Pesti Napló, 1861. március (12. évfolyam, 3316-3341. szám)
1861-03-01 / 3316. szám
Szerkeszteni iroda: Szép-utcza 1-sí szám, 1-be emelet E lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kiadóhivatal: Ferencziek terén 7-dik szám földszint A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz, kiadása körüli panaszok, hirdetmények) a kiadó hivatalhoz intézendők. Külösiezési föltételek: VIDÉKRE, postán ! POSTÁN, házhoz hordva: félévre .... 10 frt 60 kr. a. érti félévre . . . . 10 frt 50 kr. a.ért. Évnegyedre . . 5 frt 25 kr. a. ért | Évnegyedre . . 5 frt 25 kr. a. ért HirdslHVinsL Jín • 6 hasábos petit-sor egyszeri hirdetésnél 7 ujkr. Bélyegdíj nirueiaeaychája I külön ^ Magánvita 4 hasábos petit-sor 25 ujkr. B E C 8 1 BÖRZE február 20-án, 1801. 350—3316. 12-ik évi folyam Péntek, mart. 1 1861. Adott Tar- Adott Tar- Adott Tar- ~~ Adott Tar-Államadósság. ár tott ár ár tott ár Elsőbbségi kötvények. ár tott ár ár ott ár 5%-os osztrák értékben...................100 frt 60 60 61 — Államvasp ..................................... 600 frank 148 60 149.— II. Szombati 1-ső kibocsátás ...... 22.— 4.— 57%-os nemzeti kölcsön...................100 frt 77.30 77.60 Sorstérvek. Lombard-velenczei........................ 600 frank 144 — 146.— N. Szombati 2-ik kibocsátás......................60.— 66.— 5°/6-os metalliques............................100 frt 65.76 66 — ’ Duna-gőzhajózási társulat . . . 100 ft pp. 94.— 96.— Váltók (devisek). 4 /f 7.00 „ .................................100 frt 67 — 67 60 Osztrák Llyod............................100 ft pp. 80— 81 — Három hónapra. „ .. . . 1839-diki sorsolással.......................100 frt 106 — 107 — Hesevény.b Amterdam ICO holl. frt (86 ft 52 kr a. é.) 8*/, 123 75 124 — Földtehermentesítésiek. 1854-diki ............................100 frt 86.76 87 25 J A* gsburg 100 d. német ft (86 ft 90'/, kr) 3’/, „ 104 — 1‘^4 25 1860-diki . ............................100 frt 82 — 82 26 Nemzeti bank (ex div.) . . ...........................786 — 788 — Berlin 100 tallér (150 frt ausztr. értékb. ) — ____ 5%-os magyarországi.......................100 frt 67 25 67.75 Comp-rentpapírok 42 ausztrál lira.......................15.60 16.— Hitelintézet 200 frt............................................. 169 20169 40 M. Frankfurt 100 d. ném. ft (86 ft 90'/, kr) 80124 2124 50 57,-os bánsági, horvát és szláv . . 100 frt 64.25 64 75 A hitelintézeti darabja....................100 ft a. é. 118 76.114 — Alsó-ausztriai eBC. bank 600 frt...................... 664 - 666 - Huneburg 100 márk-bank 6 frt (75 ft 85 kr) 20 109 75 no — 5%-os erdélyi...............................100 frt 62 50 68.— Trieszti db......................................lOOftpp.128.— 125 — Khina-gőzhajózási társulat 500 frt.........................412.- 414.— Scailon 10 font sterling. (100 ft 23% kr) 6 „ 145 75 145 _ Velenczei kölcsön 1859 570 • • • . 100 frt 88 25 88 50 Dunagőzhajóz. társ. darabja . . . 100 ft pp. 99 50100 50 Trieszti Lloyd 2-ik kibocsátás 600 ft pp. . .160.- 170.— Páris 100 frank (40 ft 50 kr ausztriai ért) 8'/, 57.50 57.70 Budai városközség db...................40 ft a. é. 37.75) 38 25 budapesti lánczhid 500 ft pp............................ 820 - 400 — Pénznemek. Záloglevelek. Eszterházy.....................................40 ft pp. 91— 92 — Éjszaki vasút.................................................. 2160— 2162— Krrona ......................................................20---------.— Salm ..........................................40 ft pp. 86 —136.60 Ausztr. államvaspálya ........ 286 — 286 — Csicsári arany................................................ 6 89 __— Al. bank 6 év. 570-es .... 100 ft pp. 101 50102 50 Pálffy ...........................................40 ft pp. 88 25 38.75 Nyugati vasút................................................ 187. 187 50 Besnés arany................................................. 6 89 —— „ 10 év. 57.-os . . . . lOOftpp. 97.— 88.— Clary ..........................................40 ft pp. 35.50 36 — Pardubitz! vasút............................. 108.50108.75 Nspoleonsd’or.................................................11 65 11.67 „„ „ sorsolh. 5V0.....lOOftpp. 90.75 91.— St. Genois......................................40 ft pp. 36. - 36.50 Tiszai vasút.................................................... 147.- 147.— Or »ez imperiale.................................................11 95 , „ „ 12 hó 5%.......................1O0 ft pp. 99.50 100.— Windischgritz..................................20 ft pp. 21. 21.50 Déli vaspálya 60% (ex div.) ...... 188 — 189 - Ezüst...........................................................145— —— A n. bank sors. 50/.................... 100 ft a. é. 87 — 87 25 Waldstein.....................................20 ft pp. 24.76 25.25 Károly Lajos vaspálya (ex div.).......................166 50.167 — A nemzeti kölcsön papír szelvényei. . . .140—-------A gallicziai földhitelintéz. 47,%-os 100 ft pp. 88 — 89.— Keglevich.......................................10 ft pp. 15.76 16 26 Graz-Köflachi...............................................116-118.— Porosz pénztári utalvány...........................2.187, 2.197, Pest, február 28. Mint mikor egy anya békételen gyermekét a „mumus“ fölemlegetése által akarja lecsendesíteni s álomba ringatni, olyformán vagyunk mi jelenleg föl-föl merülő alkotmányunkat közelebbről érdeklő napi kérdéseikkel, mely kérdések a mily könnyelmű egykedvűséggel nézettek nem rég, épen oly szabatos s életbe vágó érdekkel hányattatnak s vettetnek meg a jelen érdek teljes pillanatában. Meg kell vallanunk, hogy épen nem csudálkozunk azon, ha gyakran fölmerül számunkra egy egy „mumus“, amely ijesztő rémkép gyanánt , a hitevesztett utolsó reménysugarát is elsötétíteni látszik. Nemzetünk nem részesült még eddigelé azon nagyszerű jótéteményben, melynek alapja a többség kormányzatában rejlik , — sőt ellenkezőleg, nemzetünk megszokván századok óta folytonosan a kisebbség kormánya ellen küzdeni, most is gondoskodik ama régenten divatozott óvszerek fönntartásáról, melyek fegyver gyanánt fölhasználva, gyakran ugyan inkább csak csillogtak , semhogy valóban mentőleg vágtak volna is, de mégis kedvesek valának a nemzet előtt, miután jobb s élesebb fegyverünk nem volt s ha létezett is az lappangva, a körülmények nem engedék azt fölhasználnunk. A kedélyek eme hangulatából hiszem következtethetőnek,a jelenleg mindenekelőtt előtérbe szorult helyhatóságok kérdését. Nem rég valaki tőlem azt kérdé: „Centralista vagyok-e, vagy pedig municipalista? — ez bizonyára oly kérdés, melyre mással felelni alig lehet, mint: municipium for ever! De ha nem csal logikám, másképen is lehetne e kérdést föltenni: Felelős minisztériumot akarunk-e a helyhatóságok megtartásával, de némi rendezésével, vagy pedig a régi collegialis rendszert a régi municipiummal s annak mindenféle régi kíséretével. — Tertium, a mi viszonyaink között, non datur, ha csak Bachhoz nem akarunk csatlakozni. Én mindenesetre az első mellett szavazok, mert nem épen biztatólag hat reám, százados sérelmeink tömkelege, melyből kibontakoznunk alig lehet más eszköz segítségével, mint egy felelős minisztérium alkotása által. A jelen idő nagyban különbözik a régitől, a gőzerő mintegy áthatva az emberek tetterejét, s más részről visszagondolva hosszadalmas, pedig legégetőbb kérdéseinket tárgyaló vitáinkra, elhal bennem a remény legkisebb éltető ereje is. Érzem, hogy ez után vesznünk kellene, mégpedig a legrövidebb idő alatt, amit elvéreztünk volna az 1848-iki törvények hozatala nélkül. Csalódni emberi dolog, ez legyen mentségem a másképen gondolkozók irányában. Csakis akkor boldogulhat egy nemzet, csak ott lehet szó valódi alkotmányosságról, hol a kormány a nemzet többségének kifolyása. Vessünk egy futólagos pillantást hazánk nulljára, s kérdem, föltaláljuk-e csak megközelítőleg is, az alkotmányosság s biztonság eritériumát ? Felelős minisztérium s oly helyhatóság, mely kormány rendeleteit félre teheti, nem képzelhetők együtt. Ez való, annyival is inkább, mert a rendelet félretétele által föloldatott a kormány a felelősség alól. Igen, de más részről, vájjon képzelhető e jó kormány, mely a felelősség nem törvényes de csak becsületbeli árnyával birna is, folytonosan ellentálló helyhatósággal, azaz folytonos forradalommal, alig hiszem. Furcsa eszmezavart mutathatnánk föl, ha az e kérdés felett, az 1845-46- 47-ik években mondottakat a jelenlegi, ugyanazon árnyalat kebléből fakadó okoskodásokkal hasonlítanék egybe. A kit emlékező tehetsége egészen cserbe nem hagyott, emlékezni fog az 1848-ik évi, a helyhatóságok jövőjét körvonalzó baljóslatokra, melyek a megyének teljes kimúltát, mint bizonyost, megjövendölték. Az 1860-ik év ennek ellenkezőjét bizonyítá, mert most mindazok, akik hivatva vannak helyhatósági kötelességeik teljesítésére, helyt álltak, s részt vesznek a megyék legcsekélyebb részletekig menő ügyeiben, holott 1848-ban búsulva viszszavonult mi sok tekintélyes erő a zöld asztal melöl. A megye az önkormányzat fogalmából származó, létezni s virágozni fog mindaddig, mig annak minden egyes, első tekintetre talán alig figyelmet érdemlő mozzanatát, azon érdekeltség és áldozatkészség kisérendi, amely fő-fő tulajdona minden igaz honpolgárnak. A legszebb intézmények, ha gyakorlatban elhanyagoltatnak, mitsem erdményeznek. A Centralisatio elleni leghathatósabb óvszer pedig, csekély véleményem szerint, épen az önkormányzat minél nagyobb tökélyében s minél lelkiismeretesebb keresztülvitelében keresendő. Ezekből következtetve tehát a megyének még a félretételi jog elveszte után is, gyönyörű tér nyílik, melynek művelése minél szorgalmasabban fog kezeltetni, annál gazdagabb gyümölcsöt termend, a mint azt alább bátor leszek fölemlíteni. Jelenleg az utasítás adás kérdésében egy új aggodalom merült föl. E kérdést eldönteni nincs hatalmunkban, miután törvényeink, melyek a népképviseletet alapíták meg, erről hallgatnak. Úgy tartom, e hallgatás indokolt, mert vájjon a jelen képviselőknek ki adhatna utasítást ? egyedül választóik. A megye, mely a bizottmány által van képviselve, tehát nem. Vájjon kívánatos s czélszerű-e az utasításadás általában, arról szólani most nem szándékom, de annyi bizonyos, hogy jelenleg lehetlen. Az utasítás mellett bizonyosok figyelmébe ajánlom, ama minden alkotmányos népet illető jogot, a kérvényezés jogát, amely tisztán kezelve bizonyára csakhamar fölérhetendne az utasítás adással s nem is varázsolná automat géppé a képviselők házát. Gyakran hallom emlegetni: mind szép az amit mondanak, de mégis érdekes volna tudni, mint volna egyeztethető a felelős minisztérium a megyei rendszerrel. Annyi bizonyos, hogy a kérdés gyakorlati megfejtése, megoldaná egyszersmind a gordiusi csomót. Legyen szabad egész röviden, s 1848-iki törvényeink alapfonalán indulva meg, elmondanom, mint képzelem én e két intézmény összeegyeztetését. Teszem, érkezik N. N. megyéhez a minisztérium részéről egy rendelet. A megye közgyűlésén fölolvastatván, megszólal a jogosultak egyike s előadja, miszerint meggyőződése szerint, mint törvényeinkbe ütközőt, törvényellenesnek tartja; e vita tovább fonódván, e vélemény nyer többséget. A fennebb említettek szerint most már a megye nem tehetné félre e rendeletet, hanem azt foganatba vévén, egyszersmind óvást menesztene a minisztériumhoz, a megye határozatát képviselőt. Erre természetesen a felelős kormány ellenzői azt mondják, mit ér az óvás, ha annak daczára teljesíteni kell a megyének a törvényellenes rendeletet. S ez igaz is volna, ha az 1848-iki törvényeink nem gondoskodtak volna biztosítékról, mint amilyennek méltán mondhatjuk a Pesten évenkint tartandó országgyűlést. Egybegyűlvén az országgyűlés, a minisztérium kérdőre fogna vonatni e rendelete miatt, s e kérdőre vonatásból vagy miniszeriális kérdés, vagy vád alá helyezés fog kifejlődni; de mindkét esetben a nemzet színe előtt tisztába fog rögtön hozatni a kétes ügy s a kedélyek meg fognak a többség határozatában nyugodni. Ha pedig a ministérium, előre tartván a kelepczétől, egybe nem hívná az országgyűlést, akkor lételét már is lehetlenné tette, mert nem lévén megszavazva sem adó sem újoncz, a most már valódi mentőként őrködő helyhatóság, semmi áron az országgyűlésileg meg nem szavazott terhek behajtására segédkezet nyújtani nem fog. Lehetne itt tenni azon ellenvetést is, hogy azon esetre, ha ily jellemű ministérium találkozhatnék — talán képes volna ilyenkor a forradalom terére lépni s katonai erőt alkalmazni. Az ég alatt annyi különfélét tapasztaltunk már, hogy még ezt is lehetségesnek kell tartanunk, s valóban veszélyes is volna, ha ismét 1848-iki törvényeink nemzeti, az alkotmányra megesketett seregről nem gondoskodnak vala, amely sereg bizonyára a mily vitézül fogná védeni nemzeti becsületét s hazája érdekét, épen oly megvetéssel utasítaná vissza a törvénytelen adót behajtó szerepét. Meglehet, hogy azok közé tartozom, kik bizonyos egyszer átgondolt eszmékbe szerelmesek, de megvallom, ennél tisztább s egyszerűbb eljárást alig képzelhetek. S meg kell győződnünk arról, miszerint a megyei rendszer nem csak hogy meg nem fér a felelős ministériummal, de sőt ellenkezőleg, az elvitázhatlan tény, miszerint valódi s nem egyedül papírra firkált felelős kormány, egyedül helyhatóságok nyomán létezhetik. Meg kell továbbá győződnünk, hogy azok, kik felelős ministériumot óhajtanak épen nem centralisták, sőt e veszélyes elvnek legmérgesebb ellenei, de egyszersmind barátai s pártolói egy oly kormánynak, amely törvényes úton halad, igazságos s erélyes, az ország többségét képviseli, de egyszersmind, miután mindnyájan vér s hús alkotta lények vagyunk, felelős is. dr. Podmaniczky Frigyes. (Fk.) Az ausztriai birodalom élén a Császár áll, oldala mellett a minisztérium és (a föloszlatott állandó birodalmi tanács helyébe lépendő) államtanács. A minisztérium viszi a kormányt és végrehajtó hatalmat, az államtanács pedig csak véleményezés jogával bír. A törvényhozási jogot a fejedelem a képviselő testületekkel osztja, még pedig így: 1. A szoros értelemben vett tartományi ügyek (földmivelés, középítkezés, jótékonysági intézetek, tartományi költségvetés, községi, iskolai ügyek stb.), az országgyűlések elé tartoznak. 2. A katona állítási, pénz-, bank-, vám-, kereskedelmi, közlekedési, az összes közpénzügyi és államadóssági tárgyak az általános birodalmi tanács elé tartoznak, mely az országgyűlésekből választatik és melyre Magyarország 85, Erdély 26, Horvát-Tótország 9 követet küld. Miután pedig 3. oly tárgyak is vannak, melyek sem az 1. sem a 2. pont alá nem sorozhatók, azaz, melyek „közös“ ügyek ugyan, de még sem foglaltatnak azok közt, melyek a 2. pont szerint az általános birodalmi tanácsnak tartatnak fönn: ezen tárgyak a nem-magyar tartományokra nézve egy szűkebb birodalmi tanács elé hozatnak (melyből t. i. a magyar tagok kilépnek) ; Magyarországra nézve pedig ezen tárgyak a magyar országgyűlés által intéztetnek el, ami nincs ugyan egyenesen kimondva, de magától érthető, miután más testület, hol ez ügyek — Magyarországot illetőleg — tárgyaltatnának, sehol sins megjelölve. A magyar országgyűlés hatásköre tehát mindazon tárgyakra terjedne, melyek a 2. pont szerint nem tartoznak az általános birodalmi tanács teendői közé. E hatáskör tehát tágabb, mint a német-szláv tartományi gyűléseké, melyek maguk és az általános birodalomé közt még a szorosabb német-szláv birodalmi tanácsot is találják, de sokkal szűkebb lenne, mint az 1848 előtti magyar országgyűlésé, mert az adó-megszavazási, ujonczállítási, hitel és bankügyek stb., az általános birodalmi tanács elé tartoznak. Ha ezenkívül még megemlítjük, miszerint ezen általános birodalmi tanács, „urak“ és „követek“ házából álland, hogy amaz örökös és élethossziglanos pairekből, imez pedig közvetett után (az országgyűlésekből és ezek által) választandó követekből állandó az olvasónak hű és átnézetes képét adtuk azon 70 foliólap tartalmának, mely a hivatalos bécsi újság múlt szerdai száma mellett megjelent. Nem ismervén az érdek azon mértékét, melylyel olvasóink ezen publicációk iránt viseltetnek, egyelőre csak néhány rövid megjegyzést csatolandunk hozzá. Valódi parlamentarismusról az új alkotmánynál nem igen lehet szó; a miniszterek ezentúl is egyedül a fejedelem irányában felelősök, a tartományi gyűlések részben, a birodalmi tanács pedig egészben közvetett választásokból keletkezik, a kezdeményezés joga elég korlátolt; a tulconservativ élemekkel saturált pairie minden határozatot megsemmisíthet,mert a végzés érvényességére mind a két ház helybenhagyása kívántatik meg stb. Mindazáltal nem tagadható, hogy a legújabb intézmények az örökös tartományokra nézve haladást, mégpedig igen tetemes haladást képeznek. De miképen áll a dolog Magyarországra nézve? Minő véleménynyel vagyunk mi a közös birodalmi tanácsra nézve és mit tartunk oly újításról, mely az adó- és újoncz megszavazási jogot a magyar országgyűléstől elvonja, az e lapok olvasóira nézve, úgy reméljük, régóta nem titok. Elég nyíltan szóltunk e tárgyról eddig — óvatosan szólandunk róla ezentúl, mert a február 26-ki császári diploma VI. pontja ezen passust tartalmazza: „kinyilatkoztatjuk abbeli szilárd szándékunkat, hogy ezen határozmányokaz összes császári hatal-