Pesti Napló, 1860. december (11. évfolyam, 3244-3266. szám)
1860-12-07 / 3249. szám
284—3249. 11* ik évffolyam Sierkesitésl Iroda : £ lap szellemi részét illető mind a közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kiadóhivatal: Peres, ezek terén 7-dik szám földszint A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz, kiadása körüli panaszok, hirdetmények) a kiadó-hivatalhoz intézendők. BÉCSI BÖRZE deczember 5-én, 1860. Sorsjegyek. Adott Tatár tottár 1839-diki sorsolással............................100 frt 110.— 115 — 1854-diki „ 100 frt 90.75 91.— 1860-diki „ 100 frt 86.— 86.25 Comp-rentpapirok 42 ausztriai lira. . . 16.75 17.— A hitelintézeti darabja . . . 100 ft a.é. 106.75 107.— Trieszti db..............................100 ft pp. 112.-- 113 — Dunagőzhajóz. társ. darabja . . 100 ft pp. 95.— 96 50 Budai városközség db . . . 40 ft a. é. 35.75 36.25 Eszterházy ....... 40 ft pp. 86 25 86.75 Sulin .............................................40 ft pp. 38. 38.50 Pálffy.............................................40 ft pp. 36.— 36.50 Clary.............................................40 ft pp. 34.— 35 — St. Ocnois.......................................40 ft pp. 37.— 37.50 Windischgratz.................................20 ft pp. 19.— 20.— Waldstein.......................................20 ft pp. 26.— 26.50 Keglevich.......................................10 ft pp. 14.50 16.— Adott Tar-Elsőbbségi kötvények. tottár Államvasp....................................... 600 frank 144.60 145.— Lombard-velenczei .... 500 frank 141.50 142.— Duna-gőzhajózási társulat 100 ft pp. 93.— 94.— Osztrák Lilyod..................................100 ft pp. — — 80 — Részvények. Nemzeti bank (ex div.) ....... 736.— 738.— Hitelintézet 200 frt.........................................171.50 171.60 Alsó-ausztriai esc. bank 500 frt .... 518.— 550.— Duna-gőzhajózási társulat 500 ft pp. . . . 398.— 400.— Trieszti Lloyd 2-ik kibocsátás 500 ft pp. . . 140.— 160.— Budapesti lanezhid 500 ft pp...........................396.— 395.— Éjszaki vasút............................. . . 1952— 1965— Ausztr.államvaspálya .... . 284.50 285.50 Nyugati vasút................................... . 184. - - 184 25 Pardubitzi vasút ........................................110.50 111.— Tiszai vasút .......... 147.— 147.— Déli vaspálya 60’0 (ex div.)........................ 191 50 192.50 Károly Lajos vaspálya (ex div.) .... 155.— 155.50 Graz-Köflachi.............................................. 100.— 105.— VIDÉKRE, postán Félévre . . . 10 frt 50 kr. a. ért. Évnegyedre . . 5 frt 25 kr. a. ért. PESTEN, házhoz hordva: Félévre . . . 10 frt 50 kr. a. ért Évnegyedre . . 5 frt 25 kr. a. ért 1880 Péntek dec. Előfizetés! föltételek : Baép uteza 1 kő szám 1-sö emelet nirástMásvslí ért*. 6 hasábos petit sor 1-szeri hirdetésnél 7 ujkr. Bélyegei: Rímelméivel útja külft 30 ujkr Magánvita 4 hasábos petit sor 25 ujkr. —Adott Tar- Államadósság. Or tott ár 5u/,-oa o. trák értékben .... 100 frt 59.75 60 25 eV-os nemzeti kölcsön .... 100 frt 76.60 76.80 5 70-os italliques............................100 frt 64.75 65.—4%%-os „ 100 frt 56. 66.10 FAIdtehermentesítésiek. 5% os . magyarországi .... 100 frt 67.— 67 50 5°/„-os bánsági, horvát és szláv . . 100 frt 64.75 65.25 5%-os erdélyi........................................100 frt 64. 64.60 Velenczei kölcsön 1859 5“/« 100 frt 83.50 84.— Zálog levelek. A n. bank év. 5°/„-os .... 100 ft pp. 99 — 100. — „ „ ■.r év. 5%-os . . . . 100 ft pp. 97.60 98.50 „ „ „ My solh. 5% • • • 100 ft pp. 89. — 89 50 " " 12 hó 57, . . . • - 100 ft pp. 99 50 100.A n. bank r.- rs. 5% .... 100 ft a. é. 85.— 85.25 A galliczl.i föld. hitelintéz. 4 V1°/0-os 100 ft pp. 84 — 85 — Adott i Tatártott ár N. Szombati 1-ik kibocsátás .... 20.— 22.— N. Szombati 2-ik kibocsátás 60. 64. Váltók (devisek). Három hónapra. Amsterdam 100 holl. frt (86 ft 52 kr a. é.) 37, —.— —._ Augsburg 100 d. német ft (85 ft 90 '/a kr)3‘/. „ 121.25 121.50 Berlin 100 tallér (150 frt ausztr. értékb.) „ —.—__.__ M. Frankfurt 100 d. nem. frt (85 ft 90 V, kr) 3 „ 121.25 121.75 Hamburg 100 mark-bank . frt (75 ft 85kr)2 „ 106.25 106.75 London 10 font sterling. (100 ft 23'/, kr) 6 „ 141,25 141 50 Pária 100 frank (40 ft 50 kr ausztriai ért.) 3 */, „ 55 30 56.40 Pénznemek. Korona...................................................19.40 —.— Császári arany.........................................6.70 —. — Képzés arany ....................... ... 6.70 —.— Napoleons d’or .....................11.27-----Orosz imperiale ......... 11.55 —.— Ezüst........................................................41.-—-----------A nemzeti kölcsön papírszelvényei . . 40 . — Porosz pénztári utalvány.........................2.13 2.14 PEST, deczember 6. A zavargások s a városok rendezése. Úgy hittük, hogy az utczai demonstrációk ideje már lejárt. Midőn allémét, s utánuk indulva még a franczia és angol lapok is azt hirdették felőlünk a világnak, hogy a magyar nemzet néhány feudális irányú aristokrata kivételével, buzgó hálával fogadta a bureaukratia és centralisatio áldásait, hogy a germanussatió civilizáló hatása mindinkább halad és terjed, hogy a barbár magyarismus már máraldoklik s néhány évtized múlva csak a régiségbuvár és tudós német philolog fogja nyomozni a kihalt magyar nyelv maradványait, miként most például a cellákét, s azokat megfejteni hazánk gyermekeinek, kik magok emberségéből már érteni sem fognak, midőn hivatalos följelentések a közvélemény és hangulat iránt magát a fejedelmet is elámítani igyekeztek, s nem volt tér és itt, melyen a nemzet érzülete és kívánsága nyilatkozhatott, a dolgok állása felöl a külföldet s magát a fejedelmet fölvilágosíthatta volna , akkor volt czélja s lehetett talán haszna is az efféle utczai tüntetéseknek. De most a viszonyok változtak, s ha kielégítőknek nem mondhatjuk is, mégis tetemesen javultak. A sajtó szabadabban mozoghat, a megyei termek részint már megnyíltak vagy legalább kevés napok múlva meg fognak nyílni, a közvélemény, a nemzet kívánságai, követelései s igényei törvényes orgánumok díjával nincsenek többé, melyek által nyugodt, higgadt s elhatározott komolysággal és méltósággal nyilatkozhatnak. A közdolgok jelen állásában tehát az oly czéltalan és szükségtelen zavargások, minőkről hazánk több városaiból értesültünk, fájdalommal és aggodalommal töltik a hazafi szívét. Macskazenékkel, ablakbetöréssel, már most jelentéktelenekké vált jelképeknek összezúzásával és bepiszkolásával sem sikert, sem babért nem aratunk; az ilyenekkel szent ügyünket csak veszélyeztetjük. Ürügyet adnánk ezáltal a szabadság ellenségeinek, a reactio embereinek azon áltan terjesztésére, a békeszerető polgároknak azon alaptalan hiedelem meggyökereztetésére, hogy szabadság és rend egybeférhetetlenek. Malo periculosam libertatem quam tutum servitium nem mindenkinek jelszava. Mi, kik e jelszót magunkénak valljuk és sziveinkben hordjuk, kik nem ijedünk vissza a szabadság veszélyeitől s nem kívánunk oly biztosságot, melyet a szólgaság nyújt, méltóbb mezőt kereshetünk, melyen a szabadság érdekében veszélyekkel daczolhassunk. A szabad szó gyakorlata van most napirenden, melynek kimondásától : Nec civium asctor prave jubentium. Nec vultas instantig tyranni, nem rettenti el az igaz hazafit. E téren is szükséges a bátorság,itt is veszélyekkel találkozhatunk, s talán komolyabbakkal, mint az ily utczai rendetlenségnél és csendháborításnál, melyek alkalmával gyakran a föindítók és szereplők sértetlenül illannak el a veszély elöl, s ez olyanokat ér, kiket csak kíváncsiság vagy épen a véletlen hozott e dicsőségtelen csatatérre. Ezen, nem annyira indítóira, mint inkább hazánkra nézve veszélyes kihágások ellen szót emelt már e lapokban is egy férfiú, ki szavát mindig a szabadság és nemzeti ügy érdekében hallatá, kinek szívből fakadó és szívhez szóló intése bizonyosan megteendi hatását a jó és nemes iránt fogékony magyar ifjúságra. Egyébiránt meg vagyok győződve, hogy ez eddig sem vett részt e sajnálatos utczai zavargásokban, sőt hogy a múlt vasárnap Pesten történteknek részese nem volt, tudom. De ez nem elég. Ne is tűrje, hogy jó hírének rovására ily kihágások történhessenek s különösen fővárosunkban megújulhassanak, igyekezzék azokat,menynyiben hatalmában áll, meggátolni s minden solidaritást azok indítóival és szereplőivel, kik talán épen a reactiónak szándékos vagy akaratlan eszközei, megtagadni. Örömmel vette minden hazafi annak hírét, hogy fővárosunk lelkes ifjúsága megértette ennek szükségét, megértette, hogy saját becsületének mivel tartozik. Kövessék e nemes példát magyar ifjaink hazaszerte! Alakítsanak, habár fegyver nélküli nemzetőrséget, fegyver nélkül is képesek lesznek bárhol egy maroknyi rendzavaró csőcselék népet visszatartóztatni oly kicsapongásoktól, melyeket hazánk ellenei és ócsárlói vajmi hajlandók a magyar ifjúság, sőt az egész nemzet rovására irni. De a felelősség ily zavargásokért nem az ifjúságot, s nem is a nyugalmukban háborított városok lakosait, hanem mondjuk ki őszintén azokat illeti, kik a városoknak törvényes alapon rendezését, minden képzelhető ok nélkül oly sokáig halasztották. October 20-dika óta másfél hónap folyt le már s országunk törvényhatóságai még mindig rendezetlen állapotban úgyszólván kormány nélkül vannak. Nem szólok most a megyékről, melyeknek szervezésére, habár későn, legalább az első lépések már most megtörténtek. De a városok rendezése iránt hat hét alatt, úgyszólván, semmi sem történt a kormány részéről, pedig közrend és nyugalom érdekében ezekről kellett volna legelébb gondoskodni, mert ezek a lakosok nagyobb száma és tarkasága, az egybecsoportozás ezer alkalmasnál fogva, mindenütt széles e világon a zavargásoknak legtermékenyebb fészkei. Városainkban másfél hónap óta mondhatni interregnum van. A fönnálló hatóságok, már törvénytelen kineveztetések miatt sem bírják a lakosok bizalmát, s miután lelépések vagyis leléptetésük napról napra váratik, tekintélyük, erélyök és bátorságuk sincs ily csendháborítások meggátlásában sikeresen eljárni. A dolgok ily állásában csodálhatni-e, habár jóváhagyni nem lehet, hogy a bizalmatlan s e késleltetés miatt még gyanakodóbbá lett népnek egy töredéke itt-ott kicsapongásokra vetemedik hosszas elnyomatásának eszközei ellen ? Inkább azt lehet csodálni, hogy e rendezetlen állapot még eddig teljes anarchiává nem fajult. Ezt érdemül kell tulajdonítani városi lakosaink higgadt és rendszereid többségének. Épen midőn e sorokat irom, egy már négy hét óta várt s előre hirdetett kormányi rendszabály hirét veszem. — Ő excellentiája a tárnokmester Rottenbiller Lipót urat Pest városa főpolgármesterének nevezte ki , vagyis helyesebben őt visszahelyezte 1848-ban oly buzgón, erélyesen és közmegelégedésre viselt ezen hivatalába. Örömmel fogja venni e városnak minden polgára, de az egész haza is. e rendszabályt, de el nem hallgathatjuk azon észrevételt, hogy ha ez csak néhány nappal előbb történik, (pedig mi akadályozhatta ennek már több hetek előtt megtörténhetését ?) a múlt vasárnapi zavargások bizonyosan elmaradtak vola, melyek noha magukban csekély jelentőségűek és minden komolyabb következés nélküliek voltak, mégis hir szerint rémülésbe ejtették egész Bécs városát és a börzén az ezüst ágróját újra fölszöktették. Ha ily népszerű, a közbirodalom által választott és arra méltó férfiak állanának városaink és népesebb községeink élén, hasonló zavarok nem keletkezhetnének , s már csirájokban elfojtanának. — Ezek az izgatottság legkisebb jelére kötelességeknek tartanák a helyszínen megjelenni s egy intő szavuk elegendő volna a kedélyek lecsillapítására, a csoportozatok eloszlatására, s nem volna szükség, mint a napokban több helyen történt, a rendet fegyveres erővel s vérontás által helyreállítani. Hiszen czélja az okt. 20-ai diplomának és rendeleteknek az volt, hogy ezentúl ne a fegyver hatalma, hanem jog és törvény uralkodjék és tartson rendet e hazában. Állitassanak vissza megyéinkben és városainkban a törvényes hatóságok s oly rendháboritások, minek e napokban több helyen a hazafi szivét elkeserítették, előfordulni többé nem fognak, s nyugodt lélekkel fognak e hon polgárai törvényes téren tanácskozhatni a nemzet jogainak helyreállítása és biztosítása fölött. Szándékon volt városainknak s különösen e fővárosnak szervezése, ennek legczélszerűbb s a törvénynyel megegyező módjáról értekezni, de miután a tárnok ő excellentiája törvényesen választott polgármesterünket hivatalába visszahelyezvén, őt azzal megbízta, hogy e városnak általa kijelölendő, jellem és értelmiség által kitűnő s bizalmat érdemlő polgáraival egyetértve, javaslatot készítsen e városnak mi módon szervezéséről, e kérdést jó kezekben tudván, elhallgatok, s mielőtt hozzá szólanék, a tanácskozmány eredményét akarom bevárni, mely azt hihetőleg szükségtelenné fogja tenni. Lukács Móricz. (Fk.) Aki a kor eseményeit nem puszta időtöltés tárgyainak tekinti, hanem okaik és a belőlök folyó tanulságokra nézve is némi fogékonysággal bír , az könnyen át fogja látni, miszerint azon dráma, mely e pillanatban a porosz főváros, sőt egész Poroszország figyelmét majdnem kizárólag veszi igénybe, korántsem egyedül helyies érdekű, hanem általában is igen mély érdekkel és fontossággal bír. A dolog röviden ez : a főállamügyész — Schwark — ex officio pert indított Stieber rendőrségi igazgató ellen, aki hivatalos hatalmával visszaélt, aki nem a törvény, hanem saját önkénye szerint bánt az emberekkel és égbekiáltó terrorismust gyakorolt majdnem 10 éven át, olyan terrorismust, mint ezen dicsteljes reactiós időszak alatt nevezetesen a német államok rendőrségei majdnem egytől egyig egészen sans géné engedtek meg maguknak. A Manteuffel féle kormány ezt nem csak tűrte, hanem még kívánta is. Természetes! Egy Manteuffel alatt jogállammá nem emelkedhetett Poroszország és igy nem maradt egyéb hátra,mint a rendőrségi államot egész bujaságában fölvirágoztatok Csak egy példát említünk! Hogy a lengyel országrészek irányában létezett kényszerrendszabályok legalább némileg igazoltassanak, ezen derék Stieber ur személyesen átázott Posenbe „Schmidt festész“re szóló útlevéllel; ott becsempészte magát egy pár előkelő családba, kik a „művészt“ a legszivélyesb vendégszeretetben részesiték és bizalommal lévén irányában, helylyel közzel egy egy szabadabb nyilatkozatot is tettek az ő jelenlétében. Ezen ártatlan nyilatkozatokból Stieber uram egy rémletes complot-históriát férczelt össze, melyet visszavitt Berlinbe, hol az egyes személyekhez — ily semmis vádokok alapján — hozzá nem férhettek ugyan, de az egész lengyel tartományt a legnagyobb szigor rendszabályai által sújthatták. Manteuffel leléptével és a rendszer megváltoztával a főállamügyész nekirohant ezen derék rendőrségi igazgatónak és miként mondjuk, pörbe idézte. Hanem a bizonyítékok nem voltak elegendők és Stieber pajtásaival együtt fölmentetett; a másodbiróság ezen fölmentési ítéletet megerősité, de volt még más bíróság — a közvélemény — mely irgalmatlanul elitélte nem csak Stieber urat, hanem még a főállamügyészt is, ki szintén Manteuffel korában szolgált, ki ama visszaélésekről régen tudott, de elég gyáva volt azokról hallgatni és hivatalban maradni, kit tehát — más tekintetben — a korruptság vádja szintoly méltán terhel, mint a rendőrséget, mely ellen ő föllépett. A másodbirósági ítélet kihirdetése után mind a főállamügyész, mind a rendőrségi igazgató hivatalától fölfüggesztetett és a kormány disciplináris vizsgálatot rendelt, melynek eredménye remélhetőleg az leend, hogy a hivatalok mindazon személyektől turifikáltatni fognak, kik a félretett rendszer eszközei valának. Nem akarunk semmiféle párhuzamot vonni ezen berlini állapotok és azok közt , mik egyebütt 1850 —60-ig léteztek. Ez teljesen fölösleges munka volna , mert amit minden ember tud, azt nem szükség megmondani. Csak arra figyelmeztetünk, mennyire kell sülyednie a törvény és a hatóság tekintélyének a nép szeme előtt, ha ily botrányok, miként, a fönnemlített, nyilvánosságra kerülnek és az igazságszolgáltatás és közigazgatás kezelőinek soraiban uralkodó demoralisatio egész meztelenségében állíttatik a tömeg szeme elé. De mi a tanulság mindezekből? Az, hogy — miként már egyszer mondtuk — a rendszerváltozástól a személyváltozás elválaszthatlan. Ha azt mondják a türelmetlen népnek , miszerint Róma sem épült egy nap alatt és hogy — minél mélyebbre hatók a reformok — annál több idő kell ezeknek valósítására, akkor a nép erre egyszerűen ezt válaszolja: „Legyen! Engedjetek magatoknak időt reformjaitok kivitelére, de adjátok legalább egy látható jelét annak, hogy az őszinte akarat meg van, adjatok oly személyiségeket, kik iránt bizalommal vagyunk , és kikről föl nem tehetni, hogy rövid idő múlva ismét a régi kerékvágásba térítendik a kocsit.“ Isten látja lelkünket, mi senkinek vesztét nem kívánjuk és a humanitás szavát csak úgy értjük mint bárki más, de „az állam jóléte a legfőbb törvény.“ Akik a kormány élére állva, az eddigitől eltérő úton remélik elérhetni az állam jólétét, azoknak természetesen el kell távolítaniok azon akadályokat, mik céljük elérését nehe