Pesti Napló, 1860. augusztus (11. évfolyam, 3142-3166. szám)

1860-08-08 / 3148. szám

183—3148. 11-ik évf­folyam Szerkesztési iroda: Szép-utcza 1-ső szám l-ső emelet E lap szellemi részét illető minden köz­lemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezek­től fogadtatnak el. Adott ár Tar­tott ár Kiadói hivatal : Ferenc­ziek terén 7-dik szám földszint. A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz, kiadása körüli panaszok, hirdetmények) a kiadó-hivatalhoz intézendők. 1860. Szerda aug. 8. 40 ft a. é. Adott ár 130. 94 95 15. 110 116. 99. 37. 82 37. 38. 36. 37. 24. 26. 14. ft pp. ft pp. ft pp. ft pp. ft pp. ft pp. ft pp. Előfizetési föltételek: VIDÉKRE, postán PESTEN, házhoz hordva: Félévre . . 10 frt 50 kr. a. ért. Félévre ... 10 frt 50 kr. a. ért. Évnegyedre . . 5 frt 25 kr. a. ért.­­ Évnegyedre . . 5 frt 25 kr. a. ért. Hit­ermániZAL ilíja, a hasábos petit sor 1-szeri hirdetésnél 7 ujkr. Bélyegdij uuevu'h Híjai külön 30 ujkr. Magánvita 4 hasábos petit-sor 25 ujkr. is viz alatt állnak azok, és - ki tudja ? — nem álla­­nak-e ott egész télig. r. 1. Pénzügyi szemle. (Távirati tudósítás a bécsi börzéről, aug. 7-én.) Aug. 6. Aug. 7. Emelked. Csökk. Dunavizállás. Pesten, aug. 7. 10 0" 0"' 0 felül. Hivatalos hirdetések kivonata. A Budapesti Hírlap 170. sz. Hivata­l­os Ér­tesítőjéből (jul. 25.). Biróilag árvereztetnek: Czegléden özv. Ba­­csa Istvánné hagyatékához tartozó s a 198. sz. telek­könyvbe jegyzett ingatlan vagyonok árv. aug. és sept. 24-én a czeglédi szolgabiróság által. — Szeghen gróf Vi­­czay Adolf úrtól lezálogolt birkák, disznók,tehenek, csikók, lovak árv. aug. 16-án a tamási szbiróság által. — Szar­vason Munya Sámuel csődtömegéhez és Erészt Anna tu­lajdonához tartozó 1502. t. k. számú jószágtestek árv. sept. 14 és oct. 16-án a szarvasi szbiróság által. — Sze­geden Rúzsa Mihály hagyatéki tömegéhez tartozó s 1987 írtra becsült 81. szak. 2176. számú ház árv. aug. 16 és sept. 17-én a szegedi megyei tervszék által. — Kassán Vitéz György csődtömegéhez tartozó 1344. számú tel. könyvbe vezetett s 1100 írtra becsült szikszói részbirtok és 44 3 90. sz. tel.könyvbe vezetett 2030 frt 19 krra be­csült oroszgadnai részbirtok árv. sept. 12 és oct. 17-én a kassai orsz. törvényszék által. Fölhivatnak: néh. Ágoston József pesti ügyvéd hitelezői a hagyaték elleni követeléseiknek aug. 18-ig bejelentésére a pesti orsz. törvszéknél. Urb. tagositási tárgyalásra a nádudvari közbirtokosok aug. 16-kán Debreczenben megjelenni föl­hivatnak a debreczeni urb. törvszék által. — Ravna közs­égbeli közbirtokosok aug. 21-én a helyszínen megje­lenni fölhivatnak az aradi urb. tervszék által. A Budapesti Hírlap 171. sz. Hivatalos Ér­tesitőj­éből (jul. 26.). Biróilag árvereztetnek: Karancs-Kesziben Mátyás István és Gergelytől lefoglalt s 1077 írtra be­csült 73. számú ház, árv. aug. 16 és sept. 18-kán a szé­­csényi szbiróság által. — B. Füreden Kenyeres Sándor­tól lefoglalt s 300 írtra becsült Vs telek, árv. sept. 14 és oct. 15-én a tapolczai Bzbiróság által. — Kőszegen Mus­­ser János György örököseitől lefoglalt kovácsutczai 712. számú 4000 írtra becsült ház, árv. aug. és sept. 24-kén a községi járásbíróság által. BÉCSI BORZ­E au­gustus 6-án, 1860. Államadósság. 5°/0-os osztrák értékben • 5°/0-os nemzeti kölcsön • 5°/0-os metalliques ....................... 4‘A%'OS » ..................... Földteh­ermentesitésiek. 5% os magyarországi ■ • 5%-os bánsági, horvát és szláv . 6%-os erdélyi................................... Ver­­nczei­ kölcsön 1859 5% 100 frt 100 frt 100 frt 100 frt 100 frt 100 frt 100 frt 100 frt Zálog-levelek. A n. bank 6 év. 5%-os . „ . „10 év. 570-es . ■ * „ sorsold. 5% . ” ” , 12 hó 5% . . A n. bank sors. 5% 100 ft pp. 100 ft pp. 100 ft pp. 100 ft pp. 100 ft a. é. A gallicziai föld. hitelintéz. 4%%-os 100 ft pp. 65.75 66 -80.3080.40 70. HO70.60 62 2562.75 73.5074 .— 70.50 71.— 69.25 69.75 80.—80.50 100.50101.-96. f.O97. 91.5092 — 100 —--.---87.5087.75 83.-85 — Sorsjegyek. 1839-diki sorsolással............................100 frt 1854­ diki „ 100 frt 1860 diki „ 100 frt Comp-rentpapirok 42 ausztriai lira. . . . A hitelintézeti darabja . . 100 ft a.é. Trieszti db ....................... 100 ft pp. Dunagőzhajóz. társ. darabja . 100 ft pp. Budai városközség db ... Eszterházy.......................................40 Salm .............................................40 Pálffy.............................................40 Clary .............................................40 St. Genois.......................................40 WindischgrUtz ............................20 Waldstein .................................20 Keglevich.......................................10 ft pp. Tar­tott ár 131.— 95.-95.60 16.25 110.50 117-99.75 37.50 83 — 38.25 38.50 36 50 37.50 24.50 26.75 14.75 Elsőbbségi kötvények. Adott ár Allamvasp...........................­ , 500 frank 1132. Lombard-velenczei . . . . 500 frank 128.50 Duna-gőzhajózási társulat . . 100 ft pp. Osztrák Llgod.............................100 ft pp. Részvények. Nemzeti bank (ex div.) . . . . Hitelintézet 200 frt....................... Alsó-ausztriai esc.­bank 500 frt Duna-gőzhajózási társulat 500 ft pp. Trieszti Lloyd 2-ik kibocsátás 500 ft pp. Budapesti lánczhíd 500 ft pp. Éjszaki vasút Ausztr. államvaspálya Nyugati vasút . . Pardubitzi vasút Tiszai vasút ...... Déli vaspálya 60% (ex div.) Károly Lajos vaspálya (ex div.) Graz-Köflacht 92.- 85 -840.- 192.10 573 - 441.— 188. Tar­tott ár 133.— 129.50 93.— 86 — 841.— 192.20 575.- 443.- 192. - 370.—1375 — 1877—­1879— 257.50 258.50 191.25 191 75 125. -1125.25 126. - 126.- 148.-149.- 143.—143.50­­.-116.­N. Szombati l-ső kibocsátás...................... N. Szombati 2-ik kibocsátás . . . . . Váltók (devisek). Három hónapra. Amsterdam 100 holl. frt (86 ft 52 kr a. é.) 3% Augsburg 100 d. német frt (85 ft 907­, kr) 3 % „ Berlin 100 tallér (150 frt ausztr. értékb.) 4 „ M. Frankfurt 100 d. ném. frt (85 ft 907, kr) 3 „ Hamburg 100 márk­ bankó frt(75 ft 85kr)2% „ London 10 font sterling. (100 ft 237, kr) 4% „ Pária 100 frank (40 ft 50 kr ausztriai art.) 3% „ Pénznemek Korona Császári arany Keczés arany , Napoleonsd'or Orosz imperiale . Ezüst......................................... . A nemzeti kölcsön papir szelvényei Adott ár 22.— 58 — 108.35 108.25 108.50 95.50 126.40 50.35 Tar­tott ár 24 — 60 — 108.50 108.50 108.75 95 60 126.50 50.50 17.48­­.— 6.04 —— 6.03­­.- 10.14 — — 10.40 — 26.% — 26.% — Nemzeti köles. 80.40 80.20 —ft — kr — ft20kr 5°/0 metalliques 70.50 70.15 — „ — „ — „ 35 „ Bankrészvény 840.— 837.— — „ — „ 3 „ — „ Hitelintézet 192 — 190.30 — „ — „ 1 „ 70 „ Augsb, váltó 108.30 108.75 — 45 „ — „ — „ London, váltó 126.30 126.75 — „ 45 „ — „ — „ Arany________ 6.05 6.07 — „ 2 „ — „ — „ Nógrádmegyei gazdasági egyesület. A nógrádmegyei gazdasági egyesület ideiglenes választmánya jul. 31-én Szécsényben (az egyesület székhelyén) m. báró Balassa Antal egyesületi elnök ur elölü­lése alatt számos­ választmányi és rendes tag jelenlétében ülést tartván, következőket határoza. 1-er. Elnök báró ur a választmányhoz intézett üd­vözletének előrebocsátása után jelenté, mikép a múlt évi közgyűlésből fensőbb megerősítés végett fölter­jesztett alapszabályok oly meghagyással küldettek a nm. cs. k. Pozsony kerületi helytartósági osztály utján vissza, hogy a már jóváhagyott felső tiszai gazdasági egyesület szabályaihoz alkalmazva módosíttassanak; miután azonban jelentő elnök báró úr a magas főkor­mányzóságnál előterjeszté azon indokokat, melyeknél fogva ezen nógrádmegyei gazdasági egyesület saját vi­szonyaihoz alkalmazott alapszabályainak tervezetét más körülményű egyesület szabályaihoz czéltévesztés veszélye s az egyesület létének koc­káztatása nélkül nem idomíthatja , ennek következtében többször is­mételt kérelmére és sürgetéseire biztos megnyugtatást nyert az iránt, hogy a fölterjesztett szabályok rövid idő alatt jóvá lesznek hagyva. Ezek tudomásul véte­lével a közgyűlésileg megbízott választmány addig is a fölterjesztett szabályokhoz alkalmazkodandik. 2. Elnök báró úr előterjesztő, hogy ámbár az egye­sület érdekében tőle kitelhető semmi áldozat nem esik terhére, de minthogy gyakori és huzamos­ tá­volléte miatt legbuzgóbb akarata mellett sem képes mindenkor a körülmények kívánalma szerint a vá­lasztmányt azonnal egybehívni, s annak ülésein elnö­kölni , ennélfogva indítványozá, hogy a választmány saját kebeléből egy alelnököt választana, s azt távol­­létében az elnöki teendők teljesítésével bízná meg. A választmány méltányolván elnök báró az okadatolt kívánságát, egyesületi alelnökké Török Sándor urat kérte föl, ki az iránta nyilvánult bizodalmát köszö­nettel fogadva, elvállalt kötelességeinek buzgó telje­sítésére, hazafias készséggel ajánlkozott. 3-or. Gróf Széchenyi István hazánk országosan gyá­szolt legnagyobb fiának kimúlta fölött a választmány ezen egyesület legbensőbb fájdalmat s részvételét nyil­­vánitandja mélyen tisztelt özvegyének s erényei örö­­kös­einek. 4. Miután a május hónapra tervezett gazdasági zár­lat a közbejött akadályok miatt nem eszközöltethe­tett, annak jövő tavaszkor Losonczon annál bizonyos, megtarthassa végett az imént helyettesített alelnök úr mellé bizottmányt rendelt (ennek tagjai: Beniczky Gyula, Dessewffy Gyula, Jeszenszky Sámuel, Madách Imre, Ottlik Ákos urak és alulírt titoknok) oly meg­hagyással, hogy a i. é. nov. 5-dikére kitűzött losonczi közgyűlés bekövetkeztéig a kiállítás tervét és költség­­vetését dolgozza ki, s mutassa be a választmánynak. Minthogy pedig ezért utólérni eszközök nélkül lehetet­len, minthogy az egyesületnek jelenleg rendelkezéséül semmi pénzalap nem létezik: az eddig elő alán­t­i bejelentett alapító és rendes tagok, a titoknok által felszólíttatni rendeltettek, hogy ámbár alapítványaik kamatait s illetőleg évdíjaikat az alapszabályok fenn­­sebb megerősítéséig befizetni nem volnának kötele­sek , de az egyesület czéljának megközelitéseül haza­fiúi buzgalomból legyenek szívesek azt előlegezés­­kép teljesíteni, ideiglenes beszedőkül Losoncz vidé­kére Beniczky Gyula, Szécseny vidékére pedig Des­sewffy Gyula vál.­tag urak kéretvén föl, kik a beve­endő eszi etek nyugtatványozására is fölhatalmaztat­­tak. Egyszersmind azon t­­ez­­ivtartók, kik még a ke­zeikre és buzgalmukra bízott aláírási iveket a titok­­noknak nem küldötték be, ennek teljesítésére szintén fölkéretnek. 5- öt. Valamint az országos magyar-, erdély- és hor­vátországi, úgy a hazánkban létező egyéb gazdasági és rokon czélú egyesületekkel szintén testvéries vi­szonyba óhajtván ezen megyei egyesület lépni, ebbeli ajánlatának elfogadására a tisztelt egyesületek meg fognak keretni. 6- or. A választmány póttagjaivá a közgyűlésnek gr. Cebrián Ferencz és Prónay István urak ajánltatni fognak. 7- et. Az egyesület alakultának évnapját legmél­tóbban az által vélte a választmány megülhetni, ha a Budán országosan tartandó nemzeti ünnepélyen (ért­ve a sz. István első apostoli királyunk sz. jobbjának tiszteletére rendezendő díszes körmenetet) az egye­sületet képviselendő Ezen ünnepélyre tehát gr. For­gách József ur vezérlete alatt megjelenni kérettek: Beniczky Gyula, Dessewffy Gyula, Fl­egel Ágoston, Friedeczky Lajos, Jeszenszky Sámuel, Madách Imre, Pokorny Gusztáv, Prónay István, Szilassy Ferencz, Szilassy Miklós, Térey Ignácz s Török Sándor urak fölszólitandók leendvén a választmány jelen nem volt tagjai is, hogy ezen küldöttséghez csatlakozni szí­veskedj­enek. Kacskovics Lajos, id. titoknok. PEST, augustus 7. (Fk.) Olaszországban az események oly gyorsan haladnak, mintha gőzerő hajtaná. Tu­­rinban a Nápolylgali alkudozások végeket ér­ték és Garibaldi emberei Calabriában partra szálltak, a­nélkül, hogy valahonnan ellenállás­ra találtak volna. Nem félünk attól, hogy a jövő által megha­­zudtoltatunk, midőn azt állítjuk, hogy már most legis legközelebb, talán még ez ősz­szel hatalmas krízis álland be az olasz ügyre nézve, melynek kimenetele szerint a nemzeti ügy a félszigeten vagy végképen diadalmas­kodni fog, vagy pedig czéljától ismét jó mesz­­szire hátravettetni. Most t. i. a nápolyi dynastiára nézve már nem birodalma egy részének birtoka, hanem maga a legitim bourboni trón létele forog szó­ban ; ez — a pápait kivéve , mely úgyis már erősen megrendíttetett — az utolsó „törvényszerű“ dynastia , mely Olaszország Szardinia alatti unificatiójának útját állja. .— Hogy a szent­szék — ha Nápolyban is a forradalom és második sorban a piemonti befolyás győzelmeskednék — nem lenne ké­pes gátolni azt, hogy az egyházi államban ha­sonló történjék és a szent atya világi hatal­ma Róma városára szoríttassék, az többé nem szenved kétséget. A dolgok ilyetén helyzetét sajnálni lehet, de tagadni nem! Lamorid­ére derék hadvezér lehet, de aránylag csekély és nagyobb részében nem is biztos hadsereggel és át meg at fölzúdult lakosság közepette ő sem fog semmire mehetni, midőn fölül-alul a piemonti hatalom közé be van ékelve. Ha már most az európai hatalmak a legiti­mitás érdekében valamit tenni akarnak, ennek legis-legtöbb ideje megérkezett.­­ Itt már nem a „principiis obsta,“ nem a kez­det gátolásáról, hanem arról van szó, hogy Olaszországban legalább utolsó töredékei men­tessenek meg a legitimitásnak. Most okvetlenül napfényre kell kerülnie a teplitzi találkozás legalább egyik eredmé­nyének , t. i. annak, a­mely az olaszországi ügyekre vonatkozik. Garibaldi,miként olvasóink tudják, azonkívül ismételten kinyilatkoztatta, miszerint az általa gyűjtött hajóraj­ rendeltetése nem más, mint Velenczének megtámadása. Másfelől Turin­­ban folytonos miniszteri tanácskozmányok tar­tatnak, és az 1838 és 1839. évben születettek zászló alá hivatása határoztatott. Fognak-e a hatalmak mindezen készülést békén nézni és csak akkor cselekedni, a­midőn a Velencze elleni hadjárat már kezdődött? vagy tán még akkor is puszta tiltakozásokra fognak-e szo­rítkozni, és ezeknek tettleges érvényesítését egyedül Ausztriára bízni ? Ez azon kérdés, melytől, az egész olaszor­szági mozgalom jövője függ. Ha a „hatalmak“ beavatkozásáról szólunk, természetesen Angliát és Francziaországot itt nem érthetjük, mert e kettőről bizonyos, hogy az olasz ügy menetébe bele nem nyúl­nak. Bizonyos lévén azonban másfelől az is, hogy e két hatalom mások beavatkozását sem fogná tűrni és azt — ha mégis helye len­ne — még erővel is visszautasítani, a fönn­­tebbi kérdés­eként is formulázható : haj­landó leend­ e Porosz- és Oroszor­szág a nápolyi dynastia vagy Ausz­tria olaszországi birtoka érdekében Angol-, Francziaország és Szardi­nia ellen háborút viselni? Látni való tehát, hogy itt korántsem pusz­tán olasz, hanem roppant fontosságú euró­pai kérdés kerül szőnyegre, melynek eldön­tése megmérhetlen következményű leend a vi­lágrész sorsára nézve. Berlinben, miként halljuk, a dolgok legújabb fordulata sok fejtörést okoz. Jól tudják ott, miszerint a nyugati hatalmak nevezetesen Francziaország az olaszországi mozgalmat, ne­vezetesen a felső-olaszországit más után is gyámolíthatnák, mint egyenes csapatküldések által. Ez utóbbi lépés Poroszország beavat­kozását igazolhatná, de ha Francziaország közvetett gyámolítást léptetne az egye­nesnek helyébe, akkor Poroszország bea­vatkozási joga nagyon kétségessé válnék és legalább külsőleg Poroszország lenne a meg­támadó fél, ha ekkor az olasz bonyodalomba beleelegyedik. Ily esetben pedig Anglia he­lyeslésére épen nem számolhatna és egymaga lenne kénytelen,ilyetén lépésének minden kö­vetkezményeit magára venni. A berlini diplomatia eddigi számításai — Biharmegyei gazdasági egyesület. A biharmegyei gazdasági egyesület tárgyában több oldalról hozzám intézett tudakozódások folytán, saját igazolásom végett s tájékozásul azoknak, kiket az ügy menete érdekel, erkölcsi kötelességemnek tartom, ezennel kinyilatkoztatni , miként én megbízatásom­hoz képest, a bihari gazdasági egyesület szabályait annak idejében a n. váradi cs. k. helytartósági osz­tálynál személyesen benyújtottam, s minden törekvé­seimet arra fordítottam, hogy a benyújtott szabályok fölött a szokott hivatalos tárgyalások minél előbb meg­történjenek. Nagy-Váradon, mint a kerületi közigaz­gatás akkori székhelyén, szabályaink a vizsgálat alól ki is kerültek, de miként értesítve vagyok, megerő­sítés végett felsőbb helyre terjesztetvén, azok jelen­leg is ottan vannak. E körülményben rejlik egyesüle­tünk végmegalakulhatásának akadálya, miután pedig ezt elhatározni nem áll tehetségünkben, tehát türelem­re kérem az illetőket, míg jóváhagyás végett fölterjesz­tett szabályaink felsőbb helyről leérkezendnek. NI. Váradon augusztus 1-jén 1860. a bihari gazd. egylet ideiglenes elnöke: gróf Haller Sándor. Gazdasági és kereskedelmi szemle. A pesti gabonacsarnok jegyzőkönyvi árjegyzéke: a bánsági búza (82—84 fontos)4 frt 50 kr — 5 frt — kr; tiszai ó (81—85) 4 frt 30 kr — 5 ft — kr; tiszai uj (80 - 85) — ft — kr — — ft — kr; bácskai ó (81—82) 4 ft 40 kr — 4 ft 50 kr; uj (83—84) — ft — kr------ft — kr; fehérmegyei ó (80—84) 4 ft 50 kr — 5 ft — kr; fehérm. uj (83—84) — ft — kr — — frt — kr; kétszeres uj (77 —79) 2 ft 80 kr — 3 frt — kr; rozs­a (75 — 77) 2 frt 80 kr — 3 frt — kr; uj (77 —78) — ft — kr ------frt — kr ; uj árpa (68 - 70) 1 ft 80 kr - 2 ft 10 kr; uj zab (46—48) 1 frt 30 kr — 1 ft 40 kr; tengeri ó 2 ft 30 kr—2 ft 60 kr; uj — ft — kr — — ft — kr; köles 1 frt 80 kr — 2 ft — kr. Bab 3 ft 70 kr — 4 ft - - kr. Repcze 5 frt 60 kr — 5 frt 75 kr. Mind bécsi mérőn kint és ausztriai értékben. TISZA­FÜRED, júl. 28. Körülbelül ott vagyunk, a­hol számot adhatunk már az egész évi terményről. Az aratás ezelőtt egy pár héttel csaknem mindenütt és nagy részben befejeztetett. Nagy öröme is volt a­­ gazdának. Elég sűrűen nyúltak végig a keresztek, rudasok és vontatók a legkeskenyebb földön is. No, hála Istennek ! most már két három sovány év után lesz egy kis jutalma a szükségtől szorongatott gaz­dának. De megindultak az ég csatornái és esett, zuhogott minden nap, minden éjjel. E hó 22-én meg­szűnvén az eső, 3—4 napi száradás után megnéztük a repeze-rudast, a buza-keresztet, a zab , az árpa és mindenféle boglyát, s úgy találtuk, hogy jobbatlán fenékig ázott minden, és a felső és az alsó rétegek szemei mind-mind csirába mentek. — Most, midőn e sorokat irom, neki indult a nép, s hordja az életet ud­varára. Nincs bit az egészen megszáradva, de össze kell raknunk; mindegy, gondoljuk magunkban, akár itt az asztagban emészsze meg a penész , akár pedig oda künn a keresztben csírázzék ki és legyen sem­mivé. Szegény emberek, kiknek a mindennapi ke­nyerük megfogyatkozott, nyomtatnak is már itt-ott. Az imént mondottak után lehet következtetni, hogy nagyon vékony a fizetés. Két három keresztre lehet egy vékát számolni, az is összezsugorodott, apró, fe­kete szemekből áll. Hiszszü­k ugyan, hogy ha ki fog száradni, egy kissé bővebben fizetend. Adja is az Is­ten, hogy annyi szép remény ne dőljön egészen du­gába ! A Tisza-áradattól megmentett rétek meglehe­tősen adtak az idén szénát, hanem a mentetlen tér­ségeken aligha kaszálhatni az idén, miután még most

Next