Pesti Napló, 1860. augusztus (11. évfolyam, 3142-3166. szám)

1860-08-01 / 3142. szám

177-3142. 11-ik évi­folyam NAI­­LÓ - lap szellemi részét illető minden köz­­lemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezek­től fogadtatnak el. Kiadó­hivatal: Ferencziek terén 7 dik szám földszint. A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz, kiadása körüli panaszok, hirdetmények) a kiadó hivatalhoz intézendők. 1860. Szerda, aug. I. Szerkesztési iroda: Szép-utcza 1-ső szám 1-ső emelet Előfizetési VIDÉKRE, postán félévre . . . 10 frt 50 kr. a. ért. Évnegyedre . . 5 frt 25 kr. a. ért. föltételek ; PESTEN, házhoz hordva: Félévre ... 10 frt 50 kr. a. ért. Évnegyedre . . 5 frt 25 kr. a. ért. nirriflim­ánynk dián, 6 hasábos petit sor 1-szeri hirdetésnél 7 ujkr. Bélyegdij ■IirueiluenyeK uljas kyian go ujkr. Magánvita 4 hasábos petit­ sor 25 ujkr. BÉCSI BÖRZ­E juliu­s 30-án, 1860. Adott Tar-Adott Tar-Államadósság.­ár lett áz ár tott ár 6% osztrák értékben . 100 frt 65.75 *6 — 5%-os nemzeti kölcsön . 100 frt 79. 9080. Sorsjegyek. 5%-os metalliques . . . . . 100 frt 70.-70.20 & % ■ p ■ a 4'/,%-«» » •■ ••• . 100 frt 62.-62.50 1839-diki sorsolással . . . . . 100 frt 127.75128.­Földtehermentesitésiek. 1854-diki „ ... 100 frt 13 7594.­1860 diki „ . . . . . 100 frt 95.5. 95.75 5% os magyarországi . 100 frt 72.75 73.25 Comp rentpapirok 42 ausztriai lira 15.75 16.25 6% os bánsági, horvát és szláv . . 100 frt 70.25 70.75 A hitelintézeti darabja 100 ft a.é. 107.­107 25 5%-os erdélyi....................... . 100 fr­t 69.—69.50 Trieszti db ... 100 ft pp. 117 —118­­Velenczei kölcsön 1859 5°/. . . 100 frt 80.—80.25 Dunagőzhajóz. társ. darabja 100 ft pp. 99.25 99.75 Budai városközség db 40 ft a. é. 37.­­3750 Zálog­levelek. Eszterházy . . . . . . 40 ft pp. 82 5083 50 Salm ........................................ 40 ft pp. 37.75 38.25 A n. bank 6 év. 5%-os . 100 ft pp.100.50101.— Pálffy . . . . 40 ft pp. 38.25 38.57 „ 10 év. 5%-os . . . 100 ft pp. 96.! 097.— Clary . . . . 40 ft pp. 36.75 37 25 ” , „ soreolh. 5% . 100 ft pp. 91.—91 25 St Genois 40 ft pp. 38.-39.­» » „ 12 hó 5% . . . 100 ft pp.100 —--.--­Windisehgrätz ....................... 20 ft pp. 24.—24.50 A u. bank so s. 5% . - . . 100 ft a. é. 86.7587.— Wuldstein ............................. 20 ft pp. 26.25 26.75 A gallicziai föld. hitelintéz. 4'/,%-os 100 ft pp. 83. -85 — Keglevieh............................ 10 ft pp. 14.50 15.­ Elsőbbségi kötvények. Adott ár Allamvasp....................................... 500 frank­­ 132.50 Lombard-velenczei . . . . 500 frank 128.50 Dunfogőzhajózási társulat . 100 ft pp. 1­8.— Osztrák Llyod..................................ICO ft pp. Részvények. Nemzeti bank (ex div.) , Hitelintézet 200 frt . . . . Alsó-ausztriai esc. bank 500 frt Duna-gőz­ hajózási társulat 500 ft pp. Trieszti Lloyd 2-ik kibocsátás 500 ft pp. Budapesti lánczhíd 500 ft pp. Éj­szaki vasút Ausztr­áliam vaspálya Nyugati vasút Pardubitz­ vasút Tiszai vasút . Déli vaspálya 60% (ex div.) Ká­roly Lajos vaspálya (ex div.) Grazhöflachi Tar­tott ár 133.-129.60 94.— 840.­­1­90.40 576 - 441.— 188. — 376.—1 1887—1 256.50 190.75’ 125__ 126.-­ 149. —1 143.50 842 — 190.50 578.- 443.— 192__ 380.— 1889— 257.60 191 .— 125.50 126.- 150. - 144.40 116. N. Szombati 1-fő kibocsátás...................... N. Szombati 2-ik kibocsátás...................... Váltók (devisek). Három hónapra. Amsterdam 100 holl. frt (86 ft 52 kr a. é.) 3% Augsburg 100 d német frt (85 ft 90kr) 3 % „ Berlin 100 tallér (150 frt ausztr. értékb.) 4 „ M. Frankfurt 100 d. ném. frt (85 ft 90'/, kr) 3 „ Hamburg 100 márk-bankó frt(75 ft 85 kr)21/, „ London 10 font sterling. (100 ft 23'/, kr) 4'/, „ Páris 100 frank (40 ft 50 kr ausztriai ért.) 3'/, „ Pénznemek. Korona Császári arany Reczés arany Napoleons d’or Orosz imperiale Ezüst . . A nemzeti kölcsön papir szelvényei Adott Tat­ár tott ár 22 —24.— 58.-60 — 108 —08! — 108!15108! 1 95.-' 95 25 125.75126.— 50.11 50.25 17.40 ' 6 03--6 02--.---10 09--- — 10.34---.--25.% —--25.% —.— Gazdasági és kereskedelmi szemle. A pesti gabonacsarnok jegyzőkönyvi árjegyzéke a bánsági búza (82—84 fontos)4 frt 10 kr — 4 frt 70 kr; tiszai 6 (81—85) 3 frt 90 kr — 4 ft 70 kr; tiszai uj (80 - 85) — ft — kr------ft — kr; bácskai 6 (81—83) 4 ft — kr — 4 ft 20 kr; uj (83—84) — ft — kr-------ft — kr; fehérmegyei 6 (81—84) 4 ft 30 kr — 4 ft 70 kr; fehérm. uj (83—84) — ft — kr — — frt — kr; kétszeres uj (77—79) 2 ft 60 kr - 2 frt 80 kr; rozs 6 (75 — 77) 2 frt 30 kr — 2 frt 60 kr; uj (77 —78) — ft — kr------frt — kr ; uj árpa (70 72) 1 ft 80 kr — 2 ft - - kr; uj zab (46—48) 1 frt 20 kr — 1 ft 26 kr; tengeri ó 2 ft 20 kr—2 ft 50 kr; uj — ft — kr — — ft — kr; köles 1 frt 80 kr — 2 ft — kr. Bab 3 ft 80 kr — 4 ft 10 kr. Repcze 5 frt 40 kr — 5 frt 50 kr. Mind b­é­csi m­ér ön kin­t és ausztriai értékben. H.-M.-VÁSÁRHELY, jul. 28. Az aratás nálunk által­jában e hó 2­kán vette kezdetét, s azóta már a negyedik hét végén vagyunk, és még mindez ideig nem lehetett a folytonos esős idő miatt a takarást bevégezni; ennek kö­vetkeztében gazdáink meglehetősen le vannak hangolva, mert maholnap oda jutunk, hogy vontatóink alól felül ki fognak csírázni , ezen körülmény az amúgy is cse­kély termést még kevesebbre fogja szállítani. Határunk­ban már imitt amott történt nyomtatás után annyit elő­legesen is irhatok, hogy a búza, valamint az árpa meg van szorulva, s ennek következtében csak középszerű termést várhatunk ; gazdag terméshez nálunk csak a ku­­koriczára van kilátás. A jég az idén határunkat elke­rülte, azonban e hó 2- án határunk nagy részében irtóz­­tató szélvész dühöngött, mely már a kész vontatókat, nem különben az épületek tetejét is szerteszéjjel hordta, s igy a zivatar talán hasonló kárt tett gabonáinkban a folytonos esővel. E hó 15 és 16-án tartott országos vásárunk, — értve különösen a marhavásárt, — daczára annak, hogy az idei árviz által több ezerre menő szarvasmarha szoritta­­tott ki a legelőről, melyek nagy részben eladásra ki nem állíttathattak, mind a kiállított marhák számát, mind pedig a forgalmat illetőleg nagy és élénk volt. — A hízott ökör párja elkelt 180 — 220 frton, sovány ökör párja 125— 160 frt, egy jó meddő vagy hornyas tehén 50 - 80 frt auszt­­ér. Gabonavásárunk mind a kiállított mennyiség, mind a forgalom tekintetében silány volt. Gabonaárak, alsó ausztriai mérőjét számítva: búza 3 frt 50 kr 3 frt 60 kr; árpa 1 frt 40 kr; zab 1 frt 40 kr; kukoricza 2 frt 10 kr. — Szalonna mázsája 23 frt ausztr. ér. r. 1. UJ-VIDÉK , jul. 25. Mint sok más helyen, úgy mi is csa­­latkoztunk várakozásunkban , n.ert a folyvást tartott eső a kitűnő minőségű aratásra való kilátásainkat egészen meg­­semmisítette A gabonának ugyan nagy része már learat­va és keresztekben , de még a földeken kint és nem v­as/.tagban van, és így minden e­lemi csapásnak ki van téve. Azon kevés , a­mi a nehezebb fajtájú új rozsból a pia­­czokra hozatik, legnagyobb részt sápad­, porhanyó, és ned­ves; azonban mégis reméljük, hogy a későbbi nagyobb szál­lításoknál mindenesetre jobb minőségű árukat is fogna­k ta­lálni. Mindamellett ne engedjük át magunkat a csalódás­nak , mert a minőség igen rosz, és a 82 fontos ára alkal­masint nagyon is elsőrendűnek fog neveztetni; azt lehet mondani, hogy a 18 kévés kereszt nem fog egy a­ mérőnél többet adni A zab is részben már le van kaszálva; minő­sége átlagosan rosz. — Hetivé áraink gyengén látogatvák és a vétel csak a fogyasztók részéről történik ; az árak igy állanak : ríj búza 360—380 kr, uj zab­­ frt, árpa 124 kr, kukoricza 240 kr. — A lisztet még mindig nagyon ve­sz­i Szerbiába való kivitelre. A kukoricza és köles még eddig igen dús termést igérnek, azonban kérdés, hogy a foly­vást tartó nedves időjárás mellett meg fogjak élhetni. (Bp. H) LIPPA, júl. 23. Az időjárás az utolsó héten az aratásra igen kedvező volt, mi e hét végével egész környékünkön be is végeztetett. Az eredményről még most nem lehet ha­tározott ítéletet mondani, mert eddig még csak néhány pró­banyomtatás eszközöltetett. Azt lehet mondani, hogy a kü­­lönböző eredmények mellett holdja átlagosan véve 13—14 mérőt ad; a minőség k tűnően szép. A múlt és jelen ház folytán a g­abonaü­zlet szilra tartást mutatott. A buk­éban a szállítmányok tegnap­­ily gyerek voltak, hogy alig voltak elegendők a fogyasztás fedv­ésére, és 3 ft 60 krjával a fo­gyasztók által gyorsan elkapkodottak ; ennélfogva a kuko­­ncza is legmagasb álláspontját érte el; ára ennek 2 ft 80 fr. A tegnapi be­­vásáron, a mely minden gabonanemre nézve gyengén volt képviselve, az árak átlagosan igy állottak: búza 360—370 kr, kétszeres 320 kr, rozs 240 kr, kukori­cás 260-280 kr, Bab 130—140 kr a. ért. b mólonként. — A sz­űzből egy kis részleg, foka 51 kron adatott, el. (Bp. H.) (Távirati tudósítás a bécsi börzéről, jul. 31-én.) Julius 30. Júl. 31. Emelked. Csekk. Nemzeti köles.80.1079.90 -- ft—­kr--ft 20 kr 5% metalliques 701070.10 -é­­n PÁRIS, jul. 30. Zárlat. 3 pctes rente 68.50. 4Va per­centes rente 97.25; crédit mobil. 685; ausztr. állam­­vasp. 505 ; lombard vasút 498. SORSOLÁS. A hgClaryféle sorsjegyek tegnapelőtti sorsolása alkalmával — a lenyerőszám : 24,405 sz. nyer 12,000 frtot. Dunavizallas. Pesten, július 31.11' 0" 0"' 0 felül. Pénzügyi szemle. r ~~~ n— TI Bankrészvény 839.—839.------~ m­~~ n—75Hitelintézet 190.20190.20 -( T)~ T)~~ n—77Augub, váltó 108.—108.25 -n25 ~~ z)— TILondon, váltó 126.—126.10 -n10­0­­— 77— 77Arany 6•03%oC.03Vfo­­~ nn —— n—Ti A drúzok és maroniták békekötése. A Libanonról és népeiről közelebbről adtunk né­hány adatot. Szóljunk most igen rövideden a Liba­non két fő népének politikai helyzetéről. E két nép mostani politikai állapotja 1840 től kez­dődik, midőn az európai hatalmak Szíriát elvették Egyptomtól s visszaadták a szül annak. Az 1840 előtt mind a drúzok, mind a maroniták egy közösen elis­mert és tisztelt bennszülött család főnöksége alatt voltak. Ezen Séáb nevű család utolsó fia Bésir épen akkor halt ki, midőn a Libánon ismét a porta hatalma alá kerü­lt. E körülményt fölhasználván a porta, a két nép kor­mányzására más szervezetet alkotott, mely függőbbé tegye a két népet Konstantinápolytól. Hogy miben áll e szervezet, meglátszik a két nép között csak most kö­tött okmányból is. Az okmány szerint a harczolt fe­lek a szaidai basa parancsára gyűlnek össze békét kötni é s a két népet első helyen egy-egy kaimakám képviseli. És valóban ezek a fő tekintélyek a Libanonban, melyek által a nép a szultánhoz van kapcsolva. A por­­a 1840-ben a helyett, hogy egyetlen egy közös, s a Libanonban született főnököt állvala a két népnek, mint addig volt, s mint Francziaország is tanácsolta, a maronitáknak keresztyén kormán­yzót, a drúzoknak külön drúz kormányzót adott. Ezen két kormányzó fölött áll a török basa, kinek székhelye Szaida volt. Ezen politikai intézkedés aligha­nem a minden zsarnoki kormánynak ép oly önző, mint szokott elvé­ből folyt:­­divide et impera.“ A drúzok és maroniták egyesülten harczoltak annakelőtte Besir alatt függet­lenségükért, — de 1840 óta egymást emésztik, — a szaidai török basa felsőbbsége pedig a centralisatio elvének jobban megfelel, mint egy libanoni tekinté­lyes család uralkodása. A török újabb időkben cen­trálisaim törekszik, a­mire azelőtt épen nem töre­kedett. Az új kormányzat behozatala után öt évvel, 1845- ben kitört a harcz a drúzok és maroniták között, mi­kor, tán alaptalanul, azzal gyanúsíták a franezia kor­mányt, hogy alattomban a maronitákat, az angolt pe­dig, hogy a drúzokat ingerli és segíti. Igaz csak az lehetett, hogy a két nemzet vallásos missionariusai legalább súgókként szerepelhettek a borzasztó drá­mában. Azonban az 1845 -s libanoni harczról Európában,­­ különösen Francziaországban azt mondották, hogy a török kormányzó, vagy legalább katonái a druzok­­kal czimboráltak. Guizot az akkori franczia minisz­ter hivatalos sürgönyében ezt írá : „Értesültem, hogy a szaidai basa és a török katonaság részrehajlása a drúzok részére nyilvánosabbá és gyűlöletesebbé lett. Nemcsak, hogy e csapatok, kiknek az lett volna köte­lességük, hogy közbe vessék magukat a két fél kö­zött, pártolták a drúzokat és elnézték, hogy a keresz­tyének rendszeresen gyilkoltassanak, hanem sok esetben részt is vettek a drúzok véren­gezésében.... már nem lehet többé ké­telkedni, hogy a porta hivatalnokai czimboraságban (cou­plicité) állottak a ma­­roniták ellenségeivel.“ A drúzok akkor sem kímélték a keresztyén zárdá­kat. Többek közt kettőt, az abbeji és szolimai zár­dákat úgy elpusztították, hogy többé nem léteznek. Az abbiji zárda főnökét 150 török katona jelenlét­ben gyilkolták meg. Guizot sürgönyében e nevezetes hely fordul elő : „Ily merénylet (attentat) vallásos véda­­láím­unk (protectory) érdekeit és becsüle­tünket sokkal közelebbről illeti, sem­hogy büntetlenül kellene és lehetne eltűrnünk.“ Azonban 1845-ben a porta békességet köttetett a drúzok és maroniták között, azon alapon, hogy a háború alatt történt minden sérelem és kár legyen elfelejtve. A tavalyi libanoni harczot is kiegyen­lítő Klunsid basa, midőn a drúzok kárpótlást fizet­tek le a maronitáknak. Az idén már nem elégszik meg Európa e kibékél­tetésekkel, s valóban az 1860 iki libanoni belhá­­ború kegyetlenebb és nagyobb terjedelmű volt min­den előbbinél. . De a diplomatia állása is egészen más ez ügyben az idén, mint 1845-ben. Most bonyolultabbak a vi­szonyok, mint akkor. Mert 1845 óta történt az 1856- diki nevezetes európai szerződés, mely a porta épségét a szerződött nagyhatalmak garantiája alá helyezi. Tegnapi czikkünkben mutogattuk, hogy ezen szerződés pontjait, ha egész szigorral vesz­­szük, a­mint kell is, mily nagy horderejű a mostani beavatkozás. Egy újabb európai értekezlet áll össze, melyben a legnagyobb feladat lesz az 1856-iki szerződést ki­egyeztetni a korábbi protectorátusi jogokkal. Ha Francziaország csakugyan nem mondott le a maroniták fölötti vallásos protector sálról, — a­mit nem is te­szünk föl, nem fogja elég kezességnek tekinteni a két vad hegyi nép közötti békekötést, melyet egy basa erősit meg. Az uj kiegyenlítés nem történheik az 1856-iki ala­pon , — de egyszersmind alig történhetik a nélkül, hogy eme szerződés módosulást ne szenvedjen, — ha­bár, miután a porta is beleegyezett az európai inter­­ventióba, az legalább elvben fönn fog tartatni, hogy a török birodalom épsége ezután is sérthetetlen ma­rad — kivéve ezen egy esetet, midőn kénytelenség parancsol — mert szükség törvényt ront. Bármi indokkal történjék a drúzok és maroniták közötti szerződés érvényességének elismerése vagy elvetése, — ezen szerződés a leghallatlanabb tény, a milyen a világon sehol, csak a török birodalomban történhetik. Két nép, mely a porta felsőbbsége alatt áll, háborút folytat, s midőn a béke helyre áll, a bé­keszerződést a török hatóság érvényesnek pecsételi, — következőleg elismeri azt is, hogy joga volt a két népnek egymás ellen háborút folytatni is. — A sou­­verainitást tehát csak játsza és tetteti a török, de va­lamint a harcz folyamában úgy a békekötés által is csak a legnagyobb tehetetlenség bizonyítványát adja. Magyar tudományos Akadémia. (Összes­ül s jul. 30-kan.) Ezen, a kéthavi szünidő előtt, utolsó ülést egészen különféle jelentések, vélemények, beadványok bemu­tatása s fölöttök való határozás foglalá el. Csak a fontosabb s közérdekübb tárgyakat közö­jük. Legelő­ször is, mint rendesen, az újabban érkezett adakozá­sok lőnek bemutatva, melyek közöl a tetemesebbek ide következnek : Gr. Bethlen Józsefné adott a házra 200, a tökéhez 300 frtot; b. Révay Gizela a házra 105, a tökéhez szin­tén 105 frtot; a gr. Zay-család (mely 2000 pfrtot már azelőtt alapított) most ismét a házra 500, a tökéhez szin­tén 500 frtot; Pauler Tivadar gyűjtött a házra 69, a tő­kéhez 54 frtot; ifj. Majláth György gyűjtött a pécsi ka­szinó körében a házra 1616, a tőkéhez 585 frtot (ez összeghez járultak többek közt a pécsi takarékpénztár 500, a pécsi nemzeti kaszinó 500, Jeszenszky Ferencz 300, Hegyessy Kálmán 120, Scitovszky Péter 40, Jäger János 50, Schapringer Joachim 50, Radics Endre 40, Svastics Lajos 25, Viskovics Tamás 40 frttal); ifj. Maj­láth György adott a házra 400 frtot; Fodor Pál felső­­baranyai esperes gyűjtött a házra 86, a tökéhez 85 frtot; Brogyányi Vincze Beznákfalván gyűjtött a házra 30, a tökéhez 5 frtot; Ribiánszky József Pécsett gyűjtött a házra 39, a tökéhez 29 frtot; Czorda Bódog Szabadkán gyűjtött a házra 2044, a tökéhez 395 frtot (ez összeg­hez járultak többek közt Vermes Lajos özvegye 100, Vermes Nándor 100, Vermes Gábor 200, Antunovics Jó­zsef 120, Vojnics Antal 1000, Vojnics Gábor 200, Mu­­kics Aurél 100, a szabadkai kaszinó 200, Czorda Bó­dog 40, Mukics Ernő 100, Jankovics 50, Vojnics Tiva­dar 300, Szárics Károly 40, Mukics Jenő 50, Kovacsics Ágoston 50, Probojcsevics János 40, Markovics László 40, Vojnics Lukács 50, Vojnics Dénes 50 frttal). Mező- Berény községe adott a házra 210, a tőkéhez szintén 210 frtot; Bonyhay Benjamin Mezö-Berényben gyűjtött a házra 76 frtot; Ferenczy József kassai lelkész gyűjtött a házra 187 frtot s 6 húszast, a tőkéhez 105 frtot; Baja város közönsége adott a házra 200, a tökéhez szintén 200 ftot; Gleviczky Sándor Kassán gyűjtött a házra 48, a töké­hez 46 frtot (ezen összeghez többek közt Szirmay 50, Soós Amália pedig 30 frttal járult); Janka Károly Be­regszászon gyűjtött a házra 64, a tökéhez 10 frtot; Sár­­közy Titusz gyűjtött a házra 187 frtot s 4 aranyat, a tő­kéhez 10 frtot; Bánffy József Makón gyűjtött a házra 15, a tökéhez 21 frtot; az alapi közbirtokosság (Fehér­megyében) adott a házra 100, a tökéhez szintén 100 frtot; Köszeghy József esperes Pápán gyűjtött a házra 42, a tőkéhez 20 ftot; Springfeld Sándor berki jegyző gyűjtött a házra 62 a tökéhez 12 '/­ frtot; az eperjesi kaszinó adott a házra 50, a tökéhez 100 ftot; Eperjessy Sándor szendrői plébános gyűjtött a házra 45%, a töké­hez 30­/a frtot; a Pesti Napló szerkesztőségénél újólag gyűlt a házra 1667 frt, 9 arany, 1 db ezüst tallér, 1 db ezüst frt, a tőkéhez 151 frt. Az adakozások bejelentése után fölolvasá a titok­nak azon agg harczos levelét, ki — mint a múlt hé­ten már irtuk — 8 aranyat küldött be az Akadémiá­nak s kinek levelét közölni ígértük. E lelkes katona már ötvenöt évvel ezelőtt, 1805 ben harczolt, s levele következő : „Mint hazám mellett több véres csatában küzdött agg harczos, érezve», hogy legfőbb ellenemmel, a halállal kell rövid idő múlva a végtusát megkezdenem , éltem estéjén nem tehetek telkemre megnyugtatóbbat, mntha nemzetem tudományos intézetének gyarapítására megakargatott fillé­reimmel áldozok. Itt küldök 1 db cs. aranyat, 4 darabot az Akadémia háza a, négyet pedig a töke gyarapítására. Bol­dogítani fog azon tuda­t, hogy azon haza, mélyé­n annyit küzdöttem, mely keblében­ adja a megnyugtató helyet, szi­ves készséggel veszi egyik hozzá hű fiának ezen cs­ké­ly ajánlatát. Miskolczon, jul. 15. 1860. Kronkó Vincze, nyugatin, főhadnagy.“ E levélhez voltak csatolva az életére vonatkozó iratok, „legnagyobb kincsei“, mint a levél alján meg­jegyzi. Ezután azon tudós társulatok és intézetek sora ke­­rült tárgyalás alá, melyekkel az Akadémiának ré­szint megvan már csereviszonyi összeköttetése, ré­szint óhajtandó, hogy meglegyen. Határozattá lenn e tárgyban többek közt, hogy a hazai főiskolák ingyen részesüljenek az Akadémia kiadványaiban s megne­­veztetének különösen : a jogakadémiák Kassán, Nagy-Váradon és Pozsonyban, a debreczeni és sáros­pataki b. hitv. collegiumok, az eperjesi, kézsmárki, pozsonyi ág. hitv. főtanodák. Az Akadémia különben megvárja, hogy a mely hazai főiskolák az akadémiai kiadványokat kapni akarják, ez iránt fölszólitást in­tézzenek hozzá; s hiszszük, nem lesz hazánkban egy főbb tanintézet sem, mely e fölszólitást megtenni el­mulasztaná. A természettudományi bizottság ajánlatai, a felte­­les tanárnak, Hantken mérnöknek és Szabó József lev. tagnak tudományos utazásra adandó segély iránt, elfogadtatónak; Than Károly vegytani értekezése kiadandónak, Gáspár János uj beadványa mellőzen­dőnek határoztaték; Szalai István bev. tag közlemé­nye egy magyar alföldi játékról, úgyszintén Márton Sámuel újabb irata a természettudományi, Szuppinyi Antal dolgozata a bölcselőn osztályhoz utasítanék; Pencz Miklós hadi szótára Kiss Károly r. tagra bi­­zaték. Fölolvastatván Györy Sándor r. és Tömöri Anasz­táz lev. tag véleménye Peezvall Ottó r. tag géptaná­nak beadott első kötetéről (az egyensúlytan), hatá­rozatta jön, hogy mielőtt a munka sajtó alá bocsát­tatnék, a műszak megvizsgálása tekintetéből még Jed­lik Ányos és Ballagi Mór r. tagokhoz tétessék át Föl­­szólittatnak egyszersmind az irók, hogy beadandó munkáik mellé ezentúl az általok használt műszók jegyzékét is csatolják.­­ A géptan után második tárgyul kitűzött egyetemes földirat megírásával az Akadémia Hunfalvy János lev. tagot bizza meg. Jelenté végül a titoknak Bártfay József úr nagy­becsű küldeményét bátyja, néhai Bártfay László ré­széről. E küldemény négy arczkép: Deáké (1841-ből), Kölcseyé, Vörösmartyé, Wesselényié. A boldogult több ízben kijelentette, hogy ez arczképeket az Aka­démiának kívánja halála után adatni, a most azok

Next