Pesti Napló, 1861. március (12. évfolyam, 3316-3341. szám)
1861-03-23 / 3335. szám
69- 3335. 12-ik évi folyam Szerkesztési iroda: Szép-utcza 1-s. szám, 1-aő emeleti lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kiadói hivatal? Ferencziek terén 7-dik szám földszint. A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz, kiadása körüli panaszok, hirdetmények) a kiadó-hivatali ix intézenyek. Előfizetési föltételek: VIDEKHE, .oetán ! POSTÁN, házhoz hordva , félévre . . . . 10 frt 60 kr. a. ért félévre .... 10 firt 50 kr. a. ért. Évnegyedre . . 5 frt 25 kr. a. ért | Évnegyedre . . 5 frt 25 kr. a. ért. Hirdrtu^Hvo 1 ® hasábos petit-sor egyszeri hirdetésnél 7 ujkr. Bélyegdij niraemenyes alja külön ^ u£r Magá*'ita 4 hasábog petít.10Jr 25 uj^ 186*. Szombat, mart. 23' _________________________ BECSI BÖRZE martius 31-én, 1801. . A^ott Tar. Adott Tar- Adott Tar- Adott Allamadoezag. __ár_ tott ár ár tott ár Elzdbbségi kötvényei. ár tott ár ár ott ár (jVos osztrák értékben...................100 frt 59.50 59 75 Államvasp..................................... 500 frank 148.50149. N. Szombati 1-ső kibocsátás ....................... 22. 24^ 57.-os nemzeti kölcsön...................100 frt 76 40 76.50 Sorsjegyek. Lombard-velenczei .................... 500 frank 144 — 144.60 N. Szombati 2-ik kibocsátás....................... 76 — 80.--6%-ok metalliques............................100 frt 64.75 65.— Duna-gözhajózási társulat . . 100 ft pp. 97 60 98.60 Váltók (devised 47,%-val .................................100 frt 56 - 66 60 Osztrák Llyod............................100 ft pp. 80 - 81— Három hónapra. ...... . ..... 1889-diki sorsolással.......................100 frt 105.50 106 50 Amsterdam 100 holl. frt (86 ft 52 kr a. é.) 8V, 125 — 125 — Földtehermentesítéssek. 1854-diki r ............................100 frt 84.76 85 26 Rezzvenyeh. Augsburg 100 d. német ft (86 ft 90 % kr) &•/,' 19540 125 50 1860-diki . ............................100 frt 81 50 81 75 Nemzeti bank (ex div.)..................................... 720 — 722.— Berlin 100 tallér (150 frt ausztr. értékb.) ___________ 5.-os magyarországi . . . . . . 100 frt 64.76 66. — Comp-rent papirok 42 ausztrál líra................... 15.75 16.26 Hitelintézet 200 frt..........................................161 — 162.10 M. Frankfurt 100 d. ném. ft (86 ft 90% kr) 3 - 125.50 125 KO 6100* bánsági, horvát és szláv . . 100 frt 63.25 64 • A hitelintézeti darabja.....................100ft a. é. 114 50 114 75 Alsó-ausztriai esc. bank 500 frt . . . . . 566 — 568.— Slatzburg 100 márk-bank 6 frt (75 ft 85 kr) 2 . 110 75 111 __ 5 .-os erdélyi . • • • ■ • • • 1^0 frt 61 25 62.-- Trieszti db ........................................100 frt pp. 125 —126 — Duna-gőzhajózási társulat 500 frt....................418 - 415.— London 10 font sterling. (100 fit 237 kr) 6 „ 147 *0 147 50 Velenczei kölcsön 185.. 5. . . . 100 ht 89 25 89 75 Dunagőzhajóz. társ. darabja . . . 100 fit pp. 99 75100 25 Trieszti Lloyd 2-ik kibocsátás 500 ft pp. . . 140.— 150.— Páris 100 frank (40 ft 50 kr ausztriai ért) 31, 58 35 58 45 Budai városközség db..................40 ft a. é. 36.25 36.75 Budapesti lánczhid 600 ft pp............................ 382 — 386,— Pénznemek. Záloglevelek. Eszterházy.....................................40 ft pp. 92 — 92 60 Éjszaki vasút.................................................. 2057—2069— Korona ....................................................... 20 25 .— Salm ..........................................40 ft pp. 37 25 37.76 Ausztr. államvaspálya............................... . 284 50285.60 Császári arany.............................................. 6 96 6 97 A n. tank 6 év. 5*/C-os .... 100 ft pp. 101 50 102.60 Pálffy ..............................................40 ft pp. 36 50 87 — Nyugati vasút............................................... 186.50166 — Keszeg arany........................................ 6.96 6 97 „ „ 10 év. 5°/.-os .... 100 ft pp. 97.— 98.— Clary ..............................................40 ft pp. 86,25 86 75 Pardubitzi vasút..........................................1C6____107.— Napoleonsd’or..........................................1L78 11.80 „ „ , sorsolh. 5°/«...................100 ft pp. 91.— 91.60 St. Genois......................................40 ft pp. 36.50 37.— Tiszai vasút................................................... 147.— 147.— Orosz imperiale............................................... 12 06 _ — - „ 12 hó 57o........................100 ft pp. 99 50 100,— WindiscbgrStz.................................20 ft pp. 22,-- 22.60 Déli vaspálya 60% (ex div.)........................190—191 — Ezüst.............................................................146 50 Al. bank sors. 576...................100 fit a. c. 86,75 87.— Waldstein...........................................20 ft pp. 25 75 25.25 Károly Lajos vaspálya (ex div.) ..... 156 — 156.50 A nemzeti kölcsön papír szelvényei. . . . X41 r/ ____ V gallicziai föld.hitelintéz. 47,%-os 100 ft pp. 87 25 88 26 Keglevich . . . ............................10 ft pp. 16 60 17 — Graz-Köflac bi................................................110—114— Porosz pénztári utalvány ....... 2.212.21/ PEST, martius 12. Az anyagi erő hősei nem tudják fölfogni azon erőt, mely a törvényességben s ahoz való szoros ragaszkodásban rejlik. Mi magyarok, kiknek e tekintetbeni hitük hosszú történeti tapasztalásokban gyökerezik, ezen erőbe tökéletesen bizunk, s azért szerencsét kívánhatunk magunknak, hogy mind az, mi reánk nézve üdvös, egyszersmind törvényes is. Ily természetű kérdés Magyarország integritása, s a magyar korona országainak együttmaradása, amint azt az 1848-diki törvények formulázták. E kérdés a magyar politika fő feladata, mert mikénti megoldásától függ hazánk jövője. Hogy itt a jog a tényekkel összehangzásba jöhessen , arra a magyar törvényhozásnak mindenekelőtt törekednie kell. Ha ez megtörténik, biztosítva lesz jövőnk. S ha az emberi számítások s a mutatkozó jelek nem csalnak, eljövend majd az idő, mikor a legvérmesebb magyar óhajtása is, a dolgok természetes fejlődése útján teljesedésbe menend. Nem szenved kétséget, hogy minden európai nemzet sorsa egyrészt az európai conjuncturáktól van föltételezve, csak nem kell öszszezavarni a conjuncturákat, s nem kell helyezni oda a fő súlyt, hol az nincs, s nem kell mellőzni azt, ahol van. Sokan vannak , kik Magyarország ügyét majd az olasz, majd a keleti kérdéssel szoros viszonyban látják. Én az 1859-diki eseményeken okalva, azt vélem, hogy az olasz ügy még egyszer fejünk fölött elmehet, anélkül, hogy sorsunk lényegesen változzék. Ellenben természetszerű összeköttetésben látom ügyünket a német birodalom ügyeivel. Először, ne ignoráljuk, miként az osztrák birodalom német tartományai egészen, a sláv tartományok pedig nagyrészt a német szövetséghez tartoznak, s hogy azoknak szerződéseken alapuló kötelezettségeik vannak a német szövetség iránt, s hogy e viszony következtében igen könnyen beállhat azon eset, miszerint e tartományok valamint 1848-ban, úgy még máskor is Frankfurtba követeket küldenének. — Ez oly fontos momentum, hogy azon birodalmi egység, melyről a bécsi irodákban ábrándoznak, már ez oknál fogva nem practicabilis. — Továbbá ne ignoráljuk a német nemzet erős hajlamát, a német egység felé. Mikor fognak e hajlamok s kívánalmak az életbe átmenni, ez minden számítások körén kívül fekszik; hanem hogy ez nem ábránd, nem merő tanári elmélet — hinnünk kell azon manifestatiók után, melyek a napi sajtóban, valamint általában az uj német irodalomban, nem különben a német kamarákban, s a mindennapi német életben folyvást történnek. A német nemzet az egység szükségét mélyen érzi — ez tagadhatlan tény; a német nemzet szégyenli magát, hogy nagysága s civilisatiója daczára, az európai politikában számba sem vétetik, ez szinte tény. A német egység létrejötte pedig nem fogja érintetlenül hagyni a birodalom azon tartományait, melyek a német szövetséghez tartanak, s ezúton meghozandja a magyar kérdés végképeni megoldását. Hogy ez esetre a magyar állam készen fog állhatni, ha eszélyeség által jövőnket kíméljük, s várni tudunk, abban fekszik a magyar kérdés európai fontossága; a jövő európai egyensúly érdeke hozza magával, hogy Magyarország a birodalom többi tartományai irányában önálló maradjon; hozza azt magával a dynastia érdeke, melynek a német egység létrejötte esetében a magyar államra szüksége leend. Közeledvén az országgyűlés, melynek magam is tagja vagyok, föléledtek bennem ezen, már régi, az eredetiség jellemével nem bíró észrevételek, azon meggyőződésnél fogva, miszerint a törvényhozónak nemcsak a napi érdekek után kell kapkodnia, hanem szüksége van egy egész politikai rendszerre, melyből ma annyit kell létesíteni, amennyit lehet. Nagy dolgokat ritkán inprovisálhatok, nagyobb dolog pedig alig létezik, mint egy állam tökéletes kifejlődése — ez pedig mindig az idő műve. Trefort Ágoston: A buda- kanizsai vasút. II. Külkereskedésünk tekintetében legtöbbet nyert Somogy, Zala és Fehér. Tudva van, mily szegény egész Sziria, Karántföld és Tirol gabona dolgában. Eddig is főleg a két előbbit úgyszólván Somogy tartotta gabonával. N. Kanizsa volt a főlakhely, melyen át éktelen rész után, tengelyen szállították a gabonát a szomszéd kősziklás tartományokba. 1848 előtt a Kanizsán át Sziriába, Karántföldre vitt gabona öszszes mennyiségének 60 percentjét Somogy áldott földje termeszté. Bölcsen tette a társaság, hogy a Balaton somogyi részén, s nem a szegényebb Veszprémen át vezette a vasutat. — Most van épülőfélben a karinthiai vasút, mely Tirolba is bevezet: mennyivel nagyobb jövendője van az egész magyar, s különösen Fehér, Somogy és Zala egy része kitűnő búzája kivitelének, mint eddig volt! Kereskedelmünk és közlekedésünk mindezen nagy fontosságú, merőben uj és hatalmas előmozdításáért csak elismeréssel szólhatunk a társaságról. Érdemeit emeli az, hogy a legnehezebb és válságosabb pénzügyi viszonyok közt létesíti a szóban forgó vonalat. Másfél év alatt 25 millió forintot ruházott be magyar vasutakba. Lett volna e képes valamely kevésbé nagy tőkékkel rendelkező más társulat ugyanezt megtenni, s oly gyorsan hajtani végre az építést? A próbautazás a legnagyobb ünnepélylyel és sikerrel történt meg. A vizsgálóbizottmányt vivő vonaton Bécsből indulunk mart. 19-ikén reggeli 8 órakor, s a Semmeringen, Gratzon és Marburgon át érkezünk 5 óra tájban Pragerhofba és 7 óra után este Kanizsára Pragerhofnál a déli irányból egyszerre éjszakkeleti irányba szögellik a vasút, úgy hogy Magyarországból menve, egyenesen, fordulás nélkül megy tovább Laibach és Triest felé, s igy megtartja a lehető legegyenesb irányt Triest felé, minden kerülő nélkül. — Pettaun, a Dráva egy hídján, Friedaun át csakhamar magyar földre, a Muraközbe jutott az itt óránként 6 mértföld sebességgel haladott vonat. A vasút a szép és termékeny Dráva-Muraközt egész hosszában ,tszeli. Jól esik tán még a nem-magyar utasnak is a kősziklás, fenyves Stiriából, a gazdag talajú s már cserfás, bükkös hatalmas erdőket növelő magyar térségekre jutni. Első állomásunk itt Csáktornya volt, melynek kastélyát kevés táolságra semlélhettük a pályaudvarból délre. A következő állomásokon Kraljevácznál, aztán Kottorinál, ahol ismét egy szép murai hídon jöttünk át, meg sem állapodva érkeztünk esti 7 óra tájban a nagy, szilárd, csinos és egyszerű kanizsai pályaudvarba. A vasúttársaság jelen volt tekintélyeinek némelyike soha sem járt Magyarországon. Itt meggyőződhetett, mily áldott földe van hazánknak. A sikeres agyagba azon csekély után, mely a pályaudvartól a városba vezet, oly mélyen vágódott a kerék, hogy csaknem egy félórát tartott a legjobb lovakkal is bevergődni a Zöldfa vendéglőig. Bécstől Kanizsáig sehol sem volt oly nyaktörő az utazás, még a Semmering felhőkbe kanyarodó pályáján sem, mint itt ezen szekér uton; félre sem kell menni az útból, hogy az ember szépen fölboruljon — oly gödrök és kátyúk vannak az út közepén is. Remélhető azonban, hogy a város a vasúttársasággal kezet fogva, segít e nagy bajon. Ha itt nem történt valami baleset, képzelheti az olvasó, hogy az egész próbaút szerencsésen ment véghez! Kanizsán 19-dikén este fényes lakoma volt, mely nagy toastozás között folyt le a casino teremében. A jelenvoltak tekintélyesbjeit itt van helye bemutatnom. Ezek : a déli osztrák vasúttársaság elnöke, gróf Zichy Ferencz; Morpurgo (trieszti bankár); Forsboom-Brentano (Bécsből); Noy (olasz), Westerholz és Wiener igazgató tanácsosok. Ott volt Lapeyriére főigazgató (párisi, jelenleg Bécsben), s építkezési igazgató Etzel úr, a kanizsa-budai vonal építője; végre a társaság főhivatalnokai Bécsből, Triestből és Budáról. Vendégekül, mint meghívottak: gr. Károlyi Lajos, gr. Zichy Edmund, gr. Festetics György, a két ifjú Rottschild b., ifj. gr. Zichy József, Szögyényi László. Mellőzöm a kanizsai zenebanda mellett mondott toaszokat, melyek magyar, franczia és német nyelven mondattak, s melyek sorát Hollán Ernő nyitá meg magyarul, csak Lapeyriére és Etzel urakét említem, kik különösen az ünnep hősei voltak, elnök gr. Zichy Ferenczczel együtt, s kikre gr. Károlyi Lajos, Festetics György, az idősb Zichy grófok s többen emeltek poharat. Lapeyriére ur franczia nyelven köszönvén meg az iránta és nemzete iránt nyilatkozott rokonszenvet, igéjé, hogy igyekszik megérdemleni. Ezzel ur a halottakért ivott, s névszerint a volt keleti vasúttársaságért, melynek a jelenlegi társaság hű végrendeleti végrehajtója kiván lenni. Másnap reggel 8 órakor indulunk el Kanizsáról, nemsokára egy 11 éles mély bevágást érve, melyet a mélyen fekvő Kanizsa terén inneni emelkedés tett szükségessé. Kanizsáról az első állomás Komárváros (Zalában), honnan egy patakon át Somogyba jön át az út. Mintegy 50 mértföldnyire Kanizsától elérjük a vonal leggyönyörűbb részét, a Balaton partját, Keszthelylyel szemközt, mely a távolban a túlsó part hegye alatt látszik. Az állomás Keszthely nevet visel e távolság daczára, s a Balaton déli partjain, Szent-György közelében fekszik. Ezen it nekünk, kik a szokottnál lassabban jöttünk, de minden állomásnál meg nem állapodtunk, 1 óra és 23 perczbe, nem egészen másfél órába került. A keszthelyi pályaudvartól kezdve az út folytonosan a Balaton közvetlen partján halad kit mintegy 84 mértföldnyi hosszúságra, láttatva a hullámzó zöldszín magyar tengert, a túlsó parti tündéri vidéket, a keszthelyi, badacsonyi, szigligeti hasonlíthatatlan panorámákat. Egész nap esvén az eső, a ködös légkör fátyolán át is öröm volt nézni e szép tájat. Keszthelytől Boglár a közelebbi állomás, mintegy 4 mértföldnyire, ahova egy óra alatt érkeztünk. Itt fogadta a társulati bizottmányt Somogy főispánja Jankovics László, ki úti társul jött Budáig. Boglár után Szántód következik, csaknem 3 mértföldnyire; utána Siófok, több mint ll/2 mértföldre. Ide egy-két percz hijján 12 kor érkezve, villásreggeli tartatott, melyen ismét maradt a rövid időből is egykét percz az elnök és a főigazgató éltetésére. — Siófoknál válik meg az út a Balatontól. — Innen Fehérvár 6l/3 mértföld, s egy óra alatt értük el ezt, Lepsény és Csikvár közben eső állomásokon meg nem állapodva. Itt megpihenve 2 óra előtt indulunk el szinnyésen, Nyéken, Martonvásáron, Tárnokon, Tétényen, Promontoron át Budára értünk, d. u. fél ötre. Nevezetes a Baracska melletti s a velenczei tó szélén a töltés; a promontori dunaparti építés s végre a nagy budai tunnel, mindjárt a budai pályatőnél. — Nem tudjuk a leendő menetrendet, de mértföldek szerint igy áll a távolság: Budától Fehérvár közel 9 mértföld (8,8 mf.); Fehérvártól Siófok 63 mf., innen Szántód 10 mf. Szántódnál kelve át Füredtől csekély távolságra vagyunk. — Budától Szántód mintegy 17 mfd. Föltéve, hogy a személyvonat pihenésekkel együtt óránként 4 mértföld sebességgel megy, Fehérvár, 24 óra, innen Szántód mintegy 2 óra, s igy összesen legfeljebb ötödfél óra Budától. (Mennyit nyert B.Füred!) Kanizsa pedig 7 — 7/a óra! Triest 20 óra. A vasút a személyforgalomnak ápr. 1-én nyittatik meg — s elmondhatjuk, hogy e megnyitást fontosságra nézve még eddig egy hazai vasút megnyitása sem múlta fölül! — Vajha a társaság a megkezdett pályán haladva, egészen hazaivá lenne a mi területünkön birt vasutrészekre nézve s mielőbb létesitné azon pályákat is, melyeket érdekeink mindenekelőtt sürgősekké tesznek! — Ilyen a fiumei vonal Zágrábon keresztül. Itt a gr. Széchenyi tervét lehet alapul venni, ki Légrádtól Zágrábon át akará a fiumei vasutat. A mostani vasútvonalban eső Kottori tőszomszédja Légrádnak. Ha Kanizsától Kottorin át tovább folytattatik a vasút délnyugati irányban, Kottoritól mintegy 36—38 mértföld vasút van hátra Fiuméig. E szerint Budától Fiume legfeljebb mintegy 64 mértföldre esnék — s igy Fiuméhoz mintegy 15—17 mértfölddel volnánk közelebb, mint Triesthez. — Ezen vasút már csak azért is nagy fontosságú reánk nézve, hogy horvát testvéreink s a testvér Horvátország fővárosa egyenes összeköttetésbe jőne általa Budapesttel és a tengerrel. — Ezen közhajtás teljesítésével korántsem válnék fölöslegessé a Muraközön Stiriába vezető mostani vonal. Stiriának, Karántföldnek és Tirolnak csak oly szükége lesz gabonánkra, mint az előtt, a Triest maga is megtartaná egész fontosságát az Olaszországgal való egyenes összeköttetésnél fogva. Salamon Ferencz, Szentiványi Károlynak márt. 18-kán Jolsván választóihoz tartott beszéde. Uraim! tisztelt polgártársaim ! Mindenek előtt fogadják szives köszönetemet, az irántam tanúsított bizodalomért. Hazánk a folyamatban lévő század első felének két utolsó éveiben roppant átalakuláson ment át. A régi aristocraticus alkotmány új democraticus alapot nyert. Követte ezt véres forradalom, mely iszonyú szénvedéseket hozott a hazára, de egyszersmind meghozta hazánknak, a külföld népeinek rokonszenvét,részvétét, sőt tiszteletét. Az 1848-iki pozsonyi országgyűlés, melyen még csak a nemesség volt képviselve, örökre megszüntette az úrbéri tartozásokat, s az alkotmányos szabadságot kiterjesztette nem nemes születésű polgártársaira, meg nyitván elöltök úgy a megyei, mint országgyűlési tanácskozások termeit. Ugyanazon országgyűlés a megyék állásán is tett változást anynyiban, amennyiben megszűntek a megyék, az országgyűlésére követeket küldeni. A régebben szokásban volt követi utasításoknak is meg kellett tehát szűnni. De épen azért kötelességemnek tartom , tisztelt választóim előtt politikai hitvallásomat, ha csak vázlatban is, előadni. Az én közjogi programmom igen rövid; az én közjogi programmomat országgyűlések készítették, és koronás fejedelmek szentesítették; az én közjogi programmom az 1848-diki törvények s ezekkel szoros kapcsolatban lévő alaptörvények közt foglaltatik, melyeknek megtartását és megvédését ezennel ünnepélyesen fogadom. Hiszem, hogy az országgyűlése a nyelv és nemzetiség nevezetes kérdésével is foglalkozni fog. Legyen szabad e részben meggyőződésemet kimondanom. Már évekkel ezelőtt a nemzet a haladás zászlójára a szabadelvüség törvényeit írta föl. Ez megtermette az 1848-diki országgyűlésén gyümölcseit, melyen a magyar nemesség a szabadelvüség elvei szerint szüntette meg a feudális viszonyokat, s ugyanazon elvek szerint oldotta meg az alkotmányos kérdéseket, a jogegyenlőség elvére alapítván intézkedéseit. A szabadelvűségnek nem lehet, nem szabad egyoldalúnak lenni. Meg fog az mindenütt és minden kérdésben jelenni, hol szükség van reá. Azért hiszem, hogy valamint a magyar nemesség a feudális és akotmányos kérdéseket a szabadelvűség terve szerint oldotta meg, úgy a magyar elem ugyanazon törvények szerint fogja megoldani a nyelv és nemzetiség kérdését. Kötelességemnek fogom tehát ismerni, ezen alapelvek után elindulva, oda működni, hogy senki se legyen a magyar földön, kinek nyelv és nemzetiség dolgában igazságos panasza lehessen. Ha rendes kerékvágásba jöhet az ország gyűlése, gondoskodni fog a haza szellemi és anyagi érdekeinek haladásáról. A magasabb közép elemi és népiskolák czélszerű rendezése, a sajtónak a bilincsek alól fölszabadítása, az írói tulajdon biztosítása által igyekezni fog a tudományosságot és értelmiséget terjeszteni. Az anyagi érdekeknek három fő tényezője van: a földmivelés, a kereskedés és gyáripar. Nem célom hosszasan előadni minek kell a törvényhozás részéről a földmivelés érdekében történni. Az eszmék a teendőkre nézve meglehetősen tisztában vannak, csak azoknak alkalmazásáról és életbeléptetéséről kell leginkább rendelkezni. Egyet azonban el nem hallgathatok. A földnek föl kell szabadulni azon nyomattatás alól, mely alatt létezik a dohánymonopólium által. Hadd használja minden ember földjét szabadon úgy, amint azt legjobbnak látja, legjövedelmezőbbnek gondolja. Magyarország a dohánymonopólium által többet szenvedett, mint bármely más tartomány, mert midőn más tartományokba a dohánymonopólium terhét csak a fogyasztó, vagy a dohány csekély termelése miatt a földtulajdonos csak csekély mér