Pesti Napló, 1859. október (10. évfolyam, 2890-2915. szám)

1859-10-26 / 2911. szám

244—2911. 10-ik évi folyam Szerkesztésii Iroda: Főmonkatára: K. Kemény Zsigmond. Lipót-atcBfii 5-d­it (iám. l-*ö emelet. ■ Up wallenii ráeiát illető minden költemény » .^«iteedgfce« IntowndS. ** Bérmentetlen levelek csak ismért kémektől fogadtatnak el. Kiadó^hivatal: 1859. Szerda, oct. 26. Előfizetési feltézetek: VIDÉKÜK, pesten Félévre . . . 10 frt 50 kr. a. ál­t. Faegyedre . . 5 frt 95 kr. a.­ért. K­üsiti, hasam Félévre . . . 10 frt 50 kr/a. ért . Évnegyedre . . 5 frt 25 kr. a. ért Ferencziek-terda 7-dik szám­ földszint. A lap anyagi rémét­­illető köslemények (előfizetési pénz, kiadása körüli panaszok, hirdetmények) a kiadó-hivatalhoz intézeaddk. Hird.tmény.kdlj««T­ -------Oct.26.‘Oct-24. 'isvaessisSEJ^ssem B­ECSIB Minden árkeleti szám osztrák értékben veendő. Az előbbi napi rovat a délutáni utolsó, az utóbbi napi távirati közlés a közép árfolyamot mutatja. Oct.25.[Oct.24. ÖRZE. oct.26.;Oct.24. 7iinTIENETES. nwDin­. Peetről Váradra, Detreenenbe: 4 ár. 16 p. &­a 5 óra a. regg. Saeknakról Aradra : 10 ó. 15 p. r. 9 ó. 46 p. e. » , N.-Váradra 4 ó. 40 p. d. n. 4 ó. 4 p- r Pr­spök-Ladányról N.-Váradra: 1 ó. 40 p. d. a. 1 ó. 44 p. éj. Szolnokról Debreen, Miskolc*: 9 ó. 58 p. r. 9 ó 5 p. estre. Peetről Arad, Temesvár: 4 ó. 15 p. d. a. 5 ó. r. Szegedről Temesvárra 111 ó. 84 p. éj. 2 ó. éj. Püspökladányról Csolnok-Arad: 1 ó. 36 p. d. a. 116.36 p. éj. Miskolciról Pestre : 7 ó. 5 p. r. 7 ó. est. DebreecenkAl Pertre: 12 6- 7 p. d., 9 ó. 10 p. a N.-Váradról Przsp.-Ladányra : 10 ó. r. 7. ó. est. Aradról Peelre: 10 ó. 40 p. est. 8 ó. 5 p. est. Lad­nokról Pestre: 4 ó. 4 p. r., 4 ó. 20 p. d. a. Temesvárról Szegedre: 7 ó. 54 p. e.­­ ó. 10 p. Szegedről Pestre: 1 ó. és. 12 ó. dél. PamtrAl Bécsbe: 9 óra r. 9 ó. 25 p. est. Új-Szőnyról Bécsbe : 2 óra 5 p. délután. Somból Pestre: 6 6. 30 p. r. 7 órak. est „ . Győr-Uj-Szőnyre: 8 ó. r. 4 ó. 40 p. és 5V. os osztrák ért. 100 írttól . • —■ —'I ^7 50 5 V. os néma­ kölcsön 100 írttól 75 80 f —• 6%-os 1851-ki B, sorosat 100 frt —.— '92.— 5'/, - E metalliques 130 frt. . . 71.75 —. -■ * » 100 frt —. — „3.50 : : wo -.- « so 2'/S-ce ” * 100 frt — — 35.25 l'/ 4 „ „ 100 frt 14.20 188­4- ciki sorsolással 100 frt —- — 330.1-- 1839- ;iM..........................100 frt -. - 116 50 1854-ciki.......................100 frt —• — Oomo-rcntpapirok 42 lire anstr. — — 15 ..50 FSMta&eraentssltéalak. 57,08 ali ausat 100 frt . . • — *0. — 5%-csnss gyár or s*ig ilOOfrt —■ 72 25 57,-os bánsági, horvát és c s­­­á­v. 100 frt........................— TM JO.­­57,-os gru­n­esiai 100 frt . . . —• ‘0.50 57,-oá bukovinai 100 frt . . . “ ~ 5*/,-o. erdélyi 100 frt . . .-------“• 50 57,-on más bírod, ország. 100 frt • 5*/,-os sorsolási záradékkal 100 frt 1867-re......................................... Részvények. I Nemaotí bank (ex div.) darabunk, 383 —' —. — Hitelintéaet 200 frt anstr. ért. 193.59, —.— Alió-anstriai esc. bank 500 frt p. — —! 646 -• Éjsza­ki vaspálya 1000 ft­­. . . — 1820-Államvasp­ály­a 200 frt. p. (509 frank)...........................—. - 264 50 Nyuji úti pálya 200 frt p. (170 frt ,115*/.-°8 befizetés) . . . . —169.50 Délék­sák egybek. német 200 frt p. —. 133 75 T i s b a i 200 ft pr. (100 frt befim.) - - 105. -L':m,'Urd közp. class 200 ft osstr. bats. 80 ft (407, befizetés.) . —. — 121. — Gklii­ziai (Károly­ Lajos) 200 ft. p. )i. (307, befizetés) . . . —. — 61 — Possony n.­szombati I-er kib­ocsátott 200 ft pp. . . . —. —­ 28 -Pomon­y­ n. s­z­o­m­b­a­ti Il-ssor kibocsátott 200 ft pp. . . . — 44 ~ Báatohrádi 590 ft pp. . . . . — — —a — Auasig-teplifczi 209 it pp. . . . —. — Brüms-rossitsi 200 ft pp. . . . ” • — —.— „ , elsőbbséggel 200 ft. —­ — —. — Duna-génhajózási társu-­­a­t 600 ft pp............................—• — 422 — Osztrák Lloyd-társulat Triesztben 600 ft. pp.................................—• _ 535 _ B­u­d­a­p­e­s­t­i 1­á­n­eabid 500 ftp. —.— 280 — Z&los-lavelak A a. bank. • év. 57,-os pp. 100 ft. —. — 98 50 ,, n . 10 év. 5­7, .OS pp.100ft. 12 50 ” " . sorsolh. 57, pp- 100 ft. -. — 87 50 ” ” ” 12 hó 57, a. ért. 100 ft. - 1­0­­„ " ,, sors. 57, a. ért. 100 ft. —. - 83 75 A gallicziai föld. hitaüntézete 47,-os 100 ft. p. p.....................— — — — ISm­ebbség­i kötvények. Nyugoti pálya 57,-os 100 ft. p. p. —. — 89 50 Allemvasp. 500 fran­.darab. —. 138 — Északi vasp. 100 p. p...................—. — 90.50 Lombard-velenczei 500 frank. — 120, — Gl­oggnitzi pálya 100 ft jp. p. . . —.— — D­u­n­e-g­őzhajózási társu­­lat 100 ft. p. p. . . . .­­.- 89 60 Osztrák Lloyd 100 ft. p. p. . . — —■ — Horajanyek. A hitelintézeti darabja 1­0 forint­os díj. ért............................-- - 95.50 Danagőzhajón, társ. da­rabja 106 ft. p. p. . . . —. — 102. 60 Tries­ti államkölcsön db 100 ft pp. —. — 120 — Eszterházy 40 ft. p. p. . . . —. — 79 — Palm 40 ft. p. p.............................—,— 39.75 Pálffy 40 ft. p. p...........................—- - 35 25 Diary 40 ft. p. p........................—. — 35 50 it Genoia 40 fit p. p. . . —.— S6 60 W indisch‘^rätz 20 frt p. p. . . —»— 55 50 SY&ldatein 20 frt p. p..........................— 25 25 íveglevich 10 frt p. p...................—. — 14. 25 Váltók (devisek). a) három hónapra. Amstecd. 100 holland frt 27, • • —• w 106. 25 Augsburg 100 ft t délnémet érték­ben 4'/,®/» ...................... 106‘50 —. — Oct. 251 Oct24, Berlin 100 tallérért 4®/» • , . —. — — — Botoazló 100 tallárért I*/* . . —■ — —. — Frankfurt (Maja. m.) 103 frt dél­német ért. 8,, 7e 106 50 Genua 100 frank . . . -V/,—/, —. — — — Hamburg 100 márk-bankóért 2®/,------93, 50 Lipcse 100 tallérért 6a/^ . . . —. — —. — Livorno 100 toscanai líráért 6% —.— . —. - London 10 font sterlingért 2'/,% 124 50, —.— Lyon 100 frankért 3'7a • • . — —. — Milano 100 írtért aust. ért. 5®/g —.— —. — Marseille 100 frankért 38/» • • ■ - — —. — Pária 100 frankért 8®/# . . . . — 49 — Prága 100 frt aust. ért. 5®/a . . —. — —. -Triest 100 frtért auszt. érték 6®/* —. — —. — Veleneae 100 frt auszt. érték 5*/# —.­­ —. — A n. bank váltói számitolása 5% A nemzeti banknak az állampapí­rokra való előleg. kamatja 6% b) Látután 81 nap. Bukarest 100 oláh piaszter . . —.— — — Stambal 100 török piaszter . —. — — — Arany pénznemek. Császári arany . . .* 5.92 —. — Becnes arany....................—. 1­­6.90 Korona...............................—.— 17.— Ezüst................................................. 9. 24 — Napoleons d’or....................—. — 9.85 Orosz imperiale..............—. — 10, 5 A korona a cs. k. pénztáraknál armttriai . . . . — — PH Gazdasági és kereskedelmi szemle. Pest, oct. 25. Tegnap este csaknem éjfélig tartó villámlás és menydörgés között esőnk volt, mely mára nagyon megbüsitette a levegőt. A gabonabörzén teg­nap történt áremelkedést jelentettük Csak azt tesz- Bzü­k hozzá a mai Lloyd után, hogy mintegy 12.000 mérő búza kelt el. Mai nap is igen élénk volt a gabonaüzlet, kü­lönösen a búzaüzlet, annyira, hogy nem volt annyi az eladó ára, amennyit venni akartak. Több ezer mérő új tiszai búza kelt el, s a 85 fontos 4 ft 40— 45 kren vétetett; egy nagyobb mennyiség uradalmi búza, melynek mérete 86 fontos volt, 4 ft 60 krjával. Elkelt 1000 mérő­t, 83 fontos búza 4 ft 10 krjával. Továbbá egy szállítmány 77 fontos rozs 2 ft 40 kr. Zab, Győrből néhány krajczárral 1 ft 60 kron lörü­l adatott. A törö­kszilva ára a magasabb agro miatt fölebb emelkedett, s mázsánként is 1/2 forint alól nem adják. Pest, oct. 24. Terménykereskedés. A hitelintézeti fiók jelentéséből. A gyapjúból a múlt héten mintegy 1500 mázsa kelt el. Egy augsbburgi gyár és Szászország részére 400 mázsa lesógyapju vétetett meg; 120 b. erdélyi czigaja 89 fajjával és 40 b. oláhországi 72 írt­jával vétetett meg külföldiek részére. A reichenber­­giek és brü­nniek is folytatták bevásárlásukat, s több szállítmány közép posztógyapjú, valamint 300 mázsa tiszai nyári és téli gyapjú minőségéhez képest 93— 100 írtjával kelt. A g­u­b­a­c­s, melyből már érkeztek némely szállít­mányok, 120 fontos köbsönként, a legjava 11%—12 fitjával kell; míg némely kisebb szállítmány gyen­gébb minőségű 7%—9 írton kelt el. A disznózsírnak,­ különösen a konyhára va­lónak vására élénk volt a múlt héten, s kézből mint­egy 1000 mázsa kelt el 26—26% írtjával, — edény nélkü­l. A vidéki disznózsírból egy bizonyos mennyiség edény nélkül 26 írtjával kelt el. — A disznózsírt foly­vást szállították északi Németországra és Svájciba. Biztos a remény, hogy e kivitel tovább is fog tartani; — az utóbbi helyre azonban csak addig, mig Donau­­w­ö­r­t­h­i­g a vizi szállítás lehetséges lesz. A szalonna vására ellenben vontatott, mivel még folyvást mintegy 2,500 mázsa eladó áru van föl­­halmozva, holott a közelebbi 7 — 8 hét alatt már az uj szalonna is megjelenik a piaczon. Elkelt mintegy 400 mázsa bánsági és szerémségi s általán magyarországi szalonna. A szerémségi mázsája 18 frt ujp. — a többi 21—21V* frt ujp. A fagygyu üzlete nem élénkül, s az itteni leg­jobb mázsája 33—34 frton kelt. A borkő vására folyvást élénkül, s az árak még­­ mindig szilárdak. A veres borkő 32—32V2 ft, a felér­­ 32y2—33 % ft mázsája.­­ A mézet csak a jövő lipótnapi vásárra várják, nagyobb mennyiségben. E vásár nov. 6-kán kezdődik­­ s csak akkor fog megállapittatni a méz ára. A múlt­ héten kisebb mennyiség méz mázsánkint 19 ftjával adatott el.­­ A viaszk vására igen korlátolt— s 109—110 ftjival jegyeztetik. A debreczeni dióból mintegy 100 mázsa kelt el 9V2—10 % fajával.­­ A szerb dióból mintegy 300 mázsát hoztak, mely nem kelt el még. Szilvák. A török szilvából a múlt héten ismét 5000 mázsa kelt el. E czikk folyvást kapós, mivel­ Triesztből és a külföldről nagyon keresik. Itt 11­4 e ftot fizetnek mázsájáért, edény nélkül, s tovább szál­lítva. *)A pesti gabonacsarnok jegyzőkönyvi ár­jegyzéke:­ bánsági búza (84—86 fontos) 4 frt 20 kr— 4 ft 50 kr; tiszai ó (83—86) 3 frt 80 kr — 4 ft 25 kr;­ tiszai uj (83 — 81­) 3 ft 80 kr 4 ft 40 kr.Bácskai ó (83 — 84 ) 3 ft 75 kr — 4 ft — kr; uj (83—84) 3 ft 75 kr — 3 frt 85 kr. Fehérhegyes ó (83—84) 3 frt 10 kr —4 ft 20 kr; fehérm. uj (83 — 85) 4 frt — kr—4 frt 40 kr; uj kétszeres (77—79) 2 frt 40—2 frt 46 kr; 6 rozs (77-79) 2 frt 40 kr — 2 frt 46 kr; uj (77 - 79)­frt­ kr — frt — kr ; uj árpa (70—72) 2 ft 10 kr —2 frt 15 kr ; uj zab (46- 49) 1 frt 45 kr­ — 1 forint 50 kr ; tengeri 2 forint 30 kr — 2 frt 65 kr; köles 2 frt 10 kr — 2 frt 20 kr. Bab 3 ft 20 kr — 3 ft 50 kr Képesté 4 ft 6­0 kr — 4 ft 80 kr. Mind bécsi mérönkint és osztrák becsben. Kolozsvár, cet. 20-án Bécsi mérője osztrák becs­ben. Tiszta búza 3 frt 78 kr; elegy búza 2 frt 62 kr; rozs 1­írt 84 kr; zab 92 kr; török búza 1 frt 68 kr ; pityóka 84 kr ; marhahús fontja 11 kr uj pénzben. Csicsó, oct. 15. Wartenbergi gróf Waldstein Nipom. János ur, Alsó-Csallóköz első gazdája és a­­ nemzeti gazdaság minden ágának nem csak szeren-­­­esés mivelője, de hatalmas ösztönzője is, fel akarván segíteni a vidéki mári­atenyésztést, főkép a stu­dnA- pünktól elhanyagolt lónevelést, ezelőtt 6 évvel éven­­kint 40 darab aranyból álló alapítványt alakított, azon feltéttel, miszerint 3 évig azon dit kiosztassék őt olyan lótenyésztő szegényebb sorsú alsó-csallóközi pórok közt, a­kik a legszebb 2—3 éves kancz,acsikót képesek kiállítani.­­ A versenyző csikók birtokosai, számra 21 en vol­­­­tak. Bírálók voltak a méltóságos díjazó gróf, ennek testvére Albert gróf tábornok és Istvánffy úr volt huszártiszt és híres jóismerő.­­ Öröm volt nézni, mily befolyása van a parasztló idő előtti be nem fogatása és okszerű tenyésztése an­nak külsejére. Volt igen sok szép csikó, a gazdák irigy szemmel nézék és lenézék egymás állatjait, mig­­ a szigorú bírálók az öt jutalmazandó csikót kiválaszt t ták és azok birtokosai az érdemlett kitüntetést grófnő­k­e méltósága kegyes kezéből átvették. Ezen szeren-­ esések nevei: 1. Nagy megyeri lakos Szabó Pál 2 éves csikója,­ 15 arany. Származik az ozorai ivadéku községi món­ ’ töl, ez minden összehasonlításon felül állott. 2. Ekecsi Halász József 2 éves csikója, ismeretlen nevű cs. k. méntől, 10 darab arany. 3. Némai Anti János 2 éves csikója, Nassor cs. k.­­ méntől, 6 darab arany. 4. Lak­szakálosi Szücs Gergely 2 éves csikója, Dabáky cs. k. méntől, 5 darab arany. 5. Aranyosi h­ősi Nagy Zsigmond 2 éves csikója, Schagga cs. k. méntől, 4 db arany. (Gy K ) Makó, oct. 22. ígértem volt egyik levelemben, hogy legelő­osztási ügyünkről legközelebb tudósítani fogom a t. közönséget. Ez ígéretemet beváltandó, legczélszerűbb­­nek tartom, ha a helyb, úrbéri bizottmány által kiadott rMakó város községe úrbérügyi viszonyainak jogtörté­­nelmi rövid vázlata“ czim alatt kiadott iratából a követ­kezőket vonom ki: Makó városa s a p. makói uradalom megbízottjai közt, a község részéről, egyedül csak a ta­­nosithatási időnyerés tekintetéből óhajtott, barátságos egyesség nem sikerülvén, a p. makói uradalom Makó vá­rosa közönségét, az első idézés leszállittatása után 1858- ban másodszor idézte pörbe, melynek alapján azon évi jun. 17. a gyulai úrbéri törvényszék részéről következő ítélet kelt: 1) A legelő elkü­lönözése iránti keresetnek helye nem találtatván (miután az már 1805-ben megtör­tént), attól a felpörös általában elmozdittatik. 2) A kért birtokrendezésnek helye szintén nem találtatván, felpörös uradalom keresete e részétől is elmozdittatik; valamint a már megtörtént szabályzás után a volt úrbéres telkek közt létezni állított fölösleg földeknek, az illető jelenlegi birtokosok általi megváltása iránti keresetétől is, stb. Ezen itél°tet a püspök makói uradalom fölebbezvén» keletkezett a nt. cs. k. nagyváradi úrbéri főtörvényszék­nek ítélete, melyben az első bíróság ítéletét, mennyiben azzal a legelő elkülönzésnek hely nem adatott, megerő­sítette, s igy Makó városközönségét a 23,320 hold közlegelő használatában meg­hagyta. Ugyanez ítélet legközelebb a legfőbb törvényszék által is megerősittetvén, a város hozzáfogott a legelői illetőség egyénenkinti kiosztásához. Erre nézve legközelebbi nov. 1-jére pályázat nyittatott az ajánlkozó mérnökök részére. A felosztás egyes feltételeiről, mihelyt azok meg lesznek alapítva, hasonlókép kötelességemnek tartandom, értesí­teni a közönséget. Addig is legyen szabad reménylenünk, hogy miután a város részére a per ily kedvezőleg dönte­tett el, ez ügynek kezelői a legnagyobb méltányossággal fognak eljárni, különösen pedig, hogy a művelődési köz­­intézetekről bőkezűsig fognak gondoskodni. Megemlítendő még, hogy az úrbéri telkek száma 620­/2, a zsellérházak­­ számát meghatározni nagyon nehéz, miután ilyenek na­gyobb számmal a közlegelőnek az uradalométel elkülö­nítése után is osztattak, s így azon jogi kérdés merül fel: vájjon ezeket illeti e legelői járandóság ? — Egyébiránt, úgy hiszem, ennek is minél méltányosabb eldöntéséről fogok jelentést tehetni. 1. 1. *) Ezek a múlt szombati gabonabörzés bejegyzések. A hétfőn történt újabb emelkedést jelentettük, s a sze­rint módosíthatja az olvasó a bejegyzéseket. Pénzügyi szemle. (Bécsi pénzcsarnok.) Paris, October 24. (Zárlat.) 3 percentes rente 69 10 (csökk. 45 cent.); 41/* peres rente 95.25 (emelk. 25 cen .); credit med­iter 765 (csökk. 12 frank); osztr. államvaspálya 540 (csökk. 7 frank); lonbárdiai vasut 547 (csökk. 5 frank.) London, oct. 24. Consolok 95% (csökk. 14). — A nemzeti kölcsöni szelvények. A pénzügyi min­iszterium egy hozzá intézett kérdésre kijelentette, hogy a nemzeti kölcsön kamatjaira meghatározott 15 percent ráfizetés, mely csupán október, november és december hóra határoztatott,­­ csak oly esetben adandó meg, ha az egyesek a kamat kifizetését még a f. é. septemberben jelentették ugyan, vagy más hi­tel­osztályokba való utalványoztatását kérték, a ka­matokat pedig October, november és december hóban veszik föl. Oct 24 Oct. 25 Emelked. Csökken. . horpa 7fi 35 75 SO — ft — kr — ft 00 fel 5%-os metal). 71 20 71 75 — „ 55 n — „ — „ Banfcrészvény. 887 — 883­­ — „ -— „ 4 „ — „ Hitelintézetiek 203 80 193.50 — „ — ,, 9 „ 50 0 Angslo, váltó 106 40 106.50 — „ 10 „ — „ — n London, váltó 524.— 124 50 — , 50 , — „ — r Arany 5 90 5.92 — n 2.­­ , Vegyes közlemények. — A Budapesti Hírlapnak írják Rézbányáról, az eladásra kitűzött kincstári bányákra és hozzátar­tozókra nézve : Dél-Biharnak kelet éjszaki szélén, Erdély szomszédságában, lombos erdőkkel koszorús, kies, hegyes, bérezes vidéken fekszik Rézbánya, me­lyet a magas kincstár bányaműeivel egyetemben sept. 14-éről kiadott magas miniszteri kibocsátványnál fogva eladóvá tett. Ezen bányászathoz következő részletek tartoznak: a) Reichenstein l­ánya, 4 órányira a várostól, 14 alag­­gal, felügyelő s bányamunkás lakókkal, választóház­­s­al s bányakovács mű­helylyel. Itt a bányák ezüstöt, rezet s ónt ad­ak, változó aranyvegyülettel. b) Szent- Antal bánya, Rézbánya-várostól másfél órányira, 10 alaggal, választó, zúzó, iszapoló házakkal s egyéb szükséges intézetekkel. Itt főkép ezüst tartalmú réz­­érct termeltetik, c) József-bánya, 5 órányira a város­tól, már Erdélyben feküvén. Itt csak egy alag mivel­tetik, de mely 4 láb vastag folyamu ónérczet tartal­­maz, s ennek­­ a mellette került vegyes érczeknek feldolgozására a telep szükséges müvekkel el van látva. d) A városhoz mintegy félórányira vannak az olvasztók, hozzá szükséges pajták és raktárak, benn a városban pedig a tiszti lakók, őrházak s más egyéb igen számos épületek. E bánya igen nevezetes pénzkereseti forrása volt a vidéknek, nemcsak a bányatermékek szállítási alkal­mánál fogva, hanem azért is, mert azt élelmiszerek és földtermékek Rézbánya piac­án folytonosan élénk kelendőségre találtak. Annál óhajtandóbb tehát, hogy ez a most kitűzött eladás útján oly kezek közé kerül­jön, melyek ápolása és ügyes vezetése alatt mostan virágzását megtarthassa és tovább fejthesse — Országutak an.váradi közigazgatási kerületben. A n.­váradi közigazgatási területen az államutak kiterjedése 57140 000 folyó midet tesz. Ebből már a múlt 1858 ik esztendőben csak a várad-kolozs­vári és arad-szebeni vonal volt közmunkás javítás alatt, a többi bérlőknek adatott ki. Hordatott pedig az első két vonalra közmunka által ugyanaz év illetőségében 83032/­s, a többi vonalokra pedig a bérlők által 10,506 kúp kavics ; úgy hogy minden folyó mértföldre 330 kúp esett, vagyis minden kúp kavicsra 12­/8 folyó el ut ju­­tott E folyó évre, sőt egész 1858. nov. 1-jétől számított öt évig az összes államutak kavicsozása bérbe van adva, s a bérlet által az előbbi költségekhez képest, 25—31 százték­ kiméltetett meg, mely természetesen most már nagyobb javításokra és hidak építésére fordittathatik. E kerület országos építészeti tőkéjéül a múlt évről 781,200 ujít tőke jött által. Ennek folytonos növekedése ismét országutaink javulásának alapját képezi. A szath­­mári­uj országút, mely a megyét II.­Károlytól kezdve Sialkmb­an, Avan,Ujvároson át Mármaros felé 12 x/1 mértföldnyi hosszan fu­ja át s a közlekedésnek már múlt évben egészen átadatott, létesü­lését ennek köszöni; ha­sonlóképen a szathmár nagybánya- kapniki vonal is, mely most már szintén egészen jó karban van állítva. Az első vonal valószínűleg az álladalmi utak közé fog sorol­tatni. — Szabolcsban a tokaj­i, kálló-debreczeni vo­nalnak a tokaji kőbányákból javítása már a múlt év­ben megkezdetett, 1053 köb­öl kő és 500 köböl tört kavics építtetvén be. Az innen dolgozást a megnyí­lott vasút most már fölötte megkönnyíti, ez ingová­nyos sík vidék rendkívüli nagy hasznára, mi annyival érdekesebb, mert a mindennapi tapasztalás bizonyítja, hogy még boszarágot okoz a vasút könnyű és gyors for­galma, ha arról leszállva elakadunk, sőt a vasút álta­l élénkített forgalomnak még inkább van szüksége a mel­lékutak jóságára és megkívánja azt. — Megemlitendők azon munkálatok is, melyek ugyan e megyében a kálló­­kisvárda-záhonyi , kálló nyirbátor szathmári és tokaj­­naményi utak tér­egezésére is forditta­tak.— Éjszak Bi­harban a debreczen-hadház-téglási vonal kiépítése érde­mel említést, mely hajdan a legveszedelmesebbek közé tartozott. Ezekenkivül a két Biharban különösen a híd épí­tések érdemelnek kiemelést, melyek száma mintegy öt­­venre mélyen, köztük számos nagyobb ezernek. De Bé­kés- és Arad megyék sem maradtak hátra, s különösen Arad az arad-butyin-erdélyi országút kiépítését mutat­hatja föl Bogszeg és Bonczesd között. Úgy hogy ha az idők mostohasága az évről évre nagyobb-nagyobb mér­tékben kifejtett szorgalom munkáját el nem rontja, a nagyváradi közigazgatási kerület 240 folyó mérföldre terjedő országútával is, bár azok fönntartásában talán legtöbb akadályokkal kell küzdeni, a többi kerületek mellett bátran megáll. Hivatalos hirdetések kivonata. A „Budapesti Hirlapu 252. sz. hiv. Értesítőjéből. (Oct. 22.) Biróilag árvereztetnek: N.Váradon Szántó Ferencztől lefoglalt kovács utczai 276. számú 640 írtra becsült ház árv. november 12- és december 10 én a n.váradi orsz. tszék által. — Szőlős-Vég-Ardó­­ban Munkácsi Antaltól lefoglalt 109. számú házasfelek, becsülve 266 frt 70 ktra, árv. oct. 31- és nov. 30-kán a nagyszölösi szob­óság által. — Aradon Antonovics And­rástól lefoglalt s 6018 frtra becsült 16 láncz kaszáló, szilváskert és épületek árv. dec. 6. és jan. 9 én az aradi megyei tszék által. A „Bp. Hírlap“ 253. számú hiv. Értesítőjéből. (Oct. 23.) Csőd nyittatott: Pavisits József pécsi keres­kedő összes vagyona ellen ; a követ, bejes. jan. 16-ig a pécsi megyei tervszéknél; perügyelő Majorossy János ügyvéd. Biróilag árvereztetnek. N.­Doro­gn özvegy Szabó Ferencznétől lefoglalt 5 kapás szőlő árv. nov. 14 és dec. 19-kén a duna­földvári szbiróság által. — Fel­­péczen Takács József hagyatékához tartozó 347 frtra becsült 259. számú ház és szántóföldek árv. novemb. én decemb. 30-kán a tébhi szbiróság által. — D.-Földváron Nagy Mihály hagyatékához tartozó ház, szőlő, gyümöl­csös és szántóföldek árv. nov. 6 és 20 kán a d.-földvári Bzbiróság által. — Vácson Pecsak Istvántól lefoglalt 137. számú 590 frtra becsült ház árv. nov. 5-kén a váczi sz.­­biróság által.

Next