Pesti Napló, 1860. július (11. évfolyam, 3116-3141. szám)
1860-07-24 / 3135. szám
170-3135 11 -ik évi folyam PESTI NAPLÓ A lap foullumi részét illető minden költemény m sxerkeattoBághes intézendő. Bérmen'etlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kiadó-hivatal : feroDontik terén 7-dik szám föltiszint-A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz, kiadása körtli panaszok, hirdetmények) a kiadó-hivatalhoz intézendők. HirdztaAavA !!!., 6 hasához petit sor 1-sseri hirdetésnél 7 ujkr. Bélyegéi mrudMenyek dija külön 30 ujkr Magánvita 4 hasábos petit sor 25 ujkr. 100 ft a.é. 100 ft pp. ICO ft pp. 40 ft a. é. 40 ft pp. 40 ft pp. 40 ft pp. 40 ft pp, 40 ft pp. 20 ft pp. 20 ft pp, 10 ft pp. Adotttartott ár ár 128.50129.— 94 5995__ 95.75 96.25 15.50 15.75 106 75106 85 116.-118.— 99.75100.25 37.—37.50 83 —84.— 37 7538 25 38 5039 --37.25 37.75 39 —39.50 24 25 24 75 26.75 27.25 14.50 15-Adott ár PESTEN, házhoz hordva: félévra . . . 10 frt 50 kr. a. ért. vnegyedre . . 5 frt 25 kr. a. ért. 132 —132.50 129 —130.— 93.-94.— 843. 844.-190 10190.20 578.-580.— 443.—445.— 188.—192.— 375.—380.-1890-1892-257 50258 50 191 50192.50 126.50127.— 126.—126 — 150 —151-138.-138 25 116.1860 Kedd, jul. 24 M*"» .Sáf Sserl flsitést (r»da : Villíinto»n 12 ik mám l-s8 emelet. ma. VlDtKRB, postán Blaflietéal félévre . 10 firt 60 kr. a. ért. ynegyedre . 5 frt 26 kr. a. ért. föltételek : BÉCSI BÖRZE július 21-én, 1800. VllUildMH«.% 5%-ok (aztrák értékben .... 100 frt !»70-es r. jEXseti kölcsön .... 100 frt 6%-os metalliqust........................100 frt 4%-os „ ... 100 frt Földtehermentesítéslek. 5! ,-os magyarországi .... 100 frt 5 ',-ob bánsági, horvát és szláv. . 100 frt 5' ,-os erdályi . ..... 100 frt le-.ezri k ilCEon 1859 5“/, . • 100 frt Inlui-Imlei A . hauk 6 év. 5%-os 100 ft pp . „ 10 év. 570-o. . . 100 ft pp. „ . „ sora Ah. 5°/. 100 ft pp. „ n r 12 hé 6%.......................100 ft pp. A n. banfc-nor». 6'/« 100 ft a. é. A galliozi- föld hiteünté». 4'/.% os 100 ft pp. Adott ár tartott ár 66.66.50 80 10 80.20 70.20 70.35 62.25 62 75 73.25 73 75 71. 71.50 69.50 70._ 80 5081.— 100.50101.— 97 —97.50 92.75 93.— 100 —--,---87.75 88 — 83 — 85.— % Sorsjegyek: 1839-dik sorsolásnál 1854-diki „ .... 1860-diki „ .....’•amorentpupirók 42 ausztriai líra. A hitelintézeti darabja Trieszti db........................................ Duna gőzhajói társ dltja Budai városközség díj ... Eszterházy............................. Salm........................................ Pálffy........................................ Clary ....... St. (lenon.................................. Windiichgrkt........................ Waldstein Keglevich ............................. . 100 frt . 100 frt 100 frt Elsőbbségi kötvények. Államvasp......................................... 500 f Lombard-velenczei.................................. 500 frank Duna-gőzhajósági társulat . . 100 ft pp. Osztrák Lloyd................................100 ft pp. Részvények: Nemzeti bank (ex div.)............................. Hitelintézet 200 frt ............................. Alsó-ausztriai esc.bank 500 frt ... . Duna-gőzhatósági társulat 500 ft pp. . . Triesti Lloyd 2-ik kibocsátás 500 ft pp. . Budapesti láncshíd 500 ft. pp....................... Éjszaki vasút.............................................. Ausztrállamvaspálya................................... Nyugati vasút............................................... Pardubitzi vasút............................................... Tiszai vasút.................................................... Déli vaspálya 60% (ex div.)........................ Károly Lajos vaspálya (ex div.) .... Graz-Köflacht....... ... tartott ár N. Szombati 1-fő kibocsátás....................... N. Szombati 2-ik kibocsátás....................... Válték (devisek). Három hónapra. Amsterdam 100 holl. frt (86 ft 52 kr o. é.) 8% Augsburg 100 d. német frt (85 ft 90'/. kr) 8'/. „ Berlin 100 tallér (150 frt osztr. értékb.) 4 „ M. Frankfurt 100 d. ném. frt (85 ftt10'/.kr) 3 „ Hamburg 100 márk-bankó frt(75 ft 85 kr) 2'/. „ London 10 font sterling. (100 ft 28% kr) 4 % „ Párig 100 frank (40 ft 50 kr osztrák ért) 3 % Pénznemek. Korona........................................................ Császári arany ................................. Reczés arany ............................................. Napoleons d'or ............................................. Orosz imperiale . . . ...................... Ezüst.............................................................. A nemzeti kölcsön papir jelvényei Adott ár tartott ár 22.-24.-58.-60.— 108^25108 80 108^40108 60 95.60 95 60 126 15126.25 50 2550.30 17.46 6.03-- --6 02--.---10 10— .--10.35--.__ 28.-26.— A Pékésmegyei gazdasági egyesület által Elekesre tervezett állatkiállitás programulja. 1. A békésmegyei gazdasági egyesület által Békésen folyó 1860. évi September hó 22- és 23-dik napjain (az őszi vásár szombatján és vasárnapján) állatkiállitás fog rendeztetni. 2. A kiállítandó állatok lesznek: lovak , szarvasmarhák, sertések és baromfiak. 3. A kiállítás rendezői: Bepedikty József, Mezey Balázs, Tóth Ferenc* egyesületi tagok Békésen. 4. A kiállító: Mezey Balázs békési jegyző, mint rendező-választmányi tagnál, legkésőbb sept. 8-k áig köteles bejelenteni, minemű állatokból és hány darabot fog a kiállításra hozni, hogy így azok számára a szükséges helyiség jó előre elkészülhessen. Későbbi bejelentések is elfogadtatnak ugyan, egész septemb. 21-dikéig, de ezek részére nem ígértethetik biztosan ezévszerű hely és ellátás. 5. Kötelesek lesznek a kiállítók, állatjaikat, sept. 21-kén estig a kiállítási helyiségbe beszállani, s azokat 22- és 23 dikán folytonosan ott tartani. 6. Az állatokat a kiállítók maguk élelmezik; eleségneműekről azonban, hogy ezek a helyszínen, a legjutányosabb áron szerezhetők legyenek , — a rendezőség fog gondoskodni. 7. A kiállított állatok megbirálása és a jutalomosztás, sept. 23-án délután történik. 8. Jutalmak a következő állatokra tűzetnek ki: 1.Lovakra. a) egy 4-8 éves kanczának, mely szopós csikóval áll ki, jól ápolt, egészséges, s egy jó tenyész kancza minden tulajdonaival bir, — báró Wenckheim Béla ajándékából 5 arany. b) egy 3 éves kanczának, mely kitűnő tenyésztési képességet igér, s befogva még nem volt, — Tassy Zsigmond szívességéből 3 arany. c) egy 3 éves ép tenyészcsődörnek,— gróf Wenckheim Rudolf adományából 5 arany. II. Szarvasmarhákra. a) a legjobb eredeti tiszta magyarfaju borjas tehénre, — gróf Bolya István ajándékából 3, Szé Károlyijától 2, összesen 5 arany. b) egy hasonló fajú tenyészbikára, báró Wenckheim László szívességéből 5 arany. c) egy 2 éves üsző borjura 3 arany. d) egy 1 éves bika borjura 3 arany. III. Sertésekre. a) a legjobb fajta tenyészkackára 2 arany. b) egy tenyészkanra 2 arany. IV. Baromfiakra. a bármely fajú baromfiból kiállított 3 legszebb pár (hím és nő) egy arany jutalomban részesül. 9. A versenyző csikós kancza és borjas tehén tulajdonosai községük elöljáróitól halandó bizonyítványnyal tartoznak igazolni, hogy az anyakancza vagy tehén, mielőtt megellett volna, már sajátjuk volt; a 3 éves kanczára és csönörre, valamint az üsző és bikaborjúra nézve pedig, hogy az, az ellés idejekor birtokukban volt anyától származott s általuk neveltetett föl. 10. Ezen igazoló okiratok átadása s a bejelentések, a 4. pontban megnevezett rendező választmányi tagnál történnek, ki e végre saját bejelentési jegyzőkönyvet fog nyitni, melybe a kiállító neve, foglalkozása és lakhelye, a kiállítandó állat neme, színe, kora, lovaknál főleg az apa és anya, s egyéb tulajdonságai, a jószág szabott árával együtt pontosan bejegyeztetnek. E jegyzőkönyv, a kiállítás megnyíltával, a birálóválasztmány elnökének, mellékleteivel együtt átadik. 11. A bíráló választmányt, az annak elnökéül kinevezett b. Wenckheim Béla úr, szakértő egyleti tagokból fogja alakítani. Egyszersmind az orsz. gazdasági egyesület fölkéretik, hogy állattenyésztési szakosztályából a bírálathoz tagokat küldeni szíveskedjék. 12. A kiosztandó jutalmak — a fennebbi adományozásokon kívül — az egyesület által veretendő ezüst és bronz érmek és dicsérő oklevelekből fognak állani. 13. Oly állatok , melyeken az elhanyagolt ápolás jelei tűnnek föl, minden fajbeli jelességek mellett is, jutalomban nem részesülhetnek. 14. Jutalmak csak békésmegyei gazdák állatainak adatnak. A nagybirtoka ménes- vagy gulya és nyájtulajdonosokra nézve azonban megjegyeztetik, hogy ezek kitüntetett állataikért, pénzbeli jutalomban nem részesülnek, hanem , csak érmeket és dicsérő leveleket, a más megyebeliek pedig, csupán kitüntető okleveleket fognak nyerni. Az ideiglenes igazgató választmány meghagyásából közli Békésen, julius 20. 1860. Szathmári Károly, a tervező bizottm. elnöke. PftST, Julius 23. (Fk.) A teplitzi találkozás,miként mindenki sejtheti, reánkk nézve azon ügyek közé tartozik, mikhez csak „bársony kacséval“ lehet nyúlnunk és melyet egyelőre hallgatással mellőzni legjobb vagy inkább legkényelmesebb volna. Miután azonban föltettük magunkban, a napi politika tömkelegében az olvasó hit kísérői lenni, gyávaság lenne részünkről, épen midőn sikamlós terület előtt állunk, őt cserben hagyni és azt mondani: itt boldogulj a hogy tudsz! Csak egy kis elnézést fogunk kérni, ha eszméinkben itt ott a határozottság, kifejezésünkben a szabatosság hiányozni látszanék. Felületesen itélek Kinglake ismeretes leleplezései és ama találkozás közt összefüggést fognak látni és egyszerűen így okoskodni: Poroszország megtudta, mily gonosz szándékkal viseltetik irányában a franczia császár és hogy egyedül Ausztria nagylelkűsége gátolta ama szándék valósítását, tehát most Poroszország szoros szövetségre lép Ausztriával , Francziaország ellen. Miután mi Kinglake úgynevezett leleplezéseit szándékos vagy önkénytelen füllentésnek tartottuk és még inkább annak tartjuk, mióta majdnem az összes európai sajtó ugyanezen véleményt nyilvánította; a fennebbi okoskodás előttünk természetesen semmi értékkel nem bírhat és alaptalansága egyebek közt már abból is következik, hogy a szóban álló találkozást nem Poroszország kívánta, hanem Ausztria. Miután pedig a porosz régens a franczia császárrali összejövetelt elfogadta, világos, hogy Ausztriának hasonló kívonatát visszautasítani, reá nézve erkölcsi lehetlenség volt. A dolog körülbelül úgy áll, mint három év előtt az orosz császárral, ki — Stuttgartban Napóleonnal találkozván — nem tehette,hogy az Ausztria részéről kívánt weimari találkozást megtagadta volna, anélkül, hogy azért a stuttgarti és weimari összejövetelt, politikai jelentőségre nézve, ugyanazon polotra lehetne állítani. Akik Teplitzben Baden-Badennek ellentétét keresik, azaz, magyarán kimondva, Napóleon elleni demonstratiót, azok készakarva ignorálnak egy igen fontos tényt, t. i. Poroszországnak azon hivatalos nyilatkozatát, miszerint ő a badeni találkozás eredményével meg van elégedve és azt az európai békére nézve üdvösnek tartja. Miképen lehetne hát föltenni, hogy a porosz régens közvetlenül e nyilatkozat után Napoleon ellen kihívó demonstrátiót fogna tenni és igy egyenesen koczkáztatni azon eredményt, melyet az imént kielégitőnek és a béke fönntartására nézve megnyugtatónak mondott? Mi épen ellenkezőleg azt hiszszük, hogy Pourtalés gróf Párisban teljesen megnyugtató fölvilágosításokat fog adni a teplitzi találkozásra nézve és nevezetesen arra utalni, hogy ez azon gyanú elhárítására céloz, mintha a badeni összejövetel éle Ausztria ellen lett volna irányozva. És valóban, a mi igénytelen nézetünk szerint ez a teplitzi találkozás fő czélja, minden egyéb oly combináció, melynek helyessége egyelőre nagyon is kétséges. Két körülmény az, melyet szemmel kell tartani, ha ez esemény lehető pozitív eredményeiről van szó; először azt, hogy Ausztria a német szövetséghez tartozó területének védelmére Poroszország minden külön szövetség nélkül már a Bundesakte értelmében is köteles; másodszor, hogy Poroszország ismételve határozottan vonakodott, Ausztria nem-német tartományai mellett bárminemű kezességet vállalni. Ámaz első szempontból tehát valami külön szerződés tökéletesen fölösleges ; a második szempontból a siker igen nagyon kétséges, miután a porosz kormány élén még most is ugyanazon férfiak állanak, kik a kívánt garanciát oly határozottan megtagadták. Beszélnek ugyan még arról is , hogy a két németországi nagyhatalom közt valami csali- Az adók befolyása a magyar mezei gazdasági viszonyokra. (Folytatás.) Az elméletről a gyakorlatra menvén át, vegyünk föl például egy paraszttelket, minő e kamra kerületében elég van, s termési képessége szerint vegyük vizsgálat alá. Fölvessünk p. Pest Pilis megyének egy éjszaki részében fekvő telket, mely álljon 1 hold belső telekből, 24 hold szántóföldből, 12 hold kaszálóból, vagy a hol nincs, ugyanannyi hold pótlék szántóföldből, 5 hold legelőből, 4 hold erdőből, 11000 öles magyar holdat értvén. A háromnegyedes gazdálkodás mellett, mely nálunk divatozik,18 hold őszi, 8 hold tavaszi, 8 hold ugar. A pótlékszántóföldek minden évben kivehetnek. A termés egyremásra évenként 100 mérő gabonára becsülhető; ezenkívül 60—70 mérő zabra, 80—100 mássa szénára vagy takarmányfűre, egy kevés hüvelyes veteményre, krumplira, répára és házi élelmi czikkekre. Ezen termésből 27 mérő gabona vető mag ■ 52 mérő a földmives háznépek cselédségeltartására szükséges, így 21 mérője marad eladásra, melyből 4 forintjával 84 forintot és a meggazdálkodott szalmából 10 forintot vesz be. — A zabot és takarmányt saját igás marhája és sertése emészti föl. Ha a határban sölő is van, egyre mátra 20 akót adhat ki, melyből 3 frtjával 60 frtot vesz be. Az előfogati megtérítés mintegy 3 frtra megy, s ha katonát tart, a kvírtélypénz 1 frt 35 krt tesz, s e szerint az egész jövedelem 158 frt 35 krra becsülhető. A tej és toll, a gyümölcs jövedelme alig elégséges a férfi, nő és gyermekek szegényes ruháinak megszerzésére. S mi terheket kell egy ily birtokosnak hordoznia? Fejedelmi adótól a pótlékokkal együtt fizet 64 frtot 40 krt; fogyasztási adóban 3 frt 60 krt; országos munkákért 10 frtot; egy évben 4aser adván elöfogatot, napját 4 frt 10 krra számítva 16 frt 80 krra megy. A katonatartásra csak 90 napot számítva évenkint, s napját 15 krra, ez 13 frt 50 krba kerül. — A mit a papnak és iskolai anitónak termesztményben és némely napszámban ád 13 frt 30 krra lehet becsülni; a kéményseprő dija 24 kr ; az orvos tiszteletdijához 15 kr ; a mezei őrök dija 1 frt 71 kr; a sertéspásztoré 9 frt; a szölőpásztoré 1 frt; pandaradó 90 kr; 10 napi községi munka 1 frt 50 krjával számítva 15 frt. Összesen tehát 149 forint 60 kr ujpénzb. Marad 8 frt 75 kr. A mire mellékesen sóra, kovác és kerekesmunkára s némely más előre nem látott esetekben szüksége van, kési munkával és szekerességgel kell födörnie. Ha a helységben templom vagy iskolaház építtetett, a költségek törlesztéséhez is járulni kell. A parasztok sorsa ezek szerint nem irigylendő. Még rassabb tán a késmivesé. Lássunk egy másik paraszt gazdálkodást Komárommegyéből. Van 312 holdja, mely nagy részint az első osztályú földek közé tartozik. Kaszálója nincs, hanem legelője , melyet a gazda saját marháival legeltet, és erdeje, melynek fáját házánál használja föl. A birtok egészen tagositva van. A következő számadásban az 1859-i viszonyokat veszssik alapul, mely év se termésre, se a termények árára nézve nem tartozik a részok közé. Itt is csak azaz 21 hold miveltetett. Ennek termése volt 136 mérő kétszeres, 110 mérő árpa és 36 mérő zab. Annak levonása után, ami a megmivelésre és házi szükségekre szükséges volt, fönnmaradt 23 fa mérő kétszeres és 8 mérő árpa, amit a gazda eladhatott. Tengerit és krumplit itt nem termesztenek a mezőn, hanem a kerti és kis kenderföldeken — de a termés ritkán fedözi a szükséget. A takarmányt a marha egészen fölemészti; van ugyanis a gazdának 3 lova, 2 ökre, 2 tehene és 24 juha, melyet nyáron a legelőn, télben az istállón tart. Ezen marhamennyiség jövedelmét — a juhokét kivéve — kiszámitni nem lehet, mert ha olykor egy csikó vagy borjú járul hozzá, csak arra szolgál, hogy kiegyenlítse az olykori baleseteket és az igás marha elhasználódását. Az 1% hold nagyságú szőlő a megelőzött évben keveset, az utóbbiban majd mit nem termett, s a közönséges szüretek a munkabért, a földesúri kilencsedet és a házi szükségeket talán fődösik. Fuvarban és szállítási munkában a község számára a szóban forgó gazdaság mintegy 6 napszámot ad; az utóbbiak díjtalanok, de pénzben legalább is 3 forintra becsülhetjük. Az előfogatért rendesen 1 ftát fizetnek, mivel azonban télen sokszor a legroszabb útban, nyáron a legsürgősebb munka idején kell szolgáltatni, bátran tehetjük értékét 1 frt 50 krra, tehát mindössze 4 ft 50 krra. Közmunkákban a gazdaság ad előfognttal 10 napot, községi munkákban 8 napot, minek árát hivatalos fizetés szerint 1 ft 20 krra téve, összesen 21 ft 60 kr. Végre egy katonát kell tartani lovastul. A katona, a kenyeret és húst kivéve , ellátást, ágyat és gyertyát kap, a ló pedig istállót; mindezekért 3 ujkrajezárt, tehát alig fizeti a világítást. Mindezek után pénzül a tiszta eredmény következő : 23% mérő gabona 3 ftjával 70 ft 50 kr; 8 mérő árpa 2 ftjával 16 ft; 53 font gyapjú 72 krjával 37 ft 16 kr. Mindössze 124 ft 66 kr. Az adók pedig 87 ft 27 krt tesznek; egy szolga díja 48 ft 90 kr; mindössze 136 ft 17 kr.Tehát a kiadás meghaladja a bevételt 11 forint 51 krra. Még sok minden nincs ide számítva ; egyes napszámok, olykor házasítás, istálló javítás, az egész család ruházata, stb. Most azt kérdjük, mint egyenlíttetik ki ezen deficit ? — a felelet könnyű. Először is a gyapjat előre szokták eladni, a gabonára aratás előtt vesznek fel pénzt, ha ez nem elég, vagy betegség jön közbe, vagy egy egy marha kidől, kölcsönt kell fölvenni, melynek kamatjai a termést fölemésztik, néhány év alatt el kell adni a telket és házat. Hogy ez nem történik gyakrabban, mint valóban történik, oka az, hogy nem lehet vevőt találni, s így a hitelező inkább várakozik, míg egy gazdag aratás lehetővé teszi a kiegyenlítést. ( Folytatjuk.) Srandasági és kereskedelmi szemle. A pesti gabonacsarnok jegyzőkönyvi árjegyzéke: a bánsági buda(82 84 fontos) 3 frt 70 kr — 4 frt 30 kr; tiszai ó (81—86) 3 frt 50 kr — 4 ft 30 kr; tiszai uj (80—85)— ft — kr — ft — kr; bácskai ó (81—83) 3 ft 60 kr — 3 ft 80 kr; gj (83—84) — ft—kr-------ft — kr; fehérmegyei ó(81—84)3 ft 90 kr — 4 ft 30 kr; fehérm. uj (83—84) — ft —kr — — frt — kr; kétszeres ly (77—79) 2 ft 60 kr — 2 frt 80 kr; rozsó (75—77) 2 frt 20 kr — 2 frt 50 kr; uj (77 —78)—ft — kr------frt — kr; uj árpa (70—72) 1 ft 90 kr — 2 ft 10 kr; új zab (46—48) 1 frt 30 kr — 1 ft 35 kr; tengeri ó 2 ft 40 kr—2 ft 60 kr; uj —ft —kr — —ft — kr; köles 1 frt 80 kr — 2 ft — kr. Bab 3 ft 80 kr — 4 ft 10 kr. Repcze 5 frt 50 kr — 6 frt 60 kr. Mind bécsi mérönkint és osztrák becsben. Pénzügyi szemle. (Távirati tudósítás a bécsi börzéről, jul. 23-án.) PÁRIS, jul. 21. Zárlat. 3 peres rente 68.25 (emelte. 5 cent.); 47, percentes rente 97.25 (csökk. 15 cent.); crédit mobil. 677 (emelk. 5 frank); ausztr. államvasp. 505 (emelk. 3 frank); lombard vasút 498 (emelk. 2 frank); ausztr. hitelintézet 382 (emelk. 2 frank.) LONDON, jul. 21. Consolok 938 (csökk. %). Donavizállás. Pesten, julius 23. 9' 1" 0'" 0 fölül. Julius 21. Jul. 23. Emelked. Csökk. Nemzeti köles. 80.20 80.20 — ft — kr — ft — kr 5°/0 metalliques 70.10 70.10 — „ — „ — „ — „ Bankrészvény 843. — 843.— — „ — „ — „ — „ Hitelintézet 190.30 191.-------„ 70 „ — „ — „ Angsb. váltó 108.25 108.— — „ — „ — „25„ London,váltó 126.25 125.80 ,- ,- , 46 , Arany 6 035/b 6 035/ib „ — „ — „ — „