Pesti Napló, 1860. július (11. évfolyam, 3116-3141. szám)

1860-07-24 / 3135. szám

170-3135 11 -ik évi folyam PESTI NAPLÓ A lap foullumi részét illető minden köl­temény m sxerkeattoBághes intézendő. Bérmen'e­tlen levelek csak ismert kezek­től fogadtatnak el. Kiadó-hivatal : feroDontik terén 7-dik szám föltiszint-A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz, kiadása kört­li panaszok, hirdetmények) a kiadó-hivatalhoz intézendők. HirdztaAavA !!!., 6 hasához petit­ sor 1-sseri hirdetésnél 7 ujkr. Bélyegéi­ mrud­Menyek dija­­ külön 30 ujkr Magánvita 4 hasábos petit sor 25 ujkr. 100 ft a.é. 100 ft pp. ICO ft pp. 40 ft a. é. 40 ft pp. 40 ft pp. 40 ft pp. 40 ft pp, 40 ft pp. 20 ft pp. 20 ft pp, 10 ft pp. Adotttartott ár ár 128.50129.— 94 5995__ 95.75 96.25 15.50 15.75 106 75106 85 116.-118.— 99.75100.25 37.—37.50 83 —84.— 37 7538 25 38 5039 --37.25 37.75 39 —39.50 24 25 24 75 26.75 27.25 14.50 15-Adott ár PESTEN, házhoz hordva: f­élévra . . . 10 frt 50 kr. a. ért. vnegyedre . . 5 frt 25 kr. a. ért. 132 —132.50 129 —130.— 93.-94.— 843. 844.-190 10190.20 578.-580.— 443.—445.— 188.—192.— 375.—380.-1890-1892-257 50258 50 191 50192.50 126.50127.— 126.—126 — 150 —151-138.-138 25 116.­1860 Kedd, jul. 24 M*"» .Sáf Sserl flsitést (r»da : Villíi­nto»n 12 ik mám l-s8 emelet. ma. VlDtKRB, postán Blaflietéal f­élévre . 10 firt 60 kr. a. ért. ynegyedre . 5 frt 26 kr. a. ért. föltételek : BÉCSI BÖRZE július 21-én, 1800. VllUildMH«.% 5%-ok (aztrák értékben .... 100 frt !»70-es r. jEXseti kölcsön .... 100 frt 6%-os m­etalliqust........................100 frt 4­%-os „ ... 100 frt Földtehermentesítéslek. 5! ,-os magyarországi .... 100 frt 5 ',-ob bánsági, horvát és szláv. . 100 frt 5' ,-os erdályi . ..... 100 frt­­ le-.ezri k ilCEon 1859 5“/, . • 100 frt Inlui-Imlei A . hauk 6 év. 5%-os 100 ft pp . „ 10 év. 570-o. . . 100 ft pp. „ . „ sora Ah. 5°/. 100 ft pp. „ n r 12 hé 6%.......................100 ft pp. A n. banfc-nor». 6'/« 100 ft a. é. A galliozi-­ föld hiteünté». 4'/.% os 100 ft pp. Adott ár tartott ár 66.­66.50 80 10 80.20 70.20 70.35 62.25 62 75 73.25 73 75 71.­ 71.50 69.50 70._ 80 5081.— 100.50101.— 97 —97.50 92.75 93.— 100 —--,---87.75 88 — 83 — 85.— % Sorsjegyek: 1839-dik sorsolásnál 1854-diki „ .... 1860-diki „ ....­­.’•amo­rentpu­pirók 42 ausztriai líra. A hitelintézeti darabja Trieszti db........................................ Duna gőzhajói­ társ dltja Budai városközség díj ... Eszterházy............................. Salm........................................ Pálffy........................................ Clary ....... St. (lenon­.................................. Windiichgrkt........................ Waldstein Keglevich ............................. . 100 frt . 100 frt 100 frt Elsőbbségi kötvények. Államvasp......................................... 500 f Lombard-velenczei.................................. 500 frank Duna-gőzhajósági társulat . . 100 ft pp. Osztrák Lloyd................................100 ft pp. Részvények: Nemzeti bank (ex div.)............................. Hitelintézet 200 frt ............................. Alsó-ausztriai esc.­bank 500 frt ... . Duna-gőzhatósági társulat 500 ft pp. . . Triesti Lloyd 2-ik kibocsátás 500 ft pp. . Budapesti láncshíd 500 ft. pp....................... Éjszaki vasút.............................................. Ausztr­­államvaspálya................................... Nyugati vasút............................................... Pardubitzi vasút............................................... Tiszai vasút.................................................... Déli vaspálya 60% (ex div.)........................ Károly Lajos vaspálya (ex div.) .... Graz-Köflacht....... ... tartott ár N. Szombati 1-fő kibocsátás....................... N. Szombati 2-ik kibocsátás....................... Válték (devisek). Három hónapra. Amsterdam 100 holl. frt (86 ft 52 kr o. é.) 8% Augsburg 100 d. német frt (85 ft 90'/. kr) 8'/. „ Berlin 100 tallér (150 frt osztr. értékb.) 4 „ M. Frankfurt 100 d. ném. frt (85 ftt10'/.kr) 3 „ Hamburg 100 márk-bankó frt(75 ft 85 kr) 2'/. „ London 10 font sterling. (100 ft 28% kr) 4 % „ Párig 100 frank (40 ft 50 kr osztrák ért) 3 % Pénznemek. Korona........................................................ Császári arany ................................. Reczés arany ............................................. Napoleons d'or ............................................. Orosz imperiale . . . ...................... Ezüst.............................................................. A nemzeti kölcsön papir jelvényei Adott ár tartott ár 22.-24.-58.-60.— 108^25108 80 108^40108 60 95.60 95 60 126 15126.25 50 2550.30 17.46 6.03-- --6 02--.---10 10— .--10.35--.__ 28.-26.— A P­ékésmegyei gazdasági egyesület ál­tal Elekesre tervezett állatkiállitás pro­gramul­ja. 1. A békésmegyei gazdasági egyesület által B­é­késen folyó 1860. évi September hó 22- és 23-dik napjain (az őszi vásár szombatján és vasárnapján) állatkiállitás fog rendeztetni. 2. A kiállítandó állatok lesznek: lovak , szarvas­marhák, sertések és baromfiak. 3. A kiállítás rendezői: Bepedikty József, Mezey Balázs, Tóth Ferenc* egyesületi tagok Békésen. 4. A kiállító: Mezey Balázs békési jegyző, mint rendező-választmányi tagnál, legkésőbb sept. 8-k áig köteles bejelenteni, minemű állatokból és hány da­rabot fog a kiállításra hozni, hogy így azok számára a szükséges helyiség jó előre elkészülhessen. Későbbi bejelentések is elfogadtatnak ugyan, egész septemb. 21-dikéig, de ezek részére nem ígértethetik biztosan ezév­szerű hely és ellátás. 5. Kötelesek lesznek a kiállítók, állatjaikat, sept. 21-kén estig a kiállítási helyiségbe beszállani, s azo­kat 22- és 23 dikán folytonosan ott tartani. 6. Az állatokat a kiállítók maguk élelmezik; ele­ségneműekről azonban,­­ hogy ezek a helyszínen, a legjutányosabb áron szerezhetők legyenek , — a rendezőség fog gondoskodni. 7. A kiállított állatok megbirálása és a jutalom­­osztás, sept. 23-án délután történik. 8. Jutalmak a következő állatokra tűzetnek ki: 1.Lovakra. a) egy 4-8 éves kanczának, mely szopós csikó­val áll ki, jól ápolt, egészséges, s egy jó tenyész kan­­cza minden tulajdonaival bir, — báró Wenckheim Béla ajándékából 5 arany. b) egy­ 3 éves kanczának, mely kitűnő tenyész­tési képesség­et igér, s befogva még nem volt, — Tassy Zsigmond szívességéből 3 arany. c) egy 3 éves ép tenyészcsődörnek,— gróf Wenck­­heim Rudolf adományából 5 arany. II. Szarvasmarhákra. a) a legjobb eredeti tiszta magyarfaju borjas te­hénre, — gróf Bolya István ajándékából 3, Szé­ Ká­rolyijától 2, összesen 5 arany. b) egy hasonló fajú tenyészbikára, báró Wenck­heim László szívességéből 5 arany. c) egy 2 éves üsző borjura 3 arany. d) egy 1 éves bika borjura 3 arany. III. Sertésekre. a) a legjobb fajta tenyész­kackára 2 arany. b) egy tenyészkanra 2 arany. IV. Baromfiakra. a bármely fajú baromfiból kiállított 3 legszebb pár (hím és nő) egy­­ arany jutalomban részesül. 9. A versenyző csikós kancza és borjas tehén tulaj­donosai községük elöljáróitól halandó bizonyítvány­­nyal tartoznak igazolni, hogy az anyakan­cza vagy tehén, mielőtt megellett volna, már sajátjuk volt; a 3 éves kanczára és csönörre, valamint az üsző és bikaborjú­ra nézve pedig, hogy az, az ellés idejekor birtokuk­ban volt anyától származott s általuk neveltetett föl. 10. Ezen igazoló okiratok átadása s a bejelentések, a 4. pontban megnevezett rendező választmányi tag­nál történnek, ki e végre saját bejelentési jegyző­könyvet fog nyitni, melybe a kiállító neve, foglalko­zása és lakhelye, a kiállítandó állat neme, színe, ko­ra, lovaknál főleg az apa és anya, s egyéb tulajdon­ságai, a jószág szabott árával együtt pontosan beje­gyeztetnek. E jegyzőkönyv, a kiállítás megnyíltával, a birálóválasztmány elnökének, mellékleteivel együtt átadik. 11. A bíráló választmányt, az annak elnökéül ki­nevezett b. Wenckheim Béla úr, szakértő egyleti tagok­ból fogja alakítani. Egyszersmind az orsz. gazdasági egyesület fölkéretik, hogy állattenyésztési szakosztá­lyából a bírálathoz tagokat küldeni szíveskedjék. 12. A kiosztandó jutalmak — a fennebbi adomá­nyozásokon kívül — az egyesület által veretendő ezüst és bronz érmek és dicsérő oklevelekből fognak állani. 13. Oly állatok , melyeken az elhanyagolt ápolás jelei tűnnek föl, minden fajbeli jelességek mellett is, jutalomban nem részesülhetnek. 14. Jutalmak csak békésmegyei gazdák állatainak adatnak. A nagybirtoka ménes- vagy gulya és nyáj­­tulajdonosokra nézve azonban megjegyeztetik, hogy ezek kitüntetett állataikért, pénzbeli jutalomban nem részesülnek, hanem , csak érmeket és dicsérő levele­ket, a más megyebeliek pedig, csupán kitüntető okle­veleket fognak nyerni. Az ideiglenes igazgató választmány meghagyásá­ból közli Békésen, julius 20. 1860. Szathmári Károly, a tervező bizottm. elnöke. PftST, Julius 23. (Fk.) A teplitzi találkozás,miként mindenki sejtheti, reánkk nézve azon ügyek közé tartozik, mikhez csak „bársony­ kacséval“ lehet nyúl­nunk és melyet egyelőre hallgatással mellőzni legjobb vagy inkább legkényelmesebb volna. Miután azonban föltettük magunkban, a napi politika tömkelegében az olvasó hit kísérői lenni, gyávaság lenne részünkről, épen midőn sikamlós terület előtt állunk, őt cserben hagy­ni és azt mondani: itt boldogulj a hogy tudsz! Csak egy kis elnézést fogunk kérni, ha esz­méinkben itt ott a határozottság, kifejezésünk­ben a szabatosság hiányozni látszanék. Felületesen itélek Kinglake ismeretes le­leplezései és ama találkozás közt összefüggést fognak látni és egyszerűen így okoskodni: Po­roszország megtudta, mily gonosz szándékkal viseltetik irányában a franczia császár és hogy egyedül Ausztria nagylelkűsége gátolta ama szándék valósítását, tehát most Poroszország szoros szövetségre lép Ausztriával , Fran­­cziaország ellen. Miután mi Kinglake úgynevezett leleplezé­seit szándékos vagy önkénytelen füllentésnek tartottuk és még inkább annak tartjuk, mióta majdnem az összes európai sajtó ugyanezen véleményt nyilvánította; a fennebbi okosko­dás előttünk természetesen semmi értékkel nem bírhat és alaptalansága egyebek közt már abból is következik, hogy a szóban álló találko­zást nem Poroszország kívánta, hanem Ausz­tria. Miután pedig a porosz régens a fran­czia császárrali összejövetelt elfogadta, vilá­gos, hogy Ausztriának hasonló kívonatát visszautasítani, reá nézve erkölcsi lehetlen­­ség volt. A dolog körülbelül úgy áll, mint három év előtt az orosz császárral, ki — Stuttgartban Napóleonnal találkozván — nem tehette,hogy az Ausztria részéről kívánt weimari találko­zást megtagadta volna, a­nélkül, hogy azért a stuttgarti és weimari összejövetelt, politikai jelentőségre nézve, ugyanazon polotra lehetne állítani. A­kik Teplitzben Baden-Badennek ellen­tétét keresik, azaz, magyarán kimondva, Napóleon elleni demonstratiót, azok készakarva ignorálnak egy igen fontos tényt, t. i. Porosz­­országnak azon hivatalos nyilatkozatát, misze­rint ő a badeni találkozás eredményével meg van elégedve és azt az európai békére nézve üdvösnek tartja. Miképen lehetne hát föltenni, hogy a porosz régens közvetlenül e nyilatko­zat után Napoleon ellen kihívó demonstrátiót fogna tenni és igy egyenesen koczkáztatni azon eredményt, melyet az imént kielégitőnek és a béke fönntartására nézve megnyugtató­nak mondott? Mi épen ellenkezőleg azt hiszszük, hogy Pourtalés gróf Párisban teljesen megnyugtató fölvilágosításokat fog adni a teplitzi találko­zásra nézve és nevezetesen arra utalni, hogy ez azon gyanú elhárítására c­éloz, mintha a ba­­deni összejövetel éle Ausztria ellen lett volna irányozva. És valóban, a mi igénytelen néze­tünk szerint ez a teplitzi találkozás fő czélja, minden egyéb oly combináció, melynek helyessége egyelőre nagyon is két­séges. Két körülmény az, melyet szemmel kell tartani, ha ez esemény lehető pozitív ered­ményeiről van szó; először azt, hogy Ausz­tria a német szövetséghez tartozó területének védelmére Poroszország minden külön szövet­ség nélkül már a Bundesakte értelmében is kö­teles; másodszor, hogy Poroszország is­mételve határozottan vonakodott, Ausztria nem-német tartományai mellett bárminemű kezességet vállalni. Ámaz első szempontból te­hát valami külön szerződés tökéletesen fölös­leges ; a második szempontból a siker igen na­gyon kétséges, miután a porosz kormány élén még most is ugyanazon férfiak állanak, kik a kívánt garanciát oly határozottan megtagadták. Beszélnek ugyan még arról is , hogy a két németországi nagyhatalom közt valami csali- Az adók befolyása a magyar mezei gazdasági viszonyokra. (Folytatás.) Az elméletről a gyakorlatra menvén át, vegyünk föl például egy paraszttelket, minő e kamra kerületében elég van, s termési képessége szerint vegyük vizsgálat alá. Fölvessünk p. Pest Pilis megyének egy éjszaki részé­­ben fekvő telket, mely álljon 1 hold belső telekből, 24 hold szántóföldből, 12 hold kaszálóból, vagy a hol nincs, ugyanannyi hold pótlék szántóföldből, 5 hold legelőből, 4 hold erdőből,­­ 1100­0 öles magyar holdat értvén. A háromnegyedes gazdálkodás mellett, mely nálunk diva­tozik,18 hold őszi, 8 hold tavaszi, 8 hold ugar. A pótlék­szántóföldek minden évben kivehetnek. A termés egyre­­másra évenként 100 mérő gabonára becsülhető; ezenkí­vül 60—70 mérő zabra, 80—100 mássa szénára vagy takarmány­fűre, egy kevés hüvelyes veteményre, krum­plira, répára és házi élelmi czikkekre. Ezen termésből 27 mérő gabona vető mag ■ 52 mérő a földmives ház­­népe­k cselédsége­ltartására szükséges, így 21 mérője marad eladásra, melyből 4 forintjával 84 forintot és a meggazdálkodott szalmából 10 forintot vesz be. — A zabot és takarmányt saját igás marhája és sertése emészti föl. Ha a határban s­ölő is van, egyre mátra 20 akót adhat ki, melyből 3 frtjával 60 frtot vesz be. Az előfogati megtérítés mintegy 3 frtra megy, s ha katonát tart, a kví­rtélypénz 1 frt 35 krt tesz, s e szerint az egész jövedelem 158 frt 35 krra becsülhető. A tej­ és toll, a gyümölcs jövedelme alig elégséges a férfi, nő és gyer­mekek szegényes ruháinak megszerzésére. S mi terheket kell egy ily birtokosnak hordoznia? Fejedelmi adótól a pótlékokkal együtt fizet 64 frtot 40 krt; fogyasztási adóban 3 frt 60 krt; országos munkák­ért 10 frtot; egy évben 4aser adván elöfogatot, napját 4 frt 10 krra számítva 16 frt 80 krra megy. A katonatar­tásra csak 90 napot számítva évenkint, s napját 15 krra, ez 13 frt 50 krba kerül. — A mit a papnak és is­kolai anitónak termesztményben és némely napszámban ád 13 frt 30 krra lehet becsülni; a kéményseprő dija 24 kr ; az orvos tiszteletdijához 15 kr ; a mezei őrök dija 1 frt 71 kr; a sertéspásztoré 9 frt; a szölőpásztoré 1 frt; pandaradó 90 kr; 10 napi községi munka 1 frt 50 krjával számítva 15 frt. Összesen tehát 149 forint 60 kr ujpénzb. Marad 8 frt 75 kr. A mire mellékesen sóra, kovác­­ és kerekesmunkára s némely más előre nem látott esetekben szüksége van, kési munkával és szekerességgel kell födörnie. Ha a helységben templom vagy iskolaház építtetett, a költségek törlesztéséhez is já­rulni kell. A parasztok sorsa ezek szerint nem irigy­lendő. Még rassabb tán a késmivesé. Lássunk egy másik paraszt gazdálkodást Komárom­­megyéből. Van 31­2 holdja, mely nagy részint az első osztályú földek közé tartozik. Kaszálója nincs, hanem le­gelője , melyet a gazda saját marháival legeltet, és er­deje, melynek fáját házánál használja föl. A birtok egé­szen tagositva van. A következő számadásban az 1859-i viszonyokat veszssi­k alapul, mely év se termésre, se a termények árára nézve nem tartozik a részok közé. Itt is csak azaz 21 hold miveltetett. Ennek termése volt 136 mérő kétszeres, 110 mérő árpa és 36 mérő zab. An­nak levonása után, a­mi a megmivelésre és házi szüksé­gekre szükséges volt, fönnmaradt 23 fa mérő kétszeres és 8 mérő árpa, a­mit a gazda eladhatott. Tengerit és krumplit itt nem termesztenek a mezőn, hanem­ a kerti és kis kenderföldeken — de a termés ritkán fedözi a szükséget. A takarmányt a marha egészen fölemészti; van ugyanis a gazdának 3 lova, 2 ökre, 2 tehene és 24 juha, melyet nyáron a legelőn, télben az istállón tart. Ezen marhamennyiség jövedelmét — a juhokét kivéve — ki­számi­tni nem lehet, mert ha olykor egy csikó vagy borjú járul hozzá, csak arra szolgál, hogy kiegyenlítse az olykori baleseteket és az igás marha elhasználódását. Az 1% hold nagyságú szőlő a megelőzött évben keve­set, az utóbbiban majd mit nem termett, s a közönséges szüretek a munkabért, a földesúri kilencsedet és a házi szükségeket talán fődösik. Fuvarban és szállítási mun­kában a község számára a szóban forgó gazdaság mint­egy 6 napszámot ad; az utóbbiak díjtalanok, de pénz­ben legalább is 3 forintra becsülhetjük. Az előfogatért rendesen 1 ftát fizetnek, mivel azonban télen sokszor a legroszabb útban, nyáron a legsürgősebb munka idején kell szolgáltatni, bátran tehetjük értékét 1 frt 50 krra, tehát mindössze 4 ft 50 krra. Közmunkákban a gazda­ság ad előfognttal 10 napot, községi munkákban 8 na­pot, minek árát hivatalos fizetés szerint 1 ft 20 krra té­ve, összesen 21 ft 60 kr. Végre egy katonát kell tartani lovastul. A katona, a kenyeret és húst kivéve , ellátást, ágyat és gyertyát kap, a ló pedig istállót; mindezekért 3 ujkrajezárt, tehát alig fizeti a világítást. Mindezek után pénzül a tiszta eredmény következő : 23% mérő gabona 3 ftjával­­ 70 ft 50 kr; 8 mérő árpa 2 ftjával 16 ft; 53 font gyapjú 72 krjával 37 ft 16 kr. Mindössze 124 ft 66 kr. Az adók pedig 87 ft 27 krt tesz­nek; egy szolga díja 48 ft 90 kr; mindössze 136 ft 17 kr.Tehát a kiadás meghaladja a bevételt 11 forint 51 krra­­. Még sok minden nincs ide szá­mítva ; egyes napszámok, olykor házasítás, istálló javí­tás, az egész család ruházata, stb. Most azt kérdjük, mint egyenlíttetik ki ezen defi­cit ? — a felelet könnyű. Először is a gyapjat előre szokták eladni, a gabonára aratás előtt vesznek fel pénzt, ha ez nem elég, vagy betegség jön közbe, vagy egy egy marha kidől, kölcsönt kell fölvenni, melynek ka­matjai a termést fölemésztik,­­ néhány év alatt el kell adni a telket és házat. Hogy ez nem történik gyakrab­ban, mint valóban történik, oka az, hogy nem lehet ve­vőt találni, s így a hitelező inkább várakozik, míg egy gazdag aratás lehetővé teszi a kiegyenlítést. ( Folytatjuk.) Srandasági és kereskedelmi szemle. A pesti gabonacsarnok jegyzőkönyvi árjegyzéke: a bánsági buda(82 84 fontos) 3 frt 70 kr — 4 frt 30 kr; tiszai ó (81—86) 3 frt 50 kr — 4 ft 30 kr; tiszai uj (80—85)— ft — kr — ft — kr; bácskai ó (81—83) 3 ft 60 kr — 3 ft 80 kr; gj (83—84) — ft—kr-------ft — kr; fehérmegyei ó(81—84)3 ft 90 kr — 4 ft 30 kr; fehérm. uj (83—84) — ft —kr — — frt — kr; kétszeres ly (77—79) 2 ft 60 kr — 2 frt 80 kr; rozs­ó (75—77) 2 frt 20 kr — 2 frt 50 kr; uj (77 —78)—ft — kr------frt — kr; uj árpa (70—72) 1 ft 90 kr — 2 ft 10 kr; új zab (46—48) 1 frt 30 kr — 1 ft 35 kr; tengeri ó 2 ft 40 kr—2 ft 60 kr; uj —ft —kr — —ft — kr; köles 1 frt 80 kr — 2 ft — kr. Bab 3 ft 80 kr — 4 ft 10 kr. Repcze 5 frt 50 kr — 6 frt 60 kr. Mind bécsi mérönkint és osztrák becsben. Pénz­ügyi szemle. (Távirati tudósítás a bécsi börzéről, jul. 23-án.) PÁRIS, jul. 21. Zárlat. 3 peres rente 68.25 (emelte. 5 cent.); 47, percentes rente 97.25 (csökk. 15 cent.); crédit mobil. 677 (emelk. 5 frank); ausztr. államvasp. 505 (emelk. 3 frank); lombard vasút 498 (emelk. 2 frank); ausztr. hitelintézet 382 (emelk. 2 frank.) LONDON, jul. 21. Consolok 93­8 (csökk. %). Donavizállás. Pesten, julius 23. 9' 1" 0'" 0 fölül. Julius 21. Jul. 23. Emelked. Csökk. Nemzeti köles. 80.20 80.20 — ft — kr — ft — kr 5°/0 metalliques 70.10 70.10 — „ — „ — „ — „ Bankrészvény 843. — 843.— — „ — „ — „ — „ Hitelintézet 190.30 191.-------„ 70 „ — „ — „ Angsb. váltó 108.25 108.— — „ — „ — „25„ London,váltó 126.25 125.80­­ ,- ,- , 46 , Arany 6 035/b­ 6 035/ib „ — „ — „ — „

Next