Pesti Napló, 1860. január (11. évfolyam, 2966-2990. szám)
1860-01-01 / 2966. szám
PEST, JANUÁR 1. (FL) Újév napja. Mióta ember van és még ember lesz, e napnak mindig sajátszerű érzelmeket kell keltenie, e napon az ismeretlennek sejtelme vonul a kedélyen át; az ember titokszerü épület kapuja előtt áll, érezve azt, hogy mihelyt a küszöbön átlépett, háta mögött becsapódik a kapu,s akkor csak előre, mindig előre lehet menni, hátra már nem! Ha pedig a jövőnek előérzete valamikor foglalkoztathatta a képzelmet, ennek most nagyobb mértékben kell történnie, mint valaha, most, midőn a jövőt szintén sűrű fátyol fedi ugyan, hanem mégis kiki érzi, miszerint világrendűő események előestéjén állunk. Épen egy év előtt, Sylvester élén, távol város egyik fényes termében számos társaság ült együtt; a nyúlánk poharakban fel s alá szökdeltek Champagne szőlőnedvének gyöngyei; a társaságban a legvidámabb kedv uralkodott; azt élénk „causerie“-ba helylyel közzel egy-egy szívből eredő nevetés vegyült . . . egyedül a társaság feje majdnem komolyan tekintett maga elé; különben mozdulatlan halvány arczán csak ritkán futott el egy könnyű mosoly, miként tikkasztó nyári napon a magasban elsuhanó madár árnya alig láthatóan rebben el a déli nap sugarai alatt epedő föld fölött. Egyszerre belép a komornyik s az ablak felé sietvén, gyorsan kinyitja, künn tizenkettőt üt az óra. .. Ekkor fölkeli ama komoly arczú férfi és poharát fölemelve, alig észrevehetően rezgő hangon mondja : „Uraim — boldog újévre!“ A társaság élénken harsogtatá vissza e szavakat és nem vette észre azon könyet, melyet a szóló mellett ülő nő szemében összenyomott.............. Ez idén Sylvester éjjelén alkalmasint újra együtt ült e társaság, és midőn éjfélt ütött az óra, a társaság feje ismét poharat emelt „boldog új esztendőre,“ hanem ez évben a sötét kétely, a szárító aggodalom helyét sugárzó megelégedés és győzelmi biztosság kifejezése pótolja, mert ez év eredményei messze túl mentek a várakozáson és a múlt évi súlveszerési kívánat teljes terjedelmében valósult. . . . Midőn a diplomaták ez év első napján tisztelegnek a tuileriákban, aligha oly meglepő üdvözlettel találkoznak, mindhez egyiköknek a múlt évben szerencséje volt. A pápai nuntius irányában talán hasonló mondanivalója lenne II. Napóleonjai, de a nuntius nemcsak diplomata, hanem egyszersmind főpap és ezen minősége irányában ő felsége annyi tisztelettel viseltetik, hogy ez ízben más utat választott véleményeinek nyilvánítására és az újévi üdvözletet már karácsony táján előlegezte.... Azonban csak a forma kimélőbb; a hatás ugyanaz leend! Hogy a küzdelem hosszú és makacs leend, arról nincs kétség; a történet erre elég példát nyújt és III. Napóleon a jelenkor kérdései mellett a múltnak történetét is tanulmányozta. Tudnia kell, hogy állhatatos ellennel száll szembe; ismernie kell ezen ellenség, de egyszersmind a maga erejét is; tudnia kell, quid valeant humeri, quid ferre recusent. A küzdelem, miként tudjuk, már kezdődött is; az orleansi püspök, a ki heves pásztori le*vielei által híressé lett, Lagueronniére röpirata ellen felszólalt; ez kötelessége volt, és a ki kötelességét teljesíti, az minden elfogulatlan ember elismerésére tarthat számot. A bécsi börzén azonban a küzdelemnek még más neméről is szóltak, a papság— úgy hangzott az illető párisi sürgöny — tömegesen dobja vásárra a birtokában levő állampapírokat, úgy hogy a 3 percentes rente egy nap majdnem egy perczenttel sülyedt. E sülyedés — tény, dehogy a papság okozta, s kétségenkivül rágalom, melynek mi egyetlen perezre sem adunk hitelt. A papság hatalma szellemi. Krisztus urunk monda : az én országom nem e világbeli! A szellemi hatalom pedig csak szellemi fegyverrel védendő, miként erre az orleansi püspök az imént fényes példát adott. Azonkívül Napóleon részéről a megtámadás is szellemi fegyverrel történt, és már a lovagiasság is úgy kívánja, hogy a vivők fegyvere egyenlő legyen. Van azonban még más ok,mely a fentebbi hirt hihetlenné teszi. Ha a magas clerus — mert az alsóbbnak nem igen van „renté“-je — az ismeretes röpirat által sértve érzi magát, még pedig anynyira sértve, hogy Jó szeretet vallásának első törvényét mellőzve, e sérelemért boszút akarna állni (amit mi ismét nem hiszünk) , tudnia kell, hogy a sértés Napóleontól vagy ennek kormányától indult ki, De a rente eldobálása nem csökkenti 111. Nepoleonnak vagy Walewskinak vagy Lagueronnierenek, hanem csökkent az állam hitelét, azon államét, melynek a főpap is polgára,sőt,melynek polgára volt, mielőtt még a szent kenet diszité homlokát. A dynastiák és kormányrendszerek változásainak közepette Francziaország ugyanaz maradt : minden francziának szülője, táplálója, „bölcsője és sírja.“ Ezen haza érdekei ellen dühöngeni egy vagy két ember bántalma miatt oly — hogy többet ne mondjunk — következetlenség lenne, melyet épen a felvilágosult franczia főpapság részéről lehetetlen föltennünk. Rágalmazóik azok, kik ily híreket terjesztenek és bizton reméljük, miszerint az Univers erélyesen megczáfolandja e koholmányokat, fennen hirdetvén, miszerint a franczia derus az állam érdekeit a maga különérdekeinél magasabbra becsüli,azon államéit, mely a dlerűst vagyonának birtokában oltalmazza, mely védelmezni is fogná, ha az valahonnan megtámadtatnék .... Vajha szenvedély, úgy mint vérontás nélkül vitetnének a készülő küzdelmek, vajha azokba a szellem gyémánt kardján kivül semmi más fegyver ne avatkoznék, vajha maga a vallás szent érdekei bele ne vonatnának oly harczba, mely világi dolgok körül forog, — ez újévi kivonatunk! Az „O. D. P.“ legújabb számát következő bevezető czikkel nyitja meg: „Az olasz ügyek mellett a keretet sem kell egészen szem elöl téveszteni, és ezt annál kevésbbé, minthogy Gortschako fl’ hg, ki személyesen lesz jelen a kongressusban, aligha csupán Olaszországra gondoland, Törökországra pedig épen nem. A dunai fejedelemségekben már is történnek dolgok, melyek jóllehet még nem értek meg, de a jövőre nézve némi teendőkre nyitnak kilátást. A belgrádi pasa és Milos herczeg közt viszálkodások ütöttek ki, melyeknek az lett következménye , hogy a várparancsnok és a szerb kormány közt a viszonyok megszűntek. — Moldovában és Oláhországban gyűlöletes szellem uralkodik Couza irányában, mely némely fontos jelenetekben mutatkozó a nélkül, hogy tisztába jöhetnénk vájjon az oppositio az ó-conservativ bojároktól vagy azon párttól ered , mely az uniót még egyesültebben, azaz véglegesen egy idegen herczeg alatt óhajtja. Jelenleg csupán a következő Jassyból érkezett levelet bocsátjuk közzé, mely a moldovaoláh nemzeti gyűlés feloszlása következtében íratott hozzánk: „Jas sy, dec. 23. hó 8-án ment végbe, — a conventio értelme szerint — mint dec. hó első vasárnapján — az elnapolt nemzeti gyűlés új megnyitása. Miután a metropolita, mint a ház elnöke nem jelent volt meg, és M a n r o c n i mint alelnök a mai ülés vezetését elfogadni nem akarta, a korelnök Catargic István nyitotta meg a gyűlést. A külügym minisztériumi titkár Balsch Gergely a szónoki székre lépett, és a herczegnek egy üzenetét olvasta fel, mely egy óránál tovább tartott; ebben szép szavakkal az egyesült herczegségek újjáalakításának nehézségeire van utalás, és minden tekintetben ígéret tétezik, hogy az igazság-, pénzügy-, katonai, oktatási és egyházi ügyben időszerű és czélirányos újjászervezés fog behozatni, továbbá az iparnak, földművelésnek, közlekedésnek és kereskedésnek az építendő vaspályák, utak és csatornák, az alakítandó hitel és hypotekai bankok, gazdasági iskolák és a bányakincsek kiaknázása által a legvirágzóbb és legszerencsésebb jövőt ígér. A hoszti beszédnek rövid értelme abból állott, hogy miután a jelenleg fennálló nemzeti gyűlés, a választók felhatalmazása csupán választói, nem pedig törvényhozói, és miután „az új munkához szintén új felhatalmazások szükségesek, térnének vissza a követ urak (miután küldetésüknek eleget tettek) választóikhoz, és értesítsék őket a halottak felől. Erre a moldovai nemzeti gyűlés feloszlatottnak nyilvánitatott. Ugyanazon követek, kik alig egy év előtt Consa ezredest egyhangúlag választották meg Moldova herczegévé, most szó nélkül keltek fel helyeikről, és szó nélkül hagyták el a tanácskozási termet. A hallgatóság számára készített helyiség tele volt válogatott egyéniségekkel. Egy órával ezelőtt ugyanez nap oszlatott fel Bukarestben is az oláhországi nemzeti gyűlés. Itt, mint szintén Oláhországban , a nemzeti gyűlések feloszlatásai előtt a kormány részéről szigorú elővigyázati intézkedések létettek. Számos őrjáratok vonultak át az utczákon, az utczasarkokon lovas gensdarmok állottak, a kaszárnyákban a katonák consignálva voltak, a tüzérség pedig az ágyuk mellett várta a további rendeletet.“ KÜLÖNFÉLÉK. — Az im lepergett év alatt a két magyar hazában — nagy szüret után — számos oly ünnep és gyűlés fordult elő, melyek ma közvetlenül egy-egy külön ügyre vonatkoztak is, mégis egytől egyig nemzeti jelentőségűek voltak s ezért méltán országosaknak nevezhetők.Kazinczy születésének százados évapja, a magyarországi főérsek aranymiséje , az erdélyi muzeumegylet megnyílása — nem mind országos ünnepek-e? Azt hiszszük, nem lesz érdektelen ez ünnepek közül a legelterjedtebbről s még most is tartóról egy kis statikát állítanunk össze. Eddigi adataink szerint (melyeknek kiegészítését tisztelt levelezőinktől s általában minden hazánkfiától kérjük és várjuk) következő statistika áll össze Magát a születésnap évszázados fordulóját, azaz oct. 10 17-két tartották meg — a két magyar haza fővárosain, peren és Kolozsváron kívül — Arad, Csongrád, Debrecen , Duna- Szerdahely, Kecskemét, Miskolcz , Nyíregyház, Pápa, Pozsony, Rima-Szombat, Szabadka, Szeged, Székes- Fehérvár, Tisza-Füred, Tokaj , Ungvár. Előbb ünnitelték Győr (october 24-dikén) és Magyar-Óvár (octobo- 21ikán); későbben, de még octoberben Nagy-Várad, Veszprém (30 dikán) és Győr másodszor (31-dikén). Novemberben következő helyek voltak a Kazinczyünnep színhelyei: 1-jén Eperjes és Sopron; 3-kán Kalocsa és Magyar-Óvár (az utóbbi másodszor); 6-kán Abrudbánya; 13-kán Hajdú-Böszörmény, Marmaros-Sziget, Nagy-Kanizsa, Nagy-Várad (másodszor) és Visk ; 17-kén a gerendási puszta; 19-kén Baja és Nagy-Egyed; 20-kán Czégény-Dányád, Károly-Fehérvár, Léva és Székely- Udvarhely; 23-kán Szathmár; 26-ikán Gyula; 27-ikén Kun-Szent-Miklós, Nagy-Bánya és Szegzárd; 30-ikán Eger. Decemberben tartották meg az ünnepet (amenynyire eddig értesültünk): 3-kán Hajdu-Nánás és Sáros- Patak ; 4-én Felső-Bánya; 6-án Tata; 10-én Kis-Kun- Halas; 11-én Dobsina, Jászberény, Nagy-Körös; 15-kén Békés, Nagy-Szalonta ; 20-án Tisza-Dob; 24-én a mágocsi puszta; 26-kán Losoncz és Puszta-Monostor ; 27-kén Félegyháza; végre Ipolyság, mely utóbbinak azonban napját nem tudjuk. E szerint octoberben 23, novemberben is 23, decemberben pedig az eddigi tudomásunkra — 16,a három hónap alatt össesen tehát 57 Kazinczy-ünnep volt a két magyar hazában. Ezenkívül megtartották azt hazánkfiai Bécsben (nov. elején), Bottosánban (Moldvában), Bukarestben (nov. 26-án), Gallicziában (nov. 10-én), Jenában (oct. 27-kén), Montagnanában (Olaszországban) Prágában és Szambulban. E határon túli nyolcz ünnepet a határon belüli 57-hez adván, a Kazinczy-Ünnepek öszszes száma — amint eddigi adataink alapján megállapíthatjuk — 70. — Készültek és készülnek pedig még, amint tudjuk, részint teljes Kazinczy-ünnep megtartására, részint úgynevezett Kazinczy-bálra : Balassa-Gyarmat, Békés-Csaba, Deézs, Fehér-Gyarmat, Gyöngyös, Komárom, Maros-Vásárhely, Pécs , Sátoralja Ujhely (Széphalom), Somogy, Szarvas, Torda, Vácz, Zombor. — Jászberényből Írják nekünk dec. 28-dikán : „Mielőtt a végéhez közelgő jelen év elmúlnék, sietünk, egy nemes tettet köztudomásra hozni, mely habár egyelőre kisszerűnek fog is tetszeni, mégis megérdemli, hogy ez év nemes tettei közé soroztassék. Mint írtuk volt, karácsony napjaiban készült a kisded Puszta-Monostor Kazinczy évszázados emlékét megünnepelni. A nemes szándék dec. 26-án csakugyan valósíttatott is. Az ünnepélyről, mely estve 5 órakor kezdődött, tanúskodjanak annak következő részletei : 1) Nyitányul. Rákóczy-induló, előadva Pecsenyánszky, Prker, Tóth, Riszner és Band zeneszerzők által. 2) Kazinczy képe leleplezése és megkoszorúzása végrehajtva Balázsovics Ida k. a. által. 3) Vezérhang Lévai Józseftől, szavalta Fehér Kálmán. 4) Emlékbeszéd Kazinczy fölött Sz. M.-tól, felolvasta Faltai Mihály. 5) Magyar változatok“, Micheux Györgytől és „Sírva vigad a magyar“ Jankovics Miklóstól. Zongorán játszotta Farkas Thassy Kornélia asszony. 6) Kazinczy évszázados Ünnepén. Költemény Losonczy Lászlótól szavalta Balázsovics Ida k. a. 7) Rhapsodia, Székely Imrétől és a badacsonyi viszhang Bartay Edétől, zongorán játszotta Frecskai Josephina k. a. 8) Széphalom, költemény Petőfi Sándortól, szavalta Thassy Géza. 9) Zagyvaparti csárdás s más egyveleg Riszner Józseftől, zongorán játszotta a szerző. 10) „Becsületszó“, Vígjáték Szigetitől, előadták: a nők részészről Horváth Irma s Balázsovics Flóra kisasszonyok, Póka Ivády Aloysia asszony. A férfiak részéről: Nagy Endre, Ágoston Imre, Scipiades József és Morzsányi Sándor urak. 11) Vörösmarty szelleméhez, Pécsényánszky Jánostól előadta a szerző, többi fentnevezett társaival. 12) „Félre tőlem“, költemény Petőfi Sándortól, szavalta Szabó Rózsi k.a. 13) Apotheosis,Bajza Józseftől, szavalta Henthaller Emilia k.a. 14) Oda Kazinczy emlékére, Tompa Mihálytól, szavalta Henthaller Batta Constantin a. 15) Szózat Vörösmarty Mihálytól, szavalta Horváth Bella. 16)Záradékul, Rákóczy-induló, előadták Pecsenyánszky és társai. Mint a részletek tanulják ez ünnepély, számbavéve Puszta-Monostor kisszerűségét, nagyszerűnek mondható, főleg ha felemlítjük, hogy a közremüdök egytől egyig a legjelesebben működtek. Az ünnepélyt fényes terítékű, a puszta-monostori nők által nagylelkűig kiállított lakoma, melyen jeles áldomások mondattak s tánczmulatság, melyben mindenki széles jókedvüben kittatott, követték. Hogy pedig ez ünnepély, annál inkább örökittessék, emlékéül az illetők megbízásából s nagylelkűségéből, a Kazincsy alapítvány gyarapítására ide zárva küldünk ötven foritot. Az üdvözítő egykor, a pásztorok szerény ajándékát csak oly kedvesen vette, mint a három király aranyait. Reméljük mi is, hogy a haza a pusztamonostoriak szerény ajánlatát oly kedvesen veszi, mint a gazdagok nagyszerű adományát; ők annyit tettek, mennyit tehettek, fogadják hazafiai köszönetünket azokkal egyetemben, kik az ünnepély fénye emelése tekintetéből közreműködtek.“ — E szives küldeményt a Kazinczy alapítványt kezelő pénztárnoknak átszolgáltattuk. — Békésen a Kazinczy-ünnepélyt követő lakoma alkalmával a Hajnal Ábel ref. lelkész ur által megindított aláírási ivén 124 ujat gyűlt össze, mely összeget a nevezett lelkész ur átadás végett hozzánk küldött, azon megjegyzéssel, hogy ez összegből 21 ft a Kazinczy sirvagy másutt állítandó nemzeti emlékre fordittassék, 100 ft pedig a széphalmi ház visszaváltására s fenntartására alapított tőkéhez csatoltassék. Ez összeget is illető helyére juttattuk. — Fóton a gazdatisztek s egyéb honoratiorok lövészkörükben elhatározók, hogy a hibás lövésekért járó bírságokat összegyüjtvén, a Kazinczy-alapitványra fordítják. E bírságok eddigelé 14 ujjtra rúgtak, mely összeg szerkesztőségünkhöz küldetett, s mi azt az illető helyen kézbesítettük. — Az uj-verb Aszkasino 20 ftot küldött hozzánk a Kazinczy-alapitványra. — A pesti főrabbi, Meisel tudor, kiről már többször volt alkalmunk szólani, s ki csak úgy szivén viseli a magyar nemzet üdvét, mint bármely magyar, s azt minden szombaton imádságába is foglalja, 10 ujírtot küldött be szerkesztőségünknek a Kazinczy-alapitványra. A pénzt átszolgáltattuk az akadémiai pénztárnoknak, szép érzületét pedig, mely több a pénznél, ime tudatjuk olvasóinkkal. — Az eperjesi Kazinczy-ünnepen tartott előadások, melyek — mint annak idején megírtuk — egy kis füzetben nyomtatva is megjelentek, most, mint örömmel értesülünk, több példányban Pestre érkeztek s Osterlamm könyvkereskedésében 12 ajkvért kaphatók. A másutt tartott ü .nepekről nyomtatásban megjelent füzeteket is jó volna könyvárusi forgalomba bocsátani. — A Delej tűben olvassuk a következő közlést a temesvári ev. egyházról: „F. hó 26-án tartatott meg az itteni egyesült evang. gyülekezet közgyűlése , melyen szép szám,sai jelentek meg a tagok, de a minta lelkész ur a választásokra a presbyteriumba a kegyelmes sept. 1. császári pátens és sept. 2. magás miniszteri szervezési rendelet értelmében kiváná megtartatni, az ellen élénk szónoklatok támadtak a templom minden részéből. Ellenvetések történtek több tagok részéről, hogy sem a gyülekezet , sem kormányi rendelet az itteni presbytériumot le nem tette hivatalából, így annak csak kiegészítéséről, de semmi esetben sem lehet új választásáról szó, mi csak a miniszteri rendelet tettlegesítése volna. A lelkész úr tovább is sürgetvén az uj választás foganatba vételét, a jelenvoltak legnagyobb része elhagyta a templomot. Ezen óvakodás még a bennmaradt tagokon is annyira uralgott, hogy miként a szavazati czédulákból kitűnt, csak alig húszan találkoztak e közel ezer lelket számláló gyülekezetben, kik szavazatokat nyújtottak át, mi az idő késősége és több jelenlevőnek a megválasztás elleni tiltakozása miatt ezen nap nem is fejeztetett be , hanem következő napra halasztatott az eredmény kihirdetése. A szavazásra jogosítottak azonban jegyzőkönyvbe kívánták iktatni, hogy a presbyterium választásába ma csak azért bocsátkoznak, mivel a felügyelő, pénztárnok és több más tag helye megürülvén, az ekklézsia kormányzása fennakadhatna, de hogy ezen pótválasztás nem a legfelsőbb pátens alapján és következtében történik.“ — Több lap hibásan közölvén a magyar Akadémiába legújabban választott tagok neveit, ezennel hitelesen közöljük a megválasztottak névsorát. Belső levelező tagokká lettek: a nyelv- és széptudományi osztályban : Bérczy Károly, Engel József, Lichner Pál, Podmaniczky Frigyes b., Pompéry János, Salamon Ferencz ; a történelmiben : Kerkápolyi Károly, Ötvös Ágoston, Pesty Frigyes, Révész Imre, Xanthus János; a mathematikaiban : Lutter Ferdinand; a természettaniban: Benkő Dániel, Sauer Ignácz. Külső levelező tagok csak két osztályba választottak, a nyelv- és széptudományiba, s a törvénytudományiba : az előbbibe Ahlquist Ágost, Ewald Henrik, Lönrott Illés, Renan Ernő; az utóbbiba Savigny Frigyes Károly , Welcher Károly Tivadar. — Az idei akadémiai választások történetéhez tartozik még az, hogy az illető osztályok által Greguss Ágost, Sztrerek József és Török János levelező tagok voltak rendes tagokat fölterjesztve; minthogy azonban az Akadémia, még mielőtt általában a tagválasztáshoz látott volna, azt végezte, hogy ez idén tiszteleti és rendes tagokat nem választ, a föntebbi fölterjesztések számba nem jöhettek. — A magyar Akadémia üléseinek sora 1860-ra következőkép meg van állapítva. A nyelv- és széptudományi osztálynak ülései lesznek: Jan. 2, 30, febr. 27, mart. 26, ápril 30, jun. 4, jul. 2, 30, oct. 29, nov. 26, dec. 22; a bölcselmi, törvény- és történettud. osztályok ülései lesznek : jan. 9, 23, febr. 6, 20, mart. 5, 19, apr. 2, 23, máj. 7, 21, jun. 11, 25, jul. 9,23, oct. 1,22, nov. 5, 19, dec. 3, 17; a mathem. és természettud. osztályoknak: jan. 16, febr. 13, mart. 12, apr. 16, máj. 14, jan. 18, jul. 16, oct. 15, nov. 12, dec. 10; összes akadémiai ülések lesznek: jan. 30, febr. 27, márt. 19, 31, apr. 30, jun. 4, 25, jul. 30, oct. 29, nov. 26, dec. 22. Nagy gyűlés lesz oct. 7, 8, 9; igazgatósági gyűlés oct. 10; közülés oct. 11-kén. — A Budapesti szemle kettős füzettel — a a XXII és XXIII-dikkal — köszöntött be újévre. Fájdalom, hogy rovatunk szűk voltánál fogva erről is csak száraz tárgymutatót adhatunk Szerencse azonban, hogy e tárgymutató magában is oly kecsegtető, oly sokról és oly becsről tanúskodó, hogy az ajánlatot is fölöslegessé teszi. A fennemlített kettős füzet tárgyai következők. Helyre és becsre legelső az Arany akadémiai székfoglaló értekezése : „Zrínyi és Tasso,“ melyből itt az első közlemény. Korszerű és magyar érdekű az erdélyi Múzeumegylet alakulásának története, melyet a kettős füzetben teljesen veszünk: az előzményeket Szilágyi Sándortól, magassaz alakító gyűlés leírását Jakab Elektől. Érdekes és tanulságos a Balogh Pál czikke: „Látogatás Belgiojoso herczegnőnél Páriában.“ Gazdag, tömött tájékoztatás a Brassaié: „A természettan szelleme és újabb iránya.“ Az irodalmi szemle a „Századok legendáját“ Hugo Victortól és Tennyson négy idilljét ismerteti. A többi czikkek régebben megkezdetteknek folytatásai, így Itt van befejezve Erdély irodalomtörténete Szilágyi Sándortól, a hetedik közleménynyel. Itt van Kautz Gyula munkájából „A nemzetgazdasági eszmék és elméletek története,“ a második közlemény, mely az újabb kort (a XVI. század elejétől a franczia és amerikai forradalomig vagy Smith Ádámig) tárgyazza. Itt Kecskeméthy Aurél ismertetéséből: „A jelenkori német regényirodalom,“ szintén a második közlemény, a társadalmi regényről. A m. t. Akadémia rovata alatt az octoberi és novemberi előadások vannak ismertetve.• Az által, hogy az Akadémiai Értesítő szerkesztése egy kézből háromba megy át, darab ideig kétessé vált az Új Magyar Múzeum további fennállhatása. Az ügy szerencsésen úgy fordult, hogy az Uj Magyar Múzeum nem szűnik meg, mit nagy mértékben a kiadó, Emich Gusztáv vállalkozásának lehet köszönni. A tudományos havirat 1860-ban tizedik évi folyamába lép , ezentúl is az eddigi alakban és díszes kiállítással , 60—70 lapnyi havi füzetekben folytatja pályáját, két kötetet képezve , mint eddig, melynek mindenikét egy-egy kitűnő hazafi tudósunk arczképe (gr. Mikó Imre és Barta György uraké) fogja diszesíteni. Szakjai az eddigiek maradnak, de a szerkesztő igyekszik változatosság által a füzetek érdekét növelni. Az irodalom és hazai történet ezentúl is előkelőleg lesznek képviselve: emez nem csak kútfőszerű közlemények, hanem nyomozó és történetírói dolgozatok által is ; amaz minél több értekező , kritika, műismertető csikkekkel, melyek tárgyait irodalmi események és korkérdések, irói arczképek, figyelemre méltó művek méltatása, aesthetikai fejtegetések,nyelvet illető eszméltetések, irodalomtörténeti adalékok , tudományos intézetek ügye stb. fogják tenni. A Magyar Akadémia tárgyalásai — növekedő bőségek folytán e nemzeti intézet által külön kiadandó három közlönyt fogván betölteni — áttekintő czikkek alakjában lesznek az olvasó elé terjesztve. A Tárcza végre művészeti tárgyakra s bibliographiai részében időszaki sajtónk érdemes a czikkeire, úgy a külföld nevezetes jeleneteire is ki fog terjedni. Az előfizetési dij Budapesten és könyvárusi után egész évre 5 ujfrt, félévre 2 frt 50 kr; postán egész évre 6, félévre 3 ujfrt. Az előfizetési pénzek Emich Gusztávhoz intézendők , de könyvárusoknál is lehet előfizetni.— Az erdélyi országos Múzeumnak a következő folyóiratok és lapok szerkesztőségei éjévtől fogva tiszteletpéldánynyal kedveskednek: Budapesti