Pesti Napló, 1860. július (11. évfolyam, 3116-3141. szám)

1860-07-29 / 3140. szám

a drúzok. Mindkét nép mintegy 300,000 emberből áll (mások állítása szerint, a drúzok sokkal kevesebben vannak), de valódi erejükre és jellemekre nézve igen különböznek egymástól. A maroniták a Nahr-el Kebirtól a Nahr-el-Kelb folyóig, különösen Kesrauan tartományt lakják (a keresztes háborúk idejében Castravan) s szelíd, munkás, vig s egyszersmind a állásához ragaszkodó nép. A délebbre lakó drúz kevély, komor és harczias nép. A maroniták vallásos főhelye Kanobin (latinul Coecobium), melynek monostorát a nagy Theodosius császár alapítás kősziklába van vágva. Itt lakik rendes időkben patriarchájuk. Politikai fővárosuk Bekfazsa, ahol a portától felfüggésben levő emir (polgári kormányzó) lakik. A nép szíriai fajból származott s arabul beszél. Az arabs hódítás első idejében kereshetett e nép menedéket a hegyek közt. Maron volt első patriárchájuk, kiről nevöket vettek. Maron az egyik legrégibb keresztyén sectát alapítá, jóval azelőtt, hogy az óbita és katholikus egyház egymástól elvált volna. Se katholikus, se görög nem volt felekezetük, ámbár mióta a franczia és a pápa külső védőjük, katholikusnak vallják magokat;— sőt némely franczia tudósítás szerint el is hagyták régi felekezetüket s egészen katolikusokká lettek, kivéve, hogy saját lithurgiájok van nemzeti nyelven s hogy papjaik ősi szokás szerint megházasodhatnak. Különben oly buzgók, mint az első századbeli keresztyének. A völgyekben 200 klastromuk van, s számos remetéjük él barlangokban. A maroniták igen szorgalmas földmivelők ; a meredek hegyoldalakban kőfalak által biztosíták és egyengettek maguknak termő földet, s az európai utazók igen dicsérik patriarchális vendégszeretetüket A drúzok a Libanon déli részét lakják. Deir el- Kamár (a hold háza) Bejrúttól délkeletre egy megerősített város és egykor fővárosuk volt. Itt lakott 1845 előtt emirrök, vagy hakemök is ; ez évben a török kormány arra kényszeríté, hogy helyette egy török kormányzó székeljen ott. A körülfekvő vidék Súfnak neveztetik s jó selyemtermő hely. E nép nem moziim, a mint közönségesen hiszik, egészen külön vallása van. Egy Istent hiszen, ki Hakem egyptomi khalifa személyében emberi képet ölte magára az 1030 dik év táján. E vallás a deismus egy neme, vegyítve igen régi vallási taroskai, minő a lélekvándorlás s a borjóimádás. A druzoknál nincs sem környülmetélkedés, sem böjt, sem könyörgés ; a bort megiszszák, disznóhúst szabad enniük, a fiú elveheti leánytestvérét nőül, s a soknejüség is meg van engedve. Templomuk nincs, hanem minden harminczadik éjjel titkos gyűléseket tartanak. — Honnan vették nevöket, senki sem tudja. A druzoknál a boszuállás erény : vért vérért ez egyik főelvök; féltékenységök rendkívüli; szirti fátyol takarja nejeik arczát, kik, azt mondják, igen szépek. A methalik, kik a Libánon és Anti-Libánon közötti völgyet lakják a mahomedanismus síita felekezetéhez tartoznak (valamint a perzsák), következőleg nagy ellenségei a törököknek (kik a sunniták felekezetén vannak). Ali khalifát csaknem istenként imádják, s még nevök is (metu-Ali) mutatja Mahomed próféta ezen veje iránti tiszteletüket. Szokásaik durvák s maguk barátságtalanok az idegenhez. A maronitáktól éjszakra laknak az anszáméhek, rossz ámékek vagy noszaiméhek, s e nevek átmentek a tőlök lakott hegyekre is, melyek mintegy folytatásai a Libanonnak. Úgy látszik Naszártól veszik nevöket, ki a VH-dik században alapítá felekezetüket, mely a pogányság, keresztyénség és mahomedanismus csodálatos vegyízéke. Számukat 40,000-re becsülik. Szíriának ezen részében találták a régi időben a keresztes vitézek a híres assasinokat, a kik a „hegy örege“ zsarnoki parancsának oly vakon engedelmeskedtek, hogy akármelyik azonnal meggyilkolta, a kit ő kijelölt. Az assasin név a h a s i s-ból ered, mely italt a kendernek egy fajából (cannabis indica) szűrik és oly izgató s bóditó természetű, hogy a gyilkosok ezzel izgatták föl idegeiket a gyilkosság véghezvitelére. Ázsiai Törökország e vidéken lakó többi népei többnyire arabs eredetűek s az arabs nyelv itt az uralkodó, kegyelmesettje házába menekültek, ki az arab vendégszeretet szép híréről meg nem feledkezve, embereivel fegyvert ragadott és kapun állva, a tolongó csapatokat szép szóval és fegyveres kézzel elhajtotta. A konzulsági épületek földig leromboltattak, a belga konzul megöletett, a hollandi és amerikai konzulok nehéz sebekben feküsznek. Ennyit előlegesen a damaszkusi eseményekről. A druzok vad kegyetlenkedésüket az előbbininél még nagyobb mértékben folytatják, már most azt beszélik, hogy ezer meg ezer keresztyént kényszerítettek az izlám elfogadására és a vértanukként elesett papok száma több százra megy. Egy rész a másikat követi, és ha gyors változás nem áll be, Törökország felbomlása maholnap bekövetkezhetik. R. . . U.i. Az angol követségre érkezett hír szerint Damaskus egy lángtengerben van. A zavar általános. A jeruzsálemi izlámság is a keresztyének ellen fenyegető állást vesz. Szineja basa a helytartó segítséget kér, de a porta forrásai megapadtak. A rémület határtalan. R. . . STAMBUL, jul. 19. A sürgönyt, hogy 10 ezer francdia Beyrntnál partra szállt, a porta az által akarja paralysálni, hogy Szaid basa az egyptomi alkirálytól 10 ezer segédkatonát kért, hogy a törökkel egyesülten az annyira fölizgatott tartományban a csendet helyreállítsák és az idegen beavatkozást mellőzhetővé tegyék. A portának ezen végintézkedése t.i. vazailjához segítségért fordulni, hosszú vitatások tárgya volt. Sokan s az országos tanácsnak nagyobb része ebben egy önmegtagadási lépést látván, az alkirály és franczia politika közt újabb időben észrevehetővé lett barátságos viszonyokra czélozának, azon lehetőségre utalván, hogy Szaid basa a franczia császár által gyámolítva, most tetszőig a szultán mellett, később ellene léphet föl és segédseregére Szí-riát nem akkor hagyandja el, mikor épen a nagyúrnak tetszik. Ibrahim basa idejére Szíriában még minden arab csak örömmel emlékszik. Mehemet Ali harczi is bátor fia az arabok szivét megnyerte, — szóval : eféle óvszer használatára nagy vigyázat ajánlható. Mások pedig élénk színekkel festik azon veszélyt, mely Törökországnak keresztyén lakosait fenyegeti, ha a Damaszkusz Jeruzsálem féle szent városokat keresztyén seregek szállanák meg és a két baj közt mindig az előbbinek mint kisebbiknek választása volna tanácsos. Míg mi ezt írjuk, azalatt az egyptomi alkirályhoz intézett sürgöny útban van. Néhány nap múlva a franczia sereg szállításáról is bizonyosabb híreket veszünk. Az ügyek bonyolódása szabad szemmel látható. A gordiusi csomó már alakulóban van, egy éjszaki Sándor is készen áll a karddal, most csak az a kérdés marad hátra : lesz e alkalma a végzetteljes csapást megadni, vagy sem ? A. . . STAMBUL, júl. 20. Damaszkusból újabb és bővebb hírek érkeztek. A zenebona f. hó 9-dikén két órakor tört ki. A dühöngő csoportok egy éjszaki városrészből kitörve, a keresztyénektől lakott városrészbe és házakba rohantak , mindenütt irgalmatlanul gyilkolván és a megölettek vagy elhajtottak vagyonát példátlan kapzsisággal rabolván. A franczia és orosz konzulok Abdel Káder, Fülöp Lajos hatalmas ellensége és Napoleon meg kikicritélek. — A magyar tudományos Akadémia házára szerkesztőségünknél újabban adakoztak : Gyögy Lajos a németi h. h. közönség által i. é. május 20-án tartott Széchenyi gyászünnepen persely utján a hazára adományozott 10 frt 40 krt beküldötte. Rupp Zsiga jogász az általa szerzett, a az Akadémia palotája javára előfizetés útján kiadott „Borúra derű“ czimü csárdásának tiszta jövedelmét 121 frt 80 krt beküldötte. (A hiteles kimutatást jövő számunk fogja közölni.) A mai kimutatás összege 132 frt 20 kr. — Am. Akadémia legközelebbi ülésében, melyet kéthavi szünidő fog követni, Czuczor Gergely r. tagnak lesz előadása, mit összes ülés fog követni. — Helyes indítvány, hogy valamint külföldön szokás, úgy Pesten — s tegyük hozzá, hogy hazánk minden más városában, helységében is — azon házak, hol valamely nevezetes honfi vagy honleány született, lakott vagy meghalt, kis táblácskával jelöltessenek meg, mely az idegennel az emlékezetes helyet megismertesse. Pesten számtalan házon meg van jelölve ily táblácskákon az 1838 dik évi árvíz magassága. Jeleseink is csak érdemelnek ily táblácskákat. — Lange jeles vállalatából: „Magyarország és Erdély eredeti képekben“ imént jelent meg ismét két füzet, a 43. és 44-ik. A szöveg Pozsony leírását foglalja magában ; az aczélmetszvények pedig következők : római rommaradványok Mehádiában; a kisdisznódi templom Erdélyben ; a főpiaca és templom Szászsebesen; Székes- Fehérvár; a tordai hasadék eleje; a zirczi apátság. — A kik még meg akarnák e munkát rendelni, azok számára megjegyezzük, hogy egy-egy füzet fél pítba (vagy 521 s ujkrba) kerül s a bizományos Pesten Lauffer és Stolp. — Dugonics halála napja megünnepléséről, melyről tegnap már emlékeztünk, Szegedről még következő sorokat veszszük : „Julius 25-dikén Dugonics halálának évnapja lévén, d. u. 6 órakor a belvárosi sétányon összesereglett ifjúság a legszebb rendben vonult a felsővárosi temetőben nyugvó nagy halott sírjához, szellemét ünneplés kegyelettel éltetni. Az eső lassanként esett, az ég egészen borongó volt, s mégis midőn az ifjúságiakkertbe ért, már tekintélyes tömeg gyűlt egybe minden rendűekből, vallás és nyelvkülönbség nélkül. Nem sok idő múlva megérkeztek az ünnepeltnek rokonai, koszorúkat hozó több hölgy. 7 óra körül a teljes számú tömeg a Szózatot“ énekli, ezután rövid imát mondott, erre a „Hymnusz“ énekeltetett. A nagy szellem, a nemzet, a haza éltetése után a tömeg a legszorosabb rendben visszavonult a városba, útba ejtvén az ünnepelt legközelebbi rokonának lakását, az illetőket éltetve. A „Sózat“ és „Hymnusz“ éneklése mellett a felső sétányig vonulva, nagyrészt előszött. Minthogy az ünnepély akadálytalanul folyt le, a rend példás volt. Kár azonban, hogy se a tanári kar egykori tagtársáért, se a gymnasium egykori tanáráért nem tehetett eleget. Ennek magyarázata az épen folyó próbatételekben keresendő. A márványoszlop kezeskedik a kegyes rend valódi kegyeletéről, melylyel Dugonics iránt viseltetik, minthogy a nagy férfiú hamvait jelző követ egyedül az illetőnek rendi társai állították saját költségükön. A városunkban fölállítandó Dugonicsszoborra legközelebb megkezdődnek a műkedvelő sziai előadások, így, ha az idő engedi, nekünk Dugonics szobrunk lesz.“ — A pesti görög egyesült egyházközség Pistory Ferencz orvos-sebész tudort kórháza főorvosául választotta. — Az Orleánségek, a párisi gróf és chartresi ág, keletről jövet, e héten Pesten keresztül utaztak. Most Bécsben vannak; onnan augusztus elején Olaszországba készülnek. — A Wanderer kivetette, hogy az osztrák birodalomban II. József óta 1859 végéig mintegy 10,000 kormányi rendelet kelt. E számból II. József korára esik 1102, Lipótéra 260, Ferenczére 2690, Ferdinardéra 1210 ; a többi rendelet — majdnem 5000 (négyezer hétszáz és néhány) — a legutóbbi 11 év alatt kelt; ez utóbbi 11 év alatt tehát majd annyi rendelet kelt, mint azelőtt 68 év alatt (i. i. 1780tól 1848-ig.) Megjegyzendő, hogy azon 10.000 rendeletbe a pénzügyi rendeletek nincsenek betudva. — A K. Közlöny írja, hogy Szászvároson közelebbről hat egyénre mondtak rögtönitéletileg halálos ítéletet. — Ugyanazon lapban van, hogy Erdélyből e napokban ismét 88 hordó ezüst érkezett BéCsbe. Az Albertffy Seraphina született Kövesdy bárónő vezérlete alatt álló (Budán a várban, uriutczában 71. sz. alatt levő) tanintézetben s ezzel kapcsolatban levő leánytápoldában jul. 3- án 8 órától 2 óráig lesz a vizsgálat. A tanintézet eddig 3 osztályból áll, az első osztályban 14, a másodikban 21, a harmadikban pedig 16 tanítvány van; az 186-i tanodai év kezdetével azonban 4 ik osztály is fog fölállíttatni. A tisztelt közönség arról is értesittetik, hogy f. évi oct. 1-jén a nagyméltóságu cs. kir. helytartótanács jul. 14 én kelt 725. sz. alatti engedelménél fogva ezen intézetben az első magyar, s az egész birodalomban a második női kereskedelem-tanoda fog megnyittatni. Kitűnő szakférfiaktól előadatni fognak: kereskedemtan, számolástan, kereskedelmi iránytan, árutan, kereskedelmi s ipari földrajz s történelem, vám- s egyedhássági rend. Azon körülménynél fogva, miszerint az uj cs. kir. ipartörvény a nőnévrfiek is megengedi az ipari s - kereskedelmi üzletekben részt venni, a női kereske- delem-tanoda növendékei ama kedvező helyzetben lesznek, ily vállalkozásokban részesülhetni, vagy azokat maguk vezethetni. A beíratások a női kereskedő-lem-tanodába September 1-jén kezdődnek. Vidékiek a tápoldában lelnek szállást. A pesti ref. egyház elemi és középiskoláiban tanuló növendékek nyilvános vizsgálatai folyó hó 22 ként kezdődtek s 26 án végződtek. Azt hiszszük kedves dolgot teszünk nem csak a fővárosban, hanem az ország bármely részében lakó protestánsoknak, midőn őket oly intézet első évi működésének eredményéről tudósítjuk, mely helyheztetésénél, s az itt évről évre tartózkodó vidéki családok és családtagok nagy számánál fogva, nem esti- I pán a fővárosé, hanem m. egyetemes hitfelekezeté. — Tudva van, hogy a buzgóságában fáradhatatlan lelki- pásztor, s most a dunánúureni helvét hitvallású egy-házhoz illet superintendence fötisztelendő Török Pál ur nemes bátorsággal megindított kezdeményezése s néhány tettre termett egyházközségi tag pártolása folytán csak tavaly fogamzott meg az itteni egyháztanácsban azon eszme: Pesten négy osztályú elemi iskolát állítani, s egyszersmind a gymnasiumnak elébb négy alsó, azután a körülményekhez képest felsőbb osztályait is aként nyitni meg, hogy mérsékeltebb vagyoni állású szülőkre nézve is lehetővé tétessék gyermekeiknek oly tanintézetbe járatása, mely az egyetemes hitfelekezet szellemi érdekeit szem előtt tartsa s az egyesek szükségeinek megfeleljen addig is, míg az egyetemes autonóm egyház az iskolák iránt véglegesen intézkedni fog. És az eszme, alig hogy megfogamzott, már a múlt évben meg is született vagy igazabban szóval, mint Minerva Jupiter agyából egyszerre teljes fegyverzettel ugrott elő. Mit tesz ez a képes szólásutód? kérdi talán a távolabb eső nyájas olvasó. As, teszi, hogy a paplak hosszabbra is nyúlt, magasabbra is emelkedett egy emelettel, s lett hely tanárok és tantermek számára; azt teszi, hogy Gönczy Pál, ki egész munkás eletében a nevelésnek és tanításnak élt, elismert jó hirű magán finevelő intézetét, tanáraival, növendékeivel, taneszközeive és kézleltető gyűjteményeivel együtt tanítási tekintetben a közönséges elemi és középiskolákba bekeblezte, s ezen ügyszeretetből származott nevek elhatározása által, mint a ft. superinterdintia elismeré, az eszme azonnali valósíthatását leginkább lehetővé tette; azt jelenti végre, hogy az így megalakult Gönczy úr közvetlen igazgatása alá helyzeti elemi és középiskolák növendékei a fönnebb kitett napokon előállottak, a előmenetelükkel azüleiket és hallgatóikat úgy hiazazok nemcsak kielégítették, hanem a szó teljes értelmében meglepték. — Részletekbe ereszkedni e lap föladatán kívül lévén, referens csupán az általános vagy föltünőbb benyomásokra szorítkozik. Az egész tanítási rendszeren követezetes egységgel vertül végig azon irány : a tanulást nem csupán az emlékező, hanem főleg az értelmi ítélő tehetség dolgává tenni, ezeket tehát kifejteni, a gyermeket öngondoskodásra s önálló munkásságra szoktatni. Ide tartozik például, hogy már az i bő elemi osztálybeli növendékek a magok gyermeteg stílusával beszélik el a bibliai történeteket; hogy a 2, 3 és 4-dik osztály növendékei meglepő értelmességgel fejtegetik a beszéd részeit, az utóbbiak a mondat elemeit is; hogy a gymnasiumi növendékek ezen alapon tovább menve, a I1 dik osztályban már ügyesen fejtegetik a körmondatokat, a IV. osztályban pedig írásbeli értekezéseket, úgynevezett dikákat írnak, melyek ottan ottan a fiatal író szélesbülő látkörének örvendetes jeleit mutatják. Az anyanyelvben tudományosan megvetett alapra van aztán fektetve az idegen nyelvek tanítása, a latiné és a németé, amelyekben való előmenetelt mindenki megítélheti, például abból, hogy a Ildik osztály növendékei a latin supinumoknak az infiuitivusokkal, participiumokkal és gerundiumokkal való viszonyát és így e nyelv egyik titkát, már szemlátomást fölfogták ; a III - k osztálybeliek pedig egy hazaszerte ismeretes tárgyról írt hírlapi czikknek német fordítását olvasták. A történelem előadásában észrevehető nyomait találtuk annak, hogy a növendékek ezen tantárgyat legalább egy részben, csupán a hallás után tanulták és otthon maguk fogalmazták, és hogy a helyekre nézve nem voltak puszta képzelődésre hagyva, hanem minden egyes történeti korszakra szóló térképek által valónak tájékoztatva. Áttérve az úgynevezett real- tudományokra, referens előtt föltűnt, hogy a növendékek ezeket oly terjedelemben tanulták, mint akármelyik reáliskolában. Ezen eredmény csakis úgy volt elérhető, hogy a növendékekkel például a természetrajzot nem tanultatták, hanem kézzelfogható gyűjtemények után tanították meg nekik. Így lett aztán lehetséges őket a menynyiség, és az azzal összekötött természettanban annyira vinni, hogy például a III. osztálybeli középtanodai növendékek a hatványra emelésből és gyökhúzásból, a IV. osztálybeliek pedig a tömör testek mértanából (Stereometria) és a természettant illetőleg a fénytanból készültségüknek szép jeleit adók,ciókat kellene még referensnek írnia, ha minden kedvező benyomásról, melyet e közvizsgálat reá tön, számot akarna adni. Elég legyen annyit mondani, hogy abban része van az eddigieken kívül a leányiskola növendékei szerény és értelmes feleleteinek. Bognár Ignácz úr a hangjegyek alapos ismeretére fektetett élektanításának, s az 1 ső elemi iskolában meglepő sikerrel alkalmazott utenyírási tanmódnak. Szóval ezen iskola, úgy a mint vezetve van, egy főváros iskola igényeinek annyival inkább megfelel, mivel a szülők, kiket a gondviselés jobb móddal áldott meg, a közoktatás előnyeivel a magán nevelés jótékonyságát is összeköthetik, adván gyermekeiket Gönczy Pál urnak még mindig fönnálló nevelőintézetébe. Hátra volna még megnevezni az egyes tanár urakat, kiket a kivitel érdeme illet, de referense derék férfiak neveinek jelenleg nincs birtokában. Emlékezet után csupán annyit említ tehát meg, hogy a mennyiség és természettan tanára Kerekes ur, a természetrajzé dr. Tóth Sándor ur; a történelemé a magyar nyelvé Vámosy ur; a földrajzé Szankó ur. — A helybeli hivatalos lapok írják : „A Pesten ismételve történt csendháboritások alkalmából öt egyén, ki izgató kiáltások s az őrség kigúnyolása által, mint rájok bebizonyult, azokban kitünőleg résztvett, vagy a befogatáskor szokatlanul nagy botokkal volt ellátva, már hivatalos uton a katonasághoz besoroztatott, a többi befogatott egyénekre vonatkozólag pedig a további büntetőhivatali eljárás megkezdetett.“ NEMZETI SZÍNHÁZ. Jul. 27-én : „Kalmár és tengerész“, színmű 4 fölv. Czakó Zsigmondnél. Politikai eseményeit. ANGOLORSZÁG, London, jul. 24. A „Times“ a honvédelmi bizottság eléterjesztését illetőleg Palmerston lord indítványaival teljesn egyetértő reményű, hogy, ha a közelebbi hétfőn megint szóba jő a dolog, egyetértés lesz e tárgyban a képviselők közt, senki sem áll elő saját eredeti eszméivel, tücskeivel, csak azért, hogy a kormánynak akadályokat vessen elébe. Ugyanazon lap Olaszországról szólván, ellene van minden idegen beavatkozásnak a nápolyi dolgokba s inti a nápolyiakat kemény szavakkal, ne higgjenek II. Ferencz ígéreteinek. Minél több részletet tudnak meg a szíriai események felől, annál általánosabb lesz itt azon nézet, hogy a franczia, vagy orosz franczia cselszövények adtak azokra okot. Egyelőre csak Napóleon legesküdtebb ellenei mondják ki e nézetet a heti lapokban. Az oly lapok, mint a Times, csak czélzatokkal érik be. „A mostani szír események, úgymond a city lap, tényekre emlékeztetnek bennünket, melyek az Eufrat völgyén tervezett vasút és távirati vonal tervének meghiúsításával függenek egybe. Négy év előtt egy angol társaság nyert arra engedményt a török udvartól. Egy vonalnak kelle menni Konstantinápolyból Aleppon, Bagdadon és Bassarahn keresztül a perzsa öbölig, s ezen által Karracsin keresztül Indiába. Építésének nem állottak útjában nagy területi akadályok, s a szükséges alap alá volt írva. Épen ez időtájban látogatá meg Napóleon császár a királynőt Osborneban. Egyszerre megtagadta a török kormány a már adott engedmény helybenhagyását, s az angol kormány, mely eddig nem volt idegen a vállalattól, ugyanekkor vonta meg pártolását a társulattól. Eleinte senki sem tudá megfejteni e talányt; utóbb beszélték, hogy Napóleon császár volt azon, hogy a tervvel hagyjanak föl, különben a suezi csatornát a két állam közt vita kérdéssé teszi. A társaság feloszlott, a már kiadott pénz veszendőbe ment s a részvényesek meghajoltak az úgynevezett politikai kényszerűségnek. A mostani szír eseményekkel szemben fölébred azon gyanú, hogy a keresztyén nép elleni kitörések nem csupán a vad hit düh eredményei, hanem azok által készítettek elő, akik most oly rendkívüli erővel lépnek föl elnyomására. Ha az utóbbi években távirati vonal lett volna, nem csak nagyobb fogott volna lenni az angol befolyás azon törzsek közt, hanem valószínűleg az egész kitörésnek elejét ehetett volna venni a kora értesülés által.“ FRANCZIAORSZÁG. A porosz „Nat. Ztg“ egyik párisi levelezője jul. 2- ről a szíriai ügy diplomatiai jelentőségéről a következőket írja : „Azon tudósítás, hogy a császár rögtön Chalonsba fog utazni, nem hibázhatta el azon hatását, hogy nagy nyugtalanságot ne okozzon, s a kedélyeket hatalmas eseményekre ne készítse elő. A Londonból érkezett legújabb tudósítások azonban a tábor meglátogatásának elhalasztását idézték elő, mely látogatás eredetileg úgyis csak szeptemberre volt kitűzve. A szíriai expeditio egy kézfordítással megváltoztat minden combinátiót, mint megváltoztatja egy rázás a kaleidoskóp képeit. Az utóbbi hónapok egész történetében van is valami a szemfényvesztő ügyességéből, a ki, míg a tudva levő kártyát a kellő helyre csúsztatja, addig a néző figyelmét egészen más pontra vonja el. A chalensi táborban a legszilajabb mozgalom uralkodik, és a „Portant pour la Syrie“ a Hortensia-ivadék udvari és országos dala, melyet a katonaság most énekel, visszaadja a kölcsönt az Olaszországban kénytelenségből megengedett Marceillaise-ért épen úgy, valamint hogy az egész sziriai expeditió nem egyéb, mint noha elkésett, de pontos felelet az 1840-ki négyes szövetségre s interventióra, s az 1841 diki júliusban kötött londoni szerződésre. (Czélzás a Mehemed Aliféle bonyodalomra.) Hatalmasabban a nemzeti érzületet fölrázni s az orleanista hagyományoknak erősebb parolit mondani nem lehet.“ A tudósitó egyszersmind úgy is tekinti az expedition mint a mely a papság kibékitésére történik. Szerinte a czél: katholikus hóditmányokat tenni; az orosz egyházzal majd csak később hozzák tisztába a dolgot. Ugyanazon porosz lapnak egy másik párisi levelezője némi diplomatiai leleplezésekkel áll elő Palmerston lord szájából, oly nézeteket mondatván el ez utóbbival, melyeket a brit minisztérium elnöke a múlt májusban bizonyos meghitt egyéniség előtt nyilvánított állítólag. Magától érthető, hogy midőn mi ezen állítólagos „nézetekéi,“ közöljük, a tény hitelessége iránt legkevésbé sem vagyunk kezeskedni hajlandók. Palmerston lord tehát oda nyilatkozott volna, hogy ő az ozmán birodalom összeomlását még nem tartja annyira közel állónak, mint némelyek elhitetni akaróik, föltévén, hogy Franczia és Oroszország nem siettetik. A legjobb módot annak megoldására ő még mindig Angliának Francziaországgal való szövetségében látja, s ő a maga részéről meg is tenne minden, Angolország becsületével összeférő áldozatot, hogy Francziaországot Oroszország karjaiból kiragadja. Ha azonban az ozmán birodalom katasztrófáját csakugyan nem lehetne föltartóztatni, s ha a polgárháború keresztyének és mohamedánok közt kiütne, akkor tüstént meg kell szállni Konstantinápolyt és St. Jean d’Acre-t. Angliának mindenesetre urnak kell lenni Szíria fölött, mert oly hatalom, mely ott egy erős hadsereggel kiszáll, az Indiával való angol összeköttetéseket fenyegethetné. Napóleon császár, midőn Osbórnéból az orosz császárhoz Stuttgartba ment, azon eszmét nyilvánitá, s azt ott valószínűleg még bővebben kifejté, hogy Törökországból egy európai és egy ázsiai birodalmat kell állítani. Az ő nézete nem ez. Ó, ha már Törökországot nem lehet csakugyan megmenteni, annak csupa apró államokra való szétdarabolása mellett van. Palmerston lord azt is monda, hogy a Törökországban és Ausztriában mutatkozó szláv törekvéseket nem lehet eléggé élesen szemmel tartani. A szlávoknak Oroszországgal egyesülni törekvése szerinte félre nem ismerhető (? ?). A keleti kérdés megoldását lényegesen elő fogná mozdítani, ha Ausztria a monarchia súlypontját Magyarországba tenné át, a szláv elemeket ezen állam körül csoportozná, és német érdekeivel fölhagyna. A császár Stuttgartba indultával Osborneban erősen állítá, hogy ő a keleti ügy szabályozása végett Angliát Oroszországgal ki akarja békíteni; Palmerston lord azonban mindjárt tudta, mit tartson ő erről stb. A levelező, akire hárítjuk újra is e leleplezések iránti felelősség