Pesti Napló, 1860. augusztus (11. évfolyam, 3142-3166. szám)
1860-08-17 / 3155. szám
sem akar ennél többet mondaii a császári alkotmányról. Ugyancsak a hivatalos lap a „különfélék“ közt jelenti, hogy a múlt szombatra virradóra a chalensi táborban a császár tábori sátrában, közel a kis herczeg háló kamrájához tűz ütött ki, de amelyet oly hirtelen elnyomtak, hogy a császári herczeget föl sem keltették. A „Moniteur de l’ Armée“ szerint egy főbb zsandártiszt, aki egy vasúti vagyonban, szabály ellenére nemcsak dohányzott, hanem egy, ez ellen tiltakozott utassal, még gorombáskodott is, két heti súlyosbított fogságot kapott. Egy lovas tiszt, aki szintén dohányzott, de nem gorombáskodott, egyheti egyszerű fogsággal beérte. OLASZORSZÁG! A „Constitutionnel“-t Turinból aug. 10-ről értesítik, hogy oda a már emlegetett osztrák jegyzék megérkezett; ebben Rechberg gróf kinyilatkoztatja, miszerint Ausztria semmi esetre sem tűri, hogy akár Garibaldi akár társai a nápolyi földre kiszálljanak. Rechberg gróf fölhívja a turini kormányt, minden hasonló vállalatot akadályozni, s hozzáteszi,hogy „a garibaldistáknak Dél-Olaszország partjain történendő kiszállása Ausztria fegyveres interventióját, s az osztrák hadoszlopoknak II. Ferencz segélyére az egyházi államokon át indítását vonná maga után.“ — Bertani tehát hivatalos küldetésben Szliy.Hiába sietett, hogy az ausztriai kormány e fontos nyilatkozása fölött a diktátorral tanácskozzék. Egyébiránt a turini hivatalos lapban egy czikket várnak e nevezetes kérdésről, melyben Cavour gróf Viktor Emánuel király felelősségét Garibaldi vállalataira nézve visszautasítja; azonban a „Const.“ levelezője megemlíti azt is, miszerint a turini kabinet ez értelemben még nem ért egyet, de mindenesetre, ha az osztrák jegyzék tartalma csakugyan ily fenyegetőnek bizonyodnék, előbb azon hatást fogják bevárni, melyet Olaszország népeire ezen fenyegetés tenne ; addig is a külügyminisztériumban ezen közbeszólásra vonatkozó köriraton dolgoznak. A kormány az alatt a második cathegoria fegyvereseit beszólítja, s több erősített tábor alakítását határza el; a kölcsön ezen eseményre nem számítva, s a kívánt összeg gyorsan aláiratván, a mennyiséget megkettőzve állitá elő. Mint vasárnapi számunk már említi, Garibaldi szokásos bátorságával minden kiséret nélkül megjelent Nápoly kapui előtt, hol az ország nevezetességeivel értekezett; ezen értekezlet eredménye volt, hogy a diktátor csak akkor jó, ha hivatni fog. Ha a parliament a bekeblezés mellett nyilatkozik, ez esetben Ferencz királynak nem marad más választás, mint vagy békésen elvonulni, vagy államcsínyt kísérteni meg, s ezen okból a „Movimento“ szerint az absolutisták készen is vannak a szerencsét fegyverre bízni, s e czélból Nápolyban erélyesen szervezik magukat; a nápolyi hadsereg jelenleg a most idézett lap szerint következőképen van fölállítva: 25,000 ember Calabriában, 30,000 ember Nápolyban és környékén,10,000 ember Capua és Gaeta közt. Ezenkívül a főváros felé indíttatnak minden idegen zászlóaljak, melyekkel a kamarilla az eldöntő csata kivivására magát elszánta. A nápolyi választások előjátéka megkezdetett; míg a politikai menekülteknek legtöbb kilátásuk van mindenütt ellenfeleiktől elvitathatni a sikert, azalatt Nápoly város egyik választókerülete egyenesen Cosena tábornokot, Garibaldi egyik dandárvezérét tűzte ki képviselőjelöltjéül. Mondani sem kell, hogy ezek mind a bekeblezési politikának tapasztalt harczosai. — Hogy Syracusa gróf hol jelent meg a szárd admiralhajón, s nyilatkozott a bekeblezési politika mellett, mint a marseillei sürgöny után már irtuk, közelebb meghatározva nincs, hihető, hogy e találkozás épen a nápolyirévben történt; e gyanítás mellett szól az „Opinion Nat.“ aug. 3-ai nápolyi jelentése, mely így hangzik : „Tegnap jelent meg révünkben váratlanul a szárd admirálfregát’, Maria Adelaide“a „Governolo“ hadi kőzös kíséretében. A kiszállott tisztek az „Európa“ kávéházban s mindenütt, hol magukat mutatták, a legnagyobb figyelemnek voltak tárgyai. Azon városrészekben, hol az alsóbb néposztályok laknak, a lazzaronik a piemonti matrózokkal fraternizálnak.“ Ezen hadihajók megjelenése s Syracusa grófnak azon tett látogatása egy nappal megelőzte Garibaldi megjelenését Nápoly előtt. Ugyanezen levelező írja még azt is, hogy a nápolyi király’egyik közelebbi miniszteri tanácsban javaslatot tett, Palermonál váratlanul 15,000 embert kiszállítani, s e várost így visszaszerezni; a minisztérium ellene mondott a javaslat k vitelének, s a „Parthenope“ fregát parancsnoka Varene e támadásnál kívánt közreműködését megtagadta, s beadta lemondását. Hogy egyébiránt mily köze van a király befolyásának, az a következőből is kitetszik: aug. 4 én „Largo San Fernando“n, a királyi lakpalota átellenében egy kiáltványt ragasztottak ki, melyet egy jó családból való fiatal ember fennhangon olvasott el a körkiálló tömegnek, és mely másnap a „Tuend“ helylapbai egész terjedelmében megjelent: „Olaszország ! és Viktor Emánuel! Nápolyiak ! Szabadulástok órája ütött. Szicziliai és olasz testvéreink, kiket a varesei, calatasimii és palermói győző vezet, nemsokára mindazokat, kik a despotismusnak hívei, s a hazának ellenségei, s igy nem méltók, hogy olaszoknak neveztessenek, meg fogják semmisíteni. Nekünk mint olaszoknak, s nektek mint nápolyiaknak, kik az ország becsületét megmenteni akarjátok, kötelességünk különösen az, hogy ezen eltévedteknek kezet nyújtsunk, ha megbánást mutatnak, s szétverjük őket, ha ellentállást kísértenének meg. Eszközökben, fegyver, lőszer és harczosokban nincs hiány ; a vezérek — harcz esetére — készen állnak, s meg fognak neveztetni Az ügy szentsége az igaz jogbani bizalom, mely azt védi, s az eredmény bizonyossága nem engedhetik, hogy valaki saját személyét a közreműködés terhei alól fölmentettnek tekinthesse. Fegyver az egyedüli törvény, melyre a Bourbonok irányában még hivatkozhatunk , tehát fegyverre ! Mindenki készen legyen a jelszót követni. Nápoly fiatalságának jutott eszébe, hogy a valódi szabadság csak azt illeti, ki vérével vívta ki azt. Isten adott nekünk jogokat, a kéz, mely e jogok megrövidítéséhez nyúl, Isten ellen van emelve.“ E fölhívást, midőn az ifjú nápolyi olvasta, tisztek, hivatalnokok, gazdagok és szegények érdekes vegyülékben képezték hallgatóságát, s midőn tudósító vagy félórai időköz múlva ismét megfordult az említett Largon, a kiáltvány a falon még érintetlenül állott. — Dumas Sándorról Nápolyban következő autographon van körzésben, melyet közelebbi ottlétekor egy nápolyi ismerőséhez irt: „Viszontlátásra a királyi palotákon Nápolyban, hol számomra Garibaldi egy szobát ígért fönntartani. Dumas Sándor.“ — A „Lombardia“ szerint Türr tábornok Milanóban létekor az egy millió fegyverre 500 frankot küldött be a következő irat kíséretében : „Tisztelt urak! E pillanatban szükségesebb, mint valaha, hogy nagy Frigyes híres mondatára kiki emlékezzék : ,,„a háború viselésére három dolog szükséges, pénz, pénz, és ismét pénz.““ Újólag is szerencsés volt egy tartomány a zsarnokság lánczait széttörni, s az egyesült nagy olasz családba belépni. Ezen tartománynak hadseregre van szüksége, hogy kivivott jogait meg is védhesse s még elnyomott testvéreinek megszabadítására közreműködhessék. A hadsereg alakítására pénz kell, és ismét pénz. Az olaszok, kik tizenkét éven át nagylelkű áldozataikkal a világ csodálatát érdemelték meg, újabb tanúságát adandják nagylelkűségeknek. Sajnálom, hogy nem vagyok olyan kis Croesus, minek számosan vannak Olaszországban, s igy nagyobb összeget nem küldhetek önöknek, kérem azonban stb. Türr.“ — Az egyházi államokból a gabonakivitel megtiltatott, mert éhségtől tartanak. — Palermóból jul. 2- ről Írják az „Unione“-nak, hogy ott e napon azt híresztelék, mintha a királypártiak a del Carmine ünnepélyes diszmenet alkalmával, mint nemzetőrök öltözködve többeket le fognak gyilkolni s nyugtalanságot támasztani; e végett a diszmenet nem tartatott meg, hanem a helyett több rendbeli befogatások történtek ; 30 dikán ismét elfogtak némelyeket, köztök egy pénzügyi hivatalnokot, épen, midőn a népet a mai kormány elleni fegyverkezésre buzdították. Néhány önkénytes, kik ezen városrészben fegyvertelenül tévelyegtek, bántalmazás veszélyének voltak kitéve. Nemzetőrök és rendőrökből alakult őrjáratok fáradnak a rend helyreállításán. TÖRÖKORSZÁG: A távirat jelentette már montenegrói fejedelem, Danilo halálát, ki f. hó 13 án, gyilkos kéz által esett el. A gyilkost boszu indítá e tettre, mivel a fejedelem száműzte volt más honfitársával együtt. Különben más része úgy látszik nincs e tettben a politikának. A fejedelem nem rég töltötte be 34-ik évét, s 1852-ben, midőn Bécsben tanulmányait folytatta, jut a kormányra V. Danilo név alatt. Később egy görög kereskedő leányát vette őül. Előtte Montenegróban egyesítve volt a világi és papi főhatalom. Danilo uralkodásra jutásával azonnal kimondá szándékát azon nevezetes reformra nézve, hogy ő csak a világi hatalmat vállalja el, s a papit külön választja. Csetinyeben nemzeti gyűlést tartván, más reformokat is terjesztett elő, melyek a hegyi nép művelődésére és haladására szolgáltak. A papi hatalom elválasztását illető első határozat így volt fogalmazva: „Montenegro világi állam egy fejedelem firál fira szálló kormánya alatt.“ Az öröklést meghatározó törvény eket fogalmaztatott : „Az országban való uralkodásra meghivatik Njegos Petrovics Dániel , méltósága és halála után az örökösödés örök időkre a fiágra és az elsőszülöttre száll, magszakadás esetében ugyanazon fokú férfirokonokra megy át, s ha több azot egy fokú férfirokon van, köztük a legidősbre.“ Jelenleg a Danilo fejedelem egyenes utóda csak két éves csecsemő , s így gyámnoki kormányzás lesz szükséges. A külföldi befolyások alkalmasint föitűnőbbek lesznek, s a fejedelem halála nem csekély politikai következményeket vonhat maga után. A néhai fejedelemnek, mint mondják, elejétől fogva erős politikai párttal kellett küzdenie a kis országban. Egy úgynevezett aristokrata párt folyvást ellene szegült a fejedelem intézkedéseinek, és hir szerint, külföldi sugallatokra. Nem lehetetlen, hogy ez elég vletlenek miatt, az örökösödési törvény daczára, belső zavarok fognak támadni Danilo fejedelem véletlen halálából. Távirati jelentések: Zára, aug. 14. Danilo fejedelem holttestét reggel 6 órakor Rodich vezérőrnagy vezetése mellett katonai tisztességgel a cattarói várműveken kívülre kisérték, ott pedig a montenegróiak vették át. — Csetinyében nagy népgyűlések vannak. Turin, aug. 14. Calabriában, mint az O p i n i o ne írja, több, bár csekély, partraszállást kisértettek meg a királyi haderők szétforgácslása és a végett, hogy bizonytalanság legyen az iránt, hol akar Garibaldi partra szállani. — Genuából sürgönyzik Párisba, hogy Garibaldi emberei közül 8000 aug. 10-ről virradóra Reggionál háborútlanul partra szállt, a nápolyiak pedig a scyliai erődből kitakarodtak. Florenz, aug. 14. Nápoly csendes, a hadsereg és nemzetőrség jól tartja magát. Az ostromállapot el van rendelve. Nápoly, aug. 14. Múlt éjjel Garibaldi emberei a „Veloce“ gőzösön egy nápolyi sorhajót, mely a castellamarei kikötőben horgonyozott, meg akartak lepni és elfogni; támadásukat azonban visszaverték s a „Veloce” egy fregát üldözi. — Újabban történt partraszállásokról semmit sem hallani. Milano, aug. 15. A „Perseveranza”"nak írják Genuából aug. 14-kéről, hogy Garibaldinak Reggionál történt partraszállását Genuában a Palermóból oda érkezett „Abatucci“ gőzös hozta hírül. —Nápolyból aug. 13-áról jelenti ugyanazon lap, hogy a király régebbi környezetéből való emberek az ostromállapot behozatalát tanácsolták, amit azonban a kormány megtagadott. — Azt mondják, hogy a hadakat Pane 11 tbk , mostani hadügyminiszter fogja Garibaldi ellen vezérelni. London, aug. 15. A felsőház ma éjjeli ülésében Wodehouse 1. külügyi állami altitkár jelenti, hogy Martin tengernagy általános utasításokat kapott minden eszköz alkalmazására, amivel a megkívántat h utalmat nyújthatja s a rendet fönntarthatja. Kilencz hajója van. Megjegyzi továbbá Wodehouse 1., hogy egy Angol-, Franczia- és Oroszország képviselőiből álló bizottság Gö sti posta. Pest, aug. 11. A .M. Post' aug. 13-ki száma, egy távirati tudósítás szerint Írja: Ha Garibaldi a nápolyi királyt és a pápát (a franczia lap távirata csak a nápolyi királyt említi) detronisálja , nem avatkozhatik be egy hatalom se, s ezért nem tarthatni attól, hogy Európa békéje megzavartatik. A párisi félhivatalos lapok aug. 13-dikán mindnyájan beszélnek azon manifestumról, vagyis inkább jegyzékről, amelyben Ausztria az olasz, illetőleg nápolyi kérdést tárgyalja A „Constitutionnel“ túrni közléseit (lásd Olaszország) a párisi hivatalos körökben alaposaknak tartják. E jegyzékkel hozzák már egybeköttetésbe azon tényt, mely szerint a piemonti kormány parancsot adott ki, hogy Bologna megerősítését siettesse, Rechberg gróf a kérdéses jegyzékben állítólag oda nyilatkozván, hogy ha Ausztria kényszerítve lenne Nápoly segítségére menni, akkor a pápai államokon fogna keresztül menni, vagyis Romagnán keresztül veendné útját. Ugyanazon osztrák jegyzékkel mások meg egy másik tudósítást hoznak összeköttetésbe, amelyet a távíró már jelentett a „Patrie“ után, de amelyet a félhivatalos párisi lap csak a fönntartandók fönntartása mellett közöl. A közlés így hangzik: „Turini tudósításaink egy tényt jelentenek, amelyet mi csak fönntartással említünk. Az állítják, hogy a súlyos bonyodalmak kikerülése végett, amelyek Olaszországra, Nápolynak Garibaldi által leendő elfoglalásából hárulnának, egy piemonti hadtestnek a két szicziliai királyság fővárosába küldéséről volna szó. Ezen intézkedés a két szicziliai király ő felsége alkotmányos kormányával való egyezkedés folytán léteznék.“ Ezen tudósítással sehogy sem vág össze azon, aug. 12 dikén kelt nápolyi sürgöny, amely szerint a nápolyi kormány egy diplomatiai jegyzékben szükségesnek találta kijelenni, hogy ha piemonti hajók megkísértenek garibaldistákat szállítani ki nápolyi területen, akkor ezen hajókra tüzelni fognak. — Metternich herczeg, mint a kölni lapnak írják Párist egy időre el fogja hagyni, hogy kormányának a helyzeti felől szóval tegyen jelentést. — A párisi börzén aug. 13-án nagyon változó volt az idő. A pénzvilág délelőtt még a legjobb kedvben volt. Garibaldi kiszállása Nápolyban — így gondolkodtak — azt engedi remélni, hogy Olaszországban a dolgok valahára gyors véget érnek ; a „M. Post“ beszédéből meg azt lehet kivenni, hogy az olasz kérdés megoldása Olaszországban megy véghez, s európai háborút nem vonana maga után. Ennélfogva a rente 20 c. emelkedéssel kezdte a vásárt, amit a jó londoni jegyzés megszilárdítani látszott, midőn a bécsi sürgönyök hirtelen megfordíták a dolgot. A párisi börze ugyanis a bécsi tudósításokban nem látott egyebet első pillanatra, mint egy újabb nagy küzdelem lehetőségét. A porosz kölni újság tudósítója megrója a bécsi börze ilyetén „hazafias feleletét“ a salzburgi uralkodói beszédekre. — Aug. 20-ra azt hiszik az egész franczia expedites test Bejrútban lesz. A hatalmasságok rendkívüli biztosai Konstantinápolyban fognak összejöni. Az orosz biztos az „Ind. belge“ szerint Novikoff ur, a franczia egysik versió szerint Bource ur képviselő miniszter Athénében, mások szerint Bechard ur alexandriai főkonzul. Anglia biztosai, mint tudva van, Dufferin lord. Ausztria és Poroszország biztosai nevét még nem tudja a belga lap. A „Constitutionnel“nek fennebb érintett, a Túráiba érkezett osztrák jegyzékre vonatkozó hírét a „les Nationalités“ közlése is megerősíteni látszik, mely így szól : „A mi kormányunk e pillanatban rendkívüli munkásságot fejt ki a hadszerelésekben, hogy az országot egy mindennap fenyegetőbbé válni kezdő szomszéd hatalom támadása ellen védelmezhesse. Ezen kormány a miénkhez fontos jegyzéket küldött, mely nemsokára közöltetni fog.“ Ezen rövid közlés után megemlítendőnek véljük a „Journé des Débats“ után, mely a fentebbieit által okozott benyomást ismerteti, a következőt : „Hozzá kell tennünk, hogy turini levelezőnk szerint Oroszország képviselője illető kormányától a dél-olaszországi ügyekre nézve szintén vett utasításokat, melyek a turini kormányra, vagy inkább a déli vállalatokra nézve épen nem kedvezők. Ha ezen hírek valók, úgy könnyen fölfogható annak oka, miért időzött Garibaldi még aug. 9-én Messinában , azonban bármiként álljon is a dolog rendje, a diktátor szándéka tettlegesítésével még sehogy sem hagyott föl, s jelentétlensége csak látszólagos.“ E hírek közepette nem minden benyomás nélkül maradt Chartres herczeg azon lépése, miszerint a szárd hadseregben leírt tiszti állásáról lemondott. Állítják, hogy a hg ezen lépést családi tanácskozás folytán tette. Lajos Fülöp unokája ezen lemondását a Délolaszországban készülő eseményekkel indokolja. — Garibaldinak Nápoly elleni működéseit illetőleg különfélék s sokban egymásnak ellentmondó hírek érkeztek. Az „Ind.b.“ szerint Turinban oly nézet volt, hogy Garibaldit az események fennebbi fordulata mellett sem kell támogatás nélkül hagyni, ha csak az olasz ügyek vezetését teljesen el nem akarják ejteni; azonban Cavour grófnak Talleyrand kijelentette, miszerint Napóleon császár a turini kormányt azon esetben, ha Velenczét megtámadná, nem segítheti, minthogy a villafrankai béke által kötve van. Ezen levelező szerint beszélnek Ferencz király egy leveléről is, melyben ez népéről, hadseregéről és kabinetjéről állítja, hogy mindegyiktől, majd egy majd más értelemben elárultatok, de ő azért mint katona fog harczolni tudni. Az aug. 4-ki hivatalos lap a belügyminiszter egy köriratát közli, melyben a tartományi népességet igyekszik megnyugtatni. Az 1816-ki restauratio t. i. a népnek megígérte, hogy a községi javak föl fognak osztatni; ennek teljesítésére a szegényebbek nem akarván tovább várakozni, több helyt annak tettleges életbeléptetéséhez fogtak, mi nyugtalanságra vezetett. Romano most megígéri, hogy az 1816-i ígéret minél előbb végre fog hajtatni. . ■ ■ — Aug. 5-én az idegen hadihajók fölhivatták,hogy a nápolyi kikötőben fővonalon kívül foglaljanak állást; a kormány ugyanis attól tart, hogy Garibaldi, úgy mint Marsalánál tett, ezek háta mögött szállítja" . csapatjait a szárazra. — Nápolyban, valamint a tartományi városokban is a választó bizottmányok teljesen működésbe léptek ; a főváros két fő bizottmánya, habár érzületre épen nem egyenlők, az előszavazatnál majdnem ugyanazon jelöltekben egyeztek meg, u. m. Carlo Poerto, Roberto Savarese, Mariano d’Ayala, Napóleone Serugli, Eurico Cosenz, Camillo Carraccio, Giuseppe Ferrigni, Giuseppe de Simone, Antonio Rainieri, Stanislav Gatti és Rudolfo d’Affutto. A mazzinisták határozottan monarchikusok ; a „Presse“ például a Forliba visszaérkezett Aurelio Saffi gróf beszédéből közli a következő helyet: „Olaszország egységének gondolata bennem minden egyéb gondolat elfog, hogy ezt létesíthessük, szükséges, hogy a savoyai házhoz, a nagy Viktor Emánuelhez, ezen csodaszerű királyhoz csatlakozzunk.“ — Palermoban aug. 6-án ismét egy miniszterváltozás ment végbe : La Loggia és San Georgio kiléptek; Crispi eddig tárczanélküli államtitkár belügyi és közbátorsági, Amari külügyi, Errante igazság- és cultusügyi, de Giovanni pénzügyi, Piola tengerészeti és Paterno hadügyi miniszterek lettek. — Depretis, ki Crispivel jó lábon áll, a szárd statútumot kihirdette ugyan, de annak életbeléptetését bizonyos időre el kelle halasztania, minthogy a forradalom által kitűzött czél elérésére a diktátori hatalomra még szükség van, egyébiránt pedig az ezen alaptörvényre fektetett törvényjavaslatok elkészítése is időt kíván. Az „Indipendenza Italiani,“ a nápolyi alkotmányos autonomisták orgánuma, panaszkodik a reactionarius fondorlatok ellen, melyeknek forrása Caserta , hol 5-6 club van Morbillo, Caprioli, de Rossi, de Spagnolis stb. vezetése alatt, kik a Szicziliából viszszaérkezett s oda szállásolt csapatokra támaszkodnak. Az „Iride“ szerint folyvást érkeznek Nápolyba idegen katonák, mi ellen több tekintélyes polgár előterjesztést készül tenni a belügyminiszternél; a tartományokban is gyakoriak a reactionárius merényletek ; Variban a jezsuiták mellett demonstráltak; Sant’ Agata dei Gottiban bizonyos Ciervo vonult végig az utczán fejér zászlóval, követtetve egy csoport ifjú által, kik az alkotmányra „vesszen el“-t kiabáltak. Toccoban jul. 29 én a városi milicia lefegyverezte a nemzetőrség egy őrállását, eltávolíta a todort, miközben több sebesülés és halálozás történt . A szárd hadseregben a Sziczilia melletti lelkesedés most már a közemberek közt is úgy elhatamazott, hogy a kormány szükségesnek látta a szabadságosítást végkép megszüntetni. — Óránként várják az 50,000 vontcsövű fegyvert,melyeket Francziaországban rendeltek meg. — A nemzeti kölcsönre kihirdetett aláírások aug. 11-én zárattak be; az eredményt rendkívül fényesnek mondják, majdnem háromannyi jegyeztetett alá, mint kivántatott. — Aug. 10-én éjjel ismét 3000 önkénytes vitorlázott el Genuából, 4-én pedig Ravennából 280 Szicziliába. A chinai expeditióról írja a „Times“ aug. 13-diki száma. Anglia és Francziaország teljhatalmú biztosai azóta a hadseregekkel együtt bizonyosan elérték azon pontot, ahol 18 hónappal ezelőtt lord Elgin és Gros báró egymással értekeztek a Chinával kötendő szerződésről.— Ugyanazon sárga tengeren állanak most az angol és franczia hadihajók. Mostantól fogva nagyon feszülten várunk minden chinai postát. Meglátjuk lord Elgin utasításai cselekvést vagy várakozást parancsolnak-e. Nem közönbös dolog, ha meggondoljuk, hogy az expeditió naponként többe kerül 10,000 fontnál. Lord Elgin oly időben érkezett Chinába , melyet kedvezőnek mondhatni czélja elérése tekintetéből. A chinai udvarnak mélyen megalázottnak kell lennie szükségkép. A császári kormány korhadt volta nagyon föltűnő. A nagy császári pedáns, tanácsadóival körülé, az uralkodó legszerényebb teendőit sem képes többé gyakorolni; még csak úgy sem viselheti magát, mint ha alattvalóinak életét és vagyonát oltalmazná a nyílt erőszak ellen. A sikkasztás annyira men , hogy a pénz általában nem juthat azon departementba a hová rendeltetnék. Ezerek lemészárlása van napirenden, s azt mondják sokan, inkább, be kellene avatkoznunk a kormány részére, hogy kényszerítőleg lépjünk föl ellene. Nem ez Elgin lord utasítása. A tatár nagyon , beteg s Oroszország ott ül halálos ágyánál, várja hogy adja ki lelkét. Sokkal betegebb pedig az, mint a török, s ezen tatár soha sem volt barátunk. Sokkal többe is kerülne életben tartani, mint amennyibe a török kerül, és sokkal reménytelenebb a feladat. A chinaiak ravasz, gyakorlati jellemében vannak némi elemei az önkormányzásnak. Községtanácsaikban önkormányzással bírnak s jól kormányozzák magukat. A cantoni gyapotkereskedő-vezér 30,000 dollárt tett föl, hogy a francziákat és angolokat megint visszaverik a Taka-erődöktől. Azon ezéh képes bármely czélra, melyet jónak tart, tízszerte nagyobb észlettel előállani. Egy jele, hogy a chinaiak képesek az önkormányzásra. De ezen ezéhek semmit sem tehetnek a jelen nyomasztó császári rendszer alatt. Ha pekingi expeditiónk azon császári rendszert megbuktathatná, több jót tehetne az emberiségre nézve, mint ha a kormányt azon helyzetbe tenné, hogy megsemmisítse azt a sok rablóbandát, melyeket a mostani rendszer állított elő. Ugyancsak a Times írja, hogy a szíriai hadiind■ ködések folytán nyomasztó állapotban van a török pénzügy. „Kiváncsiak az angolok, hogy menekül ez alól a török kormány. Hír szerint a brit kormánynak erős előterjesztéseket tenne pontra nézve. De további segélyről nem lehet szó, hacsak előbb a török birodalom teljesen újjá nem lesz szervezve. ■ — Belgrádból Írják az „Augs. A. Ztg“-nak : 9-kéig a csend többé nem jön háborítva. A szerb miniszterelnök és a török basa egy közös tanácskozmányban, melyre a konzulokat is meghitták, elhatározta, hogy a fegyverviselés tiltassék el, és a török rendőrség a szerb rendőrséggel együtt járjon őrt. A török azonban se a maga alattvalóit le nem fegyverző, se rendőrsége nem akart csatlakozni a szerb rendőrséghez. 6 dikáról 7-dikére menő éjjel újabb nyugtalanságok kiütésétől tartottak. Még azelőtt való este dobszóval hirdette ki a szerb hatóság a fegyverviselési tilalmat s minden szerb engedelmeskedett. De a törökökörögországnak pénzügyi viszonyait az biztositott kölcsönre vonatkozólag megvizsgálta s reformokat ajánlott.