Pesti Napló, 1859. március (10. évfolyam, 2715-2740. szám)

1859-03-31 / 2740. szám

73—2740. 10—ik évi folyam b. Kemény Zsigmond. Kiadó-hivatal: félévre. ... Ki frt 50 kr. a. ért. Évnegyedre . . 5 frt 25 kr. a. ért. .. . . . . ... .6 hasábos petit-sor l-szeri hirdetésnél 7 ujkr. Bélyegdi Hirdetmények: alja, külön go ujkr. Magánvita 4 hasábos petit-sor 25 njkr 1859. Csütörtök, mart. 31. ELőfi­sertési töltetetek : VIDÉKRE , postán PESTEN, házhoz hordva Félévre . . . 10 frt 50 kr. a. ért Évneevedre . . 5 frt 25 kr. a ért Szerkesztési iroda: Főmunkatárs : Egyetem-utcza 2-dik szám 1-fő emelet-E lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Ferencziek terén 7-dik szám földszint. A lap anyagi részét illető közlemények, (előfizetési pénz, kiadása körüli panaszok, hirdetmények) a kiadó­hivatalhoz intézendők. B­é­c­s sB­örze. INDULÁS. Bécsből -Pestre : 6 óra 30 perez reggel, és 7 órakor estve. Bécsből—Győr -Uj-Szőnyre :­ reggel 8 óra, és 4 óra 40 perez délután. Pestről—Szegedre : 4 óra 15 p. d., 5 óra reg. „ Debreczenbe : 4 ó. 15 . d u., 5 ó. r. „ Nagyváradra—Aradra : 5 ó. reg. Szegedre—Temesvárra : 11 ó. 34 p. éjj., 2 ó.d. Temesvárr — Baziásra : 4 ó. 22 p.r , 7 ó 42 p.e. Nagyváradról—Pestre : 9 óra 44 perez reggel.­ Debreczenb.—Pestr.:ll ó.17 p.d.e.,9 ó.58 p.esti Baziasról—Temesvárra : 2 óra 25 perez dél. Oraviczáról—Jassenovára 1. ó. 10 p. d. dr.­ Jassenováról— Oraviczára 9 órakor regg. Temesvárról—Szegedre : 7 óra 54 perez est­ve, és 6 óra 10 perez reggel. Szegedről—Pestre : 1 ó. éjjel, és 12 ó. délb. Pestről —Bécsbe : 9 ó reggel, 9 ó 25 p estve. Uj-Szőnyből—Győr—Bécsbe : 2 ó 5 p délu. Győrről—Bécsbe : 3 ó. 37 p. d.u., 5 ó. 48 p. r. Szolnokról—Pestre : 3 ó. 46 p. r., 4 ó. 2 p. d. Szolnokr.—Debreczen b.:10 ó.3 p . e.,9 ó 28 p.e. Szolnokr.—Aradra: 10 ó. 38 p. d. e. P--Ladányról—N.-Váradra : 1 ó. 35 perez d. Aradról—Pestre : 9 óra 26 perez délelőtt.­­ Aradról —Szolnokra és N.-Váradra:3 ó.40 p r. [Pü­spök-Ladányról-Pestre : 1 óra 8 p. d. Minden alkeleti mxnm osztrák értékben veendő. Az előbbi napi rovat a d.u.-i utolsó az utóbbi napi távirati közlés a közép árfolyamot mutatja. M Mrt.29 Államadósság. 1­­­9 Pénz. TáSUTMENETEK Mrt.30 ^129‘ Pénz. A gallieziai föld­ hitelintézeté 4%-os 100 ft. p. p 78 — Elsőbbségi kötvények. Nyugoti pálya 5%-os 100 ft. p. p. — — 85. 50 Államvas p. 500 frank, darab. — — 114. — Északi vasp. 100 ft p. p. . . .­­ .— 90.50 Lombard-velenczei 500 frank. —. — —. — Gloggnitzi pálya 100 ft p. p. . —. — —. — D­u­na-g­ő­z­h­a­j­óz­á­s­i társu­lat 100 ft. p­p.........................—. — 90. — Osztrák Lloyd 100 ft. p. p . . . —. — —. — Sorsjegyek. A hitelintézeti darabja 100 forint osztr. ért.....................................—. — 99. 80 Dunagőzhajóz. társ da­rabja 100 ft p. p........................—. — 101. — Triesti államkölcsön db 100 ft pp. —. — 114. — Eszterházy 40 ft. p. p...................—. — 71. 50 Salm 40 ft. p. p.................... . —37.50 Pálffy 40 ft. p. p...........................—. — 34 — Clary 40 ft. p. p. .........................—. — 37 — St. Genois 40 frt p. p....................—. — 35. — Windischgrfitz 20 frt p. p. . . . —. — 22. — Waldstein 20 frt p. p....................—24.— Keglevich 10 frt p. p.....................—. — 15. — Váltók (devisek). a) három hónapra Amsterd. 100 holland frt 2% . 92. 30 92. — Augsburg 100 frt délnémet érték­ben 4%%...................................91.801 91.80 M.1 .30 prt29 Pénz: Berlin 100 tallérért 4% .... —. — 161. — Boroszló 160 tallérért, 4% . — • — —. — Frankfurt (Majn. m.) 100 frt dél­német­ért. 3­1%.................... 91.90 92.— Genua 100 frank . . . 4%% —. — —. — Hamburg 100 márk­ bankóért 2% 81.60 81.80 Lipcse 100 tallérért 6% . . . —. — — .— Livorno 100 toscanai líráért 5% —• — 36.20 London 10 font sterlingért 2%% 107. 00 108. — Lyon 100 frankért 3°/0 .... —. — —. — Milano 100 írtért aust. ért. 5% 106.20 106.50 Marseille 100 frankért 3% . . . —.— —.— Paris 100 frankért 3% . . . . 43. — 43. — Prága 100 frt aust. ért. 5% . • —. — — . — Triest 100 írtért auszt érték 5% • —.— —.— Velencze 100 frt­auszt érték 5% —. — 106 — A n. bank váltóleszámítolása 5% A nemzeti banknak az állampapí­rokra való előleg, kamatja 5% b) Láz után 31 nap. Bukarest 100 oláh piaszter . . 15.35 15.38 Stambul 100 török piaszter . . —. — 8­65 Arany pénznemek Császári uj arany ...................5. 9 5.11 Reczés arany....................................5. 6 5. 9 Korona ................................... 14.75 14 80 Fél-korona.................................—. — — ~ Napoleonsd'or..............................—. — 8. 68j Orosz imperiale........................—. — 8. 781 A korona a cs k. pénztáraknál , ausztriai értékben . . . . —. — 13 751 Mrt-3o[st Éjszaki vaspálya 1000 frt p. . . 1660 1687. Államvaspálya 200 frt. p. (500 frank)................................ 237. 10 237. 20 Nyugati pálya 200 frt p. (140 frt )70°/p-os befizetés) .... 108. 50 108. — Délészak egybek. német 200 frt p. —. — 148. 50 Tiszai 200 ft pp. (100 frt befiz.) — — 108. — Lombardvelenczei 576 osztrá lira vagy 192 pp. (40% befizetés.) —. — 99. — Keleti vasp. 200 frt pp vagy 500 frank 60 ft (30%) befizetés. — — 65. — Gallicziai ( Károly­ Lajos) 200 ft. p. p. (30% befizetés) .... —.— —.— Pozsony n. szombati I­or kibocsátott 200 ft pp. . . . —.— 35.— Pozsony n. szombati H-szor kibocsátott 200 ft pp . . . . —. — 55. — Bustehrádi 500 ft pp..................—. — —. — Aussig-tepliczi 200 ft pp. . . . —. — —. — Brünn-rossitzi 200 ft pp . . . . ——._ „ „ elsőbbséggel 200 ft. —.— —.— Pun­a-g­őz hajózási társu-­­a­t 500 ft pp.............................. 463 — 460. — Osztrák Lloyd társulat Triesztben 500 ft. pp..................................—. — 260. — Bu­d­ap­e­s­ti láncz­h­i­d 500 ftp. —.— 300.— Zálog­ levelek. A­n. bank. 6 év- 5%-os pp.100 ft. —. — 96. 5 „ „ n 10 év.5%-os pp.100 ft. —91— * „ „ sorsold. 5% PP-100 ft.---------84. 50 „ n n 12 hó 5% a. ért. 100 ft. —. — 99.— „ „ „ sors. 5% a. ért. 100 ft. —. — 82— 5%-os osztrák ért. 100 írttól . . —. — 70. — 5%-os nemz. kölcsön 100 írttól 78. — 78. — 5%-os 1851-ki B. sorozat 100 frt —. — 86— 5%-os metalliques 100 frt . • . 74 90 74. 90 5%-os 1853. visszafizetés. 100 frt —. — 99. — 4%%-os n * ■ 100 frt -.- 65— 4%-os „ „ . 100 frt —. — 58. — 4%-os 1850. visszafizetés. 100 frt —. — 98. — 3%-os „ „ 100 frt _. - 45. -2%%-oa „ „ 100 frt -. - 37.25 1%-os „ „ 100 frt -. - 14.75 1834-diki sorsolással 100 frt —. — —. — 1839-diki....................100 frt 127. — 126. 50 1854-diki . . . . . 100 frt —.— 111.— Como-rentpapirok 42 lire austr —. — 14. 75 Földtehermentesítéssek. 5%-os als. auszt. 100 frt ... —. — 91. — 5%-os m­a­g­y­a r o­rs­z­ági 100frt 73.90 74.— 5%-os bánsági horvát és szláv. 100 frt........................ 74 50 73 — 5%-os galicziai 100 frt . . . . —. — 73.50 5%-os bukovinai 100 frt . . . —. — 71.— 5%-os erdélyi 100 frt . . . —.— 72.— 15%-os más birod. ország. 100 frt —.— 84.— 5%-os sorsolási záradékkal 100 frt 1867-re................................... Részvények. Nemzeti bank (ex div ) darabonk. 885. — 885. — Hitelintézet 200 frt austr ért. 197. — 195. 30 Alsó austriai esc. bank 500 frt p. -- . — 568.­­ ELŐFIZETÉSI FELHÍVÁS PESTI N­APLÓ második évnegyed­ april—júniusi folyamára. Előfizetési ár : vidékre postán küldve 5 forint pengő pénzben, vagy 5 frt 25 kr. ausztr. értékben. Budapesten ház­hoz­ hordva ugyanannyi. Az előfizetések elfogadtatnak a kiadóhiva­talban, barátok­ terén 7. sz. a., és minden cs. k. postahivatalnál. A „Pesti JV'apló“ kiadóhivatala. A Jászság és a hevesmegyei gazdasági egyesület. Az itt következő jászsági levelet csaknem egész terjedelmében közöljük. Nem czélunk vele polémiát idézni föl a hevesmegyei gazdasági egy­sület dol­gában.1. Itt, a­hol a jelszó épen a lehető legnagyobb közreműködés, az egymástól elszigetelt értelmi és anyagi erők egyesítése, igen sajnosan hangzó szó a polémia, mely csak szakadást, megoszlást idéz elő. Az alább közlendő levél csak útbaigazító és mint­egy kikényszerített nyilatkozat egyik laptársunk egy levelezője által. A mi t. ez. levelezőnk mint al­peres lép föl. Levele nemcsak védelem, hanem ezenkívül épen az egyesülés s kiengesztelődés szellemében van írva, laptársunk levelével ellentétben melyet ellenkező szellem sugallott. Reméljük egyébiránt, hogy a jász gazdák értelmisége tisztában van saját ügyeire néz­ve, s nem engedi a gazdasági érdekek ügyét megha­­sonlás zászlajaként használtatni. Ez oly eredmény volna, mely épen ellentéte annak, a­mit el akarnak érni. Gazdasági egyesületeink — csak a gazdasági szempontot véve — annál jobban megfe­lelhetnek feladatuknak, ha minél nagyobb erőt fejt­hetnek ki, ha minél szélesebb alapon nyug­hatnak, s nagyobb tőkék fölött rendelkezhetnek. Azonban akár alkossanak a jászok külön egyesületet, akár a heves megyeivel egyesüljenek : lényeges szükségességű­ do­log minden esetben a csendes békesség és egyetértés egymás közt ! Jász-Berény, mart. 23. A Budapesti Hírlap 63-ik mart. 18 diki számában azon lap jász­ árokszállási levelezője, ámbár hírlapok s magán értesítés útján is tudhatná, mi történt Jászberényben február 17 kén, hol Jászárokszállás is képviselve volt, mégis egy hó­napi időköz alatt febr. 17 től, midőn a gyűlés tarta­tott — martius 13-ig, midőn a névtelen értesitő leve­lét irta — nem tudott magának a történtekről kellő értesítést szerezni, — mert különben nem irná, mint írja: — „Hogy a Jászság bele akar olvad­ni a hevesmegyei gazdasági egyesü­letbe, — ő örül az egyességnek, de mert a késön­­értesülés miatt a gyűlésen jelen nem volt, nem tartja az egyesülést oly fontosnak, hogy elhigyje a herényi gyűlésről, mintha az egyesülést már is minden felté­­telek kikötése nélkül elhatározta, sőt a hevesnyegyei gazdasági egyesületnek, mielőtt az egyesülés feltéte­lei megszabva, s maga az egyesülés felsőbbi lej­e meg­­erősitve volna, az aláirt részvények behajtására jo­got adott légyen — világosan látja és érzi, ’hogy a Jászságnak Hevesmegyétől különböző érdekei is vannak (?); igy fel nem teheti a do­log élén állókról, hogy ezekről megfeledkeztek ! — óhajtja, hogy a Jászság ne tekintessék Hevesme­­gye tartományául, — hanem egyenjogú legyen Hevesmegyével — s a Jászságnak lehessen legalább annyi igénye, hogy miután, kivált a Jászság alsó ré­széhez az egyesületi székhelyül rendelt Gyöngyös város igen távol van, Jász-Berény pedig nemcsak a Jászságnak, hanem az egyesült jászkun kerületnek is székes városa — gyűlés és gazdasági kiállítás Jász- Berényben is legyen némelykor; — végül emlékezteti a dolgok élén állókat, hogy az ügyet valahogy el ne hamarkodják , annyival inkább, mert a sikerre néz­ve az első benyomás hatása igen sokat határoz.“ — Ezek kivonatban a jászárokszállási értesítő szavai. Megvalljuk őszintén, hogy mi kevés figyelemre mél­tattuk volna a fentebbi, nem tudom minek nevezzem szavakat, ha két körülmény nincs előttünk:­l-ször, mert a „Budapesti Hírlap“ minden jász községbe já­ratván, e hibás tudósítás sokakat tévútra vezethet s a gazdasági egyesület terjedésének árthat — sőt a He­ves megye és Jászság közti kölcsönös bizalmat is csök­kentheti; 2 szól, mert vannak néhányan, kik a névte­len levelezővel e tárgyra nézve, mint biztosan tudjuk, egy hajóban eveznek.*) — Nehogy azonban a név­telen levelező sibi justus et sapiens videatur; s ne­hogy mi a hallgatás által beleegyezni látszas­sunk — szabadjon elmondanunk a kérdéses tárgy­ra nézve nézeteinket , melyek a Jászság értel­­mesbjei által is osztatnak. — Ha a Jászságban már előbb egy külön szervezett gazdasági egyesület, mely pénztőkével s más egyéb gazdasági kellékek­kel s beruházásokkal rendelkezik, létezett volna, nagyon renden van, ha azon alkalommal, midőn egy más, vele szomszédos egyesületbe beleolvad, egye­sülési feltételeket szab; de az nincs rendén, hogy például száz egyéniség, ki már eleve beíratta magát a heves megyei gazdasági egyesületbe, csak azért, mert Jász, s Jász-Berényben gyűlést tart — egy már szervezeti négyszáz tagból álló egyesületnek egyesü­lési feltételeket akarjon szabni,— mert azon előnyö­kön s jogokon kivül, melyeket a hevesmegyei gazda­sági egyesület minden egyes rendes tagjának, legyen az jász vagy hevesmegyei, biztosit, más különös ked­vezményeket nem is nyújthat. Ha a Jászságnak Hevesmegyétől különböző érde­kei volnának — a miben kétkedünk — azon esetben arra való a nyilvános gyűlés, jelenjenek meg a jászsági gazdák s képviseljék érdekeiket, — sőt ha a részvényesek számát szaporítja saját körében, mindinkább praeponderál, s igy épen nem tarthat attól, hogy az egyesületben valami a Jászság ká­rára vagy hátrányára történjék. — Ezeket az árok­­szállási névtelen levelező szavaira általában el­mondva , nem bocsátkozunk állításai részletes c­á­­folatába, csak arra vagyunk bátrak utasítani őt, hogy olvassa át a „Pesti Napló“ folyó évi 43-dik, február 23-iki számában levő, általunk közlött levelet. Onnét meghallhatja, mi történt Jász­berényben febr. 17-én. Azok, kik e gyűlésben részt vettek, figyelmesebben olvasták el az egyesület alapszabályait, s mindnyá­ja belátta, hogy a legkisebb aggodalomra sincs ok. Hogy helyi viszonyainkról is írjak — örömmel em­lítem, hogy Jász-Berényben a jász viszonyokból ki­folyó gyülésezési mód megszüntettetvén, annak he­lyében egy 18 tanácsnokból és 100 képviselő tagból álló oly ellenőri testület alakíttatott, mely a közér­telmiséget és jóakaratot magában foglalva , egyrész­ről a városi kezelő­ személyzet önérdekű ellenőre, más­részről pedig saját hatásköre szerint a közjó előmoz­dításának s a város felvirágzásának hatalmas ténye­zője legyen. Gyümölcsoltói vásárunk 21-kén volt; roppant nép­tömeg , — volt eladni való, — kevés vevő; csak eny­­nyit mondhatunk vásárunkról. Vetéseink az ősziek úgy, mint a tavasziak a már­tius 20 -i kis eső után szépen veszik magukat, s a legjobb reményre jogosítanak fel egyelőre ben­nünket.**) SZŰCS MIHÁLY. *) Reméljük, hogy ezek száma minél kevesebb. Szerk. **) Kéretik a „Buda-Pesti Hírlap“ szerkesztősége e levél közlésére. Sz. M. A budapesti kereskedelmi és ipar­ka­m­r­a f. é. mart. 1-én tartott ülésének jegyzőköny­véből a következő közérdekű tárgyat vesszük át kivonatban: A budai cs. k. helytartósági osztály elnöksége a kamrának megküldi a bizottmányi tanácskozmány jegyzőkönyvét azon kérdés iránt, hogy a dunai hajó­zási szabadságot mily módon lehet a kereskedés és közlekedés fölvirágoztatására, különös tekintettel a pesti piac­ra hasznosítani ? azon fölszólítás kíséreté­ben, hogy eziránt lehető gyorsasággal jól megfontolt véleményt adjon. A kamra a bizottmány, nevezetesen e kamra tagjai által tett indítványokban mindent bennfoglalva talál, a­mi a tett kérdés kielégítő meg­oldását elősegítheti. A mai körülmények közt a fen­tebbi alkalommal még csak a földterményekkel való kereskedés fontosságára lehet utalni, mely Pesten azon terhek által, milyenek az állás- és pártpénz, be­hozatali vám stb. igen nagy csökkenést szenvedett, és melyek nagyon sokat tesznek arra, hogy Győr évről évre inkább emelkedik; a vitelbérben való különbség a vonathajóknál Pest és Győr közt csekély, és Pest hátrányára túlnyomólag kárpótolják a fennebb neve­zett illetékek, melyek több mint elégségesek innen Győrig a vitelbér födözésére, minélfogva minden ke­reskedő közvetlenül Győr és Mosonyba küldi áruit, hol jobb árakra is számolhat. Pest ez által kereske­désének egyik főczikkét veszti és a gabna-szállít­­mány maholnap csak annyi lesz, mennyi a lakosok szükségeire elég. A közlekedés eszközei és előnyei csak azon helyek és országokra kedvezők, melyek­nek természeti, de még inkább iparterményei ele­gendő anyagot nyújtanak a közlekedés élénkítésére ; legalább minden ország kereskedelmi története azt bizonyítja, hogy a közledési eszközök szaporítása és tökéletesítése mindig azon lendülettől függött, melyet a kereskedés és ipar vett. Egy ily lendülethez azon­ban több feltétel szükséges, melyek nálunk fájdalom még mindig hiányoznak, és melyekre a kamra ezúttal is utal; ezek nevezetesen : uj ipartörvény, mely a munkának veleszületett szabadságát biztosítja, — a kamatláb korlátozásának megszüntetése és verseny a hypotheka és iparbankok fölállításában, rövidebb törvényeljárás,­­ végre az oktatás előmozdítása és terjesztése. A kamra nem teljesítheti kötelességét lel­kiismeretesebben, mintha a cs. kir. helytartósági osz­tály figyelmét e követelményekre ezúttal is fölkéri. Ugyanaz közli a kamrával, hogy a m. cs. k. bel­ügyminisztérium tudomásul adá, hogy egyetértésben a cs. k. kereskedelmi minisztériummal s a hadseregi főparancsnoksággal a mészhólyag használata gyufák készítésénél rendes kénnel, a gyártás, szállítás és használat veszélyessége tekintetéből föltétlenül eltil­­tatott. Tudomásul szolgál. Gazdasági és kereskedelmi szemle. Pest, mart. 30. Időjárásunk folyvást szép és ta­vaszi. A gabonabörzéről élénktelenségről panaszkodnak. A piaczi kereskedés ellenben élénkebb volt. A tegnapi u. m. 29-iki hetivásáron a gabonavásár igen élénk volt. Nagyobb mennyiségű eladó gabona volt, s kelendősége igen nagy. A b­u­d­a pesti mérője 6 ft 24 kr; r­o­z­s­é 4 ft 4—24 kr; á­r­p­á­é 3 ft 24 kr; zabé 3 ft 12 kr; t­e­n­g­e­r­i­é 3 ft 24 pkr. Hüvelyes vetemények, mint bab, borsó, lencse épen nem hozat­tak, holott ezek után nagy tudakozódás volt, s a ve­vők által nagyban kerestettek. A pesti gabonacsarnok jegyzőkönyvi ár­jegyzéke: Uj bánsági búza (85-86 font) 4 frt 30 — 4 frt 50 kr; tiszai ó (83—87) 3 frt 90 — 4 frt 50 kr ; tiszai uj (83 — 85) 3 frt 90 — 4 frt 30 kr. Bácskai ó (—) — frt — kr. — frt kr . uj (84 —85.­ 4 frt 20 — 4 frt 40 kr. Fehérmegyei uj (78—82) 3 frt 30 kr. — 4 frt; fehérm.­ó (83—85) 4 frt 20 — 4 frt 50 kr; kétszeres (78—79) 2 frt 70 — 2 frt 80 kr; ó rozs (77 — 79) 2 frt 87 — 3 frt 8 kr; uj (77—79) 2 frt 87 — 3 frt 8 kr.; ó árpa — frt — kr . — frt — kr; uj 2 frt 10 — 2 frt 50 kr; ó zab (—) — frt — kr. — frt — kr; uj (43 —4 ’) 2 frt 25 — 2 frt 35 kr; uj tengeri 2 frt 10—2 frt 20 kr; uj köles 2 frt 17—2 frt 30 kr. Bab 3 frt 50 — 3 frt 68 kr. Káposzta-repcze 6 frt 30 — 6 frt 55 kr. Mind b­é­­csi mérőnkint és osztrák becsben. A pesti hitelintézeti fiók árjegyzéke mart. 27-ről: Bánsági búza (85—86) 4 frt 28—4 frt 50 kr ; bács­kai (84 — 8 ) 4 frt 26 — 4 frt 45 kr ; rozs (77—79) 2 frt 90 — 3 frt 10 kr; kétszeres (78—79) — frt----------frt —kr ; árpa 2 frt 12 — 2 frt 50 kr Us zab (44—46) 2 frt 25 — 2 frt 30 kr. Mind bécsi mérőnkint és oszt'-, becsben London, mart. 26 (Gyapjú) Az olaszügyi con­­gressus hire, úgy látszik, megteszi hatását a kereske­delemre. 17-ke óta a gyapjúvásár élénkebb, mint a legnorm­álisabb időkben közvetlenül az aud­iók után szokott lenni. A gyáros vidékekről érkező hírek nem csak hogy folyvást kedvezők, hanem még kedvezőb­bek e héten , s mivel a gyári raktárak meglehetős üresek, nem lehet benne kétség, hogy az üzlet annál élénkebbé lesz, minél inkább enyészni fog a politikai bizonytalanság. Liverpoolban kevés a vevő, de az árak szilárdak. Antwerpen, mart. 24. (Gy­apj u.) Tegnap tarta­tott itt az első gyapju-auctio, melyen nagyszámú vevő jelent meg. Az alakult árak általán szilárdak. Eladásra volt vive összesen 1894 bál Ebből 1560 bál buenos ayresi (délamerikai) mosott: 19 bál odes­­sai, 35 bál mexicói, 46 bál portugalli, 35 bál cordovai, 6 bál entrem­osi, 16 bál erdélyi, 9 bál kápi, 1 bál hol­landi. Fésült gyapjak: 113 bál afrikai, és 56 bál buenos ayresi ü­ragyapju. Visszavonatott 113 bál afrikai, 9 bál portugalli, 35 bál cordovai, 9 bál kápi, s az egy bál hollandi fésű gyapjú. Árak: merino 2 frank 20 cent. —2 fr. 75 e., mestiz gyapjak 2 fr. 65 ; bárány gyapjak 2 fr. 30 — 2 fr. 85 . Urlibörök 1 fr. — 1 fr. 75 cent. München, mart. 26. A mai gabonavásárra igen sok áru hozatott. Keletük nagy volt, s az árak emel­kedtek.­­ A marha nagyon drágul, mert különösen a vágómarhát nagyon viszik a külföldre. A kereske­dők, mondhatni csaknem minden kívánt árt megad­nak. A bőr ára is emelkedett. Dunavízállás. Pesten : mart. 30, 7‘ 11" 0" 0 fölül. Hivatalos hirdetések kivonata. A „B.­pesti Hírlap“ 72. sz. hivatalos Értesítőjéből (márt. 30.) Biróilag árvereztetnek: Szentesen Csányi József hagyatékához tartozó ingatlan javak árv. máj. és jun. 16-án a szentesi szbiróság által. — Sz.-Fehérvárott Mártony Mihály­tól lefoglalt felsővárosi 567 számú 585 frtra becsült ház árv. máj. 19. és jun. 16 án a sz. fehér­vári cs. k. megyeiszék által. — Körmenden az israelita községtől lezálogolt szent-márton utczai 13. sz. a. 5920 pftra becsült ház és fürdői készletek árv. apr. 15 -én a körmendi szbróság által. — Kis Tótfaluban Átai Petz Ádámnak Fucherbergen levő 4 kapa szőleje árv. apr. és máj 19-én a siklósi szbi­óság által. — Szegeden Fodor Mártontól lefoglalt 83 szak. 4235 számú 3814 pfrtra be­csült ház, 129 szak. 1 —10 sz. a levő 2400 pftra becsült szőlők, 126 szak. 47 sz. 260 pftra becsült szőlő, 120— 121 szak. 3698. számú 5878 pftra becsült kaszálóföld, 121 szak 399 sz. 656 pftra becsült szőlő, 110 s 112 szak. 218 számú 1875 pengő forintra becsült szőlő, 90. szak. 656 és 657 számu 800 pengő forintra becsült szőlők árverestetnek apr. 20-án a szegedi cs. b. megyei törvizék által. — Ungvárott Janicsád Gábortól lezálo­golt Tiba, Osztró, Prikopa, Konyus, Ördög-Porubka, és Vajnatina helységekben fekvő 1852 frt 30 pkrra becsült nemesi ingatlan birtok árv. apr. 28 és máj. 23-kán az ungvári megyetervezék által. — T. Terebesen Mezei Ist­vántól lefoglalt 209 számú 400 pártra becsült ház, föld­del és kaszálóval együtt árver. máj. 4. és jun. 2 kán a halmi szbiróság által. — Pesten Pollák Ágoston csődtö­megéhez tartozó terézkülvárosi erdősoron 90-91 számú 12320, írtra becsült ház árv. ápril 7 kén a pesti c3. kir. orsz. tervszék által. — Sz Fehérvárott Gondos Józseftől lefoglalt 189 számú 864 pártra becselt ház árv. apr. 28. és máj. 26 kán a sz. fehérvári cs. kir megyei törvény­szék által.

Next