Pesti Napló, 1860. január (11. évfolyam, 2966-2990. szám)

1860-01-12 / 2974. szám

előnyök­et a politikai pályára elősegíték. Sajátképein művelődése katonai, e pályán jelessége ismeretes, Riza pasa kérlelhetlen ellenségét is többször a sze­­raszkieiságban fölváltotta, jobb is mint az első, de politikailag Kibriszk­nek nyomába sem léphet. R­es id. KÜLÖNFÉLE K. * Magyarország Primása, herczeg S­c­i­­­tovszki János esztergomi bibornok-érsek Ő Emi­­nentiája ma reggel hagyta el 24 órai i­tmulatás után a fővárost, székhelyére hazatérendő. 0 Eminentiája a legjobb egészségnek örvend. — A Kazinczy-ünnepet G­a­­­s­á­n (Aradban) dec. 26- kán, Hajdu-Szoboszlón pedig dec. 31-dikén ülték meg. — Miskolczról írják nekünk: „Nemzeti irodal­munk első bajnokának, Kazinczy Ferencznek szent ár­nya körül, a közel­múltban, egész haza, mily osztatlan lelkesedéssel fonta emlékkoszorúját, nem szükség emlí­tenünk. Örömmel láttuk a nyilatkozó lelkes részvétet, itt a nemzeti irodalom iránt, amott nemes áldozatok té­tele, iskolák gyámolítása, vagy más kegyeletes czélokra. A mi örömünk is az, hogy e tekintetben, a nagy férfiú emlékkoszorújához egy virágfüzérrel járulhattunk. A miskolczi ref. egyház nov. 27-én aláírási ívet bocsátott ki, oly czéllal, hogy az azon begyülendő pénzből, a di­csőített férfiú szelleméhez méltó emlék állíttassák. Gaz­dag és szegény valláskülönbség nélkül összerakván fil­léreit, 330 ujírt gyűlt össze, mely összeg, Kazinczy-ala­­pitvány czim alatt, a miskolczi ref. egyház által fog ke­zeltetni, s kamatja a miskolczi helv. hitv. főgymnasium ifjai által, pályázat utján készítendő szépirodalmi művek legjobbjainak fog évenként kiadatni. Köszönet érette a kegyes adakozóknak; köszönet különösen e szent ügy kivitelében fáradozóknak, legközelebb B­a­­­ó István ur­nak, ki ezen emlék emelését nem csak inditványozá, de áldozatkészsége s fáradhatlan tevékenysége által tetté is érlelé. Ugyane czélra a városunkban levő ref. polgári éneklőkar a Kazinczy-ünnepély alkalmával 80 ujírtot szedett össze, mely összeg már előbb ugyancsak a ref. egyház kezelése alá adatván, jelenleg már kamatozik.“ — Horváth Ferencz kegyesrendi tanár az Akadé­mia házára egy aranyat küldött a „M. Sajtó“ szerkesz­tőségéhez. — Magyar-Óvárról írják nekünk: „Az itteni intézet magyar ifjúságától alapított Kazinczy-könyvtár virítani kezd: alapszabályaink az intézet igazgatóságá­tól meg vannak erősítve, sőt még pártfogás is igén­y; a könyvtár helye az intézet olvasó és társalgó teremében kijelölve; magyar gazdasági könyveink száma máris megközelíti a másfélszázat. Öröm lepi meg máris min­den gyakornok szivét, hogy a magyar gazdaság 100 évi fejlődésére visszapillanthat 1774-ben latin nyelven je­lent meg könyvtárunk legrégibb gazdasági könyve. Fáj­dalom, minden törekvésünk daczára sem juthatunk még régibbekhez, miután még egy antiquariustól sem érkezett leltár hozzánk. Ennélfogva bátor vagyok azon könyvárus urakat újonnan leltáruk elküldéséért fölkérni, kik még azt nem tették. Előbbi felszólításom következtében ha­zafias áldozatot hoztak a tudományok oltárára, midőn szegény könyvtárunkat Dessewffy Ottó ur. 6 d. Major Pál ur 8 d., Heckenast Gusztáv ur 44 d., Gutman ur 8 d. könyvvel és két gyapjugyű­jteménynyel gazdagítot­ták. Fogadják a nevezett t. ez. urak hazafias áldozatuk­ért az alapitó ifjúság általam nyilvánítandó szives kö­szönetét. Szotyori Nagy Sándor, pénztárnok.“ — Makóról írják : „Némely lapokban azon hir ter­jedt el, mintha casinónk, három évi fönnállása után, vo­­naglásban volna. Nem tudom azon hírlapi közlések, vagy más indokok buzdították-e föl a tagokat, hogy újra szer­­vezkedjenek , de, úgy látszik, a haldoklótt társaság meg fog mentetni. Legyen szabad reménylenünk, hogy ha csakugyan lesz ismét casinónk, ez az irodalmat más után is erősebben fogja gyámolítani, mint a napi és heti folyó­iratok megrendelése által. Mert bizonyosan tudjuk, hogy többen csupán azért vonakodtak részvényesekké lenni, mivel ott azon szellemi éldeletet mi a casinók egyik lé­nyeges föladata, oly mértékben föl nem találták, mint óhajtották. — Nem mulaszthatom el ez alkalmat, hogy némely tisztelt szerkesztőket ne figyelmeztessek más lap­ból átvett közlések hűségére, így írták Makóról egy lap­nak, hogy a közlegelő ki fog osztatni. Egy más lap át­vette e hírt, mihez tökéletes joga volt; de már azon hoz­zátétellel, hogy most már azon 30.000 holdnak, mely eddig használatlanul hevert (?), gazdája lesz. Volt ennek eddig is gazdája; kivált nálunk, de másutt is, nem hagy­ják a földet úgy ezer hold számra használatlanul heverni. Mert Makón is azon 30,000 holdban bennfoglaltatik 8000 hold ugar, mely évenkint szántatik, bennfoglaltatik egy pár ezer hold legelő, mely haszonbérbe lévén adva, szintén műveltetett; a többi pedig közlegelőnek használtatott eddig is, tehát nem hevert használatlanul. A mostani időben minden talpalatnyi földet föl kell a szegény em­bernek használnia, hogy megélhessen, mert mindeniket teher nyomja, hogy ne akarná tehát hasznát is venni. Legnagyobb baj, hogy az ily közlések aztán német la­pokba is átvétetvén, azoknak a kancsalszemű atyánk­fiainak furcsa fogalmuk lehet művelődési állapotunkról. Azért szeretnének aztán tömegesen ide tódulni, hogy az ily „használatlan“ földet használhassák és terjeszszék nálunk a civilisatiót. E megjegyzést a legjobb szándék tetette velem. — Végre még megjegyzem, hogy a váro­sunkban szerkesztett „Néptanítók könyveinek 1. füzete néhány nap múlva meg fog jelenni.“ — A hivatalos „Pest-Of­er Zig“ a jótékony nőegylet által a nemzeti színházben rendezett álarczos bálról meg­jegyzi, hogy ott több helytelen demonstratio történt. A hivatalos lap különösen a „Walzer“ lepisszegését s ki­­fütyölését emeli ki. — A P. Lloyd azt hallja Bécsből, hogy felső he­lyen meg akarják engedni földbirtoki hitelintézetek föl­állítását az egyes országokban. — A máramaros-szigeti ref. gymnásium 1858/9-ik évi állásáról szóló igazgatói jelentés Szilágyi Istvántól, Sáros- Patakon nyomtatásban megjelent. — Boldog Lajos előfizetést hirdet Saint-Germainnek Rózsaági Antal által fordított „Egy gombostű“ czímü ke­délyes kis regényére, melyet a múlt félévben a Nefe­lejts adott volt ki. Előfizetési dij 1­at írt, díszpél­dányra fél írttal több. A dij Boldog Lajoshoz küldendő be Pestre (váczi utcza 12. sz.). — Nagy Pál, a magyar irodalom egyik agg bajnoka, dec. 18-n hunyt el Eperjesen (Pozsony megyében), fiánál, ki ott plébános. Született Gyöngyösön 1788-diki april TÁVIRATI JELENTÉSEK. London, jan. 8. Az „Observer“ közel­jövőben Olaszországban háborút, és Középolaszország függet­lenségének hivatalos elismerését látja. Turi­n, jan. 8. Deila R­o­v­e­r­e ezredest a hir La­m­a­r­m­o­r­a utódjaként említi. Mode­n­a, jan. 6. A földi adó — állítólag — fel fog emeltetni, Pármában és Modenában pedig egyen­lővé fog az tétetni. Azt mondják ,­a­r­i­n­i Parmában, Modenában és Romagnában ki fogja hirdetni a szárd választó­törvényt, és követeket fog választatni a tu­rini parlamenthez. Berlin, jan. 8.­0 k. fensége a kormányzó herczeg tegnap a cs. osztrák követet gróf Károlyit, külö­nös kihallgatásban részesítette, és megbízó leveleit átvette.­ ­ 18-án­ tanárkodott a pesti egyetemnél s nagyváradi akadémiánál; később a „Nemzeti Ujság“-ot szer­kesztette. Munkái : „B. Simonyi József élete.“ „Histó­ria pragmatica Regni Hungáriáé .“ „Historia universalis.“ — Zólyom megyében a lefolyt 1859-ks évben, hivata­los följegyzések szerint, 17 medvét s 33 farkast ej­tettek el. — A Kazinczy-szobor tárgyában érdekesnek tartok a nemz. Muzeum t. igazgatóságának hozzánk intézett követ­kező levelét egész terjedelmében adni: „T. szerkesztő úr! Midőn a Hold-Mező-Vásárhelyen múlt évi dec. 27-én tartott Kazinczy-ünnepély rendezői ré­széről a Kazinczy-szoborra beküldetett 150 ft átvételét hálás köszönettel elismerném, van szerencsém a tek. urat örömmel arról értesíteni, hogy e czélra már annyi pénz gyűlt össze, miszerint abból egy a szoborteremben felál­lítandó Kazinczy-mellszobor kitelik; biztat azonban ama remény, hogy a honfiaknak az irodalom és művészet irán­ti lelkesedése folytán, kivált miután a jelen farsangban hazaszerte közhasznú czéllal összekötött bálok, a böjtben pedig hangversenyek is fognak tartatni, befolyand még annyi pénz, hogy a múzeumi parkban kortársai Kisfaludy Sándor és Berzsenyi közt felállítandó nagyszerűbb Ka­­zinczy emlék nem fog csak jámbor óhajtás maradni. Fo­gadja stb. Pesten, jan. 10 én 1860. K­u­b­i­n­y­i Ágoston, a magyar nemzeti Muzeum igazgatója.“ JELENTÉS A KAZINCZY-ALAPÍTVÁNYRÓL. A gyűjtés eredménye jan. 11-éig : 24,141 a. é. forint. (Folytatás.) III. Gr. Zichy Pálné, sz. gr. K­o­rn­i­s Anna 14. számú ivén. Gr. Zichy Ferencz 50 frf. Gr. Zichy Pálné 30 frt. Gr. Festetics Ágoston 40 frt. Gr. Batthyány László 10 frt. Gr. Festetics Ágostonná sz gr. Almásy Adél 20 frt. Báró Splényi Henrikné szül. b. Splényi Paulina 10 frt Gróf Sigray Fü­löp 20 frt. Gr. Schmidegg János 5 frt. Össze­sen 185 frt. IV. B. Jeszenák Jánosné 63 ik sz. ivén : B. Jeszerák J­nosné szül. gr. Forgách Aloizia 10 frt. B. Jeszenák Gi­­zela 10 frt. A. D. 10 ft If. Szű­csy Ferencz 2 frt. Keresz­tes János 2 frt. Megyery Kálmán 2 frt. Schwartner Jozefin 1 frt. N. N. 5 fr­t. N. N. 1 frt. Unghi S­ándor 2 frt. Öreg. Draskóczy Sámuel SO­rt. Fáy Gusztáv 10 frt. Szak­ay Ede 2 frt. Volny József 2 frt. Draskóczy Gyula és neje 10 frt. Összesen­­ 20 frt. V. GÓC3 Mór úr 195 sz.­­ én Jászón : Répássy József jászói apát 15 frt. Kádas László 2 frt. Virasztó Gellért 1 frt. Kocsiss Ádám 2 frt Zavaczky József 2 frt. Gotthard Jób 1 frt. Fedák Orbán 1 frt. Ben­dek Ferencz 1 frt. Nyulassy Gáspár 2 frt. Gócs Mór 1 frt. Összesen 28 frt. VI. Perger Ignácz az 4-dik számú ivén Pesten : Jalich Ferencz nkeresk. 20 frt. Perger Ignácz 20 frt. Összesen 40 ft. VII. D­ő­ry Gyuláné szül. gr. Kornis Nina 2,3. sz. ivén: Jobbaházi Dőry Miklós 10 frt. Dőry Frigyes 10 frt. Dőry Elek 5 frt. Ifj. Dőry Miklós 10 frt. Dőry Lajos 5 frt. Báró Dőry Ödön 25 frt. Dőry Zsigmond 15 frt. Dőry Gyula 12 frt. Georgievics Pál 4 frt. Kovács György 4 frt. Slamniikffy Ádám 5 frt. Dr. Bende Albert 5 frt. Báró Wimmersperg Gusztáv 5 frt 25 dr. Nunkovics Gyula 10 frt. Összesen 125 frt 25 kr. VIII. P­r­ó­n­a­y István úr 113. sz. ivén Romhányban, Nóg­­rád megyében : Prónay István 50 frt. Prónay Istvánná szül. Almásy Mária 50 frt. Veres Gyula 1 frt. D’Esseaux kapitány 5 frt. Blaskovich Antal 1 frt. Török Béla 5 frt. Török Sán­dor 5 frt. Beniczky Gyula 5 frt. Hanzély Ferencz 5 fr . Ivlo­­csáry Lajos 10 frt. Frideczky Lajos 5 frt. Prónay György 5 frt. Prónay Péter 5 frt. Prónay Géza 5 frt. Prónay Emma 5 frt. Prónay József és neje Almásy Ilona 100 frt. Fityka Ferencz kér.­jegyző 1 frt. K . Miklós romhányi biró 50 kr. Bazsó Gábor iskolatanító 1 frt. Összesen 273 frt 50 kr. IX. S­á­r­k­ö­z­y Kázmérné sz. C­s­a­n­á­d­y Johanna 222. S­.. ivén : Sárközy Kázmérné 15 frt. Pázmándy-Péli Nagy Judith 15 frt. Kovács-Nedeczky Mária 10 frt. Té­ry-Torkos Ida 2 frt. Talnán Bertalan 5 frt. Novák Antalné szül. Eckstein Aloizia 3 fit. Rosti Pál 5 frt. Tormássi-Novák Szi­dónia 3 frt. Kiss Karolina 10 frt. Decsy-Dallos Susánna 3 frt. Novák Ferenczné 3 frt. B. Földváry-Szita Alojzia 10 frt. Heckenast Bajza Linke 10 frt Pázmándy-Domonkos Lídia 20 frt. Darázs-Kovács Ida 2 frt.Mad­russy Lászlóné 5 frt. Sárközy István 2 frt. Összesen 123 frt. X. Gróf Károlyi Gyula 15-ik sz­­ivén : Kárász Imre 10 frt. Gr. Szápáry Géza 10 frt. Tisza Lajos 10 frt. Beniczky Ferencz 10 frt. B. Wenkheim László 10 frt. Gr. Pálffy Pál 10 ft. Gr. Festetich Ernő 10 ft. Gr. Károlyi Gyula 20 ft. Gr. Károlyi Tiborcz 5 frt. Pados János 3 frt. Balas Mihály 3 frt. Dr. Vámossy Mihály 1 frt. Herczeg Gábor 1 frt. Ólmosy An­tal 1 frt. Lázár István 1 frt. Szilvássy 2 frt. Demján 1 frt. Jenik Mór 1 frt Aron József 2 frt. Práznovszky György 1 frt. Jackson Eduard 1 frt. Oláh Miklós 5 frt. Gerlóczy Gyula 1 frt. Összesen 119 frt. XI. Fiáth István ur 205. sz. ivén Hantoson Fehérmegyé­ben : gróf 55seby Pálné 10 frt. Fiáth István 10 frt. Ős­zesen 20 frt. XII. Berzeviczy Tivadar ur 132. sz. ivén Sára megyé­ben : Szinnyey Félix 10 frt. Dobay József 3 frt. Máriássy Já­nos 3 frt. Berzeviczy Szilárd 1 frt. Dessewffy Gyula Mór 2 frt. Winkler József 3 frt. Szmrecsá­ki Ödön 5 frt. Berzeviczy Tivadar 5 frt. Összesen : 32 frt. (Föly­tatása következik.) NEMZETI SZÍNHÁZ. Jan. 10-kén. Stéger Ferencz uz 5-dik föllépteül: Benyovszky, dalmű 3 felv. Dopp­ler Ferencztől. POLITIKAI ESEMÉNYEK. ANGOLORSZÁG, London, jan. 7. Mint érintők, az angol sajtó örömmel fogadja Walewski bukását, mint Olaszország ügyére nézve kedvező körülményt, habár a „Herald“ és „Advertiser“ óhajtották volna, hogy Thouvenel helyett Persigny lépett volna a kül­­ü­gyek élére. A „Herald“ valószínűnek mondja, hogy Walewski csak azért bukott, mivel nagyon megszokta az „Ego et Rex meus“ kifejezést, s személyes nézeteit akarta érvényre emelni. Azonban a „röpirattal“ s más egyéb jelenségekkel egybevetve, kedvező körülmény­nek tartja a „Herald“ Walewski visszavonulását nem­csak a kül-, hanem a belpolitikára nézve. Persigny, franczia követ visszatért tegnap este Pa­risból.­­ A kormány rendeletéből egy 60 lapnyi kékkönyv tétetett közzé, azon fontosabb szerződményekkel, me­lyek jelenleg Anglia és más államok közt teljes erő­ben fennállanak. Olaszországra vonatkozó szerződés­ről nem emlékszik a kékkönyv. FRANCZIAORSZÁG. A Cowley - féle küldetés czélja — írják Parisból január 7-től a„Nat. Zig“-nak — mindazok szerint, a­miket róla hallhatni, úgy lát­szik épen nem formaszerinti szövetségkötés a két nyugati hatalom közt. Hír szerint csupán közös egyet­értés előidézését tárgyazza az Francziaország és An­glia egybehangzó fellépése iránt bizonyos általános kérdésekben. Hiszen állítólag épen ily egyetértés jött létre Porosz­ és Oroszország közt is Boroszlóban, a­nélkül, hogy a­mint akkor hiteles helyekről állíták, a­ két uralkodó beszélgetéseiből valami írásbeli egyez­kedés jött volna létre. Egy szóval — teszi hozzá a porosz lap tudósítója — itt azt hiszik, hogy a congres­­susnak még mindig fennmaradt eventualitása esetére Anglia és Francziaország közös programm megállapí­tásán fáradoznak. Ezen missió felől, mint a „Patrie“ legutóbbi czikke mutató, még folyvást a legellenkezőbb tudósítások kerengnek. Egyik oldalról makacsul állítják, hogy annak veleje egy középolaszországi királyság felál­lítása körül forog, a­melynek trónját majd a 1 e u c­la­te­n­b­e­r­g­i herczegnek, majd a fiatal g­e­n­u­a­i her­­czegnek (Viktor Emánuel 6 éves öcscsének) Carig­­nan vagy Napoleon herczeg gyámsága és kor­mányzósága alatt, majd végre magának Napoleon herczegnek volna szánva. Másfelől azon fairek, melyek Savoyának és Nizzának Francziaországhoz leendő csatolásáról szállongtak,szilárdabb alapot nyer­tek az által, hogy ezen eventualitásról jan. 7-én be­szél még a „Pays“ is, mely Walewski visszalépte óta ugyancsak hirtelen kanyarulatot tett. „Belga lapok szerint — ezt mondja a „Pays“ — Cow­ley lord közvetlen egyetértésen dolgozik Franczia- és Angolország közt Olaszországot illetőleg. Ezen tudósítás, és a „Times“ által gyanított szerződés előttünk nagyon valószinűűek. Ezen egyetértés feltételei közt minden esetre van kettő olyan, melyek sokkal fontosabb érdeke­ket érintenek, semhogy azokat hallgatással mellőzhet­nek.­­ Egyfelől azt állítják, hogy Savoya és a niz­zai grófság óhajtásai valahára tekintetbe fognak vé­tetni, és hogy az illetők ezen két területnek Francziaor­szághoz való visszacsatolása iránt megegyeztek, melyek egészen francziák maradtak, s ezenkívül a mi határunkra nézve az Alpok kulcsai. Másfelől Anglia állítólag közel áll ahoz­, hogy a suezi csatorna tárgyában való ellentállásával felhagyjon. A legkomolyabban óhajtjuk, hogy mindkét tudósítás valósuljon. Ezúttal elégnek tart­juk azokat úgy lajstromozni, mint oly híreket, melyek­nek alapossága vagy valódiságát meghatározni nem va­gyunk képesek.“ — Thouvenel úr külügyminiszterré nevezteté­­sének fontosságát némely párisi tudósítások különö­sen abban keresik, hogy ezen diplomata, úgyszólván, a cselekvési iskolához tartozik. — Walewski gró nem volt a bábomnak, s általában az erőszakos meg­oldásoknak barátja. Thouvenel úr, mint kitűnő képességű és ismeretű férfi, s elődénél önállóbb, a cselekvés politikájában ki fogja egészitni a császárt, a nélkül, hogy e miatt, mint Walewski, akár teljesen elenyészszék a mellett, akár öntudatlanul ellenkezőjét tegye annak, a mi a császárnak végczélja volt. — Január 2-dikán, mint a „Nat. Ztg.“-nak írják, Gaston de Larochefoucauld urul sürgönyö­ket vitt Rómába, melyekben G­o­y­o­n tábornok állító­lag Párisba hivatik. Ugyanakkor, hír szerint, oly pa­rancsot is kapott, hogy elutazása előtt úgy tegye meg az intézkedéseket, hogy szükség esetére a hadsereg minden időben kész legyen az indulásra.­­ A „Patrie“ a „Journ des Débats“ csúfolódására azt jegyzi meg, hogy a dolgokat szigorúan magya­rázva igaza volna az orleanista lapnak, midőn a pá­páról a , Giornale di Roma“ czikkét illetőleg nem vél minden felelősséget elhárítandónak. Azonban — teszi hozzá a „Patrie“ — a történelem azt mutatja , hogy még absolut királyok alatt is az igazi parancsoló nem az a­ki uralkodik. A „Patrie“ különösen fölemlítvén Peruggia ostromlását, mint a mely IX. Pius szivének nem róható fel, azt mondja, hogy „ A n­­­o­n­e 11 i bi­­bornoknak kell megadni azt, a mi nem tartozhatik IX. Piusra.“ Épen ellenkezőt ír a „Neue Pr. Zig“ egyik párisi levelezője: „A dec. 30-ai római újság czikke tartalmára nézve teljesen egybehangzik egy jegyzékkel, melyet Anto­ne 11­­ bibornok Grammont­hy franczia követnek ugyanazon napon átnyújtott és a melyben ezenfölü­l az van, hogy a szent­szék a congressusban nem vehet részt, ha a röpirat nem defavoyáltatik. Végül megjegyez­zük, hogy Rómából nekünk magunknak azt írják, hogy a római újság czikkét a pápa személyesen fogal­mazta s eredetileg még élesebben fejezte volna ki magát, azonban Antonelli bibornok által némely enyhítő változtatásokra engedé magát leiratni.“­­ A „Patrie“ szerint a ver­sail­lesi püspök szintén bocsátott ki körlevelet, melyben a szent atya iránti tiszteletteljes alázatosság érzelmei a legna­gyobb h­azafisággal párosulnak, és a legtökéletesebb bizalommal a császár czélzataiban.­­ Az ultramon­­tán és legitimista lapok újra azon tanácsot kapták, viseljék magukat a legnagyobb mérséklettel. Hogy a tanács hathatósabb legyen, egyenesen a laptulajdono­sokhoz intézték. — A „Constitutionnel“ egy czikket hoz V­i­c­o­m­t­e de la Pierre tollából, mely az ausztriai hadsereg­ről igen nagy elismeréssel nyilatkozik. — Sokat beszélnek bizonyos uj nemesi czimekről, melyek némely kitűnő egyéniségeknek újév napjára adattak volna, így Elie de Beaumont úr, a ki legközelebb egy marquisitet vesz el, hit szerint grófi rangra emeltetett volna. — Néhány nappal ezelőtt oly szélvész dühöngött Francziaországban, mely ott igen sok kárt ten. így ír­ják Fontevran­d-ból (Maine et Loire megye), hogy a szélvész az ottani büntető intézet falait ledönté, és azoknak romjai alá több foglyot eltemetett. OLASZORSZÁG. Egy turini, jan. 5-ki levél említi, hogy a mérsékeltek egylete, a „liberale Unione“ f. hu 2 kán gyűlést tartott, hogy elhatározzák, ha az úgy­nevezett „Nazione armata“-val (Garibaldi, Brofferio) közelebbi összeköttetésbe akarnának e lépni. A ta­nácskozás eredménye tagadólag ütött ki. És külön­ben is a lehetőségig mindent elkövettek, hogy Gari­baldit újonnali beavatkozási tervétől visszavonják. A király és a miniszterek, úgy a mérsékeltek, mint a diplomatia által unszoltatva, a tábornoknak szintén ily értelemben tettek előterjesztéseket. Erre Gari­baldi engedett, a „Nazione armata" egyletet felosz­latta, és a következő kiáltványt bocsátotta közre : „Olaszok ! Néhány barátom által felszólittatva lévén arra nézve, hogy a szabadelvű olasz párt töredékei közt kiegyenlítést idézzek elő, egy társulat elnökségével ki­­náltattam meg, mely társulat „Nazione armata“ czimet viselendett. Azon hitben, hogy némileg hasznot tehetek, engedtem a feladat hatalmának és az elnökséget elfo­gadtam. De az úgynevezett „felfegyverzett olasz nemzet“ felléptétől a veszedelmes, vakmerő és hatalmas társula­tok megrémültek, és a divatos jezsuiták úgy bel, mint külföldön egyhangúlag kiálták : Átok ! A jó király kor­mánya a zaj­tűtök által nyugtalanságba ej­tetett. Hogy azt ne compromittáljam, elhatároztam magamban, letenni azon hivatalt, melylyel engem megtiszteltek. És igy a társulat összes tagjaival egyetértőleg a „Nazione arma­ta“ egyletet feloszlatottnak nyilatkoztatom. Egyúttal azon­ban felszólítok minden olaszt, ki hazáját szereti, hogy az egy millió puskának beszerzésére aláírjon. Ha Olasz­ország egy millió puskával a külföld ellenében egy mil­lió katonát fegyverbe nem tudna állítani, úgy maga az emberiség fölött is kétségbe kellene esni. Olaszország fegyverkezzél, és szabad leszesz !“ — Ricas­eli a flóre­nczi nemzetőrség tiszteinek újévi elfogadása alkalmával egy beszédet tartott, mely, miként a „Nord“nak Florenczből írják, mély be­nyomást tett; a beszéd nevezetesebb pontjai ezek : „Mindnyájunknak feladata, a kormánynak mint a pol­gároknak, magunkat a szabadság és erkölcsiség apos­­tolságának szentelni, szükséges az egész világot meg­győznünk a felől, hogy mi a haladás és polgárosodás örök törvényeinek akarunk szolgálni; szükséges min­denek előtt a vallást minden világiasságtól megtisz­títani ; szükséges a pápának mint a katholikus egy­ház fejének, papi küldetése és magassága egész fényét biztosítanunk, egyúttal azonban minden bajnak, melyet világi hatalma eszközlött, véget kell vetnünk. A né­pet, a munkás osztályt azon meggyőződésre kell bírnunk, hogy mi nem támadjuk meg a vallást, hanem védelmez­zük, és érdekeinek inkább szolgálunk mint bár­ki más. A hiszékeny kedélyűeket meg kell óvnunk attól, nehogy azon előítéleteknek és félelemnek tért engedjenek, me­lyet azért akarnának szíveikbe csepegtetni, hogy így egy tisztán politikai kérdést vallásivá változtassanak át.“ A középolaszországi kérdést illetőleg báró R­i­c­a­­s­o­­­i arra utalt, hogy minden transactio a régi álla­pot visszaidézésére fogna vezetni, és így el kell azt dobni. Ha a congressus nem jöne létre, úgy a kor­mánynak és országnak joga volna arról és módról gondoskodni, hogy a mostani káros állapotnak vég­­ezessék, és az ideiglenesség helyébe bevégzett tény léptettessék. SVÉDORSZÁG: Stockholmból, f. hó 4-ről érkezett távirati tudósítások szerint az első congressusbeli fel­hatalmazottnak N­o­r­d­i­n tábornoknak Párisba való elutazása, a congressusnak történt elhalasztása miatt, szintén elnapoltatok. •­­ A törvényhozótest polgári osztálya egy turini bizottmánytól h­álafeliratot kapott, a közép-olaszországi egyesült államok önrendelke­zési jogának előnyére adott szavazatáért. ESTI POST­A. Pest, jan. 11. Párisból jan. 8-tól kedvezőleg hangzanak a fairek Cowley lord küldetésének sikeréről. Azt írják ugyanis, hogy a megállapított terv sze­rint csakugyan egész Középolaszország Piemonthoz fogna csatoltatni. Savoya és Nizza visszakap­csoltatnék Francziaországhoz , míg Nagybritannia ezen esetben Szardinia szigetének (némelyek szerint Szic­iliának) átengedésével fogna megnyeretni. Ellenben Londonból még határozottan állítja az „Indépendance belge“ egyik tudósítója, hogy az an­gol kormány ezúttal sem hajlandó eltérni azon önzés­­telenségi politikától, melynek a krimiai háborúban tanúságát adó, ennélfogva, valamint maga nem vá­gyik sem Szaríliniára, sem Sziczilára, úgy Franczia­­országnak az Alpok felőli nagyobbodását sem igen hajlandó pártolni. Hanem a brit kormány oly javas­lattal állana elő, mely abból áll, hogy az olasz kérdést maguk oldanák meg az olaszok minden idegen nyo­más nélkül. Francziaország t. i. visszahúzná seregeit, melyeket Középolaszországban hagyott, s a ligabeli négy állam nemzetgyűlései újra egybehivatnának ki­fejezni a népek óhajtásait. Ezen nemzetgyűlések ha­tározatait, akár a Szardiniába keltezés mellett szól­nának azok, akár egy új független királyság felállí­tása mellett , a két nagyhatalom elfogadná, s e­ként meg lenne oldva az olasz kérdés. Melyik versió alaposabb, majd megválik ; annyi azonban áll, hogy miután Angliában a kormány által tett kötések a közvélemény szentesítését igénylik, mely hivatalosan a parlamentben fog nyilatkozni , je­lenleg még a Cowley féle küldetésnek végleges sike­réről szó nem lehet. — A „Porosz hetilap“, mely a berlini sajtóban a minisztérium pártját képviseli, nyilvánítja a maga véleményét az olasz kérdésben. Legjobb megoldásnak tartaná a letett herczegek visszahelyezését, azonban őszintén elismeri annak lehetetlenségét, s a Szardi­niába keltezés mellett nyilatkozik, mely szerinte se Francziaországra, se Ausztriára nézve nem jár­na veszélylyel. A porosz hetilap csupán attól tart, hogy az annexio hajótörést talál szenvedni, bizonyos kabineteknek egy új etruriai királyság mel­lett már megállapított eszméi miatt,a­mely meg­oldást a porosz lap legroszabbnak tart valameny­­nyi közt, miután az új királyság szükségképen Fran­­cziaországtól fogna fü­ggeni, s e függetegségbe bele fogná vonni még Szardíniát is.­­ Feltűnt, hogy a „Moniteur“ jan. 8-kán ugyan­csak kitűnő helyen hozta a „Morning Post“ azon czikkét, mely meglehetős világosan tünteti fel a Wa­lewski gróf és a császár közt fennforgott po­ltikai szétágazásokat, melyek a nevezett miniszter elbo­csátását vonták maguk után. A „M. Post“ czikkében a többek közt ezen passus fordul elő .

Next