Pesti Napló, 1858. december (9. évfolyam, 2643-2667. szám)

1858-12-07 / 2648. szám

261-2647. 9-dik évi folyam.PESTI NAPLÓ. Főmunkatárs b, Kemény Zsigmond. Jan H Kratlon­ai rónáét Illeti Szerkesztési Irod­a­kgyetem-utoza 2-dik szám, 1-i- ei intéstin mindei) közlemény a szerkesztőséghez futéalap Bérmentetlen levelek csak rsmért kezektől fogadtatnak el. “4 . Kiadó­hivatal: Ferencziek terén 7-ik szám, földszint. A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz, kiadása felír­ti) panaszok, hirdetmények­ a kiadó-hivatalhoz intézendők. Előfizetési feltételek: Vidékre, postán Évnegyedre ... 6 frt pp Félévre .­­ . . .. 11 frt pp, Ulpdaimanvsk­atiia ■ 8 hasába petit sor 1­ sz. hirdetésnél 7 ujkr. Bélyegdíj . fl­rUBUUDUJIOS, Ulja • külön 60ajkr.Magán vita 4 hasábos petit sor 25 njk? Pesten, házhoz hordva. Évnegyedre . . . firt — kr. pp. Félévre . . . 9 firt 80 kr. pp. 1858. Vasárnap, dec. 5 Előfizetési felhivás a PESTI NAPLÓ 1859-ik évfolyamára. Egy éve múlt annak, hogy e lapok szerkesztősége a f. évi jan. 1-vel behozott hirlapbélyeg következtében az olvasó közönség irányában azon kedvezőtlen helyzetbe jutott, hogy mi­dőn attól a szerkesztése alatti lap pártolását kérte, egyszersmind ennek fölemelt árát is tudatnia kellett. Nemzeti irodalmunk olvasó közönsége iránt tartozunk azon lovagias bevallással, miszerint daczára s a most érintett áremelésnek, s az akkori komoly pénzviszonyoknak, készséggel s oly számban sietett vállalatunk gyámolítására, mely a Magyarhaza ez egyetlen független politikai napi­lapjának fenállhatását lehetségessé tévé. E hazafias részvétet tán előzékenyebb elismeréssel nem is viszonozhatjuk, mint ha azt, az eddigi szerkesztés alatt, s az eddigi irány, tartalmasság és választékosságban megjelenendő „Pesti Napló“-ra a jövő évre is őszinte bizalommal folytatni kérjük azon — a tavalyinál kellemesebben hangzó hozzátétellel, miszerint ezúttal,a hírlapbélyegnek megtörtént alábbhozása által annak árát mi is alábbszállíthatjuk. A tetemes kiadásoknak daczára, mikbe Napi­lapunk kiállítása kerül, szívesen tesszük ezen árcsökkentést olvasó körünk állhatatossága iránti méltányosságból, valamint azon szán­dékból, hogy kik tavaly a fölemelt ár miatt netán elmaradni kényteleníttettek, most e kívánatos változás bekövetkeztével lapjainkat részvétekkel ismét felkereshessék. A „Pesti Naplónak“ a jövő 1859-ik évre előfizetési ára következő lesz: Fé­lévre (jan.—jan.) Vidékre postán küldve és helyben házhozhordással......................................................10 pft. vagy 10 ft 50 kr. a. ért. Évnegyedre (jan.—mart.) Vidékre postán küldve vagy Pesten házhozhordással . . .. . ... . 5 pft. vagy 5 ft 25 kr. a. ért. Ezen árleszállitás főleg a vidéki évnegyedes előfizetőkre nézve felette kedvező, az eddig fenállott előfizetési árt egy évre 4 pec forinttal kevesbítvén meg. Ez árhatározásnál a szerkesztőség különösen figyelembe vette a jelen pénzszűk időt, s ennek folytán módot akart nyújtani, hogy oly olvasók is, kiknek a féléves előfizetés terhekre esnék, fele díjjal járulhassanak az előfizetéshez. A helybeli előfizetőkre ez árleszállítás azon okból nem terjeszthető ki, minthogy a házhozkihordóknak fizetése felülmúlja azon kiadást, mely a vidéki előfizetők lapjaira felhasználan­dó ujság-posta-jegyekre fordittatik. Kelt Pesten, december 6-kén 1858. Emich Gusztáv, a „Pesti Napló“ kiadó tulajdonosa. Értesítés­­nnk, miként előforduló esetekben a rendőri kihágá­sok elitélésénél a helyszínére kiküldendő hivatalno­kaik által az 1840. IX-dik rendőrségi törvény értel­mében rövid úton járjanak el. (Vége köv.) A nov. 4-kén elmaradt számunk pótlása fejében, folyó számunkat a még hiányzott fél­­ivvel megbővitve adjuk. Pest, dec. 4-én 1868. A Pesti Napló szerkesztősége, nyitani lehet — mily másképen volna a borkereske­­déssel. De kit ismer ez a vidék a Hegyaljáról, vagy a Hegyalja Podoliáról, legfeljebb Lemberg, s azután úgy gondolják, a világ deszkával van beverve. Hány kereskedő szólita fel engem, hogy tán isme­retségem utján szerezhetnék nekik igazi hegyaljai borokat ? megtettem, — megbántam s magam vallot­­­­tam kárt, a bort tőlök visszavenni kényszerittetvén. A hegyaljai borkereskedés Lengyelországban, piruljanak azok, kik ezáltal magokat érintve érzik, piruljanak, mert ők nemcsak magoknak s földjeiknek, hanem az egész Hegyalja borkereskedésének s igy a hazának is ártanak, a nemzeti becsületességet is kü­lönös világban tüntetvén ki. Ezek a bajok, mikről szólani akartam, nem tanács vagy tanításképen, hanem azon szándékból, hogy ezen sorokból talán ébresztés lehet a hegyaljai borter­mesztő uraknak, s talán valaki nagyobb hasznot húz­hat belőle, mint vélné, több hiteles kereskedő késznek nyilatkozott igaz, tiszta hegyaljai borok elfogadására , átvételére, tüsténti fizetés mellett is *). T. M. Tarnopol—Galliczia. Látván, mennyire van a „Pesti Napló“ a hazai ke­reskedésnek nyitva s különösen az utóbbi időkben bonuak borkereskedéséről többet olvasván, legyen szabad e részben pár szót szólanom. A „Pesti Napló“ 240. számában a borü egyről szó lévén, abbeli eladásra több külföldi messzeeső pi­­­­aczok terveztetnek; a távolban mereng s elhagyja a közel jót. A „Pesti II.“ 243. számában panasz van, hogy a­­ bornak semmi kerete, semmi vevője, s azért a kíván­ság külföldi piaczot keresni, annál élénkebb, minél bizonyosabb, hogy a régibb fogyasztók a lengyelek asztalán bor helyett áram szerepel. Ez baj, az igaz, de mi ennek az oka? nem a viszo­nyok változása, épen nem, hanem egyedüli ok az, hogy nincs, hol hegyaljai bort venni — Külö­nösen fognak szavaim hangzani, de igazak s próbált tények. — Az egész borkereskedés itt zsidók kezében van, s alig jön ide csak egy fuvar is a Hegyaljáról, hanem Duklából, hol a Hegyalja tájékán összevásár­­lott silány kerti borok minden tortúrán, minden che­­miai vegyítésen keresztül menve, mint „achte alte Tokajer Weine“ jönnek ki, mert híjába keres valaki i­­ új borokat; olyanok nem kaphatók, s legyen bár tavali, azért, legalább is mint 1841-ki lép fel. De hát miért nincs hiteles kereskedő, ki ott hite­les biztos kézből venne, s igy az igazi terményt itt eredetében adná el ? Kereskedőink általában más ve­gyes, például fűszerkereskedéssel s efélékkel bírnak, s eltávozásuk lakhelyeikről lehetetlen, s épen az a bökkenő, hogy nincs biztos helyök, hol vennének, miután több kereskedő s magánbirtokos urak saját szükségeikre onnan borokat hozatván, különös barát­ságból s különös felcsigázott árakért — moslékot kaptak, ez az ok, hogy ha valaki a magán­termesz­ekhez is fordult, még roszabban jött ki, mint bár­mily zsidó árussal, nem említvén a sokkal drá­gább árt. Ez az oka, miért idegenedtek el itten annyira a ma­gyar hegyaljai bortól s azoknak fogyasztói külföldi borokhoz szegődtek, miket Bécsen át (mint szőlőt is) könnyen, minden fáradság, kérés, alázatosság nélkül megkapnak s meg nem csalódnak, ez az oka, hogy míg itten a határokon Oroszhonba annyi bor ment át, most Oroszhonból csempésztelek Galicziába a krimi borok s a vámhivatal-helyeken, a nagy­szerű, több száz hordót foglaló pinczék, krumplitartóknak fordíttattak. Egyedüli hiba tehát, hogy nincsenek a Hegyalján vállalkozók, nincsenek kereskedők, kikhez innen bát­ran fordulni lehetne, saját pénzért valami jót kapni, mert a borárak itten jók, mint 10 évi távollétem után gondolom, nem tudván az ottani árakat: egy ausztrá­iteze közönséges bor 48 kr p., 1 asztali samorovni bor palaczkja 1 ft 15 kr — 2 pft, jobb 3 — 5 ftig s még ezen az áron se kaphatni jót.—Alkalmam volt épen e napokban pár palaczk bornál lenni, mi valami kü­lönös ritkaságként volt kikiáltva, s a hegyaljai csá­szári pinczéből származott (hol van az ?) palaczkja 10 pft, jó volt az igaz, de mégis minő ?­ Közönséges a szobor, pedig a fuvar ide nem drága, a Hegyaljáról­­ egy hordó 15—18 pfrt. Lenne csak a Hegyalján egy társulat, vagy egy az előbbkelő birtokosokból megbízott hiteles keres­kedő, ki azonban csak a társaság által próbált tiszta borokat adná el eredetiségekben, lennének csak biz­tos szabad meghatározott árak; — lenne csak valami biztos szállítási ügynök, nem pedig zsidó spediter­­nek, Tokajból Eperjesig — onnan Dukláig, tovább Przemyslig, onnan Lembergig s úgy tovább, hol az állomásokon a bor pár napokig (nem lévén kész fu­varos) a szabad ég s nap alatt, az állásba vagy marha istállóban a trágyatetőn fekszik, ez tény, mit bebizo­A hegyaljai bormivelő egyesület 1858-dik évi october 26-kán tartott közgyűlésének jegyző­könyve. Elnek­i­nálsága, b. Vay Miklós ur az egybegyült egyesületi tagokat üdvözölvén, a gyűlés megtarthatá­­sára nézve Zemplén megye cs. kir. hatósága által f. évi September 17-éről 9219. szám alatt kiadott enge­dély közlése mellett, bemutatá a gyűlésben országfe­jedelmi biztosként személyesen megjelent aságos Markovits Antal cs. k. helytartósági tanácsos, s Zem­plén megyei főnök urat. Ezután az egyesület állásáról kívánván értesíteni a gyülekezetet, egy rövid visszapillantást téve a múl­takra, megemlíté­s­nálsága, miszerint a hegyaljai szőlőbirtokosok már több évvel ezelőtt belátva a hegyaljai szőlőmivelés és borkereskedés napontai ha­nyatlását , üdvözült Breczenheim Ferdinánd herczeg felhívására a hegyaljai érdekek előmozdítása tekin­tetéből társulatba állottak, s a magas kormánytól ki­­eszközlött engedély folytán 1853-dik évi october 30-kán Mádon tartott tanácskozványi gyűlésekben elhatározák, miszerint egy hegyaljai részvénytársu­latot kivánnak alakítani. Az alapszabályok kidolgo­zásával saját kebelükből egy választmányt bíztak meg, mely is azokat felsőbb megerősítés alá terjesz­tés végett kidolgozta; azonban a tervezett részvény­­társulat alakulására nézve több oldalról oly nehéz­ségek és akadályok merültek fel, melyeknek legyő­zésére a körülmények komoly átgondolása mellett alaposan számítani alig lehetvén, 1855 dik évben a tisztelt herczeg elhunytéval társulati elnökké válasz­tott­a. Andrássy György ő tálsága elnöklete alatt S.-A.-Ujhelyen tartott társulati gyűlésben elhatáro­zók , miszerint felhagyva a tervezett kereskedelmi részvénytársulat alakításával, a helyett egy liszten gazdasági czélok érdekében működendő társulat ala­kíttassák, s az alapszabályok kidolgozásával társu­lati tag­­. Lónyay Gábor úr bizatott meg, így keletkezett a hegyaljai bormivelő egyesület, melynek kidolgozott s fölterjesztett alapszabályai csekély módosítással felsőbb helyen megerősittetvén, miután a társulat részéről múlt 1857-dik év junius *) Abban igaza van a tisztelt tudósító úrnak, hogy a hegyaljai borkereskedés eddig egyedül a zsidók kezé­ben volt, kik a telhetetlen nyereséghajhászat ösztöné­ből sok lőrét kevés tokaival vegyítve igazi helyett ad­nak el drágán; az is igaz, hogy a magyar embernek eddig Csekély tizéni geniusa volt, a ha vaktában zsidó közbenjárása nélkül jelentkezett nála vevő, egyszerre akart minden korábbi veszteséget kipótolva látni; s igy mindkét módon a hegyaljai bor hitele csökkent. De úgy látszik, a hegyaljai szőlősgazdák már a prakti­kus térre léptek borkereskedésük dolgában is, s re­méljük, hogy a jelen felszólalást szintén hasznukra fogják fordítani. Addig is azonban, míg kiterjedtebb kereskedelmi társulat alakul Hegyalján, ajánljuk az érdemes tudósítónak Török és Molnár urak hi­teles tokai borkereskedését Pesten, honnét bármily királyi asztal is a legkielégítőbb szolgálatra számolhat. Szerk. 29-kén Mádon tartott gyűlésben észrevétel nélkül el­fogadtattak volna: ugyanazon év október 26 -án Tolcsván tartott társulati nagy­gyűlésben kihirdet­­tettek, s azok értelmében az egyesület magát alakult­­nak nyilvánította. Ezek előrebocsátása után az egyesület egy évi mű­ködésére vonatkozólag megemlíté e­aálsága, miként az elnöki vezérletére bízott egyesületi választmány a lefolyt egy év alatt­ négy ízben tartott tanácskozási gyűléseket, melyeknek jegyzőkönyveit felolvasás s közgyűlési tárgyalás alá vétel végett azon észrevétel­lel mutatja be, miszerint a választmány feladatához képest igyekezett ugyan az egyesület érdekeit tehet­sége szerint előmozdítani; ha azonban eljárásait min­denben kivánt siker nem követhető, azt egyedül a kezdet nehézségeinek, s az ily rövid idő alatt kellő­leg meg nem szilárdulhatott egyesületi viszonyoknak lehet tulajdonítani. Végezetre az egyesületi tagok létszámát, és a pénz­tár állását tárgyazó jelentéseket bemutatván, föl­kérte a jelen volt tagokat, miszerint az egyesület ügyeit továbbá is buzgó részvétükre méltatni s a vá­lasztmányt, mint szintén saját elnöki eljárásait haza­fias közremunkálásaikkal gyámolítani szívesked­jenek. Ő nmlsága előterjesztése közben a „Borászati La­pok“ szerkesztője­­. Gyürky Antal úr a gyűlési te­remben megjelenvén, a gyülekezet által lelkes élje­nekkel üdvözöltetek, s a honi borászat érdekében ki­tüntetett érdeménél fogva, elnök ő nmlsága által a gyülekezet köztetszésére az egyesület tiszteletbeli tag­jává kineveztetett. Ezek után felolvastattak az időközben tartott vá­lasztmányi ülések jegyzőkönyvei. I. Az 1857-dik évi october 26-kán Tolcsván tar­tott választmányi ülés jegyzőkönyvének 1-fő pontja szerint az egyesület ideiglenes tollnokául s egyszers­mind pénztárnokául Hadich János egyesületi tag választatván meg: ebbeli intézkedése a választmány­nak, a közgyűlés által tudomásul vétetett, s az alap­szabályok 13-ik §. értelmében jóváhagyatván, meg­­erősittetett. E jegyzőkönyvnek az egyleti ügyek kezelésére vo­natkozó többi pontjai tudomásul vétetvén: II. Olvastatott az 1858-dik évi április 14-kén Má­don tartott választmányi ülés jegyzőkönyve. A felolvasott jegyzőkönyv l-ső pontjának tartal­mából örömmel értesült a közgyűlés a választmány­nak az egyesület szellemi s anyagi gyarapodására tett intézkedései felöl, s mindazon egyesületi tagok­nak, kik a választmány megkeresése folytán részint új tagok gyűjtése, részint a fizetetlenül volt évdijak beszedésével az egyesület érdekeit előmozdítani buz­­gólkodtak , szives elismerését jegyzőkönyvileg kije­lenteni határozta. A jegyzőkönyv 2-dik pontjában foglalt­­ közgyű­lésre bejelentetni kívánt abbeli javaslata a választ­mánynak , miszerint borászati tapasztalatok szerzése végett külföldre bizonyos egyén az egyesület költsé­gén küldetnék ki, azon oknál fogva, mivel az egye­sület némely tagjai e részben az egyesület érdekére is kihatólag már magán utón intézkedtek, tárgyalás alá nem vétetett. A hegyaljai faktorok rendezését tárgyazó 3 dik pontra nézve kedvesen fogadta a közgyűlés fejedelmi biztos 8 megyei főnök­eságos Markovits Antal úrnak abbeli nyilatkozatát , miszerint a hegyaljai faktorok rendezése tárgyában a megyehatóság részéről a szük­séges intézkedések már megtételtek , nevezetesen a tokaji szolgabírói hivatal oda utasíttatott, miszerint a Hegyalján ily minőségben létező egyéneket összelát­ván, irányukban a felsőbb rendeletek által hatályban tartatni kivánt 1840. XX-dik t. ez. rendeleteit szoro­san alkalmazza, a "kihágást elkövetőket azon törvény értelmében büntetésök elvétele végett a törvényszékre jelentse fel; szóval a hegyaljai faktorok létszámának nyilvántartása mellett, eljárásaikra nézve a szüksé­ges rendőri felügyelet szigorú megtartását eszközölje. A felsőbb helyre terjesztett hegyaljai rendőri sza­bályoknak életbeléptetését tárgyazó 4-dik pontra nézve ugyancsak fejedelmi biztos az ö­nsága által ar­ról értesittetett a közgyűlés , miszerint a hegyaljai rendőri szabályok életbeléptetése iránt a rendelet ki­adatását minden pillanatban várhatni, egyébiránt időközileg is meghagyatott a szolgabirói hivatalok­ Gazdasági és kereskedelmi szemle. Pest, dec. 4. Csendes tiszta idő. A bécsi börze utóbbi igen nyomott hangulatának befolyása alatt e hét elején a gabonakereskedés a piaczon oly irányt vett, mi a búza árának csökkenését vonta majdnem maga után. De az eladók ez aggodalma szerencsére nem teljesült s miután Gy­őrött az ár szilárdabb lett, e hét végén az irány inkább emelke­dő lett. Hazánk több termesztő vidékének szűk ara­tása, azon körülmény, hogy Torontál és Temes nagy­részében a kara fagy miatt el nem vetették, hogy a szántás a fagy felengedése után az utóbbi eszőzés folytán csak homokos helyeken lehetséges, a gabo­nát már keresettebbé te­zi, még a búzát is, melynek birtokosai a hét végén ezért emeltebb árt követeltek s mely ennélfogva elhanyagolt volt, s csak mintegy 15.000 mérő kelt el. Ellenben a rozs és a két­szeres keresettebb volt s főleg Felső-Magyaror­szág részére vétetett, árban 6 brral emelkedvén. Árpa nagy mennyiségben talál­tatik s csak a leg­jobb talált vevőre. A többi áruval semmi üzlet. Az árak nem változtak. Pest, dec. 4. Dr. Pólya József ur folyó hó 1-én esti 5 órakor a magyar gazdasági egyesület köztel­kén a könyvtári teremben tartotta első felolva­sását a növényi és állati tápszerekről és táplálkozásról számos hallgatóság jelenlé­tében. A tudomány iránti részvétnek és érdekeltség­nek a számos hallgatóság megjelenésében nyilatko­zott ezen szép jelensége, úgy látszik, oda fogja bírni az egyesületi elnökséget, hogy a felolvasásokra egy nagyobb termet engedjen át, mely a valószínűleg még növekedő hallgatóságot kényelmesen befogad­hassa. Az egy óra hosszáig tartott felolvasást a hall­gatóság feszült figyelemmel kísérte. Ezen felolvasá­sok jövőben hetenkint háromszor, n. m. kedden, szerdán és csütörtökön fognak tartatni esti 5 órától 6 ig. Ez érdekes felolvasásokat Dr. Kovács Gyula úr felolvasásai váltják föl. Bécsi pénzcsarnok. Dec. 3. A börze tegnap este éledni kezdett. A hitelintézeti részvények eleinte 245 re emelkedtek, de az üzlet folytában 244. 10-re is leszálltak, azonban 244 7- en állapodtak meg. A december 3 diki reggeli börze ismét lanyhán moz­gott , a hitelintézeti papirosok ismét visszaestek 243. 20-ra. A éjszaki vasútiak 173. 60 ról 173-ra, az ál­­lamvasutiak 263. 40 ről 262. 70 re.­­ Az 5%-os metalliqnes-ok is hátráltak egész 85. 50-ig. A bank­­részvények iránti jó hangulat sem tartott sokáig, 2 frttal szálltak alá. Majd minden sorsjegyek ára */1 frttal alább szállott, a Windisibgratz féle sorsjegy 1 frttal emelkedett tegnapi eséséből. A váltóprolongatio drága volt. Hivatalos hirdetések kivonata. A „Budapesti Ilii lap” 278. számából (dec. 4.). Biróilag árvereztetnek: Csasy János ó­­gyallai lakosnak Herczegfalva község 88. száma telek­könyvébe bejegyzett 32,223 frt 31 párra becsült ég Csúzy Mária ó­gyallai lakosnő által megvett birtok újó­lag árv. dec. 28 -án a komáromi járásbíróság által. — Vanyolon Körmendi János hagyatékához tartozó 16. szá­ma ház árv. dec. és jan. 29-én a pápai szolgabiróság ál­tal. — Szt László községben Felber Józseftől lefoglalt 44. száma 600 pártra becsült ház egy negyed telekkel árv. dec. 30. és jan. 24-én a zirozi szolgabiróság által. A „Temesvarer Zig“ 276. számából, (dec. 1.) B­i­r­ó­i­­­a­g árvereztetnek: Temesvárott Boldoghy János hagyatékához tartozó Majerhof külváros­ban 23—18 sz. a. fekvő 5600 pftra becsült ház árv. jan. 26. és márt. 2-án a temesvári cs. k. orsz törvszék által. — Temesvárott a Fabrik külvárosban 863—719. számú Grmna Kostaféle 400 pártra becsült ház árv. dec. 9 én a temesvári cs. k. orsz. törvszék által.

Next