Pesti Napló, 1859. október (10. évfolyam, 2890-2915. szám)

1859-10-02 / 2891. szám

224—2891. 10-ik évi folyam Főméniatárs: b. Szömössy Zsigmond. Szerkesztési Iroda: Lipót­ utca­ 5-a­k sném­. 1-bő emelet Kiadd* hiv­atal: F­e r­e­n­c­z i e kf-­ e é i a 7-dik szám földszint. E lap nellemi részét illető minden költemény a szerkesztőséghez intézendő. A lap anyagi részét­­illető közlemények (előfizetési pénz, kiadása körüli panaszok,­­ Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. ■ hirdetmények) a kiadó-hivatalhoz intézendők. 1856. Vasárnap, oct. 2. Előüxetési föltételek: v sunnius, ftessan Félévre . . . 10 frt 50 kr. a. és 1. Évnegyedre . . 5 frt 26 kr. a.fért. PESTEN, buba* fcontv« Félévre . . . 10 frt 50 kr.­a. ért Évnegyedre . . 6 frt 25 kr. a. ért Hirdetmények dija: birtetésnél 7 ujkr. Bélyepd '­l külön 80 ujkr. Magánvita 4 hasábos petrt-sor £6 ujkr B­ECSIB­ÖRZE. VA8UT1EHEZEK N­9UI18. Pestről Váradra, Debreczenbe: 4 ór. 16 p. d. n 6 ur&E. Tűgg. Jüzai­okról Aradra: 10 ó. 15 p. r. 9 ó. 43 p. o. „ „ N -Váradradó: 20 p. d.u. 4 ó.ép­ r. Psispök-Ladányról N.-Váradra: 1 ó. 40 p. d. u. 1 ó. 44 p. és. Szolnokról Debrsez. Miskolci: 9 6.58 p. r. 9 6 5 p. estve. restről Arad, Temesvár: 4 ó.15 p. d. u. 5 ó. r. M­egedről Temesvárra : 11 ó . 34 p. éj. 2 ó. éj. Püspökladányról Szolnok-Arad : 1 ó. 36 p. d. n. 11 ó.86 p. éj. Miskolciról Pestre: 7 ó. 5 p. r. 7 ó. est. Debreexen éI Perire: 12 6- 7 p. d., 9 ó. 10 p. a. N.-Váradról Püap.-Ladányra : 10 ó. r. 7. ó. est. Aradról Pestis : 10 ó. 40 p. est. 8 ó. 5 p. est Szol­nokról Pestre : 4 ó. 4 p. r., 4 ó. 20 p. d. a. Temesvárról Szegedre: 7 ó. 54 p. e. 6 6 10 p.r. Hz­egedről Pestre : 1 ó. éj. 12 ó. dél. Pestról Bécsbe: 9 óra r. 9 ó. 25 p. est. t j-8*ányról Bécsbe: 2 óra 5 p. délután. Báróból Pestre: 6 ó. 30 p. r. 7 óra k. est. „ „ Győr-Uj-Szőnyre: 8 ó. r. 4 ó. 40 p. éj. Minden árkeleti szám osztrák értékben veendő. Az előbbi napi rovat a délutáni utolsó, az utóbbi napi távirati közlés a közép árfolyamot mutatja. mSSHSüstBlet Államadósság. Oct. l.szept.3­­6%-os osztrák ért. 100 írttól . . — -*■ I 69. — 5%,-ok neme. kölcsön 100 írttól 79. 10 í —. — 5%.-os 1861-ki is. sorozat 100 frt —. - ! 94. - 57,-oe metalliqu«* IOOfrt. . . 73. 80 —.— 4'/A~08 „ „ 100 frt —. — 65-Oct. 1. (Rept3( Augsburg 100 frt délnémet érték­­ben 4 Wo ■ . . . ■ . 102 50 -. - 1%-ob , , 100 frt f8 -3 Voa ’ „ 100 frt — - 44 - 2'/17,-oa ; , ICO frt 86.75 l'/j-oí . „ 100 frt —' • — 14.50 1834-diki sorso­lással 100 frt —. — 330 — 1839-diki..........................100 frt —.­­ 118. — 1854-diki..........................100 frt —. — HO 10 Codo­rantpapirok 42 are apatr. — — 15.60 FS lát&hszm patesitéileft. 67,-oa ah­­anszt. 100 frt . . —. — 74 — 67.-oe magyar oroz­ógilO0frt —.— 73.— 57,-os bánsági, horvát és szláv. 100 frt.....................—• — 71. — 57,-os gallicziai 100 frt . . . —­ — 72. — 5­7,-os bukovinai 100 frt . . . — — 70 — 57,-os erdélyi 100 frt . . . —.— 70.— 57,-on más bírod, ország. 100 frt —• — 84.— 5­7,-os sorsolási záradékkal 100 frt 1867-re.....................................—• — —■ — Késsvények. Nemzeti bank (ex div.) darabunk., 891 — — Hitelintézet 200 frt austr. ért. . 211. 801-----­alsó-austriai esc. bank 500 frt p.­ —1549. Oct. I.s8ept3l Elsin­ki vaspálya 1000 51. . . — 1828— Aih­tivaspálya 200 frt. p. (600 frank)..........................•­­ 260 5C Nyujl­ati pálya 200 frt. p. (170 frt ,8 57,-os befizetés) . ... —.— 174.— Délétcak egybeír, német 200 frt p. —.— 137.5C T­­­s­zi­a­i 200 ft pr. (100 frt befiz.) — — 105. — Lombard közp. elasz 200 ft osztr. bela. 80 ft (407, befizetés.) . —— 117. 5C Ghallitiziai (Károly-Zistos) 200 ft. p. p. (307, befizetés) . . . —. — 61, 50 Pozsony n.­szonbati I-er kibocsátott 200 ft pp. . . . — — 28 — Pozson­y­ n. szombati Q-szor kilíjcsátott 200 ft pp. . . . —. — 44­­Bustibrádi 500 ft pp...................—. — —. — Bussig-tepliczi 200 ft pp. . . . —. — —. — Brttne­rossitzi 200 ft pp......................— —. — „ „ elsőbbséggel 200 ft. — — —. — Bun­a­ g­ő­zhajósági társul­ ­ a 1500 ft pp..........................—. — 455 — Osztrák Lloyd-társulat Triesztben 500 ft. pp...............................— 255 — Budapesti Iáncshid SOO ftp. —. — 280 — Zálog­levelek. L­b. bank. # év. 57,-os PP-100 ft. —. — 98. 50 .. , 10 év. 5 %-os pp. 100 ft. —. — S4 — . . „ sorsoid. 57, pp- 100 ft.------87. 50 - . „ 12 hó 57, a. ért. 100 ft. —. - ICO. -„ „ « sors. 57, ért. 100 ft. —. - 83. 75 A gallicziai föld. hibatietézete 47,-os 100 ft. p. p..................................—• — Elsőbbségi kötvények Nyugoti pálya 57.-oa 100 ft. p. p. —. — 89 — Állomvasp. 600L­aink.darab. — — 125. — Északi vasp. 100 p. p...................—. — 91 — Lombard-velenczei 500 frank. — 118 — Groggnitzi pálya 100 ft ft. p. . . —. — 84 — Dun­a-g­őzhaj órásitársu-1 a 1100 ft. p. p........................—. — 89. — Osztrák Lloyd 100 ft. p. p . . — — — — Sorsjegyek. A hitelintézeti darabja KM­ forint osztr. árt...................................—. — 88 — Danagőzhajó s. társ. da­rabja 100 ft. p. p.......................—— 102. 50 Triesti államkölcsön db 100 ft pp. — 124. — Eszterházy 40 ft. p. p. ... —. — 80 — Salm 40 ft. p. p.............................—. — 39. 50 Pálffy 40 ft. p. p. . ... —. — de 50 Clary 40 ft. p. p...........................—. — 36.50 St. Genois 40 frt p. p. . . —. — 36. — Wiadiechgrätz 20 frt p. p. . . —. — 24, 25 Waldstein 20 frt p. p. . . —,— 26.25 Keglevich 10 frt p. p...................—. — 14. 25 Váltók (devisek). a) három hónapra. Amsterd. 100 holland frt 27. • • — - — 102 50 Oct. I.18ept3i Berlin 100 tallérért 4% — — Boroszló 100 t ,bárért 4% . . —. — —. — Frankfurt (Kala. m.) 100 frt dél­német árt. 31/1% 103 — Genna 100 frank ... 4 ’/,% —. — —- — Hamburg 100 márk-bankóért 2% —•— 90.7£ Lipcse 100 tallérért 6%, . . . Livorno 100 toscanai líráért 5% ------—. — London 10 font sterlingért 27,% 119. 75 —. — Lyon 100 frankért 3% . . . —. — —. — Milano 100 frtért a vst. ért. fi'/a------ —. — Marseille 100 frankért 3% . • — — —. — Páris 100 frankért 8% . . . . — 47.80 Prága 100 frt aust. ért. 5% ■ • — — —. — Priest 100 frtért ausst. érték 5% —. -- —. — Perincze 100 frt auszt. érték 5% —. — —. — A n. bank váltói számitolása 5% A nemzeti banknak az állampapí­rokra való ,főleg- kamatja 6­/e b) Lázután 31 nap. Bukarest 100 oláh piaszter . . —, — —. — K­omból 100 török piaszter . . —, — — — Arany pénznoanele. Császári arany ..... 5.73 —. — tzeczén arany............................—.­­ 5. 75 korona.......................................—.— 16.50 Ezüst...........................................—.­­ 19 %­irepoleons d’or............................—. — 9­ 64 Orosz imperiale......................—. — 9 85 A korona a cs. k. pénztáraknál ausztriai értékben . . . . —. — 18 69 Előfizetési felhívás a PESTI NAPLÓ October—decemberi évnegyedek folyamára. Előfizetési ár : vidékre postán küldve 5 frt 25 kr­uj pénzben. Buda-Pesten házhoz hordva: ugyanannyi. Az előfizetések elfogadtatnak minden cs. kir. postahivatal által, és Pesten egyedül a Pesti Napló kiadóhivatalában Ferencziek te­rén 7 sz. a. A „Pesti Napló“ kiadó­hivatala. Gazdasági és kereskedelmi szemle. Pest, oct. 1. A gépi. 30-kan tartott pénteki hetivá­sár — mindamellett, hogy az időjárás kedvező volt, sőt a beszállított gabona és egyéb élelmi­szerek össze­­vásároltattak, még­is szoko­ttnál kevesbbé volt láto­gatott. — A b­u­d­a­pesti mérője 6 ft, r­o­z 8 3 ft 24 kr, á­r­p­a 2 ft 48 kr, z­a­b 2 ft 12 kr, t­e­n­g­e­r­i 3 ft 48 kr ; széna mázsája 1 ft 36 kr; s­z­a­l­m­a 100 zsup 8-10 ft; borj­ú darabja 16—20 ft; libák párja 2 — 3 ft; pulyka párja 2 ft — 2 ft 30 kr. Gyümölcs és zöld­ség is kevesebb mennyiségben volt kapható, mi ok­ból áruk drágább volt a szokottinál. — Krumpli­nak zsákja 1 ft 12kr volt pengő pénzben. — A ba­romfiakat nagyban vásárolják össze főleg a sok vendéglős és korcsmáros, s bármily nagy mennyiség­ben szállittassék is a piaczokra, az mind elkelt. — Halaskocsik is gyéren voltak a vidékről,­­ azért a mi kevés hal volt, azonnal vevőkre talált. — Hüvelyes veteményekből jelenleg épen semmi sem hozatott. Piacii árak (hivatalos bejegyzés szerént): Alsó ausztriai mérő ausztr. ért. Legjobb búza 4 fr­ 6 kr, közép 3 frt 92 kr, legalsóbb 3 frt 78 kr, legjobb rozs 2 frt 38 kr, közép 2 frt 24 kr, legalsóbb 2 frt 10 kr; legjobb árpa 1 frt 90 kr, közép 1 frt 82 kr, legalsóbb 1 frt 68 kr; legjobb zab 1 frt 61 kr, közép 1 frt 54 kr, legalsóbb 1 frt 40 kr; legjobb kukoricza 2 frt 59 kr, legalsóbb 2 frt 10 kr. — Sept. 27-én történt a Magyar Gazdasági Egyesü­let budai szőlőiskolája ez évi termésének elárverezése. Az eredmény kellő fogalmat adhat az idei rész szü­retekről. Ezelőtt 600 akóra, sőt többre is ment e pél­dány­ Sielő te­rmése, s a minimum eddigelé 90 akó volt, — az idén pedig még e minimumon is alul áll az eredmény. Mindössze csak 35 lett. Az ár, melyen akóját megvették, 7 frt 60 kr ujpénzben. A pesti gabonacsarnok jegyzőkönyvi ár­jegyzéke: uj bánsági búza (84 -66 font) 3 frt 60 kr— 4 ft — kr; tiszai (83—86) 3 frt 60 kr — 8 ft 80 kr; tiszai uj (88—1­6) 3 ft 70 kr. 4 ft 10 kr. Bácskai­­ (83—84) 3 ft 50 kr— 8 ft 70 fcr; uj (83—84) 3 ft 50 kr - 3 frt 70 kr. Fehér megyes ó (82—84)3 frt 50 kr- 4 frt — kr., fehérm. uj (83—85) 3 frt 70 kr — 4 frt 10 kr ; uj kétszeres ( 77—79) 2 frt 20 — 2 frt 30 kr ; ó­rpM (77—79) 2 frt 20 kr — 2 frt 30 kr; uj (77—79) — frt — — frt — kr; uj árpa (70—72) 2 ft 10 kr — 2 frt 15 kr ; uj zab (46 - 49) 1 frt 34 kr­ — 1 forint 38 kr; tengeri 2 forint 20 kr — 2 frt 50 kr; köles 2 frt 10 kr — 2 frt 20 kr. Bab 3 ft 20 kr 3 ft. 50 kr. Rapcze 4 ft 90 kr — 5 frt — kr. Mind bécsi mérönkint és osztrák becsben. Bécs, October 1. (Telegramm.) Elkelt mindössze 30,000 mérő búza. Ebből bánsági búza 14,400 mérő. Bánsági búza Mosolyban 86 fontos 4 ft 36 kr — 4 ft 60 kr; ugyanaz Győrött, 85 fontos 4 ft 30 kr;­ ugyanaz ugyanott 86 fontos 4 ft 75 kr (új termés);­­ magyar búza ugyanott 84 fontos 3 forint 75 kr; ma­­­ rosi ugyanott 4 ft 60 kr; ugyanaz Mosonyban 87 fon­­­­tos 4 ft 40 kr, 88 fontos 5 forint; ugyanaz ugyanott 87­­ fontos 4 frt 80 kr. Elkelt 500 mérő árpa Bécsben, 71­­ fontos 2 frt 60 kr , ugyanaz Pozsonyban 71 font 2 frt 30 kr.­­Miskolcz, sept. 28. A mai nap a legszebb őszi na­pok egyike volt, s ennek kell érdemül beszámítanom azon élénkséget, mely búzapiaczunkon mutatkozott.— A közel vidékről behozott mindennemű termény a kereskedők által mi­hamar elkapkodtatott. — Ku­koricza és burgonya kevés volt, miért is árukat meg­tartották, sőt 20—30 krral egy köböl meg is drágult. — A termények következő áron keltek : Heti vásári árak, sept. 28. (Bécsi mérő osztr. becs­ben.) Legjobb búza 3 forint 36 kr, közép 3 frt 21 kr; legjobb kétszeres 2 frt 63 kr, közép 2 frt 48 kr ; leg­jobb rozs 1 frt 89 kr, közép 1 frt 74 kr; legjobb árpa 1 frt 58 kr, közép 1 frt 43 kr; legjobb zab 1 frt 5 kr, közép 90 kr; legjobb tengeri 2 frt 31 kr, közép 2 frt 16 kr; montliszt mázsája 8 frt; zsemlyeliszt 6 frt, fe­hér kenyérliszt 5 frt 70 kr, barna 3 frt 90 kr; kőszén mázsája 42 kr. Győr, sept. 29-dikén. Gabonaüzletü­nkben, különö­sen e héten, igen csekély változás tapasztaltatok ; a forgalom középszerű,az árak konokul megtarták állás­pontjukat, s gabonacsarnokunkban következőkép je­gyeztetnek: tavalyi 84, 85, 86 fontos bánáti búza 3 ft 50 kr. 4 ft — 4 ft 30 kr ; i­d­e­i 85—86 fontos 4 ft 40—60 kr; tavalyi bácskai 84—85 fontos 3 ft 50 — 70 kr.; 76—77 fontos rozs 2 ft 20—25 kr.; 75—80 fontos kétszeres 2 ft — 2 ft 50 kr.; ta­valyi 46—47 fontos zab 1 ft 36—38 kr.; ugyanoly minőségű bánáti 1 ft 25—30 kr.;47—48 fontos idei termés 1 ft 40—42 kr., bánáti kukoricza 2 ft 55—65 kr., bács­k­ai 2 ft 45-50 kr ; 68—69 fontos árpa 2 ft 5 — 10 kr. — Időjárásunk kedvező, a sző­­lőérlelésre már annyira szükséges napsugarak vala­­hára ismét föltűntek, s ha néhány nap a maihoz ha­sonló jó időnk leend, ha nem is nagy mennyiségű, de mindenesetre jó bort várhatunk. Bécs, sept. 30. (Gyapjú) Ezen héten csendes volt a gyapjúvásár, habár Brünnben és Reichenbergben nagy tevékenység uralkodik, s a gyártmányok jobb árakon kelnek. Úgy látszik a jövő héten Pesten tar­tandó kis vásár tartóztatá fel az üzletet. A Pestre utazó reichensbergiek néhány napig mulattak itt, de igen keveset vettek. Mindemellett a következő véte­lek történtek: 70 mázsa finom egynyiretü 158 frt; külföldre 50 mázsa nagyon finom bár; gyapjú 160 frt; 40 mázsa jó kéznyiretü 110 frt; néhány kis részlet finom báránygyapju 150—160 frt reichenbergi ke­reskedők részére. A fővámnál 500 mázsa durva gyap­jú kelt el, u. m. 100 mázsa viddini 80 forinton; 200 mázsa kis oláhországi 70 írton, 200 mázsa jalmitzi 68 -70 írton. Ungvár, sept. 27. Három héttel volt ezelőtt orszá­gos sokadalmunk, s tegnap ismét megtartatott a szent mihálynapi. Piaczi árak köbsönként osztrák értékben : Búza 4 ft 80 kr — 5 ft, gabona 2 ft 60 kr — 3 ft, árpa 2 ft 60 kr, zab 1 ft 40 kr, burgonya 1 ft 20 kr, kása 6 ft 90 kr — 7 ft. Egy köböl dió 5 ft 30 kr, ez mindig ne­vezetes áruezikk vidékünkön, mert a lengyelek jelen­leg is 1500 köbölnél többet vettek meg, — hasonló­kig kapós volt a szilva, köblödként 3 ft 50—60 krön. A szarvasmarhák és lovak ismét kevés vevőkre ta­láltak. Legolcsóbbak azonban a sertések, egy kétéves ártányt 7—8 pfton lehetett venni. A káposztának bőviően vagyunk, s százát 5­arton adták. Szőlőink a múlt héten folytonosan tartott esőzések miatt némely helyeken romlásnak indultak, s azért szüretünk aligha korábban nem lesz mint rendesen lenni szokott. Öt nap óta időjárásunk a legszebb. 1. 1. Lipcse, sept. 27. A mihálynapi sokadalom élénk volt, különösen az utolsó héten. Még 27 ikéig csak a készített bőrök vására volt befejezettnek tekinthető. Talpat kevesebbet hoztak, mint rendesen.­­ A posz­tó­k igen jól keltek s nevezetesen a válogatott kel­mékből (buckskins, köpeny és kabát-szövetek, vas­tag posztók sat.) alig maradt valami. Az árak emel­kedése 6 — 10 uj­garas réfönként, összehasonlítva a tavalyi mihálynapi árakkal. A sima posztók , me­lyek elejénte elhanyagoltattak, különösen a közepe­sek 3—4 ujgarassal drágábbak, mint tavaly. Más szövetek is jól kelnek. E vásárt egyébiránt nem a po­litikai viszonyokban vetett bizodalom tette jóvá, ha­nem a mindennemű árakban való szükség, mindamel­lett, hogy keleten az üzlet egész pangásban van. Pénzügyi szemle. Az angol kereskedelmi kimutatás augustus hó­ról összehasonlítva a tav­lyi megfelelő hónappal, ne­vezetes emelkedést mutat, mindamellett, hogy valami nagy élénkség nem volt tapasztalható. A kivitt áru­­czikkek pénzértékét véve a kivitel 9 percenttel haladja meg a tavalyit és 4 percentél az 1857- dikit. A­mi a bevitelt illeti , apadás mutatkozik a kenyérgabonákban és a rizsben, a­mit az árak csökkenése magyaráz e czikkeknél. A kávé, b­ea, ezukor belföldi fogyasztásra való bevitele is csök­kent, az 1858 ikihez képest, ellenben a bor, szesz, dohány bevitele emelkedett. — A pénzügyi reform. A „Triester Zig“ ily czim alatt közöl egy figyelemre méltó czikket sept. 27 diki számában, melyet terjedelmes kivonatban tanulságos­nak tartunk közleni. Három dolog biztosíthatja a birodalom anyagi hely­zetének jobbrafordulását, a. m. a bank képességtétele jegyeinek ezüst pénzzel való fizetésére; az államkölt­­ségvetés deficitjének kevesbbítése, és a nemzet­­gazdasági erőknek fejlesztése. Hogy a bank ezüsttel legyen képes váltani, általán az állam kötelezettségének tartják. E részben az idén fölvett 133 millió forint hadikölcsönnak törlesztése, melylyel az állam a banknak adós, attól függ, mennyiben fog Lombardia részt venni — az ausztriai államkölcsön fizetésében. Az 1859 előtt megvolt s nem háború okozta, különféle módon, t. i. földtehermentési papí­rokkal, a déli vaspálya eladási dijával, s az állam uradalmaival fedezett kölcsön törlesztése, mely 200 millióra megy, valószin­űen csak az eddigi után, t. i. lassankénti törlesztés útján történhetik még akkor is, ha az állam a fiskális uradalmakat eladná. Épen oly fontos a deficit kevésbitése s végre kiir­tása, a­mi csak a financziális rendszer reformja által történhetik. A hadsereg föntartására s a közl­lkelői 200 millió államadósság oly aránytalanságban állott az állam kiadásainak egész összegével, hogy kevés remény lehetett a budget egyensúlyba hozatalára. Még 1857-ben is az egyenes és nemegyenes adókból való jövedelmek négy­ötödrésze volt szükséges ama két kiadás fedezésére. A politikai és igazságügyi bel­­igazgatás a két múlt évben körülbelül 35 millióba került, s ha hozzáveszszük, hogy a finanszőrök fentar­­tása, az adók behajtása sat. szintén körülbelül 20 mil­lióra ment, oly összeg áll elő, mely rendes és rendkí­vüli államjövedelem százából 90-et emészt föl. Vi­lágos, hogy e részben változás volna szükséges. Már évek óta tervezik az e részben való javításokat, s mivel az uralkodott kiadási rendszer nagy reductió­­kat nem szenvedett meg, az adózási rendszer reform­ján dolgoztak. Mondják, hogy több nem került már szőnyegre és vettetett félre; — úgy látszik abban egyetértenek, hogy csak az egyenes adók reformja szükséges. Az állam pénzügyeinek rendezésével a nemzetgaz­dasági munkaerők fejlesztése szoros kapcsolatban van. Ettől függ az adófizetési képesség is. — Különösen ajánlja végül a rTr Ziga az uzsoratörvény megszün­tetését, és az ipar fölszabadítását, mint erre vezető eszközöket. — A pénzügyi operatiókról a „P. Lt.“ bécsi le­velezője írja, hogy e részben alkalmas rendszabályok készülnek , de mindaddig, úgy hiszik, nem igen fog­­ a kormány új kölcsönhöz folyamodni,­­mert utoljára­­ is ebben végződik minden pénzügyi operatío­ míg az­­ adózási rendszer, a más, gazdálkodásra c­élzó rend­szabályok kidolgozva nem lesznek. De először fő fel­adat a bank rendbehozása, melyet az államjavak teljes eladásával ily módon gondol könnyűnek a ne­vezett levelező. A banknak, váltóin kívül van 70 millió forint érezpénzkészlete. Ehhez hozzászámítván azon 40 milliót, a déli államvaspálya eladási díját, melyet az állam a banknak adott át, 110 millió fo­rintja van a banknak. Ha már az államjavak forma­­szerint fognak átengedtetni, a földbirtokosok súlyos állapotja daczára is fog vevő akadni. Ha tehát, az ál­lam szabad kezet enged az államjavakra nézve a bank­nak, sok lesz megnyerve. Az állam hitelét nagyon fogják emelni az államterhek most tervezett keves­­betései. Ausztria financiális függése a külföldről a kö­zelebbi éveknek ott vett kölcsönei és különösen a kül­földi vasút­­­társaságoknak adott engedményeknél fogva oly súlyossá lett, hogy a kormány kétségkívül semmit sem fog tenni ez állapot állandósítására. Pe­dig ez következnék, ha a jelen körülmények közt kül­földi kölcsön vétetnék föl, miért is egyelőre meg kell elégedni az államköltségek apasztásával és a frankvi­­szonyok rendezésével. Páris, sept. 28. A pápai és középolaszországi csa­patok összeütközésén aggódván, a börze nyugtalan­kodott, pedig több nap óta már megnyugodott volt teljesen a diplomátiai nehézségek iránt. A pénzvilág attól tart, hogy a franczia kormány, s különösen a Ró­mában állomásozó franczia csapat ily komoly ese­mény irányában nem fogja magát tétlenül viselni, s ez ugyanazon pillanatban szülne újabb bonyo­dalmat, midőn már közel hitték a végmegoldást. A­vente 15 centime ot veszített, mind a mellett, hogy a londoni árfolyamokról szóló jelentések emelke­dést mutatanak.­­ Ez utóbbi oka nem annyira a politikai viszonyokban keresendő, mint a nagy pénz­szállítmányokban, melyek a közelebbi napokban Ca­­liforniából érkeztek Angliába,­­ nagyrészint a bank pinezéjébe vándoroltak. Azonban minden­kit meg­egyezik abban, hogy az angol pénzp­anzon az olasz bonyodalmakat megoldottaknak hiszik annyiban, a­mennyiben nem hiszik, hogy háború fejlődjék be­lőle. A pénzemberek többségének véleménye, a futólagos aggodalmak daczára is, tulajdonkép itt Párisban is ugyanaz, s valószínű , hogy a pápai államokból érkezett hírek nem igen tettek volna hatást a börzére, ha nem volna néhány nagyobb üzérnek rá oka, hogy a hónap utoljára történni szokott fogadások és vételek kiegyenlítése alkalmá­val a rente­­t, ha lehet, 69 en alól nyomják le. A többi értékpapír vagy igen csekély mértékben, vagy általában nem l­övette a rente ezen hanyatlását. A crédit mobiller csak 6 frank 25 centimeot veszített, s nem volt egy vasúti részvény is, mely 5 franknál töb­bet veszt elő volna. Bérli !, sept. 23. A börzén most vetnek számot a septemberi üzletre nézve. Ezen egész hónap alatt ál­talán véve nagy üzletpangás uralkodott. Az üzérek nyugtalankodni kezdenek ismét, s nagyon hiszik a congres 608 újból való elhalasztását. Azonban a bécsi és párisi bejegyzések kissé magasabbra emelték az árakat. Vegyes közlemények. — Komárom­ megyei gazdasági egyesület. A napokban Nagy-Lélen, Komárom m­gyében, Kar­­csay László urnás szüreti mulatság alkalmával szép s nagy, csupán férfiakból álló társaság gyűlt össze; ebéd alatt a fel­köszöntések között szóba jöttek a gaz­dasági egyletek, s hogy minő kívánatos és szép volna, ha Komárom megye is állíthatna fel egy fiók gazda­sági egyletet; az eszmét Földváry Kálmán ur adta, kit mint h rés dinnye-termesztőt ismer az egész vi­dék, s az mindjárt viszhangra talált; a felhívás rög­­tön elkészittetett: ideiglenes elnöknek a jelenlevői közül Konkolyi Thege Elek ur kéretett fel s a jelen­levők mind aláírták magukat. Most már az aláirási felhívó ivek keringenek az egész megyében s adja Isten, hogy rövid idő múl­a már működni láthassuk a magas kormánytól megerősített Komárom-me­gyei gazdasági egyletet. (Győri Közi.) Dunavisorlás. Pesten, oct 1. 6 9'0''' 0 fölül.

Next