Pesti Napló, 1858. december (9. évfolyam, 2643-2667. szám)
1858-12-07 / 2648. szám
261-2647. 9-dik évi folyam.PESTI NAPLÓ. Főmunkatárs b, Kemény Zsigmond. Jan H Kratlonai rónáét Illeti Szerkesztési Irodakgyetem-utoza 2-dik szám, 1-i- ei intéstin mindei) közlemény a szerkesztőséghez futéalap Bérmentetlen levelek csak rsmért kezektől fogadtatnak el. “4 . Kiadóhivatal: Ferencziek terén 7-ik szám, földszint. A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz, kiadása felírti) panaszok, hirdetmények a kiadó-hivatalhoz intézendők. Előfizetési feltételek: Vidékre, postán Évnegyedre ... 6 frt pp Félévre . . . .. 11 frt pp, Ulpdaimanvskatiia ■ 8 hasába petit sor 1 sz. hirdetésnél 7 ujkr. Bélyegdíj . flrUBUUDUJIOS, Ulja • külön 60ajkr.Magán vita 4 hasábos petit sor 25 njk? Pesten, házhoz hordva. Évnegyedre . . . firt — kr. pp. Félévre . . . 9 firt 80 kr. pp. 1858. Vasárnap, dec. 5 Előfizetési felhivás a PESTI NAPLÓ 1859-ik évfolyamára. Egy éve múlt annak, hogy e lapok szerkesztősége a f. évi jan. 1-vel behozott hirlapbélyeg következtében az olvasó közönség irányában azon kedvezőtlen helyzetbe jutott, hogy midőn attól a szerkesztése alatti lap pártolását kérte, egyszersmind ennek fölemelt árát is tudatnia kellett. Nemzeti irodalmunk olvasó közönsége iránt tartozunk azon lovagias bevallással, miszerint daczára s a most érintett áremelésnek, s az akkori komoly pénzviszonyoknak, készséggel s oly számban sietett vállalatunk gyámolítására, mely a Magyarhaza ez egyetlen független politikai napilapjának fenállhatását lehetségessé tévé. E hazafias részvétet tán előzékenyebb elismeréssel nem is viszonozhatjuk, mint ha azt, az eddigi szerkesztés alatt, s az eddigi irány, tartalmasság és választékosságban megjelenendő „Pesti Napló“-ra a jövő évre is őszinte bizalommal folytatni kérjük azon — a tavalyinál kellemesebben hangzó hozzátétellel, miszerint ezúttal,a hírlapbélyegnek megtörtént alábbhozása által annak árát mi is alábbszállíthatjuk. A tetemes kiadásoknak daczára, mikbe Napilapunk kiállítása kerül, szívesen tesszük ezen árcsökkentést olvasó körünk állhatatossága iránti méltányosságból, valamint azon szándékból, hogy kik tavaly a fölemelt ár miatt netán elmaradni kényteleníttettek, most e kívánatos változás bekövetkeztével lapjainkat részvétekkel ismét felkereshessék. A „Pesti Naplónak“ a jövő 1859-ik évre előfizetési ára következő lesz: Félévre (jan.—jan.) Vidékre postán küldve és helyben házhozhordással......................................................10 pft. vagy 10 ft 50 kr. a. ért. Évnegyedre (jan.—mart.) Vidékre postán küldve vagy Pesten házhozhordással . . .. . ... . 5 pft. vagy 5 ft 25 kr. a. ért. Ezen árleszállitás főleg a vidéki évnegyedes előfizetőkre nézve felette kedvező, az eddig fenállott előfizetési árt egy évre 4 pec forinttal kevesbítvén meg. Ez árhatározásnál a szerkesztőség különösen figyelembe vette a jelen pénzszűk időt, s ennek folytán módot akart nyújtani, hogy oly olvasók is, kiknek a féléves előfizetés terhekre esnék, fele díjjal járulhassanak az előfizetéshez. A helybeli előfizetőkre ez árleszállítás azon okból nem terjeszthető ki, minthogy a házhozkihordóknak fizetése felülmúlja azon kiadást, mely a vidéki előfizetők lapjaira felhasználandó ujság-posta-jegyekre fordittatik. Kelt Pesten, december 6-kén 1858. Emich Gusztáv, a „Pesti Napló“ kiadó tulajdonosa. Értesítésnnk, miként előforduló esetekben a rendőri kihágások elitélésénél a helyszínére kiküldendő hivatalnokaik által az 1840. IX-dik rendőrségi törvény értelmében rövid úton járjanak el. (Vége köv.) A nov. 4-kén elmaradt számunk pótlása fejében, folyó számunkat a még hiányzott félivvel megbővitve adjuk. Pest, dec. 4-én 1868. A Pesti Napló szerkesztősége, nyitani lehet — mily másképen volna a borkereskedéssel. De kit ismer ez a vidék a Hegyaljáról, vagy a Hegyalja Podoliáról, legfeljebb Lemberg, s azután úgy gondolják, a világ deszkával van beverve. Hány kereskedő szólita fel engem, hogy tán ismeretségem utján szerezhetnék nekik igazi hegyaljai borokat ? megtettem, — megbántam s magam vallottam kárt, a bort tőlök visszavenni kényszerittetvén. A hegyaljai borkereskedés Lengyelországban, piruljanak azok, kik ezáltal magokat érintve érzik, piruljanak, mert ők nemcsak magoknak s földjeiknek, hanem az egész Hegyalja borkereskedésének s igy a hazának is ártanak, a nemzeti becsületességet is különös világban tüntetvén ki. Ezek a bajok, mikről szólani akartam, nem tanács vagy tanításképen, hanem azon szándékból, hogy ezen sorokból talán ébresztés lehet a hegyaljai bortermesztő uraknak, s talán valaki nagyobb hasznot húzhat belőle, mint vélné, több hiteles kereskedő késznek nyilatkozott igaz, tiszta hegyaljai borok elfogadására , átvételére, tüsténti fizetés mellett is *). T. M. Tarnopol—Galliczia. Látván, mennyire van a „Pesti Napló“ a hazai kereskedésnek nyitva s különösen az utóbbi időkben bonuak borkereskedéséről többet olvasván, legyen szabad e részben pár szót szólanom. A „Pesti Napló“ 240. számában a borü egyről szó lévén, abbeli eladásra több külföldi messzeeső piaczok terveztetnek; a távolban mereng s elhagyja a közel jót. A „Pesti II.“ 243. számában panasz van, hogy a bornak semmi kerete, semmi vevője, s azért a kívánság külföldi piaczot keresni, annál élénkebb, minél bizonyosabb, hogy a régibb fogyasztók a lengyelek asztalán bor helyett áram szerepel. Ez baj, az igaz, de mi ennek az oka? nem a viszonyok változása, épen nem, hanem egyedüli ok az, hogy nincs, hol hegyaljai bort venni — Különösen fognak szavaim hangzani, de igazak s próbált tények. — Az egész borkereskedés itt zsidók kezében van, s alig jön ide csak egy fuvar is a Hegyaljáról, hanem Duklából, hol a Hegyalja tájékán összevásárlott silány kerti borok minden tortúrán, minden chemiai vegyítésen keresztül menve, mint „achte alte Tokajer Weine“ jönnek ki, mert híjába keres valaki i új borokat; olyanok nem kaphatók, s legyen bár tavali, azért, legalább is mint 1841-ki lép fel. De hát miért nincs hiteles kereskedő, ki ott hiteles biztos kézből venne, s igy az igazi terményt itt eredetében adná el ? Kereskedőink általában más vegyes, például fűszerkereskedéssel s efélékkel bírnak, s eltávozásuk lakhelyeikről lehetetlen, s épen az a bökkenő, hogy nincs biztos helyök, hol vennének, miután több kereskedő s magánbirtokos urak saját szükségeikre onnan borokat hozatván, különös barátságból s különös felcsigázott árakért — moslékot kaptak, ez az ok, hogy ha valaki a magántermeszekhez is fordult, még roszabban jött ki, mint bármily zsidó árussal, nem említvén a sokkal drágább árt. Ez az oka, miért idegenedtek el itten annyira a magyar hegyaljai bortól s azoknak fogyasztói külföldi borokhoz szegődtek, miket Bécsen át (mint szőlőt is) könnyen, minden fáradság, kérés, alázatosság nélkül megkapnak s meg nem csalódnak, ez az oka, hogy míg itten a határokon Oroszhonba annyi bor ment át, most Oroszhonból csempésztelek Galicziába a krimi borok s a vámhivatal-helyeken, a nagyszerű, több száz hordót foglaló pinczék, krumplitartóknak fordíttattak. Egyedüli hiba tehát, hogy nincsenek a Hegyalján vállalkozók, nincsenek kereskedők, kikhez innen bátran fordulni lehetne, saját pénzért valami jót kapni, mert a borárak itten jók, mint 10 évi távollétem után gondolom, nem tudván az ottani árakat: egy ausztráiteze közönséges bor 48 kr p., 1 asztali samorovni bor palaczkja 1 ft 15 kr — 2 pft, jobb 3 — 5 ftig s még ezen az áron se kaphatni jót.—Alkalmam volt épen e napokban pár palaczk bornál lenni, mi valami különös ritkaságként volt kikiáltva, s a hegyaljai császári pinczéből származott (hol van az ?) palaczkja 10 pft, jó volt az igaz, de mégis minő ? Közönséges a szobor, pedig a fuvar ide nem drága, a Hegyaljáról egy hordó 15—18 pfrt. Lenne csak a Hegyalján egy társulat, vagy egy az előbbkelő birtokosokból megbízott hiteles kereskedő, ki azonban csak a társaság által próbált tiszta borokat adná el eredetiségekben, lennének csak biztos szabad meghatározott árak; — lenne csak valami biztos szállítási ügynök, nem pedig zsidó spediternek, Tokajból Eperjesig — onnan Dukláig, tovább Przemyslig, onnan Lembergig s úgy tovább, hol az állomásokon a bor pár napokig (nem lévén kész fuvaros) a szabad ég s nap alatt, az állásba vagy marha istállóban a trágyatetőn fekszik, ez tény, mit bebizoA hegyaljai bormivelő egyesület 1858-dik évi october 26-kán tartott közgyűlésének jegyzőkönyve. Elnekinálsága, b. Vay Miklós ur az egybegyült egyesületi tagokat üdvözölvén, a gyűlés megtarthatására nézve Zemplén megye cs. kir. hatósága által f. évi September 17-éről 9219. szám alatt kiadott engedély közlése mellett, bemutatá a gyűlésben országfejedelmi biztosként személyesen megjelent aságos Markovits Antal cs. k. helytartósági tanácsos, s Zemplén megyei főnök urat. Ezután az egyesület állásáról kívánván értesíteni a gyülekezetet, egy rövid visszapillantást téve a múltakra, megemlítésnálsága, miszerint a hegyaljai szőlőbirtokosok már több évvel ezelőtt belátva a hegyaljai szőlőmivelés és borkereskedés napontai hanyatlását , üdvözült Breczenheim Ferdinánd herczeg felhívására a hegyaljai érdekek előmozdítása tekintetéből társulatba állottak, s a magas kormánytól kieszközlött engedély folytán 1853-dik évi october 30-kán Mádon tartott tanácskozványi gyűlésekben elhatározák, miszerint egy hegyaljai részvénytársulatot kivánnak alakítani. Az alapszabályok kidolgozásával saját kebelükből egy választmányt bíztak meg, mely is azokat felsőbb megerősítés alá terjesztés végett kidolgozta; azonban a tervezett részvénytársulat alakulására nézve több oldalról oly nehézségek és akadályok merültek fel, melyeknek legyőzésére a körülmények komoly átgondolása mellett alaposan számítani alig lehetvén, 1855 dik évben a tisztelt herczeg elhunytéval társulati elnökké választotta. Andrássy György ő tálsága elnöklete alatt S.-A.-Ujhelyen tartott társulati gyűlésben elhatározók , miszerint felhagyva a tervezett kereskedelmi részvénytársulat alakításával, a helyett egy liszten gazdasági czélok érdekében működendő társulat alakíttassák, s az alapszabályok kidolgozásával társulati tag. Lónyay Gábor úr bizatott meg, így keletkezett a hegyaljai bormivelő egyesület, melynek kidolgozott s fölterjesztett alapszabályai csekély módosítással felsőbb helyen megerősittetvén, miután a társulat részéről múlt 1857-dik év junius *) Abban igaza van a tisztelt tudósító úrnak, hogy a hegyaljai borkereskedés eddig egyedül a zsidók kezében volt, kik a telhetetlen nyereséghajhászat ösztönéből sok lőrét kevés tokaival vegyítve igazi helyett adnak el drágán; az is igaz, hogy a magyar embernek eddig Csekély tizéni geniusa volt, a ha vaktában zsidó közbenjárása nélkül jelentkezett nála vevő, egyszerre akart minden korábbi veszteséget kipótolva látni; s igy mindkét módon a hegyaljai bor hitele csökkent. De úgy látszik, a hegyaljai szőlősgazdák már a praktikus térre léptek borkereskedésük dolgában is, s reméljük, hogy a jelen felszólalást szintén hasznukra fogják fordítani. Addig is azonban, míg kiterjedtebb kereskedelmi társulat alakul Hegyalján, ajánljuk az érdemes tudósítónak Török és Molnár urak hiteles tokai borkereskedését Pesten, honnét bármily királyi asztal is a legkielégítőbb szolgálatra számolhat. Szerk. 29-kén Mádon tartott gyűlésben észrevétel nélkül elfogadtattak volna: ugyanazon év október 26 -án Tolcsván tartott társulati nagygyűlésben kihirdettettek, s azok értelmében az egyesület magát alakultnak nyilvánította. Ezek előrebocsátása után az egyesület egy évi működésére vonatkozólag megemlíté eaálsága, miként az elnöki vezérletére bízott egyesületi választmány a lefolyt egy év alatt négy ízben tartott tanácskozási gyűléseket, melyeknek jegyzőkönyveit felolvasás s közgyűlési tárgyalás alá vétel végett azon észrevétellel mutatja be, miszerint a választmány feladatához képest igyekezett ugyan az egyesület érdekeit tehetsége szerint előmozdítani; ha azonban eljárásait mindenben kivánt siker nem követhető, azt egyedül a kezdet nehézségeinek, s az ily rövid idő alatt kellőleg meg nem szilárdulhatott egyesületi viszonyoknak lehet tulajdonítani. Végezetre az egyesületi tagok létszámát, és a pénztár állását tárgyazó jelentéseket bemutatván, fölkérte a jelen volt tagokat, miszerint az egyesület ügyeit továbbá is buzgó részvétükre méltatni s a választmányt, mint szintén saját elnöki eljárásait hazafias közremunkálásaikkal gyámolítani szíveskedjenek. Ő nmlsága előterjesztése közben a „Borászati Lapok“ szerkesztője. Gyürky Antal úr a gyűlési teremben megjelenvén, a gyülekezet által lelkes éljenekkel üdvözöltetek, s a honi borászat érdekében kitüntetett érdeménél fogva, elnök ő nmlsága által a gyülekezet köztetszésére az egyesület tiszteletbeli tagjává kineveztetett. Ezek után felolvastattak az időközben tartott választmányi ülések jegyzőkönyvei. I. Az 1857-dik évi october 26-kán Tolcsván tartott választmányi ülés jegyzőkönyvének 1-fő pontja szerint az egyesület ideiglenes tollnokául s egyszersmind pénztárnokául Hadich János egyesületi tag választatván meg: ebbeli intézkedése a választmánynak, a közgyűlés által tudomásul vétetett, s az alapszabályok 13-ik §. értelmében jóváhagyatván, megerősittetett. E jegyzőkönyvnek az egyleti ügyek kezelésére vonatkozó többi pontjai tudomásul vétetvén: II. Olvastatott az 1858-dik évi április 14-kén Mádon tartott választmányi ülés jegyzőkönyve. A felolvasott jegyzőkönyv l-ső pontjának tartalmából örömmel értesült a közgyűlés a választmánynak az egyesület szellemi s anyagi gyarapodására tett intézkedései felöl, s mindazon egyesületi tagoknak, kik a választmány megkeresése folytán részint új tagok gyűjtése, részint a fizetetlenül volt évdijak beszedésével az egyesület érdekeit előmozdítani buzgólkodtak , szives elismerését jegyzőkönyvileg kijelenteni határozta. A jegyzőkönyv 2-dik pontjában foglalt közgyűlésre bejelentetni kívánt abbeli javaslata a választmánynak , miszerint borászati tapasztalatok szerzése végett külföldre bizonyos egyén az egyesület költségén küldetnék ki, azon oknál fogva, mivel az egyesület némely tagjai e részben az egyesület érdekére is kihatólag már magán utón intézkedtek, tárgyalás alá nem vétetett. A hegyaljai faktorok rendezését tárgyazó 3 dik pontra nézve kedvesen fogadta a közgyűlés fejedelmi biztos 8 megyei főnökeságos Markovits Antal úrnak abbeli nyilatkozatát , miszerint a hegyaljai faktorok rendezése tárgyában a megyehatóság részéről a szükséges intézkedések már megtételtek , nevezetesen a tokaji szolgabírói hivatal oda utasíttatott, miszerint a Hegyalján ily minőségben létező egyéneket összelátván, irányukban a felsőbb rendeletek által hatályban tartatni kivánt 1840. XX-dik t. ez. rendeleteit szorosan alkalmazza, a "kihágást elkövetőket azon törvény értelmében büntetésök elvétele végett a törvényszékre jelentse fel; szóval a hegyaljai faktorok létszámának nyilvántartása mellett, eljárásaikra nézve a szükséges rendőri felügyelet szigorú megtartását eszközölje. A felsőbb helyre terjesztett hegyaljai rendőri szabályoknak életbeléptetését tárgyazó 4-dik pontra nézve ugyancsak fejedelmi biztos az önsága által arról értesittetett a közgyűlés , miszerint a hegyaljai rendőri szabályok életbeléptetése iránt a rendelet kiadatását minden pillanatban várhatni, egyébiránt időközileg is meghagyatott a szolgabirói hivatalok Gazdasági és kereskedelmi szemle. Pest, dec. 4. Csendes tiszta idő. A bécsi börze utóbbi igen nyomott hangulatának befolyása alatt e hét elején a gabonakereskedés a piaczon oly irányt vett, mi a búza árának csökkenését vonta majdnem maga után. De az eladók ez aggodalma szerencsére nem teljesült s miután Győrött az ár szilárdabb lett, e hét végén az irány inkább emelkedő lett. Hazánk több termesztő vidékének szűk aratása, azon körülmény, hogy Torontál és Temes nagyrészében a kara fagy miatt el nem vetették, hogy a szántás a fagy felengedése után az utóbbi eszőzés folytán csak homokos helyeken lehetséges, a gabonát már keresettebbé tezi, még a búzát is, melynek birtokosai a hét végén ezért emeltebb árt követeltek s mely ennélfogva elhanyagolt volt, s csak mintegy 15.000 mérő kelt el. Ellenben a rozs és a kétszeres keresettebb volt s főleg Felső-Magyarország részére vétetett, árban 6 brral emelkedvén. Árpa nagy mennyiségben találtatik s csak a legjobb talált vevőre. A többi áruval semmi üzlet. Az árak nem változtak. Pest, dec. 4. Dr. Pólya József ur folyó hó 1-én esti 5 órakor a magyar gazdasági egyesület köztelkén a könyvtári teremben tartotta első felolvasását a növényi és állati tápszerekről és táplálkozásról számos hallgatóság jelenlétében. A tudomány iránti részvétnek és érdekeltségnek a számos hallgatóság megjelenésében nyilatkozott ezen szép jelensége, úgy látszik, oda fogja bírni az egyesületi elnökséget, hogy a felolvasásokra egy nagyobb termet engedjen át, mely a valószínűleg még növekedő hallgatóságot kényelmesen befogadhassa. Az egy óra hosszáig tartott felolvasást a hallgatóság feszült figyelemmel kísérte. Ezen felolvasások jövőben hetenkint háromszor, n. m. kedden, szerdán és csütörtökön fognak tartatni esti 5 órától 6 ig. Ez érdekes felolvasásokat Dr. Kovács Gyula úr felolvasásai váltják föl. Bécsi pénzcsarnok. Dec. 3. A börze tegnap este éledni kezdett. A hitelintézeti részvények eleinte 245 re emelkedtek, de az üzlet folytában 244. 10-re is leszálltak, azonban 244 7- en állapodtak meg. A december 3 diki reggeli börze ismét lanyhán mozgott , a hitelintézeti papirosok ismét visszaestek 243. 20-ra. A éjszaki vasútiak 173. 60 ról 173-ra, az államvasutiak 263. 40 ről 262. 70 re. Az 5%-os metalliqnes-ok is hátráltak egész 85. 50-ig. A bankrészvények iránti jó hangulat sem tartott sokáig, 2 frttal szálltak alá. Majd minden sorsjegyek ára */1 frttal alább szállott, a Windisibgratz féle sorsjegy 1 frttal emelkedett tegnapi eséséből. A váltóprolongatio drága volt. Hivatalos hirdetések kivonata. A „Budapesti Ilii lap” 278. számából (dec. 4.). Biróilag árvereztetnek: Csasy János ógyallai lakosnak Herczegfalva község 88. száma telekkönyvébe bejegyzett 32,223 frt 31 párra becsült ég Csúzy Mária ógyallai lakosnő által megvett birtok újólag árv. dec. 28 -án a komáromi járásbíróság által. — Vanyolon Körmendi János hagyatékához tartozó 16. száma ház árv. dec. és jan. 29-én a pápai szolgabiróság által. — Szt László községben Felber Józseftől lefoglalt 44. száma 600 pártra becsült ház egy negyed telekkel árv. dec. 30. és jan. 24-én a zirozi szolgabiróság által. A „Temesvarer Zig“ 276. számából, (dec. 1.) Biróiag árvereztetnek: Temesvárott Boldoghy János hagyatékához tartozó Majerhof külvárosban 23—18 sz. a. fekvő 5600 pftra becsült ház árv. jan. 26. és márt. 2-án a temesvári cs. k. orsz törvszék által. — Temesvárott a Fabrik külvárosban 863—719. számú Grmna Kostaféle 400 pártra becsült ház árv. dec. 9 én a temesvári cs. k. orsz. törvszék által.