Pesti Napló, 1860. március (11. évfolyam, 3016-3041. szám)

1860-03-18 / 3030. szám

Ötlő legyen, a tiszai réven, külön-külön egymásután, a folyam bal felére két kocsin átszálltak, Csépán d. u. két óra felé többek által láttattak s felismertettek. Egyik vádlott, K. K. bűntársait nem messze a gyászemlékü csárdához, a t. földvári szőlők sarkáig állítólag elkísérte. A vérengező tett után, mely által a tiszahajlati csárdást, Pápay Mihályt, ennek nejét, két leánykáját, a vendégül ott megszállt Lovas Lajos kun­szentmártoni molnárt, ennek kocsisát és fiát, Pápayt és Lovast — mint a testükön mutatkozott seb és ütlegfoltok tanúsítják — előbb botokkal összeverje, azután torkukat metszve. E szörnyű műtét D—r és B—t juhászt, a­mint a bir­kát metszi, elárulja — az életből kiirtottak: a vádlot­tak két kocsin mint jöttek, Csongrádra visszatértek, de nemsokára K.K., hihetőleg a gonosz tettnek a közönségre teendett hatását s a bűntettesek nyomozására intézen­­dett lépéseket megtudandó s társainak hirt­etendő Török- Szent-Miklósra ment, másnap visszatérve a borzasztóság színhelyén meg is jelent,majd megértve társai üldöztetését, Szegedre, Pestre, Bécsbe mint önkénytes Olaszországba ment, majd az önkénytesek, köztök ő is, a háború be­­végeztével hazabocsáttatván, mint nejéhez irt, de fölfo­gott egyik levelében, hol bűnös voltát általában elismer­ve, mondja, hogy Törökországba szándékozik menekülni, de Mohácson fölfedeztetvén, befogatott. Társai a gyilkos­ság élén , egy órányira a vérrel fertőzött csárdától, egy Szolnok felé jövő kocsit feltartóztattak, a rajta ülő nőt s fiút kirabták s halálos fenyegetések közt megtilták ne­kik, hogy reggelig tovább menjenek az útból, s hogy ki­vált — mint szándékukat kijelentek — a hajlati csárdá­ban megszálljanak. A kárvallottak a sötétben éjfél után nem ismerték fel a rablókat, de hogy négyen voltak, jól kivették. Vádlott rablók ezután a t.­földvári szőlők közt még két rablást követtek el. Már ekkor világosodni kezd­vén , mindkét megrablott B-ra vélt ismerni. Reggel hat órakor értek vádlottak a csongrádi komphoz, mely ak­kor a jobb oldalon lévén kikötve, B. csónakon átkelt, a lakatot leütötte, a kompot áthúzta, s igy vonták kocsiju­­kat s magukat a Tiszán át. A révész fiú, 13 éves gyer­mek, ki ezeket látta, azt is látta, hogy B-nél két pisz­toly volt, hogy Dér­i nek véres gatyáját mosta, a vér­foltot bár kimosott ing s gatya, mint bűnjelek ott voltak a bíróság asztalán. V. J. volt a kocsis; nejének, midőn haza ért, feltűnt, hogy férje halvány, szinéből kivetkőzött, s a lovak nagyon kifáradtak. V. másnap hazulról meg­szökött , s utóbb három lopott lóval kézre került.­­ Ez alkalommal is, valamint visszaállittatásuk óta számos más esetben kitüntették községi őreink, vagy mint ná­lunk hadnagyoknak, egyébütt pandúroknak nevezik, a gonosztevők üldözésébeni Ügyességöket. A kun­szent­mártoni pandúr, épen midőn a kiküldött vizsgáló bíróság a hely­színén a tény fölvételével foglalkoznék, Jászberény­ből hazafelé útjában, a nagy embercsoportozást látva, kí­váncsiságból betér a csárdába, s az elkövetett iszonya­tosság láttára fogadalmat tesz, hogy nem nyugszik, míg­nem a rablógyilkosokat kézre keríti, mi végre a vi­zsgáló bíróságtól meghatalmazó levelet kér és nyer, hogy neki a rablók előteremtésében a községek segédkezet nyújtsa­nak. Pandúrunk Csépára érve, elbeszéli collegájának a látottakat. Emez mindjárt eszmél s mondja, hogy előző nap látta az ismeretes csongrádi betyárokat, aligha­nem azok voltak, a­zonnal Csongrádra indulnak. De már ek­kor több pandúrok is az üldözött vadak nyomán szint­­azon után szaglásztak. Iménti pandúrjaink a csongrádi révhez érve, a révész fiút előfogják, vallatják, s hol a szép szó nem segít, egy kis benevolummal is fenyegetik, s ki tudják, hogy a­kik szerdán Csépán láttattak betyá­rok, csütörtökön reggel hat órakor mentek át a réven, je­lesen B. volt, ki csónakon kelt át, s a komp lakatját le­ütötte. D — rsB—t saját lakukban fogattak el.D—a künn volt a tanyán. A pandúr sólyomszeme már távolról sejti martalékát, ámde az űzőbe vett vad is meglátta vészma­darát , s mi­közben a búza közé bújt, a vele együtt ott kapált fiúnak azt mondja: azt válaszold, ha valaki keres, hogy Péteribe mentem még reggel, különben agyon üt­lek. A pandúr kérdi a fiútól,hol van ,ha, a fiú hazudik, mint tanítva volt, de egy jól alkalmazott poflé kivallatja vele a tájat, hol lappang a keresett egyén. Sok keresés után a villám fényénél, mert estenden volt az idő, az árokban meglepik a bujdosót a kereső pandúrok. A gyilkolás gyanújába keveredett két csépai kapcza betyár is, minthogy áldozó csütörtökön véres inggel lát­tattak. Azonban a nagyobb vád alól önkénytes vallomás­sal menekültek, bebizonyítván, hogy ők az előző estre birkát loptak, s azt metszették le, mint birkatolvajok bünhesítettek. Hogy a megrendítő esemény által fölingerült közfigye­lem a nyilvános tárgyalás alkalmával még feszültebbé len: természetes. Ott állott, mint nyilvános figyelem tárgya, az iszonyú bűntettel vádlott négy rablógyilkos: B. ma­gas erőteljes, D. alacsony de idegzetes, K. K. előreha­jlott törődött, V. J. nyomorult alakja de azért ez utóbbi vise­letében, beszédében megátalkodott cynicus élezés. — Ily causa celebri, ily monstre processe-nek méltóan megfele­­lőleg, a tárgyalás vezetése, lefolyása, a vádlottaknak Il­láva és a bitófa scylla és charybdise közti lavirozása, teljes volt drámai fordulatokkal a mint tagadó vallomá­saikkal megannyi ajtócskán menekülni akartak, eléjük állottak a szembesített tanuk, őket visszariasztók, s min­den menedékeikből kiforgatók. A vádlottak alakjai mel­lett föltűntek képzeletünkben az általok kegyetlenül le­mészároltak véres hullái; az elterjedt, de a tettesek ál­tal tagadott jellemző hír, hogy, midőn a rablók bent a szobában áldozataikat gyilkolni kezdenék, az egyik, ki őrt áll a künn, bekiált: ne öljetek! mire a gyilkosok, de ölünk, tudod mit mondott tavaly S. az akasztófa alatt; ha rabolni megysz, élő tanút ne hagyj magad után. Az ártatlan lyánkák egyike esdeklett: János bácsi ne bánt­son ! de meghalsz, mert ismersz ! — Egy bölcsőbeli egy éves és egy harmadfél éves kis­gyermek hagyatott élet­ben ; emez a közel gazdaságból a tett hallatára belépő ispánt, fölébredve nyájas „bácsi“ megszólítással üdvözlé, míg a csecsemő mélyen aludt. Az ítélet, miként mindvégig tagadott gonosz tettük ret­tentőn, a halálnál is rettentőbben hangzik, az, mit Dante a pokol kapujára irt: lasciata senza speranza, t. i. élet­fogytiglani rabság. Az ítéletet az elmarasztaltak fölebbezték. — Az ál­lamügyész t. Králicz Kálmán ur allocutiója a vádlottak­hoz, és mint a tényeket összeállittatta, velős előadása, méltán köztetszésben részesült. r. 1. KÜLÖNFÉLÉK. — Ferdinand Ő cs. k. Ap. Felsége és Mária­ Anna Ő Felsége 500 fiot méltóztattak ajándékozni a nahácsi templom megnagyobbítására (Nyitra megyében). A Bécsben tartózkodó magyar hazánkfiainak is egy ré­sze megjelent a hazafias adakozások oltáránál. G­é­c­z­y Gyula a Bécsben tartózkodó magyar kereskedősegédek által összetett 408 frtot küldött be hozzánk az Akadé­mia palotájára; midőn derék iparosainknak e hazafias buz­­góságát köszönjük, megnyugtatás végett ide igtatjuk az egyes adakozók névsorát: Antalik Gyula János 10 frt, Belius László Elek 5 frt, Ha­nauer Béla 10 frt, Lechner Antal 5 frt, Farkas József 15 frt, Handler Sándor 5 frt, Kropf Geyza 10 frt, Roba Eged 5 frt, Wágner József 5 frt, Ederkuty Lajos 5 frt, Stegmülkr Fe­­rencz 5 frt, Ecker Károly 5 frt, Szokolay József 3 frt, Ré­­pászky Mihály építész 3 frt, Müllner Frigyes építész 3 frt, Hanauer J 5 frt, Loszvik Károly 5 frt, Deutsch János 5 frt, Lehrmayer Róbert 3 frt, Weiszmann Ferd. 5 frt, Falkmajer Ján. Sándor 10 frt, Milits Péter 3 frt, Horváth Károly 2 frt, Riedl György 2 frt, Quinfeld Ed. 2 frt, Wastl Alajos 3 frt, Quintela A. 2 frt, Deák Ede 3 frt, Deák Gyula 3 frt, Horváth S. F. 2 frt, Rinesz Vilmos 2 frt, Kania Elek 5 frt, B. A. Imre és neje 20 frt, Braun Lajos 5 frt, Mittermann 5 frt, Haádl Béla 10 frt, Horváth Lajos 2 frt, Élj Kárig 2 frt, Keck Tob. 5 frt, Igler Mátyás ifj. 10 frt, Müller Mihály 2 frt, Striberny Antal 2 forint, Zungl Ferencz 2 forint, Heimler Róbert 5 forint, Szontágh Ernő­ 5 forint, Prokopius Vilmos 2 forint, Málnay Kálmán 10 frt, Gőczy Gyula 10 frt, Hoffmann Ká­roly 5 frt, Perlaky István 10 frt, Barabás Ferencz 2 frt, Pfei­fer István 10 frt, Wischán Győző könyvárus 5 frt, Kubovich Antal 3 frt, Erhárd Gyula könyvárus 4 frt, ugyanaz 2 frt, Tiszaháti 2 frt, Margó József 2 frt, Ormós Ferencz 3 frt, Koncz Lajos 2 frt, Pazaurek Fe­rencz 3 frt, Kuzma Róbert 2 frt, Strauss János 2 frt, Gippert Kár­oly 1 frt, Fzeyler Kálmán 2 frt, Trágár F. L. 1 frt, Rajky József 2 frt, Votuky Antal 1 frt, Waither Mihály 15 frt, Hollóssy Gyula 2 frt, Perger Ká­roly 2 ft, Holzinger 1 frt, Fábián Lajos 2 frt, Stanzel Géza 2 frt, Wágner Ödön 3 frt, Sainovic Gergely 1 frt, Radolkovics János 1 frt, Leonhard Gusti 2 frt, Zsivkovics Pant­ 1 frt, Mi­­letics Sándor 1 frt, Thaner József 1 frt, Ádám Adolf 10 frt, Kuliffay Lajos 3 frt, Eiffinger Sándor 2 frt, Junghans Fe­rencz 1 frt, Laban Károly 3 frt, Hegedűs István 2 frt, Kunutz József 2 frt, Bogari Péter 2 frt, Berger József 2 frt, Reguly Péter 2 frt, Thomka Adolf 1 frt, Thom­ka Simon 2 frt, Novák Lajos 5 frt, Schnezer Ferenc­ 1 frt, Pfann József 3 frt, Schmidl Ferencz 1 frt, Trimmel Endre 1 frt, Korbuly Márton 1 ft, Papp Lukáts 1 frt, Nagyfy Imre 2 frt, Hahn Antal 2 frt, Moldovan Simon 2 frt, Politzer Ignácz 2 frt, Würsching Emil 1 frt, Korbuly György 2 frt. Utólagosan 1 frt. Gyürky Antal plébános küldeménye Kapocs-Apát­hiból Szabolcsmegyében 51 frt, mely összeghez a t. R. Gy. uradalmi főtiszt házánál összejött vendégek követ­kezőleg járultak: A főnök tiszt ur 10 frt, Szlammer Alajos lelkész 3 frt, Treszkay János urad. kasznár 2 ft, Furman Alajos urad. erdő­mester 1 frt, Iványi János pálozai lelkész 2 frt, Holczer Antal urad. számtartó 5 frt, Lednitzky Lajos urad. kasznár 8 frt, Lednitzky Alajos urad. erdész 3 frt, Komlóssy Gyula V. osztály-tanuló Ungvári 1 frt, Bacsinszky Ödön VI. oszt. ta­nuló Ungvári 1 frt, Komáromy Pál k.-apáthi birtokos 2 frt. Ezeken kívül : Eördögh Zsigmond k.-apáthi birtokos 5 frt, Tivadar András k.-aranyosi lelkész 2 frt, Füzesséry Lőrincz gyürei közbirtokos 4 frt, Erdőhegyi Dániel gyürei birtokos 2 frt, Nagy Károly gyürei birtokos 1 frt, Szmrezsányi La­jos k.-apáthi birtokos 5 fr­t, Andics Laura kisasszony N.-Var­­sányból 1 frt, Holcsay Gábor gazdatiszt N. Varsányból 1 frt, a gyűjtő 5 frtot. Kaczvinszky Viktor g. igazgató a rozsnyói kath. gym­nasium nevében küldött 73 frtot az Akadémia házára (és ezen kívül 37 frtot a Kazinczy-alapitványra melyet illető helyen kézbesítettünk) melyhez járultak: Paulik 2 frt, Prochaska 2 frt, Kussinsz­ky 3 frt 15 kr, Szig­­nárovits 2 frt, Veskey 2 frt, Orbán 2 frt, Ferenczy 5 frt, Arga­­lács 2 frt, Plácsek 1 frt, Fridrik 2 frt, Kukoly 3 frt, Herczegh 5 frt, Kaczvinszky 5 frt 92 kr , mindnyájan tanárok ; VIli. osztály 12 frt 40 kr , VII. oszt. 14 frt 60 kr , VI. oszt. 12 frt 40 kr, V. oszt 5 frt 60 kr, IV. oszt. 5 frt 50 kr, III. oszt 7 frt, II. oszt. 6 frt 43 kr, I. oszt. 9 frt. Egyetemünk joghallgató jeles ifjúsága is a m. tud. Aka­démia házára 162 frtot adott át szerkesztőségünknél, hogy illető helyre szolgáltassuk. Hazafias adományukat tudomá­nyos intézetünk nevében köszönjük, s az egyes adakozók névsorát ide­igtatjuk: Maczánek 5 frt, Szilár 1 frt, Frenreisz 1 frt, Mazur 1 frt, Dőry 5 frt, Kovács 1 frt, Bogyay 1 frt, Rosty 1 frt, Aldásy 5 frt, Körn 1 frt, N. N. 1 frt, Osztoics 1 frt, egy jogász 2 frt, gr. Wenkheim 10 frt, Máriássy 3 frt, Kilényi 1 frt, Rich 1 frt, Artner 2 frt, Peczek 2 frt, Fischer 1 frt, Kaas 3 frt, Bá­rány 2 frt, Engelmayer 1 frt, Perlaky 2 frt, gr. Kreith 1 frt, Siró 1 frt, Matuska 1 frt, Tham 1 frt, Vécsey 1 frt Matuska 1 frt, Tahy 2 frt, Fésűs 1 frt, Krenosz 1 frt, Girgel 1 frt, N. N. 1 frt, Pauler 2 frt, Gombár 1 frt, Pisztoly 1 frt, Szmrcsányi 1 frt, Grünwald 5 frt, Dull 1 frt, Jablonszky 1 frt, Stepanek 1 frt, Nedeczky 5 frt, Guba 1 frt, Saarosy 1 frt, Gresch 1 frt, Nagy 1 frt, Csenkey 1 frt, Sponer 1 frt, Cornides 1 frt, Balogh 1 frt, Noéh 1 frt, Krúdy 1 frt, Valkay 1 frt, Glanczer 1 frt, Oláh 2 frt, Barna 1 frt, Laner 2 frt, Horváth 1 frt, Benigny 1 frt, Eckermann 1 frt, Mátyus 1 frt, Sándrik 1 frt, Venczel 1 frt , Pap 1 frt, Major 1 frt, Hiléczy 1 frt, Reményi 1 frt, Pokolzáry 1 frt, Rupp 1 frt, Maximovits 1 frt, Scherer 1 frt, Latinovits 5 frt, Erdősy 1 frt, Hayden 2 f­t, Molnárfy 5 frt, Leehner 2 frt, Déesy 1 frt, Bártha 1 frt, K. P. 1 frt, Nieder­mann 1 frt, Malonyai 1 frt, Biró 1 frt, Molnár 2 frt, Lehr 1 frt, Fábián 2 frt, Lángh 1 frt, Niczky 5 frt, Körmendy 2 frt, Könczöl 1 frt, Fekete 1 frt, Dedinszky 2 frt, Granater 1 frt, Parecz 1 frt, Schmidt 1 frt, Szemere 1 frt, Sausek 1 frt, Si­mon 1 frt, Gubics 1 frt, Zsigmondovits 1 frt, Adamovits 1 frt. Összesen: 694 frt. Mely összeget a már közlöttekhez adva a nálunk tett eddigi adakozás összege: 7356 frt 91 kr, 31 db arany, 7 tall., 4 ez. ujfrt, 35 huszas. — Károly-Fehérvárott febr. 20-kán tánczvi­­galmat rendeztek, s az est kiadásaiból fennmaradt össze­get (250 ftot)am. Akadémia palotájára szánták. — Múlt vasárnap Aradon is szépsikerü műkedvelői előadás volt a horvát- és tótországi szűköl­­ködők javára. — A nemzeti múzeumi terem földiszitése honleányaink közt szerte a hazában mindenütt élénk viszhangra talál. Az illető pénztárnok e napokban következő levelet kapott Galgóczról Nyitra megyében. „Itt a Vág mentében levő Madunicz helységben lakó Maráky Erzsébet kisasszony által fölkérve, szerencsém van ide mellékelve három ezüst húszast és egy orosz rubelt t. uraságodnak átkül­deni, melyeket az érdeklett kisasszony minden e részbeni fölhívás nélkül a pesti nemzeti Muzeum fölszerelésére ajánlott. Én a tisztelt kisasszonynak megkeresését annál szívesebben teljesítem, minthogy ezen önkénytes ado­mány oly vidékről jön, melyről a pestiek meg szoktak felejtkezni, s mely nyilvános tanúságul szolgál arra, hogy ha azon nagyra tisztelt asszonyságok , kik a nem­zeti Múzeum fölszerelésére adakozások gyűjtésével fog­lalkoznak , ezen a vidéken szintén egy aláírási ívnek át­küldésével megtiszteltek volna, itt is több rokon kebellel és áldozatkészséggel találkoztak volna stb.“ — A máramarosszige­t leégett iskola és templom ja­vára — írják a Budapesti Hírlapnak — vasár­naphoz egy­ hétre a nemzeti színház több lagja közremű­­ködésével nagy zenészeti és szavalati hangverseny ren­­deztetik a nemzeti Muzeum díszteremében, melyre a fő­­lendités köztünk mulató P. Szathmáry Károlytól származott, ki a fölebbi czélra az országban már egye­bütt is sikeresen gyűjtött. Kívánjuk, hogy fáradozását a valóban pártolást érdemlő czél érdekéből itt is méltó gyü­mölcs jutalmazza. —Nyárády János földbirtokos összes vagyonát a csur­gói ref. gymnasiumra hagyta s többek közt győrvidéki tanulók számára négy alapítványt is tett. — Igen becses zenegyüjteményre sietünk olvasóinkat figyelmeztetni. Egy elhunyt jeles szerzőnk művei, „Ró­zsavölgyi Márk hátrahagyott magyarjai“ (zongorára szerkesztve Bartay Ede által) jelentek meg az imént Rózsavölgyi­ és társánál. A kiadvány Rózsavölgyi Márk özvegyének sajátja, 60 lapra terjed s 5 új frton kapható. A benne foglalt zeneművek következők: 1. „Honvágy“ (magyar ábránd“); 2. „Üdvözlő“ (fellengős magyar); 3. „Hazai hangok“ (csárdás); 4. „Magyar nemzeti nóta“; 5. „Újévi ajándék“; 6. „Honleányi hangok“ (csárdás); 7. „Magyar hangzatka“; 8. „Sarolta-csárdás“; 9. „Testőrök magyarja“ (fellengős magyar); 10. „Csalóka remény­“ 11. „Szobráncz“ ; 12. „Virradó“ ; 13. Honérzelmek“ (fellen­­gős magyar); 14. „Ünneplő“ ; 15. „Bőnyi csárdás“ ; 16. „Névnapi magyar“; 17. „Koronatio“ (nagy fellengős magyar); 18. „Debreczeni csárdás“; 19. „Kedély“ (nagy magyar); 20. „Postasip“; 21. „Kivilágos kivir­­radtig“ (csárdás); 22. „Egyesüljünk“ ; 23. „Ugrós“ (népies magyar); 24. „Lábadozó“ (kevéssel halála előtt szerezve). — A nemzeti Muzeum épületére még e tavaszon vil­lámfogókat állítanak. — A h. h. békés-bánsági egyházmegye, mint a „Pro­testáns Lap“nak írják, Lónyay Menyhértet választotta gondnokául. — Ugyancsak a „Prot. Lap“ban olvassuk, hogy oly tanácskozás, min­t e hó 1-jén és másodikán Debreczen­­ben, továbbá Miskolczon tartottak, Tatában is volt, vala­mennyi esperesség részvétele mellett. — Miskolczról a következő gyászjelentést veszszük: „Mély szomorúsággal jelenti a miskolczi helv. hitv. szent­egyház, örökre felejthetlen, buzgó lelkipásztorának s a Tiszamelléki helv. hitv. egyházkerület superintendensé­­nek, főtisztelendő Apostol Pál urnak, folyó hó 14-én reggeli 7 órakor, agyszélhüdésben történt gyászos kimul­­tát. Élte 73 évre terjedt s ebből papi hivatalában 46, mis­kolczi lelkipásztorságában 33, egyházkerülete vezérleté­ben 12, s boldog házasságában 40 évet számlált. Ha a megdicsőültek neve önmaga alkot legszebb siroszlopot a kihamvadt élet porai fölött, akkor elég az ő nevét egy­szerűen emlitnünk, hogy maradandó fény ragyogjon reánk, a körülre fűzött érdemek koszorújából. Ajkának mézzel folyó beszéde, melylyel a hívők seregét örök életre táplál­­gató, lelkének ellenállhatlanul vonzó szelídsége, főpapi hivatalában tanúsított buzgósága s bölcsessége mély tisz­teletre ragadta még azokat is, a­kik őt csak távolról is­merők. Hív és csüggedetlen volt mind halálig. Viharok és szélvészek között kormányzá a reá bízott szent hajót, s midőn már ellankadának megaggodt karjai, dicsőség­gel omla össze annak evezője mellett. A szent egyház méltó fájdalmához olvad, a megdicsőült családjának mély keserve is. Özvegye, Szathmáry Borbála, gyerme­kei József, Pál, Emilia tiszt. Hézser Endréné, Borbá­la tiszt. Futó Sámuelné simák koporsója fölött. Az ün­nepélyes gyász­szertartás folyó hó 18-án délelőtti 9 óra­kor, a reform,­us egyházban kezdődvén, az avasi nagy templomban végeztetik. Ki a vésztől zaklatott hajóra, sö­tét éjben is őrszemekkel vigyáz, ki az elsírt könyeket híven megszámlálja nem veendi el a hitet és reményt, a vesztesek szivéből. Miskolcz, martius 14-én 1860.“ — A cs. k. vallás- és oktatásügyi minisztérium meg­engedte, hogy az osztrák birodalom területén levő evang. gyülekezetek Melanchthon Fülöp halálának háromszáza­dos évnapját megünnepelhessék, még­pedig ezen nap (apr. 19-ke) után következő vasárnap, azaz apr. 22-kén. — Jablonovszky Sándor orosz történetbuvár (Ukraj­nából), mint a Napkelet írja, itt van honunkban és kivált Pesten hosszabb időt szándékozik tölteni.­­ A pesti egyetem fekete tábláján következő hirdet­mény olvasható: „A folyó hó 15-én történt események folytán, melyekben ezen cs.k. egyetem tanuló ifjúsága, a fekete táblán többször és legközelebb is ismételt az iránti intések és figyelmeztetések daczára, hogy testületi ösz­­szecsoportozások és mindennemű demonstrációktól tar­tózkodjék, megint részt vett, annak a magas cs. k. főkormányzóság nevében az előbbi figyelmeztetések és intések szigorú ismétlése mellett tudtul adatik, misze­rint mostantól kezdve a cs. k. hatóságok felső hely­ről arra felhatalmaztattak, hogy az ez ellen vétkező és ilynemű izgatásokban részt vevő tanulók ellen hi­vatalból közvetlenül a cs. k. katonasághozi állítást is határozhatják. Kelt Pesten, mart. 16. 1860. Az egye­temi rector meghagyásával ugyanazon egyetemi iroda által.“ VII. kimutatása a nemzeti Muzeum díszter­meinek földiszitésére és fölszerelésére be­gyült adakozásoknak. 58. Kende-Kállay Ida Czégényben (Szatmár) 144 ft. Éhez járultak : Kende-Kállay Katalin 10 frt, Kende-Kállay Ida 10 frt, Kende-Szuhányi Laura 10 frt, Kende-Skultéty Te­réz 8 frt, Kende Nidita 1 frt, Kende Csilla 1 frt, Kende Ma­­tild 2 frt, Kende Paulin 2 frt, Kende Klaudin 1 frt, Kölcsey Katalin 5 frt, Skultéty N­i­na 1 frt, Peley-Kállay Erzsébet 2 frt, Péchy-Vörös Teréz 3 frt, Luby-Péchy Ilka 3 frt, Péchy- Szabó Alexandra 1 frt, Szügyényi-Leszkay Katalin 5 frt, Kál­­lay László­né 5 frt, Galácsy-Komoróczy Janka 5 frt, Jeney- Izsák Erzsébet 5 frt, Ulyhelyi Berta 4 frt, Ulyhelyi Berta 1 frt, Ulyhelyi Izabella 2 frt, Halá­z Jánosné 1 frt, Schmid Julia 1 frt, Egri-Szakadály Ju­la 2 frt, Sulyok Zsófia 1 frt, Oszlányi-Mándy Teréz 2 frt, Vályi-Uray Ilona 10 frt, Fóris- Kormos Julia 1 frt, Szakadáry Ida 1 frt, Buday Istvánné 1 frt, Pap Józsefné 2 frt, Buday Józsefné 1 frt, Selyeby Polixéna 1 frt, Illésy Antónia 1 frt, Vállyi-Izsák Teréz 2 frt, Galgóczy Szuhányi Ida 4 frt, Szaplonczay-Sulyok Lujza 2 frt, T. Len­gyel Janka 2 frt, Uray Leona 1 frt, Várady Júlia 2 frt, Vá­­rady Mária 2 frt, Gyene Antonia 1 frt, Korda Krisztina 3 frt, Korda Katalin 4 frt, Uray Antalné 2 frt, Uray Vilma 1 frt, Uray Berta 1 frt, Fejes Józsefné 1 frt, Sulyok Zsuzsanna 1 frt, Gyene Krisztina 1 frt, Gyene Hana 1 frt, Gyene Anto­nia 1 frt. 59. Nagy Károlyné Szabadszálláson 5 arany, 10 frt. Éhez járultak: Nagy Károlyné 1 arany, Balogh Erzsébet 1 arany, Péter Timi 1 ar., Helle-Varga Krisztina 2 frt, Kovács-Kozáry Julianna 1 ar., Kovács Varga Mária 3 frt, Péter Eszter 6 frt, Varga Sándorné 1 ar. 60. Csupor Mária Szili-Sárkányban (Soprony) 13 frt. Éhez járultak : Kolozsváry Anna 2 frt, Csupor Mária 4 frt, Tóth Franciska 2 frt, Ferenczy Ferencz 1 frt, Potyondy Ju­lianna 2 frt, Csapó József 1 frt, Legisfeld Franciska 1 frt. 61. Trencsényi Józsefné Kulán (Bács) 90 frt. Éhez járultak : Trencsényi Józsefné 10 frt, Uhlarich-Greller Re­beka 5 frt, Hevesy Károlyi 4 frt, Erba Etelka 5 frt, Radány Julia 5 frt, Kovácsics Irma 5 frt, Bosnyák Gabriela 2 frt, Piskolics Anna 3 frt, Schlagetter Aranka 3 frt, Müller Mik­­lósné 2 frt, Pócz Zsigmondné 2 frt, Mihelics Izabella 2 frt, Stolluianu Emma 2 frt, Hevesy Viktória 2 frt, Kovács József­né 2 frt, Warga Mari 3 frt, Szűcs Józsefné 2 frt, Markusicz Jozefin 1 frt, Petráts Hermin 1 frt, Wighard Magdolna 2 frt, Szűcs Teréz 1 frt, Büchler Pepi 1 frt, Reiner Lujza 1 forint, Wodring Veronka 1 frt, Hanga Mária 1 frt, Czucz Teréz 2 frt, Kriszháber Mária 1 frt, Szekula Mária 2 frt, Szekula Száli 1 frt, Popini Anna 1 frt, Kriszhaber Berta 2 frt, Lobstein Mária 1 frt, Gyorgyevics Julis 1 frt, Zányi Katalin 1 frt, Holiga Anna 2 frt, Pilis Antónia 1 frt, Molnár Anna 1 frt, Brüll Sa­­rolta 1 frt, Fürst Berta 1 frt, Deutsch Karolina 1 frt. 62. Kes­e­rü-B­é­r­c­z­y Ilon Félegyházán 123 frtot. Éhez járultak : Endre-Waymár Matild 10 frt, Tarjányné 2 ft, Szabó Jánosné 2 frt, Juhász Nándorné 5 frt, Keserü-Bérczy Ilon 10 frt, Pethes Miklósné 1 frt, Seres-Hoffer Teréz 5 frt, Szabó- Móczár Veronka 10 frt, Horváth Gáborné 5 frt, Bánhidy Ká­rolyné 2 frt, Fazekas Alajosné 1 frt, Molnár Lászlóné 1 frt, Huszka Ilka 1 frt, Ring Lóri 1 frt, Szabó Sándorné 10 forint, Vujevich Zakárné 2 frt, Ring Franciska 4 frt, Kalmár Jó­zsefné 4 frt, Móczár Anna 2 frt, Hoffer-Horv­áth Mária 5 frt, Horváth Antalné 10 frt, Deutsch-Milhoffer Sarolta 6 frt, Mol­nár Anna 2 frt, Bánhidy-Molnár Teréz 3 ft, Draskovics-Nagy Karolina 4 frt, Vidéky Györgyné 1 frt, Elméry Mária 4 fr­t, Kerekes Julianna 5 frt, Endre Mihályné 4 frt, Horváth Tercsi 1 frt, Mocsár Erzsébet 1 frt. 63. Petrócz­y-G­o­s­z­t­o­n­y­i Polixéna Pesten 53 frtot. Éhez járultak : özvegy Prónay-Kubinyi Ottilia 10 frt, Pottor­­nyay-Gosztonyi Anna 5 frt, Kubinyi Mariska 2 frt, Pap-Ko­vács Jozefin 2 frt, Segesváry-Ilkey Ottilia 2 frt, Vincza Mik­lósné 2 frt, Mérey Miklósné 5 frt, Kiss Karolina 5 frt, Mada­rász Zsuzsanna 10 frt Jeszenszky Pálin 2 frt, Sváb Sándorné 2 frt, Helsinger Mari 2 frt, Kubinyi Honorata 2 frt, Gálné 2 forint. 64. Thurz­ó-P­­­e­­­s­c­h­e­r Emilia Trencsénben 70 frt 25 frt. Éhez járultak : Th.-Fleischer Emilia 5 frt, Tomcsányi- Dubniczky Sarolta 2 frt, Lehoczky Katalin 2 frt, Simon Pau­lina 1 frt, Hrankay-Ordódy Franciska 1 frt, Kostyal Karolna 1 frt, Kardos Nelli 1 frt, Csacska Mária 1 frt, Modrányi Judit 2 frt, Szonthághné sz. Szontbágh Penter­lea 5 frt, Jezsó Mária 1 frt, Kalesch Matild 1 frt, Jós-Ordódy Borbála 2 frt, Ordódy Anna 1 frt, Huszár Lotti 2 frt, Zlathany Ilona 1 frt, Décsy Franciska 5 frt, Schwertner Alojzia 2 frt, Schwerdtner Fran­ciska 1 frt, Klobuczky Antónia és Emília 5 frt 25 kr, Zama­­róczy István leánya 2 frt, Eördögh Ilona 2 frt, Aleithner Nándor, Nemási József, Simon Béla, Bangya Lajos és Sir­­sich Nándor összesen 5 frt, Pekovich Etelka 2 frt, Takács Franciska 1 frt, Imádi Alojzia 1 frt, Girsik-Benedek Mária 2 ft, Spuller Antónia 1 ft, Laschimetz Mária 1 ft, Imrchovsz­­ky Jozefin 2 frt, Lonszky Mária 3 frt, özvegy Tombor- Weiss Jozefin 1 ft, Melcsok-Ranovszky Antónia 1 ft, Nemászi Karolina 1 frt, Lukovitz-Huzsóczy Irma 1 frt, Toscano Te­réz 1 frt. A VII. kimutatás összege : 5 arany, 503 frt 25 kr ; az egész eddigi összeg : 8 arany, 4233 frt 65 kr. Pesten, mart. 5.1860. Czanyuga József pénztárnok. NEMZETI SZÍNHÁZ. Mart. 16 án.Romeo és Ju­­lia, szomorujáték 5 felvonásban Shakespearetől. POLITIKAI ESEMÉNYEK. ANGOLORSZÁG, London, mart. 13-kán. Lord Elgin, mint a távirati tudósítások során már jelentek, tegnap reggel csakugyan elutazott Párisba , hogy Chinába utazása előtt a franczia kormánynyal beszél­jen. A hét végére várják vissza s a chinai expeditio­­jára semmi esetre sem indul el a folyó vagy a követ­kező hónap vége előtt. A „Leeds Mercury“, egyike a vidéki tekintélyes­ lapoknak a következő tudósítást közli: A Londonban levő közép olaszországi olaszok a toská­­nai konzul által felszólíttattak, hogy 9-kén esti 7 órakor bizonyos kitűzött helyen a cityben gyűljenek egybe, sza­vazni Közép - Olaszországnak Szardiniába bekeblezése ügyében. Egy jegyző lesz jelen az eredmény bizonyságá­nál. Ugyanez történik ugyanaz nap és órában Anglia, Skóczia és Ilföld minden nevezetesebb városában, úgy­szintén a continensen azon országokban, a­hol a kormá­nyok megengedik. Különös, hogy a londoni lapok semmit sem tudnak e szavaztatásról. London, márt. 16-kán. A felsőház tegnapi ülésé­ben lord Taunton fejtegeti azon előnyöket, melye­ket a kereskedelmi szerződmény nyújt Angliának s indítványozza, hogy a ház az alsóháznak a keresk.­szerződményre vonatkozó feliratát fogadja el. A felső­­ház éjjeli ülésében 1. Malmesbury, Overstone és D­e­r­b­y a ker­esk. szerződmény ellen szólanak, míg azt Wodehouse és Argyle politikai, pénzügyi és kereskedelmi elvekből védték. Az alsóház felirata elfogadtatott: FRANCZIAORSZÁG. Ezen tárgymutató alatt: N­á­­poly és Törökország a „Neue Pr. Ztg.“ egyik tudósítója Párisból mart. 13-ikáról, meglepőleg hatá­rozott hangon így ír: „Ma ön figyelmét Francziaországon kívül eső két különböző pontra hívom fel. Tökéletesen jól értesül­nek hiszem magamat, midőn önnek jelentem, hogy a villany­távíró a legközelebbi időben két nagy felke­lésről fogja önökhöz megvinni a hírt. A nagy-zultán görög alattvalóinak felkelését, a­mint engem jó he­lyen bizonyossá tettek, nem lehet tovább feltartóztat­ni , a nápolyi felkelés pedig nem fog tovább magára váratni.“ Az állítólagos görög felkelésről közelebbről még nem mondhat semmit a párisi levelező, noha újra bizonyossá teszi a szerkesztőséget, hogy a dolog érdemére nézve nincs mit kétkednie, de már az állítólagos nápolyi felke­lés tárgyában képesnek véli magát némi közelebbi kö­rülményekre legalább czélozni. Ezen közelebbi körül­ményeken levelező Cavour gróf és társai valóban mű­vészi revolutionálásán kívül, melyet a franczia poli­tika által ottan az angol műkedvelés által pedig min­denkor támogatottnak mond, érzi a király nagybáty­jának Leopold syracusai grófnak, a ki 1837-ben Eugen Savoya­ carignani herczeg nővérével kelt össze kétes magatartását, valamint a brit hajóhadnak közelebb, mint jelentve volt, Castellamare előtt tett megjelenését. Az elsőre nézve felhozza, hogy ezen királyi herczeg, csak hogy uralkodó unokaöcscsével való ellenkezését nyilvánosan kitüntesse, nyilvánosan kikocsikázik a szárd követ hintáján; a brit hajóhad érin­tett megjelenéséről pedig azt mondja, hogy az rop­pant sensatiót gerjesztett, s hogy Nápolyban nem két­kedik senki a felől , „hogy a felkelésre ezen flotta által fog adatni a jel.“ Az ismeretes irányú porosz lap levelezője szörnyüködik, hogyan tapossák lábbal Francziaország, Anglia, és Szardínia egymást válto­gatva a legitimitást. Ugyanazon lapban egy másik párisi levelező szintén a Görögországgal határos török tartományokat jelzi olyanokul, a­melyekben a keleti kérdés fel fog merülni, melynek az olasz kérdést fel kell váltani. — A franczia hadaknak Lombardiában maradásá­ról azt olvassuk a sokszor említett porosz lapban, hogy a franczia császár mindenek előtt biztos akar lenni az iránt, hogy Ausztria nem fog támadólag fel­lépni. A bécsi kabinet ugyan — teszi hozzá a levelező — már létetett néhány megnyugtató e­érzást, de ezek a franczia kabinet előtt nem látszanak állítólag ele­gendőknek. Folytatása a mellékleten.

Next