Pesti Napló, 1859. július (10. évfolyam, 2814-2840. szám)
1859-07-24 / 2834. szám
167—2834. 10-ik évi folyam Főmunkatárs: K. Kemény Zsigmond. Szerkesztési iroda: Egyetem-utcaa 2-dik agám 1-ső emelet E lap szellemi részit illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kiadóhivatal: Ferencziek terén 7-dik szám földszint. 1 lap anyagi részétillető közlemények (előfizetési pénz, kiadása körüli panaszok, hirdetmények) a kiadóhivatalhoz intézendők. Előfizetési föltételek: Jusitta, Hámor Hordva Félévre . . 10 frt 50 kr. a. ért Évnegyedre . 5 frt 25 kr. a. ért. I Hirdetmények dija: külön 30 . Magánvita 4 hasábos petit-sor 257 f l. VIDÉKRE, postán félévre . . . 10 frt 50 kr. a. ért. Évnegyedre . 5 fit. 25 kr. a.ért. fil 1869. Vasárnap, jul. 24. BÉCSI BÖRZE. VALUTUEXETEK. Minden árkeleti szám osztrák értékben veendő. Az előbbi napi rovat a délutáni utolsó, az utóbbi napi távirati közlés a középárfolyamot mutatja. INDULÁS: Bécsből—Pestre: 6 óra 80 perez reggel, de 1 órakor estve. Bécsből—Győr—Új-Szőnyre: reggel 8 óra, és 4 óra 40 perez délután. Pestről—Szegedre: 4 óra 15 p. d., 6 óra reg. Debrecsenbe: 4 ó. 15 p. d. u., 5 ó. r. i. Nagyváradra—Aradra : 5 ó. reg Szegedi.—Temesvárra: 11 ó. 34 p. ésj, 2 ó. d. Temesvárr.—Baziásra: 4 ó. 22 p.r.,7 ó.42 p.e. Nagyváradról—Pestre : 9 óra 44 percz reggel. Debreczenb.—Pestr.:11 ó.17 p.d.e.,9 ó.53 p.est. Baziásról—Temesvárra: 1 óra 15 percz d.u. Baziásról—Temesvárra : hétfőn ds pénteken d. u. 5 óra 30 p. Temesvárról—Szegedre : 9 óra 55 perez estve, ds 5 óra 30 perez reggel. Szegedről—Pestre: 1 ó. 56 p. éjjel,és 12 ó.délb. Pestről—Bécsbe : 9 ó. reggel, 9 ó. 25 p. estve. Uj-Szőnyből—Győr—Bécsbe : 2 ó. 5 p. dél u. Győrről—Bécsbe: 3 ó. 37 p. d. u., 5 ó. 48 p. r. Szolnokról—Pestre: 3 ó. 46 p. r., 4 ó 2 p. d. Szolnokr.—Debreczen b.:10 ó.3 p.d.e.,9 ó.28 p.e. Szolnokr.—Aradra: 10 ó. 38 p. d. e. P.Ladányról—N.-Varadra : 1 ó. 35 perez d. Aradról—Pestre : 9 óra 26 perez délelőtt. Aradról—Szolnokra és N.-Váradra:3 ó.40 p.r. Püspök-Ladányról—Pestre: 1 óra 8 p. d. Államadósság.. Jul.23 (Jul.2) 5%-08 osztrák ért. 100 frttól . . —. — 68.75%-os nemz. kölcsön 100 frttól 77.90/ — .— 5%-os 1851-ki B. sorozat 100 fit —. — ■ 88 .5%-os metalliques 100 frt. . ., 72. 75 —. — 5°/, os 1853. visszafizetés. 100 frt —. — —. — 4‘/1‘ o-os „ „ 100 frt —. — 64 5( 4P/0m „ „ 100 frt 58.5 4%-os 1850. visszafizetés. 100 frt ——. - 8%-os „ „ 10O.frt —. - 43.2%%-os „ . 100 frt —. — 85.5 1%-os „ „ 100 frt —— 14.2£ 1834-diki sorsolással 100 frt —. - 290. -1839-diki . . . . . 100 frt —. — 116. -1854-diki . . . . . 100 frt -. — 108.5% Comp-rent papirok 42 lire austr. —. — 14. 50 Földtehermentesitésiek. 5%-os als. auszt. 100 frt . — — 91. — 5%-os magyar országi 100 frt — — 72.5%-os bánsági, horvát és szláv. 10 frt.........................— — 70.— 5“/9-os gallicziai 100 frt —. — 72. — 5%-os bukovinai 100 frt . . . —.— 70.— 5%-oserdélyi lOOfrt . . ------------70. - 5%-os más bírod, ország. 100 frt —. — 78. - 5%-os sorsolási záradékkal 100 frt 1867-re............................................ Részvények. Nemzeti bank (ez div.) darabunk. 886. — —. — Hitelintézet 200 frt austr. ért. 205 20 —.— Alsó-austriai esc. bank 500 frt p. . — —. I bUl. 23 f Jul.22 Éjszaki vaspálya 1000 frt. . . — 1817 Államvaspálya 200 frt. p. (500 frank).............................- 259, - Nyugati pálya 200 frt p. (170 frt —85% -os befizetés) .... —.— 131.— Délészak egybek. német 200 frt p. . — 127. 50 Tiszai 200 ft pr. (100 frt befiz.) — — 105. — Lombard közp. olasz 200 ft osztr. becs. 80 ft (40% befizetés.) . —. — 114. — Keleti vas p. 200 frt pp vagy 500 frank 60 ft. (30%) befizetés.-------—. -Gallicziai (Károly Lajos) 200 ft. p. p. (30% befizetés) . . . —. — —. — Pozsony n.-szombati I-er kibocsátott 200 ft pp. . . . — — 28. — Pozsony-n. szombati Il-szor kibocsátott 200 ft pp. . . . — — 44. — Bustehrádi 500 ft pp.....................— — —. — Aussig-tepliczi 200 ft pp. . . . — — —. — Brtinn-rossitzi 200 ft pp.........................- —. — „ „ elsőbbséggel 200 ft. — — —. — Duna-gőz hajózási társulat 500 ft pp.............................— — 442 — Osztrák Lloyd-társulat Triesztben 500 ft. pp...................................- 275. - B u d a p e s t i 1 á n czhid 500ftp. —.— 280.— Zálog-levelek. An. bank. 6 év. 5%-os pp. 100 ft.. - 96.50 . . „10 év. 5%-os pp. 100 ft. -. - 92 — _ _ „ sorsolh. 5% pp. 100 ft.------85. — „ . . 12 hó 5% a. ért. 100 ft. —. - 09. 50 „ „ „ sors. 5% a. ért. 100 ft. — — 81 50 Jul.23.f Jul.22 A gallicziai föld hitelintézete 4%-os 100 ft. p. p......................— — 85 — Elsőbbségi kötvények Nyugoti pálya 5%-os 100 ft. p. p. —. — 88. — Állomvasp. 600 frank.darab. —. — 120. — Északi vasp. 100 p. p..................—. — 90. 5 Lombard-velenczei 500 frank. ——.— Gloggnitzi pálya 100 ft p. p. . . —.— 80.— Dús a gőzhajózási társul 1 a 1100 ft. p. p.......................—. — 86. — Osztrák Lloyd 100 ft. p. p. . . —. — —. — Borsjegyek. A hitelintézeti darabja 100 forint osztr. ért...................................— — 94. — Dunagőzhajóz. társ. darabja 100 ft. p. p........................—. — 102. — Triesti államkölcsön db 100 ft pp. —. — 114 — Eszterházy 40 ft. p. p. . . . —. — 77.— 8alm 40 ft. p p............................— — 37 50 Pálffy 40 ft. p. p......................—. — 37 Clary 40 ft. p. p.......................— — 35. 50 31. Genois 40 frt p. p. . . —. — 38. —• Windischgrätz 20 frt p. p. . . —. — 24. 50 Waldstein 20 frt p. p..................—. — 24. — Keglevich 10 frt p. p.............................. — 14, 50 Váltók (devisek). a) három hónapra. ámszerd. 100 holland frt 2% . —. — —. — Augsburg 100 frt délnémet értékben 4 '/,%....................... 103, 50 —■ — 1 Jul. 23. (Jul.22. Berlin 100 tallérért á’/o • • —. ■— —. — Boroszló 100 tallérért 4% . . —. — —. — Frankfurt (Majn. m.) 100 frt délnémet ért. 3 $/1% . . . . —.— — — Genua 100 frank . . 4*/.% —. — — Hamburg 100 márkbankóért 2%-------SO — Lipcse 100 tallérért 6% . . . —. — —. — Livorno 100 toscanai líráért 5% —— —. — London 10 font sterlingért 2 %% 120.50 —.— Lyon 100 frankért 3% . . . —. — —. — Villanó 100 frtért aust. ért. fr^/o —. — —. — Marseille 100 frankért 3% . —. — —. — Páris 100 frankért 3% . . . . —. — 48. — Prága 100 frt aust. árt. 5% . . —. — —. — Iriest 100 frtért auszt. érték 5% —. — —. — iferencze 100 frt auszt. érték 5% —. — — — * V A n. bank váltóleszámítolása 5% a nemzeti banknak az állampapírokra való előleg, kamatja 5% b) Látután 31 nap. Bukarest 100 oláh piaszter . —. —------atambul 100 török piaszter . . —. — — Arany pénznemek. Császári uj arany ... 5.64 —. — Seczés arany...............................—. — 5. 52 korona............................................—.— 16.25 ezüst................................................—. - 18. — Üapoleonsd’or...............................—. — 9. 58 )rosz imperiale.........................—. — 9. 70 A korona a cs. k. pénztáraknál ausztriai értékben . . . . .. — 13.50 Dunavizállás. Pesten, julius 23. 6' 11" 0"' 0 fölUL Gazdasági és kereskedelmi szemle. A pesti gabonacsarnok jegyzőkönyvi árjegyzéke: uj bánsági búza (85—86 font) 3 frt 20 kr— 3 ft 40 kr; tiszai ó (83—86) 3 frt —kr — 3 ft 20 kr; tiszai uj (83—15) 2 frt 90 3 frt 80 kr. Bácskai ó (83—84) 2 frt 90 kr. 8 frt — kr; uj (----------) — frt--------frt — kr. Fehérmegyei ó (83—85) 2 frt 90 kr — 3 frt 30 kr., fehérm. uj (83-86) - frt — kr — frt — kr; uj kétszeres (77 — 79) 1 frt 80 — 2 frt — kr ; ó rozs (77—79) 1 frt 80 — 2 frt — kr; uj (77—79) — frt-----— frt — kr ; árpa (63—68) 1 frt 40 kr . — 1 frt 70 kr ; zab (43 47) 1 forint 50 kr. 1 forint 70 kr; uj tengeri 2 forint 24 kr — 2 frt 85 kr ; uj köles 2 frt — kr — 2 frt 10 kr. Bab — frt------frt - - kr. Káposzta-repcze — frt — kr.-------frt. Mind bécsi mezőnkint és osztrák becsben. Bakonyalja, jul. 21. (Termés, gazdasági viszonyok.) Az előszéna termés mennyisége 8 minőségéről értesítettem már a „P.N.“ tisztelt olvasóit. Kevés előszénánk, hogy minőségileg is vesztett értékéből, ezt a gyűjtés s kaszálás közti időszak, gyakori esők által látogatottságának kell főkénünk. Épen ez esőzés volt azonban az, mi kibékített bennünket az előszénának úgy mennyiségi mint minőségi csekélységével, mert bő sarjatermést vártunk. Csalódtunk várakozásunkban. Gyűjtés óta nemcsak esőnk nem volt, de az utóbbi hetekben még a harmat áldásában sem részesültünk. A mi utóta az esőzési időszakban nőtt az előszéna rendjei alatt és között, az is teljesen lesült. Ha egy-két határnak vízáldottabb részén volna is kivétel, ez a kivétel igen csekély számú, úgy állunk hát takarmány dolgában,hogy kevés előszéna mellett csaknem semmi sarja. S lehet-e ezt csodálni, mikor a hőmérő eszkor 1b 21°-ot mutatott, s délután 24—25 fokot Béanmar szerint. Gabnaterményeink letakaritvák. Egy kiló eleség vetésről termett rozs 4'/1 öreg kereszt (26 kéve), búza 63 öreg kereszt. — árpa mennyi lett ? kereszt számra nem lehet pontosan meghatározni, miután az árparendek összekövezését azok is félbeszakasztották, kik már megkezdték, nem akarván összezúzni s letörni az összeszáradt, túl érett és lecsuklott árpafejeket. Csak úgy vágták össze az árpa rendeket, de ez is sok kárral történt, mit növelt az árpa rendvágatoknak a vágás után jött szél általi szétszóratása, s az újra összevágatásnak ez által előidézett szükségessége. Sokkal czélarányosabb leendett azon eljárás, mit Veszprémmegyének egyik legpracticusabb gazdásza, felső-eörsi közbirtokos M. D. követett, ki — a nagy szárazság daczára — árpáját kévébe köttette, de úgy, hogy minden kévekötő nagy ruhát vitt magával, a kévét ezen kötötte, s igy mind a fej mind a szem — ha letörött és kizuzott — a lepedőre esvén, ez által annak elveszése megakadályoztatott. Ha a teritékruhán a török megszaporodott, akkor azt a megszaporodás után első kévének közepét köttette bele, miáltal a kiszáradt árpának kár nélküli bekötését eszközölte. Hasonló körülmények közt ajánljak ez eljárási módot a termesztő osztály figyelmébe. Esőnk nem volt m. hó 22-ke óta. Tegnap kezdett a felső - eörs - szabadi és litéri vonalon szemetkézni. Sólyban nagy eső volt — de jéggel keverve. Állítólag a szőlőhegyeket egészen kikerülte a jég, s mert az eleségek nagy része le volt takarítva, az általa okozott kár jelentéktelen. Dakának húzódott el, de a papvásárlai jó bort termő szőlőhegyeket kikerülte. Balaton mellett is kellett esőnek lenni, mert nagy fellegek tornyosultak össze a Palaznak körüli hegyek fölött s sűrű villámoktól világitottan láttuk a Kövesd felöl Palaznak s Lovas felé húzódó eső szakadását. Baraczk sok termett ez évben. Megy kevesebb mint máskor. Cseresnye még kevesebb. Almafáink gazdag terméssel kecsegtettek, de a nagy szárazság a leendett alma nagy részét éretlenül szedte le orrunk elől. Az eleségekben részint a ludák, részint a hivatlan aratók által okozott kár igen nagy. S az okozott károk megtéríttetése annyi bajjal s nehézséggel van összekötve ! - Mily gyakoriak a mezőn összekeresztezett eleségből való kévelopások is ! Az eleség ára alászállt. Piaczi árakról csak akkor fogok határozottan írhatni, ha nemcsak Balatonmelléke, hanem Bakonyalja is bevégzi a nyomtatást. Jelenleg igen változók az árak. A pár héttel előbb 4 osztrák forintról 2 osztrák forintra szállt árpa köblének ára a múlt pénteken ismét 3 frára emelkedett. Rozs és búza kevés volt a piaczon. Méheink a nagy szárazságban keveset rajoztak, s a méhek méztakarási korszakában (nyárbó) se eső, se harmat nem járván, csak gyéren takarulhattak, s igen gyengék. Soknak kiteleléséhez alig van remény. Arra is volt már eset, hogy oly anyakasok méhe is kiköltözött, a mely kasokban egy anyakas méhe ellátására elegendő méz maradt hátra. Forrásaink nagy része kiszáradt, katainkból kifogyott a víz. Csak néhány kutban lehet tiszta vizet kapni, a többiben vagy zavaros a víz, vagy semmi vize nincs. Sok helyen a víztulajdonos és a vizet szükségelők csaknem ötre mennek a vizes kutak közül. A disznók s baromfiak közt máris kiütött a dög, a marhák szája sebesedni kezd. Mindez a nagy forróság-, a vízhiány, a mező leszáradásának következése. Néhány faluban az az okos szokás van, hogy a disznócsordát hajnal előtt kihajtják, a délelőtti 9 - 10 óra közt (és így a legnagyobb forróság elől) hazaeresztik, s csak délutáni 4 óra után hajtják ki újra, s későn eresztik haza. Az ily helyeken a disznódögnek még előjelei sem mutatkoznak. A disznókat haza eresztetésük után — de nem azonnal — meg kell itatni; a rögtöni itatást azért kell kerülni, mert a kimelegedett baromfa betegséget hozhatna az. r. 1. Pócs-Petri, július közepén. Nincs nehezebb mint most rendezett tudósítást irni, tudósítást, melyből a gazdavilág magát kellőleg tájékozhatná. Mint az időjárás, mely egy nap tízszer is változik, s melynek csak egy állandó typusa van, a folytonos égető szárazság és szakadatlan szelek, épen olyan a kereskedelmi élet is, ma mesés mértékben emelkedik, holnap bámulatos gyorsasággal száll alá mindennek ára, egyetlen jellegét tartván meg: a pénztelenséget. Szűk a pénz, ezt halljuk mindenfelé, és épen azért csak név szerinti ára van mindennek. — E hó első napjaiban tartatott a nyirbaktai nyári vásár, s mig ott egypár tinóért 160—200 pfrtot is adogáltak, mig egy pár jármos ökröt 300 pírt, a legközönségesebb tehenet 50—60 pfrton is vették, már a következő Nyirbáthori vásáron 30 percenttel lejebb ment az ár. így volt a búzával és gabonával is; a zab, melyet 5 pfrton alig lehetett venni, ma 2 pfrt; a gabona, mely 5 frt 12 kron állott, 3 pfrtért sem kell senkinek. Hej pedig nagy calamitás lesz a szegény gazdálkodó emberre, ha nem lesz ára az életnek, miből fedezzük szükségeinket! — A száraz sertés megtartotta árát; a nyers szalonna 16, szikkasztott 20 parton kelt mázsája. A fanemű iszonya drága. — A széna-munkát bevégeztük, elegendő termésünk van, s oly jó, milyenre rég nem emlékszünk. A repete elnyomtatva, öröme azonban nem sok, mert a juniusi záporok sokat megrongáltak, a viharos szelek felforgaták a rudasokat , sok szem kiverődött, kicsirázott. — Eddig nem hallottam mily áron kelt. — Az aratás javában foly, van gabonánk, búzánk annyi, hogy hála Istennek alig bírunk vele, de alig bírunk a napszámos, meg az arató bérével is; a nagyobb uradalmak 16-án, a kisebbek 15 -én adták az aratást, azonkívül tartásra hetenkint 1 köböl gabona, 22 font szalonna, 2 fa font só; — vasárnap 1 font hús, 1 szere kása, bab, kolompár vagy ezek bármelyike helyett tészta a levesbe; — a parasztgazdák *, véka gabonát meg ellátást adnak, háromszori pálinkával naponkint; a pálinka e vidéken minden munkabérnek conditio sine qua nonja, de van is azután sok elsáppadt, elsatnyult egyén nem csak testben, de lélekben is.— Még az említettem bér mellett is, a nagyobb birtokokban, legnagyobb részben felső vidéki tótok az aratók; ■— a múlt héten a kaszásnapszám 1pítra rúgott fel, de most már a legsürgetősebb dolgok bevégeztével ez is kevesedett. — Tavasz-veteményeink gyönyörűek voltak ; de bizony most kukoricza, kolompár , mint szinte legelőink is, hol marháink éhen bőgve várva várják a tarlószabadulást, a nem tagositott gazdálkodás majdnem egyedüli előnyét , eső után epedeznek; kutaink maholnap kiszáradnak, s akkor a marhavésztől lehet tartani. Eddigelé még mentek vagyunk a bajtól, egynéhány elesett sertés kivételével, de ez is megszűnt. — Kukoriczánk sok helyt az iszonyú szárazság miatt máig is töltetlen s mert a folytonos szelek a harmatot is hátráltatják, bizony nem tudom, hogy hizlalunk; gyümölcsünk ismagul sincs; azt a hernyó, de még inkább a cserebogár letarolta. A szőlő folyvást jó reménynyel biztat. A jókori kolompár az esős időben kötött s elég jó termést adott. Csöves veteményeinket, babot, borsót stb. a folytonos szelek megrongálták, levervén, elfonyasztván virágaikat; — próba-nyomtatást, vagy cséplést még nem tettek, az eredményről tudósitásom el nem marad. 1. 1. Balatonmellék, nyárhó 21. Mely után „buzgó imádság epedezett százezrek nyakán“ : az eső a hoszszasan tartott égető szárazság után csakugyan megérkezett, és daczára azon körülménynek, hogy a termesztők nagy része még nem csépeltetett s nyomtattatott el, az eső kedves vendég volt. Az arácsfelső-eörsi vonalon tegnap délután tornyosultak az égen esőterhes fellegek, s 4 és 5 óra tájban ülték ki tartalmukat. A rács kevés esőt kapott, az eső súlya a kövesd-lovasi falvak határain át a balaton felé húzódva ömlött alá. Ez eső — a fellegek színéből ítélve — nem lehetett egészen tiszta. Az esőre igen nagy szükség volt. Tavaszi terményeink közöl az árpát csak nagy kárral lehetett kötni, a fejek letöredeztek a kötők térdei alatt. A zab szeme összeszorult. A tengeri levele megpörköltten húzódott össze, s kiindult csővel nem hoztak szemet. A burgonya levele száradni kezdett, s alatta hiányoztak a gumók. Ha a tegnapi esőzést több követendő, ekkor mind a tengeriek, mind a burgonyák neki veszik magukat, s ha olyanok nem lesznek is, mint kellő időbeni esőnyerés esetén leendettek, de csakugyan mégis tűrhetők lesznek. Sarju sok helyen nem lesz. Csak a völgyeletes helyen s források által öntözött réteken verődött atóta, aránylag ezeken is csekély, mert forrás is sok kiszáradt. Eleségtermésünk jónak nevezhető szalmára nézve is. A szemtermés még jobb. A rozs csomója (13 kéve) közel 3 méretet adott, mert 10 csomóról lett 29 mérete. Az árpa csomója több mint 3 mérczét adott, mert 15 csomóról lett 48 mércze (=12 kiló = 24 pezs.mérő). A búza csomója 2s/u mércze szemet adott, mert 14 csomóról lett 33 mércze. Zabot még nem nyomtattak. Most a tavaszi eleséget is sokan csépelteik nyomtatás helyett, mert a szárazság által minden nedvéből kimerült tavaszi eleség szárak törekké zúznak a nyomtató lovai lába alatt. Arácson egész erővel folynak a tagosítási munkálatok. A szántóföldekre vonatkozólag már meg van az első egyezség a földesúr, közbirtokosok, és jobbágyok közt, csak a legelős erdőilleték menyisége, 8 helyére vonatkozólag nem tudnak megegyezni. Mint biztos kutforrásból értesültem, a földesúr gróf azon nagylelkű ajánlatot tetette, hogy a pap földét egy telekre egészitendi ki, de azon esetben, ha a tanítóét a közbirtokosság féltelekre egészitendi. A közbirtokosság azonban e kiegészítést megtagadta, azt hozván föl a megtagadás mentségéül, hogy az egyes közbirtokosok kevés jártt földüket pénzen vásárolták. Ha a közbirtokosság egyáltalában nem bírható arra, hogy a tanítói földbirtokot féltelki állománynyá egészítse ki, nem lehetne-e az arácsi egyházi személyek jelenlegi szomorú helyzetén az által segítni, hogy a nm. gróf megbízottai által magánösszejövetel alkalmával föltételesen ajánlott telek-kiegészítés föltétlenül történnék meg, s e kiegészítési földmennyiség a lelkész és tanító közt fizetések aránya szerint megosztatnék? Ez álal is lenne némileg segítve , s a föltételesen már különben is odaszánt ajándék értékét csak is növelné a föltét nélküli átadás. Szőlőhegyeink is új életet nyernek, ha nem ugyan tartós, de földbe ható esőnk leend. A szőlőszemek , meghólyagosodnak, a tőkék kisülése megakadályoztatik, mint szinte a szőlőszemnek a fürtökről a szárazság következtébeni lefolyása is, mi által máris sok kárt vallottak a szőlőtulajdonosok. Gyümölcsfa is sok száradt ki szőlőhegyeinken. 1. 1. Bécs, jul. 23. (Telegr.) Elkelt mindössze 20,000 mérő búza. Bánsági elkelt 7400 mérő. 1. Mosony 86 fontos 3 ft 16 kr, 85 fontos 2 ft 57 kr; marosi 1. Mosony 86 fontos 3 frt 36 kr, 87 fontos 3 frt 57 kr; ugyanaz ugyanott 86 fontos 3 ft 46 kr; marosi 1. Győr 86 fontos 3 ft, 862 fontos 3 ft 15 kr. Bécsi mérőnként, osztr. becsb. — Ukh. : 1 ;■ .. . it)jj Pénzügyi szemle. (Bécsi pénzcsarnok.) Jul. 22. Jul. 23. Emelked. Csökken. Nemzeti köles. 77.80 77.90 —fdOkr —ft — kr 5%-os metall. 72.25 72.75 — „ 50 „ — „ — „ Bankrészvény. 887.— 886.-------„ TM „ 1» — „ Hitelintézetiek 209.80 205.20 — „ — „ 4 „ 60 „ Augsb. váltó 103.75 103.50 — „ — „ — „ 25 „ London, váltó 119.40 120.50 1 „ 50 „ — „ — „ Arany 5.64 5.64 — „ — „ — „ — „ — Többször s csak közelebbről is volt szó azon angol tőkepénzesek kérelméről, kik az ausztriai folyó évi kölcsönre aláírtak s most fel szeretnének mentetni a további befizetésektől. A cs. k. pénzügyminisztérium ez ügyet a kérelmezőkre nézve kedvező módon oldá meg. Fölmentetnek minden további befizetés alól s a már befizetett 40 percentért részleges kötvényeket kapnak. Mivel a kölcsön kibocsátási árfolyama (100-tól) 80 volt, még 40 pet volt befizetendő. Egyébiránt az összeg, mely az 5 millió fontra (50 millió frt) aláíratott, nem lehet tetemes. Az angol lapok most azt írják, hogy az összeg 500.000 font (5 mil. frt). Az utóbbi bankkimutatásból tudjuk, hogy a cs. kir. kormány ezen kölcsönnek még ki nem állított részére 20 millió frtot vett föl ezüstben a bécsi banktól június végéig, s mivel júliusban újra 10 millió vétetett föl ugyanezen czim alatt, föltehetni, (ha t. i. az előlegezés, mint a kibocsátási árfolyam 80 perben számíttatott), hogy Londonban 10 millió frt íratott alá. (50 millió forint helyett 80 percenttel összesen 40 millió frtot kapott volna a cs. k. államigazgatás, mely e számítás szerint részint előlegezve van, részint aláírva). Paris, jul. 19. A kölni újságnak írják: A börze folyvást azon lehangoltságban szenved, mely a villafrancai békesség okozta pillanati megelégedést fölváltó. Az olasz herczegségekből, sőt magából Fremontból érkező tudósítások után attól tartanak, hogy még csak most vagyunk a bonyodalom kezdetén, s ez aggodalomban tartja a kedélyeket. Valamint a múlt szombaton (16.) és tegnap, úgy ma is csökkent a rente árfolyama; igaz, hogy csak 5 centimetal, de nem annyira az árcsökkenésben, mint az adásvevés pangásában áll a börze 1037 hangulata. Másfél évi kereskedelmi és félévi háborús krízis után mindenki hatalmas lendületet remélt, de e helyett a börze jelentéktelen vásárlásokkal tengeti életét. Ezt azon üldözéseknek tulajdonítják némelyek, melyeknek minap a coulissa ki volt téve, s ennek visszahelyezését kívánják; mások mindenért a fellépti dijt okolják. Mindkettő igaz lehet, s bizonyos, hogy e kettő nélkül a béke után nagyobb élénkség uralkodott volna a börzén. Csak az a kérdés, ha váljon e nagyobb élénkség a közelebbi pár nap alatt nem épen nagyobb árcsökkenésben fogott volna-e nyilatkozni. Ezt csaknem bizonyosnak tarthatjuk. Mert a coulissának és a vegyes közönségnek, melynek szabad bejárás engedtetett a börzére, hajlama mindig az volt, hogy túlságba vigye mind a jó mind a rosz hangulatot. A mai hangulat pedig elégületlenség, tehát az árcsökkentésre hajló. A börze, mely nem ért a diplomatai szőrszálhasogatáshoz, mindig határozott alternatívát állít fel. Csaknem minden papír követte a rente-ok hanyatlását, ma is, mint tegnap.