Pesti Napló, 1859. augusztus (10. évfolyam, 2841-2864. szám)

1859-08-04 / 2843. szám

176—2843. 10-ik évi folyam i’őmunkatára : fo. W.Mménj Icigmoná. Kiadő-hivatai: 1859. Csütörtök, aug. 4 Előfizetési föltételek:­­ PESTEN, házbot hordva félévre . . . 10 frt 50 kr. a. ért. Evnalvedre . 5 frt. Szerkesztési iroda: Lipót-utca a 6-dik szám. 1-bő emelet. E lap szellemi részét illető’ minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Ferencziek-forda 7-dik szám földszint.­­ A lap anyagi részét i­llető közlemények (előfizetési pénz, kiadása körüli panaszok, hirdetmények) a kiadó­hivatalhoz intézendők. VIDÉKRE, postán Félévre . . . 10 frt 50 kr. a. ért. I Évnegyedre . . 5 frt 25 kr. a.?ért. I Hirdetmények dija: M B­ÉCSI B­ÖRZE. Minden árkeleti szám osztrák értékben veendő. Az előbbi napi rovat a délutáni utolsó, az utóbbi napi távirati közlés a közép árfolyamot mutatja. ZALCZIENETES, INDULÁS. Bécsből—­Pestre:­ 6 óra 30 perez reggel, és 8 órakor estve. Bécsből— Győr—Uj-Szőnyre : reggel 8 óra, és 4 óra 40 perez délután. Pestről—szegedre: 4 óra 15 p. k­, 5 óra reg­­„ Debrecenbe: 4 ó. 15 p. d. u., 5 ó. r. „ Nagyváradra—Aradra : 5 ó. reg Szegvár.—Temesvárra: 11 ó. 34 p. ésj, 2 ó. d. Temesvárr.—Basilsta: 4 ó. 22 p.r.,7 ó.42 p.e. Nagyváradról—Perize : 9 óra 44 pere, reggel. Debreczenb.—Pestr.:11 ó.14 p.d. e. ,0 ó. 53 p. est. Baltáéról—Temesvárra: 1 óra 15 peres d.u. Baziásról—Temesvárra : hétfőn és pénteken d. k. 5 óra 30 p. Temesvárról—Szegedre : 9 óra 55 perez est­ve, és 5 óra 30 perez reggel. Szegedről—Pestre: 1 ó. 56 p. éjjel,est­ó.délb. Pestről —Bécsbe: 9 ó. reggel, 9 ó. 25 p. estve. Uj-Szőnyból—Győr—Bécsbe : 2 ó. 5 p. dálu. Győrről­—Bécsbe: 3 ó. 37 p. d. u., 5 ó. 48 p. r. Szolnokról—Pestre: 3 ó. 46 p. r., 4 ó. 2 p. d. Szolnokr.—Webretzen b.:10 ó.3 p.d.e.,9 ó.23 p.e. Szolnokr.—Aradra: 10 ó. 38 p. d. e. P.-Ladányról—N.-Váradra: 1 ó. 35 perez d. Aradról—Pestre: 9 óra 26 perez délelőtt. Aradról—Szolnokra és N.-Váradra:3 ó.40 p.r. Pögp®k-Ladányról-­-Pestre: 1 óra 8 p. d. | Aug. 3. (Aug 2. I Aug. a. (Aug 7. Berlin 100 tallérért 4% . . . —. — —. — Boroszló 100 tollárért 4% . . —. — — Frankfurt (Kaja. m.) 100 frt dél­német ért. 3'/s% 101.— Deiraa 100 frank . . 4 ‘/2°/0 —. — —. — Hamburg 100 márk-bankóért 2°/0-------—. — Lipcse 100 tallérért 6% . . . —. —------­Livorno 100 toscanai líráért 5% —38. 50 London 10 font sterlingért 2Vs°/0 116.— —.— Lyon 100 frankért 3% . . . —. — —. — Milano 100 frtért aust. ért. 5% —. — —. — Marseille 100 frankért 3% . • —. — —. — Pária 100 frankért 3% . . . . —. — 46. 60 Prága 100 frt aust. ért. 58/0 . . —. — —. — Triest 100 frtért auszt. érték 5% —. — —. — Velencze 100 frt auszt. érték 5% —. — —. — A n. bank váltóleszámítolása 5% A nemzeti banknak az állampapí­rokra való előleg, kamatja 5°/0 b) Lázután 31 nap. Bukarest 100 oláh piaszter . . —. — —.— Stamoul 100 török piaszter . . —. — — — Arany pénznemek. Császári arany.................5,54 —. — Reczéa arany......................—. — 5. 52 Korona.................................—.— 16.08 Ezüst......................................—.­­ 16. Va Napoleons d’or......................—. — 9.40 Orosz imperiale................—.— 9.50 A korona a cs. k. pénztáraknál ausztriai értékben . . . . —, — 13­50 Aug. 3­ Aug.2 A gallicsiai föld. hitelintézeté 4%-os 100 ft. p. p......................— — 85 — Kiisebbségi kötvények Nyugoti pálya 5%-os 100 ft. p. p. —. -- 88 — A-Hemvapp. 600frank.darab. —, — 120 — Északi vasp. 100 p. p..................... — 90. 50 Lombard-velenczei 500 frank. . — Gloggnitzi pálya 100 ft p. p. . . —.— 80.— D­u a­rt-g­őzhaj­ózási társu-1­a­t 700 ft. p. p.........................—. — 86. — Osztrák Lloyd 100 ft. p. p. . . —. — —. — Sorsjegyek. A hitelint­ézeti darabja 100 forint osztr. ért..............................—. — 94 — Dunag­őzhajóz. társ. da­rabja 100 ft. p. p.....................—. — 102. — Triesti államkölcsön db 100 ft pp. —. — 114. — Eszterházy 40 ft. p. p. . . . —. — 77. — Salm 40 ft. p. p............................—. — 37 50 Pálffy 40 ft. p. p..........................—.— 37 75 Clary 40 ft. p. p..........................—. — 35. 56 St. Genois 40 frt p. p. . . —. — 35. 50 Windischgretz 20 frt p. p. . . —. — 24 25 Waldstein 20 frt p. p....................—24 75 Kcglevich 10 frt p. p....................—. — 14. — Váltók (devizek), a) három hónapra. Amsterd. 100 holland frt 2% . . —. —• —. — Augsburg 100 frt délnémet érték­ben 4’/,%.............................100.­ —­­Államadósság.­­Aug. 3.(Aug.2. 5%-o.s o sztrájc ért. 100 írttól . . —. — 1 70. — 5%-os »«mi. kölcsín 100 írttól i 80.10 . —.— 5%-os 1851-ki B. sorozat 100 frt! —. -­­ 89.­­ 5%~os «fetalilines 100 frt. . . 1 75. 35 — - 4‘4%-os „ „ 100 frt —65.75 4%- js n n 100 frt —. — 59.— 3%-oa „ „ 100 frt — 43.50 2%%-oa „ D 100 trt 37,— 1%-oí „ „ 100 frt —. — 14.50 1S34 difei sorsolással 100 frt —.—-295.— 1839-düu.......................100 frt —. — 117.50 1854-diki . . . ._ . 100 frt -.— 111.— Oomo rontpspirok 42 lire auatr. —. — 14. 50 Fökltsliermentesitősiek. 5%-os ah. anszt. 100 frt ._ . —. — 92. — 5%-o­­­­s g­y­a­r 0­r * 7­4g ilCOfet —.— 73.— 5%-os b­á­n­s­á­g­i, h­o­r­v­á­t és szláv. 100 frt.......................—- — 72 — 5%-os gaiiiesiai 100 frt . . . —. — «4 50 5%-os bukovinai 100 frt . . . —.— 71 — 5%-03 erdélyi 100 frt . . . —.— 71.— 5%/0-os más bizot. ország. 100 frt —.— 83.— 5% -os sorsolási záradékkal 100 frt 1867-re......................................................—.— Résszványek. Nemzeti bank (ex div.) darabonk. 91 2. — — Hitelintézet 200 frt austr. ért. .217— —.— Alsó austriai esc. bank 500 frt p.­­ — 554. Aug. 3. (Aug.2. Éjszaki vaspálya 1000 frt. . . — 1825 Államvaspálya 2000 frt. p. (500 frank) ...... --.- 266,50 Nyugati pálya 200 frt p. (170 frt —85%-os befizetés) . . . . —. — 130.— Délészak egybek. német 200 frt p. —. — 131. — Tiszai 200 ft pr. (100 frt befiz.) —. — 105. — Lombard közp. elasz 200 ft osztr. becs. 80 ft (40% befizetés.) . ------ 121. — Gallicziai (Károly­ Lajos) 200 ft. p. p. (30% befizetés) . . . —. — 60 — Pozsony n.­s­z­o­m­b­a­t­i I-el kibocsátott 200 ft pp. . . . —. — 28 — P­o­z­s­o­n­y­ n. szombati H-szor kibocsátott 200 ft pp. . . . —. — 44. — Bustehrádi 500 ft pp.....................—. — —. — Aussig-tenliczI 205 ft pp. . . . —. — —. — Brünn-rossitzi 200 ft pp. . . . —.— —. — „ „ elsőbbséggel 200 ft. —. — —. — Duna-gőzhajózási társu­­ latöOOftpp.............................—.— 456.— Osztrák Lloyd-társulat Triesztben 500 ft. pp...................................—. — 265 — Budapestilán­czhid 500 ftp. —. — 270. — Zálog­ levelek. A n. bank. 6 év. 5°/o-os pp. 100ft. —. — 96.75 h­­, .10 év. 5%-os pp. 100 ft. — 83 — _ . sorsolh. 5% pp. 100 fc. —. — 85.— ” " _ 12 hó 5% a. ért. 100 ft. —. -- 99. 50 n n­­, sors. 5°/0 a. árt 100 ft. —. — 81 501 Gazdasági és kereskedelmi szemle. Pest, aug. 3. A jobb hangulat tegnap emelkedő-­­en volt a búzára nézve, s ismét vettek pár ezer mé­­rőt az üzérek, melynek egy részét a bejegyzetteknél jobb árakon fizették. A hetivásáron is nagyobb volt az élénkség a búzára nézve. A pesti gabonacsarnok jegyzőkönyvi ár­jegyzéke: uj bánsági búza (85—66 font) 3 frt — kr— 8 ft 30 kr;tiszai ó (83—86) 2 frt 65 kr — 8 ft — kr; tiszai uj (83—85) 2 frt 90 3 frt 90 kr. Bácskai ó (93—84) 2 frt 65 kr. 2 frt 80 kr; uj (---------) — frt -------frt — kr. Fehérmegyei ó (83—85) 2 frt 70 kr — 3 frt 20 kr., fehérm. uj (83—86) — frt — kr — frfc — kr ; uj kétszeres (77 — 79) 1 frt SO — 1 frt 80 kr ; a rozs (77—79) 1 frt 60 — 1 frt 80 kr; uj (77—79) — frt----­— frt — kr; árpa (63­ 68) 1 frt 40 kr ; — 1 frt 70 kr ; zab (43 47) 1 forint 20 kr. 1 forint 30 kr ; uj tengeri 2 forint — kr — 2 frt 20 kr . uj köles 2 frt — kr — 2 frt lö kr. Bab — frt — frt - - kr. Káposzta-repcze 4 frt 10 kr. 4 frt. 25 kr. Mind bécsi mézönkint és osztrák becsben. Gyula, jul. 27. Többek állítása után állíthatom, hogy a ló ára a múlt vásárhoz aránylag %—%, a szarvasmarha ára pedig y10— V'12-del esett lejebb. Egy jó paraszt ló 60—65 ujforinton alig kelt el, egy pár ökör ára 140—200 ujforint közt ingadozott, kö­zépszerű norjas-tehén 55, a legszeb 70 ujforinton kelt el; ellenben a sertés ára a múlt vásárhoz aránylag feljebb ment, egypár V/2 éves sertés 19 — 20 ujforin­­ton kelt el, a közönséges birkának 8, a magyar­ juh­­nak pedig 6 forinton ment párja. Más vásárokhoz aránylag szarvasmarha csekély, ló és sertés közép, végre juh, birka feles számmal volt kiállítva. A ga­­bonaneműek ára a vásárt egypár héttel megelőzött he­tivásárokhoz aránylag feljebb szállt, a búza, az idei repeze 6, a kukoricza 3 ft 36 kr, a zab 3 ft 12 krön, az árpa pedig 2 ft 48 krön kelt régi pénzben. (B. H.) s Poroszló (Poroszom.), jul. 30. (Gy­ap­­­u). E hé­ten még élénkebb volt a vásár, mint az előbbin. Mint­egy 2400 mázsát vettek meg svájczi és német keres­kedők és gyámnokok. Az árak ismét emelkedtek. London , júl. 30. (G­y a p j­u). Az itteni auctiókon máig mintegy 24,167 bál gyapjú kelt el (majd mind idegen földrészekből való). Mindjárt az auctio elején fontonként másfél penny volt, azóta pedig 2—2% penny az emelkedés, de ez emelkedés nem terjedt ki a durvább és hibás fajtákra, melyek nagy mennyi­ségben volának. — A mosatlan gyapjakra nézve az emelkedés mindössze másfél penny fokonként. (Osztrák fontra véve az előbbi 2 és 2 */2 emelkedés annyi mint 10—12 uj kr, az utóbbi mintegy 8 uj kr. emelkedés osztrák fontonként, vagyis ugyanannyi fo­rint mázsánként). Az angol gyapjúvásárlók vétel­kedve igen nagy, s Francziaország is nagy bevásár­lásokat tesz.­­ A júl. 27-dikén Liverpoolban, cseké­lyebb minőségű gyapjúkra nézve kezdődött a cettókon a jobb minőségű keletindiai és persa gyapjú fontja 1 pennyivel emelkedett (azaz 5 krt fontonkint vagy 5 frtot osztrák mázsánkint). A közepesek felényivel és negyedrész ennyivel emelkedtek a májusi árakhoz Az angol bőr- és bunda gyapjak ára hasonlókép fö­­leb­b emelkedett, ég pedig a rövid szálú 8 uj krjával a hosszú szálú 12—13 aljával osztrák fontonként. Pénzügyi szemle. (Béc­si pénz csarn­o­k.) Aug. 2. Aug. 3. Emelked. Csökken. Nemzeti köles. 80 — 80.10 — ft 10 kr — ft — kr 5%-os meíall. 75.25 75.35 — „ 10 „ — r — „ Bankrészvény. 903.— 902.— — „ — „ 1 „ — „ Hitelintézetiek 216.80 217.--------,, 20 „ — „ — „ Augsb. váltó 100.85 100.---------„ — „ — „ 85 „ London, váltó 117.25 116.-------„ — „ 1„25„ Arany 5.53 5.54 - „ 1. Párig, aug. 2. (Zárlat.) 3% rente 69.50 (emelk. 70 cent); 4­2 % rente 96.75 (emelk. 25 cent.); crédit mobilier részv. 843 (emelk. 18 frank); osztrák állam­­vasp. részvények 568 (emelk. 5 frank); lombardiai vasút 568 (emelk. 6 frank). A hangulat szilárd. London, aug 2. Consolok 94% (nem változtak.) Váltó-árfolyam becsre 12. Sorsolás. A gróf St. Genoisféle sorsjegyek aug. 1-jén történt kihúzása alkalmával a következők valá-­ nak a nagyobb nyertes számok: a 22,749 sz. nyer 1 70,000 frtot; 79,257 sz. nyer 3000 frtot; 73,198 sz. nyer 1000 frtot; 59,867 sz. nyer 500 frtot; 250 ftot nyernek; 55,391, 62,931 sz. 200 forintot nyernek 83,891, 51,471. A pesti magyar kereskedelmi bank állapotja julius végén 1859-ben. Pénztári készlet f. é. julius 30-a osztr. becsb. . . Bevételek: Beszedett váltókból. . . 726,431 30 Az állam- és más értékpa­pírokra történt előlegezé­sek bejöttéből .... 75,287 97 A giro üzletben bejött visz­­szafizetésekért.... 15,125 — 5%-elkamatozott betétekért 769,978 94 A váltó leszámítolási üzlet­ben kamatokból és illet­ményekből....................... 11,225 24 Ugyanazok az állam- és másnemű papírokra való előlegezésért .... 1,053 27 Ugyanazok a giroüzletben 2,892 61 A tiszta betételekért való dijak.......................... 22 99 Eladott és kisorsolt zálogle­veleiért a bécsi n.banknak 8,720 3 A földtehermentési kötvé­nyek és sorsolható zálog­levelekért ...........................2,918 3 A­­ kölcsön kamatjaiért . 1,114 31 Kiadások : frt kr. Leszámítolt váltókért . . 698,945 44 Állam-és más értékpapírokra való kölcsönökért . . . 337,200 — Leszámított váltókért a giro­üzletben .......................... 32,500 — Visszafizetésekért . . . 456,595 62 Kamatfizetésekre . . . 7,158 64 A hivatalnokok, szolgák fize­tése­s ügyviteli költség . 1,077 33 A pesti kereskedelmi akadé­mia segélyzésére . . . 400 — Beváltott részvény osataléki szelvényekért . . . . 6,582 50 Vegyes közlemények. — Az egri sz. Mihálynapi vásárnak sept. 29-ről f. évi October 3-kára áttételét ezen cs. k. helyt. oszt. a cs. k. Heves megyei hatóság kértére megengeden­­dőnek találta. Buda, jul. 25-a 1859. Cs. k. helyt. osztály. — Az erdélyi gazdasági egyesület közgyű­lésén (lásd tegnapelőtti számunk e rovatát) a titkár folytatván előadását, számot adott a nevezett egyesü­let köztelkén s szőlejében folytatott gazdálkodás mi­benlétéről. Az eredmények, ha nem fényesek is, a vi­szonyokhoz képest megfelelnek a méltányos igények­nek. A köztelek 6% hold. Ebből a gyümölcsözeti szak­osztálynak mintegy 31­2 hold van átadva. A termelő is­kola már az idei tavasszal megnyílván a forgalomnak, az intézet csaknem ostromszerű megrohanásnak volt kitéve. 2000 csemete adatott ki az első tavaszszal, s a hézagok mégis alig vehetők észre. A csemetékből be­vett tiszta jövedelem 700 frt. Ha ezen összeghez adjuk azon 600 csemete árát, mely két egyleti tag részéről az őszi ültetési szakra le van foglalva, az idei tiszta jövedelmet a csemeték árából 900 ujírtnál kevesebbre tenni nem lehet. A titoknak az előadásának főbb pontjait röviden, (s csak a tényekre szorítkozva) ezekben foglaljuk össze saját szavaival. Magán az iskoláinkkal is tartalomba és terjede­lembe jóformán előre haladtunk. Saját szükségletün­kön felül maholnap e részben is szép szolgálatot te­hetünk a termelő közönségnek. A köztelek botanikus kertje vagy takarmány ter­melő osztálya évenként szélesebb kiterjedést nyer. Be kell azonban vallani, hogy ezen osztályban eddig tett kísérletek távol állanak attól, hogy a gazdaközösség méltó igényeit kielégítsék. Minek oka egyszerűen ott korlátolt vagyoni körülményeinkben rejlik, Eperfa-termelésre gondos figyelmet fordítunk. Eb­béli üzletünk nyílt és őszinte bevallása azon rokon­­szenvnek, melylyel az egyesület mint a honi gazda­ság irányadó intézete, ezen egykor magát jótékony hatással kinőhető iparág iránt viseltetik. Néhány száz ezer fát az idén már kiadtunk. Egy pár ezer cse­metét üzleti után szaporítottunk. Ha többen keresnék, örömest fordítna a választmány időt, költséget na­gyobb mértékben való szaporítására. Addig meg kell elégednünk e részben felvett rendszerünkkel, mely­nek lényeges részét tette s teszi jelenleg azon tény, hogy évenkint szép summa pénzbe kerülő eperma­got hozatunk s osztjuk ki a gazdaközönség érdekelt tagjainak. A köztelken három egymás után következő évben folytonosan termelt kísérleti növények közül dereka­san kiállották a próbát s épen azért a gazdaközönség figyelmébe bizton is ajánlják : 1. Törökbuzafélékből: a) Hangán, korán érő, gazdag termésű, piros sárgaszinü faj; b) Manz hozatta Odessa környékéről s honosította s most nagyba ter­meszti Berkenyesen. c) Cinquantino, ismeretes olasz faj, kora érő, sugár csuszán aranyszínű és a czukor-törökbuza kitűnő czukor-tartalommal, mint asztali csemege faj. Mindenik faj elkülönítve látható köztelkünkön. 2. A burgundi répákból az óriás répa, mely­ből 300 darabot megnyerés végett kiültettünk. A ré­­pafélékből az idén 12 új fajjal teszünk kísérletet. 3. A borsókból a csodaszép név alatt levő faj. 4. Bugonyákból változatlanul tartja magát a Pá­­risból hozatott fenyő rózsa, hollandi, mindkettő díj­nyertes. Míg az újabban rendkívüli dicséretekkel el­­halmozott R­­ 0 - F 1­­­0 fajból 2 fonttal, összesen 27 darabbal az idén Uzdei után tevén kísérletet a nyert hajtásokból 3, 20—20 öl, tehát 60 öl hosszúságú gaz­dagon diszlő ültetvényt nyertünk utána. Ezen üzdé­­szeti modor egyszerű titkát később lesz szerencsénk a gazdaközönség tudomására juttatni. Az egyesület szőlőkertjében három és 1/2 év alatt, az irtó és újbóli alakítás rendszeréhez s a rendszer kiviteléhez kötött feltételekhez bízva, a regeneratio munkája, egybehangzólag az egylet érdekeivel befe­jezettnek mondható. Most már a türelem s ezélszerű ápolás munkája következik. Őszintén állíthatjuk, hogy a t. közgyűlés több íz­ben kifejezett azon óhajtásának, hogy a szőlészeti re­formnál főleg hazánk borászati érdekeire legyen a választmány tekintettel, az újbóli rendezés és beállí­tásoknál igyekeztünk eleget tenni. Akár a hely­színen felveendő számításokból, akár a helyiség átvizsgálandó lajstromából kétségtelenül kiderülend, mikép a területnek 1/1S részénél többet a szoros értelembe vett csemege­szőlők el nem foglal­nak, 14/fs része pedig az összes területnek, János­hegyiről, Gráczból, Bollweilerből, Tokajból, Ménesről és Érmellékéről hozatott világhírű fejér és piros bort­­termő szőlőfákkal van beplántálva. A honi borászat emelkedésének, mint a következés megmutatta, hatalmas emeltyűjévé lett, azon az egy­let újból alakulása idejében rögtön keletkezett hatá­rozat, mely szerint jó hitelű intézetekkel kötött viszo­nyok alapján , nemcsak egyleti tagok, de az egylet kebelén kívül álló birtokosok részére jeles gazdasági magvak, növények, bor és asztali szőlők, az egylet neve, hitele és formája alatt rendeltettek meg - ezen nem épen rózsás, de sőt igenis tövises, sok gonddal s néha sok kellemetlenséggel járó feladat kivitelét a titoknoki instructióba igtatván be. Hazánk borászati statistikájához gyűjtöttük az ada­tokat , a midőn a lefolyt 5 év alatti borászati mozgal­makról pontos jegyzeteket vezettünk, melyek után képesek lettünk számolni ama kérdések felett: ki, mi­kor , honnan, miféle természetű szőlőfajt rendelt egy­leti utón, s hol szándéka azt elplántálni. Ezen jegy­zetek szerint szőlészetünk s közvetőleg borászatunk évenkint örvendetes­, épen progressiv előhaladást ta­núsít. Az egylet élet beköszöntésével tüstént megren­deltetett : 1854- ben: 15 ezer db sima vessző és gyökér. 1855- ben: 24 ezer „ 1856-ban: 24 ezer. 1857-ben: 30 ezer „ 1858-ben: 36 ezer. 1859 ben: 120 ezer „ 249 ezer. Az első három évi megrendelések a Rajna mellől Jánoshegyről létettek. Azon innen a telek rombolása miatt kénytelenek lévén a kiadásokat megszüntetni. János főherczeg Pikkerer nevű hires szőlője a graezi gazdasági­ egylet kertészete, Sopron s a testvérhon hí­resebb gazdái elégitik ki a folyton növekedő szük­ségletet. Föltéve, hogy ezen hozatalok jól sikerültek, ha egy holdra karikás miveléssel 5900 tőkét számítunk, 249 ezer gyökös vessző beültetésével 50 hold lesz mahol­nap világhírű bort adó szőlővel beállítva hazánkban. Ha felire reducáljuk a holdak számát — igy is sokra haladtunk kevés idő alatt — csak egy évtized kell még, s uj boraink merész versenyre kelnek szülőföl­dük rokonival, mig másfelől az elszaporitott jeles fajú szőlőkről a további szükségletet magunk erején állhatván ki, ezzel is szép pénzt marasztunk ha­zánkban. A fennebbi szám pedig még nem meríti ki a köze­lebbi évek alatti szőlő mozgalmát. Nem újítási viszketeg, vagy telhetetlenségtől ragad­tatva, hanem a siker biztonsága s előttünk járó tekin­télyek példája által buzdítva, a sző­rfajoknak mag általi sokasitása s variálása végett, Mons által felállí­tot­t s utána egyesek és intézetektől jó sikerrel köve­tett rendszer alapján, mi is tettünk és pedig jó ered­ménynyel kísérleteket. Üzdet után keletéit legjelesebb bel- és külföldi, köztök ázsiai szölőfajok magvaiból sok magánetőt nevelvén — ezekből az életrevaló és az eredeti nemes természet felismerhető bélyegeivel biró példányokat — csakis száz darabot kiválogatván, reménységünk van, mikép néhány egészen új bor- és csemege-szőlővel mi is népesítni fogjuk, a már na­gyon is és épen ezen az úton felszaporodott szőlőcsa­­ládot, szőlő- s jó bortermő országunk becsületére. Dunavizállás. Pesten, aug. 3. 6‘ 7' 0'‘‘ 0 fölül. Hivatalos hirdetések kivonata. A „Bp. Hírlap“ 185. számú hiv. Értesítőjéből. (Aug. 2.) Földtehermentesités: Francsics örökösöknek puszta-szt-mihályi arb. birtokuk után járó kárpótl. tő­kére nézve bejei, h.idő sept. 22-ke, tárgyal, h.nap nov. 22-ke a szombathelyi cs. kir. megyei törv.széknél. Csőd nyittatott: Lemberger Jakab, bal.gyarmati vöröskereskedő vagyona ellen ; a követ. bejei. sept. 3 ig a bal.gyarmati cs. kir. megyei törv.széknél; perügyelő Gonda Ferencz ügyvéd. Biróilag árver­eztetnek: Dancsházán Bagossy József és neje Marosy Lina csődtömegéhez tartozó dancs­­házi birtok melynek összes becsára 26,892 uj frt. árv. oct. 1-jén és nov. 8-án a derecskei szolgabiróság által. — Szemnye községben Fazekas Gábortól lefoglalt 40. számú 2401 írtra becsült telek, árv. aug. és sept. 30-án a kaszonyi szolgabiróság által. A „Budapesti Hírlap“ 186. sz. hiv. Értesítőjéből. (Aug. 3.) Csőd nyittatott: Fischer Nép. János pesti be­jegyzett terménykereskedő vagyona ellen; a követ. bejei, dec. 31-ig a pesti cs. k. keresk. s váltótörvényszéknél; perügyelő Burián János ügyvéd. — Néhai Csepe Mátyás és neje Novák Terézia volt váczi lakosok vagyona elleni követ, bejel. aug. 30-ig a váczi cs. k. szolgabiróságnál; perügyelő Torday József ügyvéd. frt. kr. frt. kr. 106,722 81­ 1,721,492 47 frt kr. 1,614,769 86 1,576,459 43 Pénztári készlet 1859. augusz. 1-sején 145,033 4

Next