Pesti Napló, 1859. szeptember (10. évfolyam, 2865-2889. szám)
1859-09-11 / 2873. szám
mint az a katholikus népiskolákra nézve rendeltetett, az iskolák hitvallási jellemének teljes megóvása mellett kormányunk által kibocsátott vagy kibocsátandó általános szabályok szerint szervezendő. Egy iskolában sem szabad oly tankönyvet használni, mely jóváhagyást nem nyert, amely jóváhagyás a vallási tankönyvek tekintetében a generális conferentia által, a vallás- és oktatásügyi minisztérium beleegyezésének kikérése után, egyéb tankönyvek tekintetében pedig a most említett minisztérium által, a generális conferentia meghallgatása után, adatik: XIV. §. A gymnásiumok, reáliskolák s hasonló középtanodák, továbbá a praeparandiák tekintetében következő határozatok érvényesek: a) minden ilyen intézetnek egy főnökkel kell ellátva lennie, ki az intézet közvetlen vezetését kezeli s a kormányhatóságok irányában az intézet állapotáért felelős; b) a gymnasiumi, reáliskolai vagy praeparandiai főnöknek és tanítóknak erkölcsi és politikai tekintetben feddhetlennek s rendszerint ausztriai állampolgároknak kell lenniök, tudományos tekintetben pedig tanítóhivatali vizsgálat által azon képesültséget kell tanúsítaniuk, mely a hasonnevű államiskolák tanítóitól követeltetik. Iskolafőnököknek és tanítóknak a kormány engedelmével kivételesen külföldi egyének is hivathatnak meg; c) a főnök és tanítók alkalmazása az illető iskolai kegyuraság jogához tartozik; d) az oktatás a tanítványok kezében létező nyomtatott könyvek alapján tartandó. Egy iskolában sem szabad oly tankönyvet használni, mely előbb jóváhagyást nem nyert, amely a vallási könyvek tekintetében a generális conferentia által, a vallás- és oktatásügyi minisztérium beleegyezésének kikérése után, egyéb tankönyvek tekintetében pedig a most említett minisztetérium által adatik. XV. §. Mindenik iskolára nézve a nyilvános iskolák minden jogai igényeltethetnek, ha az az ezen jogok megnyerése végett kitűzött minden törvényes föltételeknek, különösen az illető nemű iskolákra nézve kiszabott tanterv tekintetében is, eleget tesz. XVI. §. Ha az egyik vagy másik hitvallású evangélikus ifjúság számára iskolák államköltségen állíttatnak föl, azokban csak oly férfiak alkalmazhatók, kik ezen hitvallások valamelyikéhez tartoznak. XVII. §. Mindenik superintendentiának szabadságában áll, mindaddig, míg e tekintetben a zsinati törvényhozás útján általánosan kötelező határozatok nem hozatnak, kibocsátani azon rendeleteket, melyeket szükségeseknek vél a végett, hogy a gymnasiumokból kilépő oly tanulók képződésének folyama szabályoztassék és ellenőriztessék, kik magukat egyházi és iskolai szolgálatra szentelni, s e végett külföldi egyetemeket látogatni, vagy belföldi hittudományi tanintézetekbe átlépni szándékoznak E végett a superintendentiák a művelődésnek a kormány által kívánt mértékénél többet is követelhetnek , és meghatározhatják azon tanszakokat, melyeknek sikerrel befejezett tanulása folytán az említett osztályú tanítványok valamely egyetem látogatására vagy a hittudományi tanulmányba lépésre följogosíthatnak. A superintendentiák továbbá fönntarthatják maguknak az ilyen tanítványok érettségi bizonyítványainak megerősítését, s mindazon jelöltektől, kik valamely egyetemen, vagy azon superintendentián kívül, melyhez tartoznak, valamely hittudományi tanintézetben tanulnak, tanulmányaikról szigorú időszaki kimutatásokat követelhetnek. Oly jelöltek, kik az ebbeli rendeleteknek eleget nem tesznek, ne alkalmaztathassanak. XVIII. §. Oly hittudományi tanintézetek, melyek a két hitvallás egyikének vagy másikának számára az eddigi szerkezet szerint külön léteznek, elkülönített fönnállásukban megmaradnak. Azonban a legközelebbi zsinatok feladata leendő azon hitvallás számára, melynek közlönyéül az illető zsinat tekintendő, a hittudományi tanügy szerkezetét és szabályozását tárgyszó törvényt kidolgozni s jóváhagyás végett Előnkbe terjeszteni. XIX. §. Oly tanitók, kik a népiskolákban vagy felsőbb tanintézetekben az arra jogosított iskolai kegyuraságok által rendszerüleg alkalmaztattak, hivatalukból csak szabályszerű fegyelmi eljárás folytán tétethetnek ki, mely az egyházi törvények által kiszabott folyamodási rend szerint tartandó. Ha azonban az iskolai fegyelemre való tekintetek halasztást nem tűrnek, a tanítói hivatal gyakorlásától a felfüggesztés a kegyuraság által ideiglenesen elrendeltethetik. XX. §. Az egyházi községeknek (parochiális községeknek , esperességeknek , superintendentiáknak) jogában áll, tulajdont bármely törvényes módon szerezniük. XXI. §. Az iskolai és egyház alapítványok csak az illető hitvallás iskolájának és egyházának czéljaira fordittathatnak. XXII. §. Az egyházi, iskolai és alapítványi vagyon rendeltetése és hovaforditása fölötti perlekedések az egyházi bírói hatóságok által (V. §.) döntetnek el. XXIII. §. Egyházi, iskolai és alapítványi vagyonuk igazgatása, az 1791. évi 26. törvényczikk 10. §. értelmében, mind a két hitvallású evangélikusokat ezentúl is kizárólag illeti. Az államnak a kezelés tekintetébeni főfelügyeletét a vallás- és oktatásügyi minisztérium gyakorolja, azon joggal, miszerint szükség esetében az alapítványi okiratokat, számadásokat , egyéb igazgatási irományokat megtekintheti és a pénzalapok veszélyeztetése esetében azt rendelheti, ami a biztosítás vagy kártalanítás végett szükséges. XXIV. § Oly alapítólevelekbe és egyéb okiratokba, melyek által egyházi vagy iskolai czélokra ingó vagy ingatlan vagyon szenteltetik, a fönnálló új törvényekkel ellenkező határozatokat fölvenni nem szabad. Ha pedig az mindamellett is megtörténnék, úgy az illető határozatok hatálytalanok, az alapítványból vagy különbeni lekötésből az egyházra vagy iskolára háramló jogok és előnyök azonban fönntartandók. XXV. §. Mindenik superintendentia (superintendentiális község) azon esperességekből és parochiális községekből áll, melyek az országfejedelmi törvények által hozzája utasittatnak. A superintendensségek számára állandó szé helyek tűzetnek ki, melyekről a superintendentiák neveztetnek. XXVI. §. Jövőben következő superintendentiák létezendnek: A. Az ágostai hitvallása evangélikusok számára: 1. A pesti. Magában foglalja az eddigi bányakerületi superintendentiából a budapesti esperességet, a Pestmegyei esperességet s az eddigi dunántúli superintendentiából az esztergomi esperességet. 2. A pozsoni. Magában foglalja az eddigi dunáninneni superintendentiából az árvai, liptói, nyitrai esperességet, a Pozson városi esperességet, a Pozson megyei esperességet, a trencséni és turóczi esperességet, az eddigi bányakerületi superintendentiából a zólyomi, barsi, honti és nógrádi esperességet, s az eddigi dunántúli superintendentiából a Komárom városi esperességet. 3. A soproni, főágában foglalja az eddigi dunántúli superintendentiából a felső soproni, alsó-soproni, felső-vasi, közép vasi, kemenesaljai, veszprémi, győri, zalai, somogyi, tolna-baranya somogyi esperességet s a Győr, Kőszeg, Ruszt és Sopron városi esperessége két, s az eddigi dunáninneni superintendentiából mozsoni esperességet. 4. Az eperjesi. Magában foglalja a hat szabadvárosi, a tizenhárom városi, a hét bányavárosi, a kárpátaljai, gömöri, kis-honti és sáros-zempléni esperességet, mindezeket az eddigi tiszamelléki superintendentiából 5 A szarvasi. Magában foglalja a békési esperességet az eddigi bányakerületi superintendentiából s a hegyaljai esperességet az eddigi tiszamelléki superintendentiából. 6. Az uj verbászi superintendentia. Magában foglalja a bácsszerémségi és bánsági esperességet, mindkettőt az eddigi bányakerületi superintendentiából. B. A helvét hitvallású evangélikusok számára: 1. A pesti. Magában foglalja a kecskeméti, pesti, solti és a vértesaljai esperességet az eddigi dunamelléki superintendentiából, a tatai esperességet az eddigi dunántúli superintendentiából, végre a hevesi és nagykunsági esperességet az eddigi tiszántúli superintendentiából. 2. A komáromi. Magában foglalja a barsi, drégely-palánki és komáromi esperességet az eddigi dunántúli superintendentiából. 3 A pápai. Magában foglalja a mezőföldi, őrségi, pápai, belső-somogyi és veszprémi esperességet az eddigi dunántúli superintendentiából, a felső-baranyai, külső-somogyi és tolnai esperességet az eddigi dunamelléki superintendentiából. 4. A sáros-pataki. Magában foglalja az abauji, alsó-borsodi, alsó-zempléni, felső-borsodi, felső-zempléni, gömöri, tornai és ungi esperességet az eddigi tiszáninneni superintendentiából, a beregi és mármaros-ugocsai esperességet az eddigi tiszántúli superintendentiából. 5. A debreczeni. Magában foglalja a nagybányai, bihari, debreczeni, érmelléki, nagykárolyi, alsó szabolcsi, felső szabolcsi, nagy-szalontai és szatmári esperességet az eddigi tiszántúli superintendentiából. 6. Az uj-sziváczi. Magában foglalja az alsó-baranya-bácsi esperességet az eddigi dunamelléki superintendentiából s a békés-bánsági esperességet az eddigi tiszántúli superintendentiából. XXVIII. Amennyiben ezen superintendentiák valamelyikének további alosztályozása vagy egész esperességeknek egyik superintendentiából a másikba való áttétele kívánatosnak látszanék, az ilyen kívánalmak a generális conferentiában tanácskozás alá veendők, s vallás- és oktatásügyi miniszteriumunk utján elhatárzás végett Élőnkbe terjesztendők. XXVIII. §. Mindenik generális conferentia, az érdeklettek meghallgatása után, az eddigi superintendentiális kerületeket, mint kerületeket illető közös pénzalapok és alapítványoknak az elválasztandó esperességek és községek által netalán kívánt felosztása iránt, külön javaslatot készítsen s azt,ha egyezség nem jött létre, végleges eldöntés végett az evangélikus egyházi legfőbb törvényszék elé terjessze. Az eldöntés megtörténtéig a kerületi vagyon igazgatása azon személyek kezében marad, kikre az akkoron bizva van. XXIX. §. A superintendentiák uj felosztásának életbeléptetése után mindenik superintendentiának superintendentiális conventje vegye fontolóra, hogy az esperességek felosztásában, a lélekszámnak, a községek számának, politikai közigazgatási járásokkak lehető öszhangzásnak s más czélszerűségi tekinteteknek figyelembe vétele mellett, mily változtatás mutatkozik kívánatosnak. Az erre vonatkozó indítványok eldöntés végett a vallás- és oktatásügyi minisztérium elé terjesztendők. Ha az forog kérdésben, hogy oly községek , melyek valamely esperességtől elválasztandók, más superintendentiába tartozó esperességhez csatoltassanak, az illető superintendentiák kötelesek az iránt egymással értekezni, mielőtt az ügy a minisztérium elé terjesztetnék. Az esperességek átalakítása vagy új esperességek képezése ezen legközelebb következő tárgyalásoknál, valamint jövendőbeli esetekben is, csak az illető superintendentiáns convent indítványa folytán rendeltethetik el a minisztérium által. Ha egyes községek által egyik superintendentiából a másikba leendő áttétel kéretik, a superintendentiális convent által pedig a kérelem megtagadta ok, vagy ha két superintendentia egyes községeknek az egyik superintendentiához tartozó esperességből a másik superintendentiabeli esperességhez csatolása iránt meg nem egyezhet, úgy a mi elhatárzásunk kérendő ki. XXX. §. A parochialis községek fönnállására és elkerítésére nézve, akár csak egy községet képezzenek, akár pedig egy anyaközségből s egy vagy több fiókközségből álljanak is azok, a mennyiben az okiratilag nincs megállapítva, a gyakorlat szolgál sinór mértékül. Annak megváltoztatására, valamint új parochialis községek alakítására, a minisztérium jóváhagyása szükséges. XXXI. §. Mindenik parochiális községnek jogában áll, papját s a segédpapokat és az iskolatanítókat kivétel nélkül szabadon választani. XXXII. §. A parochiális község egyházközségi ügyeiben presbyterium által képviseltetik. XXXIII. §. Törvényesen meghatározott fontosabb ügyek tárgyalása végett a helybeli convent ül össze. Ason parochiális községekben, melyek oly nagyok, hogy az ügyek minden községtagok gyülekezeteiben többé rendesen nem kezeltethetnek, a helybeli convent választott községi képviselőkből állandó presbitériummal egyesülve. XXXIV. §. Mindenik parochiális községben egy világi községfelügyelő (gondnok, Inspector, Curator,) választathatik. XXXV. §. Az egyházvidéki község (esperesség) öszszeségében az esperességi convent által képviseltetik. XXXVI. §. Mindenik esperességben egy világi esperességi felügyelő (gondnok) választandó. XXXVII. §. A superintendentia összeségében a superintendentiális convent által képviseltetik. XXXVIII. §.Mindenik superintendentiában egy világi superintendentiális felügyelő(gondnok) választandó. XXXIX. §. Minden egyházi községnek (parochiális, esperességi, superintendentiális községnek) jogában áll, különös ügyeit törvényes módon egybegyűlt képviselőinek határozatai által rendezni, amennyiben ezen határozatok által az általános szabályok vagy előjáró egyházi hatóságának törvényszerű intézkedései nem sértetnek. Épen úgy mindenik egyházi községnek jogában áll, a hitvallásabeli evangelika egyházra vonatkozó kívánalmait és indokolt indítványait, további rendszerű tárgyalás végett, azon felsőbb községhez terjeszteni, amelynek tagja; ilyen ügyekben azonban más községekhez vagy azoknak képviseletéhez fordulni nem szabad. XL. §. A conventeknek és consistotiumoknak jogában áll, az elejökbe tartozó egyes tárgyak kidolgozása vagy határozataik foganatosítása végett, bizottmányokat (küldöttségeket) kirendelni. Azonban az egyházkormány közlönyeinek törvényes köréhez tartozó azon hatóság, melynél fogva azok érvényes határozatokat hozhatnak, tőlük állandó bizottmányokra (küldöttségekre) ruházás által el nem vétethetik és hatályon kivül nem tétezhetik. XLI. §. Az, a kinek hivatása valamely egyházkormányzási gyülekezetben elnökölni, személyesen felelős azért, hogy a törvényes rend fönntartassék, és oly határozat ne hozassék, mely vagy a gyülekezet törvényes jogain túl menne, vagy pedig a fönnálló törvényekkel ellenkeznék. Az elölülőnek jogában és kötelességében áll, a tárgyalást ily esetekben fölfüggeszteni ; a fölfüggesztés okait azonban tartozik a jegyzőkönyvben előadni. A gyülekezet az ilyen fölfüggesztésnek föltétlenül tartozik engedelmeskedni; azonban szabadságában áll az elleni panaszát jegyzőkönyvbe iktattatni, s annak közelebbi kifejtésével tüstént a gyülekezet néhány tagjait megbízni. A panasz a gyülekezet fölé rendelt egyházi bírói hatóságnál nyujtandó be s a rendes folyamodási után (V. §.) tárgyalandó. Ha az elölülőtől az engedelmesség megtagadtatik, jogában és kötelességében áll, a gyűlést szétoszlatni, s a törvényes rend fönntartása végett, szükség esetében hatalomkárért a világi hatóságokhoz fordulni. XLII. §. Hogy oly ügyekben, melyekre nézve az egyik vagy másik hitvallású összes superintendentiák érdekei tekintetbe veendők, közöttük az értekezés vagy közrehatás lehetővé tétessék, az egyik vagy másik hitvallású összes superintendentiák által generális conferentia tartandó, mindenik hitvallásra nézve külön-külön. A conferentia a superintendentiáknak törvényesen meghatározott képviselőiből csak időszakonként alakított orgánum. A generalis conferentiáknak soha sem szabad, sem a zsinatok jogaiba, sem pedig a superintendentiák önhatóságába vágniok. XLIII. §. A két hitvallások közül mindegyiknek szabad külön-külön minden hat évben zsinatot tartania A zsinat által tervezendő egyházi törvényekre országfejedelmi jóváhagyásunk szükséges. A generális zsinatok az 1791. évi 26. czikk 4. §. ellenkező határozatának megváltoztatása mellett, országfejedelmi biztosok jelenléte nélkül tartatnak. XLIV. §. A zsinatok a vallás- és oktatásügyi minisztérium által, az illető generális conferentia részéről tett indítványok alapján, a superintendentiák útján hivatnak egybe, miután összeülések helye és időpontja iránt, azon indítványok előterjesztése mellett, jóváhagyásunk kikéretett és megnyeretett. XLV. §. Oly ezélból, hogy a II. V. és VI .§-ban elősorolt egyházi orgánumok a hozzájuk utasított ügyek fölött a szükséges elfogulatlansággal és nyugalommal tanácskozhassanak, azoknak ülései nem tartandók nyilvánosan. Csak az esperességi és superintendentialis conventekbe szabad oly egyéneket, kik ezen gyülekezetek tagjainak sorába nem tartoznak, a megállapítandó közelebbi határozatokhoz képest, csendes hallgatókkép bebocsátásai. XLVI. §. Az ezen nyiltparancs II. §-ban elősorolt egyházi orgánumok jegyzőkönyvei oly teljességben szerkesztendők, hogy belőlük mind a tanácskozás tárgya, mind pedig a hozott határozatok indokai pontosan kivehetők legyenek. A generális conferentiáknak nem bírósági jegyzőkönyvei, valamint a superintendentiális conventek jegyzőkönyvei, az ország fejedelmi főfelügyelési jog gyakorlása céljából, közzétételök s a községekhezi szétküldésük előtt, megtekintés végett, a politikai országos kormányszék utján vallás- és oktatásügyi minisztériumunk elé terjesztendők, melynek jogában áll a hozott határozatokat törvényellenesség vagy az illetékesség áthágása esetében, fölfüggeszteni. XLVII. §. Az esperesek, az egyházvidékekbeli valamennyi községek által, általános szótöbbséggel, az esperességbeli önálló papok számából szabadon válsztatnak. XLVIII. A superintendensek és helyettes superintendensek megürült helye, csak a superintendentiális kerület valamennyi parochiális községeinek szabad választása által töltethetik be. A választók szavazatuk nyilvánításánál sem a superintendentiára, sem pedig a koronaországra nem szoritják. XLIX. §. A papok és tanitók választása, hivatalukba való bevezettetések előtt, a politikai országos kormányszéknek följelentendő. Ha ezen kormányszék által harmincz nap alatt kifogás nem létezik, úgy az elválasztott hivatalába s az azzal egybekapcsolt járandóságokba tüstént bevezetendő. L. §. A községek, esperességek és superintendentiák felügyelőivé (gondnokaivá) csak oly férfiak választathatnak, kiknek rendes lakhelye az illető helyközségben, az esperességben vagy a superintendentiában létezik. LI. §. A superintendensek és superintendentialis felügyelők (gondnokok) választására országfejedelmi megerősítésünk szükséges. Minden itt nevezettek, csak megerősitésök megtörténte után hirdettethetnek ki és vezettethetnek be hivatalukba. LII. §. Az egyház tanítóinak, szolgáinak és hivatalnokainak minden eskümintáiba különbség nélkül azon kötelezettség iktatandó be, miszerint Irántunk s Házunk iránt megszeghetlen hűséggel kell viseltetniök, s a reájuk bízott hivatalban a törvények legpontosabb teljesítését és fönntartását szem előtt tartaniok Lil.§. Mind a két hitvallású superintendentiák az államkincstárból évenként segedemi átalánypénzt kapnak. A segedelmi átalánypénzek következendőkre fordítandók: a) a superintendenseknek adandó évenkénti hivatali pótlékokra, b) az espereseknek adandó évenkénti hivatali pótlékokra, c) szegény eklézsiák és népiskolák föltegelésére a vallásügyi minisztérium rendelete folytán. A kivitel közelebbi módozata külön rendelet által fog megállapíttatni. LIV. §. Az evangélikus községek és egyházi hatóságok által törvényszerűleg tett intézkedéseknek és rendes eljárás folytán hozott határozatoknak foganatosítása , nemkülönben az egyházi és iskolai szolgákat és hivatalnokokat illő jövedelmeknek s az evangélikus vallási, oktatási és jótékonysági intézetek fönntartása czéljából az országos kormányszék jóváhagyásával kivetett adózásoknak behajtása végett, a világi hatóságok oltalma és segélye vétethetik igénybe. A világi hatóságok ezen segély megtagadása esetében kötelesek okaikat a megkereső félnek kellő teljességben haladék nélkül írásban kézbesíteni, mi ellen ezen félnek a felsőbb politikai hatóságnál az elöljáró egyházi hatóság (az esperességi consistorium vagy superintendentialis consistorium) útján panaszt tenni jogában áll. LV. §. Mind a két hitvallású evangélikusok egyházi rendtartása, melyre az 1791. évi 26. törvényczikk vonatkozik, véglegesen az egyházi törvényhozás utján fog megalakittatni. Ezen végleges szabályozás megtörténtéig, Magyar-, Horvát- és Tótországunkban, a szerb vajdaság és temesi bánságban s a katonai katonai határőrvidékben ideiglenes határozatok fognak életbe lépni, melyeknek kibocsátására vallás- és oktatásügyi miniszterünket egyúttal felhatalmazzuk. Ezen határozatok életbeléptetésével egyszersmind az 1854. junius 21-kén kelt határozványunk folytán vallás- és oktatásügyi miniszterünk által 1854. julius 3-kán kibocsátott rendelet (Magyarországi országos törvénylap 1854. évfolyam, II. osztály, XIV. darab, 20. sz.) hatályon kivül lép. LVI. §. Mi úgy az egyik mint a másik hitvallásnak legközelebb tartandó zsinatjai teendőjének nyilvánítjuk azt, miszerint az előlegesen tett intézkedés iránt időközben szerzett tapasztalatok használása s ezen nyilt parancsnnk rendeleteinek figyelembe vétele mellett, az egyházi rendtartás megállapítása és további kifejlődése végett szükségeseknek vélt indítványokat Előnkbe terjesszék. LVII. §. Mind a két hitvallású evangélikusokat Magyarországunkban, nemkülönben a szerb vajdaságban s a temesi bánságban illető államjogi helyzet alapjai, a mint azok az 1791. évi 26. törvényczikk s az 1844. évi 3 törvényczikk által kijelöltettek, ezen nyiltparancs által nem csak érintetlenül maradnak, sőt azokat ezennel újólag megerősítjük, s az idézett 1791. évi 26. törvényczikk 14. §-ban foglalt határozatot, mely által mind a két hitvallású evangélikusok Horvát- és Tótországunkból, az ott már akkor létezett községek kivételével, kirekesztettek, megszüntetvén, jóváhagyjuk azt, hogy az evangélikusoknak ezen országokban, valamint katonai határőrvidékünkbeni letelepedésére, nem különben polgári és egyházi jogaira vonatkozólag, a Magyarországunkban érvényes fennebbi törvények egész kiterjedésükben alkalmaztassanak. LVIII. §. Ezen intézkedések foganatosításával vallás- és oktatásügyi miniszterünk, a bel-, igazság- és pénzügyi miniszterekkel, továbbá a katonai határőrvidék tekintetében, hadseregünk főparancsnokságávali egyetértésben, van megbízva Kelt fő- és székvárosunkban Bécsben, ezernyolczszázötvenkilenczedikizeptember elsején, uralkodásunk tizenegyedik évében. Ferenc® József s. k- Vilmos főherczeg s k., altábornagy. Gróf Rechberg s. k. Gróf Thun s. k. Báró Bruck s. k. Gróf Nádasdy s. k. Báró Hübner s. k. Gróf Goluchowski s. k. Legfelsőbb rendeletre : Báró Ransonnet s. k. KÖZJÖN FELÉM. — A „Siebenbürger Bote“ az oktatási nyelv fölszabadításáról szólván, többi közt következőket jegyez meg : Az eddigi kényszertest, minélfogva bizonyos tárgyakat németül kellett a főgymnasiumokban előadni, itt is úgy tekintették, mint a többi országos nyelv és irodalom megrövidíését; természetes tehát, hogy kedvetlenítő aggodalmak is keletkeztek belőle, melyekre most már nincs ok. A mesterséges viszonyokat, a főgymnasiumi tannyelv tekintetében, a természetesek váltják fel. Ezáltal el van kerülve azon gyűlöletes szín , mintha a magyar és román tanodákban a német nyelvet akarnák feltolni. A tapasztalás megmutatta, s ezer meg ezer példával bebizonyította, hogy vallási és nyelvbeli kérdésekben a kényszernek mindig a legkárosabb következései vannak. A kényszer ellenszenvet szül azon hit, azon nyelv iránt, melyet az emberekre rá akarnak parancsolni, s így a kívánt hatásnak épen ellenkezőjét idézi elő. .. Nem a nyelvek különfélesége szokott bajokat okozni, de azon jogosulatlan és politikátlan törekvés, melylyel egyiket a másik rovására mesterséges és erőszakos módon, uralkodóvá akarták tenni. A törvény előtt s a nyelvek terén egyenlő jog legyen.“ — A D iv a t csa r n ok, mely Császár Ferencz özvegyének tulajdona s melyet most, mint az olvasó tudja, Szabó Rikhárd szerkeszt, kibocsátotta előfizetési fölhívását. Ajánljuk a közönség figyelmébe. Győrnek, Szegednek, Aradnak, Temesvárnak, sat. van magyar hírlapja , lesz már Debreczennek is. (A Debreczen-Nagyváradi Értesítőt nem lehet hír-, csak hirdetési lapnak nevezni.) — Priell Kornélia, ki Májaros Szigeten született, az ott leégett templom és iskola javára, mint írják, szini előadást akar rendezni Debreczenben. Vogl Mária zongorásznő f. hó 18-dikán Székes- Fehérvártt a megye termében hangversenyt rendez „egy tanítói nyugdíj-alapítvány“javára.Pestről Kaiser Ernstné asszony, Suck Róza és Kuller Czeczilia kisasszonyok, Füredi Mihály, Suck Lipót s Suck Mátyás urak vesznek részt a hangversenyben. A Pest városa hatósága által sept. 8-kán a városligetben a sebesült katonák javára rendezett ünnep, mint hallani, 4000 frtot jövedelmezett. — Boros Jenőről egy tisztelt tudósító hasznos esőről s kellemes mulatságról értesít bennünket. Az esőt a gazdasági rovatnak adtuk át, a kellemes mulatságról pedig megemlítjük, hogy azt Goldinger aradi zenész nyolczad magával szerezte a borosjenői közönségnek. Különösen két erdélyi oláhos nótát kitünően játszottak. — Sopronyból Zsarnoviczky György tanárnak 1. hó 4-dikén bekövetkezett elhunytát jelentik. Született