Pesti Napló, 1859. január (10. évfolyam, 2668-2691. szám)

1859-01-01 / 2668. szám

1-2668. 10-ik évi folyam 1859. Szombat, jan. 1. Elofizetési föltételek: PESTEN, házhoz hordva félévre ... 10 frt 50 kr. a. ért. Évnegyedre . . 5 frt 25 kr. a. ért. Hirdetményftkr divi­d ® hasábos petit-sor 1-szeri hirdetésnél 7 ujkr. Bélyegdij­elimermenyek alja. kmön 3P ujjor- Magánvita 4 hasábos petit-sor 25 ujkr. b. Kemény Zsigmond. VIDÉKRE, postán .Félévre. ... 10 írt 50 kr. a. ért. Évnegyedre . . 5 frt 25 kr. a. ért. Főmunkatárs : Szerkesztési iroda: Egyetem-utcza 2-dik szám 1-ső emelet. E lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. K­i­adó-hivatal: Ferencziek terén 7-dik szám földszint. A lap anyagi részét illető közlemények, (eldíszítési pénz, kiadása körüli panaszok, hirdetmények) a kiadó-hivatalhoz intézendők. Távirati tudósítás a bécsi börze árkeletéről december 31. 1858. —r—■.. ........ Érték Pénzb ELŐFIZETÉSI FELHÍVÁS PESTI NAPLÓ jSO-iftcJL jp A­ mMiAdBra*­Félévre (jan.—jan.)Vidékre pos­tán küldve és helyben házhoz­­hordással 10 pfrt. vagy 10 frt 50 kr. a. ért. Évnegyedre (jan.—mart.) Vi­dékre postán küldve vagy Pesten hízhozhordással 5 pft. vagy 5 ft 25 kr. a. ért. A „Pesti Napló“ kiadóhivatala. (Barátok tere 7. sz. a.) Az első magyar általános biztositó társulat. Hazai intézeteink egyik legfontosabbika kétségte­lenül az első magyar általános biztositó társulat. E fontosságot nem csupán azon anyagi érdekek szem­pontjából és tömege szerint mérjük, melyek ez inté­zetben öszpontosulnak, hanem azon erkölcsi ered­mény és haszon szempontjából is, mely ez intézetnek humanistikus jellemet is kölcsönöz. Ha meggondoljuk, hogy hazai intézetünk életbelé­pésével a biztosítási ügyet nem találta hazánkban oly érvényre emelve, a­minőt az ügy erkölcsi fontos­ságánál fogva is óhajtanunk kellett vala, lehetlen nem üdvözölnünk a társulatnak eddigi működését is, mely oly eredményt tüntet elénk, a­milyenre nálunk, hol a tér, mondhatjuk még parlagon hevert, a leg­­vérmesb várakozás sem számíthatott. Midőn rövid vonásokban ez eredményt kívánjuk most az intézeten részvevőleg csüngő közönségnek felmutatni, figyelmeztetjük a tisztelt olvasót, hogy ez eredményt azon erkölcsi haszon szempontjából is mérlegelje, mely a biztosítási ügy terjedésével ha­zánkban származott. Egy éve még nincs, hogy hazai intézetünk mű­kö­dését megkezdé. Mily nehézségekkel kellett küzde­nie mindjárt keletkezésekor, a közönség jól tudja. E nehézségek nem legcsekélyebbjei voltak a régibb in­tézetek törekvése a biztosítás és azon ágaiban meg­nehezíteni a hazai intézet működését, melyek a legtöbb terheket mérik a biztosítási társulatokra. Értjük a jégkár és vizenszállítási károk bizto­sítását. Azonban két tényező megkönnyíti e tár­sulat feladatának sikeres megoldását, hathatósan gyámolttá az igazgatóságot legelső gondjai között, hogy az előgördített akadályokon diadalmasan ke­resztül hasson. E két tényező: az ország részvéte s a külföld legjelentékenyebb biztosító intézeteinek bi­zalma­s szövetkezése. De mindemellett meglepő az eredmény, mit a ha­zai intézet fenállása rövid ideje alatt felmutat. Ez eredményt főleg a jeles igazgatásnak kell tulajdo­nítanunk. Az igazgatás e rövid idő alatt megmutatta, hogy ügyismeret, tapintatos eljárás, megfeszített szorgalom, Isten segítségével minden körülmény kö­zött mutathat fel eredményt. Az igazgatás az ausz­triai birodalom minden országára kiterjesztő tevé­kenységét, ügynökeinek száma máris meghaladja a 2000-et s az intézet mindegyre a szervezés munká­jában fáradozik, egyre azon törekedvén, hogy ügynö­kei olyanok legyenek, kik az intézet iránti rokon­­szenvet, bizalmat megerősítsék s kik praktikus is­mereteik és kezelési ügyességük, avatottságuk által az intézetnek mentül több anyagi és erkölcsi hasznot bírjanak szerezni. Az 1859. évi jan. 10-kén tartandó közgyűlésen az igazgatóság számot adand a részvényeseknek az el­ső (rövid) üzletév eredményéről. E jelentést mege­lőzőleg nem szóltunk volna részletesen az eredmény felől, ha e tekintetben egy kis kimutatást nem talál­nánk a derék „Arad. Zt.-ban. E szerint a hazai in­tézet nov. végéig 77000­ m 1 több biztosítási kötvényt állított ki s bevétele 1,120,000 frtra emelkedett. Kárt ez idő alatt 250,060 frt értékben térített meg. A kár­térítéseknél miként járt el az intézet, tudja az or­szág nagy része tapasztalásból s a nagy közönség az érdekeltek hálanyilvánitásaiból. Az intézet minden után igyekezett megérdemelni a bizalmat, megerősí­teni, terjeszteni a biztosítás iránt ébredő érdekelt­séget. Az eddigi eredmény biztatólag utasít a jövőre. A kezdet nehézségei között kivívott siker kezesül szol­gál arra nézve, hogy egy részről a kellő tartaléktőke rövid idő alatt megalapulhat, más részről pedig, hogy az intézet üdvös működését a biztosítás több ágára is kiterjesztendő A jan. 10-ki gyűlésének az életbeléptetendő élet­biztosítási ág alapszabályai is előterjesztetnek. Ez ág a biztosítás egyik legüdvösb elvét lépteti életbe. E téren a társulat sok versenytársra talál. De e ver­senytől és a hazai társulat félhet legkevésbbé. Az alapszabályok­, mint tudjuk, az életbiztosítási ág részvevői számára annyi előnyt nyújtanak, hogy ala­posan várhatjuk, miként az intézet e téren is nagy hódításokat teend. A legelő-elkülönités ügyének további fejle­ménye Füzes-Gyarmaton. Excidat illa dies aevo, nee postera credant Saecula . . . . (Folytatás.) Egyik és fő ok kétségtelenül abban áll, mivel a nép a régi megszokott gazdálkodási rendszerről le­térni nem akar; megszokta már a bő legelőt, s mes­terséges takarmány­csinálásra nem is gondol.— Azt, a­mit a természet csaknem minden fáradtság nélkül nyújt neki, adja lábas jószágának, s annak csak any­­nyiban viseli télen gondját, hogy a pára végkép ki ne szakadjon belőle. — Ha ezen elcsigázott jószág valahogy elérheti a tavaszt, igaz, hogy egy hó alatt a végetlen pusztán, kivált ha az idő kedvező, annyira felveszi magát, hogy egész nyáron lehet zak­latni, természetesen örökös tilalom, rontás s a más le­gelője s vetése gázolása bitorlásával. Ezen rendszer uralg az igás jószágot illetőleg. Heverő jószágot pe­dig, mivel a legelő közös, s az egyes lakosok fekvő vagyona s a jószágtartás mennyisége közt semmi arány nem létez , kivétel nélkül kiki annyit tarthat a mennyit akar. Előmozdítja ezen jószág szabadmeny­­nyiségbeni tartását maga a közbirtokosság is, mert ré­szint mivel a jószágot rendszeresen legelteti, részint mert a kopár legelőn elcsigázni nem akarja, soha sem ereszt a közlegelőre annyi jószágot, mint a meny­nyit a közlegelőközi joga s arány megengednének, így marad csaknem egész éven át s csaknem kizáró­lagos használatára a közlegelő a lakosságnak, ez van neki különösen ínyére s ezért nem akarja elkülöní­teni a legelőt, mert — úgymond — hát azután hol forognak meg : a juh s disznó nyájak ; az ökör- te­hén-borjú-csordák ; a gulyák; a ménesek? Most is kevés a legelő, kivált ha vizár vagy szárazság uraló, hát még ha ezt is elveszik ? Nem szükség részleteznem sparányaira szétoszlat­nom ez okot, egészítse ki­­. olvasóm azt maga, úgy is — hiszem — elég bő és szomorú tapasztalással bír erről! A másik, és pedig igen kényes ok: a népnek az elöljárók iránti bizalmatlanságában fekszik. Könnyű azt mondani, hogy a nép értetlen s a javát akaró elöljáróságnak sem hisz. Az nagyon is igaz, hogy nem hisz, de az a legfontosabb kérdés , hogy miért nem hisz. Ismerek elöljárókat,kik teendőiket lelkiismeretes pontossággal teljesítik, kik a kötelesség határait elérni teljes erővel törekednek ; azonban ezek se ta­lálkoznak mindig bizalommal, s az engedelmesség készségével ott, hol a vagyonérdek bármily oldalról szóba hozatik, s magától értetik, hogy annál keve­sebb sükerül oly községi elöljáróknak, kik alattva­lóik részéröl még a fönebbiekkel sem dicsekhetnek. (A mit közlő ezután a községi elöljáróságról mond, an­nak elhagyását czélszerűnek tartok.) Van ennek a mi bukott ügyünknek egy említést érdemlő sajátságos oldala, nevezetesen: bár­meny­nyire éllel álljanak is szembe az egyezők s nem egye­zők véleményei , abban mégis csodálatra méltón egyeznek, hogy egyik fél sem akar perelni. Az egyezők azon következetességnél fogva nem, mivel a község s volt földesura közt perlekedés soha elő nem, fordult, s mivel a birtokosság a végelválás­kor nagylelkűségének oly szembetűnő jeleit adta, ők ezt örök hálával fogadják, s az ügy megbukta után is — minek sem ők, sem a volt földes uraság nem okai — soha perlekedni nem fognak. A nem­ egyezők azon elvből indulva ki: „nem bán­tok én senkit, engem se bántson más“ hasonlóan nem akarnak perelni. Ezen roszul idézett s használt okra észrevételt tenni nem méltó; az eredményt a jövő fogja megmu­tatni ; a törvényszéknek minden esetre azon ritka szerep jutott itt, hogy oly község fölött fog határozni, melynek egyezkedni nem sikerült, perlekedni pedig nem akar s ügyvéd nélkül bocsátja ügyét ítélet alá. Szőke István. (Vége köv.) Gazdasági és kereskedelmi szemle. Pest, dec. 31. Mindazáltal, hogy az alvidéken az őszi vetés nagy része elmaradt, a ma lefolyó Üzlethét semmi élénkséget sem mutatott, miután a felső­ausztriai és cseh piaczokon a lanyhaság egyre tart s a kivitelre semmi vásárlás sem történt. Az utóbbi prágai hetivásáron azonban némi szilárdság mutat­kozott. Mindazáltal azonban, hogy a gabonakereske­dés ez időben pang s hogy az árak alantiak, a vasúti társaságok következetesen megtartják szállítási ta­­riftáikat, mik mellett még lehetlenebbé válik a kivi­tel. Ha például Aradról szállíttatván a gabona, egy mérőért a kereskedő Pestig 37 pkrt fizet, miként ver­senyezzen e kereskedő az oly tulajdonossal, ki bú­záját a Bánságból vizen szállítván mérőnként csak 8, legfeljebb 15 pkrt fizetett ? Pedig a Békés-, Csanád-, Arad-, Bihar megyék termesztőinek érdeke szintén megkívánja azt , hogy a vasútigazgatóságok te­kintettel legyenek e körülményre. Ha a Pesttől felfelé vonuló pályákon a gabonaszállítás a díjak leszállítása által megkönnyíttetnék, lehetővé válnék az, hogy gabonánk a cseh és porosz határokra szál­lítva versenyre lépjen, s a jelen árak mellett is ha­szonnal adassék el a bajor búza mellett. Ez iránt tán a pesti kereskedelmi kamara megtehetné a kellő lépéseket. A pesti piac­ forgalma e héten 10,000 mérőre te­hető. A vétel a fogyasztás részére történt nem válto­zott árakon. Pesti hetivásár, december 31-kén. Ausztriai ér­tékben. Búza 3 ft 70 kr; 3 ft 64­ kr ; 3 ft 45 kr. Rozs 2 ft 23 kr; 2 ft; 1 ft 90 kr. Árpa 1 ft 78 kr; 1 ft 71V, kr ; 1 ft 65 kr. Zab 1 ft 65 kr; 1 ft 51V, kr; 1 ft 45 kr. Tengeri 2 ft 33 kr; 2 ft; 1 ft 90 kr. Egy pesti mérő. Egy kenyér 1 ft 5 kr; 90 kr; 52 V, kr. Egy zsák burgonya 1 ft 25 kr, 1 ft 5 kr, 80 kr. Egy darab bornya 16 ft 80 kr, 13 ft 65 kr, 10 ft 50 kr; birka 4 ft 20 kr, 3 ft 15 kr; malac­ 2 ft 90 kr, 2 ft 10 kr, 1 ft 25 kr; nyúl 1 ft 25 kr, 1 ft 5 kr, 95 kr; tojás 2 kr. Egy pár öreg tyúk 1 ft 5 kr, 80 kr; nyársra való csibe 90, 70, 521­, kr; kappany 1 ft 25 kr, 1 ft 15 kr, 1 ft 5 kr; récze 1 ft 60 kr, 1 ft 45 kr, 1 ft 25 kr; lud 2 ft 90 kr, 2 ft 50 kr, 2 ft 10 kr ; pulyka 4 ft 40 kr, 3 ft 15 kr, 2 ft 50 kr. Egy font bornyuhús 26%, 23, 20 kr; sertéshús 26%, 23, 20 kr; nyers szalonna 34 kr; háj 34 kr; disznózsír 34 kr; tehénzsír 66 %, 60 kr; vaj 1 ft 25 kr, 1 ft, 80 kr; repeteolaj 34 kr; lenolaj 34 kr. Egy i­cze fris tej 9, 8, 6 kr; tejföl 34 kr; szilvapálinka 40 kr; törkölypálinka 30 kr; rozs­pálinka 26 kr; szesz 30 kr; ó­bor 20, 16 kr; uj­bor 14, 12 kr; ser 10 kr; eczet 10, 8, 6 kr; borsó 10 kr; lencse 10 kr; bab 6 kr; köleskása 6 kr; árpakása 6 kr. Egy koszorú vereshagyma 60, 40, 20 kr. Egy adag savanyu káposzta 12 kr. Egy mázsa széna 2 ft 10 kr, 1 ft 85 kr, 1 ft 65 kr. 100 kéve szalma 6 ft 30 kr, 4 ft 20 kr, 2 ft 25 kr. 20 db tojás 40 kr. December 30-kán eladatott : 303 ökör 182 ft, 141 ft, 115 ft; 210 tehén 96 ft, 82 ft, 78 ft, párja ausztr. értékben. Kimaradt : 120 ökör; 95 tehén. Győr, dec. 29. Gabnaüzletünket a beállott esős idők és szent ünnepek kissé megakasztották. Eladás csak bánáti és bácskai búzából történt jelentéktelen mennyiségben s nyerészkedésre, ezen kivül semmi feljegyzésre méltó alku nem köttetett. Az árak gab­­nacsarnokunkban p. p. igy jegyezvék : Bánáti búza, 85—87 fontos 3 ft 24 — 3 ft 48 kr; bácskai búza 84—86 fontos 3 ft 18 — 3 ft 36 kr; magyar búza 85—­86 fontos 3 ft 24 — 3 ft 36 kr; rozs­uj 78—79 fontos 2 ft 12 kr — 2 ft 16 kr ; zab fehér 46 -48 fontos 1 ft 33 — 1 ft 38 kr; zab sárga 46—47 fontos 1 ft 26 —■ 1 ft 30 kr, bánáti kukoricza 6 2 ft 18 kr — 2 ft 24 kr, bánáti 1858-ki 1 ft 54 2 ft, köles 1 ft 36 kr — 2 ft. M. é. dec. 24-én jelent meg és küldetett szét a bé­csi cs. kir. udv. és állami nyomdában a birodalmi törvénylap LVIII. darabja. Tartalma : 236. sz. Egyessége az ausztriai cs. kir. és bajor k. kormánynak m. é. sept. 20-ról, a vasutaknak a cseh­­bajor határon leendő csatlakozását illetőleg. Kötte­tett Bécsben m. é. sept. 20-án. A kölcsönös erősitvé­­nyek kicserélése m. é. nov. 15-én Bécsben ment végbe. 237. sz. Császári nyiltparancs m. é. dec. 17-éről — hatályos a birodalom egész területére — mely által az ipartermékek mintáinak oltalmára törvény bo­csáttatok ki. 238. sz. Kibocsátványa a pénzügyminisztériumnak m. é. dec. 14-évől — hatályos az összes koronaorszá­gokban, Dalmatia kivételével, — a söradót illető 1854. dec. 26-ki végrehajtási szabályzat 8. §-ának változtatásáról. 239. sz. Rendelete a pénzügyminisztériumnak m. é. dec. 18-káról, hatályos az összes koronaországokra, Dalmatia kivételével, az egy zárt városban bementi vámnak alávetett áruk nettó súlyának a fogyasztási adó kiszabása czéljából leendő kieszközléséről. Bé­csi pénzcsarnok. Dec. 30. A hitelintézeti rész­vények eleinte 243.80, az éjszakvasut 176.30, az ál­­lamvasut 255.20-ra emelkedett, de a börze végén le­­szállottak és pedig a hitelint. 241.40, az éjszaki vas­út 174.50, az államvasut 253.90-re. A prolongatio nehéz volt. Az 5%-os met. 5%-tel, az urbérkárp. valamivel javult, de az 1834-diki sorsjegyek 5%-tel, az új sorsjegyek 6/10, a 4 %%-tes triestiek %%, a gőzhajózásiak 1 %%-tel csökkentek. Az államvasút elsőbbségi részvényei %%, a bankrészvény 2 frt, a dunahajózási 4 frttal olcsóbbak , igy a lombardi is 8, a nyugati vasút­i­ frttal. A devisek közül Lon­don 5, Amsterdam 20 krral drágább. Augsburg 10 krral olcsóbb. A pesti gabonacsarnok bejegyzett árai dec. 31. VASUTMENETEK INDULÁS. Bécsből-Pestre : 6 óra 30 p.r.,és 7 ó.estre. Bécsből—Győr - Uj-Szőnyre : reggeli 8 órakor és 4 ó. 40 percz délután. Pestről—Szegedre : 4 óra 15 p. délután , 5 óra reggel. „ Debreczenbe : 4 óra 15 p. d. u., 5 óra reggel. „ Nagyváradra : 4 óra 15. p. d. u. , 5 óra regg. Szegedről—Temesvárra : 11 ó 34 p. éjj., 2 ó. délután. Temesvárról—Baziásra : 4 ó. 22 p. reg, 7 óra 42 p. e. Nagyváradról—Pestre : 9 óra 44 perez reggel. Debreczenből—Pestre : 11 ó. 17 p. d. e., 9 óra 53 p. e. Baziásról—Temesvárra : 2 óra 25 perez délután. Temesvárról—Szegedre : 7 ó. 54 p. e., és 6 óra 10 p. r. Szegedről—Pestre : 1 órak. éjjel, és 12 órakor délben. Pestről—Bécsbe : 9 óra reggel, 9 óra 25 perez est­e. Új-Szőnyből—Győr—Bécsbe : 2 óra 5 perez délután. Győrről—Bécsbe : 3 óra 37 p. d u., 5 óra 48 p. reggel. Szolnokról—Pestre : 3 óra 46 p. reg., 4 ó. 2 p. délután. Szolnokról—Debr­czenbe : 10 ó. d­e., 9 ó. 28 p. este. Szolnokról —Aradra : 10 ó. 38 p. d. e., 4 ó. 15 p. délu. P -Ladányról—N.-Váradra : 1 óra 15 perez délután. Aradról—Pestre : 9 óra 26 perez délelőtt. Aradról—N.-Váradra : 3 óra 50 perez reggel. Pü­spök-Ladányról—Aradra : 1 óra 8 perez délután. Dunavizállás. Pesten : dec. 31. 4' 8" 0"' 0 felül. Érték |Pénzb. Érték |Pénzb. Bukarest 31 napra fr. . 14. 68 Stambul.................. 8. 43 Frankfurt 3 h. múlva f. . 86. — Hamburg 2 „ „ . 76.20 Livorno ...... — London........................101.45 Milano....................... 99.50 Pária...................... 40. 40 Pénzérték (valuta). Vert arany............ 4. 79 Szélarany............. 4 78 Napoleon d’or .... 8. 8 Souverain d’or . . . • 13.96 Orosz imperiale . . • 8.36 P. Fridrichs d’or ... 8. 58 Angol Souvereings . . 10. 16 Páris, dec. 29. 4V3%rente 97.10 „ 3%............ 73. — London, dec. 29. 3%Cons. 963/4 „•••••• ■____“__ Iparrészvények. Bankrészvények . . . 1000 Bankcertificat .... — Hitelintézet .... 242.50 Escomptebank .... 628 — Lloyd részvények . . 335. — Dunagő­zh. részvény. . 518.50 „ 13-ki kibocsátv. — Pesti lánczhid .... 295. — Bécsi gőzmalom . . . 395. — Elsőbbségi kötvények. 5%-os Lloyd .... 84. 7­5%-es Éj­szaki vaspálya 89. 75 5%-es Gloggnitzi ... 80. 55%-es Gő­zhajózási . . 96. Államvasut á 275 franc. 112. 50 Lombard á 275 lira . . — Váltó (devisek). Amsterd. 3 hóra !. . . 86. — Augsburg uso .... 85 90 Triesti kölcsön á 100 frt 116. 50 Comp.-Kentpapirok . . 17. 25 Eszterházy 40 .... 76.50 Salm. sorsjegyek ... 42. 25 Pálffy........................ 38.55 Genois ...... 39. — Clary hg .................. 38. — Windischgrätz hg . . 23. 75 Waldstein gróf ... 27. — Keglevich gróf ... 15. 75 Vasútrészvények. Új szaki vasút .... 1760 — Államvasut................... 254. 80 Államvasuti certific. . — Lincz-budweisi ... — Lombard-velenczei . . 120 50 Erzsébet nyugoti pálya 86. 40 Tiszai pálya ... . 105 — Ferencz József keleti pály. 67. 30 Pardubiczi vaspálya . . 181. 50 Keletgalicziai . . . . — Érték Pénz.. Államkölcsön. 5%-es metalliques . . 84. — 4%%-es met............... 74. 50 4°/0-es met.................... 66. 50 3°/0‘es met......................> 2%% es met................ 41. -1%-es met.................... J6. — 27a%'es bankó . . • 68 50 5%-es B sorozat . • • 96. 5%-es lombard velenczei 97. — 5%-es nemzeti kölcsön . 84. 90 5%-es als. auszt. urb. k. 94. — 5%-es magyar és galicziai 84.15 5%-es erdélyi urb. k. . 82. 50 5%-es sopronyi . . . 102.— 5%-es sorsolhat, gloggniczi 102. — 4%-es pesti .... — 4%-es majlandi . . . 100. — Borsi egy kötelezvény. 1834-diki...................315. — 1839-diki . . . t . 136.50 1854-diki . . . . . 114.75 | Hitelint. fiók I felső árjegy­zéke dec. 30. mérő Súly. auszt. érték­alsó ausztriai Font. fr., krifr.| krf r. | kr Búza, marosi . 86—87 — — — — — — „ bánsági r. 85-60 3 78 4 — — — „ tiszai . . 85-87 3 50 3 82 — — „ bácskai . ——84 3 36 — — — — „ fehérvári. 84-86 3 60 3 90 — — „ „ uj 83-85 3 57 3 80 -----­Kétszeres r. . 77—79 2 20 2 35 — — Bozs r. . . . 77-79 2 20 2 35 ---­- uj . . . 77-79 2 20 2 35 ----­Árpa .... 65—69 1 75 2 — — — Zab r. . . . 65-68 1 90 2 15 ----­ „ uj . . i 43—46 1 36 1 50 ----­Kukoricza . . 80—81 2 20 2 35 — — Köles . . . 80—83 2 — 2 10 ----­Bab .... 77-89 3 50 3 68 ----­Káposztarepcze — 6 30 6 45 — — 8 Tavaszi repeze —• 4 70 4 90 -----j A mai és holnapi szent ünnepek miatt lapunk csak a jövő kedden jelenik meg. Vegyes közlemények — A franczia bank jelenti dec. 27-ről, hogy a má­sodik félévre 48 frank osztalékot fizet. Ez az egész évre a már fizetett 66 ft. betudásával 114 frankot tesz. A múlt évben az osztalék 160 frank volt, 1856- ban pedig 272. E számok világosabban beszélnek minden commentárnál a franczia kereskedés hátra­meneteléről, valamint azon felállított tétel ellen is, mintha Francziaország az általános kereskedelmi válságban nem szenvedett volna. — A „Globe“ egy szert ajánl,mely a patkányokat csalhatatlanul elűzi; ez a rendes kerti ruta (ruta hor­­tensis), mely a levegőben megszáritva a magtárak vagy pajták gerendáira akasztatik. A patkányok ettől úgy futnak mint az ördög a tömjéntől, s a gazda könnyű szerével menekszik kellemetlen ven­dégeitől, kik ha borát nem fogyasztják is, de kenye­rében annál több kárt tesznek s még annyiban is hasonlítanak a rosz barátokhoz, hogy házát aláás­sák. A gabnakukacz ellen a hagymát és a friss szé­nát ugyan e lap szerint nagy sikerrel használja több angol gazda. — A brassói bánya- és huta-részvénytársulat dec. 18-án második alakitó közgyűlést tartott, me­lyen 86 részvényes volt jelen, kik 665 szavazatot és egy millió rész­vény tőkét képviseltek. — A közgyű­lés örvendetes sikerrel oszlott szét. Hivatalos hirdetések kivonata. A „Tem­esvarer Zeitung“ 293. számából. Biróilag árvereztetnek: Temesváron Kre­mann Adelhaidtól lefoglalt belvárosi 173—175 számú 16,000 p­o­­rtra becsült ház árv. febr. és mart. 9 kén a temesvári cs. k. orsz. tervszék által. — Baján Horváth Ferencitől lefoglalt 37 számú 505 portra becsült ház ár­­vereztetik febr. 24 én mart. 29-kén a bajai cs. k. járás­bíróság által. — Újvidéken 4422 és 4423 sz. a. fekvő Újvidék városát tulajdonilag illető 1189 hold szántóföld, mely 142,710 partra van becsülve, árv. febr. és mart. 19 én az újvidéki cs. k. ker. tervszék által. — Szabad­kán Pertics Lukács hagyatékához tartozó 4160 számú 1603 frtra becsült ház árv. jan. 5-kén a szabadkai cs. k. jbiróság által.

Next