Pesti Napló, 1860. október (11. évfolyam, 3192-3218. szám)

1860-10-02 / 3192. szám

227—3102. 11 —Hj évi folyam 1860 Kedd , okt 2. Előfizetési föltételek . Szerkesztési iroda , Szép-utcza 1-80 szám 1-ső emelet E lap szellemi részét illető mind a köz­lemény a szerkesztőséghez intéz­endő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezek­től fogadtatnak el. B É C 8 I B Ö B Z E September 20-én, 1800. Előfizetési felhívás PESTI NAPLÓ október—deczemberi évnegyedei folyamára. ELŐFIZETÉSI ÁR : Vidékre : postán küldve 5 frt 25 kr. Budapesten, házhoz küldve ugyanannyi. Többnemű reklamátiók elkerülése végett az előfizetési pénzek közvetlenül a „Pesti Napló“ kiadóhivatalához intézendők. A „Pesti Napló“ kiadóhivatala. Elhalasztás. Maros-Vásárhely környéke, úgy Erdély más vidé­keinek gazdái részéről a közel­múlt időben járt pusztító jégverések, hóharmatok és más elemi csa­pások felöl szerlin érkező leverő tudósítások kö­vetkeztében­ a Maros-Vásárhelyen f. é. október hó 10-ére tervezett gazdasági kiál­­tás az idé­n sehogy sem felelne meg czéljának , mihez képest an­nak megtartása a jövő évre halasztatik. Maros-Vásárhelyen, 1860. September 23 án. A rendező választottság. Gazdasági és kereskedelmi szemle. A pesti gabonacsarnok jegyzőkönyvi árjegyzéke: a bánsági búza (83—85 fontos) 4 frt 75 kr — 5 ft — kr; uj (---------) — ft — kr-------ft — kr; tiszai ó (83—85) 4 frt 75 kr — 5 ft 10 kr; tiszai uj (---------) — ft — kr-------ft — kr; bácskai ó (---------) — frt — kr — ft — kr; uj (82—83) 4 frt 60 kr — 4 frt 70 kr; fehérmegyei uj (83—85) 4 ft 85 kr — 5 ft 20 kr; fehérm­­ó (----------) — ft — kr — — frt — kr; kétszeres ó (77—79) 3 ft — kr — 3 frt 25 kr; rozs­ó (75—78) 3 frt 20 kr — 3 frt 40 kr; uj (75 — 77) 3 frt 20 kr — 3 frt 35 kr; uj árpa (67 - 70) 2 frt 80 kr — 3 ft 20 kr; ó zab (46-47) 1 frt 55 kr — 1 frt 60 kr; uj zab (45—46) 1 forint 45 kr — 1 ft 50 kr;tengeri 6 2 ft 60 kr—3 ft 10 kr;uj — ft—kr — — ft — kr; köles 2 frt 20 kr — 2 ft 40 kr. Bab 3 ft 20 kr — 3 ft 40 kr. Repeze 6 frt — kr — 6 frt 25 kr. Mind bé­csi mérőnk int és ausztriai értékben. Piaczi árak Pesten, sept. 28. (Alsó-ausztriai mérő ausztr. ért.) Legjobb búza 5 frt 60 kr, közép 5 frt 32 kr, legalsóbb 4 frt 83 kr; legjobb rozs 3 frt 36 kr, közép 3 frt 8 kr, legalsóbb 2 frt 80 kr; legjobb árpa 2 frt 24 kr, közép 2 frt 10 kr, legalsóbb 1 frt 96 kr; legjobb zab 1 frt 75 kr, közép 1 frt 68 kr, legalsóbb 1 frt 34 kr; legjobb kukoricza 2 frt 80 kr, közép 2 frt 65 kr, legalsóbb 2 frt 10 kr. Távirati sürgöny a bécsi gabonabör­zéről szept. 29-től : marosi búza Mosonyban hely­ből 84% fontos 5 frt 25 — 30 kr; szanádi búza Győr­ben helyből 85 fontos 5 frt 25 kr; bánáti búza 84— 85 fontos 5 frt 10—20 kr; 84—84% fontra 5 frt 10 - 15 kr; fehérvári 86 12 fontos Győrben helyből 5 frt 40 kr ; 1­500 mérő magyar rozs Bécsben helyből 79 fontos 3 frt 60 kr; 4200 mérő 83 fontos kukoricza Győrben helyből 3 frt 10 kr; 1500 mérő 48 fontos a­rab Győrben helyből 1 frt 80 kr; tótsági repeze Győrben helyből 5 frt 88 kr; első osztályú káposzta­­repeze Győrben helyből 6 frt 50 kr; közép 6 frt 12 % kr osztr. ért. — Forgalom : búzában 50,000 mérő, rozsban 4000 mérő. GYŐR, szept. 29-én. Ma ismét jelentékeny meny­­nyiségü szállítmány érkezett a piaczra s a hetivásár eléggé eleven volt. Az üzérek részéről különösen nagy sürgés-forgás volt tapasztalható, s az árak jelentéke­nyül följebb mentek. Az aprópénz-hiány ez alkalom­mal is tett némi kis zavart s általában úgy tapasz­taltuk, hogy visszaadni a falusi alsóbb néposztály vo­nakodik leginkább, pedig nem egynél vettünk észre egy pár frtra tehető aprópénzt. Az árak így alakultak : tiszta búza 4 frt 90 kr. — 5 frt 30 kr; közönséges 4 frt 20 kr — 4 frt 60 kr, behozatott 2812 mérő; kétszeres 3 frt 20 kr — 3 frt 60 kr, behozatott 568 mérő; rozs 3 frt — 3 frt 40 kr, behozatott 717 m.; árpa 2 frt 60 kr — 3 frt 10 kr, behoz. 1407 m.; zab 1 frt 40—60 kr, behoz. 776 m., köles 2 frt 20—50 kr, behoz. 514 m., bab 4 frt — 4 frt 20 kr, behoz. 308 m.; kukoricza 2 frt 20—40 kr, behoz. 258 m.; burgonya zsákja 1 frt — 1 frt 20 kr, behoz. 464 zsákkal. (Gy. K.) SZEGED, szept. 29-én. Terménykereskedésünk is­mét élénkebbnek mutatkozik, s e héten több ezer mérő tisztabuza vásároltatott 2 frt 25 krjával, vala­mint több mennyiség gabona 2 frt 40—50 kr­g mé­­rőnként. Egyéb szemes árukban kevés üzlet történt, kivéve a helyi szükségletet, melyet a rendesen na­gyon látogatott hetivásárok kielégitenek, melyen min­den behozott termény gyorsan vevőre talál. Őszigyapju is vásároltatott némi mennyiség s fize­tik mázsáját 85 — 95 frtig. E czikk még mindig ke­resett, és ily magas áron váltatik be — habár a mo­sást illetőleg a minőség ki nem elégítő. Üzleti terményárak: Legjobb tisztabuza 4 frt 20 kr, közép 3 frt 30 kr, legjobb kétszeres 3 frt 36 kr, közép 3 frt 25 kr, legjobb rozs 2 frt 50 kr, közép 2 frt 10 kr, legjobb árpa 1 frt 47 kr, közép 1 frt 36 kr, legjobb zab 1 frt 80 kr, közép 1 frt 15 kr, törökbuza 1 frt 60 kr, paszuly 2 frt, paprika mázsája 12 - 20 frt. (Sz. H.) K­i­a­d­ó­­­h­i­v­a t­a­l: Ferencnek terén 7-dik szám földszint. A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz, kiadása körüli panaszok, hirdetmények) a kiadó­ hivatalhoz intézendők. VIDÉKRE, postán Félévre . . . 10 frt 50 kr. a. ért. Évnegyedre . . 5 frt 25 kr. a. ért. , b Hasábos petit-sor i­szen mraetesnei i ujxr. r­eryegyi Viroetmenyek alja , külön 30 uikr. Magánvita 4 hasábos petit-sor 25 ujkr. 1'Mir.IV. paznoz norava: Félévre . . . 10 frt 50 kr. a. ért Évnegyedre . 5 frt 25 kr. a. ért Adott Tar-Államadósság. ár­tott ár 5%-os o trák értékben .... 100 frt 59.— 59 50 5%-os .nemzeti kölcsön .... 100 frt 74.— 74.20 5%-os metalliques ............................100 frt 62.50 63.— 47,%-os­­ 100 frt 55.50 56.50 Földtehermentesitésiek. 5°/0-os Magyarországi .... 100 frt 64.— 65 — 5%-os bánsági, horvát és szláv . . 100 frt 63.— 64.— 5°/0,­08 erdélyi........................................100 frt 61.— 61.50 Verencz­i kölcsön 1859 5% . 100 frt 79.— 79 50 Zálog­levelek. — A n. bank 6 év. 5%-os .... 100 ft pp. 100.— 101.— _ „­­ 10 év. 5%-os .... 100 ft pp.­­ 97.— . 98.— „ „ „ sorsolh. 5% ... 100 ft pp. 88.- 89 — . „ 12 hó 5%.............................100 ft pp. ilOO---------.— A n. bank-sors. 5% .... 100 ft a. é.­­ 85.— 85.25 A gallicziai föld. hitelintéz. 4%%-os 100 ft pp. 81.— 85 — 1 Adott Tat­­ár tott ár Sorsjegyek. 1839-diki sorsolással.......................100 frt 118.50 119.50 1854-diki „ ..... 100 frt 86.— 87.­1860 diki „ ...... 100 frt 85.75 86.­Comp­rent papirok 42 ausztriai lira. . . 15.50 16.— A hitelintézeti darabja . . . 100 ft a.é. 103 75 104.50 Trieszti db....................................100 ft pp. 108.— 110 — Dunagő­zhajóz. társ. darabja . 100 ft pp. 94.— 96.— Budai városközség db . . . 40 ft a. é. 37.50 38.— Eszterházy.......................................40 ft pp. 81.­ 82.— Salm .............................................40 ft pp. 37.— 37.50 Pálffy.............................................40 ft pp. 34.25 34.75 Clary .............................................40 ft pp. 86.— 36 50 St. Genois.......................................40 ft pp. 36.— 36.50 Windischgrütz.................................20 ft pp. 23.— 23.50 Waldstein .......................................20 ft pp. 25.50 26.— Keglevich.......................................10 ft pp. 13.75 14.25 Aaow xar- Elsőbbségi kötvények. ,41 . t°tt á Államvasp...................................... 500 frank 134.50 135.­Lombard-velenczei .... 500 frank 131.50 132.­­ Duna-gő­zhajózási társulat 100 ft pp. 92.­­93.­Osztrák Llyod.............................100 ft pp. 85 — 86­­Részvények. Nemzeti bank (ex div.)........................... 740.— 745.­Hitelintézet 200 frt................................. 166.— 166.21 Alsó-ausztriai esc. bank 500 frt .... 535.— 640.­Duna-gőzhajózási társulat 500 ft pp. . . . 382.— 385.­Trieszti Lloyd 2-ik kibocsátás 500 ft pp. . . 130.­ 150.­Budapesti lánczhid 500 ft pp........................... 335._ 345. — Éjszaki vasút .............................................. 1753— 1756— Ausztr­­áliam vaspálya.................................. 254 255.— Nyugati vasút......................................... . 177.— 177 .— Pardubitzi vasút ...........................................110.50 111.— Tiszai vasút . . ................................... 147. — 147. — Déli vaspálya 60% (ex div.).................141.— 142.­Károly Lajos vaspálya (ex div.) . . . .150.— 151.­ Graz-Köflachi...................................... 95.— 105.— Adott Tar­ár tott á N. Szombati 1-fő kibocsátás...................... 22.— 24.­N. Szombati 2-ik kibocsátás...................... 58.— 60.­Váltók (devisek). Három hónapra. Amsterdam 100 holl. frt (86 ft 52 kr a. é.) 3% —.— — Augsburg 100 d. német frt (85 ft 90 % kr) 3 % „ 113. — 113.21 Berlin 100 tallér (150 frt ausztr. értékb.) 4 „ ——.­M. Frankfurt 100 d. ném. frt (85 ft 901­, kr) 3 „ 113. — 113.51 Hamburg 100 márk-bankó frt(75 ft 85kr)2% „ 99.50 103 -London 10 font sterling. (100 ft 23­0, kr) 4 % „ 131.50 132. - Páris 100 frank (40 ft 50 kr ausztriai ért.) 3'/, „ 52.60, 52.71 Pénznemek. Korona........................................................18.30 —.— Császári arany................................. 6.28. —.— Beezés arany .............................................6.28­.­ Napoleonsd'or.............................................10.58j —.— Orosz imperiale............................................ 10.851 —.— Ezüst..............................................................32.'/,­ A nemzeti kölcsön papir szelvényei . 82.'/,­ — Pénzügyi szemle. (Távirati tudósítás a bécsi börzéről, okt. 1-jén.) PÁRIS, szept. 29. Zárlat. 3 petes rente 68.65 (emelk. 20 cent.), 4.„ petes rente 95.75 (nem változott); crédit mobil. 695 (emelk. 4 frank); osztr. államv. 476 (emelk. 1 frank); lomb. vasút 477 (emelk. 2 frank.) Dunavízállás. Pesten, okt. 1. 7' 9 '0'" 0 felül. PEST, Október 1. (Fk.) Az Ancona elleni ostromnak sikere és a Capua ellen intézettnek eddigi sikertelensége egyaránt egyszerűsíti az olasz bonyodalmat. Lamorid­ére Piemontnak hadifoglya, né­hány nap múlva a tábornok, győzőinek nagy­lelkűsége következtében, útban leend Pária vagy Brüsszel felé, rövid tevékenységének nem épen legkellemesebb emlékét vivén ma­gával. Ezen ellenségtől Piemontnak már nem kell tartania és ez nyereség! Még nagyobb nyereség pedig az, hogy az adriai tenger egyik legfontosabb parti erőssége Szardinia kezében van. Ez erősséget a távirati sürgöny szerint leginkább a hajóhad mozgalmai hódíták meg, és minő hajóhad ez? A piemontival egyesült nápolyi, melyet Garibaldi maga állított egy szardiniai admirál parancsa alá! Képzel­­hető-e ezek után valódi komoly szakadás Pie­mont és Garibaldi közt? Képzelhető-e, hogy a diktátor úgyszólván egyik karját, egész tengeri hadát Piemont rendelkezése alá adta volna, ha e halalomtól komolyan elszakadni szándékoznék ? De Róma kérdése ?! Nos mit tett eddigelé a szic­iliai diktátor Róma városa ellen ? Mit lehet ellene tennie, most, midőn a szardinai had a római területen vele szemközt álló ellent végképen lefegyve­rezte és egyenes összeköttetésben áll az örök várost őrző francziákkal ? Ha Garibaldi csak­ugyan Róma ellen akarna menni, valószínű-e, hogy akkor nyugton várná be a piemontiak folytonos győzelmeit, és a franczia had mind­untalan szaporodását, míg ő egy reá nézve nem épen nélkülözhetlen hely bevételével bí­belődik ? Nem tudjuk, mennyiben voltak alaposak a Piemont és Garibaldi közti viszályra vonat­kozó hírek. Nagy fontosságot mi soha nem tulajdonítottunk nekik. Most azonban bátran állíthatni, hogy ezen legfölebb személyes viszály magára az olasz ügyre nem lesz befo­lyással. Ha Garibaldi engedett Rómára nézve, Pie­mont hasonlót tan Velenczére nézve. Cavour gróf félhivatalos lapja az Opinione most min­den istenadta napon hirdeti, miszerint Piemont teljesen egyetért azzal, hogy Velencze nem maradhat osztrák uralom alatt; de ő azt hi­szi, hogy e kérdést békés után is megoldhatni, és nem kell-e innen azt következtetni, misze­rint Anfinil­ és talán egyszersmind Poroszország részéről lépések fognak tétezni, hogy ezen ügy az olaszok kívonata szerint megoldassák, a­nélkül, hogy egy világháború veszélyei kí­sérnék e megoldást? Ha pedig Piemont ily reményekkel viseltetik, ha ily közbenjárásra kilátása van, nem lenne-e igazolhatlan köny­­nyelműség Garibaldi részéről, e lépések ered­ményét be nem várva, nyakra főre rohanni a veszélybe? A piemonti kabinetnek — legalább mi Ve­­lenczét illeti — nagyon is békés magatartása, a franczia császárnak intései, mik határozot­tan conservativ értelemben szólnak, kétségen­­kívül összefüggésben állnak ama diplomatiai lépésekkel. Nem kell azt hinni — és valóban nem is hiszi senki, — hogy III. Napóleon a varsói találkozástól fél, de az nagyon természe­tes, hogy ő a diplomatia munkáját nem akarja lehetlenné tenni, a­míg annak sikerülése még mindig lehetségesnek látszik; ő nem szokta leg­erősebb kártyáját az asztalra dobni,míg reménye van, a kisebbekkel is üthetni. Reá nézve sem­mi nem lenne oly kedvező, mint ha Olaszor­szágra nézve békés egyezkedés jöhetne létre, mert akkor Ausztriának nem csak nem lenne többé oka Oroszország barátságát keresni, hanem épen ellenkezőleg e két hatalom közt egyedül a keleti ügy körüli antagonizmus lenne irányt adó és Oroszország újra hajtatnék Francziaország karjai közé. A franczia császár remekül ért nem csak a szólás, hanem egyszersmind a hallgatás mesterségéhez, Piemont irányában szól, int, kér, — az éjszaki hatalmak irányában — hallgat és e hallgatás jobban nyugtalanítja őket, mint bármily fenyegető beszéd. Ő felsége mintegy azt akarja tudatni az éjszaki hatal­makkal : „Én megteszem kötelességemet és a mennyire helyzetem engedi, conservativ érte­lemben működöm, hogy senkinek ne legyen ürügye nekem szemrehányásokat tenni; már most cselekedjetek tetszéstek szerint, én majd aztán e szerint teendem intézkedéseimet.“ A varsói találkozásig valószínűleg — leg­alább külsőleg — szünet leend az úgyneve­zett „magas politikában,“ de e találkozás után a franczia politika ki fog lépni az eddigi fél­homályból, merre folytatandja aztán útját? az ama találkozás eredményétől függ. Arviz idején a franczia császár a biztos rév­ben marad, m­ert ilyenkor nehéz a víz valódi mélységét megtudni, de ha a hullámok fled­­rekbe térnek , ő is újra útra kél, a mér­ ónnal kezében, és eddig nem igen tudunk példát arra, hogy zátonyra került volna. A­mi a legközelebbi három hét alatt a Min­­ciótól Szic­ília déli fokáig történni fog, az pusz­ta epizód leen, és a nagyhatalmak nem fog­ják az ottani dolgok menetét háborítani, vala­mint mostanig sem háborították. Az olasz kér­dés olasz fog maradni a Mincióig; ott van azon határvonal, melyen túl európai kérdés fejlődhe­tik belőle. Hogy e lehetőség el nem riasztja a szövetkezett franczia-szárd diplomatiát, mu­tatja az Opinione czikke, mely nyíltan kimond­ja, miszerint nem fog tekintetbe vétetni azon körülmény , hogy Németország a maga biz­tosságára Velencze birtokát nélkülözhetlennek véli. Kell-e mondanunk, hogy Piemont nem merné egész Németországnak oda vetni a kez­­tyűt, ha előre nem tudná, miszerint szükség esetén nem kellene egyedül saját erejére szo­rítkoznia? Pest, szept. 28. A gombai közbirtokosság legközelebbi gyűlésén Tö­möri Anasztáz a népnevelés ügyét hozván szóba, miután annak fontosságáról beszélt, földivár birtokostársait s ille­tőleg a községet, mely ama gyűlésen a népből is képvi­selve vala, hogy a népnevelést, ezen fontos tényezőjét a bekövetkező átalakulásnak— addig is, mig e­z érdekben az állam tehetne üdvös intézményeket — a lehető leg­­hathatósban s a körülményekhez képest haladéktalanul karolja föl. — „Igen nemes és következetes do­­­­o­g is, — mondá beszédében — hogy ugyanazon osztály, mely 1848-ban előjogait, száza­dokon át méltányosan birt kiváltságait oly páratlan nagylelkűséggel osztá meg a néppel, most ugyanazon szeretet és test­vériséggel oszsza meg azzal a legnagyobb kiváltságot is, a lelki világosságot, mely az okszerű népnevelés áldásos ajándé­­ka.­ — Továbbá fejtegetvén a mód és eszközöket, me­lyekkel a népnevelés előmozdítására hatni lehetne, egy­előre következő eszközöket hoz a javaslatba: „Tűzes­senek ki a néptanodákban jutalmak azon gyermekek számára, kik az erkölcsiség és tanulásban legnagyobb előmenetelt tanúsítanak; kisérje az értelmi osztály folytonos figyelem és részvéttel a nép­iskolákat s minden iskolai ünnepélyes­ség alkalmával hasson megjelenésével buzditólag a népgyermekek s azok szüleire; azután állíttassák a községben népkönyv­tár, tartassanak a nép számára néplapok; javíttassák a körülményekhez képest a tanítók fizetése; tartassanak a népnek vasárnaponként az iskolai elöljáróság jelenlétében korszerű fülolvasások a nép­ből választandó alkalmas egyéniségek által; végre gondoskodjék a község min­denekelőtt arról is, hogy a legkevesbbé módos gyermekeknek alkalom nyújtassék a tanulhatásra sat.­ Ezen közbirtokossági gyűlésen jelenlevők lelkesedés­sel fogadván az indítványt, elhatározák, hogy a kérdé­ses ügy előmozdítására folytonosan törekedvén, az aján­lott eszközök közül többet rögtön is alkalmaznak. Jutal­mak tűzettek ki azonnal a népiskolákban; a népkönyv­tár alapja már letétetett sat., mi a nép által nagy öröm­mel és hálával fogadtatott. Nagyon kívánatos , hogy ezen indítvány minden köz­ségben viszhangra találjon s késedelem nélkül életbelép­­tettessék. Szept. 29. Okt. 1. Emelked. Csökk. Nemzeti köles. 74.20 74.10 — ft - kr — ft 10 kr 5°/0 metalliqnes 62.50 62.50 — „ — „ — „ — „ Bankrészvény 743.— 740.--------„ — „ 3„ — „ Hitelintézet 166.— 166.50 — „ 60 „ — „ — „ Angsb. váltó 113.— 112.75 — „ — „ — „ 25 „ London, váltó 131.80 131.25 — „ — „ — „ 55 „ Arany 6.30 6.27 3 „ A birodalmi tanács ülései (A szept. 27-diki ülés.) A mai hat teljes óráig tartott gyűlésben dr­­­­o­j­a­n­s k­i­nyilvánítja, hogy ő se a minoritás, se a majoritás indít­ványa mellett nem szavazhat. Legjobb a közép út. M­a­n­g­e­r b. tanácso­t a minoritás indítványa nem elégíti ki. Az általa fölhozott birodalmi alkotmányt ille­tőleg megjegyzi, hogy ő se fejszám szerinti, se rendi kép­viselet mellett nem szólt, hanem ő képviseleti alkotmányt értett. A majoritás indítványa is tesz ujj mutatásokat a képv. alkotmányra. A minoritás csak egy bír, alkotmányt kíván, a majoritás e helyett buszát. A korona előjogai

Next