Pesti Napló, 1861. április (12. évfolyam, 3342-3365. szám)
1861-04-03 / 3342. szám
nai báró Nikolits Fendor (867 voksal),— 316 szótöbbséggel országgyűlési képviselővé lön megválasztva. Báró Nikolits Fedor, Gbrenovits Mihály szerb fejedelem unokaöcscse, s szép reményekre jogosító, derék hazafi. Végre, mint jelét a higgadtabb fölfogásnak s mérsékelt szellemnek, mely itteni szerb testvéreinket áthatotta, még megemlítenem kell, hogy a jelenleg Karloviczán egybegyült tanácskozmányra, Temesvár városa szerb lakosai macsai Csernovits Pétert, és Temesvár környéke németi Damaszkin János Temesmegye főispánját egyhangúlag választották meg. Bartha E. (Bács-Bodrogh törvényesen egyesült megyék közönségének fölirata Fiuménak ostromállapotba helyzése miatt). Császári királyi Felség! legkegyelmesebb Urunk! Tény, hogy a magyar kikötő városa Fiume és kerülete i. é. febr. 20-án báni rendelet következtében ostromállapotba helyeztetett. Hideg borzadály futotta át egész valónkat e csapás hírén — mert azon roppant szigorú rendszabály alkalmazása cs. k. Felségednek m. é. oct. hó 20-án kiadott k. diplomájában a magyar alkotmány életbeléptetése iránt nyilvánított legmagasb akaratjával ellentétben áll s csodálni épen nem lehet, hahogy csak. Felségednek legkegyesb kezdeményezésbe a magyar nemzet törvényes igényeinek kilátásba hozott valósítására nézve föléledt hitünket újból megrendítve lenni érezzük. Fiumét és kerületét mint magyar tengerpartot, és idők óta a magyar sz. koronához tartozandónak tudjuk; ezen jogviszony nemcsak cs. kir. Felséged dicsőült őse, Maria Therezia által még 1779. évi ápr. 23-án kibocsátott ékszer tanúságaként ünnepélyesen elismertetett, hanem 1807. évben a magyar országgyűlésen törvénybe be is igtattatott; ekkép Fiume és kerülete a magyar alkotmány kedvezményeibe részesült s ama kapcsolatban, mely azt az anyaországhoz fűzi, boldogító megnyugvását fellelvén, a magyar nemzetkezi őszinte hajlamát és kitűnő ragaszkodását a világ részrehajlatlan itélőszéke előtt fönnen hirdeti. Tudjuk, miként ezen jogi viszony daczára azon vidéken politikai átidomitások vétettek czélba, oly idomitások, melyek az ottani nép szabad szellemébe és alkotmányos állásukba ütköznek; tudjuk, hogy ezen átalakítás a lakosság határozott ellenzésére talált, melynek folyta alatt ama zavarok és tüntetések merültek föl, miknek ürügye alatt a magyar tengerpart jelen iszonyatos helyzetébe ejtetett. Felséges Ur! Fiume és kerülete szentesitett törvényeink védpajzsa alatt áll, annak politicai átalakítása egyedül a magyar országgyűlés hatásköréhez tartozik, következőleg minden egyéb más után e részben tett vagy szándékolt intézkedések bármily üdvösek legyenek is, törvényes alappal nem bírnak; s ha már az ottani népnek ellenzése alatt történt kicsapongásokat oltalmunk alá nem is vesztik , de korántsem vehetjük azokat oly természetűeknek , hogy az egyoldalúlag kimondott ostromállapot és haditörvényszékek fölállításának helyességét és törvényességét igazolhatnák. E rendkívüli szabály rendkívüli esetet tételez föl, politikai vélemény visszafojtására azonban hiú eszköz a czéltól messzire eltérő hatásban nyilvánul, midőn rendesen a bizalmat csökkenti, és a lebilincselt érzelmek gyúanyagát az ellene fölhasznált rendszabály szigorához képest hathatósan növeli. Ugyan azért midőn Fiume és kerületének lakossága iránti rokonszenvünket nyíltan bevallanák, s annak alkotmányos intézményein s e szerint a magyar szt. korona kétségtelen jogain elkövetett sérelmek ellen Felséged magasztos zsámolya előtt ünnepélyes óvásunkat kijelentenék, alattvalói legmélyebb alázattal cs. kir. Felségedet felkérjük, miszerint az érintett ostromállapotot megszüntetni, Fiumét és kerületét törvényes állásába vissza helyeztetni, s ez által hű magyar nemzetének vérző szivét egkegyelmesebben megnyugtatni méltóztassék. Kik is jobbágyi örökös hűséggel maradtunk, kelt a mi ezer nyolczszázhatvanegyedik évi martius 4-kén Zombor sz. kir. városban tartott bizottmányi ülésünkből. — Felségednek legalázatosb hű alattvalói. Bácsbodrogmegye közönsége. Somogymegye lengyeltóti kerülete ma mart. 23-án tartá alkotmánya legszebb ünnepét, mert a megnyílandó országgyűlésre jogai képviselőjét választá; már kora reggel sereglettek össze a választók, mert a bizottmányi határzat szerint a megye 8 kerületében egyszerre 9 órakor vette kezdetét. — A főutcza mint egy tenger hullámzott a választók sokaságától, — a reggeli szél a zászlókat lobogtatá, itt „1848.“ — majd „A nép szava Isten szava“ — majd „gróf Hunyady János“ — föliratokat lehetett olvasni. A választók arczán öröm sugárzott, mert tizenkét éves elnyomatás után újra mint szabad polgárai e szabad hazának, fönndobogó szívvel ölelték egymást; rokon, barát itt találkozott áldva a mindenséget, hogy maradt számokra még egy remény — reménye e szép haza fölszabadulhatásának! — A papság, az értelmiség összevegyült a néppel, kezet szorítva egymással; bizalom bizalmat szülve társalogtak, egymást vigasztalván egy szebb jövővel ! Még néhány percz, s „előre menjünk a választáshoz“ — hangzott, — s a kifeszített zászlók után egy tömegben mentünk a választó helyre. Itt a kiküldött választási elnök K. I. meleg szavakkal ecsetelte haza véres történeti múltját, — hazafias fájdalma hangzott a mostani nehéz napok fölött, s inté a választókat a közelgő országgyűlésre, mely a haza sorsa és jövője fölött határoz, mely tétele, függetlensége, ezered éves történelmi dicsősége, alkotmánya fölött hivatva van intézkedni , — higgadt megfontolásra szólitá föl a választókat, — hogy a megválasztandó képviselőben erélyt s bölcseséget keressenek. Alig végzé elnöki beszédét, a néma csendet eget rázó „Éljen Hunyady János“ szakirá,s az elnöknek ismételt fölszólitására, ha van e választó, ki mást óhajtana van-e jelölt, ki föl akarna lépni — s mindenki .Éljen Hunyady“ válasszal felelt, s az elnök harmadszor is kérdő , hogy ha van-e itz,aki mást akar — álljon elő s nyilvánítsa akaratát, de miután ismét csak „Hunyady“ hangzott, az elnök gróf Hunyady Jánost, mint a lengyeltóti kerület megválasztott képviselőjét éltető. A megválasztott nemes gróf megköszönve a bizalmat melylyel megajándékozák, mélyen érezve a föladat nagyságát, tudva a nemzetre várakozó küzdelmeket, biztositá a választókat, hogy mint jó hazafi tudja kötelességét, hogy hazánk alkotmányo s törvényeinkből egy hajszálnyit sem engedve, küzd a hon javáért, — s mint magyar s becsületes honpolgár, ha kell életét nyújtja e haza létele, függetlensége s szabadságáért ! S mi vállainkra vettük a nemes grófot, éltetve, hogy adjon az ég e hazának sok ily képviselőt. A még mi a barátság s egy akarat örömét élveztük, a távolról mintegy négyszázan fönnlobogó zászlókkal rohammal siettek a választás helyére s mily nagy lett meglepetésünk, a midőn elkésett rokonaink is „Éljen Hunyady János“ kiáltással üdvözöltek. — A választott képviselőnek szemeiben az öröm gyöngyei csillogtak, melyet kicsalt a szív mélyéből az elfogultság, ily általános bizalom, s rokonszenv nyilatkozatával. Vezérelje az ég tövises pályáján, a küzdés, a tántorithatlan szilárdság, a hazafius áldozatkészségért — fogadja jobbját e kerület választóinak, — kik bizalom s rokonszenvvel kisérik utain ! K. M. T. szerkesztő ur! Fogadja e jelentést vigaszul, hogy még is vannak kerületek, hol verekedés és párt érdek nélkül tudnak követet választani. Kelt Lengyeltóti]), martius14-én, 1860. K. M. Torontálmegye. Biliét, mart. 27. Hazánknak alig van vidéke, honnan többet ne hallanánk, mint megyénkből, mi könnyen azon hiedelemre adhat alkalmat, hogy mi itt October 20 ika, és megyénknek édes anyaországunkhoz visszakebeleztetése óta, az elégtettség kötelébe ringatva magunkat, küszöb előtt álló országgyűlésünkre közönyösen tekintünk, — holott ki ma itt, mint e választókerület főhelyén, követjelöltünk fogadtatása és megválasztatásának ünnepélyességeknek szemtanúja volt, az meggyőződhetett arról, hogy e választókerület neme, szirb s somálajkú honpolgárai,felfogva a kor intését, hazafias lelkesedéssel üdvözlék e mai napot, mint azt, melyben a nép az alkotmányos jogok legszebbikét gyakorolja. A kedvező, e magasztos napnak örvendeni látszó idő a választókat roppant számmal egybegyűjté. A választókerület csaknem minden egyes községeinek elöljárói nemzeti és szerb színezetű zászlókkal 1848. évszámmal és e szavakkal : „Éljen báró Lipthay Béla, Biliét választó kerület országgyűlési képviselője“ ellátva, megjelentek. Hazafiasságáról úgy mint képzettségéről ismeretes, osztatlan tiszteletben és közkedvességben álló kitűnő követjelöltünket, a választóktól képzett két hosszú utcza sorban, három német zenészekből álló bandákon, szerb és román nemzeti zeneműszereken (szirácz duda) váltogatva harsogtatok indulókkal várták. Délelőtt 11 órakor mint a választás eszközlésére kitűzött határidőben, követjelöltünk a választók sorában, innét két mértföldnyire eső birtokáról, Lovrinról megérkezvén, a járás szolgabirája által a választók nevében, a követjelölés elfogadására felkéretett, mire késznek nyilatkozván kocsijából a lovak kifogattattak, és a választók által húzott kocsijában szűnni nem akaró éljenzések, taraczkok dörgése és zeneszó mellett a választó helyre kísértetett, hol ezután közszeretetben álló lelkes hazánkfia fötisitelendő Kovák Pál helyettes elnök úr a választást egy kitűnő magyar és német nyelvben előadott, szerb és román nyelven tolmácsolt alkalmi beszéddel megnyitván, végül örömét fejezte ki a felett, hogy annak nevét, kit tántoríthatlan szilárd jelleménél és tudományosságánál fogva édes hazánk ily válságos korszakában ezen állomásra legméltóbbnak tud és ajánlani akar, a zászlókon hiszteni látja, és igy a törvényekben előírt kérdéseket a választókhoz intézve. Báró Lipthay Béla közfelkiáltással a billeti választókerület országgyűlési képviselőjévé megválasztatott , mire képviselőnk a benne helyzeti bizalmat, egy magyar, német, szerb és román nyelven mondott jeles beszédben, melyben a népboldogitó 1848. törvényekhezi tántorithatlan ragaszkodását indokolta — megköszönte. — E szónoklatot követő megyénk veterán lelkiatyja, köztiszteletben álló főtisztelendő esperes Záhn Gáspár urnak követünket üdvözlő, a letűnt gyászos 11 évek alatti keserű nélkülözéseket bonczkés alá vevő, azokban elkövetett jogtalanságokat bűn ábrázoló jeles beszéde. Ekkor befejeztetvén a követválasztás, szeretve tisztelt követünk a választóhelyről több száz lépésnyire eső vendéglőbe a választók által vitetett, hol lelkes, küönösen szerb és román testvérekkeli egyesülésre emelt poharazások között d. u. 4 óráig együtt voltunk. Képviselőnk ezután választóitól elbúcsúzva, szerencsekivánatainkkal számos lovas kíséretében tőlünk birtokára viszszatért, hol tiszteletére egy diadalív rögtönöztetett és estve az egész község önkénytesen kivilágittatott. S ó 1 y o m y. — Lip tó , mart. 29-kén 1861. Azon kósza hírek czáfolására, melyek megyénk diplomatikus élete felöl szerte keringenek, melyek tudtomra már az ország fővárosába is elhatottak, fogom a tollat kezembe, kérvén a tisztelt szerkesztőséget, hogy soraimnak becses lapjában helyet adni szíveskedjék. Megyénk tót ajkú lakosairól ugyanis azt híresztelik, hogy azok a magyar nyelv használatát bizottmányi üléseinkből minden áron kiküszöbölni akarják, sőt hogy az már ki is küszöböltetett. Közelebbi időben egyik gömörmegyei honfitársunk , megyénkön keresztül utazván , azon hírt vitte saját megyéjébe, hogy Liptóban egy bizottmányi ülés alkalmával, a közönséget magyarul üdvözlő főispánt beszédében félbe szakasztottá, kényszerítvén öt tót nyelven a közönséghez szólni, hogy a tárgyalások kizárólag tót nyelven folynak, szóval, hogy a magyar nyelvnek Liptóban sem hite, sem nyoma! Megyénk tótajku lakossága ügyében kénytelen vagyok fölszólalni s róla ezen rágalmat elhárítandó kinyilatkoztatni, hogy körünkben az ilyen világos separatisticus czélzásoknak legkisebb nyoma sincs ; népünk sokkal fölvilágosultabb, s a tizenkét gyászos évnek lánczai sokkal szorosbban fűzték a magyar elemmel össze, hogysem egy felsőmagyarországi szláviáról álmodoznék, s a panslavismus s ennek szülöttje, a Separatismus rozsdás fringia gyanánt elfeledve hever. Hogy népünk nemzetiségét s ennek jelvényét, nyelvét szereti, nagyon természetes; mert ennek hangjai általi családi körében, s csak is ennek használatával vehet részt közös magyar hazánk közös ügyeiben. Ennek bővebb igazolására föltárom megyei életünk praktikus vázlatát. Nálunk is, mint bárhol a Tisza hátán, diplomatikus nyelv egyedül a magyar; ezt kétségbevonni tótajku népünk soha nem akarta, a bizottmányi ülések magy nyittatnak meg, s hogy azon üdvözlő szavak, melyeket az elnök a közönséghez intéz, a tótajkuak által is megértessenek , rendesen az elnök által tót nyelven ismételtetni szoktak. Vagy talán csak azokat üdvözölje a fő- vagy az alispán, kik magyarul beszélnek ? azoknak pedig, kik csak tótul tudnak, ne nyújtson baráti szót ? azokat figyelemre se méltassa, és ne nyújton nekik reményt a kétes jövő iránt? s ignorálja őket azért, mert magyarul megtanulni nem volt alkalmuk ? őket, kik mindamellett a haza jóllétéért lángolnak és áldozni készek !... A tárgyalásoknál a magyar és a tót nyelv közösen használtatnak, s hogy a rövidebb közbeszólások nagyobbára tótul mennek, igen természetes , mert megyénk nagyobb számú lakossága tót, s legalább a belső administrationális kérdésekbe tehetsége szerint kiki hozzászólani kíván. Megyénk kicsiny és szegény, értelmisége nem nagy, de különbség nélkül át van hatva a haza szeretetétől. Innét következik, hogy megyénk, hazánk irányadója nem lehet, s hogy ehez képest meg kell elégednie azon öntudattal , forrón pártolni mindazt, mi a haza javára vezet s követni a nagy s irányadó megyék lobogóit. Hogyha pediglen egy közérdekű tárgyban valaki magyarul szónokolván, tótajku testvéreink egyike oda szólal fel, miképp szeretné tudni, mit mondott az az ura, mily örömest mondjuk el neki tótul is, látván, hogy a haza közügyei iránt érdekkel viseltetik. És méltányolva tótajku testvéreink ezen részvétét, egész örömmel határozattá tettük azon igazságos kívánalmakat, hogy jegyzőkönyvünk két példánkban vezettessék, melynek hiteles eredetije magyar — s ennek hasonmása tót nyelven szerkesztessék. A helyhatósági intézmények, a canczelláriai rendeletek, szintén méltányos megyei határozat nyomán, a jegyző által bizottmányi ülés f elött kivonatban tót nyelvre fordíttatnak, a bizottmányi ülésben pedig magyar nyelven per extensum, tótul pedig kivonatilag olvastatnak föl; s ez, mondom, részint méltányosságból, részint időnyerésből történt; méltányosságból, mert, hogy a tót ajkú bizottmányi tag a tárgyhoz hozzászólhasson,csak kell tudnia: mi kérdés forog szőnyegen ? időnyerésből, mert könnyebb a kivonatban előrekészített tárgyat tudomásul adni, mintsem azt a vita folyama alatt valamely tag kivonatára tót nyelvre fordítani. Nem tagadom én, hogy találkoznak egyesek, kiknek kissé túlzó követeléseik vannak, hanem ezek nem a nép meghatalmazott apostolai, s midőn egy vagy két ízben ilyen tulságos követelésekkel fölléptek, viszhangra nem találtak s épen azok által utasittattak rendre, kik tótajku testvéreink közül valók s ezeknek bizalmával dicsekedhetnek. Egyébiránt valamint az alvidéken is találkoznak ritka egyesek, kik azt szeretnék — valljuk be szemünkbe az igazat — hogy a perzsa nagy mogul is magyarul beszéljen, de ezek nem az igazságos magyar érzelmeinek tolmácsolni v úgy a tótság között láthatók olyanok, kik kívánnák, hogy az Urál hegyétől a Kárpát csúcsáig mind csupa tót legyen. Megyénk lakossága nem ellensége a magyar szellemnek; tót testvéreink jól tudják, hogy azon országgyűlésen, a mely őket szabad polgárokká tette, csupán csak magyarul beszéltek s a magyar nyelvnek hangjai mondották ki az egyenjogúságot. Követelményeiket pediglen két főpontban foglalhatni össze: először, ismertessék el nemzetisége, t. i. szabadjon neki a diplomaticus magyar nyelv mellett, háborutlanul anyanyelvét használni; másodszor, iskoláiról álamilag gondoskodtassék. Megyénk lakossága minden kapocs, minden jelvény iránt tisztelettel viseltetik , a mi a közös hazára emlékeztet; előtte sz. István koronája törvényes; ő a magyar czimert ismeri el, mert annak hármas hegye közt ott látja a Tátra csúcsát, ő nála a magyar öltöny átalános viselet, s az utolsó követválasztás alatt is, minden község nemzeti zászlóval jelent meg. Végre, hogy főispánunk kényszerittetett volna tótul szónokolni, — alaptalan rágalom. Mert megyénk főkormányzója olyan köztiszteletben áll, minőben megyénk egy főispánja még akkor sem részesült, midőn annak kegyétől számosoknak existentiája függött, s ezen jelenet csakis azon tisztelet okáért nem történhetett meg. És már most a dolgok igy álltával, szeretném tudni, honnét lehet következtetni, hogy népünk ellensége a magyar elemnek, s fogy a magyar nyelv nálunk kiküszöböltetett. Az ilyen hírek terjesztői rész magvat hintenek, s ők lesznek azok, kiknek nem fogjuk megköszönhetni, hogy megmentették a hazát. Szent-Iványi Barna, liptó megyei főjegyző. Selmeczen f. hó 27-én isteni szolgálat után ment végbe az országgyűlési követválasztás. Képviselőül nagy többséggel Prugberger József úr választatott meg Rákóczy János ellenében, ki 207 szavazatot nyert. A választás példás rend s alig remélt csendben ment végbe. Az ellenpárt, látván miként kisebbségben maradt, békében rejté el zászlait, mig a győztes rész választottja után vágyódott, ki csakhamar körében megjelent, s hazafias szavaival polgártársainak köszönetét s politikai hitvallását nyilvánitá, mely hazánk alkotmányának, s különösen az 1848-ki törvények alapjainak épségben tartására vonatkozott. — Somogy, mart. 23. Az országgyűlési képviselő-választás f. hó 23-án itt is megtartatott. Reggeli 9 órakor lelket emelő, díszes nemzeti lobogók, zene és éljenzések között, húzódott be több 2000 embernél Csurgó mezővárosába, hol ezen kerület képviselő választása tartatott. Képviselőjelöltek valának: Tarján Ede (1848-ks követ), Inkei Zsigmond és Bárány Gusztáv (szolgabiró) urak (Hegedűs úr viszszalépvén) a legnagyobb lelkesedéssel üdvözöltettek saját pártjaik által, — a képviseleti bizottmány elnöke Horváth Sándor úr, lelkes beszéddel terjeszté az összegyűltek elé e nap komolyságát, s miután a t. bizottmány a pártok csaknem egyforma nagysága miatt nem határozhatott, a választás szavazatra bocsáttatott. Délután kezdődött meg a szavazás, s tartott egész vasárnap reggeli 3 óráig, s ekkor Bárány Gusztáv szolgabiró úr 1028 szavazattal képviselőül választatott meg. (A felhozott korteskedési vádakról, B. G. úr majd a verificationális bizottmány előtt számoland. Lapunk tere nem engedi, hogy mindezeket közöljük. Szerk.) S. A. Ujhely, mart. 31. A zemplénmegyei követválasztások eredménye : Egyhanuglag s közakarattal megválasztattak: 1) S. A. Újhelyi választó kerületben : gróf Andrássy Gyula. 2) Kir. helmeczi vál. ker. , báró Sennyei Lajos. — Szavazat többséggel elválasztottak. 3) Homonnai vál. ker. Bujanovics Rudolf, miután a szavazatoknak előlegesen történt fölszámitásából kiderült kisebbség folytán Vladár Tamás önkényt visszalépett. 4) O-Liszkai vál. ker. Lónyai Gábor 1038 szavazattal, Szakácsi Dániel 973 szavazata ellenében. 5) Mádi vál. kér. : Sóhami Samu János 713 szavazattal, Szirmay István 287 és Prámer Alajos 279 szavazata ellenében. 6) Megyaszói vál. kér.: Szepessy Péter, Gräfl Ignácz ellenében. 7) Terebesi vál. kér. : Molnár József 1309 szavazattal, Pilizsy Zsigmond 1031 szavazata ellenében. 8) II. Mihályi vál.kerületben a szavazás kétszer történt, miután az első szavazásnál báró Luzsenszky József 650, Matolay Etele 465 és Bánkövi Pál 835 szavazatot, de általános többséget egyik sem nyert s a másodikbeli szavazásnál : báró Luzsenszky József 994 szavazatot nyert, Bánkövi Pál 16 szavazata ellenében. Kinek e választások némelyikére vonatkozólag fölszóllamlási igénye van, nem kétlem, hogy azt a verificáló bizottság előtt érvényesítenik ép azért, a részletek mellőzésével, csupán a névleges eredmény közlésére szoritkozhattam. Oláh‘*DVm. H o n t b ó 1 mart. 29. Közlöttük már megyénk két, ipolysági és szálkai kerülete egyhangú választásainak eredményét. A harmadik Németiben csak tegnap érte végét, s igy három nap tartott a választás folyama,mit azon, a hazában tán példátlan esetnek lehet tulajdonítani, hogy három ugyanegy politikai párt l egyén, ehhez mind régi ellenzéki tag, mind protestáns lépett föl egymás ellenében, egy kizárólagosan tót ajkú kerületben. Ily körülmények közt úgy a nép, mint a világi és egyházi értelmiség annyira megoszlott, hogy bármelyik követjelölt bukása legkisebb szégyennel sem lehetett öszszekötve, s inkább az illető követjelöltek vezéreinek stratégiájától vált függővé a végleges diadal. Követjelöltek valának : Blaskovics Pál, Dacsó Pál és Rákóczy János pest megyei főjegyző. Az első szavazáskor Rákóczy János 676 szavazatot nyert s embereit haza bocsátotta; másodika szavazott a Dacsapártra, mely 1465 szavazatot tett ki, s embereit szinte szétmenni engedte, végre Blaskovics felekezete 800 voksát leszavaztatván s a további szavazást fölöslegesnek lenni állitván, másodszori uj szavazást sürgetett, mi ellen a Dacsópárt azon oknál fogva óvást tett, hogy miután a két párt egy napon le nem szavazhat s a nagypénteki ünnep e részben gát lenne, az uj szavazást husvét utánra kívánta elhalasztatni, mitől azonban az elnök által elmozdittatván, a Daciópárt a másodszori szavazásban részt venni nem akart, mely alkalommal Blaskovics pártja 401 voks leszavazása után jelöltje közfelkiáltás utjáni elválasztatását sürgette, mi végre némi várakozás után — nem lévén többé ellenvélemény — meg is történt, s Blaskovics Pál a németi kerület képviselőjéül kikiáltatott. Nagyobbszerü kihágás nem történt. —y- w.... Különfélék. Pest, ápril 2-án. — A tegnapi előleges tanácskozás következtében ma délben az országgyűlési képviselők Nestora, az ősz Palóczy László korelnök gróf Apponyi királyi biztos ő nmagnál tisztelkedvén, őt a képviselők azon általános elhatározásáról, hogy Budára semmi esetben sem fognak összeülni, tudósította Gróf Apponyi ily esetre utasítása nem lévén, azonnal telegrafhozott Bécsbe ő Felségének s tudósítva a képviselők elhatározásáról, tőle az országgyűlésnek Pestre való áttétele, illetőleg a további teendők végett, határozott utasítást kér. — Dunlop urnak az angol követség Pesten időző titkárának a postai küldemények ily czím alatt érkeznek : „To the brittish delegation at Pest.“ „Az angol követségnek Pesten.“ Az egész világon oly nagy érdekeltséget gerjesztett Kossuth-bankjegy por, melyet, habár még befejezve sincs, mégis már négy könyvkiadó elég hirdet Németországban, a journalisticának is nem kevés bajt okozott, mert mint a hivatalos bécsi újság szombat esti száma jelenti , hogy a „Wanderer“ és „Presse“ azon számai, melyekben Kossuthnak az angol törvényszék előtt tett nyilatkozatát közölték, a rendőrség által lefoglaltattak s a cs. k. főállamügyész a nevezett lapokat pörbe is fogatta. Az „Oest. Ztg.“ot,mely a nevezett nyilatkozatot szintén közlötte, nem foglalták le. De lefoglaltak — ugyancsak azon közlemény miatt — itt Pesten is két lapot : a „Lloyd“ot és a „Magyarország“ot. — Leményi János g. e. balázsfalvai püspök, a ki Erdélyországnak Magyarországgali unióját saját szeretett véve, a román nép érdekében mindenkép elősegíteni iparkodott, nincs többé! márczius 29-én halt meg száműzetése helyén Bécsben, minden igaz honfiú mély bánatára. Béke sokat szenvedett hamvairan — Nógrád megye, ecseg választókerülete, szörnyű vérengzéssel fertőztette be, az alkotmányos szabadság választási szent jogát. Ugyanis, mint egy szemtanú írja: kit csak mint magyart érdekel a dolog, a törvény értelmében fegyvertelenül megjelent Bozó féle választókat, a verekedés minden egyéb eszközein kívül még kardokkal sőt puskákkal is fölfegyverkezett Fráter-pártik még a szavazás elkezdése előtt megtámadták, s azt a választási helyről valódi vandallamvssal vették el. Eddigi tudósítások szerint magában a Bozó Pál pártján levő Dengeleg helységben, 5, mind öten haltak meg, kik a választási ár még mind ép és egészséges emberek voltak; azonkívül az erdőben több halottat találtak, s többen vannak, kiknek hollétök még mostanáig sem tudatik. A nagyobb sebesültek száma 40—50-re megy. A kiküldött megyei vizsgáló bíróság már megkezdette működését. — A „Times“ mart. 27-diki számában valaki bejegyzést tett Kossuthnak az alkorlátnoki törvényszék előtt letett nyilatkozata azon pontjára, hol magyarországi kormányzóságáról beszél. A „Times“-beli felszólaló arra figyelmeztet, hogy Kossuth a kormányzóságot letette, a Görgeyre ruházta át, így tehát most már nem tekintheti magát Magyarország kormányzójának. E figyelmeztetés folytán a „Times“ másnapi (28-kai) számában Vukovics Sebő, volt magyar igazságügyminiszter szólal föl s azt mondja, hogy Kossuth viszonyát a magyar nemzethez kormányzóságának a világosi esemény előtt történt önkényes átruházása Görgeyre nem változtatta meg, mert az akkori körülmények közt merőben lehetetlen lett volna e lemondás és átruházási jóváhagyását az országgyűléstől kieszközölni. Görgey pedig a ráruházott hatalmat különben sem használta. — Nagy-Váradon m. hó 23-dikán kisérték örök nyughelyére Radványi Miklósi Ferencz kir. tanácsőst, ki életének legnagyobb részét, mint a haza hű fia, a haza szolgálatában tölté. Béke hamvaira. — Küküllőmegyéből írják, hogy ott az elmaradt adót a helytartóság mart. 15 diki rendelete nyomán, ápril 3-ig mindenki befizesse, különben katonaságot fognak nyakukra küldeni, melyet mindaddig tartoznak élelmezni sőt fizetni is, mig csak az adójukat le nem róják. Szép, nagyon szép dolog az az alkotmányosság. — A cattarói járásbíróság száz pengő forint birságra ítélte el Osat, Pucic és Semsey urakat, mert Puch azon czikkét, mely a „Pozor“ 46-dik számában megjelent, polgártársaik közt kioszták. „Látszik, mennyi szabadság van Dalmatiában!“ —jegyzi meg a „Pozor.“ — A Kempelen Viktor visszalépése miatt fölfüggesztett „Szegedi Híradó“ ismét megjelent a kiadó-tulajdonos ideiglenes szerkesztése mellett s Kempelen Viktor pedig a szegedi szabadelvű értelmiség támogatása mellett egy más lapot fog szerkeszteni „T i s s a v idé k i újság“ czímmel. — Egy honleány fölszólítása folytán fölkérjük olvasóinkat, hogy tudósítsanak bennünket, ha valahol egy eladó 1860-ki „Hölgyfutár“ évfolyamot tudnának. — A pesti műegylet által 1861. évi apr. 27-én délelőtti 10 órakor sorsolás végett 1861. martius 22-től ápr. 27-ig kiállitot 100 nyeremény jegyzéke. Pesten, feldmasor 8. sz. alatt. Olaj festvények : Ligeti Antal, Pesten. Girgenti (a hajdankori Agrigentum) Szicziliában 450 ft Lotz Károly, Pesten. Ménes a pusztán 450 Brodszky Sándor, Pesten. Árvavára 450 ft, Molnár József Pesten. Fürdő leányok 400 ft, Löffler Lipót Bécsben. Pihenés a bérlő házában 350 ft, Rollmann, Düssedorfban. Tájrész Gundeltónál 300 ft. Case János, Zágrábban. Horvátországi parasztleányok Posvinából 300 ft. Jankó János. A népdal 250 ft. Kutter Pál, Münchenben. Pásztorleány a kutnál 220 ft. Löffler Lipót, Bécsben. A kiváncsiak 200 ft. Markó Ferencz, Pesten. Tájkép 200 ft. Than Mór, Pesten. Psyche 200 ft. Sterno Károly, Pesten. Amazon 150 ft. Mezei József, jelenleg Munkácson. Részlet a Tiszavölgyből, Marmaronban 140 ft. Ujházy F., Pesten. Csendélet 140 ft. Mayburger J., Salzburgban. Boden-tó kilátással Arenbergre 180 ft. Telepi Károly, Pesten. Diósgyőri vár a délnyugoti oldalról 130 ft. Plachy Ferencz, Pesten. Salamon. Vörösmarty költeménye után 120 ft. Holzer József, Bécsben. Kút a pusztán 100 ft. Wéber Henrik, Pesten. Szerelemdalnok 100 ft. Pecz Henrik, Pesten. Vágyakozás 80 ft. Haan Antal, Pesten. Kápolna belseje (sz. Prassede Rómában) 80 ft. Lotz Kár, Pesten. Életkép 80 ft. Grosz Béla, Pesten. Tanulmányfn 80 ft. Haan Antal, Nagyváradon. Tanulmányfő 70 ft. Perczel Lajos, Münchenben. Téli tájkép 29 ft 50 kr. Perczel Lajos, Münchenben. Nyári tájkép 29 ft 50 kr. Vizfestmények, metszvények és kőrajzolatok: Than Mór, Pesten. Móra (olasz játék) 60 ft. Libay Lajos, Bécsben. Természet után rajzolt tizenkét utikép keletről 35 ft. Babel Nászkapu Cairoban. Templomomladékok Reggeli szigetén Philaenak átellenében. Korosko Nubiában. A Djebel Selsek régi kőbányákból. — Klastrom Teri Djebelén. Esneh látképe. — Girgeh látképe, Assuantól felfelé nézve. — Philae szigetnek látványa. Esneh templomnak belseje. A Szabui templom. — A Memnonium Theba mellett. Minich látképe. — Fajumnak egy része. Egy minichi mecsetnek bemenete. — Egy török háznak udvara Kennehben. — Egy Damiette háznak kimenete. — Luxor templomnak egy része. Utcza Cairoban. Elephantine sziget Assuan felől. Vizzuhatagok Wady Halfa felett Nubiában. Schöninger Leo, Münchenben. Aulis tengeröböl. Kuhn M. Passau városa. Eichens Hermann Boldogasszony gyermekkel. Oldermann F. A gyermek első tengeri utazása. Hanfstaengl F., Münchenben. A fiú arcképe. Schön A., Bécsben. A három czigány. Deringer E., Stuttgartban. A kis hangverseny Tirolban. Geyer C., Münchenben. A séta. Schöninger Leo, Münchenben. Jelenet Velencze bevételénél 1849. Sultheiss. Az esti harang. Deis. Az újra megtalált gyermek. Schöninger Leo, Münchenben. A hazatérés. Fridrich, Dresdában. Teczel bűnbocsánatróli szent beszéde. Meyer K., Bécsben. Anyai öröm. Hanfstaengl F. Münchenben. Inditha. Hanfstaengl F. Olasz tájkép. König. A pesti müegylet 1861. évi mülapja. NB. A metszvények és kőrajzolatok keret és üveg nélkül. 1860. évi mülap. Dugovics Titus 1855. Wagner Sándor müve után gálvánozta Schöninger Leo, Münchenben. Részjegyek, melyek után mindegyikre „Dugovics Titus“ cimü mülapnak egy példánya jár, és melyeknek mindegyike a sorsolásnál játszik, 51/orttal az egyleti irodában, felső dunasor Dianafürdő 8. sz. a. és az egyleti ügyvivőknél kaphatók. — A budapesti kir. orvosegylet f. é. mart. 16. tartott r. ülésében Arányi Lajos orvostr. és egyetemi tanár a száz hullából négy utóbbi hónap alatt merített kórboncttani eredményt kezdette előadni. — A mart. 23-iki rk. ülésen pedig Rózsay tr. első-orvos emlékbeszédet tartott a tizenkét év előtt elhunyt orvosegyleti tévé kény tag Schlesinger Ignácz tr. fölött. — A pesti jótékony nőegylet 1. évi martius 24-től április 20-ig terjedő 4 hétre jelenleg létszámban álló 196 szegény számára -akik közöl 31 új és 165 már előbb is részeltetett — 554 frtot és 30 krt utalványozott, és pedig hetenkinti részesülésben álló szegényeknek 368 frt 95 krt, s egyszer mindenkorra segélyzett 31 szegénynek 135 frt 35 frt, az egyleti szemhályog-gyógyintézet részére 50 frtot. Ez alkalommal a választmányi nők a szegények állapotát tárgyazó 39 vizsgálatról tettek jelentést. Az egylet kötőintézetében jelenleg egyébb munkára nem képes 20 szegény talál foglalkozást és keresetet. — Kimutatása a Petőfi-szoborra alólirottnál begyült összegeknek. *) II. kötés. 1. Horváth Béla ur ivén Bajáról 211 frt. 2.Novák Pál ur ivén Szarvasról 44 frt. 3. A Hölgyfutár által beküldetett a) Szigeti Imre színigazgatónak Pozsonyban e czélra adott előadása jövedelméből 32 frt 20 kr. *) A hazai lapok t. sz. szerkesztőit tisztelettel kérem e kimutatás közlésére.