Pesti Napló, 1861. március (12. évfolyam, 3316-3341. szám)

1861-03-23 / 3335. szám

69- 3335. 12-ik évi folyam­ Szerkesztési iroda: Szép-utcza 1-s. szám, 1-aő emelet­i lap szellemi részét illető minden köz­lemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezek­től fogadtatnak el. Kiadói hivatal? Ferencziek terén 7-dik szám földszint. A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz, kiadása körüli panaszok, hirdetmények) a kiadó-hivatali ix intézenyek. Előfizetési föltételek: VIDEKHE, .­oetán ! POSTÁN, házhoz hordva , f­élévre . . . . 10 frt 60 kr. a. ért félévre .... 10 firt 50 kr. a. ért. Évnegyedre . . 5 frt 25 kr. a. ért | Évnegyedre . . 5 frt 25 kr. a. ért. Hirdrtu^Hvo 1 ® hasábos petit-sor egyszeri hirdetésnél 7 ujkr. Bélyegdij niraem­enyes alja­­ külön ^ u£r Magá*'ita 4 hasábog petít.10Jr 25 uj^ 186*. Szombat, mart. 23' _________________________ BECSI BÖRZE martius 31-én, 1801. . A^ott Tar. Adott Tar- Adott Tar- Adott Allamadoezag. __ár_ tott ár ár tott ár Elzdbbségi kötvényei. ár tott ár ár ott ár (jVos osztrák értékben...................100 frt 59.50 59 75 Államvasp..................................... 500 frank 148.50149.­ N. Szombati 1-ső kibocsátás ....................... 22.­ 24^ 57.-os nemzeti kölcsön...................100 frt 76 40 76.50 Sorsjegyek. Lombard-velenczei .................... 500 frank 144 — 144.60 N. Szombati 2-ik kibocsátás....................... 76 — 80.--6%-ok metalliques............................100 frt 64.75 65.— Duna-gö­zhajózási társulat . . 100 ft pp. 97 60 98.60 Váltók (devised 47,%-va­l .................................100 frt 56 - 66 60 Osztrák Llyod............................100 ft pp. 80 - 81— Három hónapra. ...... . ..... 1889-diki sorsolással.......................100 frt 105.50 106 50 Amsterdam 100 holl. frt (86 ft 52 kr a. é.) 8V, 125 — 125 — Földtehermentesítéssek. 1854-diki r ............................100 frt 84.76 85 26 Rezzvenyeh. Augsburg 100 d. német ft (86 ft 90 % kr) &•/,' 19540 125 50 1860-diki . ............................100 frt 81 50 81 75 Nemzeti bank (ex div.)..................................... 720 — 722.— Berlin 100 tallér (150 frt ausztr. értékb.) ___________ 5­.-os magyarországi . . . . . . 100 frt 64.76 66. — Comp-rent papirok 42 ausztrál líra................... 15.75 16.26 Hitelintézet 200 frt..........................................161 — 162.10 M. Frankfurt 100 d. ném. ft (86 ft 90% kr) 3 - 125.50 125 KO 6100* bánsági, horvát és szláv . . 100 fr­t 63.25 64 • A hitelintézeti darabja.....................100ft a. é. 114 50 114 75 Alsó-ausztriai esc. bank 500 frt . . . . . 566 — 568.— Slatz­burg 100 márk-bank 6 frt (75 ft 85 kr) 2 . 110 75 111 __ 5 .-os erdélyi . • • • ■ • • • 1^0 frt 61 25 62.-- Trieszti db ........................................100 frt pp. 125 —126 — Duna-gőzhajózási társulat 500 frt....................418 - 415.— London 10 font sterling. (100 fit 237­ kr) 6 „ 147 *0 147 50 Velenczei kölcsön 185.. 5. . . . 100 ht 89 25 89 75 Dunagőzhajóz. társ. darabja . . . 100 fit pp. 99 75100 25 Trieszti Lloyd 2-ik kibocsátás 500 ft pp. . . 140.— 150.— Páris 100 frank (40 ft 50 kr ausztriai ért) 31­,­­ 58 35 58 45 Budai városközség db..................40 ft a. é. 36.25 36.75 Budapesti lánczhid 600 ft pp............................ 382 — 386,— Pénznemek. Zálog­levelek. Eszterházy.....................................40 ft pp. 92 — 92 60 Éjszaki vasút.................................................. 2057—2069— Korona ....................................................... 20 25 .— Salm ..........................................40 ft pp. 37 25 37.76 Ausztr. államvaspálya............................... . 284 50285.60 Császári arany.............................................. 6 96 6 97 A n. t­ank 6 év. 5*/C-os .... 100 ft pp. 101 50 102.60 Pálffy ..............................................40 ft pp. 36 50 87 — Nyugati vasút............................................... 186.50166 — Keszeg arany........................................ 6.96 6 97 „ „ 10 év. 5°/.-os .... 100 ft pp. 97.— 98.— Clary ..............................................40 ft pp. 86,25 86 75 Pardubitzi vasút..........................................1C6____107.— Napoleonsd’or..........................................1L78 11.80 „ „ , sorsolh. 5°/«...................100 ft pp. 91.— 91.60 St. Genois......................................40 ft pp. 36.50 37.— Tiszai vasút................................................... 147.— 147.— Orosz imperiale............................................... 12 06 _ — - „ 12 hó 57o........................100 ft pp. 99 50 100,— WindiscbgrStz.................................20 ft pp. 22,-- 22.60 Déli vaspálya 60% (ex div.)........................190—191 — Ezüst.............................................................146 50 A­l. bank sors. 576...................100 fit a. c. 86,75 87.— Waldstein...........................................20 ft pp. 25 75 25.25 Károly Lajos vaspálya (ex div.) ..... 156 — 156.50 A nemzeti kölcsön papír szelvényei. . . . X41 r/ ____ V gallicziai föld.­hitelintéz. 47,%-os 100 ft pp. 87 25 88 26 Keglevich . . . ............................10 ft pp. 16 60 17 — Graz-Köflac­ bi................................................110—114— Porosz pénztári utalvány ....... 2.212.21­/ PEST, martius 12. Az anyagi erő hősei nem tudják fölfogni azon erőt, mely a törvényességben s ahoz való szoros ragaszkodásban rejlik. Mi magyarok, kiknek e tekintetbeni hitük hosszú történeti tapasztalásokban gyökerezik, ezen erőbe töké­letesen bizunk, s azért szerencsét kívánha­tunk magunknak, hogy mind az, mi reánk néz­ve üdvös, egyszersmind törvényes is. Ily ter­mészetű kérdés Magyarország integritása, s a magyar korona országainak együttmaradása, a­mint azt az 1848-diki törvények formuláz­­ták. E kérdés a magyar politika fő feladata, mert mikénti megoldásától függ hazánk jö­vője. Hogy itt a jog a tényekkel összehang­­zásba jöhessen , arra a magyar törvényho­zásnak mindenekelőtt törekednie kell. Ha ez megtörténik, biztosítva lesz jövőnk. S ha az emberi számítások s a mutatkozó jelek nem csalnak, el­jövend majd az idő, mikor a leg­­vérmesebb magyar óhajtása is, a dolgok ter­mészetes fejlődése útján teljesedésbe menend. Nem szenved kétséget, hogy minden euró­pai nemzet sorsa egy­részt az európai conjun­­cturáktól van föltételezve, csak nem kell ösz­­szezavarni a conjuncturákat, s nem kell he­lyezni oda a fő súlyt, hol az nincs, s nem kell mellőzni azt, a­hol van. Sokan vannak , kik Magyarország ügyét majd az olasz, majd a keleti kérdéssel szoros viszonyban látják. Én az 1859-diki eseményeken okalva, azt vélem, hogy az olasz ügy még egyszer fe­jünk fölött elmehet, a­nélkül, hogy sor­sunk lényegesen változzék. Ellenben ter­mészetszerű összeköttetésben látom ügyünket a német birodalom ügyeivel. Először, ne igno­­ráljuk, miként az osztrák birodalom német tartományai egészen, a sláv tartományok pe­dig nagyrészt a német szövetséghez tartoznak, s hogy azoknak szerződéseken alapuló kö­telezettségeik vannak a német szövetség iránt, s hogy e viszony következtében igen könnyen beállhat azon eset, miszerint e tartományok valamint 1848-ban, úgy még máskor is Frank­furtba követeket küldenének. — Ez oly fon­tos momentum, hogy azon birodalmi egység, melyről a bécsi irodákban ábrándoznak, már ez oknál fogva nem practicabilis. — Továbbá ne ignoráljuk a német nemzet erős hajlamát, a német egység felé. Mikor fognak e hajlamok s kívánalmak az életbe átmenni, ez minden szá­mítások körén kívül fekszik; hanem hogy ez nem ábránd, nem merő tanári elmélet — hin­nünk kell azon manifestatiók után, melyek a napi sajtóban, valamint általában az uj né­met irodalomban, nem különben a német ka­marákban, s a mindennapi német életben foly­vást történnek. A német nemzet az egység szükségét mélyen érzi — ez tagadhatlan tény; a német nemzet szégyenli magát, hogy nagysá­ga s civilisatiója daczára, az európai politikában számba sem vétetik, ez szinte tény. A német egység létrejötte pedig nem fogja érintetlenül hagyni a birodalom azon tartományait, melyek a német szövetséghez tartanak, s ezúton meg­­hozandja a magyar kérdés végképeni megol­dását. Hogy ez esetre a magyar állam készen fog állhatni, ha eszélyeség által jövőnket kímél­jük, s várni tudunk, abban fekszik a magyar kérdés európai fontossága; a jövő európai egyensúly érdeke hozza magával, hogy Ma­gyarország a birodalom többi tartományai irányában önálló maradjon; hozza azt magá­val a dynastia érdeke, melynek a német egy­ség létrejötte esetében a magyar államra szük­sége leend. Közeledvén az országgyűlés, melynek ma­gam is tagja vagyok, föléledtek bennem ezen, már régi, az eredetiség jellemével nem bíró észrevételek, azon meggyőződésnél fogva, mi­szerint a törvényhozónak nemcsak a napi ér­dekek után kell kapkodnia, hanem szüksége van egy egész politikai rendszerre, melyből ma annyit kell létesíteni, a­mennyit lehet. Nagy dolgokat ritkán inprovisálhatok, na­gyobb dolog pedig alig létezik, mint egy ál­lam tökéletes kifejlődése — ez pedig mindig az idő műve. Tr­efort Ágoston: A buda- kanizsai vasút. II. Kü­lkereskedésünk tekintetében legtöbbet nyert Somogy, Zala és Fehér. Tudva van, mily szegény egész Sziria, Karántföld és Tirol gabona dolgában. Eddig is főleg a két előbbit úgy­szólván Somogy tar­totta gabonával. N. Kanizsa volt a főlakhely, melyen át éktelen rész után, tengelyen szállították a gabonát a szomszéd kősziklás tartományokba. 1848 előtt a Kanizsán át Sziriába, Karántföldre vitt gabona ösz­­szes mennyiségének 60 percentjét Somogy áldott föld­je termeszté. Bölcsen tette a társaság, hogy a Balaton somogyi részén, s nem a szegényebb Veszprémen át vezette a vasutat. — Most van épülő­félben a karin­­thiai vasút, mely Tirolba is bevezet: mennyivel na­gyobb jövendője van az egész magyar, s különösen Fehér, Somogy és Zala egy része kitűnő búzája kivi­telének, mint eddig volt! Kereskedelmünk és közlekedésünk mindezen nagy fontosságú, merőben uj és hatalmas előmozdításáért csak elismeréssel szólhatunk a társaságról. Érdemeit emeli az, hogy a legnehezebb és válságo­sabb pénzügyi viszonyok közt létesíti a szóban forgó vonalat. Másfél év alatt 25 millió forintot ruhá­zott be magyar vasutakba. Lett volna e képes vala­mely kevésbé nagy tőkékkel rendelkező más társulat ugyanezt megtenni, s oly gyorsan hajtani végre az építést? A próbautazás a legnagyobb ünnepélylyel és si­kerrel történt meg. A vizsgálóbizottmányt vi­vő vonaton Bécsből indulunk mart. 19-ikén reggeli 8 órakor, s a Semmeringen, Gratzon és Marburgon át érkezünk 5 óra tájban Pragerhofba és 7 óra után este Kanizsára Pragerhofnál a déli irányból egyszerre éjszakkeleti irányba szögellik a vasút, úgy hogy Magyarországból menve, egyenesen, fordulás nélkül megy tovább Laibach és Triest felé, s igy megtartja a lehető legegyenesb irányt Triest felé, minden ke­­­rü­lő nélkül. — Pettaun, a Dráva egy hídján, Friedaun át csakhamar magyar földre, a Muraközbe jutott az itt óránként 6 mértföld sebességgel haladott vo­nat. A vasút a szép és termékeny Dráva-Muraközt egész hosszában ,­tszeli. Jól esik tán még a nem-ma­gyar utasnak is a kősziklás, fenyves Stir­iából, a gaz­dag talajú s már cserfás, bükkös hatalmas erdőket növelő magyar térségekre jutni. Első állomásunk itt Csáktornya volt, melynek kastélyát kevés tá­olságra s­emlélhettük a pályaudvarból délre. A következő ál­lomásokon Kraljevácznál, aztán Kottorinál, a­hol is­mét egy szép murai hídon jöttünk át, meg sem álla­podva érkeztünk esti 7 óra tájban a nagy, szilárd, csi­nos és egyszerű kanizsai pályaudvarba. A vasúttár­saság jelen volt tekintélyeinek némelyike soha sem járt Magyarországon. Itt meggyőződhetett, mily ál­dott földe van hazánknak. A sikeres agyagba azon csekély után, mely a pályaudvartól a városba vezet, oly mélyen vágódott a kerék, hogy csaknem egy fél­órát tartott a legjobb lovakkal is bevergődni a Zöldfa vendéglőig. Bécstől Kanizsáig sehol sem volt oly nyak­törő az utazás, még a Semmering felhőkbe kanyarodó pályáján sem, mint itt ezen szekér­ uton; félre sem kell menni az útból, hogy az ember szépen fölborul­jon — oly gödrök és kátyúk vannak az út közepén is. Remélhető azonban, hogy a város a vasúttársasággal kezet fogva, segít e nagy bajon. Ha itt nem történt valami baleset, képzelheti az olvasó, hogy az egész­­ próbaút szerencsésen ment véghez!­­ Kanizsán 19-dikén este fényes lakoma volt, mely nagy toastozás között folyt le a casino teremében. A jelenvoltak tekintélyesbjeit itt van helye bemutat­nom. Ezek : a déli osztrák vasúttársaság elnöke, gróf Zichy Ferencz; Morpurgo (trieszti bankár); Forsboom-Brentano (Bécsből); Noy (olasz), Wes­terholz és Wiener igazgató tanácsosok. Ott volt Lapeyriére főigazgató (párisi, jelenleg Bécsben), s építkezési igazgató Etzel úr, a kanizsa-budai vonal építője; végre a társaság főhivatalnokai Bécsből, Triestből és Budáról. Vendégekül, mint meghívottak: gr. Károlyi Lajos, gr. Zichy Edmund, gr. Festetics György, a két ifjú Rottschild b., ifj. gr. Zichy József, Szögyényi László. Mellőzöm a kanizsai zenebanda mellett mondott toaszokat, melyek magyar, franczia és német nyelven mondattak, s melyek sorát Hollán Ernő nyitá meg magyarul, csak Lapeyriére és Etzel urakét említem, kik különösen az ünnep hősei voltak, elnök gr. Zichy Ferenczczel együtt, s kikre gr. Ká­rolyi Lajos, Festetics György, az idősb Zichy grófok s többen emeltek poharat. Lapeyriére ur franczia nyelven köszönvén meg az iránta és nemzete iránt nyilatkozott rokonszenvet, igéjé, hogy igyekszik megérdemleni. Ezzel ur a halottakért ivott, s névsze­­rint a volt keleti vasút­társaságért, melynek a jelen­legi társaság hű végrendeleti végrehajtója kiván lenni. Másnap reggel 8 órakor indulunk el Kanizsáról, nemsokára egy 11 éles mély bevágást érve, melyet a mélyen fekvő Kanizsa terén inneni emelkedés tett szükségessé. Kanizsáról az első állomás Komárváros (Zalában), honnan egy patakon át Somogyba jön át az út. Mintegy 50 mértföldnyire Kanizsától elér­jük a vonal leggyönyörűbb részét, a Balaton partját, Keszthelylyel szemközt, mely a távolban a túlsó part hegye alatt látszik. Az állomás Keszt­hely nevet visel e távolság daczára, s a Balaton déli partjain, Szent-György közelében fekszik. Ezen it nekünk, kik a szokottnál lassabban jöttünk, de minden állomásnál meg nem állapodtunk, 1 óra és 23 perczbe, nem egészen más­fél órába került. A keszthelyi pályaudvartól kezdve az út folytonosan a Balaton közvetlen partján halad ki­t mintegy 8­­4 mértföldnyi hosszúságra, láttatva a hullámzó zöldszín magyar tengert, a túlsó parti tündéri vidéket, a keszt­helyi, badacsonyi, szigligeti hasonlíthatatlan panorá­mákat. Egész nap esvén az eső, a ködös légkör fátyolán át is öröm volt nézni e szép tájat. Keszthelytől Bog­lár a közelebbi állomás, mintegy 4 mértföldnyire, a­hova egy óra alatt érkeztünk. Itt fogadta a társulati bizottmányt Somogy főispánja Jankovics László, ki úti társul jött Budáig. Boglár után Szántód követke­zik, csaknem 3 mértföldnyire; utána Siófok, több mint ll/2 mértföldre. Ide egy-két percz hijján 12 kor ér­kezve, villásreggeli tartatott, melyen ismét maradt a rövid időből is egykét percz az elnök és a főigazgató éltetésére. — Siófoknál válik meg az út a Balatontól. — Innen Fehérvár 6l/3 mértföld, s egy óra alatt értük el ezt, Lepsény és Csikvár közben eső állomásokon meg nem állapodva. Itt megpihenve 2 óra előtt indu­lunk el szinnyésen, Nyéken, Martonvásáron, Tárno­kon, Tétényen, Promontoron át Budára értünk, d. u. fél ötre. Nevezetes a Baracska melletti s a velen­­czei tó szélén a töltés; a promontori dunaparti építés s végre a nagy budai tunnel, mindjárt a budai pályatőnél. — Nem tudjuk a leendő menetrendet, de mértföldek szerint igy áll a távolság: Budától Fe­hérvár közel 9 mértföld (8,8 mf.); Fehérvártól Siófok 6­3 mf., innen Szántód 10 mf. Szántódnál kelve át Füredtől csekély távolságra vagyunk. — Budától Szántód mintegy 17 mfd. Föltéve, hogy a személy­­vonat pihenésekkel együtt óránként 4 mértföld se­bességgel megy, Fehérvár, 2­­4 óra, innen Szántód mintegy 2 óra, s igy összesen legfeljebb ötödfél óra Budától. (Mennyit nyert B.­Füred!) Kanizsa pedig 7 — 7­­/a óra! Triest 20 óra. A vasút a személyforgalomnak ápr. 1-én nyittatik meg — s elmondhatjuk, hogy e megnyitást fontos­ságra nézve még eddig egy hazai vasút megnyitása sem múlta fölül! — Vajha a társaság a megkezdett pályán haladva, egészen hazaivá lenne a mi terüle­tünkön birt vasutrészekre nézve s mielőbb létesitné azon pályákat is, melyeket érdekeink mindenekelőtt sürgősekké tesznek! — Ilyen a fiumei vonal Zágrá­bon keresztül. Itt a gr. Széchenyi tervét lehet alapul venni, ki Légrádtól Zágrábon át akará a fiumei vas­utat. A mostani vasútvonalban eső Kottori tőszom­szédja Légrádnak. Ha Kanizsától Kottorin át tovább folytattatik a vasút délnyugati irányban, Kottoritól mintegy 36—38 mértföld vasút van hátra Fiuméig. E szerint Budától Fiume legfeljebb mintegy 64 mért­földre esnék — s igy Fiuméhoz mintegy 15—17 mértfölddel volnánk közelebb, mint Triesthez. — Ezen vasút már csak azért is nagy fontosságú reánk nézve, hogy horvát testvéreink s a testvér Horvátor­szág fővárosa egyenes összeköttetésbe jőne általa Budapesttel és a tengerrel. — Ezen köz­hajtás telje­sítésével korántsem válnék fölöslegessé a Muraközön Stiriába vezető mostani vonal. Stiriának, Karántföld­nek és Tirolnak csak oly szükége lesz gabonánkra, mint az előtt, a Triest maga is megtartaná egész fon­tosságát az Olaszországgal való egyenes összekötte­tésnél fogva. Salamon Ferencz, Szentiványi Károlynak márt. 18-kán Jolsván választóihoz tartott beszéde. Uraim! tisztelt polgártársaim ! Mindenek előtt fogadják szives köszönetemet, az irántam tanúsított bizodalomért. Hazánk a folyamatban lévő század első felének két utolsó éveiben roppant átalakuláson ment át. A régi aristocraticus alkotmány új democraticus alapot nyert. Követte ezt véres forradalom, mely iszonyú szén­vedéseket hozott a hazára, de egyszersmind meghozta hazánknak, a külföld népeinek rokonszenvét,részvétét, sőt tiszteletét. Az 1848-iki pozsonyi országgyűlés, melyen még csak a nemesség volt képviselve, örökre megszün­tette az úrbéri tartozásokat, s az alkotmányos sza­badságot kiterjesztette nem nemes születésű polgár­társaira, meg nyitván elöltök úgy a megyei, mint or­szággyűlési tanácskozások termeit. Ugyanazon or­szággyűlés a megyék állásán is tett változást any­­nyiban, a­mennyiben megszűntek a megyék, az or­szággyűlésére követeket küldeni. A régebben szokás­ban volt követi utasításoknak is meg kellett tehát szűnni. De épen azért kötelességemnek tartom , tisz­telt választóim előtt politikai hitvallásomat, ha csak vázlatban is, előadni. Az én közjogi programmom igen rövid; az én köz­jogi programmomat országgyűlések készítették, és koronás fejedelmek szentesítették; az én közjogi programmom az 1848-diki törvények s ezekkel szoros kapcsolatban lévő alaptörvények közt foglaltatik, melyeknek megtartását és megvédését ezennel ün­nepélyesen fogadom. Hiszem, hogy az országgyűlése a nyelv és nemzeti­­ség nevezetes kérdésével is foglalkozni fog. Legyen szabad e részben meggyőződésemet kimondanom. Már évekkel ezelőtt a nemzet a haladás zászlójára a szabadelvüség törvényeit írta föl. Ez megtermette az 1848-diki országgyűlésén gyümölcseit, melyen a magyar nemesség a szabad­elvüség elvei szerint szüntette meg a feudális viszonyokat, s ugyanazon elvek szerint oldotta meg az alkotmányos kérdéseket, a jogegyenlőség elvére alapítván intézkedéseit. A szabadelvűségnek nem lehet, nem szabad egyolda­lúnak lenni. Meg fog az mindenütt és minden kérdés­ben jelenni, hol szükség van reá. Azért hiszem, hogy valamint a magyar nemesség a feudális és akotmányos kérdéseket a szabadelvűség terve szerint oldotta meg, úgy a magyar elem ugyanazon törvények szerint fog­ja megoldani a nyelv és nemzetiség kérdését. Köte­lességemnek fogom tehát ismerni, ezen alapelvek után elindulva, oda működni, hogy senki se legyen a magyar földön, kinek nyelv és nemzetiség dolgában igazságos panasza lehessen. Ha rendes kerékvágás­ba jöhet az ország gyűlése, gondoskodni fog a haza szellemi és anyagi érdekeinek haladásáról. A maga­sabb közép elemi és népiskolák czélszerű rendezése, a sajtónak a bilincsek alól fölszabadítása, az írói tulajdon biztosítása által igyekezni fog a tudomá­nyosságot és értelmiséget terjeszteni. Az anyagi érdekeknek három fő tényezője van: a földmivelés, a kereskedés és gyáripar. Nem c­élom hosszasan előadni minek kell a törvényhozás részéről a földmivelés érdekében történni. Az eszmék a te­endőkre nézve meglehetősen tisztában vannak, csak azoknak alkalmazásáról és életbeléptetéséről kell leginkább rendelkezni. Egyet azonban el nem hall­gathatok. A földnek föl kell szabadulni azon nyomat­tatás alól, mely alatt létezik a dohány­monopólium által. Hadd használja minden ember földjét szaba­don úgy, a­mint azt legjobbnak látja, legjövedelme­zőbbnek gondolja. Magyarország a dohánymonopó­lium által többet szenvedett, mint bármely más tarto­mány, mert midőn más tartományokba a dohánymono­­pólium terhét csak a fogyasztó, vagy a dohány csekély termelése miatt a földtulajdonos csak csekély mér­

Next