Pesti Napló, 1861. január (12. évfolyam, 3268-3292. szám)

1861-01-15 / 3278. szám

12-3278. 12-ik vn folyam Szerkeszt Iroda: E lap szellemi reseet illeto minden kozlemeny a szerkeszttseghez intezemlo. Bdrmentetlen levelek csak ismert kezektol fogadtatnak el. Kiado-hivatal: Ferencziek terdn 7-dik szdm foldszint. A lap anyagi reszdt illeto kozlemenyek (elfifizetdsi penz, kiadasa korttli panaszok, hirdetmenyek) a kiadd-hivatalhoz intezendok. 1861. Kedd, januar 15. Eldfizetesi feltetelek: Sz^p-utcza l-s8 Sii, l-s8 emelet VIDEKRE, postdn I POSTAlV, hdzhoz hordva: JjWvre .... 10 frt 50 kr. a. <?rt. I ^dldvre .... 10 frt 50 kr. a/rfrt. Eynegyedre . . 5 frt 25 kr. a. ert. | Evnegyedre . . 5 frt 25 kr. a. drt. Oirdetnenveb diil • ® hasdbos petit-sor egyszeri hirdetdendl 7 ujkr. Bdlycgdij * J * kiilon 30 ujkr. Maganyita 4 hasabos petit-sor 25 ujkr. BECSI BORZE jannar 12-en, 1801. Adott Tar- Adott Tar- Adott Tar- Adott Tar-Allamdssag. dr tott dr tott dr Elstibbsegi kOtvenyek. dr tott dr dr ott dr 5%-os Osztrak drtdkl.....................100 frt 55 75 56 — Allamvasp.......................................... 500 frank 148.50 149.50 N. Szombati l-s6 kibocsdtds.......................... 22.— 24 — 50/e-os nemzeti kulosfi...................100 frt 74.60 74 80 Sorsjegyek. Lombard-velenczei.......................... 500 frank 143 50 144.— N. Szombati 2-ik kibocsdtds.......................... 60.— 65 — 5°/0-os metallipnes ...................100 frt 62.70 62.80 Duna-gozhaj6zdsi tdrsulat . . . 100 ft pp. S3.— 94.— Vakok (devisek). 4l/»%-os n . .........................100 frt 52.50 63 — Osztrdk Llyod................................100 ft pp. 80- 81— Hdrom hfinapra. _ , 1839-diki sorsoldssal..........................100 frt 105.50 106 — npt.v.nvtli Amsterdam ICO holl. fit (85 ft 52 kr a. d.) 3% F6Id«eherm«e8ifesiek. 1854-diki „ ...............................100 frt 84.- 84.50 Z J Augsburg 100 d. ndmet ft (85 ft 90■/, kr) 3% „ 128 50128.50 1860-diki „ ...............................100 frt 83.75 84.— Nemzeti bank (ex div.)......................................... 749-— 750.— Berlin 100 talldr (150 fit ausztr. ertdkb.) „ —------- 5.-os magyarországi....................100 frt 65 — 65 75 Comp-rentpapirok 42 ausztral lira..........................15.— 15.50 Hitelintezet 200 frt.................................................. 156 90 157. M. Frankfurt 100 d. nem. ft (85 ft 90'/, kr) 3 „ 128.50 128 75 6/,-os bdnsagi, horvdt szldv . . 100 frt 63.— 63 50 ^ hitelintezeti darabja......................100 ft a. d. 108.50 109.— Also-ausztriai esc. bank 500 frt...................... 564 - 567.' Hamburg 100 mdrk-bank 6 frt (75 ft 85 kr) 20 113.— 11325 5 -os erddlyi ... .... 100 frt 61.— 62.— Trieszti db.............................................100 ft pp. 115 —116 — Duna-gozhajdzdsi tdrsulat 500 frt..................... 379-- 381.— London 10 font sterling. (100 ft 231,2 kr) 6 „ 149.25 149 50 Velenczei koleson 1859 / . . . . 100 frt 88 50 89 — Dunagozhajdz. tdzs. darabja . . . 100 ft pp. 94.50, 95 50 Trieszti Lloyd 2-ik kibocsdtds 500 ft pp. . . 180.— 140.— Pdris 100 frank (40 ft 50 kr ausztriai drt) 3/2 „ 59 30 59.50 Budai gdroskozsdg db.....................40 ft a. d. 36.— 36 50 iudapesti ldnczbid 500 ft pp................................ 393 — 396.— Penznemek. Zalog-tevek. Eszterhazy.........................................40 ft pp. 86.50 87.50 Éjszaki vasut........................................................ 2072— 2074— Korona .............................................................. 20.60 — .— Salm ...............................................40 ft pp. 87.50 38.— Ausztr. dllamvaspálya......................................261.— 982.— Csdszdri arany.................................................... 709 —.— Al. bank 6 dv. 500-os . . . 100 ft pp. 99 50100.50 Poliffy ....................................................40 ft pp. 36.50 37.— Nyugati vasut...................................................... 183.50 J®4— Beczds arany.................................................7.08 — n » n 10 dv. 50A-os .. . . lOOftpp. S6 50 97.50 Clary ....................................................4O ft pp. 34.25 34 75 Pardubitzi vasut................................................105.— lc5.50 Napoleonsd’or................................................12.03 —.— n rt » sorsolh. 5y,................lOOftpp. 88.75 89.25 St. Genois.............................................40 ft pp. 37.— 37.50 Tiszai vasut..........................................................147.— 147.— Orosz imperiale..................................................... 12 38 —.— n * n 12 h6 570 .........................lOOftpp. 99.50 100.— Windischgriitz..........................................20 ft pp. 20.— 20.50 Ddli vaspdlya 60% (ex diy.).........................182.— 183.- Eziist................................................._. ... 49 50 —.— An. bank sors. 5°/. . . . . 100 ft a. d. 84.50 85.— Waldstein...............................................20 ft pp. 25.75 26.25 Károly Lajos vaspollya (ex div.)..................... 154.25 154.75 A nemzeti kolcson papir szelydnyei. . . .40— —.— A gallicziai fold. hitelintdz.7,0/0-os 100 ft pp. 84 — 85 — Keglevich................................................10 ft pp. 14.50 15.— Graz-Koflachi.....................................................106 — HO — Porosz pdnztdri utalvdny..................................2.277,2.288, _____________ —————■. Elofizetba folhivas a 181-diki elso felevi es 486 evnegyedi folyaira. Videkre: postdn kidve januar—juniusi felevre . . 10 ft 50 kr. januar—martiusi enegyedre 5 ft 25 kr. Budapesten: hazhoz dildve ugyanannyi. Az elofizetesek elfogadatnak minden postahivatalnal bs Pesten egydil csak a kiadbhivatalban. A klilfoldre jdraudb Naplo-piddnyokra nbzve, minlen rendetlenslg kikertlbse vbjett, legczlelszerfibben selekszik az elbfizeib,ha a akhelybn levb postahivatalnbl rendeli meg e lapot. A „Pesti Naplo“ kiadohivatala. PEST, januar 14. $pen a „LiberBoy’a_-nyel akardnk szot valon a „Hirnoku egy uj czikket hoz a elektis kormany ellen. A Hirnok e czikkben, nemi altaldnossagokban, azt mondja: „hogy a fuggetlen korianyzat kulon bozd formai kozulakaraelyik jobban megfelelne a czdlnak, mint a elelds kormany.“ Kdr, hogy nem mondja meg, melyek azon : u 1 o n b 6 z 6 formak ? Adszunszbl hiaban keessuk a vildg kulonbozo alkotnanyos orszdraiban, hidban az dllamferfiat munkaiban. tudjuk, hogy a Hirnok hivatkozisa Norvegia*a Schweiczra ds Amerikdra bdlul iitott ki. Jjra meg ujra kerdjük tehdt, tol vannak a uggetlen, felelos kormanyzat azon killonbozo ormdi, melyeket jobbaknak taldl t parlamenti tormany rendszerenel? A mi e rendszert illeti, jol tudjul, hogy emieri intezmdny nem lehet tokblete,; mindenikhez fdrbet szo. De mi, bdr nemkis figyelemmel kisdrtuk a kozelebbi idblben azon megtdmaddsokat, melyeknek a parliamenti kormdny foleg az imperialismus rezdrbl ki volt tdve, nem taldltunk azokban egyetlen meggydzb okot, mely Europa egyed halmaiban az alkotmdnyos szabadsdg baratit md8 osvdnyre tbintheti vala, mint a melyet haladtak I. Napoleon bukasa óta. Sőt mit apasztalunk legujabban? Ugyanazon imperiaismus mely hadat szent Francziaorszagban a parliamenti kormanyzdsnak, kdnytelen ujola: engedmenyeket adni az altala erbszakosa levert, de a nemzet jobbjainak emlekezetdilelki nem’torlelhetett rendszernek, s a minister felellessdg vallesitdsdra megtevd az elsb lejiseket. Az ellenzdk belatta ez engedmeny hcderejet; a P. Naplb is kozdte Prevost V radol szdp czikkelydt; s az angol sajtb, mly bizonyara legfobb tekintely a szabad intdzidnyek megitdlesdben, megtapsolta — ez ebb pest az alkotmdnyos kormdnyzdsra. Milypranyit nyom Europa osszes szabadelvu journalistikajdval szemkozt a Hirnok azon „kulb velemdnye" , hogy „a felelos kormany az bn kormdnyzds elvet teljesen felforgatja. Boldog Isten! Mennyire kullnbozb az emberek felfogasa! A miben Európaszerte az alkotmdny egyik biztositdkat keresik az dllamfdrniak ; a miben keressik mi a megyei rendszerben birt onkormdnyzatunk biztositdkat s a mi altal hiszszik egyedul vallsithatni az onkormdnyzdst az dllam felsbbb kordben is: ugyanazon rendszer, a P. Hirnok szerint „dpen az onkormanyzdst forgatja fol fenekestbl!u S miben talalja a n Hirnok“ e folforgatast ? Az 1848. dvi lll. t. czikk ezen szavaiban : nö Felsege ezentul a vegrehajtb hatalmat, a torvdnyek drtelmdben, független magyar miniszterium által gyakorolja." Alig hittünk szemünknek! Tehát roszul tanultunk volna egyetemünken, akademiainkban, collegiumainkban, hogy a végrehajtó hatalom, alkotmányunk szerint, a fejedelmet illeti, ki azt a törvények értelmében a kormányszékek által gyakorolja; tevedtek volna-e e reszben bsszes tanaraink; tevedtek-e torvenyhozóink , kik 1799-ben visszaállitak az alkotmanyt s a 12-dik torvenyczikket (executiva autem potestas per Regiam Majestatem exercebitur)alkotak; tevedtek-e Bartal,Czirdky (Il-ik kot. 63-ik lap), s mindenek felott a Hirnok erdemes dolgozb tdrsa, Fényes Elek, ki külonben mindig oly hevvel szdll sikra a megyek jogai mellett, s mégis azt irja statistikajdban: nk kirdly jogaihoz szdmithatni a felsbsdget (jus majestaticum),a vdgrehajtó hatalmat (horrendum!) s a kath. egyházban a fbpdrtfogdsi jogot, (jus patronatus)“ ; s hogy a magyar kirdly jogait, melyek egyhdz-pdrtfogdsi, felsbsdgi vdgrehajtbi bs felvigydzasi hatalmakbl erednek, a magyar kir. udv. kanczelldrialtal gyakorolja. (II. kot. 39 bs ll9.lap.)“ Ha mindezen tekintllyek tevedtek, bocsássa meg a Hirnok a szegény 48-ki torvényhozóknak is, ha azt rendelik, hogy azon jogot, melyet az idezllik tekintelyek, s az 179%-ki torvények is a fejedelemnek tulajdonitanak, a felsege ezentul nem a kormanyszekek altal, melyek testületi szerkezeteknél fogva felelősségre nem vonhatók,hanem felelbs kormány által gyakorolja. A 48-ki orszaggyűlesnek minden bűne az,hogy ellenőrzés alá vetette a legfőbb vegrehajtó hatalmat, valasul a törvényeinkben tobbszor kimondott, de intézményben meg nem testesitett felelbsségi elvet, s igy jogot biztositott a nemzetnek a nelkül, hogy a megyek mint vbgrehajtb organumok jogait legkevésbbe is csorbitotta volna. Am olvassa meg barki az 1848. XVI. torvenyczikk d) bs f) pontjait. Ha a „Hirnok“ a vbgrehajtb hatalom termeszetbrbl mds nezetben van, mint az idezttik tekintllyek, dm vitatkozzanak a ,,Surgony“nyel, mely a ,,Hirnok“ elmelete utan bpen nem csudalkozhatnak, ha valóban lennének megyek melyek — mint kozelebb mondd a kormanylap — magoknak, megannyi cantonokként, „orszdgfolslgi jogot arrogollndnak.“ („Surg.“ 10. sz.) Ha a „Surgony“ megeri a kormdny vbgrehajtb hatalmanak olyan kornilirdsdval, mint a „Hirnbku foldllitott — dm ldssa. Mi sem akarunk bdb kormdnyt, de az erintett elemi kerdesek vitatdsa helyett, fbbb dolognak tartjuk ez idb szerint — midbn a „Surgony“ is torekszik e kbrdbsben megzavarni a nézeteket — arra kozpontositani minden törekvesünket, hogy kormányunk ne csak magyar, nemzeti, de valóban független és felelős is legyen. S megmutatjuk kozelebb, hogy az ily korany nemcsak osszefir a megyei rendszerrel, hz annak egyik legfőbb biztositéka lesz. Csengery Antal. (Fk.) Azon „ünnepelt“ osztrák dllamfbrfi, kinek fakardját, melylyel a pragmatikai sanctib érvenyet megtámadta, a minap osszezuzni megkisertettük — ezen ünnepelt dllamfbrfi az ellene felhozott hrvek közül csak egyet törekszik erletleniteni, de csak ugy, miként a megvert hadsereg mbg egy pdr puskalovbst teszen, hogy visszavonuldsdt „fodlezze.tf Ezen egy brv, melyet ellenfelünk a sok kozul kiemel, bs melyre elleg gyengbn felel — a tobbire, ugy latszik, bpen nem tud felelni — a nemzet ellenalldsi jogdra vonatkozik. Szbrbl szbra idbzzuk az ebbeli argumentatiót, hogy az „innepelt“ arról ne vddolhasson, miszerint szavait elferditettük. „Ausztria ketslegbevonhatlan (!) hbd i t d s i joganak ellenbbe teszik Magyarorszag ellentollasi jogot. Azonban a jogtan egyik megrendithetlen elve az, hogy jogta- lansag soha nem lehet jognak forrása. A ki tehat Magyarországnak ellenállási jogot tulajdonit, az azt allitand, miszerint az 1849. apr. 14-ki debreczeni határozat nem volt jogtalanság, mert ezen határozat eredményezte Magyarországnak Temesvár és Vilagos melletti veresegeit. Azok ellen pedig, kik ilyesmit dliitandnak (hogy t. i. az apr. 14—i vbrgzbs nem volt jogtalansdg), az osztrák ember nem küzdhetne tollal, hanem csak akkent, a miot Haynau es Windischgratz tettek. Ezen gybnyomi ellen-argumentatiót alulrbi felfelé akarjuk izekre szakitani. Az „allamferfi“ bizony nem nagy „allamferfi,“ ha azt az esztelenseget elkovetni képes, hogy ezen pillanatban Windischgratz slt mbg Haynau idejére emlékeztet bennünket. Osztrák allamferfinak minden nap haromszor kellene imadkozni az egek urához, hogy tlpje ki végkep nemzetünk elmejebbi ama kor emlekezetet. A „tapintatlan“ magyarhoni sajtóban meg senki nem kovette el azt a durvasagot, hogy e horbri nemzetet oly emlekek folfrisitese dltal lazitand fel, mik az Ausztriara nézve oly nllkülozhetlen kedblynyugalmat Magyarorszagban tustent tönkre tennék. Aztán azt sem gondolta meg az „ünnepelt“ osztrák államférfi, hogy — ha a Windischgritz-Haynau fele küzdelemmel fenyegeti nemzetünket—a legegyszerribb eszjarasu magyar ember is azt fogna kezdeni: vajon oly helyzetben van-e Ausztria most, amilyenben 11 bvvel ezelltt volt? Ennyit az ellen-argumentdtib fa r k d ra nbzve. Atternnk annak fejbre, melyről ugy hisszuk sikerülni fog kimutatnunk, miszerint az meglehetbsen hikes. Ausztria ketslegbevonhatlan hbditasi jogdval nem szabad szembeállitani Magyarorszag ellenalldsi jogolt, mondja az ,,ünnepelt,“ mert jogtalansdg nem lehet jognak forrdsa. Kbrjtik aldssan, honnan lehet azt bizonyitani — meg ellenfelünk állaspontjarbl is — miszerint Ausztria „holdutdsi joga“ Magyarorszdg iranydban „kbtsbgbevonhatlan ? “ Mi multkori czikkünkben bpen az ellenkezot bizonyitottuk, t. i. hogy ehbditdsi jog nemcsak nem ,,ketsegtelen“, hanem bpen nem létezik, hogy leteznie nem 1 ee h e t, bs hogy a pragmatika sanctio bs az abbbl eredb bilateralis szerzodesbeli jog — tehdt a hbditdsi jognak egyenes ellentete — nemcsak oct. 20-ka bta fonndll, hanem hogy annak brvenye nem szakadt meg soha, még egyetlen perczre sem. Ellenfelünk ezt ignordlja bs axioma gyanant dllitja okoskoddsa blbreazt, a mit mi absurdumnak bizonyitottunk, t. i. hogy Austria hirditdsi joga Magyarorszdg irányaban „kltsegbevonhatlan." Nem akarjuk a mondottakat ismetelni, de miutan a nbmet-osztrak dllamfbrfi, ugy latszik, meg most sincs tisztdban egy „allamalapjog“ termeszetbre es hatdsdra nezve, idbzzuk in usum delphini egy nbmet dllamjogtani tekintely kovetkezo kimonddsdt: „Mindazon politikai jogok (Restgnisse),mikkel az alattvall valamely alaptorvbny nyomdn lir, visszavonhatlanok oly értelemben, hogy soha tobbb az államhatalom valamely egyoldalu cselekvenye altal bs a nepjogok alkotmdnyos kozlegeinek kozremukodese nelkul vissza nem vehetik, meg nem masithatok, vagy magyardzhatok“ (Zopfl Grundsatze des allg. Staatsrechtes, 194. §.). Hogy a pragmatikai sanctio „alaptorveny“ bs hogy e szerint a fenntebbi kimondds red is alkalmazandb, azt ugy hiszszük, senki nem tagadja bs ezt az oktoberi diploma maga is elismeri. Tehdt a nemzet innen eredb politikai jogai egy oldaluan soha vissza nem vehetik bs igy „hbditdsi“ jogrbl Magyarorszdg iranydban nem lehet szb. Azonban tisztelt ellenfelünk nem csak kbptelenséget dllit fel alaptételul, hanem meg erre bpitett okoskoddsai tanusaga szerint a logikai kovetkeztetes legegyszerűbb torvenyeit sem latszik ismerni. Ő azt mondja: a debreczeni vérgzls jogtalansdg volt, ilyen pedig nem lehet jognak forrása, tehot Magyarorszagnak nincs ellendllasi joga. De mire alapitja le meltdsaga azon „hbditasi jogot,“ melyet Austria szdmdra vindicdl? Ugyanezen forradalmi tényre, mint a mely — nem mi szerintünk, hanem a szerinte — a pragmatikai sanculot megsemmisilt. Tehát Austridra nbzve ezen „jogtalansdg“ lehet egy jog (a hbrditdsi jog) forrása, Magyarorszagra nbzve pedig ugyanezen „jogtalansdg“ nem lehet egy jognak (az ellenallasinak) forrasa. Terjen magdhoz erdemes ellenfelink bs legyen legalabb onnan magdhoz kovetkezetes. Ha mar azt a helytelenslget ellitja, miszerint a forradalom a pragmatika sanctibtas vele egyutt a szerzodbsen alapuld jogokat megsemmisilt, akkor megazallaspontjabbl is ez kovetkeznek, vagy jogosult volt a forradalmi teny, es akkor Ausztria alapithatja ra a hirditdsi, de egyszersmind Magyarorszdg az ellenalldsi jogot; vagy jogtalan volt ama teny, es akkor az Magyarorszdg ellendlldsi joganak nem szolgalhat ugyan forrasul, de Ausztria hirditdsi jogdnak sem.......... Oly „allamfborii“, ki ilyegyszeri logikai kovetkezteteshez sem ert, ily „allamfbrfi“ folott — tisztelt ellenfelünk szavaival szólva — „a kbzvelemeny elltt mdr ipso facto el van torve a paloza.“ — Ha ilyen egy „innepelt“ osztrák államférfi esze jarasa, akkor megfogható, hogy ezer meg ezer neminnepelt, il even at annyi esztelenséget kovethetett el! Alfoldi hangok a magyar kir. egyetemi orvoskar Ugybben. A „Pesti Hirnök“ decz. 18-án megjelent 231-ik szamában a pesti magyar kir. egyetemi orvoskar ügyében egy nyomatékos felszólalást tett közzé.