Pesti Napló, 1859. január (10. évfolyam, 2668-2691. szám)
1859-01-01 / 2668. szám
1-2668. 10-ik évi folyam 1859. Szombat, jan. 1. Elofizetési föltételek: PESTEN, házhoz hordva félévre ... 10 frt 50 kr. a. ért. Évnegyedre . . 5 frt 25 kr. a. ért. Hirdetményftkr divid ® hasábos petit-sor 1-szeri hirdetésnél 7 ujkr. Bélyegdijelimermenyek alja. kmön 3P ujjor- Magánvita 4 hasábos petit-sor 25 ujkr. b. Kemény Zsigmond. VIDÉKRE, postán .Félévre. ... 10 írt 50 kr. a. ért. Évnegyedre . . 5 frt 25 kr. a. ért. Főmunkatárs : Szerkesztési iroda: Egyetem-utcza 2-dik szám 1-ső emelet. E lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kiadó-hivatal: Ferencziek terén 7-dik szám földszint. A lap anyagi részét illető közlemények, (eldíszítési pénz, kiadása körüli panaszok, hirdetmények) a kiadó-hivatalhoz intézendők. Távirati tudósítás a bécsi börze árkeletéről december 31. 1858. —r—■.. ........ Érték Pénzb ELŐFIZETÉSI FELHÍVÁS PESTI NAPLÓ jSO-iftcJL jp A mMiAdBra*Félévre (jan.—jan.)Vidékre postán küldve és helyben házhozhordással 10 pfrt. vagy 10 frt 50 kr. a. ért. Évnegyedre (jan.—mart.) Vidékre postán küldve vagy Pesten hízhozhordással 5 pft. vagy 5 ft 25 kr. a. ért. A „Pesti Napló“ kiadóhivatala. (Barátok tere 7. sz. a.) Az első magyar általános biztositó társulat. Hazai intézeteink egyik legfontosabbika kétségtelenül az első magyar általános biztositó társulat. E fontosságot nem csupán azon anyagi érdekek szempontjából és tömege szerint mérjük, melyek ez intézetben öszpontosulnak, hanem azon erkölcsi eredmény és haszon szempontjából is, mely ez intézetnek humanistikus jellemet is kölcsönöz. Ha meggondoljuk, hogy hazai intézetünk életbelépésével a biztosítási ügyet nem találta hazánkban oly érvényre emelve, aminőt az ügy erkölcsi fontosságánál fogva is óhajtanunk kellett vala, lehetlen nem üdvözölnünk a társulatnak eddigi működését is, mely oly eredményt tüntet elénk, amilyenre nálunk, hol a tér, mondhatjuk még parlagon hevert, a legvérmesb várakozás sem számíthatott. Midőn rövid vonásokban ez eredményt kívánjuk most az intézeten részvevőleg csüngő közönségnek felmutatni, figyelmeztetjük a tisztelt olvasót, hogy ez eredményt azon erkölcsi haszon szempontjából is mérlegelje, mely a biztosítási ügy terjedésével hazánkban származott. Egy éve még nincs, hogy hazai intézetünk működését megkezdé. Mily nehézségekkel kellett küzdenie mindjárt keletkezésekor, a közönség jól tudja. E nehézségek nem legcsekélyebbjei voltak a régibb intézetek törekvése a biztosítás és azon ágaiban megnehezíteni a hazai intézet működését, melyek a legtöbb terheket mérik a biztosítási társulatokra. Értjük a jégkár és vizenszállítási károk biztosítását. Azonban két tényező megkönnyíti e társulat feladatának sikeres megoldását, hathatósan gyámolttá az igazgatóságot legelső gondjai között, hogy az előgördített akadályokon diadalmasan keresztül hasson. E két tényező: az ország részvéte s a külföld legjelentékenyebb biztosító intézeteinek bizalmas szövetkezése. De mindemellett meglepő az eredmény, mit a hazai intézet fenállása rövid ideje alatt felmutat. Ez eredményt főleg a jeles igazgatásnak kell tulajdonítanunk. Az igazgatás e rövid idő alatt megmutatta, hogy ügyismeret, tapintatos eljárás, megfeszített szorgalom, Isten segítségével minden körülmény között mutathat fel eredményt. Az igazgatás az ausztriai birodalom minden országára kiterjesztő tevékenységét, ügynökeinek száma máris meghaladja a 2000-et s az intézet mindegyre a szervezés munkájában fáradozik, egyre azon törekedvén, hogy ügynökei olyanok legyenek, kik az intézet iránti rokonszenvet, bizalmat megerősítsék s kik praktikus ismereteik és kezelési ügyességük, avatottságuk által az intézetnek mentül több anyagi és erkölcsi hasznot bírjanak szerezni. Az 1859. évi jan. 10-kén tartandó közgyűlésen az igazgatóság számot adand a részvényeseknek az első (rövid) üzletév eredményéről. E jelentést megelőzőleg nem szóltunk volna részletesen az eredmény felől, ha e tekintetben egy kis kimutatást nem találnánk a derék „Arad. Zt.-ban. E szerint a hazai intézet nov. végéig 77000 m 1 több biztosítási kötvényt állított ki s bevétele 1,120,000 frtra emelkedett. Kárt ez idő alatt 250,060 frt értékben térített meg. A kártérítéseknél miként járt el az intézet, tudja az ország nagy része tapasztalásból s a nagy közönség az érdekeltek hálanyilvánitásaiból. Az intézet minden után igyekezett megérdemelni a bizalmat, megerősíteni, terjeszteni a biztosítás iránt ébredő érdekeltséget. Az eddigi eredmény biztatólag utasít a jövőre. A kezdet nehézségei között kivívott siker kezesül szolgál arra nézve, hogy egy részről a kellő tartaléktőke rövid idő alatt megalapulhat, más részről pedig, hogy az intézet üdvös működését a biztosítás több ágára is kiterjesztendő A jan. 10-ki gyűlésének az életbeléptetendő életbiztosítási ág alapszabályai is előterjesztetnek. Ez ág a biztosítás egyik legüdvösb elvét lépteti életbe. E téren a társulat sok versenytársra talál. De e versenytől és a hazai társulat félhet legkevésbbé. Az alapszabályok, mint tudjuk, az életbiztosítási ág részvevői számára annyi előnyt nyújtanak, hogy alaposan várhatjuk, miként az intézet e téren is nagy hódításokat teend. A legelő-elkülönités ügyének további fejleménye Füzes-Gyarmaton. Excidat illa dies aevo, nee postera credant Saecula . . . . (Folytatás.) Egyik és fő ok kétségtelenül abban áll, mivel a nép a régi megszokott gazdálkodási rendszerről letérni nem akar; megszokta már a bő legelőt, s mesterséges takarmánycsinálásra nem is gondol.— Azt, amit a természet csaknem minden fáradtság nélkül nyújt neki, adja lábas jószágának, s annak csak anynyiban viseli télen gondját, hogy a pára végkép ki ne szakadjon belőle. — Ha ezen elcsigázott jószág valahogy elérheti a tavaszt, igaz, hogy egy hó alatt a végetlen pusztán, kivált ha az idő kedvező, annyira felveszi magát, hogy egész nyáron lehet zaklatni, természetesen örökös tilalom, rontás s a más legelője s vetése gázolása bitorlásával. Ezen rendszer uralg az igás jószágot illetőleg. Heverő jószágot pedig, mivel a legelő közös, s az egyes lakosok fekvő vagyona s a jószágtartás mennyisége közt semmi arány nem létez , kivétel nélkül kiki annyit tarthat a mennyit akar. Előmozdítja ezen jószág szabadmenynyiségbeni tartását maga a közbirtokosság is, mert részint mivel a jószágot rendszeresen legelteti, részint mert a kopár legelőn elcsigázni nem akarja, soha sem ereszt a közlegelőre annyi jószágot, mint a menynyit a közlegelőközi joga s arány megengednének, így marad csaknem egész éven át s csaknem kizárólagos használatára a közlegelő a lakosságnak, ez van neki különösen ínyére s ezért nem akarja elkülöníteni a legelőt, mert — úgymond — hát azután hol forognak meg : a juh s disznó nyájak ; az ökör- tehén-borjú-csordák ; a gulyák; a ménesek? Most is kevés a legelő, kivált ha vizár vagy szárazság uraló, hát még ha ezt is elveszik ? Nem szükség részleteznem sparányaira szétoszlatnom ez okot, egészítse ki. olvasóm azt maga, úgy is — hiszem — elég bő és szomorú tapasztalással bír erről! A másik, és pedig igen kényes ok: a népnek az elöljárók iránti bizalmatlanságában fekszik. Könnyű azt mondani, hogy a nép értetlen s a javát akaró elöljáróságnak sem hisz. Az nagyon is igaz, hogy nem hisz, de az a legfontosabb kérdés , hogy miért nem hisz. Ismerek elöljárókat,kik teendőiket lelkiismeretes pontossággal teljesítik, kik a kötelesség határait elérni teljes erővel törekednek ; azonban ezek se találkoznak mindig bizalommal, s az engedelmesség készségével ott, hol a vagyonérdek bármily oldalról szóba hozatik, s magától értetik, hogy annál kevesebb sükerül oly községi elöljáróknak, kik alattvalóik részéröl még a fönebbiekkel sem dicsekhetnek. (A mit közlő ezután a községi elöljáróságról mond, annak elhagyását czélszerűnek tartok.) Van ennek a mi bukott ügyünknek egy említést érdemlő sajátságos oldala, nevezetesen: bármenynyire éllel álljanak is szembe az egyezők s nem egyezők véleményei , abban mégis csodálatra méltón egyeznek, hogy egyik fél sem akar perelni. Az egyezők azon következetességnél fogva nem, mivel a község s volt földesura közt perlekedés soha elő nem, fordult, s mivel a birtokosság a végelváláskor nagylelkűségének oly szembetűnő jeleit adta, ők ezt örök hálával fogadják, s az ügy megbukta után is — minek sem ők, sem a volt földes uraság nem okai — soha perlekedni nem fognak. A nem egyezők azon elvből indulva ki: „nem bántok én senkit, engem se bántson más“ hasonlóan nem akarnak perelni. Ezen roszul idézett s használt okra észrevételt tenni nem méltó; az eredményt a jövő fogja megmutatni ; a törvényszéknek minden esetre azon ritka szerep jutott itt, hogy oly község fölött fog határozni, melynek egyezkedni nem sikerült, perlekedni pedig nem akar s ügyvéd nélkül bocsátja ügyét ítélet alá. Szőke István. (Vége köv.) Gazdasági és kereskedelmi szemle. Pest, dec. 31. Mindazáltal, hogy az alvidéken az őszi vetés nagy része elmaradt, a ma lefolyó Üzlethét semmi élénkséget sem mutatott, miután a felsőausztriai és cseh piaczokon a lanyhaság egyre tart s a kivitelre semmi vásárlás sem történt. Az utóbbi prágai hetivásáron azonban némi szilárdság mutatkozott. Mindazáltal azonban, hogy a gabonakereskedés ez időben pang s hogy az árak alantiak, a vasúti társaságok következetesen megtartják szállítási tariftáikat, mik mellett még lehetlenebbé válik a kivitel. Ha például Aradról szállíttatván a gabona, egy mérőért a kereskedő Pestig 37 pkrt fizet, miként versenyezzen e kereskedő az oly tulajdonossal, ki búzáját a Bánságból vizen szállítván mérőnként csak 8, legfeljebb 15 pkrt fizetett ? Pedig a Békés-, Csanád-, Arad-, Bihar megyék termesztőinek érdeke szintén megkívánja azt , hogy a vasútigazgatóságok tekintettel legyenek e körülményre. Ha a Pesttől felfelé vonuló pályákon a gabonaszállítás a díjak leszállítása által megkönnyíttetnék, lehetővé válnék az, hogy gabonánk a cseh és porosz határokra szállítva versenyre lépjen, s a jelen árak mellett is haszonnal adassék el a bajor búza mellett. Ez iránt tán a pesti kereskedelmi kamara megtehetné a kellő lépéseket. A pesti piac forgalma e héten 10,000 mérőre tehető. A vétel a fogyasztás részére történt nem változott árakon. Pesti hetivásár, december 31-kén. Ausztriai értékben. Búza 3 ft 70 kr; 3 ft 64 kr ; 3 ft 45 kr. Rozs 2 ft 23 kr; 2 ft; 1 ft 90 kr. Árpa 1 ft 78 kr; 1 ft 71V, kr ; 1 ft 65 kr. Zab 1 ft 65 kr; 1 ft 51V, kr; 1 ft 45 kr. Tengeri 2 ft 33 kr; 2 ft; 1 ft 90 kr. Egy pesti mérő. Egy kenyér 1 ft 5 kr; 90 kr; 52 V, kr. Egy zsák burgonya 1 ft 25 kr, 1 ft 5 kr, 80 kr. Egy darab bornya 16 ft 80 kr, 13 ft 65 kr, 10 ft 50 kr; birka 4 ft 20 kr, 3 ft 15 kr; malac 2 ft 90 kr, 2 ft 10 kr, 1 ft 25 kr; nyúl 1 ft 25 kr, 1 ft 5 kr, 95 kr; tojás 2 kr. Egy pár öreg tyúk 1 ft 5 kr, 80 kr; nyársra való csibe 90, 70, 521, kr; kappany 1 ft 25 kr, 1 ft 15 kr, 1 ft 5 kr; récze 1 ft 60 kr, 1 ft 45 kr, 1 ft 25 kr; lud 2 ft 90 kr, 2 ft 50 kr, 2 ft 10 kr ; pulyka 4 ft 40 kr, 3 ft 15 kr, 2 ft 50 kr. Egy font bornyuhús 26%, 23, 20 kr; sertéshús 26%, 23, 20 kr; nyers szalonna 34 kr; háj 34 kr; disznózsír 34 kr; tehénzsír 66 %, 60 kr; vaj 1 ft 25 kr, 1 ft, 80 kr; repeteolaj 34 kr; lenolaj 34 kr. Egy icze fris tej 9, 8, 6 kr; tejföl 34 kr; szilvapálinka 40 kr; törkölypálinka 30 kr; rozspálinka 26 kr; szesz 30 kr; óbor 20, 16 kr; ujbor 14, 12 kr; ser 10 kr; eczet 10, 8, 6 kr; borsó 10 kr; lencse 10 kr; bab 6 kr; köleskása 6 kr; árpakása 6 kr. Egy koszorú vereshagyma 60, 40, 20 kr. Egy adag savanyu káposzta 12 kr. Egy mázsa széna 2 ft 10 kr, 1 ft 85 kr, 1 ft 65 kr. 100 kéve szalma 6 ft 30 kr, 4 ft 20 kr, 2 ft 25 kr. 20 db tojás 40 kr. December 30-kán eladatott : 303 ökör 182 ft, 141 ft, 115 ft; 210 tehén 96 ft, 82 ft, 78 ft, párja ausztr. értékben. Kimaradt : 120 ökör; 95 tehén. Győr, dec. 29. Gabnaüzletünket a beállott esős idők és szent ünnepek kissé megakasztották. Eladás csak bánáti és bácskai búzából történt jelentéktelen mennyiségben s nyerészkedésre, ezen kivül semmi feljegyzésre méltó alku nem köttetett. Az árak gabnacsarnokunkban p. p. igy jegyezvék : Bánáti búza, 85—87 fontos 3 ft 24 — 3 ft 48 kr; bácskai búza 84—86 fontos 3 ft 18 — 3 ft 36 kr; magyar búza 85—86 fontos 3 ft 24 — 3 ft 36 kr; rozsuj 78—79 fontos 2 ft 12 kr — 2 ft 16 kr ; zab fehér 46 -48 fontos 1 ft 33 — 1 ft 38 kr; zab sárga 46—47 fontos 1 ft 26 —■ 1 ft 30 kr, bánáti kukoricza 6 2 ft 18 kr — 2 ft 24 kr, bánáti 1858-ki 1 ft 54 2 ft, köles 1 ft 36 kr — 2 ft. M. é. dec. 24-én jelent meg és küldetett szét a bécsi cs. kir. udv. és állami nyomdában a birodalmi törvénylap LVIII. darabja. Tartalma : 236. sz. Egyessége az ausztriai cs. kir. és bajor k. kormánynak m. é. sept. 20-ról, a vasutaknak a csehbajor határon leendő csatlakozását illetőleg. Köttetett Bécsben m. é. sept. 20-án. A kölcsönös erősitvények kicserélése m. é. nov. 15-én Bécsben ment végbe. 237. sz. Császári nyiltparancs m. é. dec. 17-éről — hatályos a birodalom egész területére — mely által az ipartermékek mintáinak oltalmára törvény bocsáttatok ki. 238. sz. Kibocsátványa a pénzügyminisztériumnak m. é. dec. 14-évől — hatályos az összes koronaországokban, Dalmatia kivételével, — a söradót illető 1854. dec. 26-ki végrehajtási szabályzat 8. §-ának változtatásáról. 239. sz. Rendelete a pénzügyminisztériumnak m. é. dec. 18-káról, hatályos az összes koronaországokra, Dalmatia kivételével, az egy zárt városban bementi vámnak alávetett áruk nettó súlyának a fogyasztási adó kiszabása czéljából leendő kieszközléséről. Bécsi pénzcsarnok. Dec. 30. A hitelintézeti részvények eleinte 243.80, az éjszakvasut 176.30, az államvasut 255.20-ra emelkedett, de a börze végén leszállottak és pedig a hitelint. 241.40, az éjszaki vasút 174.50, az államvasut 253.90-re. A prolongatio nehéz volt. Az 5%-os met. 5%-tel, az urbérkárp. valamivel javult, de az 1834-diki sorsjegyek 5%-tel, az új sorsjegyek 6/10, a 4 %%-tes triestiek %%, a gőzhajózásiak 1 %%-tel csökkentek. Az államvasút elsőbbségi részvényei %%, a bankrészvény 2 frt, a dunahajózási 4 frttal olcsóbbak , igy a lombardi is 8, a nyugati vasúti frttal. A devisek közül London 5, Amsterdam 20 krral drágább. Augsburg 10 krral olcsóbb. A pesti gabonacsarnok bejegyzett árai dec. 31. VASUTMENETEK INDULÁS. Bécsből-Pestre : 6 óra 30 p.r.,és 7 ó.estre. Bécsből—Győr - Uj-Szőnyre : reggeli 8 órakor és 4 ó. 40 percz délután. Pestről—Szegedre : 4 óra 15 p. délután , 5 óra reggel. „ Debreczenbe : 4 óra 15 p. d. u., 5 óra reggel. „ Nagyváradra : 4 óra 15. p. d. u. , 5 óra regg. Szegedről—Temesvárra : 11 ó 34 p. éjj., 2 ó. délután. Temesvárról—Baziásra : 4 ó. 22 p. reg, 7 óra 42 p. e. Nagyváradról—Pestre : 9 óra 44 perez reggel. Debreczenből—Pestre : 11 ó. 17 p. d. e., 9 óra 53 p. e. Baziásról—Temesvárra : 2 óra 25 perez délután. Temesvárról—Szegedre : 7 ó. 54 p. e., és 6 óra 10 p. r. Szegedről—Pestre : 1 órak. éjjel, és 12 órakor délben. Pestről—Bécsbe : 9 óra reggel, 9 óra 25 perez este. Új-Szőnyből—Győr—Bécsbe : 2 óra 5 perez délután. Győrről—Bécsbe : 3 óra 37 p. d u., 5 óra 48 p. reggel. Szolnokról—Pestre : 3 óra 46 p. reg., 4 ó. 2 p. délután. Szolnokról—Debrczenbe : 10 ó. de., 9 ó. 28 p. este. Szolnokról —Aradra : 10 ó. 38 p. d. e., 4 ó. 15 p. délu. P -Ladányról—N.-Váradra : 1 óra 15 perez délután. Aradról—Pestre : 9 óra 26 perez délelőtt. Aradról—N.-Váradra : 3 óra 50 perez reggel. Püspök-Ladányról—Aradra : 1 óra 8 perez délután. Dunavizállás. Pesten : dec. 31. 4' 8" 0"' 0 felül. Érték |Pénzb. Érték |Pénzb. Bukarest 31 napra fr. . 14. 68 Stambul.................. 8. 43 Frankfurt 3 h. múlva f. . 86. — Hamburg 2 „ „ . 76.20 Livorno ...... — London........................101.45 Milano....................... 99.50 Pária...................... 40. 40 Pénzérték (valuta). Vert arany............ 4. 79 Szélarany............. 4 78 Napoleon d’or .... 8. 8 Souverain d’or . . . • 13.96 Orosz imperiale . . • 8.36 P. Fridrichs d’or ... 8. 58 Angol Souvereings . . 10. 16 Páris, dec. 29. 4V3%rente 97.10 „ 3%............ 73. — London, dec. 29. 3%Cons. 963/4 „•••••• ■____“__ Iparrészvények. Bankrészvények . . . 1000 Bankcertificat .... — Hitelintézet .... 242.50 Escomptebank .... 628 — Lloyd részvények . . 335. — Dunagőzh. részvény. . 518.50 „ 13-ki kibocsátv. — Pesti lánczhid .... 295. — Bécsi gőzmalom . . . 395. — Elsőbbségi kötvények. 5%-os Lloyd .... 84. 75%-es Éjszaki vaspálya 89. 75 5%-es Gloggnitzi ... 80. 55%-es Gőzhajózási . . 96. Államvasut á 275 franc. 112. 50 Lombard á 275 lira . . — Váltó (devisek). Amsterd. 3 hóra !. . . 86. — Augsburg uso .... 85 90 Triesti kölcsön á 100 frt 116. 50 Comp.-Kentpapirok . . 17. 25 Eszterházy 40 .... 76.50 Salm. sorsjegyek ... 42. 25 Pálffy........................ 38.55 Genois ...... 39. — Clary hg .................. 38. — Windischgrätz hg . . 23. 75 Waldstein gróf ... 27. — Keglevich gróf ... 15. 75 Vasútrészvények. Új szaki vasút .... 1760 — Államvasut................... 254. 80 Államvasuti certific. . — Lincz-budweisi ... — Lombard-velenczei . . 120 50 Erzsébet nyugoti pálya 86. 40 Tiszai pálya ... . 105 — Ferencz József keleti pály. 67. 30 Pardubiczi vaspálya . . 181. 50 Keletgalicziai . . . . — Érték Pénz.. Államkölcsön. 5%-es metalliques . . 84. — 4%%-es met............... 74. 50 4°/0-es met.................... 66. 50 3°/0‘es met......................> 2%% es met................ 41. -1%-es met.................... J6. — 27a%'es bankó . . • 68 50 5%-es B sorozat . • • 96. 5%-es lombard velenczei 97. — 5%-es nemzeti kölcsön . 84. 90 5%-es als. auszt. urb. k. 94. — 5%-es magyar és galicziai 84.15 5%-es erdélyi urb. k. . 82. 50 5%-es sopronyi . . . 102.— 5%-es sorsolhat, gloggniczi 102. — 4%-es pesti .... — 4%-es majlandi . . . 100. — Borsi egy kötelezvény. 1834-diki...................315. — 1839-diki . . . t . 136.50 1854-diki . . . . . 114.75 | Hitelint. fiók I felső árjegyzéke dec. 30. mérő Súly. auszt. értékalsó ausztriai Font. fr., krifr.| krf r. | kr Búza, marosi . 86—87 — — — — — — „ bánsági r. 85-60 3 78 4 — — — „ tiszai . . 85-87 3 50 3 82 — — „ bácskai . ——84 3 36 — — — — „ fehérvári. 84-86 3 60 3 90 — — „ „ uj 83-85 3 57 3 80 -----Kétszeres r. . 77—79 2 20 2 35 — — Bozs r. . . . 77-79 2 20 2 35 ---- uj . . . 77-79 2 20 2 35 ----Árpa .... 65—69 1 75 2 — — — Zab r. . . . 65-68 1 90 2 15 ---- „ uj . . i 43—46 1 36 1 50 ----Kukoricza . . 80—81 2 20 2 35 — — Köles . . . 80—83 2 — 2 10 ----Bab .... 77-89 3 50 3 68 ----Káposztarepcze — 6 30 6 45 — — 8 Tavaszi repeze —• 4 70 4 90 -----j A mai és holnapi szent ünnepek miatt lapunk csak a jövő kedden jelenik meg. Vegyes közlemények — A franczia bank jelenti dec. 27-ről, hogy a második félévre 48 frank osztalékot fizet. Ez az egész évre a már fizetett 66 ft. betudásával 114 frankot tesz. A múlt évben az osztalék 160 frank volt, 1856- ban pedig 272. E számok világosabban beszélnek minden commentárnál a franczia kereskedés hátrameneteléről, valamint azon felállított tétel ellen is, mintha Francziaország az általános kereskedelmi válságban nem szenvedett volna. — A „Globe“ egy szert ajánl,mely a patkányokat csalhatatlanul elűzi; ez a rendes kerti ruta (ruta hortensis), mely a levegőben megszáritva a magtárak vagy pajták gerendáira akasztatik. A patkányok ettől úgy futnak mint az ördög a tömjéntől, s a gazda könnyű szerével menekszik kellemetlen vendégeitől, kik ha borát nem fogyasztják is, de kenyerében annál több kárt tesznek s még annyiban is hasonlítanak a rosz barátokhoz, hogy házát aláássák. A gabnakukacz ellen a hagymát és a friss szénát ugyan e lap szerint nagy sikerrel használja több angol gazda. — A brassói bánya- és huta-részvénytársulat dec. 18-án második alakitó közgyűlést tartott, melyen 86 részvényes volt jelen, kik 665 szavazatot és egy millió részvény tőkét képviseltek. — A közgyűlés örvendetes sikerrel oszlott szét. Hivatalos hirdetések kivonata. A „Temesvarer Zeitung“ 293. számából. Biróilag árvereztetnek: Temesváron Kremann Adelhaidtól lefoglalt belvárosi 173—175 számú 16,000 portra becsült ház árv. febr. és mart. 9 kén a temesvári cs. k. orsz. tervszék által. — Baján Horváth Ferencitől lefoglalt 37 számú 505 portra becsült ház árvereztetik febr. 24 én mart. 29-kén a bajai cs. k. járásbíróság által. — Újvidéken 4422 és 4423 sz. a. fekvő Újvidék városát tulajdonilag illető 1189 hold szántóföld, mely 142,710 partra van becsülve, árv. febr. és mart. 19 én az újvidéki cs. k. ker. tervszék által. — Szabadkán Pertics Lukács hagyatékához tartozó 4160 számú 1603 frtra becsült ház árv. jan. 5-kén a szabadkai cs. k. jbiróság által.