Pesti Napló, 1860. december (11. évfolyam, 3244-3266. szám)
1860-12-29 / 3265. szám
tettek is. Találunk ilyeket úgy az egyházi, mint a polgári s katonai pályán. Ezek alkalmaztassanak, a volt hivatalnokok pedig töröltessenek ki. Íg Hunkár Sándor helyesli az előtte szónokolt egyén nézeteit. Ő úgy hiszi, hogy vagy félünk a volt hivatalnokoktól, vagy szükségünk van rájuk. Ha félünk tőlök ? akkor gyávák vagyunk. Ha szükségünk van rájok ? akkor ? jj.Egy hang azt kiáltja rá a tömegből: Akkor ostobák vagyunk. Kopácsi József: A vita oly téren mozog, hol többé nem hallgathatok. Azért, hogy valaki hivatalt vállalt s oly nehéz időkben, midőn egy benső érzelem azt sugallta : tán enyhíthet honfias érzelmem e szegény nemzet nyomorán ? tán könnyíthetem azon terhet, melyet egy nem magyar, könnyítés helyett még nehezebbé tehetett volna : még nem lehet rádobni a kárhoztatás kövét. Tetteik után kell ítélni az emberek fölött. Én is voltam hivatalnok a főtörvényszéknél, de ugyan csak itt minden törekvésem oda volt irányozva, hogy a magyar nyelvnek már akkor tervbe vett kiküszöböltetése ellen erőmnek egész súlyát mérlegbe vessem, s úgy hiszem, hogy akkor honfias kötelességet teljesítettem, s nem vétkeztem nemzetem ellen. Veszélyes tér az, melyre a vita sodortatott. A haza keblétől igen sok honpolgárt el akarnak lökni. Én jól tudom, hogy csak azon időszak alatt is , míg én a törvényszéknél voltam, 800 honfitársam folyamodása fordult meg ott, s ezek mindegyike igazolta magát, s hódolatukat nyilvánították. S ezek mind ellöhessenek e? S nem volt-e egyén, ki a megrendelt ünnepélyességek alkalmával minden fölhívás nélkül nyargalt hódolatra?... Én visszalépek , habár bizottmányi tagnak kijelöltettem .... de ha el akarnak is lökni hazám kebeléről, azt nem tilthatják meg tőlem, hogy hazám szeretetének énlakomban oltárt ne emeljek, s tettekkel be ne bizonyítsam, hogy mint eddig szerettem — úgy ezután is szeretendem hazámat. Csepey Sándor tanár: A túláradó érzelem nem mindig szorítható a mederbe, habár az eszélyesség követelné is. Kopácsi József nyilatkozatából látja, hogy a nemzetiség iránti szeretet lelkesítő hivataloskodásának időtartama alatt is. A hajdankorból idézi a vasakaratú spártaiak történetéből azon jellemvonást, hogy a tanácsba be nem juthatott spártai nemcsak nem zúgolódott, hanem inkább hálát adott Isteneinek, hogy utolsó se lehetett hazájában, oly sok derék fiúval van ez megáldva. Mi meghajtunk azon polgári erény előtt, hogy Kopácsi József úr ily spártai nemes önérzettel visszalép . .. de legyenek a volt hivatalnokok is oly nagylelkűek, hogy ez idő szerint vonuljanak vissza a térről, a hazafias érdemet majd fölkeresendi elvonultságában a nemzet. Kun Sándor hosszas , de érdekes rajza után a nemzeten átvonult sok viszontagságnak, a megsemmisítésünkre irányzott német ármánynak, úgy igyekezett föltüntetni a bukás közelébeni időt, mint a reménytelenség korszakát, melyben sokan csakis hivatalvállalás által hitték nemzetek nyomorait némileg enyhithetni. Felszól ezeknek általánosságbani elitéltetése ellen. Hivatkozik Aristidesre, ki az írni nem tudó polgár körtévén maga írta föl a száműzetését tartalmazó szavazatot. De hivatkozott a haza keblétől ellökött Coriolánra is, ki nem hajolt meg a nemzet akarata előtt, mint Aristides, hanem hona ellen fordult. S mi ezreket akarunk ellökni ? Én azt óhajtom, hogy mind Aristidesek legyenek az ellököttek, de ha találkozik köztök Coriolán, leend e majd anya, ki ezt mondja neki: csak holt testemen át menhetsz hazád ellen. Ajánlja az engesztelődést. Gróf Zichy Manó. A műveit Európa méltánylan ismerte el, hogy az angol után nincs érettebb nemzet a parlamentáris életre, mint a magyar. S mi ily vádaskodásokkal az ellenkezőről akarjuk-e őt meggyőzni ? Parlamentáris életben a többség határoz, itt is határozzon az, az egyesek felett, de ne vádaskodjunk. Kit a többség kijelöl, az bizottmányi tag, habár hivatalt viselt is. Vermes Illés szinte a hivatalnokok kizárása elvének alkalmazása ellen nyilatkozik. Csapó József az érzelmet, mely szenvedélylyé magasulhat s vészes kitörés elemeit hordhatja magában, az ész uralma alá hajtandónak ítéli. Habár azt óhajjá is, hogy jelenleg vonuljanak vissza a térről a hivatalt viseltek, de nem akarja végleges leszorittatásukat. A kiengesztelődés mellett szóllal föl. Üprég Szabadhegyi, Hunkár Sándor, Pap Gábor, s Szabó Imre szóltak, e két utóbbi kiengesztelőleg s a kiengesztelődés békés olajága hajolt reánk, eggyé forrasztva a megye közönségét az édes hazának szent szeretetében, s nem hagyva hátra egyebet, mint a viták megtörténte feletti fájdalmat. A bizottmányi tagok névsora fölolvastatván, ünnepélyesen jelenté ki a közgyűlés, hogy az általa alakított bizottmányra a törvények s köztök az 1847/bk évi törvényhez való hűséget, ragaszkodást, védekezésérel készséget hagyja drága örökségül s szent ereklyéül, s főispán ur a gyűlést eloszlatá, kijelentvén előlegesen azt, hogy bizottmányi ülés f. hó 28 ik s 29-ik napján leend. Pap Gábor: Városi ügy. Budavárosa szervezése tárgyában a magyar kir. helytartó tanács elnöksége, a következendő megbízó levelet intézte Ráth Péter úrhoz: „T. ez. Ráth Péter urnak Budán. Midőn legfelsőbb helyről nyert meghatalmazásnál fogva Buda sz. kir. városban a közigazgatási önállóság helyreállítására vonatkozó szervezés vezérletével megbízom, tekintettel jelen átmeneti időszak legsürgősb igényeire, oda utasítom, hogy értekezvén eleve a vársnak jellem, értelmiség és közbeesés által kitűnő polgáraival, ha a közrend érdeke a tisztújítást és képviselői testület választását megengedi, ezt nyomban, törvény szabta módon foganatba vegye. „A szervezés egyelőre csak a város közigazgatása körére terjedhetvén, a bírói állomások addig, míg a legfelsőbbileg kijelölt országbírói tanácskozmány ez iránti javaslatát elkészítendi, letöltetlen maradnak. „Ellenben a rendőri teendők mihelyt a közbiztonság fenntartására szükséges közegek megalakittattak a város terüleletein és a fennálló rendeletek épen tartása mellett, a város hatóságát illetendik. „Végül a szervezés befejezéséig a jelen hivatalok és azok tagjai működésüket folytatni és a rend fenntartására őrködni tartoznak. Küilönfélék. —■ Az ideiglenes koronaőrök a magyar szent koronát átvették. — Küküllö megyéből írják, hogy Bankal nevű hivatalnok a megyei levéltár érdekes iratait és jegyzőkönyveit elégette, vagy máskép semmisítette meg. — A kecskeméti ref. egyháztanács, a helybeli ref. iskolai tanács egyhangú indítványára elhatározta az 1848 tanévben fölfüggesztett jogi tanfolyamot ismét visszaállítani. Az előadások jövő 1861 elején, egyelőre csak a magyar magán- és közjogból és az észjogból haladéktalanul megkezdetnek. Jogtanárul Pólya József, főtanodai igazgató és történettanár alkalmaztatott, kinek ebbeli hivatottságára nézve elég annyit fölemliteni, hogy a híres pápai jogtanár, Zádor (Stettner) Györgynek kitűnő tanítványa volt. A jogi tanfolyam teljes berendezése a jövő tanévre halasztatott. A kecskeméti ref. főtanoda, a dunamelléki ref. egyházkerület által megállapított tanterv életbeléptetése óta 6 gymnasiumi (a 4 első osztályban osztályrendszerrel) és 2 bölcsészeti és így 8 középtanodai osztályt foglal magában. Éhez fog járulni a jogászati tanfolyam. A főtanoda egy igazgatóság alatt áll; az 5 dik osztálytól kezdve szakrendszer alkalmaztatik. A főtanoda 11 tanára fizetésben és rangban mind egyenlő. A tanuló ifjúság száma ez évben 250. (Beküldetett.) — Végre tehát szabad a magyar színésznek Magyarország ősi fővárosában, Budán is játszani. A budai városi tanács a tavaly és az előtt több ízben visszautasított Molnár György újabb folyamodása folytán, nemcsak megengedte a magyar színi előadásokat Budán, de jogot is ad a magyar színészetnek ott úgy működtetni, hogy magát ott sikeresen megállandósithassa. A tanács határozata igy végződik : „. . . a főváros csak örvendeni fog, ha a kebléből több évig száműzött magyar szinművészetet ismét élvezheti s annak létesítésénél a tanács közreműködését nem fogja megtagadni.“ — Posner Károly hazánkfia indítványa folytán bizottság van alakulóban, mely a kereskededelmi magyar műszak megállapítását tűzi föladatul. Az e szerint készitendő üzleti könyvek újévtől kezdve, mint halljuk, már kaphatók lesznek. — Reményi N Váradról Debreczenbe rándulván, itt három napot töltött, nyilványosan azonban föl nem lépett, 23-dikán búcsúestélyt rögtönöztek tiszteletére, mely alkalommal a Petőfi-szoborra öt percz alatt 250 forint gyűlt össze. A buzgó Csanak József, debreczeni nagykereskedő 100 frtot írt alá. E szép eredmény fölvillanyozván Reményit, egy óránál tovább gyönyörködtette játékával a jelenvoltakat. — B. B. ur Hőgyészről 5 írtot küldött szerkesztőségünkhöz Táncsics családja számára. Átszolgáltattuk. A jelesül szerkesztett „Körünk“ új évtől fogva hetenkint ötször fog megjelenni. Reméljük, hogy ez erdélyi lapnak nem csupán Erdélyben lesznek előfizetői. — Az alakulóban levő „budapesti népkör“ ismertetése : Az évdij helybeli tagokra nézve 6 írt, vidékiekre 3 írtban állapíttatott meg. Az évdijak csak a választott pénztárnokság nyugtája mellett, az erre megbízott egyleti tisztviselőnél félévenkénti részletekben fizethetők. Czélja a népkörnek: társaskörben a hazai közczélok körül egyesülni, a hazai közerkölcsiség s közműveltség emelésére szellemi és anyagi élvezetek bölcs párosítása által hatni, s nemzetgazdászati tekintetben a közjólét előmozdítását eszközölni. Ezen nemes hazai feladatnál fogva kebelében állandó művészeti s iparkiállitást rendez, melynél a tagok részéről beküldött kitűnő czikkek dijakban is részesittetnek s e mellett nemcsak az iparral kapcsolaton álló művészettudományokból , hanem a tudomány más ágaiból, de különösen a magyar történelem s törvényekből is felolvasásokat tart, mert hiszen minden polgárnak ismernie kell hazája törvényeit, hogy azokat szerethesse s tiszteletben tarthassa, mi által a műveit Európában mindenütt otthonos s még belépti dijak mellett is látogatott népszerű felolvasásokat is meghonosítja. Tagja lehet pedig e társulatnak vallásfelekezet s népfajuságot tekintetbe nem véve, osztály s rangkülönbség nélkül minden becsületes honpolgár. A bejegyzések az ivtartó uraknál történnek. Egyik tegnapi újdonságunkat, Csengery Antal úr fölhívása folytán, oda kell módosítanunk, hogy „Olaszország újabb történetei“ Reuchlin nyomán, nem az ő, hanem Jánosy Ferencz földolgozása szerint, nem is külön, hanem a „Budapesti Szemlé“-ben fognak megjelenni. —T Boldini Róbert nyomdájában egy félévnyi füzetke jelent meg : „Kárpátoktól Adriáig.“ Három dal: írta és viszhangra bocsátja Rákosi László.“ Az „Ungar“ újévtől fogva szintén fvrétben fog megjelenni. — A Luczenbacher testvérek második gőzöse elkészült s „Mátyás király“ nevét viseli. — A laibachiak Schmerling úr ismeretes körlevelek fölötti örömükben önkénytes kivilágítást rendeztek , más- nap pedig a tartományi helytartó (Landeshauptmann) felelősségre vonta a város elől járóságot, amiért Krajna fővárosa felsőbb hatósági engedély nélkül merészelte örömét nyilvánítani. — Vetter tábornok nem régen Nápolyból Corfuba utazott. — A nemzeti színház kardalnokai azon kérelemmel járulván Nyéki ideigl. igazgató úrhoz, szíveskednek a számokra (féljutalomjátékuk jövedelméből előlegezésképen) fejenkint rendelt 7 írtnál többet utalványozni, a nevezett ur kijelenté nekik, hogy ezt a színházi bizottság rendelte, s ő e rendelkezés ellen semmit sem tehet s bizonyságát föl is olvasá előttök, a színházi bizottság illető határozatát — német nyelven. A magyar nemzeti színház igazgató bizottságának tehát német jegyzőkönyve van! 1 — F. hó 26-án d. u. 4 órakor kisértük örök nyugalomra fővárosunk kerepesi temetőjébe, barátunk s polgártársunk Czégély Ferencz szeretetreméltó nejét, szül. Wiskovszky Vilma asszonyt, kinek 22. évében aszkór okozta kora halálát mélyen megszomorodott férje, hátrahagyott három éves leánykája, rokonai és ismerősei gyászolják. Béke hamvaira! (Beküldetett.) — Rokonstein Lipót rabbi kibocsátotta „A magyar izraelita“ czímű hetilapja előrajzát. Értekezéseken, történelmi rajzokon kívül szépirodalmi tartalma 13 lesz. Közöl természetesen újdonságokat is helyből és a vidékről. Főmunkatársa a buzgó Tatay Adolf. Előfizetési ára egész évre 6, félre 3 ft. Az előfizetési pénzek a szerkesztőséghez intézendők Pestre (Király utcza, 3. sz. 3. emelet.) -7 Nemrég a pesti gymnásium tanuló ifjúságának osztályozása került kezünkbe, 1818. évről szóló, mely lajstromban sok, azóta nemzetünk történetével szorosan egybefont névre akadunk. Érdekesnek tartjuk felemlíteni, hogy a lajstrom szerint Klauzál Gábor a hatodik gymnasiális osztály első eminense; Kossuth Lajos az ötödik osztályban (a rhetorikában) 28 ik eminens (ő a művelt világ egyik legjelesebb szónoka) Toldy Ferencz, a magyar akadémia titkára, ugyanezen osztályban 42. eminens. Vukovics Sabbasról, a magyar igazságügyi miniszterről, ki Temesvárott nyerte első oktatását, állítják, hogy ő az illető tanodai szakma alatt mindig csak végén csüngött az első osztályban. Ugyancsak másként szokta osztályozni az élet iskolája az embereket ! (Delejtű.) — A magyar természettudományi társulatnak holnap, azaz szombaton decz. 29-én, délután, közgyűlése lesz. E közgyűlés tárgyait a jelentés a társulat évi működéséről, újabb intézkedések, tagválasztás és egy évre szóló ideiglenes elnökválasztás fogják képezni. Telegraf tudósítás a bécsi börzéről , decz. 28. 5% metallique 61; nemzeti kölcsön 74.80; bankrészvény 717; hitelintézet 160; augsburgi váltó 123.25; londoni váltó 140.50; arany 6.81. NEMZETI SZÍNHÁZ. Decz. 29.cikére van kitűzve : Bignio Lajos javára uj szereposztással „Belizár,“ opera 3 felv. Köszöneti nyilatkozat. Mi, alalkottak az összes, honvédtisztek nevében, szivünk mélyéből meleg köszönetet mondunk mindazon tisztelt hazafiaknak, kik megboldogult Szomori Limbek honvéd őrnagy hofibaj társunk s barátunk tiszteletteljes eltemetésére és árva családja anyagi fájdalmának enyhítésére, hazafias készséggel segédkezet nyújtani szíveskedtek, u. m. : Főtisztelendő Szántói Antal urnak, ki mind a temetést, mind a gyászmisét honfiúi szívességből végezte, valamint az egyházi kántor Engesser Mátyás urnak, ki szinte hazafiui részvétből dij nélkül teljesité kötelességét. Köszönet továbbá Aul J. urnak, ki a temetéshez megkivántató mindennemű költségeket sziveség s hazafiságból tette. Plán Gyula urnak, ki az egész diszszel kiállított 4 lovas előfogató halottas kocsiért semmi dijt el nem fogadott. Verner Károly urnak, a nyomdai költségek hazafiai szívességből tévéséért. A nemzeti színházi éneklő karnak. Végül mindazon lelkes honfitársaknak, kik az elszegényült család fölsegélésére pénzbeli segélylyel járultak, melyet mi az elszomorodott szivü özvegy Limbek Dienesné, szül. Fekete Luiza asszonyságnak alálirt T. N. A. 126 ft 78 kr, s szinte S. J. 38 ft 50 kr, s igy összesen 165 ft 28 kr o. é. öszvegben nyugta mellett kézbesíteni szerencsések voltunk. E nyilatkozat szives átvételére tisztelettel kéretnek a többit. szerkesztő urak is. Tokai Nagy Antal, Somogyi József: Meghivás 1 A „budapesti népkör“ f. hó 30-án vasárnap délután 4 órakor a nemzeti múzeum termében tartandja alakító közgyűlését, melyre nemcsak a már bejegyzett egyesületi tagok, hanem minden más polgártársak is tisztelettel meghivatnak. A tagok beiratása délutáni 2 órától estig, s a már kinyomott alapszabályok kiosztása is ugyanott történik. Az ivtartó urak kéretnek iveiket magokkal hozni, vagy beküldeni. Pest, decz. 28. 1860. Fényes Elek és Vahot Imre, mint az eddigi tanácskozmányok ideiglenes elnökei. — Kiss G. János, mint társulati jegyző. Igazítás. Azon tudósításban, melyet e lapok hasábjain a nagykőrösi városi hatóság újra szervezéséről írtam, egy lényeges sajtóhiba csúszott be. A nép által megválasztandó tizek ugyanis oly férfiakból fognak kitelni , kik hivatalt nem vállalnak. Továbbá a 48-diki polgármester lemondását a közelebbi népgyűlésben fogja benyújtani. Végre minden félreértés kikerülése végett azt is kívánom megjegyezni, hogy a városi hivatalokra leendő tizek által jelölendő egyének közül fog végrehajtatni. 1. 1. hogy a 20 millió font sterlinget biztosítják, de cseréről, talán Törökország rovására, szó sem lehet. A „The Press“ tory hírlap (nem legjobb forrás) írja : „Azt halljuk, hogy a törökországi franczia követ, Lavalette Marquis, azon a ponton áll, hogy a török kormánytól a forma szerinti engedelmet a syriai foglaló seregnek további ott maradására megnyerje. Ezt már mi két hónap előtt megjövendöltük. Mit fog majd mondani Palmerston lord, ki a franczia beavatkozást Syriában eddig oly féltékeny szemekkel nézte, a keleti kérdés ezen új fordulatáról?“ FRANCZIAORSZÁG. Horn úr, a párisi magyar emigratio egyik kitűnő tagja, azon hírekre vonatkozólag, melyek az utóbbi időben a magyar emigratioról elterjedtek, a következő levelet intézi az „Opinione nationale“-hoz : „Egy idő óta az osztrák kormány lapjai, könnyen kitalálható czélból, abban lelik kedvöket, hogy többé kevésbbé merész tudósításokat tesznek közzé a magyar emigratio „fondorkodásai“ felől. Ez utóbbi hagyta őket beszélni és igaza volt. A végképi meghazudtolás azonban talán mégse fölöleges akkor, midőn a lap helyzete, mely ezen tudósításokat beveszi, és azon szabatosság a részletekben, melylyel azok előadatnak, azzal fenyegetnek, hogy azoknak némi hitelességi látszatot nyújtanak. így áll a dolog a következő sorokra nézve, melyeket a „Budapesti Hírlap“ (nem tudjuk a ,Pettofner Zige vagy a másik Szerk.) Milano deczember 10 diki kelettel, kinyomat: „ „Míg — úgymond — Klapka Konstantinápolyba megy, hogy a dunai fejedelemségekben propagandát csináljon, addig Horn ugyanazon czélból Lengyelországba utazik. Pulszky pedig Ciprerába, hogy Kossuth és Garibaldi közt találkozást eszközöljön ... El van határozva, hogy Genuában ideiglenes kormányt állítanak (Magyarországra nézve) mely Kossuthból, Klapkából, Hornból és Pulszkyból állasd, azonban a magyar forradalom főhadiszállása Milanoban marad.““ „Több okból szükségesnek tartom kijelenteni, hogy nekem nincs és nem volt szándékom Lengyelországba menni, hogy tudtomra a mi politikai barátaink közt senkinek nincs eszében ily utat tenni, s nem is lehet eszében, — legalább e pillanatban. — Azon tudósítások, melyeket a hivatalos lap egy ideiglenes kormánynak Genuában leendő fölállításáról közöl, nem bírnak több alappal mint az állítólagos propaganda utazások felöl tett revelatioi. Végtelenül lekötelezne ön, ha szives lenne e sorokat egyik közelebbi számába beigtatni. Fogadja stb. Páris, dec. 23. 1860. (aláírva) Horn. — A szász kormány folyvást a legélesebb roszalásnak van kitéve gróf Teleky kiadása miatt. Németországban — írja a kölni lap párisi levelezője — bizonyosan hasonló fölindulással fognak kikelni ezen megnevezhetetlen tett ellen, hogy a német nevet Beuszt ur genialis csínyeiért valaki felelőssé ne tegye. Én — mond a levelező —olvastam gr. Telekynek egy levelét nov. 23-dikáról (Géniből) egy poltikai hitsorsosához, a kinek állásához képest Teleky politikai terveiről tudomással kell bírnia, amelyben ez azt mondja, hogy bizonyos sürgetős családi ügyben kénytelen a svájczi városból eltávozni, a nélkül hogy sejtené is hová szándékozik utazni. E szerint a szász kormánynak nincsen mentsége. Különben magában is világos, hogy a magyar mozgalom vezetőinek saját ügyökben Szászországban semmi keresetök. Franczia- és Angolország lépéseket akarnak tenni az itt, mint Londonban nagyon tisztelt férfi ügyében. — OLASZORSZÁG. Az első törvényjavaslat, melyet a kabinet az olasz parlament elé terjesztend, az olasz királyságot megalakultnak, s Viktor Emánuelt olaszországi királynak kívánja proclamálni. A nemzeti egylet közelebbről gyűlést tartott, melyben elhatározta, hogy az ezentúli ajánlatok Velencze fölszabadítására fordítandók, egyúttal kimondá, hogy a parliamenti választásoknál oly képviselők megválasztását pártolja, kik a minisztérium olasz politikáját támogatják. A „Const.“ szerint a piemonti hadseregben a pápa szentségének egy unokatestvére is szolgálatot vállalt, t. i. gr. Massai, a pápa idősb testvérének fia; ugyanő eddig a pápai seregben szolgált, azonban az umbriai plebiscitum után szükségesnek látta szolgálatával Piemontot kínálni meg, a mely azt legott el is fogadta. — Nagyon hirlik, hogy a franczia hajóhad, egy hajónak kivételével, odahagyja Gaetát s ekkor Persano tengeri oldalról is megnyitja a bombázást, természetesen ezen visszamaradt franczia hajó kímélésével, mely a király rendelkezésére áll. „Fogadja czimzett uraságod tiszteletem nyilvánítását. „Budán, decz. hó 23. 1860. Már láth.a Legközelebbről adni fogjuk Ráth Péter ur fölhívását polgártársaihoz. — Tisztelt vidéki rendes munkatársainkat s azokat, kik dolgozataikkal egy vagy más alkalommal kívánják lapjainkat megtisztelni, ezennel felkérjük, szíveskedjenek tudósításaikat lehető rövidre szerkeztem, s mennyire lehet — csupán a tárgyak lényegére szorítkozni; ezen fölkérésre kényszerit bennünket a különféle s átmeneti korszakunkat tekintve, mind hazai érdekekkel biró közleményeink nagy halmaza, mely— a már megbővített lap tétjével semmi arányban sincsen. Egyúttal munkatársaink jövendő tájékozásául ki kell jelentenünk azt is, hogy a hozzánk beküldött kéziratoknak fel nem használás esetébeni visszaszolgáltatására csak azon esetben kötelezzük magunkat, ha a beküldő kéziratának el nem fogadása esetére annak visszakivonását kéziratán, vagy kísérő levelében egyenesen kiköti; ez esetben azonban a visszavitel iránt 15 nap leforgása alatt intézkedjék. Ezen rendszabályra ismét a beérkezett közlemények sokasága s azon gyakori megkerestetésünk kényszerit, miként épen akkor, midőn szerkesztési munkánk legsürgősebb, a visszakivánt kéziratok keresésében órákat kell eltöltenünk. Egyébiránt az el- vagy nem fogadott munkálatokat illetőleg „Szerkesztői levelező“ rovatunkban szakonkint nyilatkozni fogunk. Politikai események: ANGOLORSZÁG. Velencze eladása kérdését ma ismét a „Daily News“, „Morning Herald“ és „Economist“ tárgyalják. Az első lapnak iránya ismeretes. Mindig Velencze eladását tanácsolta s tanácsolja ma sürgősebben mint valaha. De már a Herald is kételkedni kezd, hogy Austria minden külső és belső veszélyeknek ellentállhat, már pedig a Herald kétségen kívül legmelegebb szószóllója és barátja Ausztriának az angol sajtóban. Ami végre az Economistot illeti, mint politikai kereskedő lap érdemet csinál abból magának, hogy először tanácsolta Ausztriának Velencze eladását. Ő ma is csak ezen eladás szükségességéről és sürgetősségéről szól, de csak azért, hogy Angliát intse, tartózkodjék a Velencze eladása fölötti alkudozásba nagyon beavatkozni. A legtöbb, amit a nyugati hatalmak tehetnek az. Felelős szerkesztő: B. KEMÉNY ZSIGMOND. Távirati Jelentések. London, dec. 26. Londoni lapok szerint Angolország elégtételt fog követelni a mexikói angol követnél történt lopásért. Turin, dec. 26. Umbriából egy zászlóalj mozgó nemzetőrség érkezett 24-dikén Turinba, helyőrségül. — A Doria-szinházban Genuában több ízben tüntetést kísérlettek meg Garibaldi mellett s a kormány ellen, a katonaság beleavatkozása azonban mindannyiszor elnyomta. Milano, dec. 27. A mostani kamrák 28 dikán gyűlnek össze , feloszlatásukat határzandók el. — A Perseveranzának Nápolyból 22 dikéről írják, hogy az 1857—60 évekbeli katonaköteleseket berendelik, nápolyi sereg többi katonáját pedig szabadsággal hazabocsátják, de kikötve, hogy első hívásra ismét kiállanak. — A consulta elé a nemzetőrség mozgósítására vonatkozó törvényjavaslat terjesztetett. A „Pesti Aapió“ ituigúi tdvsürg&i}ei. Milano, decz. 28. A mai „Perseveranza“ szerint azon hír, hogy Oroszország azon esetre, ha a franczia flotta Gaetát elhagyná, a király családja védelmére orosz hadihajókat küld oda, hogy az erősségnek a tengeri részről lövetését megakadályozza, valósul.