Pesti Napló, 1859. március (10. évfolyam, 2715-2740. szám)
1859-03-31 / 2740. szám
73—2740. 10—ik évi folyam b. Kemény Zsigmond. Kiadó-hivatal: félévre. ... Ki frt 50 kr. a. ért. Évnegyedre . . 5 frt 25 kr. a. ért. .. . . . . ... .6 hasábos petit-sor l-szeri hirdetésnél 7 ujkr. Bélyegdi Hirdetmények: alja, külön go ujkr. Magánvita 4 hasábos petit-sor 25 njkr 1859. Csütörtök, mart. 31. ELőfisertési töltetetek : VIDÉKRE , postán PESTEN, házhoz hordva Félévre . . . 10 frt 50 kr. a. ért Évneevedre . . 5 frt 25 kr. a ért Szerkesztési iroda: Főmunkatárs : Egyetem-utcza 2-dik szám 1-fő emelet-E lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Ferencziek terén 7-dik szám földszint. A lap anyagi részét illető közlemények, (előfizetési pénz, kiadása körüli panaszok, hirdetmények) a kiadóhivatalhoz intézendők. Bécs sBörze. INDULÁS. Bécsből -Pestre : 6 óra 30 perez reggel, és 7 órakor estve. Bécsből—Győr -Uj-Szőnyre : reggel 8 óra, és 4 óra 40 perez délután. Pestről—Szegedre : 4 óra 15 p. d., 5 óra reg. „ Debreczenbe : 4 ó. 15 . d u., 5 ó. r. „ Nagyváradra—Aradra : 5 ó. reg. Szegedre—Temesvárra : 11 ó. 34 p. éjj., 2 ó.d. Temesvárr — Baziásra : 4 ó. 22 p.r , 7 ó 42 p.e. Nagyváradról—Pestre : 9 óra 44 perez reggel. Debreczenb.—Pestr.:ll ó.17 p.d.e.,9 ó.58 p.esti Baziasról—Temesvárra : 2 óra 25 perez dél. Oraviczáról—Jassenovára 1. ó. 10 p. d. dr. Jassenováról— Oraviczára 9 órakor regg. Temesvárról—Szegedre : 7 óra 54 perez estve, és 6 óra 10 perez reggel. Szegedről—Pestre : 1 ó. éjjel, és 12 ó. délb. Pestről —Bécsbe : 9 ó reggel, 9 ó 25 p estve. Uj-Szőnyből—Győr—Bécsbe : 2 ó 5 p délu. Győrről—Bécsbe : 3 ó. 37 p. d.u., 5 ó. 48 p. r. Szolnokról—Pestre : 3 ó. 46 p. r., 4 ó. 2 p. d. Szolnokr.—Debreczen b.:10 ó.3 p . e.,9 ó 28 p.e. Szolnokr.—Aradra: 10 ó. 38 p. d. e. P--Ladányról—N.-Váradra : 1 ó. 35 perez d. Aradról—Pestre : 9 óra 26 perez délelőtt. Aradról —Szolnokra és N.-Váradra:3 ó.40 p r. [Püspök-Ladányról-Pestre : 1 óra 8 p. d. Minden alkeleti mxnm osztrák értékben veendő. Az előbbi napi rovat a d.u.-i utolsó az utóbbi napi távirati közlés a közép árfolyamot mutatja. M Mrt.29 Államadósság. 19 Pénz. TáSUTMENETEK Mrt.30 ^129‘ Pénz. A gallieziai föld hitelintézeté 4%-os 100 ft. p. p 78 — Elsőbbségi kötvények. Nyugoti pálya 5%-os 100 ft. p. p. — — 85. 50 Államvas p. 500 frank, darab. — — 114. — Északi vasp. 100 ft p. p. . . . .— 90.50 Lombard-velenczei 500 frank. —. — —. — Gloggnitzi pálya 100 ft p. p. . —. — —. — Duna-gőzhajózási társulat 100 ft. pp.........................—. — 90. — Osztrák Lloyd 100 ft. p. p . . . —. — —. — Sorsjegyek. A hitelintézeti darabja 100 forint osztr. ért.....................................—. — 99. 80 Dunagőzhajóz. társ darabja 100 ft p. p........................—. — 101. — Triesti államkölcsön db 100 ft pp. —. — 114. — Eszterházy 40 ft. p. p...................—. — 71. 50 Salm 40 ft. p. p.................... . —37.50 Pálffy 40 ft. p. p...........................—. — 34 — Clary 40 ft. p. p. .........................—. — 37 — St. Genois 40 frt p. p....................—. — 35. — Windischgrfitz 20 frt p. p. . . . —. — 22. — Waldstein 20 frt p. p....................—24.— Keglevich 10 frt p. p.....................—. — 15. — Váltók (devisek). a) három hónapra Amsterd. 100 holland frt 2% . 92. 30 92. — Augsburg 100 frt délnémet értékben 4%%...................................91.801 91.80 M.1 .30 prt29 Pénz: Berlin 100 tallérért 4% .... —. — 161. — Boroszló 160 tallérért, 4% . — • — —. — Frankfurt (Majn. m.) 100 frt délnémetért. 31%.................... 91.90 92.— Genua 100 frank . . . 4%% —. — —. — Hamburg 100 márk bankóért 2% 81.60 81.80 Lipcse 100 tallérért 6% . . . —. — — .— Livorno 100 toscanai líráért 5% —• — 36.20 London 10 font sterlingért 2%% 107. 00 108. — Lyon 100 frankért 3°/0 .... —. — —. — Milano 100 írtért aust. ért. 5% 106.20 106.50 Marseille 100 frankért 3% . . . —.— —.— Paris 100 frankért 3% . . . . 43. — 43. — Prága 100 frt aust. ért. 5% . • —. — — . — Triest 100 írtért auszt érték 5% • —.— —.— Velencze 100 frtauszt érték 5% —. — 106 — A n. bank váltóleszámítolása 5% A nemzeti banknak az állampapírokra való előleg, kamatja 5% b) Láz után 31 nap. Bukarest 100 oláh piaszter . . 15.35 15.38 Stambul 100 török piaszter . . —. — 865 Arany pénznemek Császári uj arany ...................5. 9 5.11 Reczés arany....................................5. 6 5. 9 Korona ................................... 14.75 14 80 Fél-korona.................................—. — — ~ Napoleonsd'or..............................—. — 8. 68j Orosz imperiale........................—. — 8. 781 A korona a cs k. pénztáraknál , ausztriai értékben . . . . —. — 13 751 Mrt-3o[st Éjszaki vaspálya 1000 frt p. . . 1660 1687. Államvaspálya 200 frt. p. (500 frank)................................ 237. 10 237. 20 Nyugati pálya 200 frt p. (140 frt )70°/p-os befizetés) .... 108. 50 108. — Délészak egybek. német 200 frt p. —. — 148. 50 Tiszai 200 ft pp. (100 frt befiz.) — — 108. — Lombardvelenczei 576 osztrá lira vagy 192 pp. (40% befizetés.) —. — 99. — Keleti vasp. 200 frt pp vagy 500 frank 60 ft (30%) befizetés. — — 65. — Gallicziai ( Károly Lajos) 200 ft. p. p. (30% befizetés) .... —.— —.— Pozsony n. szombati Ior kibocsátott 200 ft pp. . . . —.— 35.— Pozsony n. szombati H-szor kibocsátott 200 ft pp . . . . —. — 55. — Bustehrádi 500 ft pp..................—. — —. — Aussig-tepliczi 200 ft pp. . . . —. — —. — Brünn-rossitzi 200 ft pp . . . . ——._ „ „ elsőbbséggel 200 ft. —.— —.— Puna-gőz hajózási társu-at 500 ft pp.............................. 463 — 460. — Osztrák Lloyd társulat Triesztben 500 ft. pp..................................—. — 260. — Budapesti lánczhid 500 ftp. —.— 300.— Zálog levelek. An. bank. 6 év- 5%-os pp.100 ft. —. — 96. 5 „ „ n 10 év.5%-os pp.100 ft. —91— * „ „ sorsold. 5% PP-100 ft.---------84. 50 „ n n 12 hó 5% a. ért. 100 ft. —. — 99.— „ „ „ sors. 5% a. ért. 100 ft. —. — 82— 5%-os osztrák ért. 100 írttól . . —. — 70. — 5%-os nemz. kölcsön 100 írttól 78. — 78. — 5%-os 1851-ki B. sorozat 100 frt —. — 86— 5%-os metalliques 100 frt . • . 74 90 74. 90 5%-os 1853. visszafizetés. 100 frt —. — 99. — 4%%-os n * ■ 100 frt -.- 65— 4%-os „ „ . 100 frt —. — 58. — 4%-os 1850. visszafizetés. 100 frt —. — 98. — 3%-os „ „ 100 frt _. - 45. -2%%-oa „ „ 100 frt -. - 37.25 1%-os „ „ 100 frt -. - 14.75 1834-diki sorsolással 100 frt —. — —. — 1839-diki....................100 frt 127. — 126. 50 1854-diki . . . . . 100 frt —.— 111.— Como-rentpapirok 42 lire austr —. — 14. 75 Földtehermentesítéssek. 5%-os als. auszt. 100 frt ... —. — 91. — 5%-os magya r országi 100frt 73.90 74.— 5%-os bánsági horvát és szláv. 100 frt........................ 74 50 73 — 5%-os galicziai 100 frt . . . . —. — 73.50 5%-os bukovinai 100 frt . . . —. — 71.— 5%-os erdélyi 100 frt . . . —.— 72.— 15%-os más birod. ország. 100 frt —.— 84.— 5%-os sorsolási záradékkal 100 frt 1867-re................................... Részvények. Nemzeti bank (ex div ) darabonk. 885. — 885. — Hitelintézet 200 frt austr ért. 197. — 195. 30 Alsó austriai esc. bank 500 frt p. -- . — 568. ELŐFIZETÉSI FELHÍVÁS PESTI NAPLÓ második évnegyed april—júniusi folyamára. Előfizetési ár : vidékre postán küldve 5 forint pengő pénzben, vagy 5 frt 25 kr. ausztr. értékben. Budapesten házhoz hordva ugyanannyi. Az előfizetések elfogadtatnak a kiadóhivatalban, barátok terén 7. sz. a., és minden cs. k. postahivatalnál. A „Pesti JV'apló“ kiadóhivatala. A Jászság és a hevesmegyei gazdasági egyesület. Az itt következő jászsági levelet csaknem egész terjedelmében közöljük. Nem czélunk vele polémiát idézni föl a hevesmegyei gazdasági egysület dolgában.1. Itt, ahol a jelszó épen a lehető legnagyobb közreműködés, az egymástól elszigetelt értelmi és anyagi erők egyesítése, igen sajnosan hangzó szó a polémia, mely csak szakadást, megoszlást idéz elő. Az alább közlendő levél csak útbaigazító és mintegy kikényszerített nyilatkozat egyik laptársunk egy levelezője által. A mi t. ez. levelezőnk mint alperes lép föl. Levele nemcsak védelem, hanem ezenkívül épen az egyesülés s kiengesztelődés szellemében van írva, laptársunk levelével ellentétben melyet ellenkező szellem sugallott. Reméljük egyébiránt, hogy a jász gazdák értelmisége tisztában van saját ügyeire nézve, s nem engedi a gazdasági érdekek ügyét meghasonlás zászlajaként használtatni. Ez oly eredmény volna, mely épen ellentéte annak, amit el akarnak érni. Gazdasági egyesületeink — csak a gazdasági szempontot véve — annál jobban megfelelhetnek feladatuknak, ha minél nagyobb erőt fejthetnek ki, ha minél szélesebb alapon nyughatnak, s nagyobb tőkék fölött rendelkezhetnek. Azonban akár alkossanak a jászok külön egyesületet, akár a heves megyeivel egyesüljenek : lényeges szükségességű dolog minden esetben a csendes békesség és egyetértés egymás közt ! Jász-Berény, mart. 23. A Budapesti Hírlap 63-ik mart. 18 diki számában azon lap jász árokszállási levelezője, ámbár hírlapok s magán értesítés útján is tudhatná, mi történt Jászberényben február 17 kén, hol Jászárokszállás is képviselve volt, mégis egy hónapi időköz alatt febr. 17 től, midőn a gyűlés tartatott — martius 13-ig, midőn a névtelen értesitő levelét irta — nem tudott magának a történtekről kellő értesítést szerezni, — mert különben nem irná, mint írja: — „Hogy a Jászság bele akar olvadni a hevesmegyei gazdasági egyesületbe, — ő örül az egyességnek, de mert a késönértesülés miatt a gyűlésen jelen nem volt, nem tartja az egyesülést oly fontosnak, hogy elhigyje a herényi gyűlésről, mintha az egyesülést már is minden feltételek kikötése nélkül elhatározta, sőt a hevesnyegyei gazdasági egyesületnek, mielőtt az egyesülés feltételei megszabva, s maga az egyesülés felsőbbi leje megerősitve volna, az aláirt részvények behajtására jogot adott légyen — világosan látja és érzi, ’hogy a Jászságnak Hevesmegyétől különböző érdekei is vannak (?); igy fel nem teheti a dolog élén állókról, hogy ezekről megfeledkeztek ! — óhajtja, hogy a Jászság ne tekintessék Hevesmegye tartományául, — hanem egyenjogú legyen Hevesmegyével — s a Jászságnak lehessen legalább annyi igénye, hogy miután, kivált a Jászság alsó részéhez az egyesületi székhelyül rendelt Gyöngyös város igen távol van, Jász-Berény pedig nemcsak a Jászságnak, hanem az egyesült jászkun kerületnek is székes városa — gyűlés és gazdasági kiállítás Jász- Berényben is legyen némelykor; — végül emlékezteti a dolgok élén állókat, hogy az ügyet valahogy el ne hamarkodják , annyival inkább, mert a sikerre nézve az első benyomás hatása igen sokat határoz.“ — Ezek kivonatban a jászárokszállási értesítő szavai. Megvalljuk őszintén, hogy mi kevés figyelemre méltattuk volna a fentebbi, nem tudom minek nevezzem szavakat, ha két körülmény nincs előttünk:l-ször, mert a „Budapesti Hírlap“ minden jász községbe járatván, e hibás tudósítás sokakat tévútra vezethet s a gazdasági egyesület terjedésének árthat — sőt a Heves megye és Jászság közti kölcsönös bizalmat is csökkentheti; 2 szól, mert vannak néhányan, kik a névtelen levelezővel e tárgyra nézve, mint biztosan tudjuk, egy hajóban eveznek.*) — Nehogy azonban a névtelen levelező sibi justus et sapiens videatur; s nehogy mi a hallgatás által beleegyezni látszassunk — szabadjon elmondanunk a kérdéses tárgyra nézve nézeteinket , melyek a Jászság értelmesbjei által is osztatnak. — Ha a Jászságban már előbb egy külön szervezett gazdasági egyesület, mely pénztőkével s más egyéb gazdasági kellékekkel s beruházásokkal rendelkezik, létezett volna, nagyon renden van, ha azon alkalommal, midőn egy más, vele szomszédos egyesületbe beleolvad, egyesülési feltételeket szab; de az nincs rendén, hogy például száz egyéniség, ki már eleve beíratta magát a heves megyei gazdasági egyesületbe, csak azért, mert Jász, s Jász-Berényben gyűlést tart — egy már szervezeti négyszáz tagból álló egyesületnek egyesülési feltételeket akarjon szabni,— mert azon előnyökön s jogokon kivül, melyeket a hevesmegyei gazdasági egyesület minden egyes rendes tagjának, legyen az jász vagy hevesmegyei, biztosit, más különös kedvezményeket nem is nyújthat. Ha a Jászságnak Hevesmegyétől különböző érdekei volnának — a miben kétkedünk — azon esetben arra való a nyilvános gyűlés, jelenjenek meg a jászsági gazdák s képviseljék érdekeiket, — sőt ha a részvényesek számát szaporítja saját körében, mindinkább praeponderál, s igy épen nem tarthat attól, hogy az egyesületben valami a Jászság kárára vagy hátrányára történjék. — Ezeket az árokszállási névtelen levelező szavaira általában elmondva , nem bocsátkozunk állításai részletes cáfolatába, csak arra vagyunk bátrak utasítani őt, hogy olvassa át a „Pesti Napló“ folyó évi 43-dik, február 23-iki számában levő, általunk közlött levelet. Onnét meghallhatja, mi történt Jászberényben febr. 17-én. Azok, kik e gyűlésben részt vettek, figyelmesebben olvasták el az egyesület alapszabályait, s mindnyája belátta, hogy a legkisebb aggodalomra sincs ok. Hogy helyi viszonyainkról is írjak — örömmel említem, hogy Jász-Berényben a jász viszonyokból kifolyó gyülésezési mód megszüntettetvén, annak helyében egy 18 tanácsnokból és 100 képviselő tagból álló oly ellenőri testület alakíttatott, mely a közértelmiséget és jóakaratot magában foglalva , egyrészről a városi kezelő személyzet önérdekű ellenőre, másrészről pedig saját hatásköre szerint a közjó előmozdításának s a város felvirágzásának hatalmas tényezője legyen. Gyümölcsoltói vásárunk 21-kén volt; roppant néptömeg , — volt eladni való, — kevés vevő; csak enynyit mondhatunk vásárunkról. Vetéseink az ősziek úgy, mint a tavasziak a mártius 20 -i kis eső után szépen veszik magukat, s a legjobb reményre jogosítanak fel egyelőre bennünket.**) SZŰCS MIHÁLY. *) Reméljük, hogy ezek száma minél kevesebb. Szerk. **) Kéretik a „Buda-Pesti Hírlap“ szerkesztősége e levél közlésére. Sz. M. A budapesti kereskedelmi és iparkamra f. é. mart. 1-én tartott ülésének jegyzőkönyvéből a következő közérdekű tárgyat vesszük át kivonatban: A budai cs. k. helytartósági osztály elnöksége a kamrának megküldi a bizottmányi tanácskozmány jegyzőkönyvét azon kérdés iránt, hogy a dunai hajózási szabadságot mily módon lehet a kereskedés és közlekedés fölvirágoztatására, különös tekintettel a pesti piacra hasznosítani ? azon fölszólítás kíséretében, hogy eziránt lehető gyorsasággal jól megfontolt véleményt adjon. A kamra a bizottmány, nevezetesen e kamra tagjai által tett indítványokban mindent bennfoglalva talál, ami a tett kérdés kielégítő megoldását elősegítheti. A mai körülmények közt a fentebbi alkalommal még csak a földterményekkel való kereskedés fontosságára lehet utalni, mely Pesten azon terhek által, milyenek az állás- és pártpénz, behozatali vám stb. igen nagy csökkenést szenvedett, és melyek nagyon sokat tesznek arra, hogy Győr évről évre inkább emelkedik; a vitelbérben való különbség a vonathajóknál Pest és Győr közt csekély, és Pest hátrányára túlnyomólag kárpótolják a fennebb nevezett illetékek, melyek több mint elégségesek innen Győrig a vitelbér födözésére, minélfogva minden kereskedő közvetlenül Győr és Mosonyba küldi áruit, hol jobb árakra is számolhat. Pest ez által kereskedésének egyik főczikkét veszti és a gabna-szállítmány maholnap csak annyi lesz, mennyi a lakosok szükségeire elég. A közlekedés eszközei és előnyei csak azon helyek és országokra kedvezők, melyeknek természeti, de még inkább iparterményei elegendő anyagot nyújtanak a közlekedés élénkítésére ; legalább minden ország kereskedelmi története azt bizonyítja, hogy a közledési eszközök szaporítása és tökéletesítése mindig azon lendülettől függött, melyet a kereskedés és ipar vett. Egy ily lendülethez azonban több feltétel szükséges, melyek nálunk fájdalom még mindig hiányoznak, és melyekre a kamra ezúttal is utal; ezek nevezetesen : uj ipartörvény, mely a munkának veleszületett szabadságát biztosítja, — a kamatláb korlátozásának megszüntetése és verseny a hypotheka és iparbankok fölállításában, rövidebb törvényeljárás, végre az oktatás előmozdítása és terjesztése. A kamra nem teljesítheti kötelességét lelkiismeretesebben, mintha a cs. kir. helytartósági osztály figyelmét e követelményekre ezúttal is fölkéri. Ugyanaz közli a kamrával, hogy a m. cs. k. belügyminisztérium tudomásul adá, hogy egyetértésben a cs. k. kereskedelmi minisztériummal s a hadseregi főparancsnoksággal a mészhólyag használata gyufák készítésénél rendes kénnel, a gyártás, szállítás és használat veszélyessége tekintetéből föltétlenül eltiltatott. Tudomásul szolgál. Gazdasági és kereskedelmi szemle. Pest, mart. 30. Időjárásunk folyvást szép és tavaszi. A gabonabörzéről élénktelenségről panaszkodnak. A piaczi kereskedés ellenben élénkebb volt. A tegnapi u. m. 29-iki hetivásáron a gabonavásár igen élénk volt. Nagyobb mennyiségű eladó gabona volt, s kelendősége igen nagy. A buda pesti mérője 6 ft 24 kr; rozsé 4 ft 4—24 kr; árpáé 3 ft 24 kr; zabé 3 ft 12 kr; tengerié 3 ft 24 pkr. Hüvelyes vetemények, mint bab, borsó, lencse épen nem hozattak, holott ezek után nagy tudakozódás volt, s a vevők által nagyban kerestettek. A pesti gabonacsarnok jegyzőkönyvi árjegyzéke: Uj bánsági búza (85-86 font) 4 frt 30 — 4 frt 50 kr; tiszai ó (83—87) 3 frt 90 — 4 frt 50 kr ; tiszai uj (83 — 85) 3 frt 90 — 4 frt 30 kr. Bácskai ó (—) — frt — kr. — frt kr . uj (84 —85. 4 frt 20 — 4 frt 40 kr. Fehérmegyei uj (78—82) 3 frt 30 kr. — 4 frt; fehérm.ó (83—85) 4 frt 20 — 4 frt 50 kr; kétszeres (78—79) 2 frt 70 — 2 frt 80 kr; ó rozs (77 — 79) 2 frt 87 — 3 frt 8 kr; uj (77—79) 2 frt 87 — 3 frt 8 kr.; ó árpa — frt — kr . — frt — kr; uj 2 frt 10 — 2 frt 50 kr; ó zab (—) — frt — kr. — frt — kr; uj (43 —4 ’) 2 frt 25 — 2 frt 35 kr; uj tengeri 2 frt 10—2 frt 20 kr; uj köles 2 frt 17—2 frt 30 kr. Bab 3 frt 50 — 3 frt 68 kr. Káposzta-repcze 6 frt 30 — 6 frt 55 kr. Mind bécsi mérőnkint és osztrák becsben. A pesti hitelintézeti fiók árjegyzéke mart. 27-ről: Bánsági búza (85—86) 4 frt 28—4 frt 50 kr ; bácskai (84 — 8 ) 4 frt 26 — 4 frt 45 kr ; rozs (77—79) 2 frt 90 — 3 frt 10 kr; kétszeres (78—79) — frt----------frt —kr ; árpa 2 frt 12 — 2 frt 50 kr Us zab (44—46) 2 frt 25 — 2 frt 30 kr. Mind bécsi mérőnkint és oszt'-, becsben London, mart. 26 (Gyapjú) Az olaszügyi congressus hire, úgy látszik, megteszi hatását a kereskedelemre. 17-ke óta a gyapjúvásár élénkebb, mint a legnormálisabb időkben közvetlenül az audiók után szokott lenni. A gyáros vidékekről érkező hírek nem csak hogy folyvást kedvezők, hanem még kedvezőbbek e héten , s mivel a gyári raktárak meglehetős üresek, nem lehet benne kétség, hogy az üzlet annál élénkebbé lesz, minél inkább enyészni fog a politikai bizonytalanság. Liverpoolban kevés a vevő, de az árak szilárdak. Antwerpen, mart. 24. (Gyapj u.) Tegnap tartatott itt az első gyapju-auctio, melyen nagyszámú vevő jelent meg. Az alakult árak általán szilárdak. Eladásra volt vive összesen 1894 bál Ebből 1560 bál buenos ayresi (délamerikai) mosott: 19 bál odessai, 35 bál mexicói, 46 bál portugalli, 35 bál cordovai, 6 bál entremosi, 16 bál erdélyi, 9 bál kápi, 1 bál hollandi. Fésült gyapjak: 113 bál afrikai, és 56 bál buenos ayresi üragyapju. Visszavonatott 113 bál afrikai, 9 bál portugalli, 35 bál cordovai, 9 bál kápi, s az egy bál hollandi fésű gyapjú. Árak: merino 2 frank 20 cent. —2 fr. 75 e., mestiz gyapjak 2 fr. 65 ; bárány gyapjak 2 fr. 30 — 2 fr. 85 . Urlibörök 1 fr. — 1 fr. 75 cent. München, mart. 26. A mai gabonavásárra igen sok áru hozatott. Keletük nagy volt, s az árak emelkedtek. A marha nagyon drágul, mert különösen a vágómarhát nagyon viszik a külföldre. A kereskedők, mondhatni csaknem minden kívánt árt megadnak. A bőr ára is emelkedett. Dunavízállás. Pesten : mart. 30, 7‘ 11" 0" 0 fölül. Hivatalos hirdetések kivonata. A „B.pesti Hírlap“ 72. sz. hivatalos Értesítőjéből (márt. 30.) Biróilag árvereztetnek: Szentesen Csányi József hagyatékához tartozó ingatlan javak árv. máj. és jun. 16-án a szentesi szbiróság által. — Sz.-Fehérvárott Mártony Mihálytól lefoglalt felsővárosi 567 számú 585 frtra becsült ház árv. máj. 19. és jun. 16 án a sz. fehérvári cs. k. megyeiszék által. — Körmenden az israelita községtől lezálogolt szent-márton utczai 13. sz. a. 5920 pftra becsült ház és fürdői készletek árv. apr. 15 -én a körmendi szbróság által. — Kis Tótfaluban Átai Petz Ádámnak Fucherbergen levő 4 kapa szőleje árv. apr. és máj 19-én a siklósi szbióság által. — Szegeden Fodor Mártontól lefoglalt 83 szak. 4235 számú 3814 pfrtra becsült ház, 129 szak. 1 —10 sz. a levő 2400 pftra becsült szőlők, 126 szak. 47 sz. 260 pftra becsült szőlő, 120— 121 szak. 3698. számú 5878 pftra becsült kaszálóföld, 121 szak 399 sz. 656 pftra becsült szőlő, 110 s 112 szak. 218 számú 1875 pengő forintra becsült szőlő, 90. szak. 656 és 657 számu 800 pengő forintra becsült szőlők árverestetnek apr. 20-án a szegedi cs. b. megyei törvizék által. — Ungvárott Janicsád Gábortól lezálogolt Tiba, Osztró, Prikopa, Konyus, Ördög-Porubka, és Vajnatina helységekben fekvő 1852 frt 30 pkrra becsült nemesi ingatlan birtok árv. apr. 28 és máj. 23-kán az ungvári megyetervezék által. — T. Terebesen Mezei Istvántól lefoglalt 209 számú 400 pártra becsült ház, földdel és kaszálóval együtt árver. máj. 4. és jun. 2 kán a halmi szbiróság által. — Pesten Pollák Ágoston csődtömegéhez tartozó terézkülvárosi erdősoron 90-91 számú 12320, írtra becsült ház árv. ápril 7 kén a pesti c3. kir. orsz. tervszék által. — Sz Fehérvárott Gondos Józseftől lefoglalt 189 számú 864 pártra becselt ház árv. apr. 28. és máj. 26 kán a sz. fehérvári cs. kir megyei törvényszék által.