munka, a­mely napok azontúl még a tábori életnek szentel­tettek, csupa ünnepélyekkel és harczias játékokkal voltak tele. Az oct. 9-diki katonai lóversenyen egy huszártiszt nyerte az első jutalmat. A „Moniteur," mely ezen mulatságokról ugyancsak dagályos leírást hoz, nem mulasztja el végül tudatni a világgal, hogy ezen látványokban mély értelem rejlik, melyet a tö­m­e­g­e­k sejditnek, s mely ez okból el­ész Franczia­országban viszhangra talál. Különben a császári kormány a maga ismeretes rendezői ügyességével ismét csinált egy kis látványt, melyről az újságírók megint sokat fognak beszélni, és ez a császári pár látogatása Reims­ban a régi franczia királyok egykori koronázási és felkenetési helyén. A bevonulás fényes lesz. Párisból minden ott volt tábornok meghivatott a császári kísérethez való csatlakozásra, mely ezenkívül három tábornagyot számlál, kik is Canrobert, Pelissier és Vaillant. A császár és a császárné fogadására az érseki palota azon lakrésze készíttetett el, mely a hajdani franczia királyokat fogadá magába. Szóval a kis kirándulás, melyről egy héttel ezelőtt alig volt szó, hirtelenében megint nagy eseménynyé nőtte ki magát a párisiak előtt, kik már a küszöbön álló koronázásról kezdtek beszélni. (Lásd e lap tegnapi távirati sürgönyét). — Turgot marquisnak a becsületrend nagyke­resztesévé nevezése annak jeléül tekintendő, hogy a nevezett diplomata a berni kisebb állomásra tett át­tétele daczára még mindig kegyben áll. A marquis főellensége tudomás szerint Eugenia császárné anyja volt, a­ki mint igazi spanyol nő, a politikai dolgokba szívesen avatkozik. A császár egyébiránt M­o­n­t­­­­­o grófnénak ajándékozta azon pompás úri lakot, mely az elyséi mezők befordulásánál Lauriston úrtól 2,300,000 frankon vásároltatott meg, és a melynek kertjei s környéke utólagos vételek által annyira na­­gyobbittattak, hogy ezen birtokot most 5 millió frank­ra becsülik. — Az oct. 12-diki „Moniteur“ mint a táviró je­lenti, azon hírt, mely szerint a féléves szabadsággal elbocsátott katonák és tisztek csapataikhoz való visz­­szatérésre kaptak volna parancsot, teljesen hamisnak nyilvánítja.­­ A „Charles George" hajó ügyében azon össze­jövetel, melyet Walewski gróffal nem ugyan a párisi portugál képviselő P­a­­­v­a­ur, hanem a londoni kö­vet La­gradie gróf tartott, az „Independ." szerint nem vezetett eredményre. Valevski gróf nem fogadta el egy harmadik hatalom köz­bejárását, mint azt Portugallia javaslatba hoz­ta. A kölni lapnak pedig azt írják, hogy ily közbejá­rás végett Portugállia az angol kormány­t már felszó­lította, sőt Malmesbury lord a párisi angol követhez e tárgyban utasítást is küldött volna.­­ Ugyanazon lap szerint a két franczia sorhajónak Lissabon elé érkezte után, a portugál udvarnál lévő franczia kö­vet azonnal az „Austerlitz" hajóra ment, a­hol érte­kezlet tartatott, melyben Lavaud tengernagy, a T­a­­jo­n lévő három franczia hajó parancsnoka és a „Charles George" kapitánya jelen volt. Biztos érte­sülés szerint a franczia tengernagynak még most nincs arra parancsa, hogy Lissabont bombáztassa; küldetése csak annyi, hogy a franczia követet azon­nal felvegye, ha a Charles George" ki nem adatik.­­ A „Moniteur de la Flotte“ kiszámítja, hogy a „Duchayla" kor­vett, mely aug. végén Senegal körül járt, jelenleg A­d­e­n­ig elérhetett, és azután csak 260 l­eti útja van Dseddah-ig. Sabatier főkonzul a „Cyclops"sal sept végén bizonyosan megérkezett Dseddahba. A nevezett lap hozzá­teszi, hogy „ha egyszer a franczia és angol biztosnak elég erő lesz kezénél, akkor az igazságos és félelmes boszu, me­lyet a gonosztett felidézett, végbe fog menni. — Konstantinápolyban még mindig Redcliffe lord küldetése iránt törik az emberek a fejeket. Senki sem tudja voltaképen mi volt Viktória királynő sajátke­­zűleg írt levelében. Az azonban feltűnik, hogy a ne­mes lord a távírót felette gyakran használja a kor­mányával való közlekedésre. — Toulonból ezt írják : „Hivatalos tudósítások je­lentik a következő orosz hajók közelgő megérkezé­sét : „Retvizane" 80 ágyús sorhajó, „Medwede" és „Baiane" kor­vettek. — Olvasóink emlékeznek az angol lapokban föl­merült azon szóbeszédre, mely szerint Derby lord Russell lordtól a reformbill ügyében taná­csot kért volna. Az Advertiser azt mondja, hogy e dologban hiteles tudomásai vannak, melyek is a kö­vetkezőkben öszpontosulnak. Derby 1. levelezésbe bocsátkozott Russell lorddal, nemcsak a reform­­bill ügyében, de azért is, mivel az előbbi azzal kí­nálta ezt, hogy néhány whig-barátjával lépjen be a tory-minisztériumba. Ha ezt Russell 1. megten­né, akkor a kormány coalitionális kormány lenne , ő ennek nevében és megbízásából terjesztené elő a reformbillt. Ez ajánlatot Russell­­ kereken meg­­tagadá. Maradt ez esetben D­e­r­b­y 1. másik ajánlata, hogy Russell 1. csak mint alsóházi tag maga ter­jesszen elő reformbillt, melyet aztán a Derby-miniszté­­rium teljes erejéből pártolna. Az utóbbi ajánlat fölött Russell 1. még gondolkozik. Mégis van hiva Derby lordhoz, ennek jószágára, hogy ott személyesen be­széljék meg a dolgot. Mondanunk sem kell egyéb­iránt, hogy a toryminisztérium csak azon esetben támogatná a Russell lord által beadandott bilit, ha ennek határozványait maga is helyeselné.­­ A­mi Derby 1. egészségi állapotát illeti, azt írják, hogy köszvényes rohama elmúlt. — Az a­n­g­o­l u­d­v­a­r­t 1 hó 20 dikára várják Windsorba. Peel thnok hadügyminiszter e hó 7-kén hagyta el Balmoralt; őt, mint államtitkár Stanley 1. váltja föl a királynénál. — Az új délwalesi törvényhozó test minden sinai bevándorlót 3 font sterlingnyi adónak vetette alá. Kaliforniából a sinai bevándorlók f. é. oct. 1-je óta már végképen ki vannak zárva. — Az „Austria" sorsáról következő újabb részle­tek érkeztek. A hajó elégésének az égő kátránynyal való füstölés, meg a kapitány bátortalansága volt az oka. Utas 538 volt rajta, kik közül, úgy látszik 471 odaveszett. Eddig bizonyossággal összesen 67-ről tudni, hogy megmenekült; ezek közt 10 a hajó le­génységéből való. — Berlin, oct. 11. Berlini levelek állítják, hogy a király és királyné számos kísérettel f. hó 12-kén Me­­ranba indulandnak. Ő felségeik ezen utazást Zol­lern gróf és grófnő nevezet alatt teendik. Ő felsége egészségi állapotát jónak mondják, s az aggodalmak, hogy a régensségi rendeletek aláírása a magas be­tegre majd ártalmas hatással leend, a kir. család nagy örömére nem teljesültek Állítják, hogy a király ezen cselekmény szükségét teljesen felfogá, s emlé­kezve az esküre, melyet az alkotmányra tett, az alá­írást nagy lelki megindulással ugyan, de tökélletes elhatározással téve. — A lelépett Westphalen bel­ügyminiszter utódjául némelyek Schleinitz tlt. tanácsost, Schlesial elnökét, mások W­i­t­z­­­e­b­e­n szász tartományi elnököt, ismét mások Kirchswetter aachani kormányelnököt emlegetik.­­ Az államminisztérium­­ban egy második személy változást is várnak; ezzel hozzák kapcsolatba a nemsokára megérkező Bunsen titko tanácsos látogatását, habár mindezen gyantá­soknak semmi erősebb alapjára nem mutathatnak.­­ A spanyol kormányt közelebbről külhatalmak figyelmeztették a vigyázatra; kikémlelték ugyanis, hogy a carlisták új fölkelést terveznek. Montemo­­lin gróf párthíveinek főegyesülési helyéül Toulou­­set szemelték ki, mely egyszersmind tevékenységük főtámaszpontja. Arra, hogy kilépjenek, nem várnak egyébre, mint a trónkövetelő manifestumára.­Azon­ban az egész dolognak igen csekély fontossága van. A nép, melyre támaszkodhatnának, kétségkívül elle­nük forduland. Azonban ha tán magában lehetőnek tartanák is a fölkelést, nehezen képzelhető, hogy épen a pyrenei hegyeken innen a spanyol határtól csak néhány mértföldnyire lehetne egy ilynemű vállalatot szervezni. A franczia kormány egyáltalában nem tűr­né meg, s az, a­mit ébersége kijátszásával tehetnek, igen csekély és semmi sikert nem ígérő vállalat lehet. Felelős szerkesztő : KIRÁLYI PÁL a*?r [­­guru M A G Á N - H I R D E T É S E K. könyvkiadó­ hivatalában s általa minden hiteles könyvárusnál még folyvást kapható. (Pesten Pfeifer Ferdinándnál) PETŐFI SÁNDOR 1842-1840 Második kiadás. 2 kötetben, a költő aczélba metszett arczképével Pesten 1848. 16 odvát. Összesen 759 lap, ára ... 8 frt. Aranyozott, finom vörös vagy kék angol-vászon kötésben színezett metszéssel .... . * . \­­ . 4 frt. Dúsan aranyozott, finom angol-vászon kötésben arany metszéssel . . • . . . .' . ' / 5 frt. 584­3—1 Csász. kir. szab. tiszavidéki vasut. HIRDETÉS Az igazgatói tanács határozata következtében köztudomásra hozza az alulirt igazgatóság, hogy a tiszavidéki vasut-részvényekre tett befizetések után járó félévi 5°/0-os kamat, a cs. k. szab. osztrák hitelintézet pénztáránál Bécs­ben, vagy fiók­pénztáránál Pesten f. é. november hó elsejétől fogva, az eredeti részvények előmutatása mellett fölvehetők. A részvények kétszeres példányban kitöltendő, a részvény számait rend­ben felsoroló feljegyzés mellett, mely a mondott pénztáraknál ingyen szolgál­tatik ki, beadandók. Bécs, oct. 9-én, 1858. A csász. kir szabadalmazott tiszavidéki vasút igazgatósága. ARADON. Van szerencsém a tisztelt közönséget alázattal értesiteni , misze­rint Arad város közepén, az uri­ utcza elején ujón épült, s minden ké­nyelemre csinosan fölszerelt kávéház a vendéglőmet foly­ó é. sept­ember hó 15-kén a közönség használatára megnyitottam. Minden erőmből arra fogok törekedni, hogy olcsó s pontos szolgá­lat, úgy tisztaság s rend által házam szilárd nevét megalapíthassam, és a tisztelt közönség megelégedését kiérdemelhessem. Számos látogatásért tisztelettel esdek : Aradon October hóban. "Vsaw JLn.djr^m» vendéglő-tulajdonos. _____________—««mnti'vu'i' L t tm c. ■. ", - -Épen most jelent meg alulirtn.is s minden hiteles könyvárusnál Magyar- és Erdélyhonban kapható . (Pesten, Pfeifer Ferdinándnál.) létt­­áma: 1847—1840. KÉT KÖTETBEN. 16-odrét, igen díszes kiállítással, ára fűzve .... 3 forint. Aranyozott, finom angol-vászon kötésben, színezett metszéssel 4 „ D­ú­s­an aranyozott, finom vörös vagy kék angol-vászon kötés­ben, arany-metszéssel 11 ■ . . . . 5 „ Nem szükség figyelmeztetnünk a nemzetet kedvencz dalno­kára, elragadó szépségű dalai viszhangoznak még a szivekben és a nép ajkain. Mint egy üstökös tűnt fel titokzatos fényében és mint egy üstökös tűnt le egyszerre, váratlanul titkot­ hagyó halálban. De szelleme ott lebeg az alföld határtalan síkjain — mint egy délibáb, mely annak tündére — mivel e korláttalan szabad tér az ő szellemé­nek leghívebb kifejezése. Az a szilaj, fris, ifjú és erős természet, az a háboritlan és soha nem csüggedő jó kedély, mely a szép alföld telivér magyarjait jellemzi, jellemzi e magyar Burns (mint Arany őt nevezi) dalait és énekeit is. Egy nem pótolható szolgálatot vélek azáltal a magyar olvasó közönségnek tenni, hogy a genialis költő eddig nyilvány elé nem jutha­tott dalait ezennel közzéteszem. M m EMICH GUSZTÁV. 8É 1 582 3—2 Két csődör eladandó. Melyeknek egyike almás szürke, a­­ másik pedig gesztenyés barna (utóbbik jegy nélkül­ mindegyik rendkívüli járó fajra nézve ügetek) igen erős alkotá­­suak sok figurával, nyolcz és kilencz évesek, — különösen magyar méneshez­­ajánlhatók. Bővebb tudósítással szolgál Pozsony­­közelében fekvő Ivánkai uradalom igaz­gatósága. Lakva­ltoz­tatás. Néhai Varga Péter kisdedóvó és le­­ánynevelő intézete Sz. Mihály naptól fogva váczi-utczai Mocsonyi-házból 3 korona-utczába 23 ik számú Onody-féle házba tétetett át. Abelitt bátorkodik a t. ez. szülőket ezennel értesíteni, hogy leánynevelő és kisdedóvó intézetében a tanév folyó év october 4-kén kezdődött meg, és m­íg intézetét a t. ez. szülök további kegyé­be és pártfogásába ajánlja, bátorkodik egyszersmind a t. ez. szülőknek intéze­téről bővebb tudósítást adni. A rendes tantárgyak szakavatott ta­nítók által fog előadatni, kikkel a ké­­pezdét végzett nevelőnő Varga Eleonó­ra alulirt leánya mű­­köd­end , ki a fran­czia nyelvben és zongorában oktatást adand. Az előadási nyelv fölváltva a német és a magyar a társalgási pedig a fran­czia. Fölvétetnek az intézetbe leánykák, mind egész nevelésbe, mind pedig fél élelmezésre, kiknek a távol miatt az intézetet meglátogatni alkalmatlan. Hogy alulirt hivatásának pontosan megfelelhessen , minden törekvését oda irányozandja, hogy a növendékek az erkölcsös életre a szükséges nevelést magukévá tehessék , és a t. ez. szülők megelégedését és bizalmat továbbra is kiérdemelhesse. Varga Julianna, intézet -tulajdonosnő, Kis Körös közelében fekvő Csengődi pusztán, van jelen évi korán kaszait s jösszetakaritott, juhoknak igen alkalmas 150 szekér gyep széna s mintegy 200­­szekér őszi s tavaszi szalma eladó, át­engedhető nagy juh- és marha­színek­kel,­­ vagy teleltetésre juhok és ir­­hák is elvállaltalak részből, tudako­zódhatni Sárkány József tulajdonos úr Kis-Kőrösön. A kiadó-tulajdonos Emich Gusztáv saját nyomdájában Pesten. 1858. Ferencziek terén 7-ik szám. 581 3­1 Széna és szalma eladás.

Next