Pesti Napló, 1860. július (11. évfolyam, 3116-3141. szám)
1860-07-27 / 3138. szám
PEST, Julius 26. A délolaszországi harctérről semmi bizonyos; a meglepő lények a közeljövőnek tartják fönn , annál kimeríthetlenebbek azon tudósítások, melyek a nápolyi Ügyek zűrzavaros állapotát rajzolják. Különösen a „Journal des Débats“ az, melynek közleményeire akarunk ezúttal kizárólag szorítkozni, s pedig azért is, mert épen e tekintélyes lap volt az, mely értesülve II. Ferencz király engedményeiről, az alkotmányos nápolyi királyság autonómiája mellett nyilatkozott. A „Journal des Débats“ szerint Genuában július 19 dikén jól értesültek arról beszéltek , hogy Medici ezredes hadoszlopának előcsapata — 1000 ember — már Calabriában áll, s pedig csak három órányi távolságra a nápolyi előőrsöktől. Maga Garibaldi mintegy hét—nyolez ezernyi sereggel nyomul utána a nápolyi földre, s úgy hiszik, hogy ezen erőre sem lesz szüksége, sőt egyetlen puskalövést sem kell tennie, annyira kedve szerint s előnyére alakulnak a körülmények, mert Nápolyban — a nevezett lap szerint — anarchia uralkodik . 12 év fényes nappal a miniszterpalotában gyilkolták le Cimmillino rendőrbiztost, Angellito és Spinelli iquisitorokat megsebesiték s Campagna két kémjét megvrtek stb. A nápolyi főtörvényszék 13 kán tette le az esküt az alkotmányra; ezek ugyanazon törvényszéki személyek, kik először az 1848-ks alkotmány eltörléséért kérvényt nyújtottak be, s azután a szabadelvűeket súlyos büntetésekre ítélték. A nép, mely ezen eljárást tudja, fütyüléssel fogadta őket, midon megjelentek, s a főtörvényszéknek csupánégy tagja kerülhette ki a kigunyotatást, mert kiket tanúsított mérsékeltségek ajánlott. Az államtanácsot szervező rendelet általános roszalásra talált. A kormány minden jóakarata mellett sem szabadulhat a régi rendszer hőseitől, kiket pedig a közvélemény elitélt, s addig, míg ezek is a felelős kormány látkörén belől mozognak, mi természetesebb, mint hogy a legőszintébb szándékra is csak bizalmatlansággal felelnek azon részről, honnét a parlamentáris kormány támogatásra számíthatna. A király rokonai erélyesen buzognak ugyan a közvéleménynek az alkotmányos kormány részére való megnyerésén, de minthogy a trón mellől nem támogattalak azon határozottsággal, melyet a körülmények komolysága megkívánna, természetes, hogy jóindulatú buzgóságuk siker nélkül marad. E mellett a piemonti párt tetemes haladást tesz, vívmányai napról napra jelentékenyebbek; izgatásukban nagy segélyekre van Garibaldi neve, kinek népszerűsége a csodaszervvel határos. Egyébiránt azon nyomás, melyet az európai diplomatica turini kabinetre gyakorol, ezen utóbbit kényszeríti, hogy magát a végsőre is készen tartsa, mert a nemzeti párt egész Olaszországban ezen nyomást egy — szerintük természetellenes szövetségre — az erőszak egy nemének tekinti. Innét magyarázhatók tán a rendkívüli hadikészületek , miket a turini kormány végeztet. Nevezetes csapatok indíttatnak a Pó felé, mi természetesen a szomszéd ausztriai kormányt is kényszerítendi hasonló intézkedések tételére. Különben pedig Turinban épen nem csinálnak titkot azon tervből, hogy csak alkalmas időre várnak, hogy Ausztriát megtámadják, s vele Velencze birtokáért lándzsát törjenek. Hasonló csapatmozgalmakról értesütnek a római határok felé; a pisai, luccai, florenczi és sienzi helyőrségek abban vannak, hogy Terra Nuova és Arezzo közt öszpontosuljanak, valamint a Romagnában állomásozott minden csapatok az egyházi államok határai felé indíttattak. Ezen készületekből s egyéb jelenségekből az látszik, mintha Olaszországban csak a kutyanapok elmúlását várják, hogy a tavalyi s az idei tavasz végén fékenhagyott véres munkát, újra rá kezdjék. Minő fejlődést vett a sziriai kérdés, — ez iránt olvasóinkat külföldi rovatunk átnézésére utasítjuk. A „Vindobona“ szima jelzálogbiztosító társaság. III. Fejtegessük még egy kevéssé a „Vindobona“ jótéteményeit. Tegyük föl azon esetet, hogy nemsokára be fog teljesedni a „Vindobona“ igazgató tanácsának jövendölése, t. i. hogy a magyar birtokosok mostani hite Művészeti körút a fővárosban. Miegyletünk azon szokását helyeseljük, hogy a beküldött műdaraboknak többhavi tárlatban kiállítását megengedi, e nélkül ugyanis a folyó havi műtárlat szegényül fiött volna ki s a műegyletnek nem helyi, hanem országos jellegénél fogva, egy bó gyakran nem is elég arra, hogy a távol vidékek részvényesei a kiállított műveket megláthassák s a festészet helyzetével megismerkedhessenek. A jelen havi tárlatnak 60 darabja közül, 36 az előbbemről maradt. Huszonhat honi művész 40 és 18 idegen művész 20 darabot állítottak ki. Az összes számban egy főszöntetű mellszobrot, egy rézmetszést , egy aquarellt, továbbá 12 kőnyomatot és 45 olajfestményt találunk. A történelmi festészet, melyhez a vallási művek is tartoznak, a festészet legmagasb és legnehezebb neme a mivel nálunk mindazon eszközök s intézetek hiányoznak, mik honi tehetségeinket a festészet terén kiképezhetnék, ez okból ne csodáljuk, hogy a tárlatnak ezen osztályzat alá vehető 5 darabja közül a történelmi festészet rovatába egyet sem sorolhatunk. — „Nándorfehérvár védelmezése Hunyady János és Kapisztrán által a törökök ellen 1456. évben“, réz metszés. Kiállításánál az érdem Virsing rsjza s Bogner Antal metszése közt megoszlik ugyan, de annak főrészét mégis Virsingnek tulajdonítjuk. — Vizkelety Béla hivatása a történelmi festészetre, eddigi rajzaiból eléggé ismeretes. A tárlatban levő „szent Jakab oltárképe“, Gotthardoé asszony tulajdona, tanulmány nélkül, de szorgalommal ecsetelt mű, egyetlen alakja miatt a nagyszerűség és drámai szerkezet szükségkép hiányzik benne, s ezért a történelmi festészet magaslatára fel nem vergődik Pecz Henriknek „Hunyady László s Gara Mária“ képe, Kis Sándor „gróf Széchenyi István életéből“ czimű festménye s Vörös Mrilynak „Dániel álomfejtése a babyloni király eret, miáltal Chaldea bölcseit megmenti a vesztő parancs alól“ bár mind történelmi egyének eseményeit ábrázolják, szintén nem történelmi festmények, mert a kezelés kisszerűsége miatt, az életképek sorába esnek. Pícz művén a drapériák és kelmék gazdagságát kiemeljük; de Vörös az alakokra annyira kevés gondot fordított, hogy az építészeti részlet túlnyomóvá válik. Kis Sándor végre a nagy Lolti magán és nem nyilvánus életéből azon episodot ecseteli melyben szeretett neje jelenlétében Gasser szobrász előtt mintául állott. A tárgy maga korszerű, ha a kivitel kisszerű s csak vázlat. Igényeink az életképekkel szemben mérsékeltebbek, mert míg a történelmi festészet alapját hidató nevezetes események képezik, addig az életképek a családi s köznapi élet érdekes , de ma nagy körű s nem is maradandó becsű jelenetei melett maradnak. Valamint az emberiség az egyén fölött áll, s a történet fogalma magasztobb, mint a köznapi eseményeké, szintúgy a történelmi estészet is becseib, mint széletkép. Voltak festészek, kik az életképet a történelmi n.a becsére fő emelői törekedtek. Igy a Van Dyck családot ábrázoló híres festménye Van Dycknek a herczeg Eszterházy képtárban az életkép híivonalán áll. Újabb , időben pedg Krifft Péter a belvederei képtár festményeiben, az élő képet a történelmi festmény nagyszerűségével kezelte. Azonban mindez az életkép külsőségeihez tartozik ésvéleményünk szerint történelmi személyek magáneseményeit lehet életkép módjára előállítani, mint ezt előbb K . Sándornak gróf Széchenyi féle festményén is tapasztaltuk , de magánemberek életmozzanatait, sohasem lehet történelmi festménynyé fölavatni, bár menyire nagy éiszerű s gazdag drámai kiállításban szemléljük is azokat, mert ezeknél a történelmi momentum higyzik, mely érdekét minden korban és minden emberelőtt fönntarthatná. A kiállítás életképei körül honi festészünk: Sterno Károly jó színezésű két festménye : „az Amazon“ és „vadászatban“ mindenek előtt magára vonja figyelmünket. Az utóbbi mű a természet htt s jellemző fölfogásával a magyar életkép nemben élőpéldány lehet. Két tiszteletig ur, vadászat van, h így közel tanyára betér, melynek magyar paraszt gazdija az előpinezében vendégszeretettel fogadja az őri kezeket és ipával bűzött legjobb borával készül őket megvendégelni. A gazda egyik kezében a lopót fe irtja, mig másikkal a félig tartott poharat fölemelve, tartalmat nézegetve dicséri vendégei előtt, hogy a du uinya becsét veük megértesse. Ez az általános figyalet anyaira igénybe veszi , hogy a vendégek ügyike ajkaihoz illisitett ujjaival a but már előlegesen ízleli, másika pedig, ülőhelyzetében polikürités helyett, a házgazda szavaira figyel, a vadászkutyák addig az estebéd legjobb falatjait fölemészteni készt!snek s a mező lábas fiúcska végre a kezében tartott sa ő őrül öt feledi s fölemelt fővel atyjára tekint. Hasonló müvek muzeti jellegü értképfestészetünket megállapithatják, mint Teniers müvei a németalföldit hajdan megalapitották. Ujházy Ferencz szintén honi művész, Serio dicséretes irányától eltérő modort követ, „reggel“ és „délután“ czicuti műveivel. Téviránya nem abból áll, hogy vádatszevűleg kezelte festményeit, mert vázlatok a genialitás kimuatására gyakran használtattak, s erre például csak Rembrandtot említjük,hanem tévirányát az teszi, hogy ha népünk jellegétől eltérő s Brouwer, Steen és Laar példáiban idomta an emberfaj a sas rovatságaiból kölcsönzi alakjait, s igy az érdemien kárhoztatásban részesülő bambocdad művészek utánzója gyanánt szerepel, ezen fedélzetnemet pedig, mely az olasz festészetben sem honosult meg soha, nálunk meghonosulva látni nem óhajtjuk. Bécsi festész Leiffer Lipót, „a kiváncsiak“ és a brüsszeli „Carolus“, a „válasz“ czímű életképeikben jól kezelt franzia ízlésű képecskéket ecseteltek.— Naumann Károly müncheni festész műve „az eltörött korsó“, ezeknél azonban tökéletebb, compositiója annyira élethű, s az alakok annyira jellemzetesek, hogy fölnyitott könyv gyanánt olvashatunk róluk. —• Molnár József „fürdő leányok“ czimű festményének gondos és nagy mérvű kiállítása dicséretes, ezt azonban a fürdő leányok hideg márványszerű csina sorára ki nem terjeszthetjük. — Seydel Ede drezdai művész festményei , ha a templomban levő schwarzweidi leányoknak kevéssé eszményes tett alakjaik ellen kifogást nem is teszünk, hammn a piszkos arczszivük ellenében ezt rend kényszeriljok, nehogy a szorgalmas nép faj kögyei a ronda mosso idtaisság vádja alá essenek. — Végre kisorsításra megvett „La Mora“ olasz játék Than Mórtól, az aquarell nemben ügyes dolgozat. (Vége köv.) lezői a kölcsön „megújításába vagy meghosszabbításába csak azon esetben fognak beleegyezni, ha az adós a „Vindobona“ biztosítását kieszközli, sőt a prolongatiót egyedül e biztosítástól fogja föltételezni.“ ez esetben mi történik és mint bizonyuland be a „Vindobona“ jótéteménye ? A hitelezők, hogy itt is az igazgatótanács szavaival élünk: „meg nem elégedvén egy biztosítékkal, midőn kettőre tehetnek szert,“ felmondandják a kölcsönt s annak meghosszabbítását attól fltételezendik, hogy az adósok eszközöljék ki a „Vindobona“ jótárását. Az adós, miután a keserű pohár vagyis a „Vindobona“ általi megadóztatás tőle el nem múlhat, kész az áldozatra is, ha tartozásának visszafizetésére képtelen s ekkor folyamodik a „Vindobona“ jótállásáért. De a „Vindobona“, indy be nem fizetett 10 millió alaptőkéjével minden folyó kamatot és már indopothekált, kölcsönt s az ezentúl keletkezendő minden adósságot nem biztosíthat, sok folyam adót kénytelen lesz visszautasítani. Aki előző résznak, elégtelennek fogja tartani az oly adós hypothékáját, melyet a „Vi idohona“ biztosítani vonakodik s fölmondja végképen köcsönét. Ez országos valamitást okozna a „Vindobona“, ha idéztük jövendölése beteljesednék; minden esetre azonban előidézendő sok adósra nézve azon bíjt, hogy több hitelező kölcsönétek megújítását a „Vindobona“ jótállásától föltételezendi. Az eddig jó és elégséges jelzálog több hitelező szemében nem leendó és elégséges és egyedül azért, mert a reindobonánó alapítók elkiálták magukat, hogy ők a vizet nedvessé akarják tenni. Hiszen ők se biztosítják a nem biztos biztosítékot! A főbirtokosnak, főleg a birtok jelen terhei mellett, olcsó hitelre van szüksége; nem oly hitelre, mely a „Vindobona“ jóakaratától függ, melyért a rendes kamatokon felül még provisiót, biztosítási dijat kelljen a „Vindobona“ részére fizetni. A birtokos a jelen viszonyok közt nem viselhet el oly köntönt, melytől a biztostási évi dij a biztosiás egész tartalmára egyszerre s előre fizetendő, melynek kamataiól még különb%t kell fizetni ellátási vagy telepítési díj fejében. A „Vindobona“ tehát, amely a megterhelt löd birtoknak nem tud olcsó pénzt szerezni, mely a jelenben létező egyéni hitelt is megsemmisíti, a jelzálog becsét, érvényét leszállítja, mely uj, complicált viszonyokat idéz elő, nem tekinthető jótéteményül s mint föntbb bebizonyítani törekedtünk, mind a közre, mind az egyénre nézve káros hatású az. A földbirtoknak, mint már évek előtt és ismételve a közelebb évek alatt e lapokban fejtegettük, földhitel-bankra van szüksége, bankra, mely olcsó kamatlábis törlesztési fok mellett adjon köcsönt. Ily bank engedélyezése iránt a kellő lépések rég meg vannak téve. Hiszszük, hogy az engedély meg fog adatni. A földbirtok teherviselési képessége annak előnyös bimbózásától is függ. De azt a legelfogultabb „igazgató tanácsos“ sem állíthatja, hogy az úgynevezett nemzeti bank reálhitelágának közvetlen vagy a „Vindobona“ közvetett kölcsöne olcsó beruházásul szolgálhat. —.. különfélék. • — Jeszenszky Béla, mint gyűjtő, 96 újítot tett le szerkesztőségünknél a m. Akadémia palotájára. Ez öszszeget a Szőnyi féle intézet növendékei tették össze s jirultak hozzá nevezetesen : Cinner Ernő 4 frt, Gubody Ottó 3 frt 50 kr , Ginka Béla 2 frt, Jármay Gyula 4 frt, Jármay László 3 frt, Jármay Jenő 1 frt, Jeszenszky Béla 8 frt 10 kr, Karacsissy Kornél 7 frt, Károlyi Károly 14 frt, Kolosváry István 7 frt, Kurz László 3 frt 40 kr, Küry Oszkár 6 frt, gróf Lázár Jenő 5 frt, Majthényi Imre 8 frt, ifj. Nagy István 5 frt, b. Prónay Aurél 7 frt, Vladár Emil 8 frt. — Újabban annét következő Széchenyi-gyásztiszteleteket jegyezhetüek:ápril 23-án Magyarcaikén a kath. egyházban ; máj. tíkán tartatott Visken (Mátmas megyében) ; máj. 19-én Kővágó Eör- bön (Zils megyében a kath., ág. hitv. és zsidó templomban; máj. 20 án Egyházasfalun (Sopron v megyében), Király Lehoré n (Liptó megyében) még. hitv. egyházban, N. Doboson (Szatmármegyében) a h. h. egyházban ; máj. 21 én Kézdi-Vásárhelyt a kath. s a h. h. egyházban; máj. 22 kén NagyRippényben (Nyitramegyében); máj. 23 kán Vadkerten (Festmegyében) a kath . ág. hitv. és h. h. egyházban. — Bécsi lapok a következő jellemző történetecskét beszélik. Valaki a vízben tudokolt s valaki — saját élete kockáztatásával — kimentette. Az életmenő (mellesleg megjegyezve: egy szegény munkás) a helybeli hatóságnál megteszi jelentését, kérve az életmentési djat. A bíró az esetet bélyegezzen papírra jegyezvén be, a fejebbvaló hatóság kifogást tett beteg hiánya ellen s az életmentő munkást 42 kvnyi bírságra ítélte. na már most — jegyzik meg a bécsi lapok — ez az e bér, ki életét koczkáztatta, nem kapja meg a dijat (a mi pdig lehetséges), akkor jutalma a jó tettért —a jó öntudaton kívül — egy napszám és 42 kr veszteségéből fog állani. — Zimmermann es. k. miniszteri tanácsos Szebenbe utazott az ág. hitv. egyházat a szászok közt rendezni. — Kemenes ur előfizetést hirdet „Kemenes kötöményeire“, s fölhivásában igy ajánlja könyvét: „Majdnem minden sorából az égő szív szerelme ragyog ki, melylyel zeng a legfösigenből a átöleli a hont; ugyanazért a hon fiainak és leányainak meg részvétébe ajánlom.“ Á a 2 ft. Veszprémbe küldendő, bérmentesen. — A P. Hírnök megint fölkéretik, hogy ha megint átvesz a P. Naplóból valamit, nevezetesen megin oly közleményt, mint a melyikben a szabadkai kérvény foglaltatik, vagy minő a zágrábi közlmény volt, ne feledje el megint oda tenni a forrást. Ha Ő feledni fog, mi majd — emlékezünk. — Boka Károly zenész f. hó 20 kán élete 52 d k évében Debreczen,b.n elhunyt. Temetésen Debreczen közönsége 10 — 12 evernyi számban jelent meg. A halotti beszédet Révész Imre mondotta. — Özv. Kubinyi Lászlóné, szül. Kubinyi Erszébet asszonyság f. hó 23-án elhunyt. — A pesti protestáns theologiai collegiumi nyilvános közvizsgálatok jul. 27 től jul. 30 áig tartanak , mégpedig jul. 27 én d. e.8 d. u. 3 órakor, jul. 28 án d. e. 8, d. u. 3 órakor, jul. 29 én d. u. 6 órakor, jul. 30 án d. e. 8 órakor. Jul. 31-én d. e. 9 órakor lesz a főiskolai választmány gyűlése. — A Wanderer írásbeli megintést kapott á jul. 21 ikei számában fogalt, „Olaszország“ című csikkért, mint a melyben „a nápolyi eseményekről oly közörvények és észrevételek foglaltatnak, melyek a monarchikus elvvel ellenkező irányt tanúsítanak, azonkívül pedig gyűlöletes gyanúsítást foghatnak magukban a császári háznak egyik tagja iránt.“ XXXIV. kimutatása a nemzeti Múzeum diszteinseinek földiszitésére és fölszerelésére begyűlt adakozásoknak. 244. Fialka Eugenia Rozsnyón 65 frt. Éhez járultak: Fialka Eugénia 5 frt, Cziíkus-Aranyhalmy Malvina 2 frt, Gyürky Emma 2 frt, Stombaihrr Julia 2 frt, Markó Izabella 2 frt, Kengyel Janka 3 frt, Stummel Emma 1 frt, Mayer Rozina 1 frt, Fialka Piroka 3 frt, Irosty Eusiliv 1 frt, Kramarcsik Amália 1 frt, Porubszky Róza 1 frt, Szerecsen Eszti 1 frt, Szeged Czeczilia 1 frt, Batizfalvyné 1 frt, Alexy Zsuzsánna 1 frt, Bankner Ida 1 frt , Kálmán Pepi 1 frt, Vázári Lujza 2 frt, Meskó Jula 5 frt , Gál Szilónia 2 frt, Dobay Kornélia 2 frt , Szontága Lini 1 frt, Gömöry Matild 1 frt, Sárkány Jozefin 2 frt, Özv. Sárkány Zsuzsálnna 2 frt, Kayzer Hennin 1 frt, Szénágii Anit frt, Brecz Mari 1 frt, Ruffi Rozina 2 frt, Húsz Zsuzsánna 2 frt, Sch .Llik Ilona 4 frt, Kiss Emilia 1 frt, Szecskay Róza 1 frt, Kimer Kamilla 1 frt, Bölcsházy Szermin 1 frt, Garay Berta 1 frt, Hoch Erzsébet 1 frt, Spisák Róza 2 frt. _ 245, Rubinyi-Nagy Zsuzsánna Rozsnyón 40 frt. Éhez járultak : Jankovich Miklósáé 1 frt, Rubnyi-Nagy Zsuzsánna 10 frt, Hanvai Károlné 5 frt, Sziklay Ferena 5 frt, Máriássy-Szirmay Nina 5 frt, Kiss-Rzelly Adél 2 frt, Rgályi Pálné 1 frt, Madarász-Dapssy Ilona 2 frt, Madarász Feledy Karolina 2 frt, Darvas Apollónia 5 frt, Kubinyi Janka 1 frt, Szathmáry Istvánná 1 frt, 24 6. Deutsch - Steiniczer Teréz Aradon 9 frt 50 kr. Éhez járultak : Killer Eliza 1 frt 50 kr , Hofmann Eleonóra 1 frt. Kindl Laura 2 frt, Dentreh-Seinfizer Teréz 5 frt. 247. Báró Révay-Tajnay Ilona Pesten 125 frt. Éhez járultak: gr. Sztáray Wadsteiin Mára 15 frt, gr. Sztáray- Szirmay Alexandra 20 frt , gr. Rinsky Ifigenia 1,0 frt, gr. Zichy-Kornis Anna 20 frt , Tajnay Jeszenszky Vilma 20 frt, b. Révay Tajnay Ilona 20 frt, b. Ritvay Sarolta 10 frt. 2 8. Máriássy-Bay Petroiella Pesten 10 frt. 249. 8 á n k a Stefána Arado 11 frt. Éhez járultak: Gyurkovich Franciska 2 frt, Parad-Lysik Karolina 2 frt, Vetro Sarolta 1 frt, Sinkovics Stefánia 1 frt, Bittó-Markovics Mária 10 frt, Sánka Stefánia 5 frt. 250. Báró Gerliczy-Sztankovánszky Erzsébet Budán 15 frt. Éhez járultak : J. R . 10 frt, b. Gerliczy-Sz. Er.Sebet 120 frt, T. J. 1 frt, tv. A. 3 frt , C. B. 5 frt, J. E. 10 frt, G T. 2 frt, J. L. 1 fr.t, H. 11. 1 frt. 2510 rosz Erős Erzsébet Littkén (Szabolcs) 144 frt. Éhez járutak : Orosz-Erős F.rsébet 10 frt, Erős-Dősz Karolin 5 frt, Erős Erzsike 2 frt, I£rős Mariska 2 frt, Zoltán Ionka 2 frt, K. Horváth Eufémios 10 frt, Grabovszky-Kállay Auguszta 10 frt, Farkas-Szomjasy Jozefin 5 frt, Farkas Julia 5 frt, Sánta-Kelemen Ilona 5 frt, Hassal Istvánná 5 frt, b. Lipthay-Horváth Karolin 5 frt, b. Horváth Ida 5 frt, Kállay- Vidosich Mária 5 frt, özv. Vidovich Ferenczné 3 frt, ifj. Vidovich Ferenczné 2 frt, Czobel-Vay Evelin grófnő 10 frt, Czobel Emua 2 frt 50 kr, Czobel Minka 2 frt 50 kr, Kovács- Lithay Julia 5 frt, Kovács Mari 2 frr, Váczy Erzsike 2 frt, Somogyi Rudolfné 5 frt, Gnaudl-Szomjassy Francziska 5 frt, Török Elvira 2 frt, Jármy-Kállay Zsuzánna 5frt, Jármy- Péchy Katalin 2 frt, Ilosvay Bella 5 firt, Ilosvay-Ujhelyi Krisztina 5 frt, Szmrecsányi-Liptay Mária7 frt, Mikeczisaak Borbála 5 frt. 262. Bogyay Ida Sümeghen (Zala) 31 frt. Éhez járultak: Bogyay-Mihálovics Ida 10 frt, Oszterhueber Lujza 2 frt, Oszterhueber Ágosta 2 frt, Füzik Eleonóra 1 frt, Mimirák István 1 frt, Bgyay Gizella 1 frt, Bogyay János 1 frt, Oszterhueber Amália 5 frt, Barcza Sándor 5 frt, Kohn József 1 frt, Béres Zsófia 1 frt, Béres Czeczilia 1 frt. A XXXIV-dik kimutatás összege : 518 frt 50 kr ; az egész eddigi összeg : 66 arany 18,573 frt 69 kr. Pesten le60. május 8. Czanyuga József, pénztárnok. Az 1860-iki április 1 jétől június 30-dikáig a magyar nemzeti Muzeum számára részint ajándékozott, részint megvett tárgyak. I. Könyvtár. A washingtoni „Smitsonian Institution“ 4 kötetet A stájerországi történelmi egylet 5 köt A nürnbergi muzeum 1 k. A bécsi cs. k. tudományos akadémia 34 k. A bécsi cs. k. birodalmi földtani intézet 2 k. Az erdélyi Muzeum 1 k. A nagyváradi cs. k. kerületi országos törvényszék 152 kéziratot A nagykárolyi kaszinó 1 kötetet. Borsodmegye némely hazafiai 1 k . magyar erdészegylet 1 k. A budai takarékpénztár 1 k. Somsich Pál földb birtokon 1 k. Tandler József cs. k. helytartóségi tanácsos 2 k. Hofrichter graczi hírlap szerkesztő 4 k. Wizer János földbirokos 21 kézirtot és 3 kötetet. Sebestyén Gábor cs. k. főtörvényszéki ülnök 1 k. Szalay László akadémiai tag 1 k. Török János akad. tag 1 k. Kiss Károly akad. tag 2 k. Vörös Eszter assz. 1 k. A „Pesti Hírnök“ szerkesztősége 1 k. Rácz Ádám kiadó 1 k. Radics Mihály földbirtokos 1 k. Szilágyi István m. szigeti gymnasiumi igazgató 2 k. Neumann Salamon nevelőintézet tulajdonosa 2 k. Libay Lajos festész 12 kőnyomatot. Sziklay Ede földbirtokos 2 kötetet. Orosz Mihály földbirtokos 161 kéziratot. Mátray Gábor múzeumi őr 1 kötetet. Jámbor Endre szerkesztő 1 k. A „Szegedi Híradó“ szerkesztője 1 k. Névtelen nő 1 k. Szoner József szervő 1 k Geduy Lajos lelkész 1 k. Razer József pazmarita 1 k. Ruehier Miklós kasznár 6 k. Fuchs Ignácz szerkesztő 1 k Mikilka András szerkesztő 1 k. Balogh Alajos szerző 1 k. Blaekovics Sándor jogász 3 k Zül- Jich Rudolf szobrász 1 k. Farkas népzenész 1 zeneművet. A budai cs. k. egyetem nyomdája 15 csomagot. Gyurián József pesti nyomdája 4 k. Landerer és Heckenast pesti nyomdája 13 k. Kerz János pesti nyomdája 17 k. Emich Gusztáv pesti nyomdája 28 k. Bucsánsky Alajos pesti nyomdája 21 k. Engel és Mandello pesti nyomdája 11 k. Bagó Márton budai nyomdája 3 k. Szigler testvérek komáromi nyomdája 1 k. A pápai ref. főtanoda nyomdája 5 k. Szilády Károly kecskeméti nyomdája 2 k. Debreczen városának nyomdája 2 k., Kaulicz János újvidéki nyomdája 1 k. Réti Lipót aradi nyomdája 1 köetet ajándékoztak. A magyarországi és erdélyi hírlapokon kívül beküldetik a „Bukareszti magyar közlöny“ is. II. Régiségosztály. Novotni János festész egy régi diszcsipszét Nápolyból. Siessel Lajos földbirtokos egy vas kulcsot. Nagy-Kőrös községe egy aranyat A magyar Akadémia Kazinczy emlékére veretett 1 arany és 1 rézérmet Oko-csányi Gusztáv földbirtokos 1 rézérmet. Farkas Imre tiszttartó 1 vas sarkantyút. Zerdahelyi József cs. k. kamarás 248 részint ezüst, részint rézérmet. Fogt Alajos segédlelkész 1 aranyat Bencsik Ferencz földbirtokos 11 különféle egyptomi régiséget. Gróf Szluha Károly 40 ezüst és 130 rézérmet. Seidl Pál uradalmi felügyelő 1 mitrant. Dr. Stur Lipót 1 taréjos sarkantyút. A főt. esztergomi káptalan 1 római sirkövet. Kerstinger István kereskedő 1 régi bankót. Darvas Lajos földbirtokos 1 kis vas kardot. A gőzhajótársulat 5 régi emlékkövet. Károlyi László a boldogult József főherczeg nádornak egy székét és köpenyét. Kürty József 315 ezüst érmet egy kis cserépedénylyel. Mattyasovszky László földbirtokos 4 ezüst és 28 rézérmet, 1 törött melltűt és 1 lándzsát. Purgstaller Ferencz 6 ezüst és 18 rézérmet. Baranyi Károly 1 rézcsákányt. Gróf Andrássy Manó 1 tárogatót. Garay Antal gazdatiszt 2 sarkantyút, 1 kengyelvasat és 1 patkót. Schmidt Ferecz szabómester 1 diszkardot. Egy ismeretlen 2 bányászcsákányt. Vojnovics Mihály jegyző 1 rézérmet. Jetsch Mátyás pesti polgár 2 vas ágru csövet. Mejszi Gyula városi szolga 1 régi kulcsot és 1 vas pecsétnyomót. Majoros látván zentai ügyvéd 1 vörösréz-pinczetokot — ajándékoztak. (Folytatjuk.) NEMZETI SZÍNHÁZ. Jul. 23 án : Kákin csomó, vigj. 1 felv. Berberétől; ezután :Legjobb az egyenes út, vigj. 1 felv. K.trebuetól; mindedik vígjáték után pedig Trieber Paulina kisasszony, Stoli Péter nemzeti ének mesternek tanítványa éneke. Az előadás fénypontját, képzelhetni, hogy Egressy Krumm Illése képezte. Nyilatkozat. A „Pesti Napló“ ez évi jul. 12-iki 160. számában a deési levelező ur a halhatatlan Széchenyi nevemlítésére keményen s egyszersmind gyanusítólag szólal föl a „naptárcanálók“ ellen, hogy a legnagyobb magyar nevét „közöpséghajhászat okáért“ használják fel. Az anonym levelező úr főkép azon aggodalmát fejezi ki, hogy „hol az ellenőrség ?“ stb. Minden polemizálások elleni gyűlöletem daczára is, miután, tudtommal Széchenyi nevére naptárt csak én — ki épen nem vagyok oly hiú „jó hangjául, hiteles“ írói nevet tulajdonítani magamnak —indítottam meg, s annak reményiben egész tiszta jövedelmét nyilvános azámadolás mellett a Széchenyi-szoborra ajánlottam, a igy ezen gyanúsítások csak is reám lehetnek érthitók, kénytelen vagyok tehát a „de és levelező“ urat fölszólítani, hogy szíveskedjék minden további haszontalan polémia e kerülésére becses nevét velem tudatni, hogy az á falam nemsokára kiadandó „Széchenyi naptár“ kezelésére nézve neki, mint „pár excellence“ ellenőrnek a nagy közönség előtt számot adhassák. Brassó, július 16 án 1860. Khernade.