Pesti Napló, 1859. július (10. évfolyam, 2814-2840. szám)

1859-07-24 / 2834. szám

167—2834. 10-ik évi folyam Főmunkatárs: K. Kemény Z­sigmond. Szerkesztési iroda: Egyetem-utcaa 2-dik agám 1-ső emelet E lap szellemi részit illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kiadó­hivatal: Ferencziek­ terén 7-dik szám földszint. 1 lap anyagi részét­­illető közlemények (előfizetési pénz, kiadása körüli panaszok, hirdetmények) a kiadó­hivatalhoz intézendők. Előfizetési föltételek: Jusitta, Hámor Hordva Félévre . . 10 frt 50 kr. a. ért Évnegyedre . 5 frt 25 kr. a. ért. I Hirdetmények dija: külön 30 . Magánvita 4 hasábos petit-sor 257 f l. VIDÉKRE, postán félévre . . . 10 frt 50 kr. a. ért. Évnegyedre . 5 fit. 25 kr. a.­ért. fi­l 1869. Vasárnap, jul. 24. B­ÉCSI B­ÖRZE. VALUTUEXETEK. Minden árkeleti szám osztrák értékben veendő. Az előbbi napi rovat a délutáni utolsó, az utóbbi napi távirati közlés a közép­árfolyamot mutatja. INDULÁS: Bécsből—Pestre: 6 óra 80 perez reggel, de 1 órakor estve. Bécsből—Győr—Új-Szőnyre: reggel 8 óra, és 4 óra 40 perez délután. Pestről—Szegedre: 4 óra 15 p. d., 6 óra reg­­. Debrecsenbe: 4 ó. 15 p. d. u., 5 ó. r. i. Nagyváradra—Aradra : 5 ó. reg Szegedi­.—Temesvárra: 11 ó. 34 p. ésj, 2 ó. d. Temesvárr.—Baziásra: 4 ó. 22 p.r.,7 ó.42 p.e. Nagyváradról—Pestre : 9 óra 44 percz reggel. Debreczenb.—Pestr.:11 ó.17 p.d.e.,9 ó.53 p.est. Baziásról—Temesvárra: 1 óra 15 percz d.u. Baziásról—Temesvárra : hétfőn ds pénteken d. u. 5 óra 30 p. Temesvárról—Szegedre : 9 óra 55 perez est­ve, ds 5 óra 30 perez reggel. Szegedről—Pestre: 1 ó. 56 p. éjjel,és 12 ó.délb. Pestről—Bécsbe : 9 ó. reggel, 9 ó. 25 p. estve. Uj-Szőnyből—Győr—Bécsbe : 2 ó. 5 p. dél u. Győrről—Bécsbe: 3 ó. 37 p. d. u., 5 ó. 48 p. r. Szolnokról—Pestre: 3 ó. 46 p. r., 4 ó 2 p. d. Szolnokr.—Debreczen b.:10 ó.3 p.d.e.,9 ó.28 p.e. Szolnokr.—Aradra: 10 ó. 38 p. d. e. P.­Ladányról—N.-Varadra : 1 ó. 35 perez d. Aradról—Pestre : 9 óra 26 perez délelőtt. Aradról—Szolnokra és N.-Váradra:3 ó.40 p.r. Pü­spök-Ladányról—Pestre: 1 óra 8 p. d. Államadósság.. Jul.23 (Jul.2) 5%-08 osztrák ért. 100 frttól . . —. —­ 68.7­­5%-os nemz. kölcsön 100 frttól 77.90/ — .— 5%-os 1851-ki B. sorozat 100 fit —. —­ ■ 88 .­­5%-os metalliques 100 frt. . ., 72. 75­­ —. — 5°/, os 1853. visszafizetés. 100 frt —. — —. — 4‘/1‘ o-os „ „ 100 frt —. — 64 5( 4P/0m „ „ 100 frt 58.5­ 4%-os 1850. visszafizetés. 100 frt ——. - 8%-os „ „ 10O.frt —. - 43.­2%%-os „ . 100 frt —. — 85.5­ 1%-os „ „ 100 frt —— 14.2£ 1834-diki sorsolással 100 frt —. - 290. -1839-diki . . . . . 100 frt —. — 116. -1854-diki . . . . . 100 frt -. — 108.5% Comp-rent papirok 42 lire austr. —. — 14. 50 Földtehermentesitésiek. 5%-os als. auszt. 100 frt . — — 91. — 5%-os magyar ország­i 100 frt — — 72.­­5%-os bánsági, horvát és szláv. 1­­0 frt.........................— — 70.— 5“/9-os gallicziai 100 frt —. — 72. — 5%-os bukovinai 100 frt . . . —.— 70.— 5%-oserdélyi lOOfrt . . ------------70. - 5%-os más bírod, ország. 100 frt —. — 78. - 5%-os sorsolási záradékkal 100 frt 1867-re............................................ Részvények. Nemzeti bank (ez div.) darab­unk. 886. — —. — Hitelintézet 200 frt austr. ért. 205 20 —.— Alsó-austriai esc. bank 500 frt p.­­ . — —. I bUl. 23 f Jul.22 Éjszaki vaspálya 1000 frt. . . — 1817 Államvaspálya 200 frt. p. (500 frank).............................- 259, - Nyugati pálya 200 frt p. (170 frt —85% -os befizetés) .... —.— 131.— Délészak egybek. német 200 frt p. . — 127. 50 Tiszai 200 ft pr. (100 frt befiz.) — — 105. — Lombard közp. olasz 200 ft osztr. becs. 80 ft (40% befizetés.) . —. — 114. — Keleti vas p. 200 frt pp vagy 500 frank 60 ft. (30%) befizetés.-------—. -Gallicziai (Károly­ Lajos) 200 ft. p. p. (30% befizetés) . . . —. — —. — Pozsony n.-s­z­o­m­b­a­t­i I-er kibocsátott 200 ft pp. . . . — — 28. — P­o­z­s­o­n­y-n. szombati Il-szor kibocsátott 200 ft pp. . . . — — 44. — Bustehrádi 500 ft pp.....................— — —. — Aussig-tepliczi 200 ft pp. . . . — — —. — Brtinn-rossitzi 200 ft pp.........................- —. — „ „ elsőbbséggel 200 ft. — — —. — Dun­a-g­őz hajózási társ­u­l­a­t 500 ft pp.............................— — 442 — Osztrák Lloyd-társulat Triesztben 500 ft. pp...................................- 275. - B u d a p e s t i 1 á n czhid 500ftp. —.— 280.— Zálog-levelek. An. bank. 6 év. 5%-os pp. 100 ft.­­. - 96.50 . . „10 év. 5%-os pp. 100 ft. -. - 92 — _ _ „ sorsolh. 5% pp. 100 ft.------85. — „ . . 12 hó 5% a. ért. 100 ft. —. - 09. 50 „ „ „ sors. 5% a. ért. 100 ft. — — 81 50 Jul.23.f Jul.22 A gallicziai föld­ hitelintézete 4%-os 100 ft. p. p......................— — 85 — Elsőbbségi kötvények Nyugoti pálya 5%-os 100 ft. p. p. —. — 88. — Állomvasp. 600 frank.darab. —. — 120. — Északi vasp. 100 p. p..................—. — 90. 5­ Lombard-velenczei 500 frank. ——.— Gloggnitzi pálya 100 ft p. p. . . —.— 80.— Dús a­ g­őzhajózási társul 1 a 1100 ft. p. p.......................—. — 86. — Osztrák Lloyd 100 ft. p. p. . . —. — —. — Borsjegyek. A hitelintézeti darabja 100 forint osztr. ért...................................— — 94. — Dunagőzhajóz. társ. da­rabja 100 ft. p. p........................—. — 102. — Triesti államkölcsön db 100 ft pp. —. — 114 — Eszterházy 40 ft. p. p. . . . —. — 77.— 8alm 40 ft. p p............................— — 37 50 Pálffy 40 ft. p. p......................—. — 37 Clary 40 ft. p. p.......................—­ — 35. 50 31. Genois 40 frt p. p. . . —. — 38. —• Windischgrätz 20 frt p. p. . . —. — 24. 50 Waldstein 20 frt p. p..................—. — 24. — Keglevich 10 frt p. p.............................. — 14, 50 Váltók (devisek). a) három hónapra. ámszerd. 100 holland frt 2% . —. — —. — Augsburg 100 frt délnémet érték­ben 4 '/,%....................... 103, 50 —■ — 1 Jul. 23. (Jul.22. Berlin 100 tallérért á’/o • • —. ■— —. — Boroszló 100 tallérért 4% . . —. — —. — Frankfurt (Majn. m.) 100 frt dél­német ért. 3 $/1% . . . . —.— — — Genua 100 frank . . 4*/.% —. — — Hamburg 100 márk­bankóért 2%-------SO — Lipcse 100 tallérért 6% . . . —. — —. — Livorno 100 toscanai líráért 5% —— —. — London 10 font sterlingért 2 %% 120.50 —.— Lyon 100 frankért 3% . . . —. — —. — Villanó 100 frtért aust. ért. fr^/o —. — —. — Marseille 100 frankért 3% . —. — —. — Páris 100 frankért 3% . . . . —. — 48. — Prága 100 frt aust. árt. 5% . . —. — —. — Iriest 100 frtért auszt. érték 5% —. — —. — iferencze 100 frt auszt. érték 5% —. — — — * V A n. bank váltóleszámítolása 5% a nemzeti banknak az állampapí­rokra való előleg, kamatja 5% b) Látután 31 nap. Bukarest 100 oláh piaszter . —. —------­atambul 100 török piaszter . . —. — — Arany pénznemek. Császári uj arany ... 5.64 —. — Seczés arany...............................—. — 5. 52 korona............................................—.— 16.25 ezüst................................................—. - 18. — Üapoleonsd’or...............................—. — 9. 58 )rosz imperiale.........................—. — 9. 70 A korona a cs. k. pénztáraknál ausztriai értékben . . . . .. — 13.50 Dunavizállás. Pesten, julius 23. 6' 11" 0"' 0 fölUL Gazdasági és kereskedelmi szemle. A pesti gabonacsarnok jegyzőkönyvi ár­jegyzéke: uj bánsági búza (85—86 font) 3 frt 20 kr— 3 ft 40 kr; tiszai ó (83—86) 3 frt —kr — 3 ft 20 kr; tiszai uj (83—1­5) 2 frt 90 3 frt 80 kr. Bácskai ó (83—84) 2 frt 90 kr. 8 frt — kr; uj (----------) — frt--------frt — kr. Fehérmegyei ó (83—85) 2 frt 90 kr — 3 frt 30 kr., fehérm. uj (83-86) - frt — kr — frt — kr; uj kétszeres (77 — 79) 1 frt 80 — 2 frt — kr ; ó rozs (77—79) 1 frt 80 — 2 frt — kr; uj (77—79) — frt-----­— frt — kr ; árpa (63—68) 1 frt 40 kr . — 1 frt 70 kr ; zab (43 47) 1 forint 50 kr. 1 forint 70 kr; uj tengeri 2 forint 24 kr — 2 frt 85 kr ; uj köles 2 frt — kr — 2 frt 10 kr. Bab — frt------frt - - kr. Káposzta-repcze — frt — kr.-------frt. Mind bécsi mezőnkint és osztrák becsben. Bakonyalja, jul. 21. (Termés, gazdasági viszo­nyok.) Az előszéna termés mennyisége 8 minőségéről értesítettem már a „P.N.“ tisztelt olvasóit. Kevés elő­­szénánk, hogy minőségileg is vesztett értékéből, ezt a gyűjtés s kaszálás közti időszak, gyakori esők ál­tal látogatottságának kell főkénünk. Épen ez esőzés volt azonban az, mi kibékített bennünket az előszé­­nának úgy mennyiségi mint minőségi csekélységével, mert bő sarjatermést vártunk. Csalódtunk várakozá­sunkban. Gyűjtés óta nemcsak esőnk nem volt, de az utóbbi hetekben még a harmat áldásában sem része­sültünk. A mi utóta az esőzési időszakban nőtt az előszéna rendjei alatt és között, az is teljesen lesült. Ha egy-két határnak vízáldottabb részén volna is ki­vétel, ez a kivétel igen csekély számú, úgy állunk hát takarmány dolgában,hogy kevés előszéna mellett csak­nem semmi sarja. S lehet-e ezt csodálni, mikor a hő­mérő eszkor 1b 21°-ot mutatott, s délután 24—25 fo­kot Béanmar szerint. Gabnaterményeink letakaritvák. Egy kiló eleség vetésről termett rozs 4'/1 öreg kereszt (26 kéve), búza 6­3 öreg kereszt. — árpa mennyi lett ? kereszt számra nem lehet pontosan meghatározni, miután az árpa­rendek összekövezését azok is félbeszakasztották, kik már megkezdték, nem akarván összezúzni s le­törni az összeszáradt, túl érett és lecsuklott árpafe­jeket. Csak úgy vágták össze az árpa rendeket, de ez is sok kárral történt, mit növelt az árpa rendvá­­gatoknak a vágás után jött szél általi szétszóratása, s az újra összevágatásnak ez által előidézett szüksé­gessége. Sokkal czélarányosabb leendett azon eljá­rás, mit Veszprémm­­egyének egyik legpracticusabb gazdásza, felső-eörsi közbirtokos M. D. követett, ki — a nagy szárazság daczára — árpáját kévébe köt­tette, de úgy, hogy minden kévekötő nagy ruhát vitt magával, a kévét ezen kötötte, s igy mind a fej mind a szem — ha letörött és kizuzott — a lepedőre esvén, ez által annak elveszése megakadályoztatott. Ha a teritékruhán a török megszaporodott, akkor azt a meg­szaporodás után első kévének közepét köttette bele, mi­által a kiszáradt árpának kár nélküli bekötését esz­közölte. Hasonló körülmények közt ajánljak ez eljá­rási módot a termesztő osztály figyelmébe. Esőnk nem volt m. hó 22-ke óta. Tegnap kezdett a felső - eörs - szabadi és litéri vonalon szemetkézni. Sólyban nagy eső volt — de jéggel keverve. Állító­lag a szőlőhegyeket egészen kikerülte a jég, s mert az eleségek nagy része le volt takarítva, az általa okozott kár jelentéktelen. Dakának húzódott el, de a papvásárlai jó bort termő szőlőhegyeket kikerülte. Balaton mellett is kellett esőnek lenni, mert nagy fel­legek tornyosultak össze a Palaznak körüli hegyek fölött s sűrű villámoktól világitottan láttuk a Kövesd felöl Palaznak s Lovas felé húzódó eső szakadását. Baraczk sok termett ez évben. Megy kevesebb mint máskor. Cseresnye még kevesebb. Almafáink gazdag terméssel kecsegtettek, de a nagy szárazság a leen­dett alma nagy részét éretlenül szedte le orrunk elől. Az eleségekben részint a ludák, részint a hivat­­lan aratók által okozott kár igen nagy. S az okozott károk megtéríttetése annyi bajjal s nehézséggel van összekötve ! - Mily gyakoriak a mezőn összekeresz­tezett eleségből való kévelopások is ! Az eleség ára alászállt. Piaczi árakról csak akkor fogok határozottan írhatni, ha nemcsak Balatonmel­léke, hanem Bakonyalja is bevégzi a nyomtatást. Jelenleg igen változók az árak. A pár héttel előbb 4 osztrák forintról 2 osztrák forintra szállt árpa köblé­nek ára a múlt pénteken ismét 3 frára emelkedett. Rozs és búza kevés volt a piaczon. Méheink a nagy szárazságban keveset rajoztak, s a méhek méztakarási korszakában (nyárbó) se eső, se harmat nem járván, csak gyéren takarulhattak, s igen gyengék. Soknak kiteleléséhez alig van re­mény. Arra is volt már eset, hogy oly anyakasok méhe is kiköltözött, a mely kasokban egy anyakas méhe ellátására elegendő méz maradt hátra. Forrásaink nagy része kiszáradt, katainkból kifo­gyott a víz. Csak néhány kutban lehet tiszta vizet kapni, a többiben vagy zavaros a víz, vagy semmi vize nincs. Sok helyen a víztulajdonos és a vizet szük­­ségelők csaknem ötre mennek a vizes kutak közül. A disznók s baromfiak közt már­is kiütött a dög, a marhák szája sebesedni kezd. Mindez a nagy forró­ság-, a vízhiány­, a mező leszáradásának következése. Néhány faluban az az okos szokás van, hogy a disz­nó­csordát hajnal előtt kihajtják, a délelőtti 9 - 10 óra közt (és így a legnagyobb f­orróság elől) haza­eresztik, s csak délutáni 4 óra után hajtják ki újra, s későn eresztik haza. Az ily helyeken a disznódögnek még előjelei sem mutatkoznak. A disznókat haza eresztetésük után — de nem azonnal — meg kell itatni; a rögtöni itatást azért kell kerülni, mert a ki­­melegedett baromfa betegséget hozhatna az. r. 1. Pócs-Petri, július közepén. Nincs nehezebb mint most rendezett tudósítást irni, tudósítást, melyből a gazda­világ magát kellőleg tájékozhatná. Mint az időjárás, mely egy nap tízszer is változik, s melynek csak egy állandó typusa van, a folytonos égető szá­razság és szakadatlan szelek, épen olyan a kereske­delmi élet is, ma mesés mértékben emelkedik, hol­nap bámulatos gyorsasággal száll alá mindennek ára, egyetlen jellegét tartván meg: a pénztelenséget. Szűk a pénz, ezt halljuk mindenfelé, és épen azért csak név szerinti ára van mindennek. — E hó első napjai­ban tartatott a nyir­baktai nyári vásár, s mig ott egypár tinóért 160—200 pfrtot is adogáltak, mig egy­ pár jármos ökröt 300 pírt, a legközönségesebb tehenet 50—60 pfrton is vették, már a következő Nyirbáthori vásáron 30 percenttel lejebb ment az ár. így volt a búzával és gabonával is; a zab, melyet 5 pfrton alig lehetett venni, ma 2 pfrt; a gabona, mely 5 frt 12 kron állott, 3 pfrtért sem kell senkinek. Hej pedig nagy calamitás lesz a szegény gazdálkodó em­berre, ha nem lesz ára az életnek, miből fedezzük szükségeinket! — A száraz sertés megtartotta árát; a nyers szalonna 16, szikkasztott 20 parton kelt má­zsája. A fanemű iszonya drága. — A széna-munkát bevégeztük, elegendő termésünk van, s oly jó, mi­lyenre rég nem emlékszünk. A repete elnyomtatva, öröme azonban nem sok, mert a juniusi záporok so­kat megrongáltak, a viharos szelek felforgaták a ru­dasokat , sok szem kiverődött, kicsirázott. — Eddig nem hallottam mily áron kelt. — Az aratás ja­vában foly, van gabonánk, búzánk annyi, hogy hála Istennek alig bírunk vele, de alig bírunk a napszámos, meg az arató bérével is; a nagyobb ura­dalmak 16-án, a kisebbek 15 -én adták az aratást, azonkívül tartásra hetenkint 1 köböl gabona, 2­2 font szalonna, 2 fa font só; — vasárnap 1 font hús, 1 szere kása, bab, kolompár vagy ezek bármelyike helyett tészta a levesbe; — a parasztgazdák *­, véka gabo­nát meg ellátást adnak, háromszori pálinkával na­ponkint; a pálinka e vidéken minden munkabérnek conditio sine qua nonja, de van is azután sok elsáp­­padt, elsatnyult egyén nem csak testben, de lélekben is.— Még az említettem bér mellett is, a nagyobb bir­tokokban, legnagyobb részben felső vidéki tótok az aratók; ■— a múlt héten a kaszásnapszám 1­pítra rú­gott fel, de most már a legsürgetősebb dolgok bevé­­geztével ez is kevesedett. — Tavasz-veteményeink gyönyörűek voltak ; de bizony most kukoricza, ko­lompár , mint szinte legelőink is, hol marháink éhen bőgve várva várják a tarló­szabadulást, a nem tagositott gazdálkodás majdnem egy­edüli elő­nyét , eső után epedeznek; kutaink maholnap ki­száradnak, s akkor a marhavésztől lehet tartani. Ed­­digelé még mentek vagyunk a bajtól, egynéhány el­esett sertés kivételével, de ez is megszűnt. — Kuko­­riczánk sok helyt az iszonyú szárazság miatt máig is töltetlen s mert a folytonos szelek a harmatot is hát­ráltatják, bizony nem tudom, hogy hizlalunk; gyü­mölcsünk ismagul sincs; azt a hernyó, de még inkább a cserebogár letarolta. A szőlő folyvást jó remény­­nyel biztat. A jókori kolompár az esős időben kötött s elég jó termést adott. Csöves veteményeinket, babot, borsót stb. a folytonos szelek megrongálták, levervén, elfonyasztván virágaikat; — próba-nyomtatást, vagy cséplést még nem tettek, az eredményről tudósi­tásom el nem marad. 1. 1. Balatonmellék, nyárhó 21. Mely után „buzgó imádság epedezett százezrek nyakán“ : az eső a hosz­­szasan tartott égető szárazság után csakugyan meg­érkezett, é­s daczára azon körülménynek, hogy a termesztők nagy része még nem csépeltetett s nyom­tattatott el, az eső kedves vendég volt. Az arács­­felső-eörsi vonalon tegnap délután tornyosultak az égen esőterhes fellegek, s 4 és 5 óra tájban ül­ték ki tartalmukat. A rács kevés esőt kapott, az eső súlya a kövesd-lovasi falvak határain át a balaton felé hú­zódva ömlött alá. Ez eső — a fellegek színéből ítélve —­ nem lehetett egészen tiszta. Az esőre igen nagy szükség volt. Tavaszi ter­ményeink közöl az árpát csak nagy kárral lehetett kötni, a fejek letöredeztek a kötők térdei alatt. A zab szeme összeszorult. A tengeri levele megpörkölt­­ten húzódott össze, s kiindult csővel nem hoztak sze­met. A burgonya levele száradni kezdett, s alatta hi­ányoztak a gumók. Ha a tegnapi esőzést több köve­­tendő, ekkor mind a tengeriek, mind a burgonyák neki veszik magukat, s ha olyanok nem lesznek is, mint kellő időbeni esőnyerés esetén leendettek, de csakugyan mégis tűrhetők lesznek. Sarju sok helyen nem lesz. Csak a völgyeletes he­lyen s források által öntözött réteken verődött atóta, aránylag ezeken is csekély, mert forrás is sok ki­száradt. Eleségtermésünk jónak nevezhető szalmára nézve is. A szemtermés még jobb. A rozs csomója (13 kéve) közel 3 méretet adott, mert 10 csomóról lett 29 mér­­ete. Az árpa csomója több mint 3 mérczét­ adott, mert 15 csomóról lett 48 mércze (=12 kiló = 24 pezs.­mérő). A búza csomója 2s/u mércze szemet adott, mert 14 csomóról lett 33 mércze. Zabot még nem nyomtattak. Most a tavaszi eleséget is sokan csépel­teik nyomtatás helyett, mert a szárazság által min­den nedvéből kimerült tavaszi eleség szárak törekké zúznak a nyomtató lova­i lába alatt. Arácson egész erővel folynak a tagosítási munká­latok. A szántóföldekre vonatkozólag már meg van az első egyezség a földesúr, közbirtokosok, és jobbá­gyok közt, csak a legelő­s erdőilleték menyisége, 8 helyére vonatkozólag nem tudnak megegyezni. Mint biztos kutforrásból értesültem, a földesúr gróf azon nagylelkű ajánlatot tetette, hogy a pap földét egy te­lekre egészitendi ki, de azon esetben, ha a tanítóét a közbirtokosság féltelekre egészitendi. A közbirtokos­ság azonban e kiegészítést megtagadta, azt hozván föl a megtagadás mentségéül, hogy az egyes köz­­birtokosok kevés jártt földüket pénzen vásárol­ták.­­ Ha a közbirtokosság egyáltalában nem bír­ható arra, hogy a tanítói földbirtokot féltelki állo­­mánynyá egészítse ki, nem lehetne-e az arácsi egy­házi személyek jelenlegi szomorú helyzetén az ál­tal segítni, hogy a nm. gróf megbízottai által magán­összejövetel alkalmával föltételesen ajánlott telek-kiegészítés föltétlenül történnék meg, s e kiegészítési földmennyiség a lelkész és tanító közt fizetések aránya szerint megosztatnék? Ez álal is lenne némileg segítve , s a föltételesen már külön­ben is odaszánt ajándék értékét csak is növelné a föltét nélküli átadás. Szőlőhegyeink is új életet nyernek, ha nem ugyan tartós, de földbe ható esőnk leend. A szőlőszemek , meghólyagosodnak, a tőkék kisülése megakadályoz­­tatik, mint szinte a szőlőszemnek a fürtökről a szá­razság következtébeni lefolyása is, mi által máris sok kárt vallottak a szőlőtulajdonosok. Gyümölcsfa­­ is sok száradt ki szőlőhegyeinken. 1. 1. Bécs, jul. 23. (Telegr.) Elkelt mindössze 20,000 mérő búza. Bánsági elkelt 7400 mérő. 1. Mosony 86 fontos 3 ft 16 kr, 85 fontos 2 ft 57 kr; marosi 1. Mo­sony 86 fontos 3 frt 36 kr, 87 fontos 3 frt 57 kr; ugyanaz ugyanott 86 fontos 3 ft 46 kr; marosi 1. Győr 86 fontos 3 ft, 86­2 fontos 3 ft 15 kr. Bécsi mérőn­ként, osztr. becsb. — Ukh. : 1 ;■ .­­. . it)jj Pénzügyi szemle. (Bécsi pénzcsarnok.) Jul. 22. Jul. 23. Emelked. Csökken. Nemzeti köles. 77.80 77.90 —fd­Okr —ft — kr 5%-os metall. 72.25 72.75 — „ 50 „ — „ — „ Bankrészvény. 887.— 886.-------„ TM „ 1» — „ Hitelintézetiek 209.80 205.20 — „ — „ 4 „ 60 „ Augsb. váltó 103.75 103.50 — „ — „ — „ 25 „ London, váltó 119.40 120.50 1 „ 50 „ — „ — „ Arany 5.64 5.64 — „ — „ — „ — „ — Többször s csak közelebbről is volt szó azon angol tőkepénzesek kérelméről, kik az ausztriai fo­­­­lyó évi kölcsönre aláírtak s most fel szeretnének men­tetni a további befizetésektől. A cs. k. pénzügyminisz­térium ez ügyet a kérelmezőkre nézve kedvező mó­don oldá meg. Fölmentetnek minden to­vábbi befizetés alól s a már befizetett 40 percentért részleges kötvényeket kapnak. Mivel a kölcsön kibocsátási árfolyama (100-tól) 80 volt, még 40 pet volt befizetendő. Egyéb­iránt az összeg, mely az 5 millió fontra (50 millió frt) aláíratott, nem lehet tetemes. Az angol lapok most azt írják, hogy az összeg 500.000 font (5 mil. frt). Az utóbbi bankkimutatásból tudjuk, hogy a cs. kir. kormány ezen kölcsönnek még ki nem állított részére 20 millió frtot vett föl ezüstben a bécsi banktól június vé­géig, s mivel júliusban újra 10 millió vétetett föl ugyanezen czim alatt, föltehetni, (ha t. i. az előlege­zés, mint a kibocsátási árfolyam 80 perben számítta­tott), hogy Londonban 10 millió frt íratott alá. (50 millió forint helyett 80 percenttel összesen 40 millió frtot kapott volna a cs. k. államigazgatás, mely e szá­mítás szerint részint előlegezve van, részint aláírva). Paris, jul. 19. A kölni újságnak írják: A börze folyvást azon lehangoltságban szenved, mely a vil­lafrancai békesség okozta pillanati megelégedést föl­­váltó. Az olasz herczegségekből, sőt magából Fre­­montból érkező tudósítások után attól tartanak, hogy még csak most vagyunk a bonyodalom kezdetén, s ez aggodalomban tartja a kedélyeket. Valamint a múlt szombaton (16.) és tegnap, úgy ma is csökkent a rente árfolyama; igaz, hogy csak 5 centime­tal, de nem annyira az árcsökkenésben, mint az adásvevés pangásában áll a börze 1037 hangulata. Másfél évi kereskedelmi és félévi háborús krízis után mindenki hatalmas lendületet remélt, de e helyett a börze je­lentéktelen vásárlásokkal tengeti életét. Ezt azon ül­dözéseknek tulajdonítják némelyek, melyeknek mi­nap a coulissa ki volt téve, s ennek visszahelyezését kívánják; mások mindenért a fellépti dijt okolják. Mindkettő igaz lehet, s bizonyos, hogy e kettő nélkül a béke után nagyobb élénkség uralkodott volna a börzén. Csak az a kérdés, ha váljon e nagyobb élénk­ség a közelebbi pár nap alatt nem épen nagyobb árcsökkenésben fogott volna-e nyilatkozni. Ezt csak­nem bizonyosnak tarthatjuk. Mert a coulissának és a vegyes közönségnek, melynek szabad bejárás enged­tetett a börzére, hajlama mindig az volt, hogy túl­­ságba vigye mind a jó mind a rosz hangulatot. A mai hangulat pedig elégületlenség, tehát az árcsök­kentésre hajló. A börze, mely nem ért a diplomat­­ai szőrszálhasogatáshoz, mindig határozott alternatívát állít fel. Csaknem minden papír követte a rente-ok hanyatlását, ma is, mint tegnap.

Next