Pesti Napló, 1861. március (12. évfolyam, 3316-3341. szám)
1861-03-08 / 3322. szám
három tagból álló a 3 évre választandó ellenőrködő bizottmány ellenőrzése mellett, egyetemleges felelősséggel a 6 évre választandó igazgató bizottmány ingyen kezeli, mely elnökével együtt 7 tagból álland, kik közül 2 az írók közül választatik. 9. §. Az igazgató bizottmány póttagjaiul és ezek közt egy iró választatik. 10. §. A bizottmány érvényes határozatának hozatalára 5 s ezek közt egy iró tag jelenléte szükséges. 11. §. Az igazgatós az ellenőrködő bizottmány tagjait szavazattöbbséggel választják. E választásban egyéni szavazata van minden tagnak. 12. §. Az alapító tagok és alapító testületek magukat küldötteik által is képviseltethetik. 13. §. Az igazgató bizottmány elnökét a tagok közgyűlése választja, ki a bizottmányt havonkint, vagy szükség esetében gyakrabban is összehívja. 14. §. Az igazgató bizottmány képviseli a magyar írók segély egyletét a hatóságok irányában , s számadását az ellenőrködő bizottmány elé évenként terjeszti. 15. §. Az ellenőrködő bizottmány tagjai tisztüket ingyen teljesítik. 16. §. Az első közgyűlésen s a bizottmányok választásánál az ez alkalomra a közgyűlés által választott tag elnököl. 17. §. Az igazgató és az ellenőrködő bizottmányok tagjai újra választhatók. 18. §. A segélyegylet pénztárának állapotáról a pénztárnok aláírásával s az ellenőrök ellenjegyzésével nyilvános számadás évenként adatik, a segélyzettek neveinek elhallgatásával. A számadási könyvek egyébiránt minden tag által megtekinthetők. 19. §. Az igazgató bizottmány választja a titkárt és a pénztárnokot. A titkár az igazgató és az ellenőrködő bizottmányok által közösen meghatározott fizetésben részesül. 20. §. A titkár, ki egyszersmind előadó az igazgató bizottmány üléseiben, ez ülések és a közgyűlés jegyzőkönyveit vezeti, elkészíti a közgyűlések elé terjesztendő jelentést, az illető elnök meghagyásából egybehívja a rendes havi gyűlést s a választó gyűléseket. Az igazgató bizottmány nevében levelez, őrzi az iratokat és okleveleket, azokról rendes leltárt készít, melynek egyik párja az igazgató bizottmány elnökénél van. A titkár szerkeszti az évkönyveket, rendezi az évenkénti hangversenyeket s gondoskodik, hogy ez alapszabályok 7-ik §-sa intézkedésének elégtétessék. A titkár az igazgatóság üléseiben szavazattal nem bir. 21. §. A pénztárnok, ki csak az igazgató bizottmány elnöke aláírásával ellátott utalványra teljesíti a fizetéseket, évnegyedenkint számol az igazgató bizottmánynak a befizetett kamatok s az időközben történt adakozások s a tagok befizetései felől; gondoskodik, hogy a kamatok rendesen befolyjanak s a kamatfizetések és adakozásokról, valamint a tagok befizetéseiről szóló nyugtákat aláírja. 22. §. A titkár és a pénztárnok csak pontatlanság vagy hűtlen kezelés esetében mozdíthatók el. 23. §. Az alapítók jogai, haláluk esetében legidősb vérszerinti törvényes örökösükre szállnak. 24. §. Az alapszabályok megváltoztatása a tagok és alapítóknak e végre egybehívott közgyűlésén történhetik. Ez esetben érvényes határozatra a jelenlevők 3/4-ének egyértelműsége szükséges. 25. §. Az egylet föloszlását csak az e czélból különösen egybehívott közgyűlés határozhatja el a tagok 3/4 ének egyértelmű szavazatával. 26. §. Az egylet föloszlása esetében az alapítók alapítványaikkal szabadon rendelkezhetnek ; a fennmaradandó tőke a magyar tudományos akadémiára száll. Nyilvános kérelem a népszámlálás ügyében. A magyar t.Akadémia statistikai bizottsága a tisztelt egyházi hatóságok s lelkész urak hazafias közremunkálásával f. évi mart. utolsóján végrehajtandó népszámlálás által a magyar birodalomban élő különböző néptörzsek létszámáról is biztos adatokat óhajt szerezni, s azért a lelkész urakat fölkéré, hogy ne csak hiveiknek általános számát, de azt is tegyék ki, hány magyar, német, szláv, román stb. ajkú van saját hiveik s hivatalkörükben létező más felekezetbeliek közt. Mint hogy pedig hazánknak számos helységei vegyes nyelvűek, s ennélfogva azoknak lakói két, sőt három nyelven is beszélnek — mely körülmény kivált ott szokott előfordulni, hol különböző néptörzsek egymással érintkeznek és határosok — azért a stat. bizottság szükségesnek látja, a lelkészurakat pótlólag arra is figyelmeztetni s fölkérni, szíveskedjenek a rovatos táblázaton külön jegyzetben kitenni: 1) egyféle vagy vegyes nyelvű-e az illető helység vagy egy házközség ? 2) ha vegyes nyelvű, micsoda nyelvek divatoznak a helységben ? 3) az egyházhivek vagy községtagok közül hányan beszélnek az illető két vagy három nyelven ? — E körülmények és viszonyok lelkiismeretes földerítését hazánk szabatos ethnographiája okvetlenül megkívánja, s reméljük, a t. lelkész urak ezen kérelmünket is teljesíteni fogják. A m. tud. Akad. stat. bizottsága megbízásából annak jegyzője. — Pest, mart. 3. 1861. Hunfalvy János.*) Hetedik jegyzéke A Kis fa Indy -társaság pártolóinak. Gárdos János Pest. Baar János (12 f.) Pest. Ifj. b. Podmaniczky László Pest. László Gyula Pest. Horváth Sámuelné assz. Gerend. Ifj. Lonovics József Pest. Hollósy Mihály Pest. Daruváry Ferenczné, Waschalkoné, Szabó Ferenczné urhölgyek: Moder Ferencz, kalocsai casinó, Kostyák János, Ábrahámffy János, Mészáros- Szabadhegyi Polixéna úrnő, Lauter József — mind Kalocsán. — Daruváry Alajos, Pest. Berger Ármin, Szabadka. Mátray Gábor Pest. Vladár Ervin, Gálszécs. Lator Gábor, Nagy-Szőlős. Hagara Miklós, Nagy-Szőlős. Bernáth Bertalanná, b. Radák Mária urhölgy. Nagy János, Szász Gerő, Kolozsvár. Rényi József, Ferenczvölgy. Makó Lenke úrnő, Jász Apáth. Koós Ferencz, Bukarest. Ghyczy Ignácz, Pest. Huszár Ferencz, Pest. Mosel *) E sorok közlésére a többi hazai lapok t. szerkesztőségei is fölkéretnek. Györgyné (sz. Simony) assz., Pozsony (Schwaiger könyvtárusnál). Orbán József, Zeley János, Palotay László, Nagyvárad. Kedves Tamás, Gyergyó-Sz.mklós. Györfi Pető, Gyergyó-Ditró. Ifjúsági képző-társulat, Pápa. Kovács Eduárd, Homok. Dr Bécsy János, Szolnok. Csathó Alajos, Mező Túr. Olvasó-egylet, M.-Túr. Horváth János, Kun Szent-Miklós. Lesitz Mátyás, Baky Ferenczné, Eberl Józsefné, Pap Ida, Tóth Istvánná, dr Técsi Józsefné urhölgyek, Bors Károly — mind Kun-Sz.Miklós, Szabó Pál, földmives, Szalk Szentmárton, Bibó Dienes, Enying, László Kár. (két részvény), Minatitlan (Mexico). Beöthy- Fehér Mária úrnő, Törtei. Sempcz-kerületi tanítók. Losonczi népkör. Felsőbányai olvasó-egylet. Kelt Pesten, mart. 1. 1861. Arany János, igazgató. Hegyes élet. Komárommegye 1861. mart. 1-én tartott bizottmányi közgyűlésének jegyzőkönyvi kivonata. Fölolvastatott cs. kir. Felségének f. é. február 14-én 215%5s. sz. a. kelt kegyelmes kir. meghívó levele, melyben Magyarország közgyűlését f. é. april-ra Budára kitűzni méltóztatott. Ezzel kapcsolatban indítvány létetett, miszerint a hivatalos lapok által a bizottmány összeülésének folyama alatt köztudomásra jutott azon legfelsőbb elhatározásra, melynél fogva törvényeinkkel ellenkezésben, az úgynevezett birodalmi tanács is megalapittatott s rendelkezési köre Magyarországra is kiterjeszté tett, megyénk is, mint a törvények megtartása fölötti őrködésre kiválólag meghívott egyik törvényhatóság, nyilatkozzék. Megyénk közönsége alkotmányos jogainál fogva fölhivatva érzi magát kijelenteni, hogy a k. kir. meghívó levélben oly kellékek hiányát látja, melyeket lehetlen közjogi szempontból hallgatással elmellőzni. 1-er Hiányzik benne az 1848. 3. t.cz. szerinti miniszteri ellenjegyzés. 2-or. Erdély s a kapcsolt részek, a közös magyar országgyűlésre meg nem hivattak. 3-or. Az országgyűlés az 1848. 4. t.cz. ellenében Budára tűzetett ki. 4-er. Nem felel meg azon kellékeknek, melyeket az 1790. 3. t.cz. és 1608. évi koronázás előtti törvények a trónváltozás esetére megszabnak, sőt még hivatkozás is van a m. é. oct. 20-án kiadott legfelsőbb elhatározásra is, mely alkotmányszerű alapokkal nem bír. Mindezen hiányok, melyekhez hozzájárul az is, miszerint a meghívó levél kiadásakor, s az országgyűlés határnapja kitűzésében nem vétettek tekintetbe, azon határidők sem, melylyek az 1848. 5. t. sz. által a követválasztásoknál megtartandók, eléggé okadatolnak ha megyénk közönsége, az alattvalói tisztelet korlátai között törvényes jogainál fogva mindaddig, mig a törvényeknek elégtétel nem eszközöltetik, a k. kir. meghívó levél végrehajtása iránt nem intézkednek. De a köztudomásra jutott utóbbi legfelsőbb rendeletek, melyek bennünket méltó aggodalommal töltenek el, hazánkat oly súlyos veszedelemmel fenyegetik, miszerint elkerülhetlenné válik, hogy azokra a nemzet országgyűlésileg a Sanctio pragmatikában is megismert jogai fönntartásával mielőbb ne nyilatkozzék. Ennélfogva a k. kir. meghivó levél a középponti bizottmánynak, további eljárás végett óvásunknak jegyzőkönyvi kijelentésével mindezek mellett is kiadatott. A magyar nemzet s a felséges fejedelmi ház között, az 1723. 1. és 2. t.czikkekben oly megmásithatlan kétoldalú szerződés köttetett, melyet Ő Felsége maga is a sanctio pragmatici neve alatt uralkodásának alapjául jelölt ki. Ennek egyik föltétele az uralkodó ház örökösödési jogának folytonossága ugyan, de viszont másik föltétele szerint a nemzetnek minden alkotmányos és diplomátiai jogai és törvényei, melyek által az országnak állami önállása és függetlensége, a felséges uralkodóház magyar trónra léptének kezdete óta fönntartva volt, szinte teljes épségben megőriztetnek. Hogy ez a sanctio pragmatica valódi értelme, azt az 1848. évben királyi szentesítéssel megerősített törvényeken kívül, a pragmatica senctio megállapítását követő számos egyéb törvényeink is tanúsítják. Ezek nevezetesen az 1741. 8 és 11. t.cz. biztosítják a nemzetet, hogy Magyarország az örökös tartományok módjára soha sem fog kormányoztatni; hogy az 1741.11. t.cz. szerint a magyar országos közügyek csupán magyar tanácscsal fognak tárgyaltatni, hogy Magyarország az 1790. 10. t. cz. szerint, kormányzatának minden ágaira nézve független , semmi más országnak, vagy nemzetnek, alá nem rendelt, önálló, alkotmányos állam. E fölött továbbá, bárminemű adó- és ujonezszedés, az 1790. észt. 19., 1827. 4-dik és 1808. 2-dik s több t. ez. szerint, egyedül az országgyűlésen rendeltethetik el; az 1790. 12. t. ez. szerint, Magyarországra nézve a törvényhozás az országgyűlésen kívül sehol sem gyakoroltathatik; a magyar kamara, és igy egész országos pénzügyünk kezelése is független s az 1741. 14. t. ez. folytán, semmi idegen kormánytestületnek alá nem rendelhető; s a kereskedelmi és közlekedési ügyek is, az 1790. észt. 22-ik, 1790. 67-ik, 1836. 25 és 26-ik t.czikkek szerint, az országgyűlés s illetőleg magyar hatóságok alá vannak rendelve. Miután Ő Felsége m. é. október 20-ki nyilatkozványában, valamint f. é. január 16-ki k. királyi leiratában is ősi alkotmányos intézményeink életbe léptetését tűzte ki feladatul, azt hivénk, hogy ezen elhatározásnak az alkotmány teljes helyreállítása lesz múlhatlan következése, és csak az átmenet nehézségei végett látszik szükségesnek némely kérdéseket országgyűlési megoldásra utasítani. A következés várakozásunknak meg nem felelt. A birodalmi tanács megalakításának elhatározása kétségtelen ténynyé vált, s működése alkotmányos alapjogaink mellőzésével hazánkra is kiterjesztetni czéloztatik. Ha ennek foganatba vétele sikerülne, nem kétkedünk kijelenteni , hogy a sanctio pragmatica egyik föltétele, mely által hazánk alkotmányos és diplomatikai jogainak biztosítása kimondatott, mélyen sértetnék, alkotmányunk megszüntetnék és Magyarország államélete meg lenne semmisítve. Az örökös tartományok miniszterei a belügyekben teljesen megcáfolják azon törvényességi politikát, melyet Ő Felsége érdekeinek érzetében a külügyekben követnek, s fölforgatni igyekeznek azon jogalapot, melyen Magyarország az örökös tartományokkal 300 éven át szilárdul megállt, mely a Felséges uralkodó ház nagy hatalmi állását s európai jelentőségét teremtette, mely szilárdságát Magyarország és az örökös tartományok azon legnagyobb megrázkódásai alkalmával, melyeken azok az örökösödési és Napóleoni háborúk által keresztül mentek, oly fényesen tanúsította, mely alapoknak különfélék. Pest, mart. 7. – Gr. Apponyi, Majláth és báró Sennyei a tegnapi vonattal Bécsbe utaztak. Mint mondják, legfelsőbb helyről hivattak oda, hogy résztvegyenek a királyi propositiók, s a fönnforgó alkotmány kérdés feletti tanácskozmányokban. A prímás ő eminentiája már előbb Bécsbe érkezett s mint ottani lapokból értesülünk, 3-án két óráig tartó kihallgatáson volt Ő Felségénél. A budakanizsai vasútvonalon a napokban uj, illetőleg harmadik próbamenet tartatott, mely elég jól sikerült, s mint Dunántúlról írják, nagy reményök van, miszerint országgyűlési követeiket már a vaspálya röpítendi az ország fővárosába.Mint mondják a Sárosytól szerkesztett „Trombita“ első száma már megjelent, igen ügyes szerkesztéssel s érdekes tartalommal. Különösen a főmunkatárs Sárosynak, egy igen szép verse van benne. A cs. k. szabadalmazott tiszai vaspálya üzleti bevételeinek kimutatása : 1861. febr. havában az utasok száma volt 45,752 ; málha, gyorsszállitmány és egyéb áru : 623,081 mázsa 95 font, bevétel ezekért : 235,204 ft 12 kr. Január és februárban együtt utasok száma: 94,566, mindenféle márha : 1,390,926 mázsa 74 font, bevétel mindezekért 523 630 ft 27 kr. Az üzlethez tartozólag díj nélkül szállíttatott februárban 99,040 mázsa font. Már falragaszok is hirdetik, hogy kitűnő tehetségű hegedűművészünk Joachim József első hangversenye vasárnap, f. hó 10-én délután fél ötkor lesz a nemzeti Muzeum díszteremében. Meghívás. Tisztelettel kérem a „Petőfi-szobor“ ügyében a t. ez. bizottmányi tagokat és a t. közönséget, jövő vasárnap, 1861.mártius 10-én d. e. 10 órakor a magyar Akadémia teremében tartandó nyilvános értekezletre megjelenni. Kelt Pesten, mart. 7-én. Reményi Ede, az ügy ideigl. kezelője. f Kraszna megyéből írják a K. K.-nek, hogy ott a főispán bevonulása alkalmával a testvéri egyetértés jeléül a magyar nemzeti szin zászló a román templomok tornyára is föltüzetett. f Bár Magyarországnak a Királyhágón túli részében az alkotmányosság még igen gyönge lábon áll, mégis élénken foglalkoznak az országgyűlésre küldendő követválasztási combinatiókkal, s általános a nézet, hogy azokat csak Budapestre küldik. f Márt 5-kén a szolnoki csata 12-dik évfordulótán, e nevezetes nap emlékét a templomban számos nép jelenlétében ünnepélyes gyászmisével az elesett harczosok lelkéért, a Szózat s Hymnusnak a helybeli dalárda általi eléneklésével ülék meg. A „Sürgöny“ írja , hogy miután a magyar akadémia által a múzeumi díszteremben rendezett évszázados Kazinczy-ünnepély alkalmával fölmerült azon közhajtás : állíttatnék a nagy férfinak a múzeumi parkban emlék, és erre adakozások utján annyi pénz gyűlt be, hogy ha nem is nagyszerű, de mindenesetre csinos emléket lehet emelni, mely szándék kitele az által is könynyittetett, hogy ifj. K. Vay Miklós a Fernkorn bécsi jeles öntödéjéből kikerült művet csupa hazafiságból dij nélkül mintázta; ezen emlék a legközelebbi hetekben a múzeumi kertnek a „Sándor-utcza felé eső részében, a merre közönségesen a múzeumba mennek, szemlélhető lesz. A gránit talapzatott Gerenday Antal úr készíté el, s ennek letételéhez szükséges munkához tegnap fogott. Megemlítendőnek tartjuk itt, hogy a tavai óta ott álló Berzsenyi-emlék meg fog fordíttatni, úgy hogy mind a két emlék nem ki az utcza, hanem be a kert felé a lehetőségig szemközt egymással fog állani. A Folyó hó 3kán Gödöllőn a váczi járási honvédsegélyző egylet jótékony előadást rendezett, melyben helybeli és pesti műkedvelők működtek közre. A tiszta jövedelem mintegy 150 írtra rúg, mely nemsokára bénult vitézeink közt ki fog osztatni. Az előadást este közlakoma követé, hol a lelkes felköszöntések nem hiányoztak. Köszönet a tisztelt közreműködőknek, s tisztelet a közönségnek, mely a jótékony czél iránti tekintetből igen szép szép számmal sereglett össze. A „Családi Kör“ Kossuth Lajos nővéréről, Ruttkaynéról emlékezvén, kit a sors Amerikába vetett, s ki egy pesti barátnéjával folytonos levelezésben áll; arról értesít, hogy a tisztelt honleány az angol nyelvet egészen magáévá tevén, a Missisippi mellett nevelőét nyitott, mely a vidék legkeresettebb intézetei közé tartozik, úgy hogy jövedelméből nemcsak saját családját tisztességes nevelésben részesítheti a derék nő, hanem egyszersmind elhunyt nővérének,Meszlényi Kossuth Zsuzsánnának hátrahagyott két árva leányát is anyai gondjai alá veti . Legutóbbi levele szerint a hozzájáró magyar divalok képei, ismerősei közt kiváló tetszésben részesül — és általában nemzeti viseletünk a Missisippi mellé terjedni kezd. Kimutatása a „Petőfi - szobor“ra mai is alálírottnál begyült összegeknek : 1. Reményi Ede,z indítványozó személyesen gyűjtött: a) K. K. Halason frt, b) Makón 88 frt, c) H. M. Vásárhelyen 176 frt, Szentesen 184 frt, e) Szarvason 60 frt, f) Gyulán frt, g) N. Szalonthán 64 frt, h) Nagyváradon 358 30 kr, 1 arany, 1 tallér és 3 huszas, i) Püspök-Lanyon a vasúti állomás váróteremében 38 frt, k) Derczenben 262 frt, l) B.Gyarmathon 314 frt, 1 ezüst frt 3 huszas s 1 tizes, m) N.-Becskereken 449 frt, n) K. ivén 20 frt. 2. b. Apor Biri és Csausz Nina urhölgy gyüjtőivén Nagybányáról 51 forint s 2 ezüst forintos, Omaszta Szilárd ur ivén Kis-Jenöröl 20 frt. 4. Baló Béla ur ivén Jolsváról 46 frt 10 kr. 5. Egy indítvány ivén Urmezőről 45 frt. 6. Dr. Láng Emil ur ivén Nyitról 42 frt 10 kr. 7. Schmitt Gyula úr ivén Szegvár 29 frt. 8. A dunaföldvári casinónak e czélra rendez báljából 80 frt. 9. Sámson Sándor úrtól 2 frt. 10. Polf báró Rudnyánszky Alexandrine urhölgy ivén Pest 53 frt. 11. ifj. Fried és Schlesinger József urak iv Szentesről 16 frt 50 kr. 12. Serédy Erzsébet urhelvén Váczról 84 frt. 13. A IP. N.-hoz beküldött s al írottnak kézbesített összegek: a) Az abonyi casino-egyernek Petőfi szobrára rendezett hangversenye jövedmezeit 170 frt. b) Hanover Miksa ur Pestről 20 frt. a haza fölvirágzásán,k örömére Nagyváradon múlt ( dec. 29 én rendezett lakomán összegyűlt 127 frt 76 és 1 arany, d) Krisztinkovics Antal, Szilvásy Márton Komáromy Alajos urak a Győrött f. évi január 16-án czélra tartott Akadémia tisztajövedelmeként beküldi 383 frt, e) Spitzer Lajos ur N.-Kanizsáról az ottani kreskedelmi egylet részéről beküldött 70 frt, f) Szelesi László a Kis-Czelen febr. 10-én e czélra tartott tánczigalom jövedelmét 85 frt. 14. Noszlopy Szilárdka k. ivén Pestöl 16 frt. 15. Vasváry Lipót ur ivén Pesti 526 frt. 16. A „Magyar Izraelitához beküldöttn ak írottnak kézbesített összegek: a) Dr. Bleuer Miklós lakodalom alkalmával gyűjtött (Szabolcsban) 51 frt, 1 Dr. Kaczander ur gyűjtött Miskolczon 30 frt, c) Schönfe Ignácz ur Gödöllőről 2 frt 50 kr, d) Kleine ur gyűjtő Váczon 12 frt, e) Ausländer Zsiga ur Debreczenben 1 frt. 17. Zilahy S. Pál ur Kecskeméten a „Purim“ ünnpélyen gyűjtött 32 frt. 18. A pesti „Nemzeti-kör“ meddig aláirott s alálirottnak kézbesittetett 237 frt. 1 P. Szathmáry Károly ivén M. Szigetről 125 frt 40 k E szerint eddig begyült nálam összesen 4677 frt 66 1 oé. és 2 arany, 1 tallér, 3 frtos, 6 huszas s 1 tizes. Ez összegek általam időnkint a pesti takarékpémtárba letétettek. — Az ivek és nevek részletes bemutatása, nemkülönben az egész ügy tárgyalása vasárnap hó 10 én a magyar Akadémia teremében összegyülend bizottmány által fog elintéztetni. A hozandó végzése pedig jegzőkönyvbe iktatva a hazai lapok utján időnkit közöltetni fognak. — Kelt. Pesten, mart. 5-én 1861. Reményi Ede ,*) s. k. régi posta-utcza, 2. sz. a. Nyilatkozat. A „Debreczeni Közlöny“ f. é. febr 23-kán megjelent 69-dik száma, Csanak József urnak „Pesti Hirnök“ 42 dik számában Hollósy Béla urális közlött levelére vonatkozó czikkében nevünket elősző is saját hibáját szépítő állításainak védelmére s a nőm épen jelentéktelen közérdekű kérdéses tárgyban a dolo valódi állása körül a vélemények tévúton vezetésére azután Csanak József urnak méltatlan bántalmazása czélozva, végre mint ez idő szerint városunkba egyedül rendes hírlap ezen egyeduraságával visszaélése kiséretében óhajtotta fölhasználni. Mi az elsőt illeti : nevünknek ily czélzatu használtatása ellen egyenesen tiltakozunk. A másodikra nézve Csanak József érdemes polgártársunk és jelleme a Közlöny körén túl is, de itthon biznyosan oly elismert tény melynek kétség alá vonása már magában is mindkét tönknek roszul esnék, annál bántóbb tehát, hogy a közlöny ily tapintatlan megtámadását nevünkkel vélte fedezhetőnek. A harmadikra vonatkozólag, a közlöny ily modora természettel kizárván azt, hogy vele érintkezhessünk, de különben is az említett polémia a közlöny körénél tágabb téren indulván meg, s mindenesetre közérdekű pontok körül forogván, kénytelenek vagyunk általános hazai lapban — „Pesti Napló“-ban keresni s kérni jelen nyilatkozatunk közlését. Debreczen, mart. 1. 1861. Farkas Ferencz, m. k. C s á n y i Dániel m. k. f Telegrafi tudósítás a bécsi börzéről; mart. 7 érős 5°/0 metalliques 64.60; nemzeti kölcsön 76.30; bankrészvény 730; hitelintézet 163; londoni váltó 148.75; arany 76; megtámadása Magyarországot s az örökös tartományokat mindig végveszélylyel fenyegette, s mely az újabb időkben ismételve fölállított központosítási tanoknak csak azért sem áldozható föl, mert további alkalmazása a külföldi politika terén is Ő Fölsége államait nyilt veszélylyel fenyegeti. Ezen veszélyt csak az országgyűlés előzheti meg, midőn ezért megyénk e k. kir. meghivó levelet a középponti választmánynak tárgyalás végett kiadatni rendeli, részéről is járulni akar az országgyűlés mielőbbi összejövetelének eszközléséhez. Teszi ezt azon meggyőződéssel , hogy az országgyűlés, s abban a megye választókerületei által küldött képviselők is, hazánknak és hazánk kormányának az 1848. évi királyi jóváhagyással szentesített függetlenségét és önállását fönn fogják tartani. Teszi azon biztos reményben, hogy nem fog oly országgyűlés alakíttathatni, mely az ország legfontosabb ős jogairól lemondván, azokat idegen testületre ruházza s az által alkotmányunk s állami önállásunk végenyészetét idézze elő. Hogy végre nem fog az országban találkozni testület, mely a birodalmi tanácsba követeket küldene, sőt nem fog találkozni egyén, ki oda a meghívást haza iránti kötelességével ellentétben elfogadná. Mindezekről b. Vay Miklós úr ő kegyelmessége azon kijelentéssel lesz értesítendő, miszerint fölhasználva tényleges állásának előnyeit, működését oda irányozandja, hogy a czél elérhetése lehetségessé tétessék. És a megye közönsége hiszi, hogy e remény azon utolsó kapocs, mely őt magas állásához fűzi Ezen jegyzőkönyvi nyilatkozat az ország törvényhatóságaival is körlevelek mellett közöltetni rendeltetett. Kiadta Huszár Imre, aljegyző. Politikai események. FRANCZIAORSZÁG. Napóleon _ herczeg föllépése a szenátusban, mint a kölni lap írja, Parisban roppant figyelmet gerjeszt, mert senki nem várta, hogy a herczeg oly nagy határozottsággal belevág a tárgyalásba, sőt nem egy ember van, aki a mai napig nem akarta elismerni se azon szónoki, se azon politikai tehetséget, melynek a császár unokaöcscse a mart. 1-jei senatusülésben tanúságát adá. A mart. 2-i ülésben is meglehetősen élénkek voltak a viták. Mathhieu bibornok besamjoni érsek védte a püspököket és a pápai ügy híveit a Pietriur által tett azon szemrehányás ellen, mintha ők politikai és császárságellenes okokból iparkodnának ellenzéket képezni. A senatus mártius 2-diki ülésében Matthieu bibornok , besançoni érsek nyilatkozott a válaszfelirat tárgyában , mégpedig sokkal szelidebb hangon, mint sokan várták. Nem ismeri el, mintha a római kérdésben mutatkozó izgatottság pártszellemből származnék, hanem onnan származik, mivel az ügy igazságos és szent, és mivel egy család tagjainak nem lehet fájdalom nélkül tekinteni azon sorra *) Kérem a lapok t. sz. szerkesztőit, ezen kimutatás szives átvételére.