Pesti Napló, 1858. október (9. évfolyam, 2592-2618. szám)
1858-10-22 / 2610. szám
I MAGÁN-HIRDETÉSEK. _ -igjj JT" H A vidéki kereskedő uraknak és üzletbarátimnak szolgáljon szives tudomásul, hogy utannyitott gyászárú-raktáramban BECSBEN, (Stadt, Schultergasse Nr. 402) R e g e u h a r d t ur vászonkereskedése mellet), cximezve minden fekete, szürke és lila divatszegű kelmék, pamut-, gyapjú- és selyemből, továbbá minden nemű és minőségű kendők, shawlok, köpenyek, mantillák, burko-á nyok, paletot, próféta-joppék stb. stb. legújabb bel és külföldi divatai szerint a legolcsóbbtól a legmagasb árig, nagyban és kisebb ki részekben a legnagyobb választék és kiválogatott rendezésben mézet számra és egyenként álhatnak. — Német, Franczia- és Angolország első gyáraival és műhelyeivel való üzleti egybeköttetésemnél fogva oly kellemes helyzetben vagyok, hogy áraimat rendkivüli jutányos áron adhatom. Hansl A. 597 3—1 Legolcsóbb képes kiadás egy egy arczkép 3 pkrajczár.] Megjelent Heckenast Gusztáv kiadó-hivatalában és minden könyvárusnál kapható, Pesten PFEIFER FERDINÁND-nál, uri-utcza I&&VAS ÍROK ARCZKEPEI és fiff Negyven arczkép egy kötetben. 162 lap. 4-rét fűzve ára 2 frt p. p. Az arczképek és életrajzok jegyzéke: Arany János.--------Bajza József. — Ballagi (Bloch) Móricz. — Budai Ézsaiás. — Csokonay Vitéz Mihály. — Gzuczor Gergely. — Dessewffy Aurél gróf. — Döbrentey Gábor. — Dugonics András. — Erdélyi János. — Fáy András. — Fényes Elek. — Garay János. — Gvadányi József gróf. — Gyöngyösy István. — Horváth István. — Jókai Mór. — Kazinczy Ferencz. - Kemény Zsigmond báró. — Kis János. — Kisfaludy Károly. — Kisfaludy Sándor. — Kölcsey Ferencz. — Majer István. — Mednyánszky Alajos báró. — Nagy Ignácz. — Pap Endre. — Pauler Tivadar. — Petőfi Sándor. — Pólya József. — Szalay László. — Széchenyi István gróf. — Szigligeti Eduárd. — Szontagh Gusztáv. — Teleki József. — Tompa Mihály. — Vajda Péter. — Virág Benedek. — Wesselényi Miklós báró. — Zrinyi Miklós. 595 3-2 Ami itt bátorkodik a t. ez. szüléket és gyámnokokat értesíteni, hogy legfelsőbb helyen engedélyezett prolleánynöveldéses tanintézetében (Sebestyén-tér 3-dik szám.) még folyvást tart a növendékek beiratása. BAYER KAROLINA, intézet-tulajdonosod. 601 (596)(h !!! Csak öt pengő forint!!! Kapható HARTLEBENK A. könyvkereskedésében PESTEN (vácziutcza 17. sz.) ugyszinte minden könyvárusnál. EGYETEMI VILÁGRAJZ, vagy földárati, államtani és történelmi ismerettár, minden ország földirati, járataiméi és történelmi rajzává), melyben fekvése, nagysága, népessége, miveltsége, legnevezetesebb városai, alkotmánya és nemzeti hatalma, to-vábbá régibb és újabb történelmének vázlata foglaltatik. Második teljesen átdolgozott s tetemesen bővített kiadás. GIALLETTI J. Gr. nyomán Átdolgozta Dr. FALK MIKSA. 40 fametszvénynyel és 21 színezett térképpel. 8 frt 30 kr helyett csak 5 pírt, angol vászonba kötve 6 frt 30 pkr. Bútor-eladás. Miután a pesti nemzeti casino az első bécsi bútor-raktár helyiségeit, hatvani utczában 8. sz. alső emeleten 1859. évi Sz. György naptól fogva, kibérelte, és igy ezen helyiségeket a bútorraktár által addig ki kell üríteni, annálfogva a tez. közönségnek tudomásul adatik, hogy a helyiségek kiüritése miatt a bútorok ára tetemesen leszállíthattak. — A nevezett raktár kérvén a t.ez. közönség számos látogatását, s egyszersmind megrendelések , valamint mindennemű kárpitos munkák felvállalására is ajánlkozik, melyeknek a szokott módon a legjobbani elkészítését ígéri. 587 683 Igen jutányos áron adatik el néhány kitűnően ékes, salon bútorzat-1hoz való darab, n. m. hölgy-Íróasztal rózsafából, rakma (mosaïque) asztalka, párisi bronze óra, ugyan ilyent szobrok s több e félék. — Továbbá lovak és kocsik szerszámostul, Nádorntezában 17-ik sz. 2-ik em. 34-ik számú lakosztályban. 239 Hivatkozva a csász. kir. szab. tiszavidéki vasúttársaság igazgatóságának május 5 -ei hirdetményére, alulirttak ajánlkoznak szállítandó úgy ERDÉLYBŐL mint oda s valamint általában minden irányban, és mint a cs. k. szab. tiszavidéki vasút v 592Ajánlkozóé2 5 § áruszállítóinak ügynökei _• J - : C'A 1 A; mmJ nn nlCaU! Hfl V--~ “ Egy mind a felföldi, mind az alföldi gazdasági viszonyokban és gazdászati rendszerekben jártas egyén s gyakorlati gazda — mint gazdatiszt kiván elfogadhatófeltételek mellett alkalmazást nyerni. Értesítést ad bérmentes levelekre Szontágh Kálmán jogtudor, Nádorutcza 18-ik sz. Pesten,a kinél egyszersmind több felföldi eladandó fekvő birokok eladási feltételei megtudhatók. oly helyzetben vannak, hogy ügybarátaikat pontos szolgálat és különösen kedvező feltételekről biztosíthatják. tál bátorkodnak blZOIDäliy"tCITQBDyBk DS bCCaSSäläSl ügyekben szolgálatukat ajánlani. Nagy-Várad, május 20-án 1858. ADLER IGNACZ a FEJMVVESSY. cs. k. szab. Ferencz-József császár-keleti vasuttársaság. Meghívás rendkivüli közgyűlésre. A legfelsőbb helyen helybenhagyott társulati alapszabályok 36 és 37. -ai értelmében a cs. k. szab. Ferencz-József császár-keleti-vaspálya-társaság részvényesei a folyó 1858. évi november 10-kén reggeli 9 órakor a bécsi zene-egylet teremében tartandó rendkívül közgyűlésre ezennel meghivatnak. A tanácskozás tárgya: Határozni a társasághoz érkezett indítvány felett, e és k. szab. Ferencz József császár keleti vas-pályatársaságnak a déli osztrák-olasz vaspályák társaságával egyesülést illetőleg. Azon részvényes urak, kik a közgyűlésben részt kívánnak venni, az alapszabályok 38. §-a szerint a 41. §-ban meghatározott legalább is negyven darab részvény-bizonyitványt legfeljebb 1858. évi October 27-ig vagy a társasági pénztárnál Bécsben, (Tuchlauben Nr. 440) vagy a párisi société generale de Credit mobilier pénztáránál Párisban (Place Vendome Nr. 15.) letegyék, és egyszersmind ott az alapszabályok 38. §-a szerint kiállított s nevükre szóló gazolási jegyeket átvegyék. A részvénybizonyítványokkal, sorszám szerint rendezett és a letevő urak által aláírt jegyzék két hasonló példányban leteendő. E jegyzék egyike, átvételi elismeréssel ellátva, a letevőnek visszaadatik. A letett részvénybizonyítványok, a közgyűlés megtartása után, az illető átvételi elismervények visszaadása mellett, ismét visszavehetők. Azon részvényesek, kik e közgyűlésben az alapszabályok 32. §-a értelmében meghatalmazottak által kívánják magukat képviseltetni, az igazoló jegy hátrészén levő meghatalmazványban a meghatalmazott nevét beírják, és a meghatalmazvány sajátkezüleg aláírandó. Az ily meghatalmazvány 1858-ki november 6-ig a társaság pénztáránál okvetetlen előmutatandó. Bécs, oct. 6 kán 1858. ‘ 5?6 3-3 Az igazgató tanács. A kiadó-tulajdonos Emich Gusztáv saját nyomdájában Pesten, 1858. Ferencziek terén 7-ik szám. í rt I intéseit a washingtoni congressushoz, hogy a házasságon kívüli szülötteket törvényeseknek nyilatkoztassa. — Sz. T h o m a sból írják sept. 17-dikén: „Tudva levő, hogy S. Domingo elfoglalása s Baez tlinok elkergetése után a st.-jagoi junta és Santa Anna tbnok közt összeütközés történt. A győztesek nem tudtak a zsákmányon megegyezni. A junta ellenségesnek mutatkozott a tbnok irányában, s míg ez a maga kormányát hirdette egyedül törvényesnek, a junta meg azt hirdette, hogy ő az ország igazi s egyedüli képviselete. A junta hadakat indított Santa Anna ellen; ezek azonban a Santa Anna hadaival pajtáskodtak, jóllehet ez törvényen kívülinek volt nyilvánítva. Sőt a mi több, a hadak a köztársaság egységét kiálták ki az ő személyében. A katonáiktól elhagyott juntabeliek szökésben kerestek menekülést. Santa Anna azonban, mint hallatszik, egyetemes közbocsánatot akar kiadni s régebbi társai irányában minél enyhébben akar eljárni.“ Pest, oct. 21. — Elvégre a Times is hozzá szól a portugálfranczia viszályhoz, még pedig oly értelemeiben, amint tőle várni lehetett, amint t. i. az előtte szólott többi angol lap is az ügyet felfogta. Abban jóformán mind megegyeznek, hogy itt mindössze a rabszolgakereskedés in optima forma forog fen. A Times szerint Francziaországnak nyilván nincs igaza. „De föltéve — így folytatja — hogy szintoly kétségtelenül igaza volna, mint amily megcáfolhatlanul nincs igaza : mégis, ez igazának érvényesítése végett nem kellett volna se oly fenyegetéseket nyilvánítania, se oly rendszabályokhoz nyúlnia, melyeket Oroszország, Anglia vagy az amerikai Egyesült államok irányában is nem alkalmazott volna. Ha Francziaország azt hiszi, hogy igaza van, csökkenhetett volna-e méltósága az által, ha — ahelyett, hogy el nem tűrhető elbizakodással saját ügyében bíráskodik — késznek nyilatkozik vala magát valamely semleges hatalom részrehajlatlan döntvényének alávetni ? Ha ellenben tudta, hogy nincs igaza, akkor igenis könnyen magyarázható, miért cselekedett úgy , mint cselekedett. Tette azonban megsérti azon egyenlőséget, melyet Európa köztörvénye mai nap minden független államnak megad; tette ellenkezik a párisi tanácskozmány azon nyilatkozatával, mely szerint a nagyhatalmasságok lekötelezik magukat, hogy mielőtt fegyverhez fognának, előbb valamely részrehajlatlan választottbíró közbenjárásához folyamodnak. Igaz, hogy mind nemzeteknek mind egyeseknek igen kényelmes lehet, ha ügyeiket a magok javára dönthetik el. — De gyakran megeshetik , hogy e félszeg bírói eljárás czélszerűtlenségét magok azok is belátják, kiknek legnagyobb kedvük volna azzal élni. — Azon tételnek, hogy igazság csak egymással hasonlók számára létezik, az erősek és gyöngék közti viszonyok azonban csak a felek kölcsönös hatalma szerint szabályozandók, a mai Európa törvénykönyvében nincs helye , s amely hatalomnak mégis sikerül azt érvényesíteni, az alapjokban ingatja meg azon tanokat, melyek által az egyetemes béke egyedül lehet tartóssá. Csak szerencsétlenségnek tekint pörökben, melyek a rabszolgakereskedést illető európai nemzetközi jognak vagy valóságos vagy állítólagos megsértéséből erednek. Azt vártuk volna, hogy a nemzet, mely azzal szeret büszkélkedni, hogy a művelődésben a többinek előtte jár, hogy azon esetben is, ha érdemetlenül egy kis baja akadand más országoknak a rabszolgakereskedés megszüntetésére célzó törekvései által, az alkalmazott eszközöknél netán előfordulandott szabálytalanságnak teljesen kielégítő mentségéül fogja tekinteni a szép czélt s mindenkor meg lesz elégedve, ha azt bizonyítják be neki, hogy a vitára csak azon gyalázatos üzlet elnyomására irányzott becsületes törekvés nyújtott alkalmat. De fájdalom, úgy látszik, hogy Francziaország épen az ellenkezőt teszi sa Walewszki Rr. elnöksége alatti minisztériumot semmi sem haragítja föl annyira, mint becsületes és önzéstelen kísérlet azon kegyetlenség megakadályozására, melynél irtózatosbnak gyakorlására s védelmezőére az aljas nyelvágy még nem hajtá az embert.“ A sept. 24-dikei „Bombay Times“ szerint az angolok azon hó elsején kezdették a pendsabi benszülött hadakat elbocsátani. Napon kint 20 embert bocsátottak haza minden ezredből. — Ugyanazon lap írja, hogy Multanban a két ezred föllázadásakor 1400 fölkelő öletett meg. — A"„Nord“-nak egy oct. 18-dikán kelt marseillei sürgönye szerint Andhban a felkelők egybegyülekeztek. Összesen 14 hadtestök volt: 68,000 ember s több mint 66 ágyú. Parancsnokok az andhi begum s Bollaroa Szahib. A begum s néhány főnök közt villongás ütött ki. Az idő kedvezett a hadi munkának, s várták, hogy az angol sereg nem sokára táborba száll. — Nem kevesebb sensatiót okozott Párisban oct. 18-kan a „Times“-nak e czikke, mint az angol hajók megjelenése a Tájon. A „Times“ védő czikkéből azt magyarázzák, hogy Angolország azon esetre, ha a fenforgó viszály nem egyenlítetnék ki békésen, Portugál pártját fogni hajlandó leend. A „Times“ mint látjuk, azt tartja, hogy ez esetnél is alkalmazandó a párisi békekötés azon pontja, mely egy barátságos hatalom közbenjárását rendeli el, mielőtt a viszályos felek ellenségeskedéshez fognának. És bár a „Times“ e czikke csak távirati kivonatban ismertetett Páriában, a „Patrie“ mégis felel már arra, s pedig oly szellemben, hogy azt kell hinnünk, miként e választ Walewszki úr inspirálta. A „Patrie“ szerint a párisi békekötés illető pontja nem alkalmazható a jelen viszálynál, miután e kérdés nem az érdekek, hanem a becsület és méltóság kérdése. A portugalli viszályt nemcsak egy európai jogkérdés, hanem a franczia lobogót ért bántalom idézte elő. Francziaország nem teheti függővé becsületét egy választott bíró ítéletétől. „Az ultimátum,“ mond a „Patrie,“ ha jól vagyunk értesítve, 3 pontot tartalmaz: 1. az elfoglalt hajó tüsténti kiadatását; 2. szabadon bocsáttatását a mozambiquei hatóság által 2 évi nehéz börtönreítélt kapitánynak; 3. a később meghatárzandó kártalanítás fentartását. Mi a két első pontot illeti, erre nézve sem halasztást, sem közbenjárást nem engedünk betjük, hogy Francziaország oly gyakran szerepel oly meg, mi csak elégtételt fogadhatunk el.“ ESTI POSTA. — Az „Univers“ czikkét a Mortaraféle kérdésről tegnapi számunk ismertető. Az „Univers“ azon száma, melyben e heves czikk megjelent, oct. 18-kan csak déli 11 órakor adatott ki. Legfelsőbb parancsra le volt mindaddig tartóztatva a lap. E czikk annyiban fontos, hogy midőn a „Constitutionnel“ ellen harczol, a kormányt sújtja, mely Benée úr czikkét inspirálta. Az „Univers“ illető czikke, legújabb tudósítások szerint általános izgultságot támasztott, miután az mindazon elvekkel ellenkezik, melyek 60 év óta Francziaországban érvényre jutottak. A „La Presse“ nem hagyja megjegyzés nélkül az „Univers“ e szenvedélyes czikkét. A „Presse“ szerint e kérdésben két elv áll egymás ellenében. Az egyik elv pártja elismeri a pápa egyházi uralkodói hatalmát, míg a másik párt emberei megtámadják ezt. Emezeknek azonban nincs elég bátorságuk ennek nyílt kimondására. „Midőn tehát, mond a „Presse“, a hatalmak ily összeütközésében az egyik párt elveit nyíltan bevallja, s zászlóját kitűzi, a másik párt pedig elveit zsebre dugva hallgat s bátortalanságában úgy cselekszik, mintha a másik párttal egyetértene, nem lehet kétség aziránt, melyik párté lesz a győzelem.“ A franczia papság azonban már is részt vesz e kérdés megvitatásában, s a „Journal des Debats“-ban a Sorbonne egyik tanárának Delacouture abbénak levele jelent meg, melyben e kérdés theologiai oldalról vizsgáltatik. Az abbé a római szék ellen nyilatkozik. Párisba váratik a Mortara család egyik tagja, ki a császár védelmét fogja ez ügyben felkérni. — Midőn a newyorki kristálypalota kigyuladt, az „American Institute“nak épen kiállítása lévén, valami kétezer ember volt benne. Tartani lehet, hogy sokan odavesztek. Egy emberről bizonyosan tudni, hogy hálva hozták ki az épületből. Minden kiállított tárgy odaégett, gazdasági szerszámok, zongorák , egyéb hangszerek, gőzgépek, sat. — Mexikóból írják, hogy Vidaurri tánok sept. 13-dikán S. Luis Potosi közelében állt. Miramon csatát került ki. A szabadelvűek Vera-Grazban hadsereg alakításával foglalatoskodtak. — Legközelebb három brit gyarmatban fognak új anglikán püspökségek alapíttatni. — E gyarmatok : Kingston Felső Kanadában, Brisbane a Moreton-öbölben és Goulburn Új-Déli-Walesben. — November elején ismét 1200 katona hajóz Indiákra, még pedig a Jóreményfoka irányában. — Algír szervezésének munkálata lassan halad, de mégis előre halad. Napóleon hű kitartással tör elő azon szándékában, hogy a „franczia Algírt“ civilizálja. E szó kétértelmű Magában foglalja ugyanis azon feltételt is, hogy Algír a katonai uralom járma alól felszabaduljon s a polgári igazgatás alá kerüljön. Ezen átalakítást tűzte a hg miniszter programútja élére. A hat alfőnökség és öt polgári biztosság életbeléptetése egyik lényeges lépés e czélhoz, miben hasonló üdvös intézkedés kezdetét szeretik látni. A Hír szerint a törvényhozó testület közelebbi ülésszaka jan. 4-én nyílna meg. A császár azt a „Salle des Etats“ban fogja megnyitni. — Rendes rovatunkban olvasható az algíri sürgöny, mely a tetuani gyilkolás hirét meghazudtolja. Ez esetnél nevezetes az, hogy a „Patrie“ első rántotta meg a lármaharangot s ő tört ki legélesebben a mozlim-fanatismus ellen. Berlinből, oct. 20-tól a következő magánszergény érkezett a bécsi „Ost. Corr.“ hivatalába. Porosz trónörökösök iz. fenségének az országgyűlést megnyitó beszéde, ő fensége fájdalmas érzéssel, de bizalomteljesen lép az országgyűlésbe. Király ő felsége által, míg az isteni kegyelem a királyi hivatal átvételét meg fogja engedni, a miért könyörög, a regensség átvételére szólittatván föl, a herczegnek megnyugtatására szolgál, hogy a király az ország javán való gondoskodásából, őt a regensség átvételével megbízni kegyeskedett. „E legfelsőbb akaratnyilatkozás következtében, folytatta szólni szóra a herczeg, a tényleg meglevő körülmények, és az országos törvények által kiszabott rendelvények tekintetbevételével elvállalom a régensség súlyos terhét és felelősségét, azon komoly szándékkal, hogy azt tegyem ennek utánra is, amit az országos alkotmány és a törvényektőlem megkívánnak.“ A herczeg elvárja, hogy az országgyűlés, hasonlót fog tenni. Különös küldöttség fogja a régensséget illető okmányokat előterjeszteni a két ház egyesült ülésében, ahol egyszersmind a kívánt szükséges felvilágosítások is meg fognak adatni. Minél szomorúbb a kilátás a király egészségi állapotjára nézve, annál magasbra kell Poroszország zászlójának emeltetnie a lelkiismeretes bizalom és egyesség által. A herczeg így végzette beszédét: „Azon kiáltással, mely máskor e teremben oly örömteljesen hangzott, zárom be ez ünnepélyes Cselekvényt: Éljen a király!“ — Berlin, oct. 20. délután. Valamint az urak, úgy a követek háza, ma külön ülésben az előbbi ülésszak elnökeit közfölkiáltással újra megválasztották, s a két ház egyesült üléseinek napirend-tervét is elfogadták egyértelműleg. Holnap délután 1 órakor közös ülés lesz a követek házának termében, melyen a legfelsőbb helyen kelt üzenet fölolvastatik. — Lissabonból odt. 1- föl jelenti a villanyposta, hogy a kamrák bezárattak. — A bosnyákföldről érkező hirek folyvást nyugtalanságokról szólanak . A „Tem. Zig“nak írják, hogy a gradasáczi nahiában oct. 7-én lázadás ütött ki. A bosnyákok agyonverték Resid gradasáczi béget több pandúrjával és néhány törökkel együtt. Szali, gradasoviczi béget elfogták, megkötözték s biztos hirek szerint fölgyujtották a törökök házait. — Épen most vesszük stambuli tudósítónk levelét, melyben jelenti, hogy az ausztriai konsulátusban egy nagy tolvajság követtetett el. Negyvenezer forint hiányzik a hivatal pénztárából; hogy a lopás mikor történt, még nem bizonyos, több házi és hivatalbeli cseléd nehéz gyanú alatt befogatott.(Többet a jövőben). Felelős szerkesztő : KIRÁLYI PÁL.